És/vagy nem jól van beállítva (pl. antiskating).

Ugrál a tű,de nincs semmilyen állítási lehetőség a lemezjátszó karon.

Ha ez tényleg így van, akkor így jártál...
De nem értek hozzá.

2 dolgot tehetsz.
1. megnézed, hogy a karlift valoban teljesen leengedi a kart. Ha nem, ki kell pucolni - valoszinüleg beszáradt.
2. Ha a kar teljesen lemegy és mégis ugrál a tü, akkor egy kicsit növelni kell a tömegét. Ehhez jo lenne tümérleg. Ha ilyen nincs akkor büvészkedni kell. Tizedgrammnyi tömegekkel növelni a tünyomást. Optimális esetben vékony fémlemezkéket lehet a tütartoba ragasztani, hogy elérd a kivánt tünyomást. (<2 g)

Tűcsere mikor?

Sziasztok!
Mikor szoktatok tűt cserélni? Milyen módszerrel állapítjátok meg az elhasználódottságot?
Igen, a neten én is olvastam, hogy 100-500-1000-2000 óra az üzemidő, aztán csere. De:
1. nem számoltam, hogy mennyi időt hallgattam
2. a két szélső érték között, van egy csekély 20x-os szorzó.
Mivel a csere alsó hangon is 80eFt körül lenne, nem mindegy, hogy 80eFt vagy 20x 80eFt?
A hallásom már nem olyan (talán sosem volt olyan), hogy objektíven megítéljem hallás alapján a kopottságot. Inkább a lemezek kímélése lenne a cél.

Erős nagyítóval nézd meg.

Nem biztos, hogy az elég.
Egyszer a Limar Audio-nál nézettem meg egy gyanús tűt. 50x-es mikroszkóppal jól lehetett látni, de csak azt, hogy törött, kicsorbult. A kopást... hát nem tudom. Mérget nem vennék rá.

Pár éve, hangszedők javításával foglalkozó szakemberek oldalait nézegettem. MC hangszedők tekercselését és a tű cseréjét végezték a tűszáron, manufakturális körülmények között. Döbbenetes fényképekkel illusztrálták a munkájukat. Azokon a képeken a kopást is lehetett látni, de a megnézéshez szükséges technika is ámulatba ejtő volt. Részben a hardver része (spéci mikroszkóp), részben a szoftverek, amivel a képet tökéletesítették.
Nálam nyilván nem ez a cél. Egyszerű, "Hobbielektronikás" módszert keresnék.

Márpedig ha nem hallod mikor kell cserélni, akkor csak megnézni tudnád. Olyan mértékű kopás, amit se nem hallasz se nem látsz nem fog problémát okozni. Ezzel például nézegethetnéd, ha el nem adták volna. De ez sem egy ökör ára.

Mivel a tű gyémántból van, a lemez meg vinyl, így a tűt nem a lágy műanyag koptatja, hanem a barázdákba beülő por, ami tartalmazhat kvarc szemcséket is.
Ha nagyon kíváncsi vagy az állapotára, akkor csak egy mikroszkópos vizsgálattal kaphatsz korrekt képet. Ha már szemmel, vagy nagyítóval is látsz rajta hiányosságot, az rég rossz.

A kereskedők által megadott csere időszak inkább csak a saját zsebük felé hajló javaslat, nem olyan, mint a tejföl lejárata.

Ha fülre semmi zavaró hatása nincs, akkor nem érdemes foglalkozni vele. Bár ha hallasz is valami degradálódást, az inkább a sok lejátszás miatti lemez kopás eredménye lesz, nem a tű kopása.

Köszi. Ilyenem volt. Nagyooon gagyi. Aztán amikor a plexi tartója is eltörött és nem lehetett normálisan megragasztani, kidobtam.
Nem értek az optikához (sem), de a tű vizsgáló mikroszkópoknál a mélység élesség döntő. Ezért inkább a hagyományos mikroszkópok használhatók jobban. A másik huncutság pedig a világítás. Az OK, hogy 8 LED körben fényerő szabályozható, de ez inkább 2D-s vizsgálatokra alkalmas.

