Fórum témák
» Több friss téma |
Igen... lehet, hogy BJT-vel másképpen viselkedik a párhuzamos feszültség visszacsatolás mint FET-tel.
Nyilván a generátor impedancia is hatással van a THD-ra. K2-nél van egy torzításminimum 20 dB-es vcs. tényezőnél, aztán nő a THD. K3 hirtelen felszökik 10dB-lel, aztán csökken. K4 is szökdécsel. K5 monoton csökken. Egyáltalán nem az jön ki, mint Nelson Pass-nak a fettel. Lehet, hogy Matti Otala valami ilyesmivel játszadozhatott amikor arra a (téves?) következtetésre jutott a 26 dB-es visszacsatolási tényező a legjobb, oszt kész.
Aludtam rá egyet...
Lehet, hogy nem is tudod, milyen hasznos számomra az általad közölt felharmonikus jellemzés. A fórum hasznosságai közé tartozó dolognak tartom, amikor kialakulhat egy alkotói team, és abban nem a ki a jobb, hanem a tapasztalatok átadása, és más az építés milyenségét befolyásoló információk látnak napvilágot. De miről is lenne szó… Az építéseim során, azok hangját illetően voltak dolgok, amit nem tudtam hová tenni. Manapság a paneltől elszigetelten, duál monóban, jó minőségű alkatrészekkel, csillagpontos szereléssel építek. Az ezáltal megtapasztalt hangzást különlegesnek tartom. A megépített kapcsolások után odabiggyesztem az ME-t. Anno írtam is, hogy ez nem a rajz alkotójának érdemeit akarja csökkenteni, nem vagyok a rajz társszerzője, hanem afféle hangzásazonosító céllal teszem, mivel átverésnek tartanám, hogy a hangzáseredmény csupán a rajznak tulajdonítható. Nem egyszer említettem, hogy van olyan, hogy magának az építés milyenségének is van szerepe egy erősítő érzékelhető hangjában. Mostanában csak azt tapasztaltam, például az átépített RIAA korrektoromnál, hogy sokkal jobb vele zenét hallgatni, mint a régi változatával. Lényegében ez is egy erősítő, így ennél is számít, hogy hogy van megépítve. Gyakorlatilag az említett eljárásomon kívül a benne levő 1µF fóliakondenzátorokat árnyékoltam. Ennek oka, hogy jelentős felületükkel a visszacsatoló, és a kicsatoló kondik egymás nyakán vannak, mivel nem szoktak korrektort A4-es méretben építeni. A Te felvetésed minden tapasztalatomhoz megfelelő klisé. Hogy mért szól úgy egy rendszeren belül egy erősítő, ahogy, hát az eltérő felharmonikusai miatt. Egy szkóp ábra nem valószínű, hogy minden érzékelhető tulajdonságot megmagyaráz. Panel vagy légszerelés? A panel a gyári készülékek sajátossága, mivel ez a legolcsóbb kivitelezési megoldás, és a rendezettség azt a hitet sugározza, hogy ez a jó hangzás záloga. A gyári készülékek lényege az eladhatóságuk, nem más. És ha ehhez hozzávesszük, hogy az emberek döntő többségének nincs valós információjuk a jó hangzásról, így a szemükkel hallanak csupán. Véleményem szerint egy építés milyensége jelentősen befolyásolja adott erősítő felharmonikus összetevőit, és így az érzékelhető hangját.
Valószínűleg van egy optimális visszacsatolás, ahol a különféle torzítások összessége a legkevésbé zavaró, de szerintem ez nem fix, vagy általánosnak vehető érték, hanem az adott áramkörnek is a függvénye. Talán nem is egy értékről, hanem inkább egy tartományról van szó.
Ha elfogadom azt hogy a "k2-t jobban szeretjük", akkor direkt jó a nagy visszacsatolás... Viszont általában nem csak egyetlen fokozatot csatolunk vissza, sőt kombináljuk a helyi és a globális visszacsatolást is, sőt több vcs. hurok is lehet egy áramkörben.
