Kb 10 éve, egy elgyengült pillanatomban döntöttem úgy, hogy kipróbálok ilyesmit. 18V/40mA-es napelem, amely mint önálló tápegység, direktben táplál egy tápérzékeny audio áramkört ( IV konverter ). Nem volt átütő siker...
Bár kiábrándult, csodaváró hifisták egy részét meg lehetne szólítani ilyen egzotikus termékekkel, de én úgy gondolom, hogy a hagyományos ( lineáris/kapcsolóüzemű ) tápegységek felépítésének- és alkatrészkészletének finomhangolásával előállítható bármilyen kívánt hatás a végső hangzásra.

https://www.rapidonline.com/conrad-yh-75x90-mini-solar-cells-nomina...9-4035

A szerénység szép dolog. Ha hasznodat veszik még szebb! És e témában sem kell mentegetőznöd, mivel igen hasznosak a segítségeid, tanácsaid audiofil szempontból is.

A napelem felhasználását nem a fő tápegység kiváltására gondoltam, hanem belső bias feszültség előállítására. Ilyen lehet például egy Vfet negatív gate feszültség generátora. Az, hogy ez most mennyivel lenne jobb mint egy alternatív megoldás, azt nem tudom.
Ha nem audiofil célból kell feszültség generátor, akkor nekem az vált be, hogy egy IR21531 félhíd meghajtót a gyári ajánlástól eltérően direkt ferrit toroid trafót hajtok vele, amin annyi szekunder lehet, amennyi kell. Korábban írtam is a fórumon, hogy mindössze néhány 10 pF kapacitásra sikerült csökkenteni a tekercsek között a kapacitást. Akkor az izoláció volt a cél, de egy ilyen megoldás teljesen jól használható például PWM erősítő felső oldali gate meghajtó táplálására. Vagy félhidas kapcsitápnál szintén ilyen célból. De ágyúhoz is jó. Ez nem poén, egy AC/DC tribut zenekarnak újítottuk és modernizáltuk a színpadi ágyú elektronikát. Ott minden egység galvanikusan egymástól független.

Ha valakinek hasznos, annak örülök. Ezek a megoldások sosem célirányosan keletkeznek, mindig valami mellékterméke valaminek.

Valamiért az a szokás, hogy megmérik az előerősítőket, megmérik a végfokokat, de a kettőt együtt soha (vagy csak én nem láttam még ilyen mérést). Legyőzve lustaságom, kivittem a műhelybe mindkettőt és mértem amplitúdó- és fázismenetet, majd -jobb híján- felrajzoltam a diagramot. Meg még néhány négyszögjel átvitelt. A viszonylag nagy sávszélességű fokozatok így együtt már nem is annyira gyorsak. Van -6 fok fázistolás 20 kHz-en... mondjuk, ez még szódával elmegy (ahogy mondani szokás).

Nehéz kenyér ez : ) Nem szól jól ez a 2.0. Az 1.x-eket bármennyi ideig tudtam hallgatni, akár reggeltől estig is, de ezt nem. A hangkaraktere alapvetően az összes változatnak ugyanolyan, nagy tér, nyílt hangkép, kottázható mélyek... de az elemes változatoknál zene szólt a dobozokból, most meg gépzene szól belőlük. Hiába most a legszebb a négyszögjel-átvitel, úgy látszik ez mégsem számít semmit. Vagyis nyilván, hogy számít, de nem csak ezen múlik a dolog.
Egyelőre nem akkumulátorokat hibáztatom hanem a vezetékezést. Az a rengeteg hosszú, egymással párhuzamosan futó vezeték agyonverte a hangját. Most nagyobb a zavarjel a tápban mint a 78/7924-el volt a legelső változatban. De már amikor készen lettem az egésszel (és nem fértek rá a deszkára a panelek), akkor láttam, hogy ez így nem lesz jó. Emeletesre kellett volna megcsinálni. Most eleve így terveztem meg a nyákokat. Így lesz minden eddiginél rövidebb a VAS tápvezetéke és nem fut párhuzamosan a nagyáramú részekkel.

