Ezelőtt biztosan nem,mert 60 v helyett 95 volt rajta,és ezért kötötték így.
Elnézést az értetlenségért,nem vagyok túl jártas

Szerintem az lesz,_h kiveszem a panelt,_és megnézem úgy is zúg-e,_ha távol van a panel a trafótól.
Egy biztos,_a terelőlemez ami benne volt,nem segített lefogni a zajosodást.
Aztán ha az sem segít,_akkor elkezdem csinálni azokat,_amiket írtatok.

Alapvetően három dologtól zúghat.
- Kapacitív csatolás a 230V felől, az erősítő bemenetére. (Érzékeny részére.)
- Induktív csatolás a trafó felől. Ez "belebújhat" a bementi vezetékekbe.
- Földhurkos szerelés. Alapjai, hogy az egyenirányítóról a kondira, a kondiról a végfokra megy a villany. A kondi töltőárama (ami tekintélyes az egyenirányító-kondi között) nem folyhat a kondi-erősítő vonalán. Csillagpontos szerelés és egy pontos kaszni földelés.
- Ha a kondik feszültsége meghaladja a jelenleg mért feszültséget legalább 20%-al, akkor felesleges sorba kötött kondikat használni, mert így fele a blokk kapacitása. (Ha meg mind párhuzamosan lenne, akkor a jelenlegi, a negyede.) De a puffer kapacitás, mindene túli növelése nem jár arányos búgófeszültség csökkenéssel. Mert minden egyéb belsőellenállás értéke előtérbe kerül.

Most tekintsünk el attól, hogy az RCA egy cég neve, és gondoljuk azt, hogy azt akartad írni, hogy nem a bemenet szedi össze a zajt. Hogyan próbáltad ki? Közvetlenül a panel bemenetét rövidre zártad, és úgy is változatlan a zaj? Mert ha nem így történt, akkor továbbra is a bemenet a gyanús, (amiből semmi nem látszik a fotón).

A panelon 3 lábú csatival lehet a bemenetet kötni,ezt én forrasztottam,mivel nincs ilyen csatlakozóm.
Namost a bemeneti jel kábeljét leforrasztottam,és így próbáltam ki megszűnik-e a zúgás vagy sem,valóban nem zártam rövidre a 3 pólust,(és valóban nem RCA,mert az csak egy csatlakozó megnevezés)hülyén fogalmaztam...
Majd 7végén lesz ismét időm próbálkozni azokkal,amiket itt felsoroltak a nálam 1000x jártasabbak,és ezzel a rövidrezárással fogok kezdeni.

Az egyébként hogyan lehetséges,hogy kondi nélkül 31,7 voltot mérek közvetlen az egyenirányító hídon,kondival összekötve,és a kondikon mérve meg 47,8-at?

A trafó másik kimenete tud még egyenirányítva 60v-ot,és kondin mérve 95v lesz.
Ezekszerint nemhiába van így kötve a kondi.
De nekem csak a 48 v kell,csak nem találkoztam még ilyen megoldással...
Itt a kép pontosan melyik digitális erősítőről van szó.
Típus: TAS5630
Köszönöm az eddigi segítségeket,7 végén nekiugrok,és próbálgatom amiket írtatok.

Szívesen!



https://www.hobbielektronika.hu/segedprogramok/?prog=feszhullam

Nem épp hibátlan ez a számológép, de szemléltetésként megteszi. A simán egyenirányított feszültséget a szürke görbe mutatja, a kondenzátorral puffereltet (csúcs-egyenirányított) pedig a piros. A műszered mindkettőnek az átlagértékét méri, ez a pufferelt esetben láthatóan magasabb. Még a képen láthatónál is magasabb, mivel nálad mérés közben a terhelés elhanyagolható, ezért csak elhanyagolható sebességgel csökken a két csúcs között a kapocsfeszültség.

De ha jól gondolom,akkor azért van így kötve a kondi,mert a trafó nem ad le annyi feszt,amennyire szükség volna,és úgymond a kondik adnak hozzá löketet.
Lehet hülyeség,amit írtam,de én még ilyennel nem találkoztam,h pl: van egy 30 voltos trafó,amit ha kondira kötök egyenirányítás után,akkor megnő a feszültsége ....
Elnézést,ha hülyeséget írtam,ezt csak így tudom elképzelni...