Egy végfokban én pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Ahogy nő a visszacsatolás, úgy csökken a THD, de a páros felharmónikusok sokkal jobban, pont azért, mert a visszacsatolás minimalizálja egy félhíd esetén a két végtranzisztor különböző paramétereiből eredő torzítást. Ha pedig nincs ( nagy ) különbség a pozitív és negatív féloldal között, akkor nem lesznek ( nagy ) páros felharmónikusok. Ettől van az, hogy egy teljes hidas elrendezés kisebb torzítású és a páros felharmónikusok fognak jelentősen csökkennek.
Ezt tovább gondolva, lehet csökkenteni a visszacsatolást, ezzel nő a páros felharmónikusok és a páratlan felharmónikusok amplitudójának aránya, de szerintem ez eléggé követhetetlen lesz és nagyon amplitudó függő. Ezért szerintem k2...k4-re kell külön áramkört építeni. Ezt el is neveztem PFG-nek, vagyis Páros Felharmónikus Generátornak. Ezzel könnyen megvalósítható, hogy a páros felharmónikusok amplitudója beállítható legyen, nullától valameddig. Természetesen a páratlan felharmónikusok amplitudója is nő, de megvalósított aszimmetria miatt, csak kevésbé. Persze figyelembe kell venni, hogy ha elkezdünk páros felharmónikusokat belekeverni, akkor a THD nőni fog. Mondjuk 0,1%-nál lehet az, ami alatt ennek nincs értelme. Ha ezt hatásosra akarjuk csinálni, akkor a THD rendesen fel fog menni, mondjuk 0,5%-ig. Vagy még tovább, beállítástól függően. Ez izlés dolga. És még egy érdekesség: ha már lesz PFG és az hatásos, akkor miért kell az extrém kis THD? Akkor egy földelt kimenetűhöz nem kell nagy sebességű opamp. Ezért én azt gondoltam, hogy a PFG hatását lehessen szabályozni egy potival a nulla és valamennyi között. Aztán mindenki tekergetheti. Idézet: „Ezért szerintem k2...k4-re kell külön áramkört építeni.” Minden plusz áramkör beleszól az eredeti hangképbe. Kicsit olyan ez, mint a hangszinszabályzó, vagy DSP. Távolodunk az eredeti hangképtől. Sajnos a mit hallunkba meghatározó a felvétel milyensége. Ezért a felvételek határozzák meg a hallható eredményt. Másfelől közelítve, ez olyan, mint régen a RIAA korrektor. Nem lehetett mindegyik lemezfajtához jó.
Nem ártana kicsit tájékozódnod, hogy mi a különbség a csöves, a BJT-s és a FET-es erősítők között. És, hogy ki, mit szeret és miért. Így csak a saját, hiányos elképzeléseidet mantrázod.
Félvezetős erősítőnél a 0,5% nagyon sok. Azért sok, mert jól hallható. Régebben feltettem a dartzeel építésem spektrumképét is, ha kell előkeresem, az 10V kimenőjelnél 0,5% körül torzít (nincs átfogó nvcs), ráadásul nem úgy mint egy csöves, ezért zavaró. És annál úgy volt ha jól emlékszem, hogy ilyen 1V alatti kimenőjelek esetén még csöveshez hasonlító spektrumképe volt (ezt sajnos nem mentettem el), aztán ahogy nőtt a kimenőjel úgy jöttek feljebb a páratlanok a párosok rovására, és lett borzalom, érces, karcos, hallgathatatlan az egész.
A 0,5% izlés dolga, hasraütéssel írtam valamit. Szerintem kell csinálni egy viszonylag kis torzítású erősítőt és azt kell "elrontani" hozzáadott felharmónikusokkal. Egyébként, minden tranyós erősítőnek megvan a spectrális eloszlása, amit nem lehet megváltoztatni, és ez ráadásul amplitudó függő. Ezért gondoltam, hogy külső áramkör kell, azt lehet hangolni. Ha csinálsz egy áramkört, az olyan lesz, amit a rendszere meghatároz. Utólag nem tudsz rajta változtatni. Ezért gondoltam egy külső beavatkozást. Ha nagyon jó minőségű a felvétel, akkor nem kell beavatkozás, ha meg rossz, akkor a páros felharmónikusok növelésével szét lehet kenni a hibákat. ( Állítólag. )
Ha a 0,5% abból jött össze, hogy a kivezérlés növelésével nőtt a páratlan rendszámú felharmónikusok amplitudója, akkor lehet, hogy attól lett hallgathatatlan. Ha ez páros felharmónikusokból lett volna, akkor lehet, hogy a 0,5% egyáltalán nem sok.
mit is keresünkSzerencsére tökéletes megoldás, választás, erősítő nincs A hozzászólás módosítva: Ápr 30, 2026
Van erre az egészre logikus, szakmai magyarázat, régebben olvastam csak akkor még vagy nem érdekelt vagy nem hittem el. Az rá a magyarázat állítólag, hogy a mérnökök nem látják a fától az erdőt. A hangrögzítés "fejlődésén" is nyomon lehet ezt követni.
Tőlünk nyugatabbra (meg keletebbre) is elég sok fanatikus zenehallgató van. Talán valami angol blogon olvastam, hogy ugye az a baj, hogy magával az élő zenével, amikor beülünk egy koncertterembe, függetlenül attól hogy ott hogyan szólnak a hangszerek, semmi baj nincs. De mire az a zene megszólal nálunk a lakásban, már ezer sebből vérzik. Ennek meg az az oka, hogy egyre jobban törekednek a "valósághű hangvisszaadásra". Na de mit jelent ez egy mérnök számára? Hát azt, hogy minél kisebb torzítású rendszereket tervezzen (ami bemegy az jöjjön ki). Igen ám, csakhogy ennek pont egy olyan nem kívánt hozadéka lesz, hogy az eredetileg rendben lévő harmonikus arány teljesen átfordul és disszonáns jelleget kap! Pont amiatt, mert a "kiváló" erősítők ilyen spektrumot fognak produkálni, és minél több fokozat van egy forrás és a hangszóró között, ez annál jobban fogja éreztetni a hatását mert a hibák összeadódnak. És ekkor jönnek ilyenek, hogy NAD M2, meg Purifi meg hasonlók elé csöves fokozatot tesznek, hogy elviselhető hang jöjjön ki belőle a legvégén (megtalálod róla a leírást csak keresni kell). Meg erre születnek a "harmonic restorer" nevezetű fokozatok. Tehát, próbálják visszaállítani azt a hallgatható spektrumot, ami az eredeti hangban még rendben volt, és amit menet közben a rögzítő-jelfeldolgozó-keverő-előerősítő stb fokozatok tönkretettek. Hogy a fenébe lehet az, hogy ugyanazt a mérőjelet beküldve az egyik erősítőbe, meg utána a másikba, teljesen más spektrumkép jön ki belőle? Hát úgy, hogy amelyiknél a páratlan harmonikusok dominánsak, ráadásul nem is kicsit, annak az erősítőnek a tervezője csak annyit értett az erősítő tervezéshez, hogy jó kicsi legyen a torzítása, oszt jónapot. Na pont ezért nem szól jól a félvezetős erősítők 99,9%-a, és emiatt hallgat sok ember csövest. Mert az ugyan torzít mint a veszedelem, de még azzal a torzítással együtt is elviselhetőbb a végeredmény mint egy nagyon kis torzítású, de disszonáns hangkép. A Sansui-mnak kellett 100 óra hogy jó hangja legyen. Ekkor kb. 99%-ban voltam meggyőződve róla, hogy ez az alkatrészvásárlás már talán nem kidobott pénz volt mint az összes többi eddig. A maradék 1% meggyőződés akkor jött meg, amikor bealudtam rá. Csak olyan erősítő (lánc, rendszer, stb) hangján tudsz elaludni zenehallgatás közben ami nagyon kellemes az agynak. Szándékosan nem fület írtam. Szóval, lehet, hogy jó dolog amit kitaláltál, már ha működni fog a gyakorlatban is. Vagy, meg kell keresni az erősítők közt azt a 0,1%-ot amelyik jól szól, és azt nem kell módosítgatni. Egyik sem egyszerű...
A DSP-k tudnak ilyen funkciót, azaz lehet meghatározott mértékű torzítást is hozzáadni a jelhez. Amúgy ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, mert úgy kellene harmonikus torzítást adni a jelhez, hogy közben modulációs torzítást lehetőleg ne adjunk hozzá (és más egyéb torzítást sem).
A korábbi 1 tranzisztoros "torzító" bemenetére adtam 5kHz + 6kHz szinuszt. A keletkező páros harmonikusok (10kHz és 12kHz) mellett kb ugyanakkora amplitúdóval ott az 1kHz is, ill. 4kHz és 6kHz "oldalsávok" is keletkeznek. Tehát hiába gyárt ez a fokozat sok páros harmonikust, valószínűleg nagyon zavaró, rossz hangot hallanánk ha ezen engednénk át a jelet, mert rengeteg modulációs terméket is előállít.
Szerintetek tud bármilyen készülék (mondjuk egy nagyon drága csöves) páros harmonikust előállítani úgy, hogy közben nem jönnek létre a kombinációs frekvenciák is? (szerintem kb semmi sem tudja ezt, talán a DSP, de abban sem vagyok biztos)
Pesze, lesznek oldalsávok, de ezek amplitudója tervezés kérdése. Nem csak a THD nő, hanem az IMD és a DIM30/100 is. Ezért kérdeztem tegnap, hogy egy jó csövesnél ez a spectrális eloszlás hogy néz ki? Mert szerintem az sem szép, aztán állítólag mégis az a hallgathatóbb.
Nem elé kell kötni valamit, mert azzal a normál THD is nagyobb lesz. Meg plusz alkatrész.
Jó lenne nem vitatni e témát, mert sokan sokféle képpen képzeljük a valót. Kinek mi becsesebb. Nekem nem kellene DSP a fejhallgatós üzemben. Ugyanakkor egy hangfalas üzem egyéni adottságú akusztikájú helységet DSP-vel korrigálva van aki ezt látja megfelelőnek. Mivel én az élethűséget tartom szem előtt, abban a térhatás milyensége a második. Persze ez sem egészen igaz, mert a térhatásnak is van még egy mono felvétel esetében is hangzás pontosító képessége fejhallgatós üzemmódban. DSP, digitalizálás, visszaalakítás. Számomra ez felesleges eredeti hangzásveszteség. Aki már hallott egy jó DAC-ot az tudja mi az ára a minőségnek. Az nem fér rá egy kis panelfecnire a tápjai miatt. A hifishow-n erről meg is győződtem. A kis dobozban szép műszerekkel fél millka felett meg sem közelítette a hangja az enyémet, ami még mindig egy csúnya falapon van három független táppal. Ebből kettő csak az analóg kimeneté.
Analóg hang, koncerterem. Volt már erről szó. Ez is egy illúzió. Először is nem egyformán érzékeljük a valót. Ezzel nem ellentéteket mondok, csak többet, vagy kevesebbet, és ami ennél is fontosabb - az ebből levont tanulságot. Minden élő hang érzékelése környezetfüggő! Ugyais ott is érvényesek az alkalom akusztikai háttere. Az érzékelési távolság, az adott csillapítási viszonyok (hányan vannak körülötted), milyen visszaverődési tényezők adottak éppen adott helységben, és éppen Te ehhez mérten hol ülsz. Ha elmegy egy fúvós zenekar a házak között az élő zene, na de bizonyos kiegészítésekkel, ami az élő hangot illeti. Idézet: „De mire az a zene megszólal nálunk a lakásban, már ezer sebből vérzik. Ennek meg az az oka, hogy egyre jobban törekednek a "valósághű hangvisszaadásra".” De milyen igazad van! Kiegészíteném azzal, hogy amit egy stúdióban elképzelnek az nem biztos, hogy a mi elképzelésünk szerinti, hanem azokat a fogyasztókat célozzák meg vele, akik ezeket feltételezve meg fogják venni. a rádiót hallgatva egyre több DSP-zet régi felvételt hallani. Ezt sem nekünk csinálják, hanem az új generációnak, hogy a térjavított felvételeket hátha vonzónak találják. Mert ugye bonyolultabb egy jó énektechnikás előadót manapság találni, mint egy régi kulturált hangot teresíteni. Idézet: „Nem ártana kicsit tájékozódnod, hogy mi a különbség a csöves, a BJT-s és a FET-es erősítők között. És, hogy ki, mit szeret és miért. Így csak a saját, hiányos elképzeléseidet mantrázod.” Ha valaha építettél volna olyan hibridet, mint én Tóth Béla fórumtársunk rajza alapján, akkor talán más lenne a véleményed. Persze az nem duma, hanem sok pénz, és munka eredménye.
Nem az építésről beszéltam, de neked mindegy, ki mit mond, csak a magadét fújod. Javaslom, hogy tájékozódj a korábbi ajánlatomnak megfelelően. Biztosan jól szól amit építettél. De ebből még nem következik, hogy tudod a választ az általam ajánlottak tekintetében.
Olyan ez a Sansui High End HiFi, mint a helyes frekvencián müködő perfect anion pulse ionizátor..
Igaz ez nem ad zené, csak halk lülkető pulzáló 40Hz-es hangot ,és érezhető ionszelet, de 20perc.azonos légtérben,szobában tartozkodás, pihenés mellette, és könnyedén el alszik az ember, délutáni esti órákban. Hihetetlen sokak számára, de 1-1,5óra aktív pihenés után, fel kelve az ember úgy érzi, mintha teljesen kipihent erős friss lenne.. meg fiatalodtam volna. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2026
Idézet: „A maradék 1% meggyőződés akkor jött meg, amikor bealudtam rá. Csak olyan erősítő (lánc, rendszer, stb) hangján tudsz elaludni zenehallgatás közben ami nagyon kellemes az agynak. Szándékosan nem fület írtam.” Egy újabb faktor az erősítők megítéléséhez Altató. Egyre zavarosabb a pálya.Én a TV-n is el tudok aludni, ami ugyebár nem hígend. Mondjuk lehet, hogy a tartalom altat el... A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2026
Holnap már nyár lesz : ) Elkészült a végfok?
Lehet, az a két tőmondat nem idézett fel senkiben semmilyen emlékképet.
Skori írta nekem ebben a topikban 2026 április 10.-én: Idézet: „Jelenleg néhány darab sztereó verzió dobozolása, majd meghallgatása, más készülékekkel összevetése, ami folyamatban van. A végfok-panelre mondhatjuk, hogy kész van, nincs már szükség komolyabb módosításokra - több darab végfok panel készült, és gyakorlatilag mindegyik legyártott példány hozta a korábban is mért műszaki paramétereket. Reméljük, hogy a meghallgatásokról is pozitív visszajelzések lesznek, esetleg el is adja magát némelyik prototípus (az eddigiek alapján szerintem van rá esély). A lehetőség továbbra is adott, ha szeretnéd meghallgatni az erősítőt. Tudom, jelenleg messze van, de később talán nálam is lesz majd prototípus.” Ezt válaszoltam ugyanazon a napon: Idézet: „Köszönöm a lehetőséget! A nyári vakációban úgyis viszem vissza az unokát Pest környékére és ha még akkor is állni fog az ajánlatod, tennék nálad egy röpke villámlátogatást. Kíváncsi vagyok a rendszeretek hangjára. Bár az erősítő minőségét nem fogom tudni megítélni idegen láncon, idegen környezetben, de legalább találkozhatok veled (esetleg veletek).” Ezt írta nekem TG április 17.-én: Idézet: „Hazaviheted ha gondolod, es meghallgathatod sajat rendszerben. Masnak nemigen van ertelme.” Ezt írta nekem Skori április 18.-án: Idézet: „Tottechnika barátom eljuttat majd hozzám egy erősítőt. Nálam meghallgatni nem igazán tudjuk, mert még a szokásosnál is nagyobb a káosz (hacsak nyárig ez nem változik meg), de mivel hozzám jóval közelebb vagy, tőlem elviheted kipróbálni, meghallgatni. Esetleg ha TT DAC-ból is jut el hozzám (Gábor ?), annak van szimmetrikus kimenete, és akkor lesz (jelszintben, impedanciában és minőségben) hozzá illeszkedő jelforrás is.” Tehát emlékeim szerint szó volt arról, hogy a nyáron meghallgatom a végfokot Skorinál, esetleg akár nálam is. Ezért vettem a bátorságot és megkérdeztem, hogy áll a végfok fejlesztése. Persze nem életbevágó ez a meghallgatás, csak a kíváncsiság vezérel, hogy lett-e valami a tervekből/álmokból.
Elkészült persze. Van 3 prototipus, többen hallgatják az országba.
A hozzászólás módosítva: Jún 21, 2026
Nagyszerű! Köszönjük az információáradatot : )
Küllemében tökéletes gyári minőség, vagy még annál is csinosabb.
Remélem és kívánom, remek legyen a beltartalom, minőség. Küllemében számomra olyan "ipari" a kinézet, de lehet, nem szobai hifinek készül, vagy csak nyúzópróbára. Kapcsolója, különösen a forgatógomb nagysága, kialakítása véleményem szerint esztétikusabb, arányosabb lehetne.
Ez csak egy jó szándékú hsz.
Köszönöm a kulturált és jó szándékú észrevételt.
Valóban, a készülék megjelenése inkább a funkcionalitást tükrözi, mintsem a klasszikus hifi-design irányt. Kis szériás fejlesztésről van szó, ahol a hangsúly elsősorban a műszaki tartalmon és a hangminőségen volt. Természetesen én is látom, hogy a külső megjelenésen még lehetne finomítani, és nem kizárt, hogy a jövőben lesznek ezen a téren fejlesztések is. A forgatógomb mérete viszont tudatos döntés volt, használat közben ez bizonyult a legkényelmesebbnek.
Érzem az iróniát.... A hetekben/ elmúlt 2 hónapban kb meghalni sincs időm. Így minden nagyon alacsony fordulaton pörög a munkámon kívül. Sajnos az erősítő és a DAC is. Ennek ellenére 3 komplett sztereó végfokot összeraktam, 1 dsp-s 4 csatornásat és most már 8db DAC-ot az elmúlt 2 hónapban. Sokat adok a felhasználói visszajelzésekre a végfok kapcsán, mivel azt nem tudom/tudjuk úgy tesztelni ahogy szeretném. Fogok a Skorinak vinni egy végfokot a héten, ahogy ígértük, meghallgathatod otthon.
Szerintem mindenki szívesen olvasna időnként néhány sort arról milyenek a visszajelzések, hányan vannak akik nem akarják visszaadni mert megvásárolják, vagy gyűjtenek rá. Lesz-e sorozatgyártás a későbbiekben, az előzetes kalkulációk alapján kb. mibe fog kerülni, várható-e, hogy részt vesztek az idei Hifi Show-n? Meg ilyesmire gondoltam abban az ironikus félmondatban. Szerepelhetnétek kicsit többet az eddigieknél, mert szerintem sokan szurkolunk nektek.
Nagyon köszönöm, hogy nem felejtetted el az ígéreted. Úgy alakult, hogy július közepe után tudnám elhozni - ha lehetne, akkor egy hétre - tehát nem kell kapkodni az összerakással.
Most jutottam el oda, hogy sikerül nekem is meghallgatnom itthon a TG barátom által fejlesztett DAC-ot (TT-DAC) + a közösen tervezett erősítőt. Pár sort írok róla, hogy mit hallottam, bár valószínűleg nem tudok elfogulatlan lenni, így akit nem érdekel, az nyugodtan lépjen tovább.
Mivel ennyire kis torzítású erősítőből a Purifi járt nálam, így ehhez próbálom viszonyítani. Akkor ezt írtam róla (csak a lényeg): Idézet: Majd később:„Érzésre ez az erősítő közel van ahhoz, hogy ami a bemeneten van, ugyanaz van a kimeneten is csak felerősítve (aki nem ezt várja egy erősítőtől, annak talán nem is tetszene). Nem szinezi a hangot, kicsit olyan preciz hangzása van, de mégsem az a "steril" hangzás amit némelyik erősítő produkál, inkább azt mondanám, hogy minden a helyén van, és úgy szól ahogy kell. Az énekhang gyönyörű, a hangszerek a helyükön vannak. Ezt az erősítőt hallgatva, van kedvem felhangosítani a zenét, kicsit sem zavaró a hangja, sem halkan, sem nagy hangerővel hallgatva...” Idézet: „inkább csak kiegészíteni tudom amit írtam. Hiányzik a loudness, vagy a hangszínszabályozó, (kis hangerőnél lecsökken a hallásom sávszélessége).” Tehát a purifi esetén hiányzott a loudness, főleg egy pici mély emelés. Ezzel most is így vagyok, tehát ez lehet, hogy nem az erősítőn múlik, néhány dB magas és mély emelés kell, hogy minden a helyére kerüljön (lehet hogy ez már a fülembe épített magas-vágás kompenzálása miatt kell ) Viszont utána: a purifinél említettem, hogy olyan "preciz" hangzása van, ugyan nem az a zavaró "steril" hang, de ezt tudtam talán egyedüli hibaként felróni. Na ennél az erősítőnél ilyen nincs, meg sem fordul a fejemben sem a "preciz" sem a "steril" kifejezés. Inkább azt mondanám, hogy nyugodt és erőteljes. Nem tudom hogy az erősítőn, vagy a DAC-on múlik-e (később kipróbálom másik DAC-al is), de ez a hang amit most szól, szerintem sokkal jobb, mint amit a purifi esetében hallottam. Kis hangerőn ugyanolyan jó, mint hangosan. Kellemes volt zenét hallgatni vele, párszor olyan sacc. 100....120W-ig kivezéreltem (8 ohmos hangsugárzón) így már a fizikailag jól érezhető hangnyomás mellett is kellemes volt. Ott voltak a kis apró részletek is a helyükön, de érezni lehetett az erejét, az energiáját. Úgy gondolom, hogy ez az erősítő is elég jól megközelíti az "ami a bemeneten, ugyanaz van a kimeneten, csak nagyobb jelszinten" elvet. Meghallgattam néhány mp3 felvételt is, mert tartottam tőle, hogy a hibákat is kiemeli majd az erősítő. Nyilván nem úgy szólt, mint egy veszteségmentes formátumban tárolt/lejátszott zene, de ettől függetlenül teljesen élvezhető volt - tehát nem jött az az érzés, hogy kissé gyengébb forrással élvezhetetlen lesz. Ezek most nyilván első, és csak néhány órás tapasztalatok, ráadásul nyilván nem tudok elfogulatlan sem lenni. Magam is kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz ha a TT-DAC helyett egy saját olcsóbb típussal hajtom majd meg az erősítőt, azaz mekkora rész múlik a DAC-on , és mennyi az erősítőn. Egyelőre pozitívum, hogy az asszonynak is tetszik amit hall. Ugyanis amúgy Ő nem HiFi rajongó, nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget, de régebben, amikor kipróbáltam párféle csatolókondit a D osztályúban, vaktesztben, 10-ből 10x megmondta, hogy melyik kondi van benne (én nem hallottam egyértelmű különbséget). Szóval bár nem biztos, hogy tudja, de nekem fontos a véleménye, amit csak úgy a háttérben, mint egy nem fontosnak tűnő dolgot megkérdezek. Az előbb pl. azt mondta, hogy hallgassuk tovább ezt a zenét (pedig nem szokott ilyet mondani). Szóval nyúzom most pár napig ezt a cuccot... A hozzászólás módosítva: Júl 10, 2026
Nem tudom... engem a Hifi Magazin még a '80-as évek elején leszoktatott a hangszínszabályzó használatáról. Amit a hangmérnök elcseszett azt utólag otthon már nem lehet helyreállítani, legfeljebb tovább rontani. Erről ezt gondolom. A fülünk meg olyan amilyen, együtt kell vele élnünk ha már a fejünkön van.
Valami hasonlót írtam már valahol a PWM erősítők hangjáról. Egy ideig tetszetős az a precizitásnak tűnő valami, az a dinamika, amit tudnak, de hosszú távon mégis csak nagyon kevesen tudnak együtt élni ezzel a hanggal. Az analóg végfokokban tud lenni valami "melegség" ami a PWM-ből hiányzik. Olyasmi különbség ez véleményem szerint, ami az LP és a CD között van. Az LP-ben még vannak "érzelmek" a CD-ben már nincsenek - nagy általánosságban. Mondom ezt annak ellenére, hogy kizárólag CD-t hallgatok. Kíváncsian várom a további fejleményeket és köszönjük a tárgyilagos beszámolót! |
Bejelentkezés
Hirdetés |








