A mérésekkel bemutatott trafó alapadatai az alábbiak:
P=35Watt
Raa4k
Rt=6,3 Ohm
RDCp=51,3 és 51,4 Ohm
Lp1-2= 4,4H illetve 4,4H
Lp a-a=19,36H
Szórt induktivitás=2,4mH
Np=1778 M D=0,28mm
Nsz=82M D= 2X0,9mm
B= 0,55 T
A trafó primérje teljesen szimmetrikus a középleágazásra, mert úgy szép a hangja. Jól írta a kollega feljebb. A trafó egyébként 8 osztással készült, és pentódához.

De azért, ha már annyit írtál róla, igazán betehetnél egy jobb képet a híres új műszeredről. <ár kíváncs lennék rá, hogy néz ki.

"A tekercs osztásokkal elérhető az önkapacitás csökkentése,"
Minnél kevesebb osztás annál kisebb a szórt kapacitás. Viszont annál nagyobb a szórt induktivitás. A hangfrekis tartományban a szórt kapacitás egy okosan megtervezett trafó esetében nem sokat zavar. Talán csak a rezonancia pont helyét befolyásolja. M vasat már nem gyártanak anyagtakarékossági okokból, azt leginkább a MÉH telepről lehet beszerezni. Az EI gyártható hulladékmentesen.
Csak mondom.

Jó kis műszer, de nem olcsó. Például olyat is lehet vele csinálni, hogy 0-1, 0-10, illetve 0-100 Watt kimenőteljesítményig (az erősítő kimenetét figyelve) változtatja a bemeneti feszültséget, és kb 2 perc alatt felrajzolja a THD-t a kimenő teljesítmény függvényében. Vagy pl az sem rossz, hogy 20 MHz-ig van benne spektrumanalizátor. Eddig egy félprofi hangkártyával mértem, az is jó volt, csak körülményes, meg 90kHz felett nem mért. Ráadásul a differenciál mérés miatt csak monóban lehet vele mérni. Éppen ezzel a kimenőtrafóval hasonlítottam össze az új technikát a régivel. Egyforma eredményeket produkáltak. Ez az új kütyü sztereóban tud mérni, csak még nincs annyi kábelem hozzá. De van benne logikai analizátor is a DAC építőknek, meg hálózatelemző, meg hanggenerátor, meg Volt mérő, meg programozható táp, meg be és kimeneti impedancia mérő, meg LP korrektor mérő. Szal jó kis kütyü, az a neve, hogy Analóg Discovery2. Persze kellenek a progik is hozzá. No meg most tanulom. A potros mérés a jó kimenőtrafó készítés elengedhetetlen alapkövetelménye.

Hogy nekeresgéljétek itt egy link:
https://youtu.be/1rOvdsxQVTY?t=1716
Éppen azt mutatják, hogy kilehet dobni az összes műszert.

Ha lomtalanítasz akkor szóljál a többieknek előtte.

Ez pont olyan neked most, mint nekem az új digitális keverőpultom. két hónapja már megvan, de még mindíg ismerkednem kell sok dolgával. (Nagyon nemszeretném, ha egy nagyobb koncert közepette egy-két nagyobb feladat miatt ha belenyúlok az agyába, ne a fejem vakarásszam és csak lessek ki a fejemből, vagy tudjam mitörténik)

Én egy hónapja voltam hallásvizsgálaton és tényleg csak 8kHz-ig mértek!
125-250-500-1k-2k-4k-8kHz-es pontokon.
Gondolom úgy vannak vele, hogy jójaz a parasztnak. Rá is kérdeztem, hogy miért csak 8kHz-ig mérnek. Az volt a válasz, hogy miért, mit akarok hallani, a denevéreket?