Azzal persze tisztában vagyok,mire való a kondi.
Hogy "tárolás" a feladata, illetve az én szakmai nyelvemen: elősször a kondiból veszi el az energiát,és nem közvetlen a trafót terheli.
És persze fahrad mértékétől függ a dolog
De ilyet akkor sem láttam még,hogy jelen esetben 32 voltról 48v-ot is kilehet csikarni kondikkal.
Meglátszik,hogy soha nem tanultam az elektronikát,csak csipetnyit konyítgatok hozzá,és mérföldekkel el vagyok maradva az ilyen megoldásoktól,kár hogy nem volt kitől megtanulnom a 30 évem alatt.

A kondenzátor alapvető célja hogy a graetz által előállított hullámzó egyenfeszültséget simítsa, de emellett az a mellékhatása, hogy kis terhelés mellett kb. 50 %-kal, nagy terhelés mellett 5...25 %-kal növeli az átlagos kapocsfeszültséget. (Szinuszos jel esetén.) Ez teljesen általános jelenség, a diódák és a kondi működéséből adódóan. Hogy te eddig miért nem vettél észre ilyet, azt csak úgy lehetne biztosan megmagyarázni, ha ismerném az előző tapasztalataid körülményeit.

Ha a konkrét számértékeket furcsállod, akkor kicsit mélyebben kell belemenni a részletekbe, és némi integrálszámítás is szükséges. Meg egy kis méréstechnika, az abszolút átlagérték és effektív érték kapcsolata és megvalósítása multiméterekben. Aztán meg lehet vizsgálni hogy nálad otthon milyen a hálózati fesz jelalakja, ezt esetleg hogyan torzítja el a trafó.

A kapacitás mértékegységét így írjuk: farad, vagy magyarosan farád a Faraday nevű fizikus után.

A telefon javítja mindig fahradra.
Buta t9 javító.
Nos a múltamat nem igazán lehet tekinteni.
Az hogy sok_minden apróságot javítottam már,aminek nem volt nagy baja,az semmisnek tekinthető.
Nemhiába akadtam el a zúgásnál sem,_nemhiába kértem itt a segítségeket.
Pl "csillagpontos" szerelést sem ismerem...

Amiket írtatok,majd kipróbálgatom őket,_aztán majdcsak bejön valamelyik alternatíva.

Idézet:
„A telefon javítja mindig fahradra”

Milyen nyelvű a telefonod? Arab? Mert németül is hibásan javít. Fahrrad = kerékpár (bicikli)

Alap gyári,_csak le van töltve hozzá a helyesírási szótár a Play áruházból(.)

Sziasztok,

Van egy szivargyújtós csatlakozóval szerelt matracpumpám, amit egy 12V 8A-as led tápról-is-szeretnék üzemeltetni. Üzemi áramfelvétel 12v-on 5,5 A. Nyilván az indulási áramfelvétel ennél jóval több, így a led meghajtó táp lekorlátoz és pulzálva erőlködik, de nem tud felpörögni. Próbáltam mar egy nagyobb pufferkondival de nem segített..Egyetlen egy barbár megoldással sikerül indítani, ha elkezdem gyorsan érinteni-elvenni a kontaktot, és akkor elkapja.
Erre valami épkézláb ötlet?
Előre is köszönöm.

Lehet hozzá építeni lágyindítást, de nem biztos, hogy az áramfelvétel megáll 5-6A környékén, amikor a matrac már keményebb...

Nincs egy psi a max nyomás amit elő tud állítani a "pumpa". Gyakorlatilag egy nagy fordulatú turbinakereket hajt direktbe egy Dc motor egy tömítetlen rendszerben, szóval ezzel keményre nem is igazán lehet fújni a matracot.Próbáltam már hogy orrát száját befogva pörgettem és kb pár száz mA-t ugrott az áramfelvétel.


Mekkora bonyolultságú a kapcsolás?

Lehet, hogy egy sima potis PWM kapcsolás NE555-tel elég lenne, induláskor fel kell tekerni a potit 0-ról 100%-ra.

Még egyszerűbb alternatívára gondoltam, mert kb alig van használva az eszköz, és minimális energiabefektetéssel szeretném megoldani..

