Felmerült opcióként, hogy a 2SK180 SIT "0 dB" végfokozat ki legyen egészítve egy szimmetrikus (600R) stúdió bemenettel, ami a felhasználhatóságát kiterjeszthetné.

Ennek a legegyszerűbb módja egy stúdiókban használt Altec 15095 Line transzformátor beépítése, ami 5x-ös feszültségerősítést tud ebben a bekötésben. Ezzel a megoldással így mindkét hangtechnikai világgal (stúdió - high end) a kapcsolódás egyszerűbbé válik
TJ.

Amikor az űrtechnika (National Semiconductor LH0033CJ buffer) közelébe kerül az oktál foglalatos Altec 15095 transzformátornak
Így a 2SK180 SIT unity coupled SE erősítőnek mindkét bemenete (XLR/RCA) választható lenne, az XLR 600R a stúdiótechnikát fogadná, míg a LH0033CJ buffer az RCA bemenetet illeszti az Altec 15095 primer tekercséhez
TJ.

Most már biztosan csúszni fog a Mars expedíció. Nincs meg a trafójuk...

Már megint mit össze turkáltál... Ha nem lennék ilyen öreg, meg a nyugdíjam ehhez kevéske, szívesen kipróbálnám az erősítőt, hogy mit mutat hangilag.

Felteszem az új elgondolás elvi rajzát, ahol jól látható, hogy a followerek között az Altec 15095 transzformátor végzi el a bejövő jelszint növelését
Tehát nincs aktív eszköz (elektroncső vagy félvezető) ami a bejővő zenei jelek feszültségerősítését végezné, csak az egységnyi erősítésű fokozatok vannak.

Így elmaradhatnak pl. a karakterisztika linearitás, torzítási spektrum és a zajkomponens már jól ismert elektronikai erősítőkkel kapcsolatos, megszokott szakkifejezések használata
TJ.

Elvégeztem néhány mérést az LH0033CJ/Altec 15095 transzformátor driver fokozaton:

- THD/1 kHz/30v pp out: a hanggenerátor THD értékét mértem a kimeneten (0,012%, 15k lezárással)
- frekvenciamenet 8v pp out: 8Hz - 40kHz (-0,2dB/-3dB)
- frekvenciamenet 30v pp out: 8Hz - 26kHz (-0,2dB/-3dB)
- fotók 20Hz/1kHz/20kHz/30v pp out (5v/div)
TJ.

Folyamatosan alakulnak a dolgok, de a kisördög nem alszik - mit lehetne még húzni ezen az Altec 15095 stúdió driver transzformátoron (a National Semiconductor ultra fast LH0033CJ buffer embertelen paraméterekkel rendelkezik - azt hagyjuk)

Nekiláttam a tekercskivezetések kapacitásait a fémházhoz képest megmérni, 70pF körüliek voltak, de 4-es kivezetés több mint 200pF-et adott...gondolom ez van legközeleb a lemezeléshez
A gyári 600R bekötésnél ezt szépen betették középre, hogy a szimmetrikus hajtásnál sorbakötött tekercsek kapacitásai is sorosan kapcsolódjanak (így kisebb lesz az eredőjük, nincs gond vele).

Nade - én egy kisimpedanciás bufferrel hajtom aszimmetrikusan, ami a 200pF-et simán elbírja, tehát a két primer tekercset más sorrendben kötöttem be. Láss csodát a frekvenciamenet feljebb ment (50kHz-3dB), a felfutási idő 15usec-ről 10usec környékére csökkent, és a fázistolás 20kHz-en -47°-ról -35°-ra javult
TJ.

Próbáltam tovább finomítani a driver műkődését, és az Altec 15095 trafó szekunder oldali lezárási ellenállásával kisérleteztem. Nagyon jól kikereshető az optimális ellenállás értéke (aktuálisan ez 13k) a négyszögátvitelt figyelve, nagyobb értéknél túllővés, kisebbnél vágás történik.

A mellékelt fotókon a 20Hz/10kHz/2v/div négyszögjel, valamint a felfutási idő (rise time) látható.
TJ.

Persze nem bírtam megállni, hogy a két primer tekercs párhuzamos kötésével (150R input/9x feszültségerősítés) is megmérjem az Altec 15095 Line transzformátor kimeneti jelalakját.

A bemeneti 1kHz (100us/10us állásban) négyszögjel 0,5v/div a szkópon a nagyobb, a kimeneti 5v/div a kisebb jelalak.
Jól láthatóan ennek a stúdiótrafónak mindkét bekötésnél (150R/600R) az átviteli tulajdonságai igencsak meggyőzőek
TJ.

A driver fokozat THD értékét ebben a 9x -es feszültségerősítést tudó kapcsolásában megmértem, és talán ezek az információk közelebb visznek a régi stúdiótechnika megismeréséhez is

Az Altec 15095 transzformátor szekunderén (13k-os lezárással) 1kHz 0,6v pp és a 30v pp közötti feszültségtartományban 0,015% torzítási értéket mértem - tehát úgy néz ki, hogy nem nagyon változik a THD a kivezérlés általában használatos részében.

TJ.

Csak érdekességképpen: épült egy prototípus (TG barátom jóvoltából), a több mint egy éve, szimulátorban készített (félhidas, D osztályú) erősítő alapján. A THD a gyakorlatban kb. 0,0026% (mélyben egy picit lejjebb megy). Tehát valós alkatrészekkel kb. 5x annyit torzít mint a modell a TINA-ban. Meglepetésre a THD alig függ a tápfesztől, és egészen a határolás előtti pontig alacsony marad. A kimeneti impedancia µΩ-os tartományban van, 1kHz/20V-os kimeneti feszültségnél, a 8ohmos terhelés ki/be kapcsolásának hatására, a 6 digites műszeren nem lehetett feszültség változást kimutatni. Közvetlenül a panelen levő csatlakozó után persze már mérhető 1...2mΩ.
A kimeneten mérhető zaj ha jól emlékszem 30µV RMS körül van.
(Ezek nem saját, hanem TG barátom mérései).
Kell még némi finomhangolás, és további (és persze nem csak THD) mérések, hogy lehet-e ennél jobbat kihozni belőle, vagy sem.

