Söt ilyen lassu frissitésnél elöfordulhat a mozieffektus is. Onnan jol ismerjük, hogy az auto kereke bizonyos esetekben visszafelé forog. Ha olyan jelet viszgálsz ami periodikus és a frekvenciája a 60000 Hz körül van a gép könnyen "visszafelé" mutatja ( szinusznál nem nagy baj, de nem szimmetrikus jeleknél már meg lehet szivni. Ezt ki kellene probálni, hogy hogyan is mutatna ilyen jelet. ( pl lépcsöjel).

Nem csak a pass fail. Ha bármilyen ritkán előforduló jelet kell megfigyelned, pl. egy tüskét vagy más szabálytalanságot, akkor ez nagyon hasznos. Pl. végtelenre állítva a perzisztenciát előbb-utóbb meg fog jelenni a tüske, vagy valami, ami "kilóg" a helyes jelből. Minél nagyobb a wfms/s annál nagyobb részét tudja időben lefedni a valódi jelnek a szkóp által befogott jel.
Ez bizonyos szempontból felfogható úgy, mint pont fordítottja a hold-off funkcinak, amikor direkt nem engeded, hogy egy ideig nézze (vagy legalább is triggereljen) a jelre.

Massawa, szapcsika.
Köszönöm a válaszokat, valóban a perzisztenciánál van még haszna a minél több jelfelvételnek (kevesebb szünet közöttük), több az esély elkapni a hibát, erre nem gondoltam. Én ezt sosem használtam (perzisztencia), nálam munkám jellegénél fogva periodikus jel szinte sosincs, zömében analóg jelek, de az is szabálytalan. Digitális jeleknél az impulzushossz triggert használom, beállítható, hogy csak x időnél rövidebbre triggereljen, a hibákra, egyértelműen előny itt is a rövidebb szünetidő.

A triggerelt " eltérités" az más tészta. Ott a jel inditja a feldolgozási processust, a megjelenités ott okozhat gondot ahol egy periodikus jelen ( modulácio) keresed a hibát, zavart. Az ilyen munkára a mezei digiszkop kevésbé alkalmas.

Az impulzus, mint hiba csak egy példa volt. Arra valóban lehet triggerelni, viszonylag egyszerűen.
De ha más jellegű dolgot keresel, mondjuk valami jittert, fáziseltérést, felfutás hibát vagy hasonlót, azt már jóval nehezebb elkapni triggereléssel. A képernyőn viszont szépen látszani fog előbb utóbb.
Egyszeri jeleknél valóban lényegtelen az ismétlési sebesség. Ott inkább a memória mérete az izgalmas.

oszcil
Sziasztok!
Szerintetek ez az Oszcilloszkóp megállja még a helyét?
Működni működik még,bár kissé leharcolt.Sajnos mérőkábel nincs hozzá,esetleg szívesen fogadnék ötletet hogy hogyan készítsek.
Mérőkábel nélkül van rajta egy kis zaj,esetleg ez lehet azért mert nem testeltem le?
Eléggé kezdő vagyok ebben a témában,iskolai foglalkozások által csak a digitális szkópokat "ismerem"
Szívesen fogadom a típushoz értő szakik ötleteit,véleményét.
<a href="http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=87520170309_180039.jpg" target="_blank"><img src="http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/20170306/87520170309_180039_tn.jpg" alt="Képfeltöltés ingyen"></a>

Ez nem oszcilloszkóp, ez csak egy megjelenítő. Valami műszer része, tartozéka lehetett, annak valamilyen jelét mutatta, de ez nem nevezhető oszcilloszkópnak.

Oszcilloszkóp ez, csak ugye házilagos gyártmány, ezért nincs információ róla.

Se bemeneti osztókapcsolót, se időalap kapcsolót nem látok rajta, ezek hiányában szerintem ez nem oszcilloszkóp. Ezek még a legprimitívebb oszcilloszkópon is vannak, ezek hiányában használhatatlan.
Az 1-2-3-4 és 1-2-...10 feliratú kapcsolók vagy potenciométerek értelmezhetetlenek. Ha ezekhez esetleg tartozik is osztásarány, vagy eltérítési idő, akkor is nagyon nehézkes lenne a használata.

