Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Forrasztópákák - melyik miért jó
Lapozás: OK   106 / 191
(#) szili83 válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 9, 2017 /
 
A hakko klón is jó lenne, de a hegye nem a legjobb. A másik problémám, hogy szerintem teljesítményre is kevés sajnos.
Nem hiába használnak wellert az elektronikai gyártók, mert jó.
(#) Rahed Lee hozzászólása Feb 19, 2017 /
 
Nem bírtam magammal, hoztam a formámat és mégis vettem egy ERSA Digital 2000 A forrasztóállomást. Nagyon jó áron jutottam hozzá, teljesen újszerű, 35-ért nem lehetett kihagyni. Tegnap volt az ismerkedési est, átrágtam magam egy 40 oldalas angol nyelvű használati útmutatón, most már mindent tudok a programozásáról, működéséről. A hab a tortán, hogy találtam egy gyári szervizleírást is, ebben minden hibakód, mérési adat megtalálható. Ez alapján végigméregettem a hőelemet, fűtőbetétet, ID ellenállást stb. minden érték gyári standard, úgyhogy nem tartogat meglepetéseket a jövőben.

Eddig a kínain túl sokat nem foglalkoztam a hőmérséklettel, gyárilag nincs is kalibráció a potméteren, én méregettem és írtam rá, hogy legalább valami mankóm legyen. De mivel most van egy kalibrált cuccom és normálisan ki is jelzi a pákahegy hőmérsékletét, szeretném tudni, hogy van-e valami általános ökölszabály, hogy mit, milyen hőmérséklettel illik forrasztani? Gondolom nem az az ideális, ahol éppen már megolvad az ón. Tudom, hogy ki is kísérletezhetem de ha valaki hajlandó beavatni, akkor megspórolnám a gyakorlati tapasztalatgyűjtést.
(#) Zsolt50 válasza Rahed Lee hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
(honnan tudod,hogy kalibrált?)
Pákacsúcs hőmérséklet egy örök vitatéma lehet és pontos választ a kísérletezés fog adni. Egy tapasztalaton (sok ember tapasztalatán) alapuló "ökölszabály", hogy a pákacsúcs hőmérséklete = forraszanyag olvadási hőmérséklete + 30-40 °C (a biztos és teljes olvadás miatt) + 70-100 °C (különféle néven emlegetett "ipari" tényező) Ebből IS adódik az iparban használt pákacsúcs hőmérséklet ólmosnál (Sn60Pb40) 183°C+50°C+100°C=333°C . Valóságban 310-330°C szokott lenni, 330°C felett már legtöbb helyen vevői jóváhagyáshoz kötik.
Ólommentesnél (Sn95.5Ag4Cu0.5) 217°C+50°C+100°C=367°C . Valóságban 350-360°C szokott lenni, 360°C felett már legtöbb helyen vevői jóváhagyáshoz kötik.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2017
(#) Zsolt50 válasza Zsolt50 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Idézet:
„forraszanyag olvadási hőmérséklete + 30-40 °C (a biztos és teljes olvadás miatt)”

Helyesen:
forraszanyag olvadási hőmérséklete + 30-50 °C (néhol inkább +40-60 °C -t adnak meg)...
A két hőmérséklet összege tulajdonképpen az ideálisan megolvadt olvadék hőmérséklete.
(#) nandika76 válasza Zsolt50 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Sziasztok, nem tudom ez mennyire komoly, de amióta ezzel lett bekalibrálva a hakko klónom,pontosan 330 fokon tökéletes a forrasztás.Bővebben: Link
(#) Rahed Lee válasza Zsolt50 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Köszönöm a tájékoztatás, erre gondoltam.

Onnan gondolom, hogy kalibrált, mert tele volt ragasztgatva mindenféle címkékkel, köztük volt a kalibrációt, ellenőrzést végző cég igazoló matricája is, időponttal, a kalibrációt végző személy neve is ott volt. Még érvényes volt, de lepucoltam, mert nekem nem igazán fontos, ellenben baromi ronda volt . Valami szigorú technológiai előírások szerinti munkát végezhettek vele, mert még az is rá volt matricázva, hogy "Ez a készülék kizárólag 350-370°C között használható" Fix 360°C-ra volt állítva és le is volt jelszavazva, hogy ne lehessen elállítgatni a paramétereket.

