A nullát csak azért kell földelni hogy ne legyen rajta feszültség emelkedés. Ha nincs rajta feszültségemelkedés akkor nem csökken a potenciálkülönbség. A PEN szétválasztása után már nem szokták a null vezetőt földelni mert nincs rá szükség, de az én esetemben nincs szétválasztva mivel a mérőtől csak egy kék és egy fekete vezeték jön. Így a PEN-t leföldelve kettéosztom PE és N-re. Mivel fizikailag leföldeltem (nem csak a fírelé előtt az N-ről veszem a földet "TN rendszer") így ez egy TT rendszer. Amúgy a szolgáltatók azért ragaszkodnak a TN rendszerekhez, mert nem szolgáltatnak külön fizikai földelést.

A szolgáltatónak az előírás szerint 213 V -248 V között kell lennie .

Értem, köszi. Akkor ez még belefér, de a kérdés még mindig hogy vajon mitől eshet ilyen nagyot a feszültség 1500W fogyasztástól? Ezt azért soknak tartom.

Kötési hiba. Valahol laza, melegszik.
20 m -en 2,5 mm2 vezetéken sem szabadna csak 1-2 V-ot esnie.
Legutóbb egy új szerelésnél 20 db konnektornál mértük. 230-232 V között volt mindenhol.
Terheléssel és terheletlenül. Általában ennyi szokott lenni máshol is, ahol megfelelő a hálózat.

Így van. Mivel közvetlen a mérő mellől mérek ekkora feszültségesést, ezért a z oszlopról jövő méretlen vezetékekre gyanakszom hogy ott lehet valami kötési hiba a csatlakozási pontoknál.

Milyen messze van a trafóház? Lehet hogy oszlopon van.

Még nem néztem. Szerdán megyek arra felé akkor megnézem. lehetséges hogy túl messze van és mire hozzá elér a fázis lecsökken a feszültség. Az én házam az utolsó az utcában.

Ha az utolsó ház, esélyes hogy túl messze van.

A 6 méternyi (oda-vissza 3-3m) 2,5-ös vezetéken elvileg 0,36V, a 32 méternyi 10-es MKH-n (oda-vissza 16-16 méter) elvileg 0,47V körüli feszültség esik. Ebből visszaszámolva kb. 2,2V-nyi feszültségesést "kapok a szolgáltatótól" az óránál, 2000W terhelésnél. Tavaly volt áthelyezve a mérőhely, új méretlen fővezetékkel, valószínűleg még jók a kötések.
Az elmondott távolságokkal a te esetedben valami rossz kötés lehet, vagy a szolgáltató hálózata gyenge (hosszú, nem elég vastag vezetékek).
Többször mértél egyébként? Mert a szolgáltató feszültsége is változhat az utcában változó terhelésektől. Nálunk a méréskor 2-3V feszültségváltozás volt a mi terhelésünktől függetlenül is, ezért többször ki-bekapcsolva mértem.

A héten beszélek az eonosokkal. Amúgy mekkora az oszlopokon lévő vezetők keresztmetszete? 16-os?

Azt én nem tudom, nem villanyász vagyok. A gyakorló villanyászok talán tudják.

Igen, többször mértem. Volt hogy 215V és volt amikor 228-230V volt.

Ez is arra utal, hogy a hálózat belső ellenállása nagy. Ha volna ott elég nagy trafó, jó vastag vezetékek, akkor nem változna annyira a feszültség.
Lehet, hogy arra tervezték a hálózatot ezer éve, hogy nyaranta kimennek a népek kikapcsolódni, bekapcsolnak egy-egy rádiót, egy-két lámpát. Most meg akár egész évben ott lakók is lehetnek, jönnek a hidegek, esetleg még fűthetnek is a villannyal, arra meg a hálózat nem elég.

