Látom, még mindig nem érted, nem baj... Az emberiség eleve nagyon keveset tud a valóságról, aki meg olyat állít, hogy a valóság mérhető, és ez mindenre igaz, az meg még annál is kevesebbet. Van egy hatalmas torta, aminek néhány apró szeletkéje mérhető. Na de nem erről van itt szó...
Amikor pár éve leírtam, hogy egy szimpla torzítás adatnak semmi köze az erősítő hangjához, mert egyáltalán nem jellemzi azt, tehát közel sem úgy van, hogy kis torzítás jó hang nagy torzítás rossz hang, akkor többen nekem estek, hogy hogy lehet ilyet leírni egy szakmai fórumon. Hát úgy kérem, hogy ezek a tények, függetlenül attól, hogy mi a tudományos álláspont (bár már az is változott ugye).
Aztán amikor ugyanezt más is leírta nemrég, akkor már nem estek neki, sőt semmiféle kritikát nem kapott ugyanazon tartalmú hozzászólás. A logika elvén most az jön, hogy aki legközelebb leírja pár év múlva, annak még a nick-je is aranyba lesz foglalva, hogy micsoda igazságot osztott itt meg.
És akkor vannak itt még jó sokan, akik a mai napig úgy gondolják, hogy egy torzítás adattal (vagy még egy két másikkal) jellemezhető egy erősítő. Amivel részben nincs is baj, mert ugye szakmai az oldal, a szakma meg valamikor azt tanította.
Érdemes megnézni ezt a videót, kíváncsi vagyok, hogy ki milyen tanulságot von le belőle. Na jó, nem vagyok rá kíváncsi, inkább leírom, hogy én mit vontam le belőle. Két olyan dolgot, amit eddig is tudtam. Az egyik, hogy egy high end shown nem feltétlenül a legjobb, hanem a legdrágább készülékek vannak kiállítva. A másik, hogy bizony egy doboz (hívjuk hangfalnak, hangsugárzónak vagy akárminek) hangváltója szépen elkeni a hangképet. Ez az "elkenés" részben mérhető is ugye a fázistolással, részben meg nem, mert ha nem tolna fázist akkor is valamilyen szinten beleszólnának az RLC elemek a hangképbe.
És akkor most jöhet az objektivitás, hogy mit is mérjünk, meg hogyan.

Feladom.
Megint lerántod a kristálytiszta elvet, az erősítők zavaros posványába. A valóság az nem csak az erősítő, hanem minden más is benne van. És hogy ez a valóság miként csapódik le egyese emberekben, az mindegy.
Tehát ezt kijelenteni: "A valóság legfigyelemreméltóbb része az érzések, az érzelmek." finoman fogalmazva is szembe megy a világ megértésére vágyó törekvéssel.

Milyen igaz!
Én ezt afféle sehova sem vezető elvieskedésnek vélem. Viszont, ami vezethet valahová az a gyakorlat. Talán Király Tibi mondta a mérések határáról, nincs olyan pontosságú mérés ami felülmúlná a "fülünk" képességeit. Ha már tudomány, Békésy György (Nobel díjas) mondta, a legjobb műszer a hangtechnikában az emberi fül. Csak értett hozzá...
Két dolognak gondolnám a tudományt, meg a tudományoskodást.
A tapasztalataim alapján olyan bonyolultnak tartom a természetes, valódi akusztikát, hogy a pénzvilág már rég lemondott róla, és "műcsontokkal" próbál profitra szert tenni.
Az amatőrök előtt viszont tág lehetőségek vannak, mivel jelentős információáramlás érhető el ebben a dologban, és mindenki válogathat ezekben a maga szempontjai szerint.

Kevés esélye van, hogy megérted, de megpróbálom.
Amit beidéztél, és "milyen igaz" szavakkal jellemeztél, az nyilvánvalóan alapvetően ostobaság, hiszen egy vélemény az nem lehet objektív, éppen ezért vélemény. Ha objektív lenne, akkor azt tényközlésnek, vagy adatfelsorolásnak, vagy valami ehhez hasonlónak hívnák. Éppen az a lényege az egész eszmefuttatásnak, hogy a valóság az nem vélemény kérdése. Az csak úgy van, és mi tetszésünk, hangulatunk szerint gondolhatunk róla akármit.
Egy példával igyekszem neked is érthetővé tenni. Képzeld el amikor két ember megbeszél egy találkozót 17:00- órára, ahová az első 16:55-re ér oda, a másik pedig csak 17:10-re. Itt két objektív valóságot lehet megfogalmazni, mert az elsőnek érkező mondhatja a másiknak hogy 15 perce várok rád, az elkéső pedig mondhatja, hogy bocsi 10 percet késtem. És minden egyéb lózung, mint mondjuk "egy örökkévalóság óta várlak", vagy "miért pattogsz, alig késtem" mondatok már teljes mértékben szubjektívek, nem hordoznak értékelhető információt.
Békésy György elég sokat foglalkozott az emberi hallás mechanikájával, ezért Ő biztosan tudta, hogy sem a fül, sem más egyéb érzékszervünk nem tekinthető műszernek. A méréstől azt várjuk, hogy azonos körülmények között a tűréshatáron belül azonos eredményt adjanak, ami az érzékszerveinknél nem valósul meg. Talán éppen azért találták ki a méréseket, hogy az érzékelésünk hiányosságait próbálják kiküszöbölni.

