Kábelkorbácsot már kevesen tudnak csinálni.
Tiéd még majdnem szép/és jó.

Nincs semmi probléma a fojtótekercses megoldással, bár az nem az egyenirányított feszültség beállítását szolgálja, hanem a csúcs, és az átlag érték különbözőségéből adódik.
Nagyáramú egyenirányítóknál, pl. higanygőz egyenirányítóknál szokásos az ilyen típusú szűrés, mert ott a csúcsegyenirányításhoz igen nagy pufferek lennének szükségesek. De így kevesebb nagyobb alkatrész, és elég hatékony. Ilyeneket láthatsz nagy teljesítményű adók tápegységeiben, vagy egyenáramú hajtás egyenirányítóiban.

Amennyiben lesz jelentkező lehet róla szó. Elmaradtak a vissza jelzések.

Én meg még tanúltam is. De az a kép sem a végleges kép, Ha a mostanit látnátok? Van képem róla, keressetek vissza. Most meg itt dörzsölgetem a 300b-ket kopaszon, hogy adjanak kis meleget ebben a deres heves jeges esten. De inkább tüzelek.
https://www.hobbielektronika.hu/forum/files/0f/t_0f46652f267e0aaceb...fd.jpg

Mindenkitől elnézést, elragadott az írás heve. Mentségemre szóljon, hogy nem az itt fennforgó törzs Kollégák "tanítása" volt cél. Ezeken túl van mindenki, biztos vagyok benne.
Inkább, akik a csövezéssel, erősítőkkel kacérkodás elején vannak. Egy pakkban szerettem volna néhány elvet összefogni.
Kérem, ne sértődjön meg senki.

Én már futottam bele abba az előző csöves PP végfokomban, hogy kiszűrhetetlen búgás volt jelen.
A panel, vezetékezés kialakítása miatt földhuroknak esélye sem lehetett.
A zaj a tápból jött.
Mindenféle plusz kapacitásokat, stabilizátort, snubber tagot, stb kipróbáltam a tápban, de nem szűnt a búgás, végül rájöttem, hogy ezt a zajt az egyenirányító diódák okozzák (UF5408).

Persze ahogy az lenni szokott, erre gondoltam utolsóként..

Velük párhuzamosan kötött 10nF-os kondikkal a zaj teljesen megszűnt.

Lehet hogy Számodra nem szimpatikus megoldás, de NAGYON sok fejtőréstől tud megóvni, ha az anódtáp egyenirányító diódáira ráteszed azt a 4db 10nF-os kondit.

Ha Neked nem okozott az Általad alkalmazott egyenirányító dióda ilyen problémát, kérlek írd le milyet használsz, kipróbálom!

Az SF18 diódát hssználtátok már tápban?

Mai sztori. Az erősítő előszeretettel sípol pedig nem ilyen volt. Aztán a kezemet a hangszóró és a cső közé raktam. Csend lett.

Hűű! Tán teremint építettél?

Pár oldallal korábban leírtam miről van szó. Még mindig a gitár erősítő ami a fix rács fesz helyett automatikus lett.

A benetekre párhuzamosan tegyél 1-1 470pF-1nF-os kondit, ez lehet segít a problémán.

byv26cv Használok több éve. Ezzel nincs szükség 10 n ra

Ilyen BYW nekem is van egy 3-4000db majd kiválasztom azokat amik gyorsabbak és nagyobb feszültségűek. Most egyenlőre csővel egyenirányitok. Szerintem az SF18 is jó lehet igencsak mert rettentő gyors dióda.

Miért jó ha gyors? Szerintem annál jobb minél lassabb (lásd cső), hiszen tranziensek gyors átkapcsolásokkor keletkeznek, minél gyorsabb az átkapcsolás annál több. A puffert a dióda a csúcsokban töltögeti, emiatt nem szinuszos hanem tranziens árammal, rövid, de nagy áramcsúcsokkal. Ezen az állapoton csak ront ha nagyon gyors a dióda.
Én mondjuk elképedve szoktam olvasni ezeket a zajokról meg brummokról szóló írásokat, mivel az enyémben ilyen hírből sincs. És az okát sem tudom, mert amikor egyszer kétszer belepiszkáltam próbáltam szándékosan brummossá tenni (hogy mi igaz vagy sem azokból a fogásokból amiket leírnak) de nem sikerült. Pedig kiszedtem a hidegítő kondikat a tápból, arrébb tettem a bekötési pontokat a föld vezetéken, elvittem a csillagbontból stb. de semmi nem jött elő, pedig az enyémben sincsenek kondik egyik diódán sem.
Ha most megnézünk egy ilyen SE-t és eltekintünk a meghajtástól akkor könnyen belátható, hogy 4 dologtól függ a végeredmény (hangkép). A végcsőtől (trióda), a kimenőtrafótól, a táp kialakításától meg a táptrafótól. Tehát összesen négy dolog van ami beleszólhat ebbe az egészbe, ezért olyan (szerintem) egy triódás SE, hogy nem nehéz jóra megcsinálni, azaz inkább elrontani nehezebb.

