Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Ki mit épített?
Ez a téma ha úgy tetszik a mi "kiállítótermünk", nem pedig a ki mit csinált volna másképpen, mások helyett, és legfőképpen nem javítós téma.
Minden készüléknek van saját témája, ott kell kitárgyalni a részleteket!
FONTOS! A kapcsolási rajzok keresésére is van saját téma, ott keressetek rajzokat!
Szia!
Sajnos nyákterveden nem látható a lényeg, az alkatrészek és a kivezetéseit összekötő fólia egy képen. Így nem zárhatjuk ki a kondik bekötésének hibáit.
Azt mondtad, hogy szívesen fogadsz kritikát. Na ez NEM kritika , csak vélemény. -> Úgy gondolom, hogy sokan inkább a kész beültetett nyákot, vagy komplett erősítőt szeretnének látni.
Köszi, valóban látható ami érdekelt. Elkok bekötése rendben, a C8 kicsit finomítható, R13 ne az R12 re csatlakozzon, C8+ kivezetésére. Így az elko jobban tudja teljesíteni feladatát. Mindig elkora és elkoról csatlakozás hozza a megfelelő fóliavezetést.
Természetesen így is van én is jobban szeretem látni a kész kapcsolást .
De így ha kapok valamilyen ötletet , még lehet javítani vagy kiegészíteni.
Jelgnd, P3 R1 C6 C7 C2 lábait én külön gnd sávon húznám be a jobb alsó sarki GND csomópontba. Ha gyártatod a panelt a felső réteg legyen teleföldes. Szerintem.
A hozzászólás módosítva: Jún 21, 2026
LCD óraSziasztok!Elkövettem egy órát, de nem akármilyet. Életemben először hajtottam meg natúr LCD-t. PIC18F23K22 a lelke (saját asm programmal), PCF8551 az LCD meghajtó, MCP79411 az RTC. Van benne egy 868MHz-es RF vevő is, ezzel fogadom a pontos időt, ami alapján beállítom az RTC-t (erről még írok). 18650 LiFePO4 celláról megy, ami USB-ről tölthető. Számításaim/méréseim szerint 1-2 évig ketyeg egy feltöltéssel (illetve a gombelemnek hála ha lemerül az akku is ketyeg tovább az RTC, csak nem jelzi ki). Amikor ráakadtam az LCD-re aliexpressen, azthittem csak nekem lesz ilyen cool órám, de sajnos nem, más is csinált már ilyet pont ezzel az LCD-vel. Ettől függetlenül minden teljesen saját tervezés, kivitelezés. A doboz is saját 3D tervezett/nyomtatott. Az extra még a dologban, hogy először egy DCF77-hez hasonló rádióvevőt építettem, ami a lakihegyi adótorony HGA22 jelét veszi és dolgozza fel. Ezt a pontos időadatot aztán 868MHz-en elküldi, és veszi ez az LCD óra (illetve még tervezek másikat is). Így nem kell sose bajlódni az óraállítással. Amúgy az első órám 18 éve ez volt: Bővebben: Link
Nagyon tetszik
! Ehhez hasonlón gondolkodok én is.
Ügyes, és jól néz ki.
Egyébként a DCF77-el én is megszenvedtem. Ahová az óra (pontosabban egy munkahelyi programozható szünetjelző) került, nem vette a jelet. így aztán a DCF vevőt lecseréltem egy ESP-01-re, ami 10 percenként lekérdezi az internet időt.
Szép munka! Az LCD-t honnan vetted? Az Aliexpress-es hivatkozás már nem él... Miért az MCP79411-et használod RTC-nek? Gondolkodtál kisméretű napelem alkalmazásáról vagy jobb 1-2 évente USB töltővel feltölteni az akkumulátort? Méred és kijelzed, amikor az akku majdnem lemerült, hogy ideje feltölteni? Nekem is álmom egy nagyméretű LCD-s óra...
