Tudni vélem a fórum felületének kezelését.
Azt nem tudom, mi a kérdésed, miben tudnék segíteni.

Megkaptam a gondot.Most mar nincs kerdesem.Koszonom .

Relé kiváltás, panel érdekelne

Üdvözletem az uraknak !

Nekiálltam és végigolvastam az egész témát. Egyáltalán nem volt hiábavaló, csak rettentő sokáig tartott.
Lenne egy olyan kérdésem először, hogy beszerezhető-e még valamely táp nyákja, vagy erről már lemaradtam ?
Másodszor azt kérdezném, hogy született-e valami elfogadott megoldás az előválasztásra használt relék kiváltására, mert ilyenre nem emlékszem ? Viszont használnék reléket a tervezett tápomban és belátom ennek gyengéit.

Szerintem nem maradtál le semmiről, Alkotó szokott paneleket árulni az apróban az általa tervezett nyákokhoz, őt kell megkérdezni.
A másik kérdésed az előválasztó az általában váltakozó feszülséget kapcsol, azt relével a legegyszerűbb, félvezetővel elég bajos lenne, szerintem.

Előszabályozó

Köszönöm !
Ha nem téved ide mostanában, majd érdeklődök nála.

Köszönöm !
Érdekes ez a kapcsolás, lehet hogy alkalmazom egy részét.

Lágyindító triakkal

Sziasztok !
Érdeklődnék, hogy tud-e valaki bevált lágyindító kapcsolást mondjuk triakkal,
vagy valami mással, amivel kiváltható a relé ?

Szia

ITT van például ez a kapcsolás.

Köszönöm !
Ezek szerint a keresést még gyakorolnom kell...

A relét miért akarod kiváltani? Trafók lágyindításához ideális választásnak látom.
Ha a relés megoldás is elfogadható, akkor nagy valószínűséggel ilyenhez tudok panelt adni.

Én egy ilyennel tudok szolgálni.

Labortáp, szimmetrikus feszültség

Sziasztok!

Tudnátok ajánlani szimmetrikus (+,0,-) feszültségű kabortáp-keírást? A cél 40V 3-4A lenne. Előre is köszönöm.

Kezdésnek ott van az E-LPS1.

Szerintem két olyan megoldás van, amit érdemes fontolóra venni a kimondottan kettős feszültségű táp helyett.
- Két egy forma táp építése, amelyek szükség esetén sorba kapcsolhatók! Előbb-utóbb jól jön, hogy nem csak sorba kötve lehet használni a tápokat. Hosszú távon ez a jobb megoldás.
- Ha olcsó/egyszerű megoldás kell, akkor elég lehet egy sima "egycsatornás" labortáp (ez adja a ± oldalt), és egy olyan kiegészítő áramkör, ami megcsinálja ehhez a NULLA középpontot. Ez a kiegészítő áramkör jóval egyszerűbb felépítésű lehet mint egy labortáp, de összességében kb. ugyanazt kapjuk mint egy kettős feszültségű táp esetében.

Helló! Én ugyanezt építettem meg. A feszültség rendesen állítható, a két oldal szimmetrikusan együtt fut. Viszont az áramkorláttal nem jutok dűlőre. Nem a beállított értéken korlátoz, hanem már a beállított áram kb 60 %-ánál korlátozni kezd. Megvan ez építve valakinél? Ha igen nála jól működik?

Szervusz !

Én az E-LSP 1 tápot a megjelenést követően megépítettem,azóta ma is használom.
Rövidzár védett,és az mellett,hogy +0- 30 V-tud,ha a - és a + van használva akkor 60 V.
Az ajánlott végtranzisztorok helyett/mivel a 2 N3055 között sok a hamis/mások után nézni.

Üdv.

Röviden tanulmányoztam a kapcsolást, és nem kerülte el a figyelmem a jobb oldalon lévő átkapcsolgatós mérési módszer. Ez tudja mérni mindkét "oldal" feszültségét, és áramát is a kapcsoló állásától függően.
De mivel ez kimondottan egy szimmetrikus labortáp, miért szükséges mindkét oldalt mérni? Azt gondolnám, elegendő csak egy feszültséget mérni (ami elvárás szerint mindkét oldalon annyi lesz)?
Áramnál már látok értelmet a két oldal külön-külön mérésében, mert nem törvényszerű, hogy a terhelés szimmetrikus, de ehhez sokat kell tekerni a kapcsolón. Ezért is jobb lenne ha csak 3 állás lenne, középen a szimmetrikus feszültség, jobbra-balra pedig az áramok.

Szia!

Köszönöm a választ! Ez a kapcsolás mennyire "tuningolható"? Gondolok itt műszer cserére, feszültség és áramerősség növelésre.

Vagy akár 2 külön feszültség/áram mérő egység, kapcsolók nélkül.

Erről a szövegben is említést tesznek, de akkoriban még ritkaság volt a műszer amatőr körökben.

Köszönöm !
Privátban jeleztem.

Köszönöm !
Átbogarászom.

Ésszerű keretek közt biztosan. Az OPA tápja sima 12V amit a stab IC csinál egy zéneres előtéttel, szóval feszültségben lehet feljebb menni, áramban meg a teljesítmény korlát a fő gond, mert a felesleget a végtranyóknak el kell tudni fűteni.

Mindig a célt kell szem előtt tartani. Mi a célod vele? Analóg áteresztős tápot nem célszerű 100-150W-nál nagyobbra méretezni, egyrészt nincs olyan feladat amihez kimondottan szükséges lenne, másrészt ilyen esetben inkább kell valami előszabályozó, mint pl. a régebbi magyar labortápoknál a tirisztoros előszabályozás. Vagy, teljes kapcsolóüzem. Egy 30V-10A-es SMPS labortáp trafóstól mindenestől elfér egy két tenyérnyi nyákon plusz a kijelzők.

A szimmetrikus táp igénye erősítő építésen/javításon kívül szerintem máshol nem merül fel, ilyen célra meg felesleges a nagy teljesítmény, mert az építés/javítás utáni élesztéshez elegendő jóval kisebb teljesítmény is, illetve a táp szabályozottsága sem feltétel. Aztán ha már rendesen működik, akkor a határait már nem a labortápról hanem a saját tápjáról lehet feszegetni.