Elég nagy szégyen. 8kHz! Na ez a freki pl. a a rézfúvósok, vagy dob szettben a cinek /különböző tányérok/ fémes hangját hozza kiemelve kicsit. Ez csak egy kezdésnek, de innentől felfelé történnek a zene szép dolgai még. A 18kHz-ről nem írok semmitÉpp az imént írtam egy fórumtársnak, hogy mikor a hangrendszer előtt dolgozok 30m-re a pult elött, simán hallom a 18kHz-t, ha belenyúlok. Hálistennek még mindíg nagyon jó aallásom.

A 0.1-0.15-ös drótot nem ajánlott 50-100 m hosszakra kihúzni. Többször elszakad, feltekeréskor "macskásodik". Méréssel meg lehet saccolni, hogy elég-e. Ablak 9.12 cm²?!

Az hétszetség, de hadd csinálja. De lehet édes kevés lesz az a 100m drót neki, de még 300m is.

A külső méret alapján is 500 méter legyen fixen de 340 legalább.

A mérésbe mindent leírtam és azt hiszem igen.

Valami nem gömbölyű! Ez a vaskeresztmetszet (3.6 cm²) kb. EI 60-nak felel meg. Annak ablaka max. 3 cm². Valamint a huzal hely (primer) 1.3 cm² nálam, és még a kitöltési tényezővel nem is számoltam (0.8 profiknál, de inkább csak 0.6-0.7). Azzal 1.6-2 cm². A primer huzalhossz ~600-650 m.

A lemez oldal méretei: 85x85. Ablak méret: 16x57mm toló mérővel.

Kedves pucuka!
Igazad van a felső hangfrekvenciás sávról. De gondold át, hogy a mikrofonjaink és hangszóróink felső határfrekvenciája hol van. Ugyan ez mondható a különböző hangszerek hangszedőiről is. 19 kHz a sztereo pilot jele. A kétszerese 38 kHz. A nem tökéletes szűrők után jelen van a hangban. Ki hallja ezt?
Említed a fázis menetet. A hangszóró tömör vasmagos tekercs, jelentős induktivitással! Minden induktív fogyasztón az áram késik a feszültséghez képest. Érdemes coszinusz fit mérni különböző frekvencián, az egyszerűség miatt, szinuszos jellel. Ezek után hangváltóval működő több utas hangfalat hallgassunk!
Kedves Ge Lee!
Valóban a TK782 kimenő a legjobb minőségű gyári trafó volt, és még most is. A legjobb minőségű erősítő volt a AE782/A típus EL84 csövekkel. Az AE 211 szereoban ezeket használták ECL86 csövekhez. Ez már gyengébbre sikerült. Az EL84 és ECL86 pentódája nem volt egyforma.
Kedves TAttila77!
Én is vártam a magasabb frekivel történő mérést, de nem mérnek. 50 éve dolgozom hanggenerátorokkal, és vizsgálom magamat és rádió barkács szakkörös diákjaimat. 21 kHz volt a legnagyobb freki amit hallottak diákjaim közül néhányan. Zenét hallgatva senki sem jelezte a 20 kHz teljes kiszűrést. Persze mindenféle jelzések voltak, amely adatok nem voltak hitelesek. Sokat tudnék erről mesélni.
Tisztelettel:H.F.

Félreérted. Nem állítottam soha, hogy hallod a 38 kHz -es frekvenciát. De ha a 15 kHz -es jel első harmonikusa hiányzik a hangképből azt érzékelni fogod annak ellenére, hogy nem hallod.
De még nem is annyira ez a fő probléma, hanem ha szűrővel sávhatárolt jeleket nézed, ott a határolási frekvencia környezetében drasztikusan változik a fázismenet. Ez az, amit vagy hall valaki, vagy nem. Ez igaz a sztereó jel, a hangváltókra, és a digitalizálás során használt sávhatárolásra is. Azért szerencsére az ebbe a sávba (15 - 21 kHz) eső komponensek zenei műsorban viszonylag alacsony szintűek így nagy hatásuk nincs, de azért érzékelhetőek.
Bár egy mikrofon, vagy egy hangszóró amplitúdó, és fázismenete többnyire elég egyenetlen, de azért nincsenek benne akkora drasztikus változások, mint egy szűrőben.