Szintén messze a trafótól, 10A ohmos terhelésre átlag 18V esés. Amíg ennek nagyobb része nem villanyórán belül van és gondot sem okoz, nem foglalkozok vele
Bő 10 éve volt ennél sokkal rosszabb is, ráadásul akkor ide alapból 200...215V jutott. Voltak napszakok, amikor némi terhelésre (160-)170-180V-ra esett a feszültség. Azóta cseréltek trafót, tákoltak a hálózaton (egyben TN-re alakítás), a középfesz. leágazást (3-4km-en) oszlopostól cserélték, stb., most 230-250V között van a feszültség, terhelésre is kisebbet esik.
Vicces volt, hogy mindig kora délután jöttek ki a szolgáltatótól, akkor, amikor pont nem volt sok probléma, a feszültség alacsony, de "tűrésen belüli" volt. A megoldás az összebeszélés (utcabeliekkel - másnál is voltak gondok) és állandó, tömeges jelentgetés lett.

Segítséget szeretnék kérni, adott egy Fég c24 gázkazán, termosztát csere lenne egy okosvezérlőre. Viszont ahogy kiderült, nem képes kezelni a hálózati feszültséget, amit a kazán kiad. Tanácstalan vagyok, a gyártó relé beiktatását javasolja, viszont semmi technikai háttérinfóval nem rendelkezem.

Az okos vezérlőről, típusról írnál vagy képet küldenél. A kimeneti relé adatait megadnád.
Egyébként ennek a témának nem itt a helye, hanem itt.

Sziasztok!

Fejlemény van az előző hozzászólásomban leírt jelenség megfejtésében! Ma ismét kint voltam a helyszínen és megpróbáltam előidézni a fi-relé felkapcsolhatatlanságot, ha nincs bemenő L és N se. Nem tudtam, azaz fel lehetett! Szerintem nem változott semmi és biztos vagyok benne, hogy a múltkor nem lehetett. Igazából ennek az okát kerestem, de most nem tudtam reprodukálni, így ez valószínűleg örökké titok marad. Viszont már a bejövő nullát bekötve (fázist nem), nem lehetett felkapcsolni. Nekiálltam kikötözgetni a fogyasztók nulláit és az egyik nem használt vezeték kikötése után fel lehetett kapcsolni. Nem a klasszikus nulla-föld zárlat állt fent, ugyanis fázis nélkül is leoldott a relé. A kábelt végigkövetve kiderült, hogy a problémás elosztódobozból és egy másikból 5 eres kábelen akartak tovább vinni 1-1 fázist és a nullát, földet. Ehhez pedig a különböző elosztókból érkező nullákat összekötötték, ahogyan a földeket is és azokat kötötték rá az elmenő kábelre színhelyesen. Azaz csináltak egy szép nagy nulla és föld hurkokat is. Így az egyik elosztódoboz áramának egy része a másik elosztó nulláján folyt. Persze, hogy nem lehetett felkapcsolni a fi-relét. Az említett kötéseket megszüntetve minden normális lett.
Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Függetlenül attól, hogy más volt a probléma:
"Nem a klasszikus nulla-föld zárlat állt fent, ugyanis fázis nélkül is leoldott a relé. "
Ha helyben nincs PEN szétválasztás, akkor nulla-föld zárlat esetén nem kell a saját hálózaton terhelés (fázis jelenléte sem) a Fi relé leoldásához.

Az előzményben írtam:"Három vezeték érkezik az elosztódobozba (L, N, PE)."

Az nem jelent túl sokat, a kérdés, mi van ott, ahonnét érkezik.

Nem igazán értem, hogy mit akarsz mondani. Milyen esetben nem szükséges fázis a fi-relé leoldásához nulla-föld zárlat esetén?

Ha a bemenő meg az elmenő oldali nulla között megfelelő potenciál különbség van, ( a bejövő fázist egy másik dobozból fogja kapni, a fogyasztón keresztül a nulla közvetítésével.) De lehet annyi is elég, ha csinálsz egy nagyobb hurkot a FI relé nulla sarkai közé. Amióta egy érzékenyebb jelfogó meghúzott egy hosszabb szakadt vezetékhurok végén, ( közelben nem volt 230V) azóta nem becsülöm le az induktív/kapacitív áramok képességét..

Ne haragudj, de nem értem az írásod első részét:
"Ha a bemenő meg az elmenő oldali nulla között megfelelő potenciál különbség van,..." Hogy lehet potenciálkülönbség a bemenő és az elmenő nulla között, amikor a fi-relén keresztül össze van kötve?