Aki építette, ő biztosan tudta értelmezni. Az utókor meg majd kitalálja.

Innen szép a győzelem, ha ezt kitanulod, (majdnem) mindent tudni fogsz.

Ezt még érintésvédelmileg is át kell nézni, ha házi készítés.
Itt vannak nagyfeszültségek is, akár több 1000V.

Az érintésvédelemnek semmi köze az 1000 V -hoz. Egy készülék belsejébe tilos nyúkálni, (gyári készülékeknél a készülék hátára valamilyen módon rá is írják)
Az viszont sokkal problémásabb, hogy a kéteres hálózati zsinór, csak úgy kijön (minden különösebb szigetelés, törésgátlás nélkül) a (gondolom) fém előlapból.

Én megnézegetnék régi (70-es, 80-as évek) Rádiótechnika évkönyveket. Rengeteg szkóp kapcsolás volt bennük (talán a 76-osban volt egy nagyon részletes cikk).
Esélyes, hogy az akkor házilag épített szkópok sok hasonlóságot mutatnak az ott leírtakkal.
Ettől függetlenül valamire biztosan jó a készülék, jelalakokat vizsgálhatsz. De komolyabb szkópos mérésre biztosan nem. Erős a gyanúm a kezelőszervek alapján, hogy sima szinkronizált és nem indított fűrésze van, amivel azért nagy csodát és sok állóképet ne várj.
A sávszélességét meg sem merem tippelni, de tekintve a banánhüvelyes bemenetekre, nem hiszem, hogy hangfrekvenciás méréseknél többre lenne képes.
De ettől függetlenül kísérletezésre jó, pláne, ha feltérképezed a kapcsolását és esetleg javítsz a jellemzőin. A házilag kis felkészültséggel elő nem állítható részek, mint a cső, annak nagyfesz áramkörei, hálózati trafó, doboz, ilyesmi megvan, ezen túl szinte bármi más áramköri elemet fel tudsz benne javítani. Készíthetsz rendes időalapot, vertikális erősítőt, stb. Ezek sem egyszerűek, de nem is túl bonyolultak. Javaslom az RT évkönyv 1985-ös számát, Sipos Gyula szkópos cikkét, illetve korábbi évkönyveket is. Valamint Rózsa Sándor Amatőr mérőkészülékek építése c. könyvet.

Kedves Mindannyian!

Melyik megoldás a jobb? - erre kérnék választ, javaslatot:
1. Drága, Digitális Oszcilloszkóp, mindenféle készülék és jel vizsgálatához, de nem védőföldeléses konnektorból üzemeltetve.
2. Drága DSO, mint fentebb, de leválasztó transzformátorról üzemeltetve.
3. Drága DSO, mint fentebb, de a mérendő cucc is leválasztó-transzformátoron keresztül üzemeltetve.
4. Drága DSO, mint fentebb de minden cucc védőföldelés nélküli konnektorból üzemeltetve.
5. Drága DSO, de semmi különleges intézkedés nélkül üzemeltetve, tekintet nélkül a mérendő cuccra.

Ti hogyan oldjátok meg, hogyan használjátok, drága műszereteket?

Üdv!

Drága DSO saját akkumulátoráról üzemeltetve.

Hello! "Melyik megoldás a jobb?" Alapvetően amelyik mellett éltben maradsz!
Mert ha szkóppal olyan pontot mérünk ahol a GND feszültség alá kerül, akkor a legfontosabb, hogy a szkóp semelyik pontja ne legyen megérinthető, amelyik a GND-vel azonos potenciálon van. A szkóp szempontjából pedig melynek GND pontja nem földelt. Pld. a kis Tektronix 214 biztosította anno ezt a feltételt.

Amit választottam, annak nincs akkumulátora, ezért is tettem fel a kérdést.
-
Én életben maradok, de szeretném, ha a Drága DSO is életben maradna velem.
-
Na, hogy talán érthetőbb legyen a dolog: - Lásd az előző hozzászólásom is!
Előfordul, hogy ott kell jelalakot nézni és mérni, ahol lebegő az áramkör, tehát nem földelt, nem a földponthoz és nem a hidegponthoz (táp-negatív, vagy testpont) képest kell mérni a készülékben.
Nem okoz zavart, ha a DSO pedig földelt?
Szóval, kivágjam a földvezetéket belőle, vagy ne?

Üdv!

6. Olcsó DSO az összes olyan mérési feladatra ami megoldható vele.
7. Ha a régi csöves szkópot eladtad vagy nem volt, akkor egy olyan beszerzése a DSO mellé.

Az asztali DSO jó dolog, egyet leszámítva, hogy kapcsolóüzemű hálózati tápja van. Ha ennek kikötöd a védőföldjét az nem lesz ugyanaz mint egy analóg szkóp 50Hz-es hálózati trafója, ami egy szimpla földeletlen villásdugóban végződik. Azért nem, mert a kapcsolóüzemű táp "nem működik" védőföld nélkül. Annak a kimenetén zavar van, ami ha nincs onnan valahogy elvezetve akkor érdekes dolgok születhetnek egy egy mérésből. A földeletlen dugóval készülő tápok (pl. laptoptáp és hasonlók) esetében is van egy Y kondi, amivel összekötik a primer és a szekunder oldalt, hogy a zavaráram tudjon hova elfolyni. A földelt dugóval szerelt készülékeknél a védőföld felé vezetik el.
A megoldás a DSO normál használata, a mérendő eszköz leválasztása mellett. De kapcsolóüzemű dolgok vizsgálatára én a mai napig jobbnak tartom az analóg szkópot, amit simán rá szoktam tenni a primer oldalra is mindenféle leválasztás nélkül, természetesen ezt senkinek nem ajánlom!

Alapvetően a mérendő eszköz működtetjük leválasztó trafóról.

Még egy ötlet. Nem tudom mennyit értessz a drága DSO alatt forintban, vannak ún. izolált bemenetű szkópok, ezeknél minden elválasztott mindentől teljesen, testpontban is. A 2 csatorna egymástól, a tápegysége, az akku, meg miegymás. Ez az ideális megoldás, csak költséges.

Szóval, nincs érintésvédelmi földeléssel ellátott konnektorom, csak a konyhában, ott meg nem mérek.
Innen indul a téma.
Az analóg oszcilloszkópom (GW-GOS622) jól bírja védőföld nélkül, eddig nem volt mérési problémám vele a közel 30-éve alatt, ma is kifogástalanul működik.
-
Nekem a közel 160EFt-os DSO drága, tehát szeretném, ha sokáig élne és működne velem együtt, ezért gondolkodom, hogy mi lenne a jó megoldás és ehhez kérnék némi útmutatást.
Az izolált bemenet nem azonos azzal, amire itt kérdeztem rá.
Pont kapcsolóüzemű tápok (Lap-Top, PC-táp, töltők, egyebek) miatt érdekelne a jó mérési metódus.
A leendő DSO-hoz van leválasztó transzformátor (kb.50VA-es), amit tudnék alkalmazni, ha az megfelelő megoldás lenne.

(Lehet, hogy eddig nem "jól" alkalmaztam a földelést, mint olyat, mert egyetlen épített műszeremben, erősítőmben sem kötöttem össze a védőföldet a táptest-közös-pont vagy negatív táppontjával sem. Soha semmi brumm, vagy gerjedés nem lépett fel. A készülékek fém-háza van csak összekötve a hálózati védőfölddel. Ami nálam "lebeg". A lakásban NEFH-kiépítés van.)

Üdv!

Gondoltam, ezért is írtam amit írtam. A mostani asztalomnál nekem sincs védőföld, ha jól emlékszem a réginél sem volt.

Az analóg szkóp az más tészta, van egy primer tekercs rajta és ennyi, van amelyiken alakítottak ki védőföldet és van amelyiken nem. Nekem olyanok voltak amin nem volt, azzal lehetett mérni a hálózaton is, nyilván ügyelve arra hogy közben ne tapogassa az ember a szkóp fém részeit.

Nem láttam a szkópod belsejét, így fogalmam sincs milyen táp van benne, de nagy különbség nem lehet köztük mert egy kaptafára készülnek. Hanteket láttam belülről, annak a flyback tápjában van Y kondi, tehát használható védőföld nélkül is, legfeljebb a hálózati zavarszűrő nem fogja ellátni a feladatát, mert annak a kondijai a védőföld felé vezetik (vezetnék) a zavaráramot.

Ha azzal kezdted volna a kérdésedet hogy elsősorban hálózatról működő kapcsolóüzemű tápok élesztésére, javítására akarod használni a drága DSO-t, akkor azt mondtam volna hogy ne is vedd meg, mert az analóg szkóp tökéletes a feladatra. Másrészt én sosem közvetlenül a hálózatról próbálok ki egy épített vagy javított tápot, és nem csak azért nem hogy a szkópomat védjem, hanem azért sem mert olyankor az áram és feszültségviszonyokat kordában is kell tartani. Erre van egy áramkorlátos DC tápom, aminek a magasabb feszültségéről már bőven elindul bármelyik hálózati kapcsolóüzemű táp. Van rajta egy analóg műszer, így azonnal látom a táp által felvett áramot, és szkóp nélkül is el tudom dönteni hogy működik-e vagy sem, sőt még az ugráló áramimpulzusokat is látom, ami olyankor van amikor pl. egy flyback táp indulna de valamiért nem tud, így folyamatosan letiltogat (nem kell izzókkal szórakozni meg félvezetőket durrogtatni).

A védőföldet mint olyat én sem szeretem, mert több kára van mint haszna, jobban szeretem a kettős szigetelésű eszközöket. De ettől még a DSO nem kettős szigetelésű, meg sok tápegység sem az. A fém burkolatú készülék házára bármit rákötni pedig teljesen értelmetlen ha nincs kiépítve az aljzatban a védőföld, mellesleg szabálytalan is, és elvben még életveszélyes is.

Sziasztok.
Az mitől lehet hogy az oszcilloszkópon a jel vége 5ms-os időalapnál fel-le moszog?
Ez valami beállításfügő dolog, vagy a szkóp hibás?
A jel bal oldala stabilan áll, de a jobb oldala felé egyre erősebben kileng, a legvégén már elég zavaró a fel-le mozgása. Ha csökkentem az időalapot, akkor egyre csökken ez a kilengés, 1ms.tól, illetve onnan méglejjebb már szemmel kivehetetlen.
voltcraft 2040-ről van szó.
Köszönöm

Mi a bemenő jel és mik a beállítások?

Sziasztok,
Olyan kérdésem lenne, hogy hálózati feszültség (pl. egy szünetmentes által produkált) hullámformáját milyen előtéten keresztül tudom megnézni szkópon?

Köszönettel...

Normális szkópon simán meg tudod nézni egy 1:10-es mérőfejjel is. De célszerű tenni a jelre egy ellenállásosztót amivel leosztod mondjuk a tizedére, és arra tenni a szkóp mérőfejét.

Azért leválasztó transzformátor nem árt...

Leválasztótrafót használj,mert meg fogsz lepődni ha leolvad a mérőfejed!

Üdv mindenkinek
Kaptam egy orosz gyártmányú oszcilloszkópot egy fórumtárstól. H3025 gép-könyvel együtt. Ez az első szkóp, amit kézzel megérinthettem, ebből kifolyólag nem értettem hozzá semmit. Azt hittem, hogy el van romolva, mert nem fért a 220 voltos áram oszcillogramja a kijelzőre. Más fórumon egy-két dologra megtanítottak, de még meg szeretnék tudni néhány dolgot. Például: van egy Plavno gomb és lehet tekerni 1-től 10-ig. Bizonyára valamelyik végállásban kell álljon, amikor mérünk. Ki tudja, mi van még, amiről fogalmam sincs.
Mellékelek két képet.