Az utóbbi 10-évben pedig már nem javasolják az egyenirányító diódákkal paralel kötött kondenzátorokat. Azért nem, mert átengedik a nagyfrekvenciás zaj-zavart.
Lásd a sok kapcsolóüzemű táp, ami szórja mindenfelé a nagyfrekvenciás zajt.
A soros fojtótekercs inkább javasolható, vagy félvezetős-szűrés és feszültség-csökkentés, stabilizálás. Ma egyik megoldás sem jelenthet problémát.

Üdv!

Ezt írtam: Ma már nem javasolják az egyenirányító diódákkal párhuzamosan kötött kondenzátorokat, mert átengedik a nagyfrekvenciás zajt-zavart.
Gyors, kapcsolóüzemű diódákat javasolnak, ami megeszik, "bedarálják" a nagyfrekvenciás zajokat, zavarokat.
Ezekkel párhuzamosan nem is szabad kondenzátorokat kötni, mert lerontják a diódák jó tulajdonságait és inkább ártanak, mint használnának.
Nem Én találtam ezt ki, több helyen is olvastam és igaz, amit írnak erről.
A keresztmodulációs zavar ellen jó védelem a transzformátor tekercseivel párhuzamosan kötött R-C tag, vagy csak egy kondenzátor. Például a 2x250V-os csöves tápba jó megoldás lehet a 2db. 22nF-os, 300V/AC, vagy legalább 1000V-os (DC) kondenzátor párhuzamos kötése a szekunder tekercsekkel. Egyes csöves, vagy félvezetős tápegységekben pedig a 220nF(1kV)+22Ohm/5W-soros R-C tag lehet jó megoldás a keresztmodulációs-zavarok és egyéb nemkívánatos jelek ellen.

Üdv!

Mitől lesz gyorsabb a hálózati frekvenciától a gyors diódás egyenirányítás?

Lehet, hogy nálad ez így jó, de ezekkel a diódákkal sok tápot építettem és nem kellett lelassítani azokat.
Szerintem ott nálad valami más is belerondíthatott, hogy búgott.
A búgást egyébként nem a diódák okozzák, hanem valami egyéb, amire nem gondol az ember.
Sztatikus árnyékolás is szükséges lehet, mert a hiánya okozhat búgást, brummot.
Sok tápegységben a diódák kivezetéseire húznak ferrit-csövet, gyűrűt, ami pont a nagyfrekvenciás zavarokat eszi meg és ezáltal a diódát is kíméli, segíti a megfelelő működés érdekében.
Én minden erősítőm bemenetén és a kimenetén is használok ferrit-gyűrűket, csöveket, a zavarok ki, illetve, bejutása ellen és soha nem volt problémám.

Üdv!

Akkor mutatom egy ST appnote-ból hogy mit csinál a gyors dióda. Nézd meg az áram jelalakját a sima diódán, meg amikor van a diódán egy RC snubber. Ugye, szépen látszik hogy melyiknél hogy néz ki a tranziens áram. Mondjuk egy csövesben nincsen ekkora áramváltozási sebesség. Na ezért nem gyors hanem inkább lassú dióda kell.

A diódákkal párhuzamos kondikkal én akkoriban játszottam amikor ilyen kazettás magnókkal meg mikrofon erősítőkkel szórakoztam. És tény és való, hogy a zaj szempontjából nem a diódákkal hanem a szekunderrel párhuzamos kondi adott jó eredményt, mert az zárta rövidre hatékonyan ezeket a tranzienseket. Több régebbi gyári készülékben is alkalmazták ezt, tehát az a néhány nF nem a diódákon volt hanem azok ágain, vagyis a szekunderen.
Pl. a McIntosh-ék is így csinálták, lásd kép.