Ma jönnek meg az új puffer kondik (pontosabban én megyek el értük Szegedre), ezeket még brahiból beteszem és amíg letesztelem, mi változott és milyen irányban, addigra készen lesznek a nyákok és akkor szétszedem ezt a 2.0-át és úgy felteszem a polcra, hogy a lába sem éri a földet. Aztán jön majd a végső behangolás. Nehéz kenyér ez : )

Ez lenne ennek az egész témának (audiofil, akármi) a lényege. Hogy élet legyen abban a zenében ami a dobozokból jön! Az összes többi dolog, hogy mekkora a THD, meg hogy hogy néz ki az egész, az ehhez képest mind huszadrendű.
Pont ugyanezt hallottam annak idején abból a földelt kimenetűből ami nálam járt, nem is értettem akkor, hogy hogy nem hallod. Vagy, a sajátodból nem géphang jött ki, nem tudom.
Nem csak ez. És ez az egyik oka, hogy abbahagytam. Nekem nem volt már lelki erőm se az állandó csalódásokhoz, meg azt a pénzt akkor inkább megeszem-iszom ami erre elfolyna és a sok alkatrész meg a munka a kukában végezné. Még mindig birizgálja a fantáziámat, de ezért nem mertem nekiállni az Ongaku-nak sem, ráadásul annál nem tíz hanem százezrek repkednek és a végeredmény még mindig kérdéses. Ahány után építés az annyiféleképpen szól. Alapból, a Kondo féle és az AN hangja is teljesen más.

Azért ne legyél teljesen biztos abban, hogy az a földelt kimenetű amit Te "összedobtál" hirtelen, az teljesen ugyanúgy szólt mint nálam - előerősítőstől. Éppen az előbb írtam, hogy tíz centi vezetékkel is teljesen el lehet rontani a hangképet. Ennek a Misi gyereknek 3 éve építettem meg a földelt kimenetűt és akármikor arra járok és meghallgatok nála néhány számot, teljesen elfogadható hangot hallok nála. Persze hallom a végfok hibáit is - nem véletlenül nem az volt az utolsó végfok kísérletem.

Más. Az imént még gyorsan meghallgattam néhány, általam kritikus hangúnak vélt felvételt. Nem szól ez annyira rosszul, de jól sem. Továbbra sem tetszik, pedig nincs semmi durva hibája.
Az egyik teszt számom a FOX 'Love Letters' című dala. Ezzel kezdődik a FOX című albumuk. A Bugummal mindig a második számtól indítottam a lemezt, annyira idegesített ez a zongora hang. Az "AA"-nak volt egy olyan változata amikor megértettem mit is akart előadni a szerző. Ahogy indul a szám és leütik a zongorát, telezengte az egész szobát egy egyszerre mély és egyszerre magas, bársonyosan hátborzongató hang. Ez most nincs meg. Nem szól bántóan, de ettől soha nem fog felállni a szőr a hátamon. Na... indulok.

Lehet, hogy ezek nagyon indiszkrét kérdések, de a sokadik audiofil fényképen látom, hogy a hangsugárzók nincsenek az 1/3 - 2/3 ajánlás szerint elhelyezve (ami tapasztalatom szerint meglehetősen értelmes dolog), sőt kifejezetten a falon vannak, ill. a vékony csillapítást, ami mélyebb hangokat szerintem semmilyen anyagból készítve sem csillapít (vs. egy jó össze-vissza pakolt, foghíjas könyvespolc a háta mögött). Nálam egy rakás Balzac és "Modern utazók" sorozat van vagy száz évvel ezelőttről a többi mellett. : -) Mit lehet ezekről mondani (nem Balzac-ról)?

