Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   310 / 367
(#) Ge Lee válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Kiütni biztos hogy nem lehet. Kifúrkálni ki lehet, de a fóliát nem fogja elengedni szóval az csak a szigeteléssel együtt fog onnan kijönni. Ha ezzel egybe van öntve az alján lévő öntött tányér akkor az még annál is nagyobb probléma. Nagy szerencse kell hozzá hogy csak a szigetelés sérüljön, nagyobb rá az esély hogy a külső huzalréteg is fog.
Ami rajta van az értelmes feszültség, van 230V-ra és 115V-ra is egy leválasztó trafód. Az más kérdés hogy ahhoz feleslegesen nagy, nem lehet csak úgy ki-be kapcsolgatni csak lágy indítással. Erre a célra jobb egy EI magos trafó mert azt ekkora teljesítmény mellett is lehet.
Hogy 1T-val lenne gerjesztve egy 500VA-es toroid azt nem gondolnám. Ha mégis akkor attól jobb megválni mintsem használatba venni. Egy ekkora toroidnál az 50mA-es áramfelvétel kicsit sok, valahol 25-35mA-nél lenne a normális 1,8T gerjesztés mellett is. Én is vettem a múlt héten egy ilyet, azt hiszem tovább is adom valakinek...
Volt egy olasz gyártmányú 450VA-es toroidom, a gerjesztésére nem emlékszem de valahol 1,6-1,8T között volt, az áramfelvétele pedig 11mA volt a hálózatból. A már régebben emlegetett cégnél egyszer fogadásból csináltak a gyártósoron egy olyan 500VA-es toroidot ahol a gyártás minden részletére különös figyelmet fordítottak. A végeredmény 9mA üresjárati áramfelvétel a névleges gerjesztés mellett.
Ennél a nagynál azt kellene inkább megnézni hogy a teljes szekunder hozzáférhető-e a szigetelés alatt, ránézésre igen. Ekkor a szekunder közép kivezetésétől elindulva szinte bármilyen kettős feszültséget le tudsz róla venni a tekercs adott pontokon történő megbontásával. Ha a műszerzsinór végére teszel egy tűt azzal tudsz feszültséget mérni bármelyik meneten a szigetelés megbontása nélkül is, mert a tűvel át tudod bökni a fóliát is és a zománcréteget is.
(#) gordonfreemN válasza Cinema hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Köszönöm a tanácsokat.
Nem tudom egyértelmű e a képekről, hogy az alsó műgyantás 10mm-es rész is a középső kiöntéshez tartozik. Ha kifúrtam akkor ütve csak simán leszakad majd a külső szigetelésfóliával együtt ez a vastag talp rész?
Másik kérdésem, hogy ha 12V-ot szeretnék és 80A-t akkor egy extrémebb 5A/mm2 áramsűrűséggel számolva is 16mm2 keresztmetszetű vezetékre lenne szükségem.
Ezt érdemesebb lenne 3db 6-os vezetékből rátekerni, a kérdés hogy lehet ilyet kapni és kézzel fel tudom e tekerni?
Bár a feladat okán nem gond ha igénytelen lesz a kivitel max én szégyenlem magam, és megtekerhetem 3x6 mkh-val is?
(#) RoliNyh válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
6 -os tömör réz vezetéket? Szerintem azt felejtsd el, azt nem tudod rátekerni ilyen kis sugárban.
Sőt szerintem még a 4 -essel is felesleges próbálkozni...
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) gordonfreemN válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Aha értem. Na van végül is egy nagy, azt hiszem M magos trafóm majd megnézem annak a teljesitmenyét és kínzom azt a feladatra.
Ezt a kW-osat meg félreteszem.
Hogyan tudom kiszámolni a gerjesztését az 500W-os toroidnak?
Egyelőre azt tudjuk, hogy 50mA az Iü (236V-tal) és szekunder oldalon 4x39V van 1.3-mas huzallal.
Amúgy mist csinaltattam ezt az 500as toroidot lehet vissza kellene küldenem?
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) Ge Lee válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Így megtekerve már sehogy, mert kellene tudni hozzá a vasmag keresztmetszetét. Irányadónak tudok mondani kettőt, egy 300VA-esé 8,1cm2, és egy 400VA-esé 9,45cm2. Az 500-asé valahol 10,5 és 11,5 között lehet, azzal lehet számolni. A voltonkénti menetszámot pedig meg tudod mérni, megszámolod hány menet adja ki azt a 39V-ot. Vagy rátekersz vékony huzalból 10-12 menetet és megméred a feszültségét.
Ennél az 500VA-esnél ami nálam van ez 3m/V mert 12 menet kereken 4V-ot ad.
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
A fényképed szerint ez 1000 VA-es, nem pedig 500. Az általad számolt 3*6-os rézvezeték átmérőben ~2,8 mm. 3-assal sokszor dolgoztam régebben. Jól kezelhető normál tekercsen, toroidon kissé nehezebb. 3 mm-es az 7 mm2 keresztmetszetű. Nem számolgatnod kellene a gerjesztését, hanem rátekersz néhány menetet, megméred a feszültséget és visszaszámolod a voltonkénti menetszámot. Szerintem 1 vagy akár kevesebb is lehet.
Amekkora lyuk van a közepén, azt a 12 menetet műanyag szigetelésű 25 mm2-es hajlékony kábelből is belefűzögetheted.
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Két toroidról van most szó. Egy 500as amit a héten tekertek nekem de Gee Lee szerint pocsékul sikerült mert 50mA az üresjarati áramfelvét.
És ezzel együtt az 1kW-osról is beszélünk mert annak meg a szétszedhetőségét áttekerését vázolták nekem (illetve megbeszéltük, hogy ez egy kész leválasztó trafó de a szekunder csak 200V így ezt nem ertem). Az mkh -val történő áttekerésre én is gondoltam. De szétkalapálás előtt megvizslatom a nagy lemezes trafóm, megnézzük mekkora teljesitményű lehet.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) Tranyó Tamás hozzászólása Feb 4, 2018 /
 