Akkor az indulás idejére köss vele sorba ehy 10 ohmos 5W-os ellenállást.
Legegyszerűbben egy alapállásban zárt nyomógombot teszel vele párhuzamosan, amit a bekapcsolás előtt nyomva tartasz, majd egy-két másodperc múlva felengeded.

Ezt a "rajzot" azért rakom fel,hogy így azért tisztábban lehet látni mi hogyan volt kötve.
Ez az eredeti,mielőtt hozzányúltam volna.
És itt a Quad erősítőpanelről egy kép,ahová a bemenő jel,és a test is kötve volt még.
Szóval írom a sztorim.

Szürke: 48 V,ez volt a test ami közvetlenül a trafóról a képen látható módon a kondenzátorokhoz volt forrasztva,majd a csokiból az erősítő panelen lévő bemeneti jel negatív pólusához,illetve szintén a csokiból az erősítő házának a bemenő jel csatlakozójának negatív pólusához volt forrasztva.

Piros és feketéről nincs mondanivalóm,egyértelmű.

Elősször is,amikor kiszedtem a két régi Quad erősítőpanelt rögtön leszedtem a testet az erősítőház csatlakozójának negatív bemenő jeléről,(a digitális erősítőnek csak két pólusa van,ezért fölöslegesnek véltem oda) majd ezután kimértem melyik fesz kell nekem,és így kötöttem be először a test,és a pozitív ágba az erősítőt,mert így kaptam meg a 48 voltot.
De bekapcsoláskor tapasztaltam,hogy zúgás hallható,ezért gondoltam ha egyenirányítóba bekötöm az előtte még testnek használt részt,akkor megszűnik a zúgás.

A szürke színnel (testnek jelölt) részét kötöttem be az egyenirányító hídba,úgy,hogy az egyik megfelelő váltóáramú (60 voltos) részével cseréltem ki,és így már a kondenzátorok két szélén kapom meg a 48v-ot,innen a csokiba,és a csokiból pedig a panelba vittem.
És ugye ott tartottam,hogy a zúgás így is fenn áll...


Esetleg,ha sikerült pontosabban leírnom valami kimaradt részletet,ami elárulná mit rontottam el,szívesen fogadom hétvégéig,míg neki nem ugrom

Hello! Így kellett volna bekötni.

Tehát magyarán megmondva nem kellett volna leszednem a testet.

Ha az rca csatlakozó nem szigetelt,amin a bemenő jelet adom,és a negatív pólusa az erősítő ház testéhez fog érni,elpusztíthatja-e az erősítő panelt?
Ezért is kötöttem le,mert féltem,hogy baja lesz.
Ezt úgy értem,hogy az rca csati úgy van felfogatva az erősítő fém házához,hogy a negatív pólus az maga az egész erősítő ház,és csak a pozitív jel a szigetelt.
Cseréljem ki teljesen szigeteltre a csatlakozót,vagy maradhat így nyugodtan?

Már csak az volna a kérdésem,hogy;
Okozhat-e kárt az erősítőben,ha a bemenő jel negatív pólusa "kontaktban lesz" az áramforrás negatív pólusával,amiről használni fogom az erősítő panelt?
Ki kell cserélnem teljesen szigeteltre a csatlakozót,vagy nem?
Előre is köszönöm a választ.

Bocs de nem hiányos kicsit a rajz , a fekete vezetéket illetően?

Tönkre nem teszi de földhurkot okoz. Árnyékolt jelvezeték kell és háztól elszigetelt csatlakozó.

Hello! Nem hiányos, inkább többletes. Mert a felesleges kondik vagy elmaradnak, vagy hozzáköthetők a felső sorhoz. Mert ahogy volt sorba kötve szükségtelen, mert a kapacitás feleződik. Mivel eredetileg is elbírta a kondi a tápot, a kondik feszültségtűrésének növelésére nincs szükség. Csak nem írtam oda, hogy akár el is hagy ható. Negatív táp meg szükségtelen a jelen erősítőhöz.

Köszönöm a segítségeket!
Akkor 7végén átvariálom a dolgokat.
A párhuzamos kötésre azért kerülhetett sor,_mert 60 voltosak a kondik,_és amint említettem már,_95 v is haladt rajtuk ezelőtt...
De ebbe nem mennék bele,_én csak feltételezgetek,_ti tudjátok is!