De a szervizleírásból kiderítettem, hogy miként lehet visszaállítani gyári alapállapotba a szoftverét és kikódolni a jelszavas védelmet. Reseteltem a rendszert, így már hozzáférek minden beállításhoz.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2017
(#) Zsolt50 válasza Rahed Lee hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Akkor valóban kalibráltnak tekinthető a jelölt időpontig vagy a hegy cseréjéig (amelyik hamarabb bekövetkezik).
A "valami szigorú" technológia sok helyen mindennapos és általános. Pontos hőfokra, pákacsúcs típusra, forraszanyagra, forrasztási időre, tisztításra, stb. elő van írva minden. Ettől eltérni nem lehet.

Hobbi használatnál is kerülni kell a 380-390 feletti hőmérsékletet mivel a pákacsúcs élettartama jelentősen, akár exponenciálisan csökken. A fűtőszál élettartamára is negatívan hat.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2017
(#) Rahed Lee válasza nandika76 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Nem tudom, hogy ez mennyire lehet pontos, de ugyanolyan mérőszonda van rajta, mint amilyen a Maxwell multimeteremhez van. Csak azzal kicsit nyűgös a mérés, mert egy lengő kábel és nehéz ráfogni a kis golyóra a pákahegyet. Ha meg leteszem valamire, akkor az vagy megolvad, vagy hőt von el. Bár van valahol teflon tömböm, az nem tudom, hogy bírná-e.
(#) Zsolt50 válasza nandika76 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Tájékoztató célra tökéletes. Ipari hitelesítésre nem.
(#) Rahed Lee válasza Zsolt50 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
330-350°C között próbálgattam, ólmossal és ezüstössel is. Beállítottam egy 5 perces standby-t is. 5 perc után villog a kijelző és lemegy 200°C-ra. Bármelyik gomb megnyomásával visszafűt, méghozzá igen gyorsan.

Hegyeket rendeltem hozzá a Farnell-től, mert amit kaptam hozzá, az elég viseletes és elég kis felületén áll csak meg hegyén az ón. Rendeltem egy kis tégely Weller reaktivátort is, a videó szerint nagyon jól rendbehozza az oxidálódott pákahegyet. Nagyon drágák az ERSA pákahegyek, de állítólag sokat bírnak, nálam évekig elég lesz 2-3 hegy.

De nagyon hisztisek. A cég útmutatója szerint úgy kell bánni velük, mint a hímes tojással. Se csiszolni, se ütögetni, se vegyszerrel pucolni, réz drótkefézni csak előre, a hegy irányába, drótgyapotba nem mélyen tolni, szivacs csak nedves legyen, ne vizes, ha nagyon elvadul a helyzet, akkor aktivátor, vagy finompolírozás, ha lehet azonnal letekerni a hőmérsékletet stb.
Azt írják, ha kicsit is sérül a külső bevonat, akkor lassan elgőzöli a réz töltőanyagot.
(#) diablo válasza Rahed Lee hozzászólására (») Feb 20, 2017 /
 
És a kalibrációt nem törölte a gyári visszaállítás?
(#) Zsolt50 válasza diablo hozzászólására (») Feb 20, 2017 /
 
Csak abban az esetben ha offset volt beállítva. De egy pákahegy csere is új kalibrációt igényel (technológia függő).

Rahed Lee:
Minden bevonatos pákacsúcs "nagyon hisztis"
Ha sérül a bevonat, a réz vagy egyéb alapfém elfogy. Főleg ólommentesnél, főleg magas hőmérsékleten.
(#) Rahed Lee válasza Zsolt50 hozzászólására (») Feb 20, 2017 /
 
A leírásban van is egy táblázat, ahol megadják az egyes hegytípusokhoz beállítandó offset értékeket. Gondolom ez alapján igazítja (tolja el +/-) a hőmérsékletet az adott pákahegyhez. Offset érték nem volt beállítva a kódolt állapotában sem. Mert az értékeket mutatta, csak állítgatni nem engedett semmit, csak a különböző pákákhoz gyárilag rendelt programokat.