Keszitsetek 8 bites wavot. Elso Byte FF, a tobbi 80(csend). Jatsszatok le 192kHz-en. Halljatok?

Mikor a MM -ban végigpróbáltam a fejhallgatókat, simán kihallottam hogy melyikek azok amelyiknek az átvitele 18-20-22KHz -ig van, vagy esetleg 30-35KHz -ig.
A kisebb sávszélességű tompább (talán ezt lehet mondani rá) hangú volt.

Szerintem meg pont fordítva volt, bár nem tudom ha a "minőség" szót a műszaki paraméterekre érted. A 782/A-ban és a 211-ben is ugyanaz a kimenő volt, még a kapcsolásuk is szinte megegyezett, azzal a különbséggel amit említettél, hogy a 782/A-ben külön volt a két cső, a 211-ben pedig egy búrán belül. Nekem volt mindkettő, és ég és föld különbség volt a két erősítő hangzásában, hiába volt szinte ugyanaz a 2 kapcsolás, és ugyanaz a kimenő. A 782/A hangja gyakorlatilag egy teljesen kommersz, olcsó félvezetős hifiére hajazott, míg a 211 már már a pentódáktól eltérő, kellemes lágy hangú volt. Ebből is látszik, hogy ahogy a félvezetős erősítők esetében sem jelent a műszaki paraméter az égvilágon semmit sem (nem az fog szebben szólni amelyik 200kHz-ig átvisz és 0,001 a THD-ja) addig a csöveseknél ez éppen ugyanígy van, egy, akár szuperül elkészített kimenő önmagában nem garancia arra hogy a felhasználásával egy szép hangú erősítő lesz a végeredmény. Egy csöves egyedi hangzásvilágát nem a jó műszaki paraméterei adják, attól csak kommersz, semleges, átlagos lesz, hanem a harmonikus tartalmának egyedisége. Attól lesz lélekmelengető. Ezt számtalan esetben megtapasztaltam, most hogy már magam is tekertem egy két kimenőt, ez végleg be is igazolódott.
Műszaki ember lévén ugyanis azt vártam, hogy ugyanabban az erősítőben a sokkal jobb műszaki paraméterű kimenő fog számomra szebben szólni, és érdekes módon nem így lett...

És hogy mennyire a harmonikus tartalom számít azt magadon is kipróbálhatod ha van rá alkalmas műszerezettséged. Hallgass meg egy tiszta, mondjuk 12kHz-es hangot, majd hallgasd meg ezt úgy is, hogy hozzáadod -30dB szinttel a páros harmonikusát, aztán úgy is, hogy ugyanilyen szinttel nem a páros, hanem a páratlan harmonikusát adod hozzá. De ugyanezt elvégezheted lejjebb is, akár az 1kHz-es hanggal. A félvezetős erősítőkétől eltérő harmonikus tartalom az egyetlen ok (legalábbis én mást eddig nem találtam) ami miatt egyáltalán értelme van csöves erősítő építésébe kezdeni.

"Említed a fázis menetet. A hangszóró tömör vasmagos tekercs, jelentős induktivitással! Minden induktív fogyasztón az áram késik a feszültséghez képest. Érdemes coszinusz fit mérni különböző frekvencián, az egyszerűség miatt, szinuszos jellel. Ezek után hangváltóval működő több utas hangfalat hallgassunk!"
Ez a fázis nem az a fázis, amit mérünk a hifiben. Ez utóbbiban a fázis-frekvencia diagrammot vesszük fel, már aki tudja. Nézd meg az előzőoldalon ezt a diagrammot. Rájössz, hogy a felharmonikusok megszólalásának idejét befolyásolja, s azzal a hanghűséget. Ezenkívül az erősítő frekvencia átvitelét is ehhez a fázis diagramhoz kell "butítani" az NFB miatt. Gondolj bele: a sávszéleken rossz fázisátvitel egy bizonyos frekin túl annyira torzul, hogy az NFB-ből PFB lesz, és az erősítő gerjedni fog. Általános hiba szokott ez lenni az amatőröknél. Gerjed az erősítő magasfrekvencián. Az alábbi fotón egy kimenőtrafó fázis-frekvencia diagramját láthatod 200kHz-ig. Annak az erősítőnek, ahová ezt beépítik, nem szabad 40-42kHz frekvencia feletti nyílthurkú erősítéssel rendelkeznie. Különben gerjedni fog. Aki ezeket nem veszi figyelembe, az nem erősítőt tervez, hanem csak barkácsol.