Lenne régi szünetmentes tápból egy trafó 4*12V-os aksikat töltött.
3000VA van a dobozra (nem a trafóra) írva.
A vasmag hegesztve van.
Nekem 12V és 24V AC kéne.
Szerintetek használható?
(#) erbe válasza Tranyó Tamás hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Nem biztos, hogy ez a trafó töltötte. Meg kellene mérni a szekunder feszültsége(ke)t. Általában több szekunderes kistrafók szoktak lenni a szünetmentesekben vagy kapcsolóüzemű táp.
(#) gordonfreemN hozzászólása Feb 4, 2018 /
 
Mutatom a lehetséges jelöltet (ne vagyok túl bizakodó).
Kérdés a tejesitménye.
Magméret:
47mm×60mm.

Az 500W-os toroid üresjarati áramai pedig:
Hálózat 237V -> 50mA
hálózat 233V -> 40mA
hálózat 227V -> 30mA
Ennyit ing a hálózat.
A menetenkénti feszültség pedig:
230V esetén
10 menetet tekertem rá azzal 4,1 VAC-t mértem. Tehát 0.41V 1menet. Akkor ha 38.2VAC 1 szekunder a 4 ugyanilyenből akkor 93.2 menet egy szekunder. Vagyis 93.2×230/38.2=561.15 menet a primer.
Mérete:
50mm×35mm kb a vaskeresztmetszet amúgy huzallal 130mm az átmérő és 55mm a magasság
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
A lemezelt trafóból akár egy kisebb hegesztőt is ki lehetne hozni. Normál trafóként felhasználástól függően 500-630 VA. Nyugodtan rátekerheted a 12 V 80 A-es szekundert. Nem írtad még a felhasználás célját.
A toroidnál tévesen becsülöd a vasmagot. 50 mm-nél alacsonyabb lesz. Többet foglal a tekercselés és a szigetelés, nem fér bele az 55 mm-be. Valószínűleg a szélesség is kisebb lesz.
Jók azok az üresjárati áramok. Az érték függ a vasanyag minőségétől is.
(#) szucsistvan123 válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Hali!

Én tekercseltem egy olyan trafót ami neked van (a nagydarab lemezest)
Nekem kb 29cm2 volt a vas keresztmetszet.
Így sikerült belőle kihozni kb olyan 720W-ot 1T gerjesztéssel, 2,5A/mm2.
(#) Firefighter1 hozzászólása Feb 4, 2018 /
 
Igaz hogy leírtam az egyenirányítás topicba, de lehet hogy inkább ide illene!

