Nem minden gyártónál lehetett ilyet látni. Nekem nagyon tetszik ez a megoldás, hogy az alkatrész oldalon jól láthatóan szitázva van a fólia oldali nyák rajzolat. Sokkal áttekinthetőbb képet ad, ha mérni, javítani kell benne.

Jobb ötletem nem lévén, így oldottam meg. Nem szépségdíjas, de hallgatózni jó lesz, aztan kitalálok valami szebbet.
Egyébként hasonlóra mérte a tseszter ezeket a kondikat is, 0,6ohm úgyhogy szerintem hülyeségeket mér.

Régi japán gépekbe láttam eddig ilyeneket. Nekem is tetszik, meg hasznos. De az a világ már elmúlt. Javítani!? Menni szépen a boltba újért.

Manapság egy trafót is többért csinálnak mint amennyibe nekem a használt készülék van, és nem nagyon tudok olyan boltot ahol akár ennek az árnak a tízszereséért is lehetne venni bármilyen elviselhető hangú valamit.

Nem tudom a készüléked típusát, de a csatolókondi, meg az előfok környékén kéne inkább nézelődni, mondjuk elhagyod a teljes előfokot csatolókondistól és meghallgatod hogy úgy hogy szól.

Az elkóra meg keress valakit a közeledben akinek van mivel megmérni. Esetleg szivárgó áramot tudsz még mérni rajtuk ha van kellően stabil tápod.

Én ezzel tisztába vagyok. De, te meg tudod magadnak csinálni, ha van vele valami. Ha beviszed egy szervízbe az pénz, meg idő.
Az avx-et szoktam unalmamban olvasgatni. 300ezer alatt nem nagyon van ajánlás úgy erősítőkre.

Sansui AU-G50X a masina. Az én tudásom sajna kevés ehhez a végfokhoz. Olyan mintha szimmetrikus jelet kapna. Ha valakinek van kedve ránézhetne. Service manualt tudok küldeni.
Nade. Egy óraja hallgatom. Semmi hiányérzetem nincs. Sőt! Kétszer néztem meg, hogy a loudness meg a tone defeat ki illetve be van e kapcsolva. Nagyon halkan hallgatva azért a Dosztályúnak több a mélye, de szobahangerőn már ez a jobb. Azonkívül mostmár ennél is megvan, hogy ha sok a hangszer se csökken a mély.
Ez úgy zenél, hogy muszáj vagyok a kedvenc zenéim végighallgatni megint.
Úgyhogy ez most így marad.

Én is láttam már néhány ilyet, sokat gyorsít a méréseken valóban. De még az is elég hasznos, ha a szervizkönyvében van benne a panelrajzolat (mindkét oldalról). Mondjuk van pl. az Aiwa, ahol erre hivatkozva a panelra még a pozíciószámokat se nyomtatták fel - az már azért kitolás a javítóval..

Ha már javíthatóságra tervezés: az Akai pl. bizonyos orsós magnóira 50 év garanciát vállalt, amennyiben bizonyos időközönként átnézték márkaszervizben. Nyilván itthon ilyen sosem volt. Meg valószínűnek tartom, hogy a cég előbb szűnt meg (eredeti formájában, a kínai névhasználati jog más téma), mint hogy az első példányok elérték volna az 50 évet..

Ezt hogy kell?

Nem az ötletedben látom a problémát, hanem a gyári megoldásokban!
Ha komolyan vesszük, ezért nem vennék gyári erősítőt. nagyobb vele az átépítési gond, mintha elölről kezdenénk. Ha enyém lenne, akkor kiszerelném belőle, ami használható, azt ennyi. De mért az ilyen van akinek nagyképűnek ható hozzáállás? Hát ránézve egy problémahalmaz audiofil oldalról nézve. Persze a használhatóság is kérdéses, mivel a bordák között a sok elektrolit kondi belső bordáknál, ami a hűtést rontja. Az új kondi mechanikának ne a küllemét vitatnám, hanem a két csatorna újdonsült összeföldelését. És mivel vízszintesen feljebb került több hő fogja érni a kondikat. Az más kérdés, hogy én független csatornáknak szoktam építeni az erősítőimet. Azért a hőpuffer tetszik benne.
ESR-ről,
Az bizony igaz, hogy egy erősítő képességeinek alapfeltétele a táp. Tunelman a feketekapura alapoz. Nekem arra nem telik, ezért meg van a magam megoldása, amit csak ajánlani tudok, akár az utóbbi hibrid fejhallgató erősítőm kapcsán is. Ebben is úgy 24.000µF a puffer, dekadikus csökkenő értékekkel Ebben anagy kapacitás (22.000uF) 10 db párhuzamosan kötött 2.200uF. Ha kedved van számold ki az ESR-jét. Arról nem beszélve, hogy szerintem nagyobb a töltöttségi szintje üzemelés alatt, mivel kisebb kapacitás adott idő alatt jobban képes feltöltődni, mint egy nagyobb értékű. És persze ne árt a kondikat használat előtt formatálni.