Korábban is ezek a hangsugárzó dobozaid voltak? Elég rossz a memóriám, de mintha másmilyenre emlékeznék egy-két fotód alapján.

Lehet hogy ez a Misi hangsugárzója. A hozzászólásban van is erre utaló részlet.

Az őszinteségedet már egyszer elismertem. Ez az egyetlen, ami előre vihet egy építést. Ha elsőre megemlítettem volna azokat a hosszú kábeleket, biztos leszóltál volna. Pedig ez az egyik probléma egy építés hangjában. Ki lehet találni valamit, de kell hozzá a megfelelő konstrukció is. És lehet, hogy nem lesz olyan gusztusos a kivitele, de a hangja jobb lehet És a jelútba a Kínai vörösrézfóliától sem várnék csodákat, ha audiofilről beszélünk. Egyszer Gee Lee mondta nekem, hogy nem érti KT kapcsolásai mért lennének audiofilek, mert Ő kipróbálta, és nem úgy vélte. Én megemlítettem neki, hogy ebben az építés milyensége is meghatározó. És ez szerintem ez kapcsolási rajz független dolog.

Igen, ez a Misi szobája és a Misi lánca és odatolja a dobozait, ahol neki a legjobban tetszik : )
(Egyébként azóta már elhúzta a hátsó faltól kb.egy méterre... úgy emlékszem.) De nálam sem jobb az akusztika, viszont szakkönyvek vannak a dobozok mögött - a szekrénysorban - meg egy plüss elefánt, meg egy nem plüss teve. A földelt kimenetű miatt mutattam a képet Ge Lee-nek, hogy itt pl. jól szól (szerintem).
Alkotó: ez soha nem volt az én dobozom, ezt Misi építette saját magának (aki asztalos és az erősítőim dobozait is Ő szokta kifaragni).
Mek Elek: nekem az még nem megy, hogy olyan jó konstrukciókat találjak ki, mint Te, de törekszem rá.

Itthon vannak a kondik. 12 db annyiba került mint 8 db, így aztán ki is adnak vagy három végfokra valót. Felvásároltuk a Mouser raktárkészletét az Epcos-okból.
Meg már a bordák is itthon vannak, meg a trafók is. Ezt a három végfokot még megcsinálom Somának és Misinek (és magamnak), aztán soha többet senkinek semmit. Bizony Isten : )

Nagyon jók azok az Epcos elkók. Kapcsitápba. Vajon, végfokba is olyan jók? Nekem mintha más emlékem lenne róla, de rég volt, lehet, igaz se volt.

Hát majd kiderül milyenek. 6 mOhm ESR, 23A impulzusáram. Ha rosszabb mint a mostani pufferem, majd csinálok belőle kapcsitápot : ) De kötve hiszem, hogy neked bármelyik puffer tetszett volna azok közül amit kiválasztok. 25 ezret meg nem adok darabjáért még ha aranyból van, akkor sem. A csavaroshoz meg ragaszkodtam, mert ennek bemenete és kimenete (ha jól köti be az ember).

Nem a 6mohm a probléma, ahogy egy csatolókondinál sem, na mindegy... Egy ócska HTA-ba is belepróbáltam a tápba vagy 6 félét mire "jó" lett, úgy ahogy.

Fél millió forintot egészen biztosan nem fogok eljátszani arra, hogy hatféle pufferkondit kipróbáljak. Ami négy most van benne, azok háromféle típus... az egyik 41mF, a másik 37mF, a maradék kettő 33mF és ezekből is az egyik az utolsókat rúgja már. Ezeknél biztosan jobb lesz. Egyébként az adatlap nem írja, hogy nem való tápegységbe.

Talán... Nem egy kellene belőle abba a pozícióba. Nem ártanának a dekadikus kiegészítők. Nem én találtam ki, csak magam is alkalmazom.