Csak Békésy tevékenységének a félremagyarázása miatt válaszolok Neked. Nem a nem értés van hozzászólásaid hátterében, hanem a dolgok szándékos félremagyarázása. Az igaz, hogy Békésy valóban foglalkozott a hallás folyamatával, de ennek lényege nem a hallás alárendeltsége, hanem annak minőségi kiszolgálása volt.

Ez úgy butaság, ahogy van. A hatos stúdió kivitelezésekor meghívta a kor zenéhez értő "nagyokat" az akusztikai beállításokhoz, és az együttes vélemények alapján módosították az akusztikai tényezőket minden műszer nélkül. Minden mérécskélés csak kullog a hallható hangok után.

Ismételve magam, engedd el a hangokat, és az erősítőket, és egyáltalán a HiFi ingoványt.
Vegyél az egyik kezedbe egy 10 mm átmérőjű rudat, a másikba pedig egy 10,01 mm átmérőjűt, és próbáld érzékeléssel megmondani melyik mekkora. Tehát tapintással, látással, szaglással, hallással, vagy amivel akarod, de mérés nélkül. Szinte biztosan nem sikerül, mert az érzékeléseink kiszámíthatatlanok, nem megbízhatóak, függ a hangulatunktól, az egyéb problémáinktól, a korunktól a lányok szoknyájának hosszától, és szinte mindentől ami hat ránk.
És akkor még nem is említettem azokat a dolgokat, amiket egyáltalán nem tudsz érzékelni, mint például egy ellenállás értékét, vagy a sugárzások bizonyos fajtáit (röntgen), stb.
Nektek az fáj, ezért szerettek rugózni rajta, hogy nem világos mit kellene megmérni, és az eredményeket hogyan kellene úgy értelmezni, hogy az alapján ki lehessen mondani például egy erősítőről, hogy az jobban szól-e mint egy másik erősítő, vagy rosszabbul.

Azért ennél árnyaltabb ez a kép. Mérni (ebben a témában) azért kezdtek el valamikor, mert úgy gondolták (logikusan), hogy a jó erősítő az egy "darab drót", azaz, akkor lesz hanghű a végeredmény ha az erősítőnek semekkora torzítása sincs. Csak hát, a valóság (a tényleges valóság) az ugye erre a dologra rácáfolt. De van akit ez nem érdekel, és akkor is mérni akar, ha nem is tudja mit, meg hogy miért. Pedig nem kell hozzá doktorátus, csak alapvető józan paraszti ész vagy logika.
Ugye, ha átküldöm egy "darab dróton" (mert olyan tökéletes az erősítő) a zenét és az mégsem hasonlít az eredetire, akkor az amiatt van, mert vagy már az erősítő előtt, vagy utána sem jó valami, vagy ugye mindkettő. Innentől teljesen értelmetlen a további "darab drót" erősítőre törekvés.
Aki látott meg hallott már élő zenét az tudja, hogy el vannak helyezve a színpadon vagy a szabadban adott hangszerek, énekes stb. Minden egyes hang adott pontból jön. Lehet tologatni ide oda a fázist, meg játszadozni a sztereó térrel, meg a dsp-vel, de hogy fogja azt visszaadni a szobába betett 2db hangsugárzó? Hát sehogy. Meg szól egyszerre mondjuk 4 féle hangszer, és ezeket egy időben ugyanaz az 1db hangszóró sugározza le. Esetleg több, de annyi akkor sincs ahány hangszer, meg hangváltó meg egyebek. És ott van még a lényeg, a forrás, mondjuk egy CD lemez, amin a rajta lévő tartalom sincs már köszönő viszonyban sem azzal ami és ahogy ott és akkor élőben elhangzott.
Na de elég messze kalandoztunk a fejhallgató erősítőtől...
Az éppen aktuális tudományról nekem is van pár tapasztalatom, az egyik mindjárt az (pollen) allergiám. A szakorvos nő a szakrendelésen szinte üvölt velem amikor mondom neki, hogy ne írja fel az antihisztamint mert úgysem váltom ki, mivel nem használ semmit. Ne akarjam már neki megmondani, hogy nem használ. Mondom pedig nem használ, ha elhiszi ha nem. De őt nem érdeklik a tények, csak az amit az egyetemen tanítottak neki. Na ez van akkor, amikor a tudomány meg a valóság találkoznak.

Tévedsz. Mérni nem ezért kezdtek. Az, hogy a különböző emberek számára mi a megfelelő hangzás, azt mérésekkel valóban nem lehet egzaktul megmondani. Ma még. ( Itt jön a képbe az a kb. 86 milliárd neuron, ami minden ember agyában más más módon képezi le a füle által közvetített ingereket. ) De nem is ez lényeges, mert a mérés nélkül nincs gyártás, megvalósítás.
Amikor TERVEZEL egy áramkört, akkor kiszámolsz rengeteg paramétert. Munkapontokat, áramokat, feszültségeket, frekvencia menetet, sávszélességet, a hőmérséklet változás hatásait, az alkatrész szórásból eredő szélső értékeket, stb. Amikor összerakod, gyártod, akkor MÉRÉSSEL tudod ellenőrizni, hogy azt sikerült-e megvalósítani, amit terveztél.
Ennek semmi köze ahhoz, hogy Pistinek vagy Mohamednek vagy Huangnak hogy teszik az elkészült kütyü hangzása.