Tisztelt Valamennyien!
Előre is elnézést kérek mindenkitől, ha véletlenül megsértenélek bárkit is. Nem ez a szándékom. Valamilyen módon mégis csak le kell írnom a véleményemet.
Kedves pucuka!
Azt hiszem, hogy talán Te értesz félre. Én azt tanultam fizikából, hogy tökéletes szinuszos rezgések esetén az emberi hallás 16-20 Hz-től 20 kHz-ig tart. De valamilyen hang jelenlétében az infra- és ultra hangok is hallhatók! Ez hangszínezetben jelentkezik. Például két hanggenerátoron beállítok 1000 Hz-t, és egyszerre megszólalnak hangszórójukon, akkor a frekvencia pontatlansága miatt 4-5 Hz-s " lebegés" is hallható, tehát 4-5 Hz-s infrahang! A hangszereknek vannak al- és felharmónikusai. Te csak a felhangokról beszéltél.
Kedves Ge Lee!
Más írásokban a hangrendszerek megszólalási minőségének egyéni véleménye olyan mint az ételek íze és zamata alapján történő vélemény. Pakson jártam és állították, hogy ők főzik a legjobb halászlét az országban. Csak az a baj, hogy ezt az egész Duna és Tisza hosszában állítják ki-ki a maga településére. Te az AE211-t értékeled jobbnak az AE782/A-nál. Én meg fordítva! Az ECL86 csőnek van PCL86 változata. Ez utóbbit a TV-ben alkalmazták. Ekkor volt az a vélemény:" fut a kép, cseréld a PCL85-t, torz a hang cseréld a PCL86-t". Régen a hang PCL82 volt, és évekig ment, torzítás nélkül. Az ECL 86 és PCL 86 csak a fűtésben térnek el. Ezzel a csővel hosszú időn át Hi-Fi minőségű erősítő NEM építhető! Bár igaz, hogy a AE211-s a sztereo hangzásával lenyűgözőbb a AE782/A nono hangjánál! Az első sztereo erősítőmet ECL86-l csináltam. Majd néhány év után, megunva a cső cseréket STK 078 IC-t építettem. Ezt sokan meghallgatták, mert kíváncsiak voltak rá.
A Rádiotechnika 1968 Évkönyvében az 56. oldalon ismertetik az AE211 erősitőt, majd az 58. oldalon a TK782/A kimenő teljes tekercs menetszámát, huzal átmérőt, osztott tekercselést, bifiláris tekercseléssel. Amolyan két aknás tekercselés, de ez kívülről nem látható. Ezt már csak profi tekercselőknek ajánlom, mert többször kell a tekercset fordítani a tekercselő gépen, a bifilaritás miatt.
Múltkor elfelejtettem leírni, most írom Mindenkinek. A trafók primer és szekunder tekercsei között a több száz voltos feszültség könnyen "áthúz" (szigetelési zárlat), így anódfeszültségre kerül a hangszóró kimenet. Érintve a hangszóró vezetéket, csatlakozót, halálos áramütés keletkezhet. Ezért a szekunder tekercs egyik végét a panelra /GND/ kell kötni! Ha bekövetkezik a zárlat, az anód kör biztosítéka kiég, a veszély nem áll fent. Bár a legtöbb esetben a negatív visszacsatolás miatt lekötik. Vannak erősítők (AV760), melyekben külön visszacsatoló tekercs van. Ez a zárlat okozta a kimenők újra tekercselését!
Kedves deklinácio!
Félre értettél. Az általad említett fázismenettel mit érünk, ha egy két utas hangfal mély-közép hangszórója előtt tekercs van a váltóban, ami az induktív értéket növeli és így az áram nagyobb mértékben késik. De a magas sugárzó kondija sietteti az áramot. Hiába kapcsoljuk ellentétes fázisban a két hangszórót, az áramok fázisai között jelentős eltérés adódik. A váltási sávban rendes fázis torzítás keletkezik. Egy mély hangnak az alaphangjai és felharmónikusai eltérő fázisban szólalnag meg. Ezek után aki hallja a fázis és dopler torzítást, az nem esik hasra ezektől a fázismenetektől! A hangrendszer teljes egészét értékelik a meghallgatás alkalmával. Sok rendezvény hangosításom volt, ahol valamilyen magnó, számítógépes CD-t hoztak bejátszásra. A meghallgatási vélemény az egész rendszerre vonatkozott.
Ismétlem, elnézést kérek a hangnemtől, tisztelettel: H.F.