Délelőtt írtad, hogy 10 centi vezetékkel is el lehet rontani az egészet. Gondolom, ott lesz vagy 20-30 centi ezektől a csavaros elkóktól a nyákig. A snap in-t meg oda lehet tenni közvetlenül a nyákra.
De már bánom hogy szóltam.

Az csak tervezés kérdése, hogy hova kerül a kondenzátor. A Gauss végfokban 22mF/63V-os csavaros kondik vannak 5cm-re a végfetektől. Mondjuk az zajos, meg nem jó, viszont ennek ellenére kapott egy közdarabot, mivel nem akartam belenyúlni más szent munkájába, oszt azóta nem zajos, meg jól szól. Tehát előerősítő, középerősítő, majd végerősítő.

A dekadikus kondenzátor pack azért jó, mert széles frekvencia spektrumban képes alacsony impedanciát képviselni. Szedtem szét Elna audió, meg Nippon nagyáramú kondenzátort. Ezekben nem csak két alu szalag vezeti a kapcsokra a kontaktot, hanem több ponton van hozzávezetés a feltekercselt fegyverzetek, és a kivezetés között. Ráadásul nem egyenlő elosztásban, hanem a dekadikushoz hasonló elrendezésben. Kvázi párhuzamos kondenzátor csoport. Gondolt erre más is, csak elkérik az árát. De olyan is van, hogy külön van bemenete, külön van kimenete. Nos, ilyet még nem szedtem szét, nem tudom milyen a belseje.

Erről a Gauss végfokról írhatnál bővebben.

De az hogy lehet, hogy zajos, meg nem jó? A gauss oldalán ilyeneket írnak:
"Tiszta, torzítatlan hang
Csak a szükséges mennyiségű aktív félvezető a jelútban! Elsőrangú saját fejlesztésű, teljesen egyedi energia - szemléletű kapcsolástechnika. A-osztályú feszültség erősítő és meghajtó fokozatok, működési hőmérséklet-optimalizálás a hallásküszöb alatti, minimalizált torzításokért. Ipari és katonai szabványú alkatrészek a megbízhatóságért. A kulcsfontosságú helyeken audiofil kategóriájú alkatrészek a sima, koherens hangért."
Meg: "Minden modell a saját kategóriájában szélsőséges dinamikai viszonyok között is elegendő energia tartalékkal rendelkezik bármely kategóriájába tartozó doboz meghajtására. A gyors elektronika a rendelkezésre álló teljesítménnyel kombinálva nagyon tág dinamika tartományt ereményez, a leghalkabb hangoktól a hirtelen nagy erejű hangtömegekig, torzítás és lefulladás nélkül."

Hogy mit írnak, az csak reklám. Normál körülmények között zajos, nyitott bemenetnélúgy elmászik a kimeneti DC, hogy letilt a védelem. Nem szabad nagy impedanciájú forrásról használni. Egy buffer fokozaton keresztül hajtva viszont a zaj olyan kicsi, hogy én nem hallottam. Erő van benne, nem lehet lefojtani. A katonai alkatrészeket azért elengedném, mert semmi ilyet nem láttam benne.
Egyetlen egy kapcsolástechnikai trükköt láttam benne, ami tetszik. De van benne felesleges dolog is, mert nem értem mit keres benne source ellenállás, amikor nincs szerepe.

Sokat lehetne írni, mi érdekel elsődlegesen?

Maga a kapcsolás. Meg a hangja (tudom szubjektív). Ilyen értékű vas nekem az életbe nem lesz, és érdekelne milyen.