Igazság lehet abban, amit mondasz.
Sajnos nagyon sokáig szárazon használtam a lejátszót, ami az általad említett oknál fogva, bizony nem tehetett jót a tűnek. Nem régen áltam át a LENCO-ra. De bizony, az sem a szent grál. Nem tudom miért, de az egyik lemeznél nem halad befelé, a másiknál pedig gyorsabban megy befelé, mint a tű. A lemeztől való távolsággal képtelenség bejátszani, mert lemezfüggő a mozgása.
A következő lépés az ultrahangos mosó lesz. Még nem próbáltam ki, mert előbb új műanyag bugyikat kell venni a tiszta lemezek részére, különben értelmetlen a mosás. Egyébként (talán túl) sokat várok tőle. Viszont az éveken át történő "koszos" lejátszást és az abból adódó tűkopást, nem tudom visszacsinálni.

80eFt ??? Az miből van? Csupán azért kérdezem, mert az alin 5 euró alatt van a gyémánt tű. Bővebben: diamond needle vinyl
A zafír meg euró darabja.
A komplett fej sem olyan drága.... Bővebben: Link

Ha jól emlékszem, valamikor, vagy jó 40 éve, akkor úgy volt megadva, hogy a zafír tűt 100, a gyémánt tűt pedig 1000 lemezoldal lejátszása után kell cserélni.

Nem derült ki, hogy melyik típusú pickuphoz kell a tű...

Viccesen mondanám, hogy gyémántból. De valójában nem tudom, hogy miből készítik? Nem hiszem, hogy tényleg gyémántból lenne, bár a fene tudja. Viszont sok mindentől függ az ára, de elsó sorban a csiszolás alakjától, és a kidolgozás finomságától.
Amit Te linkeltél, az szerintem a legolcsóbb AT3600-hoz való, de abból is a noname minőség. Sajnos, ennél csak drágábbak vannak.

Igen, azt én is olvastam, és írtam is, hogy olvastam. De ennél pontosabb meghatározásban kértem segítséget. Ez természtesen egyén és pláne tű és használat függő, ezért inkább a kopás meghatározásának módja érdekelt volna, hogy ki hogy csinálja?

Az AT-3600L ami a Temun is kapható, egy kifutott termék. Kúpos ragasztott tű. Ez egy acél tű, aminek csak a hegye gyémánt. A kúpos forma miatt a belső barázdákon a magas hangokat nem tudja követni, torzítást szenved. Az eliptikus tű jobban követi a barázdát, ilyen például az AT-VM95E. Az "E" betű utal arra, hogy elliptikus. De még ez is ragasztott, azaz csak a hegye gyémánt. Egy ilyen komplett fej 25 rugó, azaz nem sok.
Ebből van olyan verzió is, ahol a tű nem ragasztott, hanem egy gyémánt hasábból van kicsiszolva. Ez egy fokkal jobb, viszont a komplett fej 60 rugó, a tű is 45 körül van. VM95EN. Az "N" betű a nude, azaz csupasz. Vagyis tisztán gyémánt.
Ha a hegyet még kisebb felületen érintik a barázdát falához, nő a szávszélesség, a belső barázdákon kisebb a torzítás. Egy ilyen tű profilt nem könnyű kicsiszolni, ez az árán is látszik. 10-15 ezerrel drágább az előzőnél.
Ezek a fejek egységesen 4 szolenoid tekercset tartalmaznak, csak a tűkben térnek el. Következő lépés, hogy a tekercsrendszert toroidra cserélik. Itt két egymástól árnyékot pici toroid tekercs van, ami jobb elválasztást eredményez. Itt már a 100 ezer az átlag.
Zafír tű az a piezó hangszedőkben volt, de azokat ne nevezzük hangszedőknek.

Igen, ezt nem írtam, mert a kérdésem szempontjából érdektelen. Egyébként Ortofon M20E SUPER-ről van szó. Európai oldalakon már nem találtam, illetve ahol még hirdetik, már ott sincs.

A linkelt oldal elég érdekes. Nem hiszem, hogy innét bármit is vennék. Ugyan azt a szöveget írja minden alá. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy leírja mit is árul? Komplett hangszedőt vagy tényleg csak a tűt, ahogy írja? Ahogy felsorolja, hogy milyen lemezjátszókhoz való az adott portéka, az pedig önmagában is siralmas.
Tényleg lemezjátszó tút árul Van den Hul-hoz 2.400.000-ért??? OK, elhiszem. ...de ki fogja azt kicserélni és mennyiért?