Már leírtam. A dióda csak akkor nyit ki, amikor a puffer feszültsége alacsonyabbá válik mint a szinuszjel aktuális értéke. Ez ugye kapacitás meg terhelés függvényében csak a csúcsok közelében valósul meg. Amikor kinyit a dióda, nem csak a terhelést látja, hanem a puffer áramigényét is, azaz brutális módon meg fog indulni rajta az áram (nézz meg szkópon egy mezei egyenirányítást). A normál dióda jóval lassabban nyit ki mint egy gyorsdióda, azaz ez az áram tranziens kisebb lesz, mert nem tud olyan árammeredekség kialakulni.
Próba: adott egy szoba, van rajta 2 ajtó, mindkettő legyen behajtva. Ha kinyitod az egyiket lassan, a másikkal nem történik semmi. Ha viszont kirántod, akkor a másik is menni fog vele együtt, azaz az is kinyílik valamelyest, vagy éppen becsapódik még jobban (attól függ milyen irányban állnak egymáshoz képest) mert megrántja a hirtelen megmozduló levegőtömeg. Na valami hasonló a tranziens. Nézd meg szkópon, meg fogsz lepődni az áram jelalakján, de ha nagyon kell teszek ide neked ilyen szimulációt.

Eddig nem használtam ilyen gyors diódát egyenirányítani 50Hz-en. Az EAR859-ben van egy 6A-és graetz, de nem tettem a lábaikhoz semmi kondit. Van is benne a fojtó után majd 1000u, semmi zaj-brumm.

Rögtönöztem a kedvedért egyet. Nézd meg a szkópon a diódákból a puffer felé folyó áram jelalakját.

Ne tévesszük össze a nagyfrekvenciás zajt, zavart, a tranziens-feszültség, vagy áramlökésekkel szemben!
Ez a tranziensek elleni védelem.

Üdv!

Keresztmoduláció nemlineáris karakterisztikájú elemen alakul ki (ahogy le is írtam). Az egyenirányítóban az egyetlen elem, a dióda. Ezen az elemen az összes, bárhonnan származó zavar intermodulálódik. Keresztmodulációnak kifejezetten azt a modulációs esetet hívjuk, ami egy jel saját magával (fázisban eltolt harmonikus termékeivel) végez. A hálózat felől igazából nem is szabadna zavaroknak érkezni, ezellen megfelelő szűrésekkel lehet védekezni, még a zavar bejutása előtt. A keresztmoduláció a csúcsegyenirányító kellemetlen tulajdonsága.
Egyébként a régi csöves rádiók egyenirányító fokozataiban is alkalmazták, mikor még szó sem volt semmiféle kapcsoló üzemű tápok hálózati zavarkeltéséről.
Kik javasolják, és miért? Elő kéne állni megfelelő indoklással.

Ez így van, és ha jobban széthúznád, látható lenne, hogy a fel-, és lefutás logaritmikus görbe, ráadásul nem is ugyanakkora időállandójú. Ha még a meghajtó szinuszt is ábrázolnád, látható lenne a szinuszhoz (félszinuszhoz) képesti fáziseltolás is. Ebből származik a dióda közelítőleg négyzetes karakterisztikáján a keresztmoduláció, ami lényegében fázismoduláció. Ezt zárja rövidre a diódán alkalmazott nem túl nagy kapacitású, de igen kis veszteségű kerámia kondi.
Egyébként a csöves egyenirányítók gyorsabbak, mint egy közönséges félvezető dióda, mert a C_AK kapacitása elég kicsi.
Ilyesmi trafón, kondin, ellenálláson, (lineáris elemen) nem tud kialakulni.

Amit soha nem tudtam az az, hogy amikor a zavar szűréshez nano kategóriás kondit alkalmaznak akkor mi alapján mondják meg, hogy mekkorát kell be tenni?

Nem igazán az értéke számít, hanem a dielektrikum jósága.
Ha konkrét zavarra kell, akkor lehet számolni, a szűrőkészítés szabályai szerint, de ez igencsak bonyolult.
Szélessávú szűrés esetén elég, ha három, négyféle típusú kondenzátor párhuzamos kapcsolása, az értékek nem kritikusak.
Elektrolit, kétféle fólia, kerámia. Egyrétegű kerámia 10 - 20 nF -g létezik, ezek jók nagyfrekvenciára, a 47 - 470 nF kerámiának már nagyobbak a veszteségei, a fóliák közepes frekvenciákig jók, a z elektrolit kondik kifejetetten kis frekvenciákra jók csak.

Mi az a nano kategóriás? Ilyennincs az elektron ikában.

Nano értékű szabadon fogalmazva.

Ebben a szakmában szabatosan kell fogalmazni, nem szabadon. Különben könnyen félreérthető.