Azt én tudom. Azért kell hozzá blogot is írni és abban az egekig magasztalni, hogy fogyjon. Bár nem tudjuk konkrétan melyik típusról van szó mert azt nem írtad. Én sem láttam a nyákján semmiféle egzotikus alkatrészt, sőt még smd opa is van benne, hogy aztán az erősít, vagy szervó vagy mi, azt sem tudni.
Én a nyák alapján nem várnék tőle libabőrképző hangot, meg az sem lehet véletlen, hogy pl. az avx-en is volt belőle már jó pár eladó, féláron, de még garisan is ami azért fura. Ugye, ha valami nagyon jó, akkor azt az ember nem árulja már pár hónapos korában, hanem kb. soha. De az mindig megmosolyogtat, ahogy az eladók ott dicsérik a portékát, hát, ha olyan lenne ahogy dicséri akkor miért adja el? Tudom, "feljebb lépés" miatt.

A kondikat formáltam valamennyire... éjszakára (éjféltől-háromig) feltöltöttem mind a négyet 45V-ra, 3 óra alatt negyven egész pártized V-ra szivárgott le mindegyik. Egyformák.
A Schottky-kat beválogattam nyitófeszültségre és áthidaltam őket 22 nanóval.
Végre már beköthettem "rendes" vezetékkel a Graetz-eket (nem akartam ezt a drága vezetéket azokra a kondikra pazarolni).
Az első három képen elég jól látszik a különbség, hogy milyen az ha 6 mOhm az ESR.
Brahiból megnéztem mekkora a kimeneten a zaj és a drift. Nem kell szégyenkeznie szerintem (a szkóp DC-ben van). Nem mászik el az offset (csak 5 percig néztem kb.). Súlyozottan ez a zaj 40-60 uV körül lenne.

Másfél órája hallgatom. Nem hittem volna, hogy ennyit számít egy pufferkondi csere. Most egyértelműen jobban szól az eddigi legjobb változatnál is. A FOX-ban a zongora nem is telezengi a szobát, hanem duplán meg van visszhangosítva - a bal és a jobb csatorna külön-külön - és így "zeng" a térben. Ezt még soha nem hallottam -nem csak így- sehogy.
A Fábián Juli: Shine albumán a Sizzlin' című számon egyszer hallottam életemben, hogy ez a szám lüktet, pulzál, olyan mintha fel-le emelkedne süllyedne minden a térben miközben szól.
(A vezetékeket fotózkodás után szétszedtem, hogy ne fussanak egymással párhuzamosan.)
Egyelőre most hallgatom még egy darabig, megvárom míg elmúlik az újdonság varázsa és csak azután fogok nyákot cserélni. Már nem lett a dolog annyira égetően sürgős.
Persze -ezek fényében- ott bujkál a kisördög is... vajon, hogy szólna másmilyen pufferrel : )

Azzal kezdeném, nem vitatva semmit, csak a magam tapasztalatai alapján...

Én is sejtettem, hogy a jobb eredményért egy nagyobb tokban elférhet több kapacitás is akár az extra árért. Innen kétfelé mennék, bár a kettőt egyaránt fontosnak gondolnám. A csatoló kondira először a KT féle VF3-nál merült fel. IC-nek akkori információim alapján kerítettem Philips-et, csatolókondinak meg Elna-Silmic-et. Nos nálam az Elna-nál jobban bevált egy Wima MKP 1hét használat után, mivel lineárisabbnak éreztem. Akkor még nem volt képbe a Jantzen Silver Gold. Manapság, ha audiofilben duplikációról beszélünk, én úgy vélem, hogy nem mindegy milyen huzalt használ az ember az építésben, és ez érinti a csatolókondikat, és a táp kapacitásokat is, mivel az erősítőnek ez az alapja. Vagyis az ezüst, nem aluminium, vagy Kínai vörösréz a panelon. Persze, lehet hogy ez valakinél kiveri a biztosítékot, mert nem audiofil szemléletű. Nincs ezzel semmi baj, de ebben a témában helye van az ilyen a dolognak.

Én nem sajnálnám a puffer huzalozását jobb kábelre cserélni. És nem ártana valamekkora ezüsttartalom sem benne. Mármint a kábelben. De az ezüstnek időre van szüksége, hogy ne csak a szikársága érvényesüljön.