Azt csak "elrettentő" példának szúrtam be...
Válaszolni én sem tudnék a kérdésedre...de új tűt azt látok (ha megvennéd, kiderülhetne - akár még az is, hogy semmi különbség az új és a mostani között): Bővebben: Link

Köszönöm szépen, hogy utána néztél. Három problémám van vele:
- Az USA-ból kellene rendelni. Szállítási, VÁM és miegyéb félreértések. Nem tudom, hogy ennél az oldalnál olvastam-e, hogyha szállítás közben eltűnik valami (velem már megtörtént), akkor hiába van a nyomkövetés, az esetek 90%-ában az bizony el van tűnve, és sosem kerül elő. Egyszer már itt a fórumon is megírtam az esetet, amikor Kínából a magyar postáig nyomon lehetett követni mindent, majd itt a magyar postások ellopták, és sosem lett meg.
- Nem tartom magam sznobnak, de az ilyen (feltehetőleg kínai) termék kapcsán azért aggódok. Persze a TEMU-ról azért én is rendelek dolgokat, de tisztában vagyok vele, hogy az ár/érték arányban van. ...és félek, hogy ez is "ár/érték" arányban lenne.
- A link egy M20E-re mutat. Ez nem M20E SUPER. Sok mindenben eltérnek egymástól. Ezért más a csap kódolása is. Bele se menne a hangszedőmbe.

Én egy ilyesmit használok tűvizsgálatra és magnófej vizsgálatra. Egészen jól használható és meglepően olcsó.
Amúgy a fentebb említett AT3600L, AT-VM95E(N) tűélettartamát egyaránt 300-500 üzemórában adják meg.

Köszönöm. Végre egy saját tapasztalat. A 60x nagyítás pont jó lehet.
Egy hasonló valamit már vettem korábban, 10eFt környékén, de az használhatatlan bármire is. Igaz, több nagyítási fokozatra is állítható (elvileg), de az egész mozog-lötyög, nem lehet normálisan fókuszálni, közben tartani, és a telefonra sem illeszkedik sehogy sem. Pár hónapig próbálkoztam, kínlódtam vele, aztán félre tettem. Valószínűleg a kukában végzi, ahogy a talpas csoda kínai mikroszkópom is. Meghírdetni sem merem, mert olyan gagyinak tartom, becsapnék vele valakit.
A tiéd kevesebbet ígér, de olyan olcsó, hogy egy újabb próbát talán megér.

Igen, ez a zavaró (bár általános tájékoztatásnak jó lehet), hogy 300-2000 üzemóráig bármit leírnak az okosok. Azért ez egy közel 6x-os szorzó! De még a 300-500 is közel 2x-es szorzó! Ezért szeretném ellenőrizni saját magam az állapotát.
Nyilván, a gyémányt az gyémánt az AT3600L-ben is meg egy Van den Hul esetében is (meg az én tűm esetében is). A 300 óra, az kb. 350 lemez meghallgatását jelenti. Nem sok.

Az 1984-es RT évkönyvben volt róla egy cikk, a 7. fejezetben írnak róla, hogy teszteltek és mi lett az eredmény. A cikk majd 42 éves, de azért még érvényes...

Köszönöm szépen a mellékletet.
Egyáltalán nem emlékeztem erre a cikkre. Alapos munka. Most csak egyszer olvastam el, ezért még keveredik bennem a cikkeben olvasható lemezoldal-lemez-óraszám fogalom, de, ha mégegyszer elolvasom, biztosan egyértelmű lesz. Kicsit az is keveredik, hogy mikor olvasok a tű kopásról, és mikor a lemez kopásról? Aztán a végén nagyon jól összefoglalja, hogy gyakorlatilag maximum a tű kopásával lehet számolni. A mérési eredmnyek alapján, viszont elgondolkodtató, hogy a boltok milyen sok cseretűt forgalmaznak. Az ember azt gondolná, hogy a lemezt hallgatók átlagban 100-150 lemezzel rendelkeznek (igen, persze, van akinek több ezer van), és annyit sosem hallgatják őket, hogy a tű elkopna.
Figyelemre méltó, az általában 300-500 óra és a mérések szerinti ~2000 óra közötti különbség!
Szöget ütött a fejemben a szereo mikroszkóp gondolata is. Az összvásárolt vacak kínai hulladékok helyett, talán ez lenne az út.
Holnap elmegyek egy boltba és kipróbálok egyet kettőt.

