Kinek mi a véleménye? Beépítek egy a képen látható szerelt dobozt. Innen táplálom meg a lakókocsit. A tovább fennmaradó alzatokból tud egyéb fogyasztót használni. Nem terheli ezt az elavult valamit. A világítások végett akarnám meghagyni az egyéb hálózatot.

Azt neked kell tudnod, hogy mit kapcsolsz erre a feketedobozra... ha 230VAC a betápja és azon volt, akkor lényegtelen mit jelenthet rajta a DC felirat. De ebben a dobozban vannak az egyenáramú körök kapcsolói is, meg kell vizsgálni azokhoz volt-e köze.

Még nem szereltem lakókocsit, de egyelőre azt mondanám:
- Ne használj kombi áramvédőt, mert abban a nullán nem megszakító van csak késleltetett érintkezőbontás, a fix telepítés miatt nem fordulhat elő a pólusok felcserélése (akkor van jelentősége ha zárlat lesz és a nullájára került a fázis, akkor valószínűleg képtelen kikapcsolni).
- Használj kétpólusú kismegszakítót (2P) és ne nullbontósat (1P+N), pl. C13, C16A-est.
- Először kösd be a külső betáp felől a kétpólusú kismegszakítót és utána az áramvédőt, ami legyen A-típusú és 30mA-es. Így biztosítja az áramvédő számára is a túláram és zárlatvédelmet (nem tudni ténylegesen mivel biztosították a kemping aljzatot) és főkapcsolóként is funkcionálhat, biztosítja a leválasztást.
- Csak 2P kismegszakítót használj, mert sosem zárható ki hogy a fázis és a nulla éppen melyiken fog érkezni.

Csak a háromfázisú áramvédőknél szokott probléma lenni, hogy melyik pólusok közé van kötve a tesztelő ellenállás és az maximum mekkora feszültséget kaphat. Egyik gyártónál a nulla és fázisok, másiknál két fázis közé van kötve. Az Eaton azt is megengedi bizonyos esetekben, hogy a nullára is fázis legyen kötve, például ha egy háromfázisú áramvédőt nulla nélküli körben alkalmazol és a vonali feszültség nem 400, hanem 230V.

Így is lehet. Úgy látom a megszakító jó benne 2P, de az áramvédő az olcsósítás végett csak AC típus. Inkább vegyél egy üres dobozt aljzatokkal és külön a védelmi készülékeket. Ma már a bojleren kívül mindenhez legalább A-típusú ÁVK ajánlott, bár már a bojlerekből is terjed a mindenféle okos elektronikás...
Ez a doboz olyan szempontból is jó ötlet, hogy ha a világítás fix és 230V-os, akkor be tudsz tenni további védelmeket pl. B6A-t, vagy az elosztó oldalára is lehet kapcsolót szerelni vagy további DIN sínes kapcsolókat vagy kismegszakítókat beépíteni. Mondjuk ha be van építve egy vízmelegítő, akkor annak külön leágazás és tudod kapcsolni hogy ne menjen ha nem áll rendelkezésre akkora teljesítmény.

Azért gyanús a 2P-s kismegszakító, (egyébként a képen úgy látszik) mert a dugaljak meg vannak számozva 1-1 ; 2-2. De ez a legkevebb gond, mert rákötöm a dugaljakat egy megszakítóra, a másikra viszem a nullát. A kapcsoló billentyűk összefogatása a kérdéses.

Igaz, meg is van számozva a dugaljakkal együtt, nem tudom miért egyből arra gondoltam. Egy mezei dugaljkombinációba amúgy sem szokás több pólusút rakni egy fázishoz. Van üresen is:
Bővebben: Link

Köszönöm! Sokat segítettél.

717.411.3.1.2. Az egység vezetőképes részeit, mint pl. a vázszerkezetét, védő összekötő vezetőkkel az egységen belüli fő földelőkapocshoz kell csatlakoztatni. A védő összekötő vezetők sodrott szerkezetűek legyenek. (H07V-K)

717.52.1. Az egység tápforráshoz való csatlakoztatására a HD 22.4 szerinti H07RN-F típusú vagy más azonos szerkezetű, legalább 2,5mm2 vezető-keresztmetszetű rézvezetéket kell használni.

717.55.3. Az egységbe épített SELV-nél nagyobb vagy PELV-nél nagyobb feszültséget előállítani képes áramfejlesztőnek az egységet érő bármilyen baleset (pl. légzsákok kinyílását okozó esemény) esetén önműködően le kell kapcsolnia. Ha ez a követelmény nehezen teljesíthető, akkor egy vészkapcsolót kell egy könnyen hozzáférhető helyre beszerelni.