Ilyen téren hiányosak az ismereteim, ugyhogy mértem mindent, és inkább kérdezek!

Bontottam 3 trafót! ( Nem hibas cuccból, csak feleslegesek voltak)

A méréseket "terhelés nélkül" csináltam puffer kondinak meg 25v 2200µF és 63 v 1000µF volt fent... egyszer az egyik egyszer a másik! Az egyenirányító ismeretlen értékű PB112E 6E jelzésű Sony....

Első trafó:YL 41-0901200B
Primer 230v 333Ohm
Secunder 1.4 ohm AC10.7v DC 14.6v

Második trafó: 1-447-661-12 GGWY
Primer 230v 308 Ohm
1secunder 8.2 Ohm AC 21.8v DC 65.3v
2secunder 49 Ohm AC 38.2v DC 111.5v
3secunder 4.8 Ohm AC 3.7v DC 10.3v

Harmadik trafó: 1-447-897-11 GDWY
Primer 230v 65 Ohm
1 Secunder 4.5 Ohm AC 29.7v DC 40.2v
2 Secunder 3.1 Ohm AC 30.7v DC 41.2v
3 secunder 4 Ohm AC 5.8 v DC 7.7GDWY

A második trafónál nekem nagyon nagynak tűnik a különbség a váltó és az egyenirányított fesz között ( pedig 2 szer is átmértem) ezek lehetnek valósak?

Illetve a teljesítményüket hogy lehet megtudni (kiszámolni, mérni) hogy hány Ampert tudnak?

Köszönöm
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) erbe válasza szucsistvan123 hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Nem egy nagy csoda az a mag, elég régi, de ebben a méretben fel lehet vinni 1,2 T-re a gerjesztését. Igaz, az üresjárati árama nem 50 mA lesz, de még elfogadható.
Minden a felhasználás körülményeitől függ, amit a legjobban igyekeznek titkolni a kérdezők.
Pedig azzal kellene kezdeni ahhoz, hogy korrekt tanácsot tudjunk adni.
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
A cél eloxálás lenne. Tehát teljesgázon is mehet a trafó nem gond a szórás. Azt nem tudom még hogyan oldjam meg az áramkorlátozást de ez már egy másik téma.
Az 500W-os toroid:
A méretei tekercsestől 130mm átmérő és 55mm magasság illetve 43mm széles a mag tekercsekkel együtt.
Ja és még valami. Fekete szalagot amivel a gyari trafókat leht látni betekrve erősítőkbe, olyat hol leht venni vagy mivel lehet heyettesiteni. A szigszalag undormány az ne játszik.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Áramkorlátozás: Készítesz egy többfokozatú fojtót, amit a primer oldal elé kapcsolsz. Minimális veszteség, a fázishasításos szabályzáshoz képest "trafóbarát". Egyszerűbb módszer a pólusok távolítása a folyadékban. Csak összekoccantani nem célszerű.
Elég neked a 12 V az eloxáláshoz?
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Még 10 sőt 8V-tal is sikerült!
Nekem a trisós fözéssel van bajom, van amikor megmarja az alut.
Fojtót még nem készitettem. Hogyan működne ez és miből lehetne megcsinálni?
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Kisebb vasmagon (kb 1/4) egy tekercs a primerrel egyező vagy akár ~10%-kal vékonyabb huzalból néhány megcsapolással. Tele lehet tekerni a teret. Ha kisebb a kívánt szabályzási tartomány, még kisebb vasmag is elég.
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Sajnos elég finoman kell szabályozni. Ugyanis már jártam ugy, higy a fesz leesett az áram meg felment a francba és csak azt vettem eszre hogy füstöl a 1.5-es vezeték.
Persze a folytó ezt megakadályozná de elég pontosan, minimum fél amperenként kellene a szabályzás. Az meg 160 leágazás lenne.
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Veszel egy kisebb szabályzó toroidot és nem trafónak, hanem fojtónak kötöd be. Ahány menet, annyi fokozat. Megfelel a 110 vagy 127 V-os is. Az áramterhelhetősége legyen annyi, mint a primer max. Ahhoz talán olcsóbban hozzá lehet jutni, hiszen nem nagyon tudnak vele mit kezdeni Európában.
Kicsit keresgéltem. Úgy látszik, már nem divat.