Már megbocsáss, van némi fogalomzavar: alharmonikusok nincsenek, vannak az alaprezgések (rezgések) , és annak harmonikusai, (egész számú többszörösei (Fourier sor)) amit fizikai hang (rezgés esetén) nevezel felhangnak. A félreértés ott lehet, hogy a hangszerek hangjai összetett hangok, és egyáltalán nem biztos, hogy a domináns hang egyben alaphang is. Egyébként is az emberi hallásnak van olyan randa tulajdonsága, hogy az összetett hangoknál képes olyan hangokat is hallani, ami az eredeti hangban (rezgésben) nem is volt, a hallásvizsgálati kísérletek megállapítása szerint.
Jó példa erre a brumm. 50 Hz -nek hallod, holott az biztos 100 Hz kétutas egyenirányítás esetén, Mert az alapfrekvencia 50 Hz, de bő páratlan rendű felharmonikus tartalommal.
Egyébként ugyanazt írtad, amit állítottam.
A "lebegés" már nem tiszta hang, hanem intermoduláció, két ha picit is eltérő hang esetén keletkezik, és jól hallható 4 - 5 Hz is, ahogy a harmonikus (felhang) hiányát is észreveszed akkor is, ha az már túl is van a hallható határon. Erről ugyan nem írtam igaz, de ez a jelenség is csak azt támasztja alá, hogy egy jó erősítő lánc átvitele egyáltalán nem szabad, hogy véget érjen a hallás határainál.

Kedves pucuka!
Megint elnézést kell kérnem, mert nem akarlak megbántani.
A fogalom zavarral kapcsolatban van egy torzítás mérő szűrőm. Ezzel mérhető a torzítás százalékosan. Javaslom, hogy tanulmányozd ennek működését! A megfelelő egyetemi szintű szakkönyvek beszerezhetők átolvasás céljából. Ha megérted, remélhetőleg az al- és felharmonikusok tisztázódnak.
Más: 4 hanggenerátorom közül az egyik úgynevezett lebegtetős. Legalább is így hívták mikor vettem. Két oszcillátora van. Az egyik kvarc, 300 kHz-s, a másik egy frekvencia egyenes forgó kondival hangolható. A kettő freki különbsége adja a hangjelet. 3-5 Hz-től folyamatosan 50 kHz-ig.
Megjegyzem, hogy ezzel szoktam az újra tekercselt hangszórókat ellenőrizni 5-10 Hz-vel járatva. Súrlódás mentesen lebeg a szerelvény jó beragasztás esetén.
Nekem a diplomámhoz több matematika szigorlatot kellett letennem. A Furier tételt is meg kellett tanulnunk. Olyan ember még nem született, aki ezzel megállapította például az "A" vagy "B", és így a"Z"-ig hangok elektromos jeleinek függvény komponenseit. Ezt anno a matek tanszéken feltettem az algebra profnak. Mármint a beszéd hangok komponenseiről. Lazán megkérdezte, hogy nő- vagy féri hangra, gyerekhangra gondolok-e? Azt hiszem, hogy akkor a profom nem nézhetet normálisnak. Azóta én úgy gondolom, hogy aki a Furierre hivatkozik hangtanban, az ..... .
Szakítok időt, hogy végig nézem a hobbielektronika oldalait, hogy találok-e akusztika témájú oldalt. Az ilyen témát mégis ott kellene folytatni! Ez a kimenő trafok témája. Elnézést kérek, hogy itt szólunk (írunk) ilyenről.
Tisztelettel:H.F.