Kerestem, de nem találtam meg az előzőleg felrakott Resi9 bekötési rajzát.
Nekem kép alapján úgy tűnik, hogy a túláramvédelem csak a fázist kapcsolja, még a hibaáramvédelem szakítsa meg a nullát és löki le a biztosító pöckét is, ezzel megszakítva a fázist.

Neten egy másikról sikerült képet találnom, ahol kivehető az ábrája, ezen látni, hogy túláram érzékelés csak a fázis vezetőn van 1P+N. A lekapcsolás, megszakítás hogy történik az erről sem kivehető.

Szia!
A gyártó megcsinálta a terméket (lakókocsi), adott hozzá utasítást, a felhasználó annak megfelelően kell, hogy használja. Ha ipari csatlakozóval van szerelve, ahol tudott a kiosztás és meg van a fázis helye, az útmutatóban pedig le van írva, hogy ilyen csatlakozóval kell fázishelyesen csatlakoztatni akkor a gyártó/villanyszerelő megtett mindent amit kell.
Ha ezután valaki átfaragja a csatlakozót, átalakítót gyárt és nincs tisztában vele, hogy milyen megkötésekkel használható, az már az ő hibája.

Remélem, ahogy cserélik le az ipari csatlakozókat sima aljzatokra ami háztartási és elsődlegesen beltérre tervezett úgy a védelmet is lecserélik megfelelően (max 10A kismegszakító), mert különben tűz lesz.

Hali!
Hiszem azt, hogy a tervező tudta mit csinál.
Én egy ilyet tennék be cserének.
A tervezés logikája az lehetett (ez csak feltételezés), hogy egy lakókocsi szinte mindenfajta tápáramforrással működhet:
- sima hálózati betáplálás
- aggragátor
- napelem (inverterrel)
- akku (inverterrel)
- meg ami még nem jut eszenbe. Szóval, bármivel.
Hogy az eredetin miért nincs F N jelölés, azt nem tudom.

A lakókocsiknak a berendezéstől függ, hogy milyen betáplálás kell neki, de a legtöbb dolog 12V-os (is). Világítás, vízszivattyú (kis tartályból), hűtő, ... mind mind mehet 12V-ról, de néhány dolog akár gázról is. A vonó járműről is kaphat 12V-ot (szokott is), meg saját akkuja is lehet.
A 230V-os betáp arra van kitalálva, hogy amikor tud rá csatlakozni, akkor egy böszme trafón keresztül előállítja a 12V-ot a berendezéseknek (itt a hobbielektronikán ajándékoztam már el ilyen trafót). Legutóbb, amikor nekiláttam kijavítani egynek az elektronikáját, ott a kialakítás úgy volt, hogy a 230V-ról jött egy nagy trafóra a betáp, illetve a 12V-os betáp jött a vonó járműtől. A kettő közti átkapcsolást egy relé végezte (ha volt 230V, akkor ne a vonó járművet merítse), illetve hőbiztosíték volt még beépítve, ami szakította az áramkört. Persze ennél a lakókocsinál a trafó már nem bírt nagy áramot, az idők során elhasználódott, így az első javítási próbálkozás után (asztalon kimérve rendben volt, 1A-ig még nem mutatkozott a gyengesége, nagyobb terhelést kellett volna rákötnöm) a helyén nem volt jó. Küzdelem helyett kicseréltem inkább egy jó minőségű kapcsolóüzemű tápra, az vígan elvitte a teljes rendszert.

A mondókám lényege, hogy meg kell nézni milyen fogyasztók vannak egyáltalán abban a lakókocsiban, s ahhoz kell igazítani az igényeket. A régi kialakításnál már lehet sokkal jobbat is összehozni, nem feltétlen érdemes az olykor 30-40 éves technológiát erőltetni (a szóban forgó jármű se lehet 25 évnél sokkal fiatalabb).

Nekem úgy tűnt, hogy a Kolléga szeretne minél gyorsabban, minél egyszerűbben, de szakszerűen megszabadulni a feladattól. Nem akarja feltalálni a spanyol viaszt.

A tervező anno beletette a 230V-os ÁVK-t a karosszériához csavarozott fémlemezbe...
A mellékelt szabvány szerint a betápot II.év osztályú burkolatban kell fogadni (akkoriban még lehet hogy nem volt ilyen szabvány érvényben). Ha most felszerel egy műanyag ablakos kiselosztót, tömszelencén bevezeti a 3x2,5-ös betáp gumivezetéket és ebbe beleépít egy többpólusú kismegszakítót és egy áramvédőt, akkor lényegében megfelel a jelenlegi előírásnak is és biztonságosabb lesz mint volt.

A javasolt F-típusú áramvédő tényleg jobb megoldás lenne a lakókocsiban használt kapcsolóüzemű akkutöltőkhöz, LED-tápokhoz, esetleg valamilyen inverteres hűtő-fűtő eszközhöz vagy hűtőhöz mint az A, de van értelme a dupláját-tripláját kifizetni érte?
A különbség sokkal inkább a stabilabb működés, a téves kioldás elkerülése. Mivel a lakókocsi egy kültéri dugaljra fog csatlakozni annál biztos hogy van már beépítve áramvédő és az is valószínű, hogy a legolcsóbb és a minimális követelményeknek megfelelő van ott. Mivel a lakókocsiban lévő is sorosan lenne vele, ezért mi hiába készítjük fel a téves kioldás ellen, ha a dugalj áramvédője sokkal érzékenyebb.

Esetleg ha sokat csatlakoztatja áramfejlesztőre, de szerintem a legtöbbe szintén benne van egy alap típus. Zavarok szempontjából talán power station használatánál lenne értelme, viszont azok általában földfüggetlenek és nem földelhető egyik pólus sem, így bármilyen áramvédő hatástalan marad.

A 10kA sem feltétlenül indokolt. Ha csak 5m 3x2,5-ös vezetéket használ fixen a külső csatlakozáshoz, az önmagában biztosan 6kA alá csökkenti a zárlati áramot még akkor is ha a kiindulási pontnál, azaz a dugaljnál 100kA a max. Szerintem az áramfejlesztők sem tudnak olyan iszonyú zárlati áramokat.

De nézhetjük úgy is, ha egy 10/15kA-es kétpólusú kismegszakítóval fogadjuk a betápot (iC60H), akkor a saját határáig az elmenő kapcsán bőven 6kA csúcs alá korlátozza a zárlati áramot, tehát az utána kötött áramvédő már lehet kisebb zárlati áramú.

Szia!
A kempinges részhez;
--kiépitéskor kötelező volt a 30mA Fi relé(persze AC )
Az idén vettem észre , hogy több helyen is "okosan olcsósitva " bővitenek.
A meglévő 1 csatlakozást 2 vagy 4 felé osztják meg dugaljjal. a fogyasztásmérőt kidobják belőle.
Igy napi általányra térnek át.
Viszont a lekapcsolás is érdekes lehet....meg az EPH csatlakozó is eltűnik.

Szia!
Egy áramkör több dugaljra osztásával nem lenne nagy probléma, amíg alacsony az egyidejűség. De ilyen helyen egy felhasználási helyre biztosítanám a legalább 16A teljes kihasználhatóságát, minden helynek egy külön csatlakozótábla saját áramvédővel és legalább 1-2db schuko és 1db CEE17 dugaljjal. A telephely betápnál meg alacsony lesz az egyidejűség.
A méréssel én sem bajlódnék sokat, csak az átlagos felhasználást építeném bele az árba, amíg ki nem derül hogy visszaélnek vele. Pontos elszámoláshoz minden csatlakozódobozhoz különálló mérő kellene, az állást dokumentálni érkezéskor és távozáskor, ráadásul nem elég a legolcsóbb hanem MID hitelest kell beépíteni.

Van ilyen helyeken megoldás a lakóautók fémszerkezetének földelésére? Egy előkészített földelési pont?
Alapesetben pont azért kellene hogy legyen magában a lakóautóban egy fő-földelőkapocs, hogy minden egységes potenciálra kerüljön. A hálózatra való csatlakozáskor ez stabilan csatlakozik a PE-re, a teljes lakóautóban működni fog a hibavédelmi lekapcsolás. A külső földelőhöz való csatlakoztatás inkább opció, célja mint az épületeknél, a betáp érkezésekor a PEN/PE megbízhatóan újra rögzítve van a helyi földpotenciálhoz.

Van. 80-100 cm-es szurony.

Szia!
A csatlakozásnál B10 A kismegszakitó van . Először 2 dugaljra , most meg 4 re.
Az EPH? Van -alapesetben (ha nem 20 évvel ezelőtti a lakó )
A csatlakozó pontnál is volt, külön kábel sarus végződéssel, 2 kocsihoz.

Pont ezt bontották le felújitás cimén .ill. a kék 1f dugót F-re cserélve.