Sziasztok!
Csatoltan küldöm az első képeimet. A minőségük nem túl jó, de nem is nulla.
Ezek a képek még nem a M20E Super-ról készültek, hanem egy Pioneer PL200-ba lévő gyári tűről.
Mint látható, ez egy ragasztott acél tű. Az IMG_20260312_152227.jpg képen látszik valami furcsaság. Egyelőre nem volt időm körbejárni a dogot, hogy csak a világítás miatt ilyen, vagy ki van törve belőle egy darab? Kopást nem látok, de kellene progi, amivel mérni lehet pl. sugarat.

Szerintem csak piszkos.

Hát piszkot, azt egyáltalán nem láttam a tűn.

Szerintem a tű maga gyémánt, méghozzá elliptikus.
És úgy tűnik hibátlan. Ha a másik is ilyen, semmi ok a cserére.

Végül is milyen mikroszkópot vettél?

A tű maga ipari gyémánt, de ez a nagyítás túl kicsi, legalább 500 szoros kellene....
Ha csak ilyen nagyításba tudod, akkor pontosan szemben a tengelyvonallal megegyezően csinálj képet, és ha azon 2 "macskaszemet" látsz a tengelyvonal két oldalán, ahol érintkezik a barázdával, akkor nagy valószínűséggel kopott.

Nekem úgy tűnik, hogy ez kúpos. Ilyen lemezjátszókba nem szoktak elliptikus tűt tenni. Tegnap este megnéztem az M20E S-t is, de már nem volt időm-erőm képeket csinálni. Annyi biztos, hogy az elliptikusnak mondott tű nagyon nem úgy néz ki, ahogy vártam volna. Majd teszek fel képeket arról is, de most nagyon megcsúsztam a munkákkal, nincs időm rá.
Végül is maradtam a legolcsóbb kínainál.
Viszont ezzel eddig megvagyok elégedva, ellentétben a digitális 1600x-oa nagyítású gagyival. Sokat nyom a latba, hogy ez stereo. A képeken természeresen nem látszik, mert értelem szerűen csak az egyik okulárra tudtam tenni a telefont, de a valóságban csuda jó a stereo átvány. Szerencsére nem vettem meg a lámpás verziót +20eFt+ért. Hiba lett volna. Most kezdem csak próbálgatni, hogy milyen sokat számít a fény iránya és erőssége? A lámpásnál pedig fixen van felszerelve a világítás (igaz a fényerőt legalább lehet változtatni). Nagyon fontos volt, hogy előtte kipróbáljam, ezért nem neten rendeltem meg. A boltban nagyon készségesek voltak, és kipróbálhattam néhány egyre drágább típust is. Valóban jobbak voltak, de nem annyival, amennyivel drágább volt. Azért, ez nálam csak egy közjáték. Nem a munkához kell, és nem is hobbim a mikroszkópozás.

Két okból nem vettem 500x-os nagyításút:
1. nem találtam olyat. A legnagyobb nagyítás 250x volt 1,7 milláért...
2. amikor a Limar Audioban jártam, és a fickó megmutatta a tűt mikroszkóp alatt, akkor mondta, hogy az 50x nagyítás bőven jó, és elég. Mivel akkortájt ez volt az élete, elhittem neki, hogy tudja mit beszél. Igaza volt. A nagyítással csökken a mélységélesség, ami egy ilyen 3D-s nézelődésnél nagyon fontos. Ezért vettem 20x-40x-80x-ost mert ennek a közepe éppen 50x-es körül van. Más lenne a helyzet, ha mondjuk papucsállatkákat vizsgálnék 2D-ben.
Erről jut eszembe: van az ablakomban egy kis tégelynyi algás, possadó víz, kísérleti céllal. Tegnap kíváncsiságból megnéztem benne az életet. Egy csomó papucsállatkát figyeltem meg. Olyan mákszemnyire nagyította fel őket a 80x-os nagyítás. Oda tényleg jobb lenne egy nagyobb nagyítás. No, de ez már nem lemezjátszó tű téma!

A tű csúcsa lapos. Attól tartok, ez tényleg kopott. Kell keresnem a neten majd képeket, hogy hogyan kellene kinéznie? Ezen a héten már nem tudok foglakozni vele, de majd a jövő héten...

Szia!
Itt van egy jó leírás és képek is, hogy mit kell nézni.
blog_tűkopás
Üdv.