+ Jonni, sonajkniz
![]() Az LCD-t Aliexpressről vettem: Bővebben: Link Nem olcsó, de nagyon megtetszett. Viszont sajnos a betekintési szöge nem túl nagy, akárhogy állítom a meghajtást, bizonyos szögekből már szellemképes (multiplex meghajtás kell neki, statikussal nem lenne ilyen baj). Szóval a megfelelő szögből nézve szép, de hagy némi kívánnivalót maga után ez az LCD. Ugyanilyen tapasztalatot olvastam egyébként azon a külföldi blogon amit linkeltem. Viszont ahova szánom (konyhába), ott ez nem okoz gondot. Azért az MCP79411-t használom, mert amiket eddig próbáltam RTC-ket, azok közül ez tetszett a legjobban. Valahogy számomra ennek a kezelése a leglogikusabb.Az évi 1 feltöltés szerintem bőven belefér, nem akartam napelemet meg ilyesmit. Nem mérem az akkut (gondoltam rá, de mindig túlbonyolítok mindent és végül alig készül el valami végleges állapotban ). Van benne cellavédelem (kimondottan LiFePO4 cellákhoz), mely véd túlfesz/áram, mélykisülés ellen.Illetve a töltő IC is kimondottan LiFePO4 akkuhoz van, mivel más a cellafeszültsége, mint a "hagyományos" Li-Ion akkunak. Amúgy abban is van mindenféle védelem.
Ha már ESP, láttam már belőle DCF adót
Mifelénk ilyen a hegesztés (neménvoltam) :
Okosotthon-vezérlőFali, de levehető okosotthon-vezérlő 3,5 colos érintőképernyővel. VEML7700 fényszenzorral, MPU6050 háromtengeyles giroszkóppal és gyorsulásmérővel, LD2410 emberi jelemtét-érzékelővel és hangszóróval.Bővebben: Youtube Házi szkópTegnap deszka modellen dobtam össze a dolgokat. A plusz a minusz és fordítva csak a műszert pont nem úgy dobtam rá. A nagyfeszt 902k-68k-92k láncból állítottam össze. Az anód egy fix 100k és egy elé kötött potméter láncból áll. A lemezeket nullára kötve kb középre ugrott a pont de erről már nem készült fotó. Na majd később.Quad 405 replika impresszióSziasztok, mivel csak egy gázos pákam van itt és pár alkatrész, alternatív megvalósításba kezdtem. Holnapra mérhető.
Majd meghallgatnám a hangját ha PDF ben át tudnád küldeni ...
A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2026
Vannak perspektíva hibák, és talán elkötést is látok, de inkább az érdekel, hogy a kenyér az áramkör speciális része lesz, vagy a készítőt táplálja majd.
Soros ipari kommunikációFa tüzelésű távhő alállomás távleolvasós mérővel. Feltúrták a falut épült egy fa tüzelésű hőközpont és távhő vezeték. A dobozka az alállomás, a kábelek meg elvileg valami kommunikáció.
Mifelénk meg ilyen a kösü, ha elkészült.
![]() Én voltam, régen kevésbé rondán hegesztettem (lehet az automata pajzsomat le kellett volna szedni a polcról, de ahhoz be kellett volna hozni a létrát, áhhh). Majd a következő, vagy eljön aki jobban tudja.
Nagyon jó lett, el tudod árulni esetleg hogy azok a színes rugós sorkapcsok honnan vannak és milyen típusok?
Milyen funkciót valósít meg egy ilyen eszköz? Azt látom, hogy bele lehet valamit "lábrögzítéssel" fogni, de aztán elakadok az értelmezéssel.
Bőr (például lószerszám) varrás.
Az ember mindkét keze tele van árral, meg tűkkel, így meg csak rúg egyet és megfogja a munkadarabot (és úgy is marad), másik lábbal rúg egyet, és elengedi, lehet arrébb húzni...
Ravasz.
De a mai kor szellemében ez így túl primitív. Tessék megcsinálni német módra. Hangvezérlés, elektromos szervomotor, felesleges csicsák!
Hangvezérlés... Azután megszúrja az ember az ujját a tűvel és szoftver legyen a talpán, ami értelmezni tudja, hogy mit és hova tegyen...
AI, bluetooth, és wi-fi, ezek ma már egy pl. fakanálba is kötelezőek már.
Csak előtte magyarázd el egy amerikai mérnöknek, hogy mi is az a "fakanál", mert esetleg egész másra gondol mint mi.
Nocsak...de ugye a fakanál csak addig lesz ott, amíg az acélművek kiöntik vasból .
HAD-11 MEVEz a projekt egy ritka, az 1980-as években Magyarországon gyártott MEV HAD-11 hibrid analóg-digitális átalakító sikeres visszafejtését és működését mutatja be.Nagyon kevés nyilvános dokumentáció áll rendelkezésre ehhez az eszközhöz. Az eredeti katalógus csak egy leegyszerűsített leírást tartalmaz, és számos fontos részlet hiányzik, például a teljes tápegység-csatlakozások és a konfigurációs lábak. A lábkiosztást a következők kombinálásával rekonstruáltam: folytonosság- és diódamérések, az eredeti katalógus elemzése, oszcilloszkópos mérések, és egy Arduino Pro Micro segítségével végzett gyakorlati tesztelés. A következő funkciókat kísérletileg azonosítva: +5 V-os digitális táp Különálló pozitív és negatív analóg tápok (kb. ±13 V-tól működnek helyesen) Analóg bemenet READY (konverzió vége) kimenet 10 bites multiplexelt digitális kimeneti busz Konfigurációs bemenet a bemeneti tartomány kiválasztásához Az átalakító körülbelül 30 µs alatt hajtja végre a teljes konverziót, a start parancstól a READY impulzusig mérve. Arduino interfész A HAD-11 egy Arduino Pro Micro-hoz volt csatlakoztatva. Az Arduino vezérlői: Konverzió indítása (/WR) Chip kiválasztása Olvasás engedélyezése Adatelválasztó A 10 bites eredmény két lépésben kerül kiolvasásra: 1. Alsó 8 bit 2. Felső 2 bit A mért digitális értékek a soros interfészen keresztül jelennek meg, és összehasonlításra kerülnek az Arduino belső ADC-jével. Analóg teljesítmény Miután biztosította: egy stabil +5 V-os digitális tápot, körülbelül ±13 V-os analóg tápokat és egy pontos 10 V-os referenciát, az átalakító helyesen működik a teljes 0–10 V-os bemeneti tartományban. Érdekes megfigyelés, hogy a HAD-11 kimenete figyelemre méltóan stabil, jellemzően csak körülbelül **±1 LSB** értékkel változik, míg az Arduino belső ADC-je gyakran több konverziós zajt mutat azonos körülmények között. Bár a HAD-11 viszonylag nagy tápáramot igényel (körülbelül 100 mA), ez összhangban van a precíziós műszerezésben abban az időszakban használt bipoláris hibrid analóg technológiával. Konklúzió Annak ellenére, hogy közel negyven éves és csak korlátozott dokumentáció áll rendelkezésre róla, a MEV HAD-11 egy teljes értékűen működőképes és meglepően pontos 10 bites szukcesszív approximációs ADC-nek bizonyult. Ez a projekt azt bizonyítja, hogy a régi magyar hibrid integrált áramkörök ma is sikeresen működtethetők modern mikrovezérlőkkel, miközben a visszafejtés és a gyakorlati kísérletezés révén megőrizzük a magyar elektronikai mérnöki történelem egy kis darabját.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2026
Én meg arra jöttem rá, hogy a kapcsolási rajzaim áramvonalasak.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |











! Ehhez hasonlón gondolkodok én is. 
Valahogy számomra ennek a kezelése a leglogikusabb.











Holnapra mérhető. 