Ez ahhoz drága, hogy szétbontsam. Ha nem lett volna jó, inkább eladom. De hál isten jó lett. Nem újdonsült lett összeföldelve, hanem ez ilyen gyárilag.
Én is féletem a melegedéstől, de másfél óra nyúzás után még csak langyos se lett a borda (furcsa nekem is, azt hittem melegebb lesz).
Blackgate van még? Úgy emlékszem leálltak a gyártásával.

Természetesen a tiéd, Te döntesz!
A melegről, én nem tapasztaltam, csak TE. De amikor tesztelted rajta volt a teteje? Meg nyitott, vagy zárt helyen tervezed a rendszeres használatát? És persze milyen volt a környezeti hőmérséklet a tesztelés idején?
Amit a gyártó követ el az biztos, hogy neki jó...
Tunelman kolléga a netről szerzi be az említett kondikat, komoly áron.

Hehe, van egy csomó hasonlóság, abban is tripla darlington van a végén, vannak benne fuse resistorok, meg abban is az nvcs körbe van téve a hangszínszabályozás. Olvastam erről nemrég, az állítólag azért lett oda téve, mert ott kevéssé rontja a hangot mintha a jelútban lenne a hagyományos módon. És lehet ebben valami...
Nem tudom azok mennyiért mennek, de ha látok majd egyet olcsón csak megveszem meghallgatni.
Amikor megvolt még az EAR859 csöves SE-m elvittem a HK-val együtt ide egy emberkéhez 3 falura innét. Meghallgattuk nála is mindkettőt az ő rendszerében. Vakarta a fejét rendesen, azt mondja, részegek lehettek a tervezők mert a feje tetejére állt a hangzás, a csövesem úgy szól mint egy félvezetős, a félvezetősöm meg úgy szól mint egy csöves, nyilván annak hibái (nagy torzítás, elkent hangok stb) nélkül.

Ha mondjuk 63V-os a kondi, akkor fogod a labortápot és feltöltöd közel arra a feszültségre mondjuk egy 10k ellenálláson keresztül. Ha sokáig tartana kivárni akkor egy kisebb értéken keresztül. Amikor feltöltődött akkor ráteszed a multimétert a 10k ellenállásra és méred a rajta eső feszültséget, ugye, mivel töltőáram már nem folyik, annyi feszültség fog esni rajta amennyi az elkó szivárgóárama.

Fogadd el, hogy nem mindenki annyira profi az erősítő építésben mint Te, és van aki inkább keres oszt vesz valamit, mintsem még további évtizedeket nyűglődjön ebben a témában.
Ha gyári erősítőkben nem látsz olyan szép elkó karikát az nem biztos hogy azért van, mert az összes mérnök suta, vagy épp kispórolták belőle.
Van egy olyan mondás, hogy ha valamit senki nem csinál akkor annak oka van.

A teteje nem volt rajta, de nem oszt nem szoroz, mert a tető 2/3 rácsos.
Kérlek alásan 25fok volt a szobában, a téve alatti polcban van, felette 15centi mögötte szintén, jobb-bal oldalt 20-20centi. Jó helye van.

Mármint a HK-hoz hasonló?

Én most nagyon örülök, hogy nem hagyott a buzgóság, és eladás előtt adtam még neki egy esélyt.
Még szerintem kapni fog egy iec aljzatot. Akkor lehet variálni kicsit a tápkábelekkel.
A kis ayimat meg megkapja a lányom.
Szerintem a HTA project ugrott...

Köszi a leírást a szivargásméréshez. Meg is csinálom, majd írom mi volt.

50év, az azért nem semmi.
Csak azt nem értem, ha feljlődik a technika és mindenből jobbat gyártanak, akkor ez az eszközökön mért nem érződik? Örül az ember ha kibírja a garanaciaidőt. Mondjuk le a kalappal a mérnökök előtt, hogy azt olyan jól meg tudják tervezni, hogy addig ne legyen baja.

Nagy nehezen sikerült megmérni. Az egyik szépen felment 63V-ig, a 10k 300mV-ot mértem. A másik az istennek se akar felmenni 63V-ra, fél volttal előtte megáll, és fél órája nem hajlanó feljebb menni. Azon többet mértem, 400mV körül, de gondolom azért mert az még tölti.

A 30uA az jó.