Már megbocsáss, de talán neked kéne újra átnézni egyetemi jegyzeteidet.
A Fourier tanszformáció egy darab torz periodikus jel időbeli lefolyását konvertálja a frekvencia tartományba. Magyarul, hullámforma analízis. Ennek meg mindegy, hogy mchanikai rezgésekről (akusztika) vagy elektromos rezgésekről (elektronika) beszélünk.
Ahhoz, hogy lehessenek az általad hőn szeretett alharmónikusok, ahhoz negatív frekvenciáknak kellene lennie a Fourier sorban. De ott nincsenek, nem is lehetnek, mert olyanok fizikailag nem léteznek.
A lebegtetős hanggenerátorod heterodín rendszerű, előnye, hogy a frekvencia átfogása széles, és nagyon alacsony frekvenciát is tud szolgáltatni. De a hallás alsó határán kívül eső hangok az intermodulációs tulajdonságok miatt keletkeznek, és befolyásolják a hangképet annak ellenére, hogy közvetlenül nem hallod. Ilyenformán hasonló módon keletkeznek, mint a hang generátorodban, de az attól még nem az. Az intermoduláció az elekroakusztikus átalakítókban, erősítőkben (beleértve a kimenőtrafót is) hangszerekben keletkezik, a levegőben nem, de ehhez két közeli 5 - 10 Hz eltérésű rezgés kell.
A beszéd hangok igencsak összetett hangok, ezért kérdezte professzorod, hogy milyen típusú beszédhangokról van szó. Ő pontosan tudta, hogy a férfi, női gyerek hangoknak igencsak eltérő a teljesítmény spektruma a frekvencia tartományban. Sőt ez a spektrum még nyelv függő is. Ennek jelentősége a távközlésben az érthetőséget befolyásolja, így egy távközlési berendezésben, (mobiltelefonban) nyelv specifikus szűrőket használnak. A vezetékes telefonnál a mikrofon, és a hallgató karakterisztikája valósítja meg. (Békésy György munkássága a PKI -an.
Dehát ezt neked is tudni illene.

"Félre értettél. Az általad említett fázismenettel mit érünk, ha egy két utas hangfal mély-közép hangszórója előtt tekercs van a váltóban, ami az induktív értéket növeli és így az áram nagyobb mértékben késik. De a magas sugárzó kondija sietteti az áramot. Hiába kapcsoljuk ellentétes fázisban a két hangszórót, az áramok fázisai között jelentős eltérés adódik. A váltási sávban rendes fázis torzítás keletkezik. Egy mély hangnak az alaphangjai és felharmónikusai eltérő fázisban szólalnag meg..."
Ez nem mond ellent annak amit én írtam, hogy a kimenőtrafót úgy kell elkészíteni, hogy jó legyen a frekvencia-fázis diagrammja.