Szia!
Igen, az átfolyó áram hatására 10mV -----500mV feszültség esés a hurokban.Ez azon az ellenálláson áthajhat xmA t erre működik a FI relé.

Igen, valószínű igazad van. Két dolog biztos, vagy a trafó gyenge, vagy valami csatlakozási hiba lehet. Az utcában enyém az utolsó ház és az utolsó oszlopról kapom az áramot.
Igazából csak a fagyasztó, hűtőszekrény miatt aggódom egy kicsit hogyha leesik a feszültség 200V környékére, hogy akkor nem-e fog problémát okozni. Ezeket szeretném ha stabilan üzemelnének.
A másik nagy gondom, hogy a mérőtől el kell vinnem az áramot 109m-re egy kis faházba ahonnan majd kialakítok egy belső hálózatot. Tudom hogy legalább 10-es vezeték kellene, de 4 szer 1,5mm-es földkábelem van (=2x6mm2) ami szerintem elég lesz. A mérőnél leföldeltem a PEN vezetőt és ezt fogom tovább vinni, de ettől függetlenül 109m-nél ismét ráakasztom egy földszondára hogy ne legyen feszültség emelkedés majd a NULL vezetőn.Úgy számoltam, hogy a 6mm2-es réz vezetéken 100m-en 0.3Ohm az ellenállása a fajlagos ellenállásából adódóan. Duplán számolva (fázis, nulla) 200m-en 0.6Ohm, vagyis U=IxR (I-t 16A-el számlom) 16*0.6=9.6V feszültség fog esni a földkábelen. Vagyis cirka 10V-ot esik a feszültségem 109 méterrel messzebb a mérőtől 16A-s terhelésnél. Ezzel még nem is volna semmi gond, csak az a baj hogy a mérőnél lévő dugaljból közvetlen 10V feszültségesést mértem 1500W terhelésnél. Ez azért elég sok. Ha ezt is még hozzáadom akkor tényleg 200-210V környékén lesz a feszültségem amin nem tudom hogy üzemképes lesz-e a fagyasztóláda. Persze nem fogom non-stop 16A-el tekerni a hálózatot, de mindig a maximummal kell számolni.
Mi a véleményetek?

Ha a FI relé egyik N pólusát a PEN re kötöd a másik oldalit meg egy másik hálózat nulla vezetőjére akkor a FI relén áram folyhat. Persze összekötés után nem lesz jelentős potenciál különbség, de összekötés nélkül akár volt nagyságrendű eltérés is lehet.

Nem szerencsés, hogy 10 mm2 helyett csak 6 mm2 vezetéken viszed ilyen távolságra. Az meg pláne nem a legjobb, hogy ez is 2 db 4x1,5 mm2 vezeték párhuzamosításával . A 4x16 mm2 Alu földkábel jobb megoldás lenne, annak az ára megegyezik és még szabályosan is szerelnél.

Feszültségesés szempontjából szerintem elfogadható a 6mm2. Abban igazad van hogy a 10-es lenne a legjobb de jelenleg ez volt elérhető(kéznél, olcsón) és még határesetként (elmegy). Az meg teljesen mindegy hogy 4x1.5mm2 vagy 1db 6mm2-es vezetéken megy az áram. (mármint a fajlagos Ohmos ellenállását illeti). Szerelés szempontjából persze jobb lenne a 2db 6-os, de ezzel nincs probléma. A 4x16-os Alut nem néztem, de megnézem az árakat, köszi.
Amúgy a feszültségesésről mi a véleményed? Mennyi az elfogadható pl, a fagyasztó működéséhez?

4x 16 mm2 Alu = 500 Ft /m. 4x 1,5 mm2 réz 260 Ft/ m. ( 2 db kell )

Szerintem a földmunka az több lesz, elég egyszer jól megcsinálni.
Én biztos nem szerelném a kisebbel, jó lesz az másra, ha már megvan.

A hálózat csupasz vezetős, akkor 16, 25, 35, 50, 95 és 120 is lehet. Legtöbb esetben 95 ös