Érdemes végig nézni a képeket meg elolvasni a szöveget is alatta. Sansui AU D9 javítás. Na ilyet biztos nem vennék, pedig ennek van egy érdekes tekercses hibajavító izéje is a végtranyóknál.
Ezen a (második) mondaton akadt meg a szemem:
"Ennek az erősítőnek a végfokozatát hőcsöves rendszer hűti. Sokan nem szeretik ezt a hűtési módot, pedig nagyon hatékony, és sokkal könnyebb, mint a hagyományos alumínium hűtőbordás hűtőrendszer. De mivel az emberek szeretnek hatalmas alumínium hűtőbordákat látni az erősítőikben, és mivel a nehéz erősítő audiofilebb, mint a könnyebb, a Sansui a későbbi erősítőiben felhagyott ezzel a hűtési móddal, és visszatért az alumínium hűtőbordához..."

Egy kis gyakorlati információ, ha segít valakinek.
A kondenzátorokról szól, de hangszer erősítőként indul, mert abban is van tápegység, ráadásul elektrolit kondenzátor is van ami simítja az egyenirányított feszültséget.
No, eddig nem mondtam semmit. Csakhogy hozzám került két basszusgitár erősítő. A kettő között volt néhány év, meg néhány száz kilóméter a gyártók között. Ugyanaz a nyák volt a végfok, gondolom valami harmadik cég gyártotta. Az alkatrészek zöme is ugyanaz, kivéve a két tápszűrő 10000µF/80V elkót.
Az első erősítő felhasználói hibából romlott el, a másik tápszűrő kondenzátor belső szakadás miatt. Az első erősítőben lévő elkó fóliája megsült, így azt is cserélni kellett. Kapott újat.
Tehát volt nálam két eltérő elkó, ahol az egyik tökéletes volt, a másik szakadt. Szétszedtem őket. A "gagyi" kondenzátorban lógott a feltekert fegyverzet, a belsejében a fegyverzetekhez vezető kontaktokat egy-egy alu szalag képezte. A minőségibb kondiban a feltekert fegyverzetekről legalább 5-5 szalag képezte a hozzávezetést. Ráadásul ezek nem azonos távolságban, hanem valami tervezett rend szerint voltak bekötve.
Valamit tudhattak.

Egyrészt, ez ma már mintha valóban nem lenne érdeke a gyártónak. (Nem csak a folyamatos bevétel miatt: a digitális érában a kodekek, formátumok, szoftverek is sokkal gyorsabban fejlődnek, hamarabb érkeznek azok az új funkciók, amiért az átlag vevő egy jól működő készüléket is újabbra cserélne.)

Másrészt, ha reálértékben nézzük, akkor egy ma több havi átlagfizetésért kapható készülék ugyanúgy tartós és jó minőségű valószínűleg - csak épp alig valaki vesz ilyet (így látni sem sokat látsz ismerősöknél...). Mert most már van a pár napi bérért megvehető is olyan színvonalú, hogy új korában kellemesen működik. A pár tízezerért pár évet szolgáló bluetooth-hangszórót a korabeli megfelelőjével, a Sokol és VEF rádiókkal kellene összehasonlítani, nem a komoly szobai hifivel. S akkor mindjárt érezhető is, hogy azért fejlődött a technika. Sőt, főleg itt érezhető, mert a komolyabb hifi berendezéseknél 40 éve elérték azt a színvonalat, ami felett az átlagos felhasználó már érzékelés szinten nem tud különbséget tenni.

Harmadrészt, azért egy DAC-al, internet- és bluetooth-kapcsolattal, HDMI-vel felszerelt modern hálózati médialejátszó - mert van ilyen is, mint kb. a hifi CD-lejátszók utódja - nagyságrendekkel bonyolultabb elektronikus szempontból, mint egy orsós magnó a kb. tucatnyi tranzisztorból megépíthető erősítőrendszerével. És cserébe nem olyan drága ezt sem előállítani, mint 40-50 éve azt a tranzisztoros elektronikát. Viszont tele van körömhegynyi SMD alkatrészekkel. Így hát ilyesmiben a szakembernek hibát keresnie: sem óradíj, sem a szükséges szerszámpark terén nem biztos, hogy kifizetődik..

Igen, azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy azok az erősítők amiket megveszünk ma 30-40 évesen ilyen 25-50-80 ezrekért, azok akkoriban újan 1,5-4 havi nettó fizetésbe kerültek (500-2000 DM). Mint ha most vennénk a boltban valamit újan kb. 500 ezer és 1,5 millió között. Így nézve mindjárt másképp néz ki a dolog. Ami most 2 millióba kerül azt majd 30 év múlva utánunk dobják a jófogáson.