Vegyél szabályozható hegesztőtrafót! Készíts középkivezetést a szekunderére! Kétutas egyenirányítással csak 2 nagy dióda kell hozzá. Kisebb a veszteséged, mintha híddal egyenirányítanád és tetszés szerint finoman szabályozhatod az áramot. Ráadásul az eredeti funkciója is megmaradhat. A 80 A-t a kétutas egyenirányítással folyamatosan bírni fogja.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Van egy hegesztőm itthon de mivel apumtól örököltem nem piszkálnám szét. Az ötleted tetszik amúgy. Gondoliodtam én is azon hogy hogyan lehetne a hegesztővel de a fent emlitett ok miatt elvetettem. Vannak nagyáramú fetjeim még az is lehet hogy áteresztőfokozatosra készítem. Nagy veszteség nem lenne a majdnem pontos feszültség miatt
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Milyen a hegesztő? Mert ha van tekerő az elején. nyert ügyed van.
Áteresztő FET-es helyett akkor már inkább PWM-es szabályzóval, áramkorláttal. Akkor talán a csattanást is kibírná.
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Budget bvt1504. Van az elején tekerő igen. Nem inverteres.
Bővebben: Link
Nagyon bele kell nyúlni? Fojtónak használnám a hegesztőt?
Azt nem értem amit a csattanásról irsz. Most egy alkotós labortáppal csinálom az birja a folyamatos 5A-t 8-10V-on is 1-2orán keresztül simán. Persze venti kell.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Előbb pontosan leírtam a módosítás menetét. Utána továbbra is használható hegesztőnek is. Szabályozható fojtónak nem igazán jó, bár ki lehet próbálni.
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 4, 2018 /
 
Ja.. Jó világos már mert abban az üzenetben elöbb fojtóról volt szó.
Nah átrágom magam a témán. Köszi a párbeszédet.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2018
(#) gordonfreemN hozzászólása Feb 5, 2018 /
 
Fekete szalagot amivel a gyari trafókat leht látni betekerve erősítőkbe, olyat hol leht venni vagy mivel lehet heyettesiteni. A szigszalag undormány az nem játszik.
Példa lent a képen
(#) RoliNyh válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Annak a feketének nem tudom mi a neve, de mostanában már a kapton szalagot használják ilyesmire...
(#) c27 hozzászólása Feb 5, 2018 /
 
Sziasztok!

Egy érdekes jelenséget tapasztaltam ma. Van egy APC smart szünetmentes tápegységem, alapból van egy kis búgó hangja a trafónak, de ma valami egész érdekes dolog történt. Épp a számítógépen dolgoztam miközben valaki a családból épp hajat szárított ráadásul a nagyobbik fokozaton. A hajszárító bekapcsolásával egy időben a szünetmentes trafója elég hangosan kezdett búgni egészem addig amíg ment a hajszárító, majd visszaállt az alap búgásra. Az alap búgást kb a gép ventije elnyomja, de a hajszárítós esetnél sokkal erősebb volt a hangja még akkus üzemben sincs ilyen erős. Kíváncsiságból amíg ment a hajszárító át is kapcsoltam akkus üzembe mert úgy jobban elviselhetőbb volt.
Miért erősödött jelentősen a szünetmentes trafójának búgása a hajszáríró bekapcsolásával? Számomra ez rejtély. Esetleg a hálózat terhelésével van összefüggésben? Majd kipróbálom egy másik konnektorról is.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2018
(#) Orbán József válasza c27 hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Üdv!
Okozhatta, hogy a hajszárító kisebb fokozaton ment, ilyenkor 1 diódán keresztül, félhullámú egyenirányítással fűt. Ilyenkor elbillen a hálózati feszültség és ezzel egyik félhullám nagyobb lesz a másiknál, ezzel a trafó enyhe DC feszültséget "lát", amitől a gerjesztés asszimetrikussá válik. A ventillátor motor ugyanígy megy kisebb sebességről, ő is csak egyik félhullámból táplálkozik.
(#) gordonfreemN válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Idézet:
„valaki a családból épp hajat szárított ráadásul a nagyobbik fokozaton”

Gondolom ő a ventillatorra gondolt te pedig a fütöszálra.
Felteszem nem a ventillator nehány tíz Wattja tekeri el.
Csak hogy vilagos legyen mindenkinek
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2018
Következő: »»   310 / 367
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem