Ez egy nagyon tág fogalom. Elég nagy lehet a szórás hasraütéses alapon.

Az évek szülte rutin az nem hasraütés, hanem tapasztalati érték.
Sokszor jól jön.

Holnap nekiállok,megmérem a mérhetőt.
Most már engem is érdekel hogy mi a helyzet, csak az lep meg hogy ez másoknak is fejtörést okoz.
Bár ha belegondolok, amikor javítottam valamit, én sem vizsgáltam hogy mi baja a trafónak ha hibásan működik, csak cseréltem.

Az évek szülte rutin is csalhat, ha nem veszi figyelembe a méretezés során alkalmazható paraméterek változékonyságát.

Ha már úgy is méregetni fogsz, egy primer DC ellenállás mérést is érdemes beiktatni. Ez bár nem mutatja meg a hibát, de mint adat, később jól jöhet.
Amire még kíváncsi vagyok:
Melegedéskor hol keletkezik a hő? A tekercs melegszik fel hamarabb, vagy a vasmag? Megeshet ugyanis, hogy a hegesztett vas a hibás. Egy transzformárorban mi azt szeretnénk, hogy csak a rekercsben indukálódjon feszültség. Valójában ott is fog, ahol mi nem szeretnénk, azaz a vasban is. A lemezelés miatt viszont nem tud záródni a kör, így áram nem folyik. Legalábbis elméletileg.

Ha van rá lehetőség, azaz a trafó lemezek ablakát nem tölti ki teljesen a tekercselés, be szoktam fűzni egyetlen menetnyi (ha több elfér akkor többet) huzalt. Ez lehet vékony, nem lesz terhelve. Ezen fedzültséget mérni, amiből kiszámolható a menetenkénti feszültség. Ha mellé még a magkeresztmerszete is megmérhető, azaz lemezcsomag X nyelvszélesség, akkor a vas gerjesztését is ki lehet számolni.

Ha volna valakinek hőkamerája, akkor tudnánk csinálni képet.

Nekem nincs. Viszont van gyertyám. Ezek sztearinból, paraffinból vannak. Ezek olvadáspontja 45-70°C körül van. Ha rajzolok vele, fehér foltot hagy mint egy kréta. Amikor megolvad, átlátszóvá válik, így ha egy trafó különböző pontjaira firkálunk vele, látszani fog, hol érte el leghamarabb az olvadáspontot, azaz hol melegebb a trafó. Nyilván egyetlen teszt miatt nem kell venni hőkamerát, bár nyilván kényelmesebb mint a gyertyázás.