Sziasztok!
Átvariálltam ,sőtt digitális VU metert is raktam bele
A zúgás kb a negyedére csökkent, de nem szűnt meg síri csendre.
Földeléstől kezdve mindent megcsináltam, kipróbáltam, elforgattam a trafót, stb stb, a bemenő jelet is rövidre zártam, és nem az szedte a zajt.
Ígymarad mostmár, ez a pici zúgás nem zavar!
Amúgy is csak akkor feltűnő, ha síri csend van, ami nagy ritka, mert az erősítőben lévő 220 voltos venti hangja elnyomja azt a pici zúgást.
Összességében nem lett tökéletes,de 100x jobb, mint volt.
Így már nekem perfect, és biztos vagyok benne más észre sem venné!
Köszönöm a hozzám való türelmeteket, segítségeket!
Sziasztok

Hello! Csak a tisztánlátás végett..
- Minden erősítő zajos. De azt kijelenteni hogy "zajos", így önmagában csak akkor értelmezhető, ha az a "tűrhetetlen" jelzővel is el van látva. Mert megadni, hogy az más számára is értékelhető legyen, csak a jel/zaj viszonyszám megadásával lehet. De még ez is jelenthet eltérést-problémát, mert gyárak is "szépítenek" "A" típusú szűrőfokozattal mérik, hogy "értékelhető legyen". De amatőr technikában nem az a lényeg hogy a számok jobbak legyenek, hanem a készülék legyen jobb. De "mindenféle zajt" máshogyan értékel még egy-egy egyén is. Van akit "ez", van akit "az" zavar jobban. De minimálisan értékelni a hasznos jel és a zavaró jel hányadosával célszerű.
- Itt eredetileg 3-3 kondi volt párhuzamosan kötve egy-egy feszültségre. Tehát nem 90V volt, hanem +-45V. Ha a kondi 63V-os, akkor a 45V nyugodtan "rámehet". Mivel 3db, 10000µF volt párhuzamosan, az 30000µF-os kondit jelent. De ha az eredeti bekötést nézed, ahogy kötötted, ott a két 30000µF van sorba kötve. Így a feszültség tűrése a kétszerese (126V) lett, de a kondik kapacitása viszont a fel. Így lett a kondenzátor telep, mely 126V-os és 15000µF-os lett. Miközben a feszültség emelésére nem volt szükség. Jelenleg ha egy sort használsz, az 63V-os és 30000µF-os. Tehát jobb szűrést tesz lehetővé.
- Az egyenirányító híd fele jelenleg nincs használva, viszont így a trafó mind két tekercse használatban van, és a diódák feszültség esése is kisebb. Mivel a trafó középkivezetése fixen kapcsolódik a GND-hez, az is jobb helyzetet teremt, mert a híd így nem kapcsolgatja a trafót másodpercenként 100-szor a GND-re. Ez hálózat felől is jobb elnyomást eredményez és nem képződik akkor rádiófrekvenciás zavarjel sem.
- Nem mindegy, hogy a kondenzátorblokkra hova csatlakozik az egyenirányító és fogyasztó. Az egyenirányító és a puffer között hatalmas áramok folynak, amik egy sima vezetékben is feszültséghullámokat hoz létre, Ezek ugyan kicsik, de ha "belebújnak" a bementi jel GND vezetékébe, "hatalmas zúgás" lesz a végeredmény. Ezt nevezik pld. "földhuroknak". A lényeg, hogy ne közösödjenek a nagyáramú jelek, a kisáramú bementi részekkel. Ha valami csak egy pontban van lekötve a GND-re (mint a készülék ház), akkor ott áram nem folyhat, így zavarjel sem képződhet. De erről és értelmezéséről van külön topik, nem a tápegységeknél kellene taglalni. De nem véletlen, hogy melyik drót hol csatlakozik a másikhoz, még ha az első látásra értelmetlen is lenne, "hiszen ugyan oda megy".

Ha valaki le tudná ellenőrizni ezt a kapcsolást, nagyon megköszönném!
A tanácsokat és bővítéseket szivesen fogadom!

Rajz: