Jó neked.

Az ugy tök unalmas lesz, legalább 3 “jelenet kell” egy élvezhetö müsorhoz, a berendezés amiröl beszélsz, a kapcsolási rajz meg a számolgatás, teoria. Söt talán egy szkop vagy valami “élö” jelenet sem árt, pl ha kiveszed a szerkezet egyik másik kritikus alkatrészét stb.

Ha ihletet szeretnél, akkor nézegess különböző hasonló (elektronikai) tartalommal rendelkező csatornákat. Merem ajánlani GreatScott! csatornáját, sok követendő példát láthatsz az előadásmódjában. Pl. a "rendeltem pár apróságot aliról" típusú videóiban nem csak kibontja, kipróbálja, szétszedi, ... az adott termékeket, de a lényeget el is magyarázza hozzá, hogy miért jó, hogyan (nem) működik, stb.
Az ő esetében is láthatsz magyarázat közben rajzokat, képleteket, amiket ő maga rajzol kézzel, papírra.

Szerintem a youtube csatorna erre önmagában nem optimális. Olyasmit tudnék inkább elképzelni, hogy egy weboldal készül, és az oldalon belül a leírt információk, képek, méretezést segítő számoló táblázatok mellett (mert nem csak excelben, hanem javascriptben is készíthetők ilyesmik - ráadásul oprendszertől függetlenül), tehát ezek mellett lennének ott kiegészítésképpen a videók is.
Mondjuk a youtube-al kapcsolatban elég negatív a véleményem, mert:
- Teleszórják reklámmal a felhasználókat
- Bármikor elvesztheted a tartalmat
Konkrétan nekem is volt youtube csatornám, sok videóval, és egyszer csak nem engedett belépni, bizonyítsam, hogy én - énvagyok stb... Aztán belépni ugyan be tudtam a név/jelszó párossal, de a nem enged hozzáférni a saját videóimhoz, egy darabig küszködtem velük, aztán úgy voltam vele, hogy rohadjanak meg, felteszem a saját weboldalamra, reklám és cenzúra mentesen, és úgy ahogyan én akarom...
Egy video lejátszását manapság nem ügy HTML-ben megoldani, pl. ez az otthoni NAS-on van: Bővebben: Video _{(ez a link csak kb. 1 hétig él)}

Másik kedvenc elektronikai csatornám, amit még figyelmedbe ajánlhatok: EEVblog. Itt is vannak olyan videók, ahol Dave alkatrészek működését magyarázza el, s ott is van kézzel írás/rajzolás.

S hozzá kell tenni, hogy a macskakaparásoddal szemben mindkét általam ajánlott csatornán a kézzel írt szövegek rendesen olvashatóak. Igen, megjegyezték ezt már neked és persze, csak saját jegyzet, de ha ezt ki akarod rakni valahova, akkor vagy megtanulsz szabványbetűkkel írni, vagy átváltasz nyomtatott nagybetűkre... Arról nem is beszélve, hogy megfelelő vastagsággal is kell írni, nem elég ez a vékony toll, videón (pláne kicsiben) nem látható rendesen.

Tényleg nézd meg legalább ezt a két ajánlott csatornát, sokat tanulhatsz az előadásmódjukból.

S persze azt se árt tisztázni, hogy mi is a célod ezzel az egésszel. Ha csak a megszerzett ismeretedet akarod átadni, akkor szépen építsd fel a mondókád, bontsd emészthető hosszúságú részekre, és kezdd el megcsinálni a videókat.
Nagy nézettségre ne számíts, az ilyen speckó tartalmak párszázas nézőszámnál meg fognak állni (magyar nyelven). Nekem például a régi játékvégigjátszós videóim egyedül azok, amik több tízezres (bőven százezer feletti) nézettséget értek el. Ott is érdekes, hogy ugyan annak a sorozatnak az első része 65k, az akkori új történet első fejezete 207k, második fejezet 19k, míg a harmadik már csak 10k volt...

Egyetértek. Ha nagy nézettséget szeretne valaki, akkor nem az elektronika a legjobb választás

slimcolt-nak is:
Amúgy pedig igazából csak a youtube-nak segítesz eladni a reklámjait, nem Te keresel, hanem ők keresnek rajtad (és talán valamit csepegtetnek belőle neked is, ha nagyon sokat keresnek rajtad).

Az EEVblog tényleg jó, de főleg a tesztelős videók miatt, sok műszerről szereztem innen hasznos információkat. Pl. annak idején a HE-n is ment a vita arról, hogy miért ne vegyünk FNIRSI oszcilloszkópot - ő pedig szétszedte és megmutatta miből épül fel (pl. a Gs/s-ra képesnek árult szkópban gyakorlatilag 150Mbites A/D chip van).

Továbbra is azt tartom, hogy egy weblapot készíteni sokkal jobb erre a célra, mint a youtube forgalmát, megpróbálni egy lepkefingnyival megnövelni.

Ezeket az excel formulákat is közkinccsé tehetnéd akár itt a fórumon, egy cikk keretében.
Rengeteg kezdőt, hobbiból forrasztgatót elriasztanak a még viszonylag egyszerű egyenletek is.
Viszont ha egy excelbe csak be kell írogatni az ismert adatokat, és a kívánt végeredményt, majd megkapja az adott komponens értékét, vagy más jellemzőket, az sokkal barátságosabb.

Mindenesetre kíváncsian várom a videóidat is.

Szerintem meg mégjobb ha excel sem kell hozzá, pl.: Bővebben: Link

Az excel táblázatait elég jól kezelik már az "Open..." csomagok, mint pl. a Libreoffice, ami szintén eléggé platformfüggetlen. Vannak benne bakik, de elég sűrűn frissítik.

Szerintem meg böngésző is minden oprendszerre van, Andoidra, Windowsra, Linuxokra, BeOs-re, QNX-re, stb...

Összetudok dobni egy 10 perces videót is, amiben benne van a kapcsolás, eszköz, mérések. De kb semmit nem fog érni az egész, mert aki nem érti pontosan miről van szó az ezután sem fogja érteni.
Ezzel pl mi a baj?

Csak nem értek a HTML-hez, sem a Javahoz

Igen a célom az ismeretek átadása, esetleg arra gondoltam még, hogy angol feliratot készítek a videókhoz, akkor talán nagyobb réteghez eljutna.

Na egy ilyen elöadáson szoktam diákkoromban jokat aludni, majd elmentem a mühelybe megépiteni az elsö invertert, amit sokáig a vagonokban használtak a 220V elöállitására.
Egy YT video ne legyen száraz katedra meg még szárazabb duma, hanem pergõ képek valos tapasztalatok, egy valos berendezésen, és egy ilyen elmélet mehet a képernyö valamelyik sarkàban de röviden és velösen.
Általában ma csak a legelvetemültebb emberek fognak neki egy ilyen táp épitéséhez amikor fillérekért kaphatok dobozzal szállitásaal együtt és nem kell honapokig hajszolnia a kūlönleges kiszámitott értékü alkatrészeket. A teoriára csak akkor van szükség, ha bármilyen okbol bele kell nyulni a dobozba.
Csak egy kérdés igy mellékesen? Hány ilyen tápot épitettél?

Itt van nehány szerintem jobb elöadás.

Kapcsitap 1
Kapcsitáp2

Mindenképpen nézd meg milyen gyakran változik a kép, mert csak az tartja fenn a figyelmet. Szokták mondani, hogy 7 - 10 másodpercenként kell egy vágás (snitt).

Egy régi emlék valamelyik moszkvai szinházbol közvetitettek egy elöadást ahol egy fekete podiumon egy ismert szinész egy gyertyafény mellett 3 felvonásban egy regényt olvasott fel. Mi a legujjabb profi kamera elsö bevetése miatt voltunk jelen ( kellett is, mert akkor jelent meg elöször az autofokusz a profi kamerákban).
3 kamera volt. A második felvonás vége felé az egyik kamera hülyeséget mutogatott, nem is lehetett bevágni, hiába kiabáltak az interkomba a kameramannak, hogy csináljon valamit - nem válaszolt, elaludt…

Előbb a formátumon gondolkozz el. Nézd meg mindkét ajánlott csatorna több tartalmát is, az előadásmódjukból válogasd ki azokat az elemeket, amik érthetővé teszik a mondanivalójukat számodra és amiket te is meg tudsz valósítani.
Van egy rajztáblád, amin tudsz írni, rajzolni - nagyszerű! Akkor máris lehet hasznosítani megfelelő tollvastagsággal, stb. De! Ha csak egy fehér mezőt látunk, amire megy az írás, akkor bizony átcsap unalomba a videó. Bármennyire is fura, de ha a fejedet látjuk magyarázás közben, az máris hitelesebbé tesz.
Itt van még két példa, ami ugyan nem elektronika, hanem matek, de láthatod miről bubogok előadásmód tekintetében:
Andy Math (itt nem kézzel ír/rajzol, így biztosan mindig olvasható)
Math queen (ő már kézzel rajzol és ír)

Azthiszem valami ilyesmi már kielégítené az igényedet.
Szép, pörgős, érthető.

Kérdés:

Meg tudnál tervezni ez alapján egy 80%-ban CCM üzemmódban működő Buck konvertert? A keresztezési frekvencia legyen 2kHz, a fázistartalék pedig 70fok. Az egyéb paramétert most nem írom le.

Idézet:
„Csak egy kérdés igy mellékesen? Hány ilyen tápot épitettél?”

Nem tudom, nem számoltam.

Nem mert pontosan 51 éve épitettem az utolsot, azota meg egészen más dolgokkal foglakoztam…

Minden tiszteletem a tiéd, ha ezt a tervedet véghez tudod vinni. De gondoltál már arra, hogy ez mennyi idődet veszi el? Tudod, hogy mennyi értetlenkedő kérdést fogsz kapni? És abból kiderül, hogy mégcsak nem is a kályhától kell elkezdeni mindent, hanem a kályha gyártójától. Persze, lehet, hogy van egy eszméd, ha csak egyetlen ember megérti az általad leírtakat, akkor már megérte. Nem, nem éri meg. Akinek nem a kályhától kell elindulnia, az ha akarja, ha igazán érdekli, akkor már rég utánna tudott volna nézni a működéseknek. Vannak könyvek, cikkek, meg van YT is. Miért gondolod, hogy pont a te videóid fogják elhozni a kényelmes embereknek a megvilágosodást? Tudnék példát hozni...

Van egy könyv, inkább csak könyvecske, Vilenkin: Feszültségstabilizálás. A többit AI megkeresi. Ez nagyon jó könyv, csak ajánlani tudom.

Igazat adok Massawának, aki nem hobbiból akar tápot építeni, az sokkal jobban jár, ha megveszi, mondjuk a Meanwell-től. Mi is ezt csináltuk, kb 400 db-ot használtunk fel, ezt biztosan nem lehetett volna megcsinálni itteni viszonyok között. ( Céges munka volt. ) Előtte persze mi is fejlesztettünk, építettünk, volt belőle többféle is, meg azért egészen nagy teljesítményű is. ( Ez utóbbit sosem követném el mégegyszer. )

A videóid, csak a megszállotaknak lesz való. Azok viszont értékelni fogják. Ezekből nagyon kevés van.

Én egyébként ide, egy cikksorozatot indítanék. A legtöbbet nagyon egyszerűen lehet megérteni, de ahhoz egy áramkörszimulátort kellene használni...akkor nem kell semmit megépíteni és mégis lehet látni a működést.

De azért drukkolok neked.

Ez a video már jobb.
Még egy szerintem lényeges komment.
Mint tudjuk 2. fajta kapcsitáp van. A gyakoribb a galvanikusan elválasztott táp, azaz semmi galvanikus kapcsolata nincs a bemenettel és az azzal járo tervezési feltételek, illetve a videon is látott buckconverter ami csak megváltoztatja a bementi feszültséget, de továbbra is megmarad a galvanikus kapcsolat a bemenet meg a kimenet között.
Az elsô esetben amennyiban hálozati táprol van szo, akkor extra kérdés a bemeneti zöld sárga vezeték kapcsolata. Majd megnézem, hogy mire jutsz, mert egyszer egy konténernyi tápot kellett visszaküldeni mert nem azt csinálták amit megrendeltünk.

Na, mire elmagyarázod, hogy mi az a folyamatos áramvezetés, meg szaggatott áramvezetés, meg a többit, hát nem irigyellek...

Úgy gondolom igazad van. Lehetséges, hogy túl kevés embert érdekelne kellően, nekem meg túl sok időmbe kerülne.

Én a SIMPLIST használom a kapcsolóüzemű tápok szimulálására. Nem olyan elterjedt mint az LTspice, de ezt kifejezetten kapcsolóüzemű tápegységek szimulációjára fejlesztettek ki és sok olyan funkciója van, amit az LTspice-ban nagyon körülményes megoldani (pl nyílthurkú átviteli függvény meghatározása).
Megfontolom egy cikk(sorozat) létrehozását ide. Még sosem írtam ide cikket, hogyan kell? Milyen tartalmi követelmények vannak? Milyen hosszú lehet stb, stb? Hogyan építsem fel? Tanácsok?

Kissé elsiklottatok

Nem akarok ünneprontó lenni, de tényleg itt kell kitárgyalni egy Yt csatorna indításának minden fortélyát?

"hogy túl kevés embert érdekelne kellően, nekem meg túl sok időmbe kerülne. "

Közeledünk már a megfejtéshez.
>Most másik évtizedben élünk, nem ennek van itt az ideje.

Nyitott ő egy új témát neki.
Moderátorok idenyomták.

Amúgy egy ilyen speciális YT csatorna ugyanúgy unalomba fulladna, mint egy speciális blog.
Kevés új mondanivaló lenne végül.
Itt, a fórumon szerintem szerencsésebb dolog megbeszélni olyan dolgokat, ami ezerszer elmondott, de (pl) én sohsem tudtam.

Úgy van.
Azonban: ha a HE-nak lenne egy YT csatornája, (mint a cikkekben is voltak útmutatók a fenntartótól eleinte), oda nagyon jól jönne a szorgalmad. Mert itt étdeklődésre számíthatnál.