De én ettől nyugodtan alszom, nem a NASA laborban forrasztgatok műholdat és ehhez hasonlókat Ha a kalibráció nem is lenne tökéletes, attól nálam még tökéletesen helytáll, vastagon meghaladja az igényeimet.
(#) andras99 hozzászólása Feb 23, 2017 /
 
Sziasztok!
Remélem jó topicba írok, forrasztóállomás vásárlása előtt állok, és szeretném kikérni a nálam tapasztaltabbak véleményét.
Jelenleg egy ilyen forrasztóállomásnak csúfolt pákával dolgozok, de már úgy érzem kinőttem, szükségem van egy jobbra. A teljesítményével és felfűtési idővel nincs bajom, de nem valami kényelmes vele dolgozni, a páka fogása hosszabb idő után kényelmetlen, a hőfokszabályzó elektronika pedig zavaróan zümmög 50Hz-en. (elég idegesítő tud lenni... :banghead
Nemrég lehetőségem volt dolgozni egy ilyennel, hát ég és föld volt a különbség!
Elég jó minőségűnek tűnt, gyorsan felfűtött és a páka is jó fogású, könnyű volt.
Az igényeim:
- általános elektronikai célokra használnám (kábelvégek ónozása, audio csatlakozók, furatszerelt alkatrészek forrasztása)
- állítható hőmérséklet (nem kell nagyon pontos legyen)
- könnyű, jó fogású páka (azaz a jelenleginél jobb)
- árban kb. 20000Ft a felső határ, többet nem szeretnék erre költeni
Szerintetek megéri ilyet vásárolni? Úgy értem van ilyen tudású olcsóbban, vagy ennyi pénzért van jobb is? Akár Magyarországról akár külföldről. Elsősorban személyes tapasztalatokra lennék kíváncsi!
És még valami: pákahegy beszerezhetőság, ár sem elhanyagolható szempont.
A válaszokat előre is köszönöm!
(#) Rahed Lee hozzászólása Feb 25, 2017 /
 
Mi a gyakorlatban tapasztalható különbség a két pákahegy között? Azonos méretű és kialakítású csúcs esetén érdekelne a különbség. Nekem a szűkített, vékonyabb szárú hegyekből van többféle de létezik ugyanolyan, csak vastagabb, kúpos kialakítású is. Jól gondolom, hogy a vastagabb nagyobb hőátvitelre alkalmas? Gyanítom, hogy nem csak arról lehet szó, hogy a vékonyabbal jobban hozzáférek a szűk helyeken.

Tegnap kicsitt szívatott az ERSA. Vékonyszárú szűkített 1.6 mm-es véső forma heggyel dolgoztam és volt, hogy nagyobb kondenzátor forrfülénél már nem akarta megolvasztani az ónt. A kijelző szerint a vezérlő hozta a pákahegyen a 350 °C-t, de az 1.6-os csúcs kevésnek bizonyult. Előszedtem a gagyi kínai Farenheit állomást, ahhoz volt vastag pákahegyem. Az megolvasztotta, bár küzdött vele ő is.

Ezért gondoltam, hogy vennék vastagabb szárú hegyet is, ha ez ilyen helyzetekben megoldást jelentene a hasonló, nagy hőelvonású forrasztások esetében. De mivel az ERSA hegyek igen drágák, potyára nem vennék.

Tehát ezekről a formai kialakítású hegyekről lenne szó, pl. 2.2-es lapos csúccsal mindkettő esetében:
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2017
(#) Zsolt50 válasza Rahed Lee hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Jól látod, a vastagabb több hőt tud átadni, a vékonyabb jobban befér szük helyekre. A forrasztóállomás nem a pákacsúcs hőmérsékletét hanem a hőérzékelő helyén lévő hőmérsékletet jelzi ki. Nagy höelvonásnál nagy különbség lehet a kijelzett és a pákahegy hőmérséklete között. Az adott feladathoz megfelelően kell kiválasztani többek között a pákát, a pákahegy akalját és nagyságát, az alkalmazott hőmérsékletet, segédeszközöket.
Otthon nem mindenkinek akad többféle pákája. Esetedben jó lehet a véső és a csapott ceruza alakú hegy. Ezek mégtöbb hőt tudnak átadni. A "hegyes" pákahegynél sem a hegy csúcsával kell forrasztani. Ha szélesebb a forrasztandó terület akkor érdemes a szélesség 70-80%ának megfelelő szélességű heggyel forrasztani. A hőmérsékletet csak szűk tartományban érdemes szabályozni. Helytelen az a GYAKORLAT ahol a nagy hőelvonás miatt 400-450 oC pákahegy hőmérséklettel kezdenek neki a forrasztásnak.
(#) Ge Lee válasza Rahed Lee hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Az alkalmazandó hegyet mindig a forrasztási igény dönti el. Ha egy elkó lábát sem melegíti át a hegy akkor az nem oda való! Egy 7-es hőértékű vastag weller heggyel de akár egy ugyanolyan méretű és hőfokra állított solomonnal is, simán össze lehet rakni egy 0,8-as horganyzott lemezből készült készülékdobozt, ami azt jelenti, hogy hajlítás után az éleknél teljesen körbe van forrasztva, úgy 2-3 cm-enként. Pedig ott aztán van hőelvonó felület rendesen...
(#) Rahed Lee válasza Zsolt50 hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Köszönöm a megerősítést, közben én is arra jutottam, hogy mivel a hőelem a fűtőbetét végén van, erre van rátolva a hegy. De értelemszerűen ez az érintkezési pont nem a forrasztócsúcsnál van, hanem valahol ott, ahol elkezd szűkülni. Ergo a forrasztócsúcs néhány centire van a hőelemtől, ami a kijelzőt tájékoztatja. Minél nagyobb térfogatú a felfűtött hegy, annál kevésbé von el hőt innen a forrasztandó felület.

A kínain egy vastag csapott ceruzahegy volt, az tolta rendesen. Az nem digitális, a potméter állás szerint az is 350°C körül lehetett. Figyelek a túlfűtésre, ólommentesnél 350, ólmosnál 330-ra van programozva az ERSA. Pillanatnyi túlfutás előfordul, mert az adott programhoz, hozzá lehet rendelni háromféle energia opciót. Adott pákahegyhez írja elő a rendszer, hogy melyiket kell használni. A legerősebbnél sokkal agresszívabb módon tolja neki, ha pl. standby-ból ébresztem, akkor 200°C-ról indul nagy elánnal. Néhány mp alatt eléri a beállított értéket, de mivel nagy lendülettel indul, van, hogy néhány mp-ig meghaladja a 400°C-t is. De innen már gyorsan beáll.
(#) Rahed Lee válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Igen, elég vékony kis heggyel próbálkoztam, 1,6 mm-es lapossal. A teflon elkónak meg 5 mm-es forrfüle volt. Nem egy súlycsoportban indultak.
(#) fastaction válasza andras99 hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Szia , Hestorban vettem solomon pákát , hegyekkel . Megépítették a Vzooli féle állomást hozzá . Egyszerűen fantasztikus. Nem hangos , gyors , az ón csak fut , szalad . Solomont állomást is kapni 20.000.- alatt. Üdv
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2017
(#) elektroncso válasza fastaction hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Nekem is "solomon" pákám van, illetve egy azzal megegyező másolat, sajnos itt csak ezt sikerült beszerezni, néztem is ferde szemmel rá először, de már két éve gond nélkül megy az eredeti heggyel! Most, hogy lejárt a garancia fogok rá venni hajlékonyabb kábelt. Állomásnak nekem is a Vzoole féle van megépítve. Hogy hány fokon forrasztok nem tudom, beállítottam egy olyan hőmérsékletre, ahol kényelmesen lehet dolgozni, de nem füstöli el azonnal a kalafunt, sem az ónt (az építéskor nem volt megfelelő hőmérőm, most már van, de még nem vitt rá a lélek, hogy lemérjem ). Hagyományos ceruzahegy profilú hegyet használok, a vége 1mm-es, de ahogy Zsolt50 is írja, "lappal" kell forrasztani vele. A hegyével viszont (0,6mm-es ónnal) gond nélkül forrasztom az SMD alkatrészeket is, bár utóbbiakból még túl sokat nem kellett beforrasztanom. De mostanában tervezem kipróbálni az SMD-zést is.
(#) 06smici válasza Rahed Lee hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Sajnos azokkal a hosszított hegyekkel én is így jártam. Ráadásul a hegyesebbik fajta van belőle, így még a hegyénél is kisebb felületen adja át a hőt. Amit visont ajánlok hozzá és nekem nagyon bejött, az a 832TD csapott végű hegy. Egyetlen hátránya hogy szélesebb a hegy. Ha jól emlékszem az enyém 2,2mm-es. Mivel lecsapott végű, így elvékonyodik ez is eléggé, pár száz 0402-t beforrasztottam vele anno.
(#) Rahed Lee válasza 06smici hozzászólására (») Feb 25, 2017 /
 
Nekem is van ceruzahegyű 1 mm-es, meg vésőforma 2,2-es az 1,6-oson kívül, de ezek kis felületekhez valók. Ez a csapott ceruzahegyű van a kínaihoz is, ez nagyon hatékony. Valami ilyesmit akarok még venni, aztán ezzel a sorozattal elleszek néhány évig.
(#) ivicc hozzászólása Feb 28, 2017 /
 