Bocs az off-ért mindenkitől, csak mivel itt tárgyaltunk korábban erről: ezért itt válaszoltam.

Szia!
Nyilván nem kérhetjük hogy mindent megmutass belőle, de például érdekel hogy ez az alacsony torzítás és alacsony kimeneti impedancia annak köszönhető hogy:
Itt akár kicsit ködösen is fogalmazhatsz, szóval például egy villámgyors komparátort csináltunk diszkrét elemekből, vagy kitalálunk egy különleges visszacsatolást. Vagy eddig rosszul csinálta mindenki és meglett a megoldás.

Emlékszem mikor Karesz a HEC áramkör vesézte ki. Ott az volt a trükk, hogy az "AB" osztályú kimeneti fokozat torzításának javítását nem a globális visszacsatolásra bízta, hanem közvetlenül a kimeneti fokozat erősítését módosította lokálisan. Hasonló elképzelés bennem is kialakult még a HEC megismerése előtt, el is neveztük fetgörbítőnek. De nem ez a jó út. Van egy nagy reményeket ígérő elképzelés akár még jó is lehet, de a munkám miatt időm nem marad foglalkozni vele.

Visszatérve a "D" osztályhoz, hozzájutottom két darab Nuforce reference 9 végfokhoz. A gyártó szerint ezeknek is nagyon alacsony a kimeneti impedanciájuk. Teljes hidas, kapcsolási rajz nem nagyon van elérhető közelségben, visszarajzolni meg a 4 rétegű PCB miatt esélytelen. No meg van benne egy mikrovezérlő, az is belenyúlhat a jelútba. Itt már reményvesztett minden további kutakodás. Természetesen szeretném tudni mi a trükkje, de jelenleg meg kell elégednem a hangjával. Mérést nem készítettem vele, de most válogatva próbálom összehasonlítani egy "AB" osztályú végfokkal.az pedig egy Isostatic Ultra monoblokk pár. Az sem piskóta, de mivel nem nagyon hallgatok nagyfelbontású zenéket, meg szerintem már a hallásom is romlik, nem érzek nagy eltérést köztük.

Szóval mindössze azért érdeklődök az erősítőd felől, mert éhezem a tudást. Semmilyen előnyt nem szándékozom kovácsolni belőle. Ezért sem érdekel hogy pontosan milyen alkatrészek vannak benne.

Bocs a hosszú írásért, csak felcsigázott a téma.

Igazából a működési elv a lényeg. Nyilván nem mindegy az sem, hogy milyen alkatrészekből van megvalósítva, de nem ez a lényeg. Többféle elv ismert, és sokan az UcD-t tartják az egyik legjobbnak. Jelen esetben ez volt a kiindulási alap, elgondolkoztam rajta, hogy mi okozza a torzítását (nyilván több dolog is), illetve miért nem tudja a neg.v.cs. rendesen kompenzálni ezt.
Aztán jött egy ötlet, hogyan lehetne megoldani, hogy a kecske is jóllakjon meg a káposzta is megmaradjon azaz a visszacsatolás hatékonyabban tegye a dolgát, ugyanakkor az erősítő is maradjon stabil. Szimulátorba berajzolva (nem alkatrész szinten, csak mint TINA modell) egészen jól működött, sokkal kisebb torzítást mutatott, mint egy sima UcD modellje, szóval érett a dolog egy ideje, hogy ki kellene próbálni, vajon működik-e a gyakorlatban az elv.
Amúgy TG barátom (szokás szerint ) nem volt elégedett vele, mert készült már a műhelyében ennél sokkal kisebb torzítású D osztályú végfok is. Ez a jelenlegi megoldás azért érdekes, mert kevésbé hasonlít az ismert gyári megoldásokhoz.
Mondhatjuk azt is, hogy egy sima komparátorral, bármennyire is jó, vagy akár ideális a modellben, akkor is lesz torzítás.
A rajzát egyelőre nem tenném közzé, sem a modelljét, talán majd egyszer valamikor. Ha leírnám hogy működik, akkor pedig az alapján szinte le is lehetne rajzolni, mert amúgy nem bonyolult.

Egy FET görbítő-kiegyenesítő ötletem nekem is volt, de csak TINA modellig jutott el. A munkapontja nem hőfok-stabil a TINA szerint. A D osztályban alkalmazott megoldást, ebbe az AB osztályúba belerajzolva, a modell szerint 0,00003% torzítású. A gyakorlatban valószínűleg ez is jóval rosszabb lenne. Ráadásul itt a munkapont befolyásolja a torzítást, és erősen hőfokfüggő.
Az érdekessége az volt, hogy maga a végfok még visszacsatolás nélkül is viszonylag kis torzítású - persze csak elvileg, a modell szerint.

Természetesen tiszteletben tartom a szellemi munka értékét, így nem is faggatózok tovább. Ennek ellenére továbbra is magmaradt az érdeklődésem, de kívárom amíg publikus lesz.

Annyi azért átjött, hogy a "D" osztályú erősítőd említett jellemzői nagyjából mi fáról szakasztott gondolatnak köszönhetik létüket. Persze többet én sem akarok erről mondani. Majd ha egyszer publikus lesz.