Már megbocsásson mindenki, de fejembe vettem, hogy építek egy ARC M60-as erősítőt 6L6GC-vel. Meg is terveztem a kimenőjét. Mit tesz Isten, pont 2000-re jött ki a menetszáma. Gondoltam, ha már ilyen szép kerek a szám, és páros, akkor itt az ideje, hogy az említett erősítő, ami majdnem teljesen szimmetrikus felépítésű a kimenőjében is un. full szimetrikus legyen. Ez nálam azt jelenti, ha szabad megjegyeznem, hogy nem hálózati trafó módra tekerem a kimenőt, hanem oly módon, hogy a primer az U+ középső kivezetésére legyen szimmetrikus mind RDC, mind Lp, mind a szórás tekintetében. Mivel az említett erősítő CFB-t is tartalmaz, így a szekunder tekinrtetében is szimmetrikus tekercseket kellett terveznem, hiszen ezen tekercs középpontja a földre csatlakozik. Ez azért is jó, mivel így kettős NFB-t lehet létrehozni. Mindkét féltekercs felhasználásával. Kollegánk fentebb írta:
"Ezért a szekunder tekercs egyik végét a panelra /GND/ kell kötni! Ha bekövetkezik a zárlat, az anód kör biztosítéka kiég, a veszély nem áll fent. Bár a legtöbb esetben a negatív visszacsatolás miatt lekötik. "
Teljesen igaza van! De viszont nem teljesen. Nos ha valaki NVCS-t tervez erősítőjébe, annak nem lekötni kell a szekundert a földről, hanem pont fordítva: felkötni. Szal SZÓVAL ennek a trafónak a közepe lesz a földre kötve. Ezáltal a hangszórók termináljára szimmetrikus vezérlés (XLR) jut, ami nagyon jó dolog pl a zavarok elnyomása miatt. Természetesen ennek a hangminőségben is megmutatkozik a hatása. Nem véletlen, hogy az autó kormánya is jobbra is, meg balra is tekerhető. A természet szereti a szimmetrikus dolgokat.
Úgy terveztem a trafót, hogy a DCR-je kb. 60-60 Ohm legyen. Ennek a full szimmetrikus trafónak a tekerését láthatjátok az alábbi fotókon. Bár sokan (nem tudni mi okból) esküsznek az un. vad tekercselésre, én inkább megmaradtam a hagyományos egyszerűbb tekercselési műfajnál, így inkább a menet, menet mellé tekercselési profilt kultiválom. Bocsássatok meg, de azt kell írnom, hogy a minden paraméterében szimmetrikus kimenőtrafónak sok előnye van egy kapcsolásban. Hogy csak mást ne mondjak mint azt, amitől nagyon megfogtok lepődni. (Hú mi lesz ebből!)
Például az azonos ellenállású tekercsek a használat során egyformán melegszenek. Ez miatt a hőtágulásuk is egyforma. A többit már gondolom a nálam sokkal jobb tekercselési képességű kollegák kitalálják, de azért még megemlítem, hogy a szimmetria a torzításra is hatással van. Íme a fotók:

Ó! Bocsássatok meg! A legfontosabbat el is felejtettem: magát a méretezést. Nos azt is ideteszem. Segítsetek, hátha van benne hiba. Az ember fia könnyen elnézi a dolgokat, vagy elszámolja.

Levettem a gépről a megtekert kimenőt. Szóval rosszul saccoltam. Nem teljesen 60 Omos lett a primer tekercs, hanem egy picit több. A két primer rendre 73,3, illetve 73,4 Ohm. Mindazon által jónak tartom ezeket a DCR értékeket. Ti is így gondoljátok kedves sokat tapasztalt hobbielektronikázó társaim? Majd teszek fel több mérést is. A szekunder szimmetriát sajna nem tudom megmérni, mivel a tekercsek RDC-je rendkívül kicsi. Ahhoz négyvezetékes műszer kellene, s azom sajna nincs. De sebaj, gondolom én, mivel a nagyobb átmérő miatt a huzal méterenkénti ellenállása is kicsi, tehát ha valami prücök lenne a tekercsben, akkor is kicsi lenne az eltérés minden emberi számítás szerínt.

Ma fotóztam egy kicsit. Lefényképeztem a csévét, hogy mindenki jól láthassa a trafóm szerkezetét. Ez egy kiemelt fontosságú trafó, majd a későbbiekben meglátjátok. Szóval ez egy 6L6GC csőhöz készült fúll szimetrikus kimenőtrafó tekercse. Szerintetek jó lesz így a szigetelés?