Sziasztok! Szerintetek érdemes lenne a kattogós Weller pákámat lecserélni egy solomon sl-20 vagy zd916 forrasztóállomásra? Heti kb 10 órát használom a Wellert. Fél évente cserélek benne hegyet. Miben rosszabb, vagy jobb egy ilyen forrasztóállomás?
A hozzászólás módosítva: Feb 28, 2017
(#) BarnaPili válasza ivicc hozzászólására (») Márc 1, 2017 /
 
Milyen szokásaid vannak a pákatisztítással kapcsolatban? Mivel,milyen módon tisztogatod a hegyet?Kicsit sűrűn tönkremegy a hegy. Annnak továb kellene bírnia. Szerintem egyébként semmiben sem rosszabb az általad említett Solomon állomás (SL10van nekem lassan kb 20 éve).
Megboldogult TV szerelő koromban azzal nyomtam a maszekot,problémák nélkül.Olcsón kapsz hozzá mindent. A Weller mellé tökéletes lehet,jó ha van 2 Páka is,ha nagyobb hőmennyiséget igényel valami.
István
(#) Bakman válasza ivicc hozzászólására (») Márc 1, 2017 /
 
Nekem akkor mentek tönkre gyorsan a hegyek, amikor vizes szivacson tisztítottam. Amióta száraz rongyba törölgetem, nem kellett cserélnem.
(#) Ge Lee válasza ivicc hozzászólására (») Márc 1, 2017 /
 
A weller ha csak nem valami hamisítvány, sokkal jobb minőséget képvisel mint a solomon, ez az árán is látszik. A solomonnak egy előnye van hozzá képest, hogy potival állítható a hőfok, nem a hegy csereberélésével mint a wellernél.
Ha fél évente cserélsz a wellerben hegyet akkor az vagy vésőnek van használva, vagy garantáltan hamisítvány. Nekem sok éve van kattogós wellerem (is), igaz hogy nem az megy mindig mert 3 pákám van, de sem fűtőbetétet sem pedig hegyet nem cseréltem még benne soha! Az mondjuk tény hogy maga a páka és a hegyek is még a 80-as évekből valók, állítólag amiket manapság gyártanak az már közel sem ez a minőségi kategória, de olyanom nincs, azokat nem ismerem.
Egyébként a solomonjaimban is elmegy minimum egy évet egy hegy, de van hogy kettőt is.
(#) Rahed Lee válasza Bakman hozzászólására (») Márc 1, 2017 /
 
Pedig a szivacsos tisztítás sem eszi a hegyet. Nem lehet, hogy túl vizesen használtad? Ha megnézel néhány gyári ajánlást pl. ERSA, ott kiemelik, hogy a szivacs nem lehet átáztatva, csak nedves legyen. Ha nagyon serceg amikor áthúzod a hegyet, az nem igazán jó. Gondolom a túl hirtelen lehűlésből adódó dilatációs változás kezdi ki idő előtt a hegyet.

De ha nem szereted a szivacsot, akkor ott van a száraz réz fémgyapot. 2 ezer Ft körül van egy gombóc, ez is nagyon jó.

Én még használok reaktivátor pasztát is. Ez is nagyon rendbeteszi az oxidálódott hegyet. Egy kis tégely nagyon sokáig elég.

Gyári ajánlás még a finomabb réz drótkefe is. Én személy szerint nem igazán szeretem, utána közvetlenül nehezebben áll meg az ón a hegyen.
(#) ivicc hozzászólása Márc 1, 2017 /
 
Köszönöm a válaszokat! Enyhén nedves papírzsepit szoktam használni tisztításhoz, mostanában pedig szivacsot. Akkor megy tönkre leghamarabb, ha véletlenül bekapcsolva hagyom 1-2 napig. Utánna max 2 hét és cserélhetem a hegyet. Nem vésőnek használom. Gyanús... Lehet hogy hamis. Viszont jó drága. Talán rendelnem kellene, mert a helyi elektromos boltban szoktam venni. Honnan lenne érdemes beszerezni?
(#) Rahed Lee válasza ivicc hozzászólására (») Márc 1, 2017 /
 
Megbízható nagy elektronika webáruházakat javaslom. Ők nem árulnak hamisított cuccokat.
Pl. a FARNELL A webáruház linkje
Igaz, hogy angol cég de van magyar felület a weben és elképesztően gyorsak. Én tegnap délután kettőkor küldtem el a rendelésemet (két ERSA pákahegyet rendeltem) és már látom, hogy elindult vele a futár a vecsési logisztikai központból. Ma megkapom úgy, hogy tegnap 17.00 órakor még Leeds-ben volt a pakk!
Következő: »»   106 / 191
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem