OK Mégsem
Fórum témák

» Több friss téma
Lexikon
Keresés

tr-kapcsoló Gázkisüléses elektroncső, amely közös antennát - használó adó-vevő berendezésekben (főképp radarokban) adás alatt ionizál ellenállása erősen lecsökken, ezáltal a teljes adóteljesítményt az antennába juttatja a bemenetét pedig védi az adóteljesítménytől.

Energiatároló. Ahhoz, hogy az akkumulátorból elektromos energiát vehessünk ki, előzőleg fel kell tölteni. Töltés alkalmával az elektromos energiát vegyi energiává alakítja át, elektrolitikus polarizáció útján. Az akkumulátorban tárolt vegyi energiát ún. kisütés útján alakíthatjuk ismét elektromos energiává. Töltéskor fogyasztóként, kisüléskor pedig egyenáramú áramforrásként működik. Leggyakrabban alkalmazott típusa a savas akkumulátorok közül az ólom akkumulátor. Ólom-szulfát lemezek a kénsav vizes oldatában töltéskor ólom-szuperoxiddá (PbO2), ill. színólommá (Pb) alakulnak. Kisüléskor a folyamat fordított. Feszültsége 2 V, belső ellenállása kb. 0,01W, a nagyobbaké 0,001W . Használatos még a lúgos nife, nikkel-vas akkumulátor, elektrolitje kálilúg. Feszültsége 1,2 V, belső ellenállása kb. 0,05W.


Lásd még:

Az akusztikai impedancia komplex értékének valós része


Lásd még:

A hang terjedési irányára merőlegesen fekvő felületre ható hangnyomás és a részecskesebesség komplex hányadosa. Valós része az akusztikai ellenállás amelynek egysége az akusztikai ohm. Az akusztikai impedancia reciprok értékét akusztikai admittanciának nevezik.


Lásd még:

(fajlagos akusztikai ellenállás). Az egységnyi felületre vonatkoztatott - akusztikai ellenállás. A közegre jellemző akusztikai állandó, arnely az anyagsűrűség és a hang terjedési sebességének szorzataként adódik. A levegő akusztikai keménysége 41,5 ak W (- akusztikai impedancia).


Lásd még:

Rezgéskeltő (oszcillátor) áramkörben az amplitúdónak egy meghatározott értéken való stabilizálása, ami minden ilyen jellegű áramkörbe kívánatos. Elektroncsöves generátoroknál ezt a stabilizálást a rácsfeszültség automatikus szabályozásával végzik. E célra szolgál az a rácskomplexum, amely a rácsáramkörbe iktatott kondenzátorból (rácskondenzátor) és ellenállásból (rácslevezető ellenállás) áll. Nagyobb amplitúdónál növekszik a rácsáram, ami a rácslevezető ellenálláson nagyobb (negatív) rácselőfeszültséget létesít. Ennek következtében azután a munkapont a jelleggörbe negatívabb irányában tolódik el, miáltal az amplitúdó az eredeti értékre csökken.
Más rendszerű, tranzisztoros generátornál vagy olyan kapcsolásnál, ahol nem lép fel rácsáram, az átfolyó áram által szabályozott ellenállású alkatrészt - pl. termisztort, izzólámpát stb. - tartalmazó áramkört szoktak alkalmazni.


Lásd még:

Az antenna karakterisztikus impedanciája. Toronyantennák esetén az áram-, feszültség- és impedanciaviszonyok a tápvonal-elmélet alapján tárgyalhatók. Az antenna hullámellenállása nem állandó a magasság mentén, de közelítő számításoknál állandónak tekinthetjük.


Egy adott frekvencián minden antennának van egy adott impedanciája a betáplálási pontban, ez általában változik a frekvenciával. Az impedancia két részből áll: egy sugárzási ellenállásból és egy kapacitív, vagy induktív jellegű reaktanciából. Akkor van az antenna rezonanciában, ha ez a reaktancia nulla, az impedancia megegyezik a sugárzási ellenállással.

Az antenna betáplálási pontjában mért - impedancia. Az antenna más pontjaiban az antennaimpedanciát bonyolult számítással meg lehet ugyan határozni, de a gyakorlatban a betáplálási pont értékének van jelentősége az antennacsatolás szempontjából. Az impedancia valós része az antennaellenállás, képzetes része, amely lehet pozitív vagy negatív, az antennareaktancia.


Lásd még:

Az antennabemeneti impedancia valós része, amely a kialakuló állóhullám bármely pontjában mérhető.


Lásd még:


Egy antenna egy adott tápvezetékkel akkor működik optimálisan, ha a rendszer rezonanciában van. Ezt rendszerint azzal lehet elérni, ha a betáplálási pontban kiküszöböljük a reaktanciát és ezzel lesz rezonanciában az antenna. Ha a reaktancia induktív, kondenzátort kapcsolunk a táppontra, ha kapacitív, soros tekercset kell alkalmazni. Rezonanciában csak a sugárzási ellenállás marad fenn. Ez nem szükségszerűen azonos a tápvonaléval, ezért állóhullámok elkerülésére transzformátort kell beiktatni. Gyakori frekvencia váltásnál ezért célszerű egy antennaillesztőt alkalmazni.


A sugárzás közben fellépő és hővé alakuló veszteségi teljesítmények összeget amelyek az alábbi főbb okokból keletkeznek: az antennaáram joule-veszteségei, a földrendszer veszteségei, a nagy potenciálgradiensek helyein fellépő koronaveszteségek. Az antennaveszteség csökkentésével megjavítható az antennahatásfok. Az antennaveszteséget elosztva a betáplálási pontban folyó áram négyzetével, megkapjuk az antenna veszteségi ellenállását.

Az a jelenség, hogy egy áramkörön átvitt jel (pl. beszéd, távíró stb.) idegen áramkörön észlelhető. Az áthallás érthető, ha egyforma felépítésű áramkörök, pl, két hangfrekvenciás áramkör között lép fel, különben (pl. egy hangfrekvenciás és egy vivőfrekvenciás áramkör között) érthetetlen. Az érthető károsabb, mert rontja az összeköttetés titkosságát és elvonja a beszélgetők figyelmét. Az áthallás mértéke az áthallási csillapítás és az átthallási védettség. Az áthallást közelvéginek - nevezik, ha a zavaró jel és az áthallott jel terjedési iránya különböző, és távalvéginek, ha a két terjedési irány különböző. Az elnevezések onnan származnak, hogy a közelvégi - rendszerint közeli, a másik rendszerint távoli készülékek között lép fel.
Az áthallás oka mindig az áramkörök között aszimmetria miatt fellépő galvanikus vagy elektromágneses csatolás. Előbbi csak fantomcsoportok áramkörei között jöhet létre (pl. érellenállás különbség miatt). Az elektromágneses csatolásnak két összetevője van: az induktív (hosszanti) és a kapacitív (keresztirányú), az általuk létesített - a közelvégen összeadódik, a távolvégen kivonódik. Kábelekben az induktív csatolás kicsi, ezért a közelvégi és távolvégi áthallás között nincs nagy különbség. Légvezetékpárok között azonban a kétféle csatolás közel egyenlő, ideális esetben (veszteségmentes vezetékek között) pontosan egyenlő, ezért a távolvégi - légvezetékpárok között kicsi. Az áthallás csökkentésére árnyékolást és áthalláskiegyenlítést alkalmaznak.
A galvanikus és az elektromágneses csatolásból származó áthallást lineárisnak nevezik, mivel az áthallott jelteljesítmény a zavaró jel teljesítményével egyenesen arányos. Vivőfrekvenciás rendszerek csatornái között is léphet fel lineáris - annak következtében, hogy a frekvenciaáttevést követő sávszűrők a nemkívánatos modulációs termékek egy részét átengedik, és azok a szomszédos csatornákba jutnak. A csatornák közötti áthallás másik oka a közös szerelvények (csoporterősítők, vonaltranszformátorok stb.) nemlineáris torzítása lehet, amely az egyes csatornákban észlelhető összetett frekvenciákat kelt. Ebben az esetben az áthallott teljesítmény a zavaró teljesítmény második és harmadik hatványával arányos (a magasabb fokú torzítási termékek elhanyagolhatók). Ezt a fajta áthallást nemlineárisnak nevezik.


Lásd még:

Izzólámpa, melynek ellenállása az izzószál hőmérsékletének emelkedésével nő. Elsősorban áramkorlátozásra használják. Táphidakban a tápfeszültség-vezetékbe iktatva a mikrofont védi a túláramtól, ha a vonalhurok ellenállása jelentős eltérést mutat,


Lásd még:

Megadja az elektroncső meredeksége (S), áthatása (D) és belső ellenállása (R1) közötti összefüggést, mely szerint:

S.D.R1=1.

Mint az egyenlet mutatja, az elektroncső három sztatikus főparaméterének szorzata: 1. A Barkhausen-féle csőegyenlet lelterjedtebb alakja az

S . R1 = m,

ahol m=1/D az elektroncső - erősítési tényezője.


Lásd még:

Legtöbb esetben olyan lakkokhoz, festékekhez és ezüst, valamint ellenálláspasztákhoz alkalmazott eljárás, melyek keményedése szobahőmérsékleten nem megy végbe. A felvitt beégetendő rétegek keményedési hőmérséklete - a fajtáktól és a szárítási módszertől függően - 100 és 1000 °C között szokott lenni. A felfűtés csak fokozatosan (150...200 °C/h) mehet végbe. A beégetést a tárgyak nagyságától és számától függően beégetőkályhákban vagy folyamatos üzemű alagútban végzik. A melegítést meleg levegő áramoltatásával, hősugárzással vagy nagyfrekvenciájú elektromos árammal oldják meg.


A hideg izzólámpa kis ellenállása, áramkörben levő kondenzátor, de főleg induktív készülékek, pl. motorok a bekapcsoláskor sokkal nagyobb áramot vesznek fel, mint az üzemi áram. A biztosító kiolvadását gyakran lomha betétekkel oldják meg.



1. Elektromos vagy elektronikus jelforrásra jellemző, a fogyasztó által látott ellenállás. Míg az elektromos jelforrás belső ellenállás a korlátozza a forrásból nyerhető teljesítményt, a vezérelt energiaátalakító elvén működő elektronikus áramkörök -a az energiaviszonyokat nem befolyásolja, hatása csak a fogyasztó csillapítására és a fokozat - erősítésére szorítkozik.

2. Az elektroncső egyik főparamétere: az elektroncső anódáram-változása az anódfeszültség-változás hatására. Képletben:

Ri = DUA/DIA, ha UG állandó,

ahol UA az anódfeszültség; IA az anódáram; UG a rácsfeszültség. Ez a "belső ellenállás" váltakozóáramú érték, és a külső anódimpedancia részére párhuzamos csillapítást képez. Nem tévesztendő össze a cső egyenáramú belső ellenállásával, amelyet az Rb=UA/IA képlet határoz meg.


Lásd még:

(karakterisztika). Összefüggés az erősítő bemenetére adott feszültség és a bemeneten folyó áram között. Teljesítmény nélkül vezérelhető erősítők bemeneti árama elhanyagolható, így a - ezekre nem értelmezhető. A bemeneti jelleggörbe általában nemlineáris, a meredekségre jellemző bemeneti ellenállás pedig nem állandó.


Lásd még:


Főleg erősítőknél és nagy frekvenciáknál a bemeneti kapacitás zavaró, mert leterheli az előző fokozatot. Általában ez a kapacitás nem lehet nagyobb, mint a tiszta ellenállásos bemeneti impedancia.


Olyan tekercs, melyet két huzal párhuzamos tekercselésével készítünk, pl. transzformátor céljára. Az egyik huzal lesz a primer, a másik a szekunder. A bifiláris tekercselés másik alkalmazási módja az önindukció-mentes ellenállások készítése, minthogy ekkor a két tekercset sorba kapcsolják és a két tekercs egymás önindukcióját semlegesíti.

Olyan tekercs, amelynek készítésekor két huzalszálat szorosan egymás mellett tekercselnek fel, majd az így kapott kettős tekercs egyik végén a két huzalvéget összeforrasztják, s a másik vég két kivezetése képezi a tekercs csatlakozási pontjait. A bifiláris tekercsnek a külső mágneses térrel nincs kapcsolata, induktivitásmentes (természetesen a tekercselési technológia által megszabott toleranciahatáron belül). Rendszerint ellenálláshuzalból készül és ohmos ellenállásként használják.


Magyarul tápegységek alap terhelését biztosító ellenállás. Célja az, hogy változó terhelésnél és üresjáratban ne emelkedjék meg túlzottan a feszültség. Nagy teljesítményű ellenállásra van szükség, rendszerint huzal-ellenállásra, melyet általában a teljes terhelés 5-10%-ára kell méretezni.

26. Chip


Tulajdonképpen félvezető anyag, melyre az integrált áramkört készítik, de magát az IC-t is nevezik gyakran chip-nek. a félvezető anyagra különféle eljárásokkal viszik fel az alkotóelemeket, mint ellenállások, kondenzátorok, diódák, tranzisztorok, tekercsek, stb.




27. Cryotron

Kapcsoló, amelyet Dudley és Buck amerikai fizikusok fejlesztettek ki. A cryotron azon az elven működik, hogy ha egy egyenes huzaldarabot a tekercs belsejében elhelyezünk, és Iétrehozzuk a szupravezetés állapotát, igen kis feszültség képes a huzaldarabon keresztül az állandó áramot fenntartani. A szupravezető állapot függ a hőmérséklettől (le kell hűteni a szupravezetési hőmérsékletig) és a mágneses tértől. Így a tekercsben folyó áramot megváltoztatva, a huzal szupravezető állapotából normális (ellenállásos) állapotába billenthető át. A cryotront elektronikus számítógépekben memoria- és kapcsolóelemként lehet használni, de a hűtőberendezés helyigénye és a súlya miatt az egyéb (pl. mágneses vagy félvezető alapú) elemekkel nem versenyképes.

Elsősorban elektronikus fokozatok csatolóáramköreinek veszteséges jellege miatt fellépő teljesítményveszteség. Mivel a fogyasztóval párhuzamosan kapcsolt csatolóelemen fellép a kimeneti feszültség, annak véges ellenállásán teljesítmény emésztődik fel, s ez nem hasznosítható. A csatolási veszteség az RC-csatolt erősítőkben, továbbá zárókörrel vagy sávszűrővel (szűrő) csatolt - szelektív erősítőkben számottevő lehet. Utóbbi esetben a csatolási veszteség annál nagyobb, mineél kisebb relatív sávszélességet kell megvalósítani, mert ekkor a csatoló rezgőkörök leterhelése a fogyasztóval nem engedhető meg.


Lásd még:
29. Csillám

Vékony rétegekben, lemezesen kristályosodó, rugalmas ásvány. Az , A1, K, Ne, Li, Mg, ill Fe szilikátja. Bázislapjuk mentén jól hasadnak, szinte tetszőleges vékonyságú áttetsző lemezekké bonthatók. Keménységük Mohs-skála szerint 2...3, fajsúlyuk 2,7...3,2 p/cm3. Ipari felhasználásra különösen a nagyobb táblákban is előforduló muszkovitot használják. Kondenzátorokban, különösen kis veszteségtényezője (tg d 10-10-4, 1MHz-en), nagy szigetelési ellenállása (10 000...100 000 MW) és kis hőmérsékleti együtthatója (-20...+30. 10-6/°C) miatt alkalmazzák.


Lásd még:

Adott hullámimpedanciával rendelkező, hiteles csillapítótagokból összeállított, dobozba épített berendezés, mellyel változtatható csillapítás iktatható az áramkörbe. A csillapítás értéke decibelben vagy neperben, rendszerint dekádikus lépésekben állítható be. A legkisebb szokásos lépcső 0,1 dB vagy 0,01 Np. A szokásos frekvenciatartomány 0...1 MHz, de előállítanak már 1000 MHz-en használható típust is. A csillapításszekrények szimmetrikus és aszimmetrikus változatban 60, 75, 150, 300 és 600 &&-os hullámimpedanciával kerülnek forgalomba. Terhelhetőségük 0,25...1 W. A csillapítás értéke kapcsolókkal vagy dugaszolással állítható be. A csillapítótagok az aszimmetrikus kivitelnél T- vagy p-tagok, a szimmetrikus kivitelnél H- vagy O-tagok, rendszerint nagypontosságú, indukciószegény, kiszajú fémréteg-ellenállásokból készülnek. Alkalmazási területük igen széles, különösen összehason-lítással végzett mérésekhez.


Lásd még:

Ellenállás, amelyet a rezgések csillapítására vagy az áram és feszültségviszonyok szabályozására iktatnak be egy adott áramkörbe. A csillapító ellenállás jellege szerint lehet állandó vagy változtatható értékű.


Lásd még:


Műszerek érzékenységének csökkentésére, vevők, erősítők túlvezérlésének elkerülésére szolgáló, passzív elemekből álló egység. Többnyire ellenállásokból állítják össze, ügyelve arra, hogy az áramkör bemenő és kimenő impedanciája ne változzon meg.


33. DCTL

(Direct Coupled Transistor Logic = Közvetlen (direkt) csatolású tranzisztoros logikai áramkör). Inverteres logikai áramkör, amelyben a fokozatok között külön csatolótagot nem alkalmaznak, a meghajtó tranzisztor kollektora közvetlenül a meghajtott tranzisztor bázisára kapcsolódik. A DCTL-ök előnye: egyszerű felépítés, gyors működés, kis disszipált teljesítmény, hátránya az áramelhúzásból eredő meghajtási bizonytalanság. Az először kifejlesztett integrált áramkörök felépítésűek voltak. Módosított logikai áramköröknek nevezik az előző áramköröket, ha minden egyes bemenettel egy-egy ellenállás van sorba kapcsolva.


Lásd még:

A - + műveleti erősítő fázistolós változata, amelynek kimenetén a bemenetre adott jel idő szerinti deriváltjával arányos jel jelenik meg. A differenciálást soros kapacitásból és párhuzamos ellenállásból álló felüláteresztő tag végzi. Főleg impulzustechnikai célokra használják, pl. oly módon, hogy a bemenetre négyszögimpulzusokat adva, a kimeneten tűimpulzusok jelennek meg.


Lásd még:

Félvezető alapú monolit integrált áramkörökben használt ellenállás, amely általában az áramkör tranzisztorainak bázisával együtt készül, többnyire - akceptoratomok diffundáltatásával. Mivel ekkor a négyzetes ellenállás 200 W körüli érték, ezért problémát jelent a túl kicsi vagy túl nagy ellenállásérték megvalósítása. Gyakorlatilag így néhány száz ohmtól kb. tíz kiloohmig terjed a diffundált ellenállások értéke.


Lásd még:
36. Dinátron

Oszcillátorkapcsolás, amelyben egy árnyékolt rácsú elektroncső (tetróda) segédrácsára (árnyékolórácsára) nagy pozitív feszültséget kapcsolnak, anódjára pedig ennél kisebb pozitív feszültséget, ezáltal az anódból kilépő szekunder elektronok a segédrácshoz repülnek. Az így kapcsolt elektroncső negatív belső ellenállású aktív elemként szerepel.

(diódás logikai áramkör). Logikai műveletek realizálására használt, diódákat és munkaellenállást tartalmazó kapuáramkör. A diódás kapcsolók ideálistól eltérő tulajdonsága miatt a kapuk kimenetén megjelenő logikai feszültségszintek a névlegestől eltérnek. A jelszint és jelalak torzulás miatt diódás logikából két fokozatnál többet nem kapcsolnak egymás után. A jeltorzulások inverter segítségével regenerálhatók.


Lásd még:
38. ECL

(Emitter Coupled Logic = Emittercsatolású logika). Igen nagy működési sebességű logikai rendszer, melynek tranzisztorai működés közben nem kerülnek sem telítésbe, sem a lezárási tartományba. Az alapáramkör egy differenciálerősítőből és egy áramgenerátorból áll. A fokozatok közötti csatolást emitterkövető biztosítja. Az aktív tartományban működő tranzisztorok miatt a logikai szintek közötti feszültségváltozás kis értékű. Emiatt a felhasznált ellenállások, valamint a tápfeszültség megengedhető toleranciahatára kis értékű. Az áramkörök egyes típusainál az emitterkövető 1-nél kisebb erősítése miatt a logikai szint fokozatról-fokozatra eltolódik, ezért néhány fokozat után a logikai szintet regenerálni kell.


Lásd még:

A többfokozatú erősítők építésének egyik fontos szabálya. Az egyes fokozatok nagyfrekvenciát vezető földelési pontjait egy pontban (éspedig a katód, ill. a katódellenállás földelési pontjában) kell közösen földelni, különben a szerelvénylapban olyan (kóbor) áramok keletkeznek, amelyek egyéb fokozatokban visszacsatolást létesíthetnek.

Erősítőeszköz nagyfrekvenciás viselkedésére jellemző menynyiség, az egységnyi teljesítmény-, feszültségvagy áramerősítéshez tartozó frekvencia. A háromféle erősítés egységerősítési frekvenciaja nem azonos. Az optimálisan megválasztott terhelőellenállás alkalmazásával mérhető egységerősítési frekvencia megegyezik a maximális rezgési frekvenciával. Az egységnyi feszültségerősítés frekvenciája általában közel azonos a sávjósággal, a bipoláris tranzisztorok földelt emitteres kapcsolásban mérhető áramerősítése pedig a tranzitfrekvencia közelében adódik.


Lásd még:

Elsősorban műszerekhez használt elektroncső, amelynek igen kicsi a rácsárama, amit különlegesen jó szigeteléssel, a rácsemissziót kiváltó okok gondos kiküszöbölésével, igen jó gáztalanítással és kisfeszültségű munkapont beállítással érnek el. elektrométercsővel nagy belső ellenállású elektronikus voltméterek építhetők.


Lásd még:

1. Az anyag azon tulajdonsága, hogy az áram folyását gátolja, és az I2 R villamos teljesítményt hővé alakítja át, ahol I az átfolyó áram, R az ellenállás ezen tulajdonságát számszerűen kifejező érték. Magát ezen értéket is ellenállásnak nevezik. Egysége az ohm. Nagysága az anyag minőségétől és geometriai alakjától függ. Az egységnyi hosszú és egységnyi keresztmetszetű anyag ellenállás át fajlagos ellenállásnak nevezik.


2. Alkatrész, mellyel az áramkörbe ellenállást visznek be ellenállást használnak az áram vagy feszültség értékének beállítására és sok más célra. Az ellenállás lehet a) állandó értékű, melynek értéke gyakorlatilag nem változtatható; b) változtatható, melynek értéke kézzel beállítható; c) változó ellenállás, melynek értéke a rákapcsolt feszültség, a hőmérséklet vagy a ráeső fény függvényében változik. Az állandó értékű
a technológiai kivitel szerint lehet réteg ellenállás, tömör ellenállás vagy - huzalellenállás. A változtatható ellenállások közül leggyakrabban használt a - potenciométer. Az "állandó" értékű ellenállások értéke is függ a hőmérséklettől, bár kisebb mértékben, mint a változó ellenállásoké. A hőmérsékletfüggést a hőmérsékleti együtthatóval jellemzik (szokásos jelölése Tk vagy Tc, ami azt fejezi ki, hány %-kal változik az ellenállás értéke 1 °C hőmérsékletváltozás esetén. A tiszta fémek hőmérsékleti együtthatója pozitív, egyes fém ötvözeteké, a széné, a félvezetőké és az elektroliteké negatív. A pozitív (negatív) hőmérsékleti együttható azt jelenti, hogy a hőmérséklet növelésekor az ellenállás növekszik (csökken).


Lásd még:

Két egyforma elektroncsővel vagy tranzisztorral felépített erősítőkapcsolás. Kis torzítás és nagy teljesítmény elérésére használják. Ismeretes az olyan ellenütemű kapcsolás, amelynél a csövek vagy tranzisztorok egyenáram szempontjából párhuzamosan kapcsoltak (push pull) vagy sorba kapcsoltak (single ended push pull). A rácsokra, ill. bázisokra a vezérlő váltakozó feszültség 180°-kal eltolt ellenfázisban szimmetrizáló meghajtó transzformátorról vagy fázisfordító csőről, ill. tranzisztorról jut. A kimeneti váltakozó áram öszszege a kimeneti transzformátoron, (ill. ellenálláson vagy rezgőkörön) lép fel. Sok előnye miatt nemcsak hangfrekvenciás erősítőkben, hanem adók végfokozatában is gyakran használják. Az ellenütemű kapcsolás dolgozhat A-, AB-, B- és C-osztályú üzemben.

Rendszerjellemző, amely a fizikai rendszernek nem egy-egy meghatározott pontján, hanem egészében vagy egy-egy folytonos szakaszán folyamatosan jelentkezik. elosztott paraméterű pl. a távvezeték vagy az antenna, amelynek induktivitása, kapacitása, ellenállása a vezeték hosszán egyenletesen elosztva hat. Az -ü rendszereket általában parciális differenciálegyenletek írják le, így tárgyalásuk bonyolultabb, mint a rendes differenciálegyenletekkel leírható, elosztott paraméter koncentrált paraméterű rendszereké. Az elosztott paraméterű hálózat adott helyén egyidőben többféle energia is jelen lehet, ellentétben a koncentrált paraméterű hálózattal, amelynek adott pontján csak elektromos vagy mágneses energia lehet jelen.

Kristálynövesztés gázfázisból, amelynél a növesztett réteg (epitaxiális réteg) úgy épül fel a hordozó felületén, hogy annak kristályszerkezetét követi, tehát egykristályos hordozón egykristályos epitaxiális réteg keletkezik. Ha a hordozó és a növesztett réteg azonos anyagú, homoepitaxia, ha különböző anyagú, heteroepitaxia az eljárás neve. Leggyakrabban szilícium hordozón alkalmaznak epitaxiális kristálynövesztést, éspedig a hordozótól eltérő ohmikus ellenállású Si-réteget állítanak elő szilícium-tetraklorid (SiCl4), triklór-szilán (SiHCl3) stb. hidrogénes redukciója által.

Szerkezeti elem két vezető között oldható villamos kapcsolat létesítésére. Az érintkezés lehet állandó (pl. csavaros vagy szegecselt kötés) vagy változó. A változó
lehet mozgó (pl. jelfogó, kulcs, kapcsológép érintkezői) vagy csúszó (pl. potenciométer vagy fokozatkapcsoló keféje). A híradástechnikában a mozgó érintkezők szokásos anyaga ezüst, platina, palládium vagy ezek ötvözete (pl. Pd-Ag), alakjuk csúcs, gömbsüveg, tárcsa vagy lencse, melyet az érintkezőrugóra rendszerint ráhegesztenek. Wolframot ritkábban használnak, mert - bár a legmagasabb olvadáspontú és keménységű fém, és e szempontokból igen alkalmas lenne - levegőn oxidálódik és csak drágább szegecseléssel erősíthető fel. A csúszó érintkezők rendszerint bevonattal készülnek, leggyakoribb az ezüstözés és aranyozás, ritkább a rhodiummal való bevonás. A hiradástechnikai -érintkezőkön általában kis áram folyik át és viszonylag kis feszültséget szakítanak meg, ezért, különösen beszédet vagy egyéb információt átvivő áramkörökben az - legfontosabb tulajdonsága a kis érintkezési ellenállás, ami a szűkülési és a hártyaellenállásból tevődik öszsze. Előbbit az okozza, hogy az érintkezőpárok egymással elvileg három pontban, gyakorlatilag felületeik simaságától és az érintkezést létrehozó rugónyomás miatt fellépő deformáció nagyságától függő kicsi felületen érintkeznek. A szűkülési ellenállás annál kisebb, minél kisebb az - anyagának - fajlagos ellenállása és minél nagyobb a tényleges (hatásos) érintkezési felület. Az érintkezési felület viszont annál nagyobb, minél nagyobb erő szorítja össze az érintkezőket, azaz minél nagyobb az érintkezőnyomás. A hártyaellenállást az érintkező felületén (pl. oxidáció miatt) keletkezett vagy lerakódott vékony szigetelőréteg (pl. por vagy olajszennyeződés) okozhatja.
A hártyaellenállást csökkenti, ha az érintkezők zárás közben egymáson kissé elcsúsznak. A érintkezési ellenálláson fellépő Joule-hő következtében az érintkezők felmelegszenek, éspedig annál jobban, minél nagyobb az érintkezőkön átfolyó áram és minél nagyobb az érintkezési ellenállás. Az érintkezők anyagát, méreteit, és az érintkezőnyomást úgy választják meg, hogy az érintkezőben keletkező legmagasabb hőmérséklet a legnagyobb üzemi áram esetén se érje el az - anyagának lágyulási pontját. A híradástechnikában az érintkezést általában jónak mondják, ha az érintkezési ellenállás nem éri el a 0,01 ohmot.

(feszültségerősítési tényező). Az elektroncső rácsfeszültség-változása és az ehhez tartozó anódfeszültség-változás hányadosa. Vagyis:


m =
DUA/
D UG,haIA állandó.


Az így kapott érték "ideális" erősítési tényező "Üresjárási erősítésnek" is nevezik, mert csupán elméleti határesete az 1 V váltakozófeszültség mellett elérhető erősítésnek abban az esetben, ha az anódáramkörben végtelen nagy külső ellenállás lenne. Miután ez nem érhető el, a tényleges erősítés mindig kisebb. Az erősítési tényező reciproka az áthatás.

Tranzisztorok - helyettesítő áramköréhez (pl. hibrid p helyettesítő áramkör) pótlólagosan hozzájáruló elemek, amelyek nem a belső tranzisztorhatást valósítják meg, hanem a csatlakozó részekből származnak (pl. szórt kapacitások, szórt induktivitások, soros, ill. párhuzamos - ellenállások). Az extrinsic áramköri elemek fogalma alkalmazható egyéb elektronikus elemekre is. ( Diódák, térvezérelt tranzisztorok stb.).

Adott vezetőanyag egységnyi hosszú és egységnyi keresztmetszetű darabjának ellenállása. Mértékegysége az elektrotechnikában W mm2/m. A fajlagos ellenállás függ a hőmérséklettől is. A fémek között legkisebb fajlagos ellenállása az ezüstnek van.


Kis méretű, váltóáramot hanggá átalakító eszköz, melyet kengyel tart a fejen és a hangforrások a fülre illeszkednek. Előnyösen használják zajos környezetben. Jellemző belső ellenállásuk, ma általában 4 ohm, korábban 2000-4000 ohmos fejhallgatókat is használtak. Szerkezetileg általában dinamikus jellegűek, de vannak egyszerűbb mágneses fejhallgatók és értékesebb kristályos, vagy keramikus fejhallgatók is. Ha egy darabból álló, fülben elhelyezhető eszközt használunk, ezt fülhallgatónak nevezzük.




Kondenzátorokból, tekercsekből és esetleg ellenállásokból összeállított eszköz, amely egy bizonyos frekvencia felett és az adott frekvencián mindent átenged, míg az ennél kisebb frekvenciákat erősen csillapítja, azaz nem engedi át. Vágási frekvenciának azt nevezik, ahol a szűrő 3 dB csillapítást nyújt, ez alatt sokkal nagyobbat. A legegyszerűbb ilyen szűrő egy párhuzamosan kapcsolt tekercs, vagy egy sorosan kapcsolt kondenzátor. Korszerű TV-készülékek antenna bemenetén található 40 MHz-es felüláteresztő szűrő.



56. Ferrit


Jó mágneses tulajdonságú kerámia jellegű anyag, melynek kicsi a villamos vezetőképessége. Kémiai összetételétől függően a legkülönfélébb mágneses tulajdonságokkal rendelkezhet, ezért igen széles körben alkalmazzák. A ferritek előnyös tulajdonsága, hogy kezdeti permeabilitásuk nagy, és fajlagos ellenállásuk is nagy. Ezért örvényáram-veszteségük sokkal kisebb, mint bármely más ferromágnes anyagé, és nagy frekvenciákon is alkalmazhatók. Kémiai összetétele szerint a
az Fe2O3, a vas-oxidnak különféle fémoxidokkal való vegyülete, melynek vegyi összetétele a MeFe2O4 képlettel fejezhető ki, ahol Me valamely fémiont jelent. Legjelentősebbek a Mn, Ni. Cr, Mg, Zn, Cd ferrit. A MgZn ferrit szokásos- neve kereskedelmi aferrit, a Ni-Zn ferrité niferrit. A ferritet a megfelelő fémoxidok keverékének színterelésével, magas hőmérsékleten állítják elő.


Lásd még:

Két változófeszültségerősítő fokozat között alkalmazható. Az első fokozat munkaellenállását a fojtótekercs képviseli. A váltakozó feszültség a két fokozat között kondenzátoron halad át. Előnye: kis egyenfeszültség-veszteség; hátránya: nagy frekvenciafüggőség.

Fény érzékelésére alkalmas ellenállás. A beeső fény változtatja az ellen-állás értékét és a változás áramkör segítségével elektromos jellé alakítható. Anyaga félvezető. A beeső fotonok növelik a töltés-hordozók számát, ez okozza az ellenállásérték megváltozását. A fényerő növelésével az ellenállás értéke csökken, a kettő közötti kapcsolat azonban eltér a lineáristól.


Lásd még:


Egy elektronikus készülék közös (fémváz) pontja és a földelő vezeték összekapcsolására szolgáló csatlakozó. A földelésnek a lehető legkisebb ellenállásúnak kell lennie. Jó földelés készíthető oly módon, hogy 3-4 fémrudat verünk le legalább 2-3 m mélységig, de a vízvezeték csöve is jó földelés lehet, ha az nem műanyag csövekből készült. Szimmetrikus antennáknál a földelés nem kritikus, aszimmetrikusoknál azonban lényeges. Villám- és érintésvédelmi szempontból szimmetrikus antennáknál is kötelező a földelés.


Ha egy áramkörben, pl. erősítőben biztosítani kell bizonyos kívánt frekvencia átvitelt, kondenzátorral vagy tekerccsel kell egyes frekvenciákat kiemelni, vagy csökkenteni, de a kompenzátor áramkör tartalmazhat ellenállásokat is. Más esetekben műveleti erősítőket, vagy rezgőköröket alkalmaznak. Frekvencia kompenzátornak tekinthető a vevők hangszín-szabályzója is.


Olyan áramkör, amely szinuszos bemeneti áramból (feszültségből) annak előírt felharmonikusait állítja elő a kimeneten. Elvileg minden nemlineáris áramköri elem felhasználható frekvenciasokszorozásra. A nemlineáris elem lehet passzív, pl. ellenállás, dióda, vagy aktív, pl. tranzisztor, ill. az ezekből előállított áramkör, pl. Schmitt-trigger.

Áramköri elem, amelynek feladata az áramkör váltakozó áramú ellenállásának növelése. Hatását induktivitása révén fejti ki, ami nagy mértékben növelhető azáltal, hogy a mágneskört nagy permeabilitású anyagból, hangfrekvenciás függvény fojtótekercsekhez transzformátorlemezből, nagyobb frekvenciás függvény fojtótekercsekhez nikkel tartalmú vaslemezből (pl. permaloy-ból) vagy ferritből képezik ki. Nagyfrekvenciás, veszteségszegény függvény fojtótekercsek légmaggal készülnek. Ha a függvény fojtótekercsen egyenáram is áthalad, a mágneskörbe légrést iktatnak, ami az előmágnesezés indukciót kisebbítő káros hatását csökkenti.


Lásd még:

Elektroncső, amelynek búrájába a levegő kiszivattyúzása után gázt vagy gázkeveréket töltöttek. A töltés valamely nemesgáz (He, A, Ne, Kr, Xe) vagy folyékony Hg, ez utóbbi a gázkisüléses cső működési hőmérsékletén telítési gőznyomást létesíti. A gázkisüléses csőben üzem közben a gázkisülés keletkezik, aminek következtében a gáztöltés részben ionizált állapotba kerül. A gáztöltésű fotocella kivételével a gázkisüléses csőben a töltőgáz színképére jellemző színű kisülési fény látható (a gáztöltésű fotocellában ún. Townsend-féle vagy sötét kisülés van). A gázkisüléses csőben a kétféle töltéshordozó (elektronok és ionok) közül az elektronoknak van döntő szerepük az áramvezetésben, mert mozgékonyságuk lényegesen nagyobb, mint az ionoké. Az ionok szerepe az elektrontértöltés közömbösítése. A gázkisüléses csővek feszültségesése kicsi (20...30 V), ezért jó hatásfokú egyenirányításra, vagy váltakozó áramról váltakozó áramra konvertálásra alkalmasak. A gázkisüléses csővek higanykatódosak (ezek a nagyáramú típusok) vagy izzókatódás gázkisüléses csővek. A gázkisüléses csővek nem vezéreltek (egyenirányítók), vagy egyirányban vezérelhetők, vagyis az áramvezető állapot a vezérlő (gyújtó) elektróda feszültségének pozitívabbá tételével megindítható, de nem szüntethető meg. A gázkisüléses csőveknek eső anódáram-anódfeszültség a jelleggörbéjük, ezért csak korlátozó impedancián át, vagy fogyasztóval (munkaellenállással) sorba kapcsolhatók feszültségforrásra. Korlátozó ellenállás nélkül a gázkisüléses cső megszaladna, vagyis árama a cső tönkremenéséig, ill. a túláram ellen védő szerkezet működésbe lépéséig növekedne. Elterjedt gázkisüléses cső a tirátron és az ignitron.


Lásd még:
65. Grafit


A szén elem egyik megjelenési formája, az elektronikában ellenállásokhoz és adócsövekhez anódaihoz használják.

Olyan antenna, amelynek sugárzó vezetékein lényegében haladó hullámok vannak. Ilyenek a régóta használt rombuszantennák különböző változatai, amelyeknél a sugárzó vezetékek felülnézetben a föld felszínével párhuzamos rombuszt képeznek. Az egyik hegyes csúcshoz csatlakozik a tápvonal, a másik hegyes csúcsnál az antenna átlagos hullámellenállásának megfelelő lezáró ellenállás van.

Elektronikus eszköz maradékfeszültsége és a rajta folyó áram hányadosa. A határellenállást olyan eszközöknél érdemes megadni, amelyek esetén a maradékfeszültség a kimeneti árammal közel arányosan nő, mert ekkor a határellenállás állandó.


Lásd még:

Az impedancia valós része.


Lásd még:

Általában lineáris elemekből (ellenállás, kapacitás, induktivitás, áram- és feszültséggenerátor) felépített elvi áramkör, mely valamely nem lineáris vagy aktív áramköri elem működését bizonyos határok között jó közelítéssel leírja. Kisjelű helyettesítő áramkör esetén a vizsgált eszközre bocsátott jel amplitúdója olyan kicsi, hogy az eszköz karakterisztikája a jelnek megfelelő szakaszon még lineárisnak tekinthető. Nagyjelű helyettesítő áramkör az eszköz viselkedését olyan nagy amplitúdójú jelekre írja le, melyek esetén már figyelembe kell venni a karakterisztika görbültségét. Ekkor általában már új, meghatározott nemlineáris karakterisztikával rendelkező elemet is be kell vonni a helyettesítő áramkörbe. Az helyettesítő áramkör elemeinek értéke függ az általa leírt eszköz munkapontjától.


Lásd még:

Kapcsolóelem, amely elektromos áram hőhatására érintkezőket működtet. Horgonya ikerfémből (bimetall) készül, mely közvetlenül hordozza az érintkezőpogácsát. Az ellenálláshuzalból készült tekercs a horgonyon ,helyezkedik el és a gerjesztő áram hőhatására a horgony alakváltoztatása hozza létre az érintkezést. Viszonylag nagy hőtehetetlensége miatt működése lassú, az érintkezés fokozatosan következik be. A kapcsolási viszonyokat a környezeti feltételek (hőmérséklet, hűlési viszonyok) erősen befolyásolják.

Szabályozásra és riasztásra alkalmas kapcsoló, mely egy beállított hőmérséklet elérésekor kontaktuspárt zár vagy bont. Az ikerfémes hőkapcsolóban két különböző hőmérsékleti tényezőjű, rendszerint előfeszített fémrugó működteti az érintkezőket, mely meghatározott hőmérsékleten hirtelen másik állapotába ugrik át. Kapcsolási pontossága 1... 2°C. A kontakthőmérő bizonyos hőmérsékleten vagy minimum- és maximumértékeken létesít érintkezést. Ki-, bekapcsolások, jelzések, riasztások automatikus működtetésére alkalmazzák (pl. thermosztátok hőszabályozására). 1/10...1/20 °C pontosságú érzékelést tesz lehetővé.
A hőkapcsolók közé sorolhatók az olyan hőkapcsoló áramkörök is, melyekben az érzékelőszerv egy PTCellenállás (változó ellenállás). Ezekkel 1/100°C pontosságú hőkapcsoló áramkörök építhetők.

Kerámia csőre nagy fajlagos ellenállású ellenálláshuzallal tekercselt ellenállás. A tekercsvégeket két fémsapkához vagy bilincshez rögzítik, ponthegesztéssel. Külső védelemre lakk, zománc vagy cement bevonattal látják el. A zománcozott vagy cement bevonatú huzalellenállások - 60...320 °C határok között üzembiztosan működnek. Egy vagy több leágazással (megcsapolás) is készülnek. Induktivitásuk és szórt kapacitásuk nagy, melyeket különleges tekercseléssel lehet csökkenteni.


Lásd még:

Az elektromos töltésraktározás elvén dolgozó első tv-képfelvevőcső, amilyet azonban ma már nem használnak. Működésének lényege, hogy az optikai képet egy vákuumcsőben levő mozaikkatódra vetítik, amely mozaikszerűen elhelyezkedő, nagyszámú apró fotocellákból áll; ezek a cellák- a rájuk eső fénnyel arányos mennyiségű elektront emittálnak, s így rajtuk az optikai képnek megfelelő töltéskép alakul ki. A feltöltődött mozaikelemeket az elektronágyú által Iétrehozott, fókuszolt elektronsugár a képfelbontás elvének megfelelően végigsöpri, aminek hatására az egyes cellák kisülnek. A kisülő áram a közös elektródon és a munkaellenálláson átfolyva a képet reprezentáló elektromos jelet állít elő. Az ikonoszkóp hibái közül elsősorban kis fényérzékenysége, valamint a képen keletkező foltok jelentősek. A kis érzékenység oka, hogy a mozaikelemeken kialakuló töltési feszültség a telített fotoelektron-emissziót gátolja. A képen keletkező foltokat pedig az okozza, hogy a nagysebességű letapogató elektronsugár a jellemezből szekunder elektronokat vált ki, amelyek egy része elektroneső formájában a jellemez felületére visszahull. Az ikonoszkóp továbbfejlesztett változata a szuperikonoszkóp már lényegesen érzékenyebb, mivel a fotokatódot és a töltésképet tároló jellemezt szétválasztották egymástól. Így egyrészt biztosítható a telített fotoemisszió, másrészt a fotokatód és a jellemez közötti térben felgyorsított emittált elektronok a jó szekunderemissziós tulajdonságú jellemezen nagyobb töltést hoznak létre, hiszen egy-egy becsapódó fotoelektron több szekunder elektront üt ki a jellemezből. A szekunderemisszió káros hatását azonban ennél a csőtípusnál sem sikerült kiküszöbölni. A szuperikonoszkópok ma már ugyancsak nem használatosak.


Lásd még:


Leegyszerűsítve egy eszköz ellenállása a váltóárammal szemben. Két összetevője van, a reaktancia és a tiszta ohmos ellenállás. A reaktancia kapacitív és induktív elemekből áll, tehát a frekvencia függvényében lehet negatív, pozitív és rezonancia esetében nulla ellenállású.



Mérőműszer valamely eszköz ellenállásának és reaktanciájának külön-külön való meghatározására. Minthogy a mért adat frekvenciafüggő, a műszer csak előírt frekvencián működhet. Rendszerint egy nulla-indikátor műszerből és két szabályozógombból áll, egyikkel az ellenállást, a másikkal a reaktanciát lehet beállítani.

Impulzussorozat formájában érkező információ fogadásakor az impulzusokra működő jelfogó. Elsősorban a távbeszélő központokban regiszterek impulzusfogadó egységeiben, valamint impulzusismétlő áramkörökben fordulnak elő. Az impulzusjelfogóval szemben támasztott elsődleges követelmény a gyors működés, hogy az impulzusarány torzítása minél kisebb és a gerjesztési viszonyoktól lehetőleg független legyen. Ezért az impulzusjelfogó kis tehetetlenségű horgonnyal, nagy munkalégréssel készül, és gerjesztését lehetőleg nagyra állítsuk be. A legtöbb nehézséget a hosszú vonalakról dolgozó impulzusjelfogók okozzák, mert üt a gerjesztést a vonal hurokellenállása határozza meg. Ilyen esetekben az impulzusok hibátlan vétele gyakran speciális kialakítású jelfogóval (Rotary-központok regisztere) vagy segédgerjesztés alkalmazásával oldható csak meg.


Lásd még:

Olyan ellenállás, melynek szerkezeti kialakításánál fogva igen kicsi az induktivitása. Ilyen pl. a rétegellenállás.


Lásd még:

A műveleti erősítő fázistolós változata, amelynek kimenetén a bemenetre adott jel időintegráltjával arányos jel jelenik meg. Az integrálást soros ellenállásból és párhuzamos kapacitásból álló aluláteresztőtag végzi. Az impulzustechnikában és számítógépekben használják.


Lásd még:

(időinvariáns hálózat). Olyan hálózat, amelynek áramköri paraméterei függetlenek az időtől. Egyszerű esetben ez azt jelenti, hogy az áramköri elemek (kapacitások, induktivitások, ellenállások stb.) értékei függetlenek az időtől. Ezzel szemben tipikus variáns elem a varicap-dióda, variáns hálózat pedig a parametrikus erősítő.

81. ív

(elektromos ív). A gázkisülésnek az a fajtája, amelyben az elektródák a nagy áramsűrűség következtében - vagy külső hevítés által - olyan nagy hőfokra kerülnek, hogy a kisülés fenntartásához elegendő elektront emittálnak. Az ívkisülés tehát jellegzetesen nagyáramú, önfenntartó kisülés. Az ív feszültsége rendszerint 15...30 V között van, kisebb, mint az egyéb fajta gázkisülések esetén. Az ívet ívhegesztésnél, ívkemencéknél, egyenirányítóknál, invertereknél, tirátronban, ignitronban és némelyik fényforrásnál hasznosítják. Az ívnek eső áramfeszültség-jelleggörbéje van, ezért ívkisülést csak áramkorlátozó impedanciával, vagyis sorba kötött ellenállással vagy fojtótekerccsel, szórótranszformátorral lehet stabilisan fenntartani.


Lásd még:

A jelfogó meghúzási vagy elengedési idejét növelő megoldás. A mechanikus késleltetés a mozgó részek tehetetlenségének növelésével, esetleg súrlódó vagy rugalmas ellenállással valósítható meg. Elektromos késleltetés hozható létre a vaskörben elhelyezett rövidrezárt menetekkel; a késleltetés mértéke a rövidrezárt menetek által kitöltött tekercselési keresztmetszettel arányos. A rövidrezárt menetek megvalósítása: rézgyűrű, külön tekercselt késleltető tekercs vagy esetleg közvetlenül a működtető tekercs (elengedtetés söntöléssel). Külön késleltető tekercs esetén a késleltető tekercs rövidrezáró körébe iktatott változtatható ellenállással a késleltetés szabályozható. A rövidrezáró körbe iktatott diódával vagy a jelfogó saját záró, vagy bontó érintkezőjével megszakított rövidzárási körrel csak elengedési, vagy csak meghúzási késleltetés érhető el. Elengedésre késleltethető a jelfogó a gerjesztő tekerccsel párhuzamosan kapcsolt diódával vagy ellenállással. Hosszabb időtartamú késleltetés a jelfogó tekercsével párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral (esetleg kondenzátor, dióda és ellenállás kombinációjából kialakított késleltető áramkörrel) valósítható meg.


Lásd még:

Meghatározzák a gáz terjedésének mértékét a kábelben. A pneumatikus kábeltérfogat a köpeny alatti térfogat és a kábellélek anyagai által elfoglalt térfogat különbsége. Pneumatikus kapacitás az egységnyi hosszúságú kábelba betáplált azon gázmennyiség, amely a nyomást egy egységgel emeli. Pneumatikus ellenállás a kábel két vége közötti nyomáskülönbség és az áramló gáz mennyiségének viszonya. A fajlagos pneumatikus ellenállás az egységnyi keresztmetszetre és egységnyi hosszra vonatkoztatott pneumatikus ellenállás. Pneumatikus időállandó az az időtartam, amely alatt a nyomás értéke 1/e=0,368-ad részére, félérték-idő pedig az az időtartam, amely alatt a nyomás felére csökken a feltöltött kábelszakasz lezárt végén, ha a másik véget megnyitják.


Lásd még:


Idegen nyelven kapacitív reaktancia, a kondenzátornak az a tulajdonsága, hogy váltóáramoknál úgy viselkedik, mint egy ellenállás, de a frekvencia függvényében. Nagy frekvenciáknál kisebb, kis frekvenciáknál nagyobb ellenállást képvisel.

85. kapcsoló

Áramkörök tápfeszültségének beés kikapcsolását végző elektromechanikai alkatrész. Érintkezői párhuzamos irányú elcsúszással (súrlódó, öntisztító érintkezők), vagy egymásra merőleges elmozdulással (általában nyomóérintkezők) kerülnek kontaktusba. A kapcsolók főbb villamos alapadatai: kapcsolható max. feszültség; megengedhető üzemi áramerősség; a megszakítható max. teljesítmény; érintkezők közötti átmeneti ellenállás; szigetelési ellenállás. Leggyakoribb típusok: billenőkapcsoló, fokozatkapcsoló, forgócsapos kapcsoló, hőkapcsoló, mikrokapcsoló.


Lásd még:

(kapcsolómátri). Fémesérint kezővel, diódával, elektroncsővel tranzisztorral, vagy valamely más elektromos, mágneses elv felhasználásával felépített, kétkivezetésű vezérelt áramkör, mely egyik állapotában közel szakadást, másik állapotában közel rövidzárt képvisel. Az ideális kapcsolóáramkör frekvenciafüggetlen. A valóságos kapcsolóáramkör olyan ideális kapcsolóáramkör felhasználásával modellezhető, melynek soros átmeneti (r), párhuzamos átvezetési (R) ellenállása és söntkapacitása (C) van. A kapcsolóáramkör valamely hálózat meghatározott pontjai között létesített szakadással, ill. rövidzárral az áramkörben hirtelen feszültség- vagy áramátmeneteket létesít. Logikai hálózatokban a kapcsolóáramkörnek nevezzük az olyan több bemenetű, több kimenetű áramkört, amelynek működése a kapuáramkörök összekapcsolásától függ. Az ilyen kapcsolóáramkör szokásos további elnevezése: kapcsolómátrix. A kapcsolómátrixok néhány típusa: dekódolómátrix vagy dekódoló, kódolómátrix vagy kódoló, elosztómátrix stb. Ha a dekódolómátrix bemenetére kódolt információ érkezik (pl. bináris számrendszerben vagy binárisan kódolt decimális számrendszerben kifejezett jel), kimenetén a dekódolt információ jelenik meg. Pl. 3-bemenetű bináris dekódoló 23 kimenettel rendelkezik. A 8 kimenet közül a bemenő kód számértéke által meghatározott kimeneten - logikai IGEN-szint, a többin logikai NEM-szint jelenik meg. A kódolómátrix működése a dekódoló inverze. Az elosztómátrix a bemenetet 2n számú lehetséges kimenet közül azzal köti össze, melyei egy tt-bites binárisan kódolt jel kiválaszt.


Lásd még:

(cascode erősítő). Kétfokozatú erősítőkapcsolás, amelynek bemeneti fokozata földelt katódú, kimeneti fokozata földelt rácsú alapkapcsolásban működik. Elterjedt a tranzisztoros változat is. A kaszkóderősítő különösen nagy terhelőellenállás esetében - megnöveli az egyszerű földelt katódú fokozat feszültségerősítését és jelentősen csökkenti a fokozat - visszahatását. Ez utóbbi igen előnyösen kihasználható nagyfrekvenciás, elsősorban hangolt erősítőkben.


Lásd még:

A tv-technikában az átviendő optikai kép átalakítása töltés- vagy ellenállásképpé (ortikon, vidikon), majd ennek a vonatkozó szabványok szerinti letapogatása elektronsugárral, hogy ezáltal a térben egymás mellett elhelyezkedő töltés- vagy ellenállásképelemekből időben egymás után következő áramimpulzusokat ( képjelet) hozzunk létre. Ha a képelemek elég kicsik, akkor feltételezhető, hogy az optikai kép egy-egy képelemén belül a - felületi világosság - amivel az elektromos képelemek töltése vagy ellenállása arányos - állandó, tehát az optikai kép minden egyes képeleme egy-egy elektromos impulzussal jellemezhető. Minthogy a képelemeknek megfelelő elektromos impulzusok egyidejű átvitele műszakilag lehetetlen, az impulzusokat egymás után, a letapogatás sorrendjében hozzuk létre és továbbítjuk az átviteli láncon. A korszerű képbontás 300 000... 400 000 képelemre bontja a képet, ezért kell sokkal szélesebb frekvenciasáv a képjelek átvitelére, mint a hangátvitelhez (frekvenciaátvitel). A leírttól eltérő elvű a képbontás a futópontos rendszerrel történő filmközvetítés esetén ( filmközvetítés televízión). Ebben az esetben az átviendő optikai képet (filmet vagy diát) nem alakítjuk át töltés- vagy ellenállásképpé, hanem azt közvetlenül pásztázza végig egy, a - sorváltós letapogatás előírásai szerint futó fénypont, amelyet a filmre vetítünk (képezünk le). Az átbocsátott fényáramot, amelynek nagyságát a film képtartalma vezérli, egy elektronsokszorozó eső alakítja át áramimpulzusokká, képjellé.


Lásd még:
89. Kerámia


Alumínium-oxidból, magnézium-oxidból előállított anyag, melyet széles körben alkalmaz az elektronika szigetelők, kondenzátorok, tekercstestek céljára. A kerámia-szigetelésű kondenzátorok több száz megahertz tartományig használhatóak, hőtényezőjük a vegyi összetétellel változtatható meg. Kerámia anyagból készíthető szűrő, mikrofon is, de készülnek belőle jó minőségű, kis zajú ellenállások is.

Olyan áramkör, amely két kivezetéssel (két pólussal) csatlakozik a környezethez. Ha csak lineáris elemet (ellenállást, induktivitást, erősítőt stb.) tartalmaz, akkor a kétpólus lineáris, egyébként nemlineáris. A kétpólus paszszív áramköri elemeken (pl. ellenállás, induktivitás, kapacitás} kívül tartalmazhat aktív elemeket is (pl. feszültség- vagy áramgenerátor); ez esetben a kétpólus aktív. A reaktáns - (reaktancia) csupán veszteségmentes elemeket, egyszerű esetben induktivitást és kapacitást tartalmaz. Matematikailag az immittanciafüggvénnyel, röviden az immittanciával jellemezhető.


Lásd még:

Keresőgépek vezérlésére szolgáló művelet. A kijelölést adó, jól meghatározott feszültséget a kapcsológép vizsgáló ívsorának a kijelölendő keresztpontba eső ívpontjára adják. A vizsgáló ívsoron végigcsúszó vizsgáló kefére csatlakozik a gyorsműködésű vizsgáló jelfogó, amely a kapcsológépet a kijelölt ívponton megállítja és kis ellenállású söntöléssel a kijelölést megszünteti.


Lásd még:

Rendszerjellemző, mely a helykoordinátától nem függ. koncentrált paraméterű hálózatot leíró függvény racionális tört, azaz két valós együtthatós polinom hányadosa. koncentrált paraméterű hálózatok pl. az ellenállást, kapacitást, induktivitást, transzformátort, vezérelt generátorokat tartalmazó kapcsolások. ( elosztott paraméter).


Lásd még:

(parázsfénylámpa). Helytelen magyar szóhasználattal glimmlámpa. Nemesgázzal, leginkább neongázzal töltött, kisteljesítményű gázkisüléses lámpa, melyben a katódot körülvevő ködfénykisülés (parázsfénykisülés) a töltőgázra jellemző színű fényt szolgáltat. Mint minden gázkisüléses eszköz, a ködfénylámpa is csak korlátozó ellenállással sorbakötve üzemeltethető. Ezt az ellenállást gyakran a
foglalatába építik be. A ködfénylámpat rendszerint jelzésre használják.

A komplex impedancia régebbi elnevezése.


Lásd még:

A lavinajelenséget hasznosító tranzisztor. Bizonyos konstrukciós felépítés és külső áramköri elemek esetén a lavinatartományban dolgozó tranzisztor kollektoráram-kollektorfeszültség- karakterisztikájának egy részében az áram növekedésével csökken a feszültség, ami negatív ellenállású karakterisztikának felel meg. Az ilyen jellegű karakterisztikájú eszköz hasznosítható pl. kétállapotú kapcsolóként.


Lásd még:

Olyan hálózat, amelynek áramköri elemei az áramok, ill. feszültségek nagyságától, valamint a frekvenciától és időtől függetlenül állandók. lineáris hálózatokra érvényes a szuperpozíció elve, ami számítási egyszerűsítést jelent és a linearitásból következik az is, hogy szinuszos gerjesztésre a válasz mindig szinuszos lesz. A linearitás feltételezése mindig idealizálást jelent, mivel pl. az ellenállás nagyobb feszültség hatására melegedni kezd és megváltoztatja ellenállásának értékét. Még szembetűnőbb az idealizálás aktív elemeknél, pl. tranzisztoroknál, amelyek csak kis jeleknél tartják a megadott a- és b-áramerősítési tényezőjüket. Túlvezérelve nemlineáris torzítást okoznak.


Lásd még:

Olyan rendszer, pl. kapcsolás, amelynek paraméterei (generátorok, ellenállások stb.) és állapotjellemzői (áram, feszültség) között az összefüggés lineáris egyenletekkel vagy lineáris differenciálegyenletekkel írható de. Ha egy jel lineáris rendszeren halad át, alakja nem változik. lineáris rendszerekre érvényes a reciprocitás elve és a szuperpozíció elve. Mivel a lineáris rendszerek számítása sokkal egyszerűbb, mint a nemlineárisaké, utóbbiakat gyakran - legalább szakaszonként - lineáris rendszerekkel helyettesítik.

Elektronikus vagy mágneses (ferrites) áramkör, amely logikai feladatokat old meg. Alapáramkörökből épül fel, melyek logikai műveleteket hajtanak végre és tárolnak. A leggyakrabban használt logikai alapműveletek IN, VAGY, tagadás, NEM ÉS, NEM VAGY. Ezeket kapuáramkörök valósítják meg. A tárolást különböző típusú flip-flop áramkörök végzik.
Az elektronikus logikai áramkör általában logikai függvényt megvalósító részből és inverterből áll. A logikai függvényt realizáló rész ellenállásokból diódákból, tranzisztorokból állhat. Használatos logikai áramköri rendszerek: DCTL, DTL, ECL, RTL, TTL.
A mágneses (ferrites) logikai áramkörök általában több tekerccsel ellátott ferritmagos áramkörök. A bemenő információt egy-egy ferritgyűrű tárolja, A logikai függvényt a kimenő információt szolgáltató ferritgyűrű állítja elő a bemenő információt rögzítő ferritmagok kimenő tekercse és segédtekercsek segítségével. A mágneses logikai áramkörben az információt a ferritmag remanens indukciója tárolja. Kimenő elektromos jel a ferritmag átbillentésével nyerhető. A ferritmagos áramkörök tulajdonságai a csatolóáramkörökbe helyezett tranzisztoros erősítőkkel javíthatók. A ferrites logikai áramkör jelentősége a félvezetőtechnika, különösen a szilárdtest-áramkörök megjelenése óta csökken. Különleges célokra egyéb felépítésű logikai áramkörök is használatosak: tunneldiódás, kriotronos, fáziszáró oszcillátort tartalmazó, mikrohullámú stb.


Lásd még:

A mágnesezhető anyagok méret- és térfogatváltozása mágnesezés folytán. A változás az anyag tulajdonságától (rugalmasság, ellenállás, tehetetlenség stb.) függ. Természetesen az alakváltozás nem maradandó, hanem csak a mágnesezési időtartam alatti. Nikkel esetén a mágneses térerő irányában az anyag megrövidül, az erre merőleges irányban pedig meghosszabbodik. A 45%-os Ni-tartalmú permalloy éppen ellenkezően viselkedik. A vas úgy változik, hogy kis térerősségnél a mágneses térerő irányában megnyúlik. E jelenséget váltakozó áramú mágnesezés útján ultrahanghullámok előállításához és mechanikai rezgőrendszerek (szűrők) készítéséhez használják fel.


Lásd még:
102. MANDRO

(Mechanically Alterable Non Destructive Read-Out Stores). A tárolt információt mechanikus úton megváltoztatható, kiolvasáskor nem törlődő tárolók szokásos rövidítése. Ilyen típusú tároló pl. a lineáris ferritrudas, örvényáramos, ellenállásos, diódás, kondenzátoros stb. tároló.


Lásd még:

1. A zárási tartományban működő bipoláris tranzisztorokon folyó áram. Értelmezhető emitter és kollektor maradékáram, mindkettő értéke változik a báziskör kialakításának függvényében. A zárófeszültség növelésével általában telítést mutat a -, majd nagy feszültségnél ismét növekszik, a letörési jelenségek eredményeként.
2. Elektrolitkóndenzátoron polarizáló egyenfeszültség hatására folyó egyenáram, amit szivárgási áramnak is neveznek. maradékcsillapítás. Az áramkör üzemi csillapítása ( üzemi átviteli mérték) 600 W-os ellenállások között mérve. Közelítőleg az áramkör összes erősítéseinek és összes csillapításainak a különbségével egyenlő. Innen származik az elnevezése. Ha az áramkör maradékárama az átvitt frekvenciasávban nem állandó, hanem a frekvenciától függ, azt mondjuk, hogy csillapítástorzítása van.


Lásd még:

Tv-technikában az az áramkör, amely két vagy több bemenő jel lineáris kombinációjából kimenő jelet állít elő. A leggyakoribbak a passzív elemekből összetett mátrix áramkörök. Az ellenállásokból felépített mátrix áramköröknél szükséges lehet az ellenállások áthidalása kis trimmerkondenzátorokkal, hogy az osztás frekvciafüggetlen legyen.

Bipoláris tranzisztorok jellemzője. Az a legnagyobb frekvencia, amelyen az eszköz - veszteségmentes csatolóáramköröket feltételezve - önálló rezgésre bírható. Ezen a frekvencián a maximálisan elérhető - teljesítményerősítés egységnyi. A maximális rezgési frekvencia közelítő értéke: 0,2 ? ( (fT/rbCc)1/2, ahol fT a tranzit frekvencia; rb a bázisellenállás; Cc pedig a kollektor és bázis között mérhető visszaható kapacitás ( visszahatás).


Lásd még:
106. mikrofon

Mechanoelektromos átalakító, mely a hangrezgésekét elektromos áramrezgésekké alakítja át. A most használatos mikrofonok túlnyomó részénél a hangtérben elhelyezett és a hangrezgések által mozgatott, szilárd anyagú felület - a membrán - mozgása kelti az elektromos feszültséget, ill. áramot. Ha a membránnak csak egyik oldala érintkezik a szabad levegővel, akkor a mozgás a levegő nyomásváltozásával arányos. Az ilyen -mikrofont nyomásmikrofonnak nevezzük.

Ha a membrán mindkét oldala érintkezik a szabad levegővel, a membrán mozgása a levegőrészecskék sebességével arányos. Az ilyen mikrofont sebességmikrofonnak vagy nyomásgrádiens mikrofonnak vagy grádiens mikrofonnak nevezzük.

Aszerint, hogy milyen fizikai jelenség által keletkezik a membrán mozgása révén elektromos áram, a mikrofonokat több csoportba osztjuk: a) dinamikus, mozgótekercses mikrofon, amelyben a rendszerint gömbsüveg alakú membrán (átmérője 10 és 50 mm között változik) lengőte-kerccsel van összeerősítve. Elvi felépítése hasonló a dinamikus hangszóróéhoz. A lengőtekercs erős mágneses térben mozog, s benne feszültség indukálódik. A lengőtekercses - a leggyakrabban használt mikrofontípus. A dinamikus mikrofon ritkábban használt változata a szalagmikrofon, amelyben mágneses térben elhelyezett vékony, könnyűfém szalag képezi a membránt és egyben a ?lengőtekercset" ís. b) A kondenzátormikrofonban a vékony fémfóliából vagy fémmel bevont műanyag hártyából álló membrán a kondenzátor egyik fegyverzetét képezi. A kondenzátor kapacitása a membrán mozgásának ütemében változik, s ennek megfelelően változik a sarkain fellépő feszültség is. A kondenzátor - sarkaira egyenfeszültséget is kell kapcsolni. A membrán rendszerint kör alakú, 5 és 40 mm közötti átmérővel. A kondenzátornak nagy (több MW) a belső ellenállása, ezért (veszteségek elkerülése érdekében) rendszerint előerősítővel építik össze.

c) A kristály mikrofonban a membrán piezoelektromos kristálylapocskával van összekötve. A membrán mozgásából a kristályra ható hajlítóerő a lapocska két oldalán feszültségkülönbséget kelt. Olyan kivitel is található, ahol a kristálylap egyben maga a membrán is.

d) A szénmikrofon azon a jelenségen alapszik, hogy a tiszta széndara ellenállása a reá ható nyomás nagyságától függően változik. A leggyakoribb kivitel esetében a membrán széndarával megtöltött üreget fed be és a membrán mozgásakor változik a széndarára ható nyomás. A szénmikrofon a legérzékenyebb és egyben a legegyszerűbb mikrofon, de torzítása és zaja viszonylag nagy. Telefonkészülékekben az egész világon használják.

A mikrofon minőségi tulajdonságai (elvi felépítésétől függetlenül): az átvitt frekvenciasáv, az irányhatás ( irányjelleggörbe), a belső ellendilis, a torzítás, az önzaj, a mechanikai behatások iránti érzékenység.


Lásd még:

A mikrofon kimenetén a hasznos feszültség mellett fellépő zajfeszültség, amelynek nagysága szabja meg azt a legkisebb hangerősséget, amit a mikrofon még érzékelni tud. A dinamikus, a kondenzátor- és a kristály mikrofon mikrofonzaj a elsősorban ellenállászaj, az első két esetben azonban külső elektromágneses mezők növelhetik a mikrofonzajt. Szénmikrofonban a -t a szemcsék között fellépő kisülések okozhatják.


Lásd még:

(félvezető alapú monolit integrált áramkör). Félvezető egykristályból, elsősorban szilíciumból készülő integrált áramkör. Az áramkör elemeit egyetlen darab kristálylemezen alakítják ki, planár-technikával, a planár-tranzisztorok hasonlóan. A diódákat a tranzisztorok kivezetéseinek megfelelő összekötésével valósítják meg, az ellenállásokat megfelelően diffundáltatott csíkokkal (bázisdiffúzió). Kapacitások lezárt pn-átmenettel valósíthatók meg, induktivitást a monolit integrált áramkörhöz kívülről kell csatlakoztatni.


Lásd még:

Ellenállással terhelt erősítő kimeneti árama és feszültsége összetartozó értékeinek mértani helye. Iránytangense a terhelés ellenállásával egyenlő. A munkaegyenest az erősítő eszköz kimeneti áram-feszültségjelleggörbéjébe berajzolva a metszéspontot munkapontnak nevezik.


Lásd még:

(terhelőellenállás). Elektronikus eszköz kimenetéhez csatolt ohmos ellenállás vagy impedancia ohmos része, amely az eszköz kimenő teljesítményét felveszi. munkaellenállás pl. a végerősítő számára a hangszóró impedanciájának ohmos része, az adóberendezés számára az antennaellenállás, az ipari nagyfrekvenciás generátor számára a hevítendő tárgy becsatolt ellenállása stb.

111. műantenna

Olyan négypólus, amely helyettesíti a hangolatlan antennát a hozzá tartozó átvivő vonallal együtt és utánozza annak elektromos tulajdonságait. Célja egy adó vizsgálata, anélkül, hogy az elektromágneses térben zavarokat okoznánk. Lényegében olyan ellenállás, melynek nincs önindukciója és teljesítménye nagyobb, mint a vizsgált adóé. Feltétlenül árnyékolt dobozban kell elhelyezni.


Lásd még:

Olyan áramfeszültség-jelleggörbe, melynek van negatív differenciálhányadossal jellemezhető szakasza. Elektronikus - erősítők negatív ellenállású jelleggörbéje gerjedékenységet eredményezhet, ezért erősítő célra használt eszközöknél lehetőleg elkerülik kialakulását. Billenő áramkörökhöz előnyösen alkalmazhatók a negatív ellenállású jelleggörbéjű eszközök. Elsősorban a kétpólus jellegű diódák terjedtek el, mint amilyen az alagútdióda, Gunndióda stb.


Lásd még:


Különleges félvezető, amely három ponton átmenetet tartalmazó négy lapkából áll. Általában kapcsolási célra használják, minthogy fordított irányban úgy viselkedik, mint egy közönséges dióda, nagy az ellenállása és alig folyik áram át rajta. Vezető irányban eleinte csekély áram folyik, egy bizonyos pont elérésekor hirtelen indul be az áram, akkor is, ha a feszültség minimális. Rendszerint egy rövid indító impulzussal kapcsolják a diódát. A kapcsolási idő gyors, 1-2 nanoszekundum.


Egy bemeneti és egy kimeneti kapocspárral rendelkező hálózat. A bemeneti oldalt primer oldalnak, a kimeneti oldalt szekunder oldalnak nevezik. Ha csak lineáris elemekből áll, akkor lineáris négypólusnak ; ha nemlineáris elemeket is tartalmaz, akkor nemlineáris négypólusnak nevezik. Ha csak passzív elemekből épül fel (ellenállás, kondenzátor, induktivitás stb.), passzív négypólusnak nevezik. Ha pedig aktív elemeket is tartalmaz (pl. feszültséggenerátor, áramgenerátor), aktív négypólusról beszélünk. A reaktáns négypólusban nincs hatásos teljesítményt felvevő elem (ellenállás), csak veszteségmentes induktivitások és kapacitások. Az általános négypólust négy paraméter írja le egyértelműen (négypólus-paraméterek). A reciprok négypólust csak ( reciprocitás) három paraméter jellemzi, ezzel a tulajdonsággal nem rendelkező négypólusokat nonreciprok négypólusnak nevezik. A jellemző paraméterek száma tovább csökken, ha a négypólus villamosan szimmetrikus (villamos szimmetria). Ebben az esetben a négypólust két paraméter jellemzi. A geometriailag szimmetrikus négypólusok villamosan is szimmetrikusok. (Geometriai szimmetria egy függőleges tengelyre való szimmetriát jelent.) Villamos és geometriai szimmetrián kívül gyakran szerepel a földszimmetria. A földszimmetrikus (kiegyensúlyozott
egy vízszintes tengelyre szimmetrikus. A földaszimmetrikus kapcsolások általában átmenő földvezetéket tartalmaznak a bemenet és kimenet között. Villamos szimmetrikus négypólusok paraméterei a Bartlett-tétel segítségével számíthatók.


Lásd még:

Olyan ellenáldás, amelynek szélessége és hossza egyenlő egymással, vastagsága általában eltérő érték. Ha a vastagság és a fajlagos ellenállás állandó, akkor az ellenállás értéke független a hossztól és a szélességtől. A négyzetes ellenállás fogalma integrált áramkörökben használatos, ahol minden ellenállás vastagsága és fajlagos ellenállása azonos, így a különböző ellenállásértékek a hosszúság és a szélesség különböző arányaival valósíthatók meg.


Lásd még:

(érzékenység). Mikrofon érzékenysége a környezetében fennálló hangnyomással szemben, számszerűen kifejezve. Egységes értékelés nem alakult ki. Leggyakrabban a mikrofon sarkaira kapcsolt - névleges illesztési értékű - ellenállásban hővé alakuló teljesítményt szokták megadni dBben (decibel), 1 mW-ra mint 0 szintre vonatkoztatva. Ez az érték független a mikrofon impedanciájától. Pl. a mikrofon impedanciája 200 W és érzékenysége -66 dB, ez azt jelenti, hogy 1 dyn/cm2 hangnyomás esetén (megfelel normális beszéd hangnyomásának mintegy 3 m távolságban) a terhelő ellenálláson 0,25 ? 10-6 mW teljesítmény alakul át hővé. Ez 200 W impedancia esetén 0,22 mV-nak felel meg. Egy amerikai szabvány 1 mW helyett 0,0002 dyn-cm2 hangnyomásra (megfelel az átlagos fül hallásküszöbének) vonatkoztatja az érzékenységet. Ebben a megfogalmazásban a mikrofon érzékenysége 74 dB-lel kisebb számként, tehát - 66 helyett -140 dB-ként adódik. Kristálymikrofon érzékenységét feszültségben szokták megadni 1 dyn/cm2 hangnyomásra vonatkoztatva.


Lásd még:

A nyomtatott áramköri lapon a mintázat olyan formai kialakítása, amely villamos alkatrészül szolgál. Készítenek nyomtatott kivitelben kondenzátorokat, tekercseket, ellenállásokat, érintkezőket és osztott paraméterű alkatrész-csoportokat, pl. RC-tagokat. Utóbbiak klasszikus alkatrészekkel nem is helyettesíthetők.


Lásd még:

Kerámia alap anyagon a nyomtatott áramköri lap kialakítására alkalmas eljárás. Kerámia lapkár szitanyomással a huzalozásnak megfelelő mintázattal ezüstpasztát visznek fel, majd igen magas hőfokú, fokozatos beégetéssel kerámialapka és az ezüst között jó kötést hoznak létre. Hasonlóan egyéb kolloid anyagok (pl. nyomtatott ellenálláshoz) is kötésbe hoz hatók az alaplapkával. A nyomtatott kerámiatechnika alkalmazásának előnyei a fémfelületek igen jó vezetőképesség és kötése, a lapkák nagy szigetelési ellenállása, és a magas hőállóság. A kerámialemezek törékenysége miatt leginkább csak a mikro elektronikában használják.


Lásd még:
119. ohm

Az ellenállás mértékegysége. Jele: W 1 W ellenálású az a vezető, amelyen 1 V feszültség hatására 1 A áram folyik át (Ohm törvény). Nemzetközi meghatározás szerint 1 W az az ellenállás, amelyet egy 14,4521 gramm tömegű, állandó keresztmetszetű, 106,300 cm hosszúságú higanyoszlop az olvadó vas hőmérsékletén az állandó árammal szemben kifejt. (1 Winternational) 1 Wint== 1,000 49 W


Lásd még:

Elektromos generátorok vagy elektronikus erősítőfokozatok összekap-csolása a fogyasztóval, a maximális teljesítményátvitel megvalósítása érdekében. Elektromos generátorok illesztése akkor optimális, ha a lezárás impedanciája egyenlő a forrásimpedancia konjugált komplex értékével. Elektronikus fokozatoknál a nyugalmi munkapont helyzetének, a tápfeszültségnek és a fogyasztó - esetleg transzformált - ellenállásnak az összehangolásával állít-ható be.


Lásd még:

Elektromos alkatrészek leírására használatos módszer, amikor a koncentrált paraméterek használata nem vezet eredményre. osztottparaméteres jellemzésre van szükség akkor, ha az alkatrész lineáris mérete megközelíti az elektromos jel hullámhosszát ( tápvonal), továbbá akkor, ha az elemen belül nem különíthetők el egymástól az ellenállások, kapacitások, induktivitások (pl. elosztott-paraméteres R-C, hálózatok.


Lásd még:

Mikrohullámú jelek erősítésére alkalmas tranzisztor. Az áramkiszorítás jelensége miatt nagy áramsűrűségeknél az emittereknek csak a kerülete emittál. Ugyanakkor a kiürített réteg kapacitásának csökkentése, azaz a nagy határfrekvencia megkívánja a. kis emitterterületet. Az emitter lineáris méretének csökkentésével a kerülete egyre nagyobb lesz a területéhez képest. Ezért az overlay tranzisztorban igen sok független kis emittert alakítanak ki, egy aránylag nagyfelületű bázisrétegben. A bázisrétegben, mely p-típusú, az ohmikus ellenállás csökkentésére rácsszerűen p+ diffundált csíkokat hoznak létre, és egy-egy rácspontba kerül az n+-típusú emitter. A félvezető alaptömb (n+-típusú) maga a kollektor. Az emitterekhez ablakokat nyitnak, majd 2-2 sor emittert egy fém csíkkal átfednek. Az emitterek között levő p+ báziscsíkokat ez a fém csík átfedi, rövidzárt azonban nem okoz, mert közben van egy oxidréteg. Az overlay szó ezen átfedésből származik.


Lásd még:

Az ideális és a valóságos - áramkör között eltérést okozó olyan elem, mely az áramkör működését zavarja, s a tervező akaratától függetlenül, pótlólagosan jelenik meg az áramkörben. Konkrét kapcsolási elemként sohasem jelennek meg, hanem az áramkörbe beépített elemekben, vagy azok között mint nemkívánt másodlagos hatások, Passzív parazita elemek a parazitaellenállások, kapacitások, induktivitások; aktív parazita elemek a parazita félvezető diódák, tranzisztorok, tirisztorok. Utóbbiak nemkívánt erősítő vagy nemlineáris funkciót végezhetnek.


Lásd még:

Olyan alkatrész, amely feszültség- vagy áramforrást nem képvisel, ill. annak nem tekinthető. Pl. ellenállás, kondenzátor, tekeres.


Lásd még:
125. pin-dióda

Nagyfeszültségű félvezető dióda, amelynek p- és n-rétege között intrinsic kristály van. Záróirányú előfeszítés esetén e rétegben nincsen tértöltés, így a térerő benne helytől független értékű. Mivel a lavinajelenség közelítőleg egy adott térerőnél következik be, az i-réteg vastagságának növelésével növelhető a letörési feszültség. Nyitóirányban a p-, ill. n-oldalról az i-rétegbe belépő töltéshordozók nagymértékben csökkentik annak ellenállását, így nagy áramok esetén is kicsi lesz a nyitóirányű feszültség. A pin-dióda igen elterjedt a teljesítményelektronikában.


Lásd még:

Epitaxiális kristálynövesztés felhasználásával készült planár tranzisztor. A kiindulás egy erősen szennyezett, kis fajlagos ellenállású, n+-típusú szilícium szelet. Ezen epitaxia segítségével gyengén szennyezett n-réteget növesztenek, majd ebben a rétegben készül a szokásos planár-eljárással a tranzisztor. Az n+ alap biztosítja a kis soros kollektorellenállást, az n epitaxiális réteg pedig a nagy letörési fésültséget.


Lásd még:

Munkapont-beállítás céljára az elektroncső rácsa és katódja közé kapcsolt feszültség. A rács-előfeszültség kétféle módon állítható elő. a) Külön feszültségforrással; b) a katódkörben levő ellenállásról levett feszültséggel. Ez utóbbi stabilabb munkapont-beállítást eredményez.

128. RC szűrő

Olyan szűrő, amely csak ellenállásokat és kapacitásokat tartalmaz. Könynyen készíthető nem túl szigorú specifikációjú alul- és felüláteresztő szűrő, valamint kettős T-kapcsolásban szelektív lyukszűrő


Lásd még:

Kerámia hengerre vagy rúdra felvitt, nagy fajlagos ellenállású, vékony vezetőrétegből áll. A pontos ellenállásértéket a vezetőrétegbe köszörült spirális horony segítségével állítják be. A kristályos szén rétegellenállást vákuumkemencében, magas hőmérsékleten, szénhidrogén-gőzök segítségével állítják elő. Kötőanyagot nem tartalmaz, így stabilitása nagy. A gőzölési idő betartásával spirál köszörülés nélkül pontos, indukciószegény rétegellenállást állítanak elő. A bór-karbon - nál a szénhidrogénhez bórt tartalmazó vegyületet is adnak, így nagyobb stabilitás érhető el. A fém rétegellenállások előállításánál a fémréteget (nikkel-króm vagy arany-platina) vákuumgőzöléssel vagy - katódporlasztással viszik fel kerámia, vagy üveg testre.


Lásd még:

A rezonanciaellenállás rezgőkör impedanciája rezonancia esetén.

Tekercsekben a tekercselési huzal ohmos ellenállásán az átfolyó áram által okozott, hővé alakuló veszteség. A rézveszteség a frekvenciával növekszik, mivel nagy frekvenciákon az áramvezetésben csak a vezeték felülete vesz részt. rézveszteségnek tekintendő a vezetékanyagban keletkezett örvényáramok okozta hőfejlődésnek megfelelő veszteség is.

132. RTL

(Resistor Transistor Logic) = Ellenállás=tranzisztor logika; ellenálláscsatolású tranzisztoros logika). Logikai áramköri rendszer, amelyben a logikai függvényt ellenállásokból álló hálózat valósítja meg, a kimenő jelet inverter szolgáltatja. Az áramkör - méretezésétől függően - különböző logikai műveletek realizálására használható. Az ellenállásos összegező hálózat vezérelheti a tranzisztort, ha legalább egy bemenetére logikai IGEN-szint kerül (a megvalósított logikai függvény: NEM VAGY), vezérlőjelet válthat ki akkor is, ha a bemenetekből legalább adott számú bemenetre logikai IGEN-szint kerül (többségi logikai áramkör). Az RTL áramkörök előnye az egyszerű felépítés, a kis ár, hátránya a viszonylag kis működési sebesség, s a működtetésükhöz szükséges, viszonylag nagy vezérlőfeszültség, valamint a bemenetek korlátozott száma.

Feszültséget közel állandó értéken tartó áramkörökben használatos, gáztöltésű elektroncső. Az egyenáramú tápfeszültséget a stabilizáló feszültségnél nagyobbra kell választani L a többletet a stabilizátorcsővel sorba kapcsolt ohmos ellenálláson - vagy jobb stabilizálás elérésére pozitív hőmérsékleti együtthatójú ellenálláson - ejteni. llyen kapcsolások -vel párhuzamosan kapcsolt fogyasztó számára a tápfeszültség-ingadozás és a terhelés két határértéke között (a terhelő áram alsó határa gyakran nulla) mintegy 0,5°%-on belül állandó feszültséget szolgáltatnak. A stabilizátorcső szokásos feszültségfokozatai: 75, 85, 100, 140, 150 V. Nagyobb feszültségek stabilizálására a - ket sorba kapcsolják; ma már nem használatosak a régebbi, 280 V-os stabilizátorcsővek, melyek több sorba kapcsolt szakaszt tartalmaztak. Nagyobb terhelésű stabilizátorokban a -stabilizátorcsővet csak feszültségösszehasonlító áramkörben, referenciafeszültség előállítására használják. A referenciafeszültség és a tényleges feszültség különbségével, a hibajellel, a stabilizáló áramkör áteresztő elemét (pl. tranzisztort) vezérlik. Léteznek kis terhelhetőségű, nagy feszültségállandóságú feszültségreferenciacsövek is. A stabilizátorcsőt újabban kiszorítják a zénerdiódák.

A levegő a mozgó membránnal szemben ellenállást fejt ki. A viszszahatás komplex jellegű. A membránra ható erő és az általa előidézett mozgássebesség (az erő irányában) hányadosát nevezzük sugárzási impedancianak. Ennek valós része a sugárzási ellenállás.

Hangolt vagy hangolatlan erősítő, amelynek erősítése széles frekvenciasávban állandó. Az átviendő jelek lehetnek szinuszosak is, de gyakran impulzusok erősítésére van szükség és ez indokolja a széles sávot. A széles sáv relatív fogalom: a tv-technikában általában a video- és a középfrekvenciaerősítőket tekintik szélessávú erősítőknek.

Videoerősítő. Hangolatlan szélessávú erősítő, amelynek frekvenciasávja 20...25 Hz-től 5...6 MHz-ig terjed. Az adó oldalon fekete-fehér adás esetén videoerősítő erősíti a képfelvevőcső szolgáltatta videojelet a modulációhoz szükséges szintre. Ez többfokozatú RC erősítő, nagyés kisfrekvenciás kompenzálással. Fekete-fehér tv-vevőkészülékben a videodemodulátorból kilépő jelet erősíti a videoerősítő a képcső kivezérléséhez szükséges szintre. Rendszerint egyfokozatú ellenálláserősítő nagyfrekvenciás kiemeléssel. Színes adás esetén az alapszínjeleket, színkülönbségjeleket és világosságjeleket erősíti a videoerősítő, színes vevőkészülékben pedig a képcsövet vezérlő videojeleket: a világosságjelet, a színkülönbségjeleket, és R-G-B vezérlés esetén ( képcsővezérlés) az U'R, U'G, U'B, vagyis a gammakorrigált - alapszínjeleket. Megjegyzendő, hogy a színkülönbségjelek erősítéséhez szükséges - felső frekvenciahatára kb. 1 MHz, az U'R, U'G, U'B jelek, valamint a világosságjel-erősítéskor pedig kb. 4 MHz a felső frekvenciahatár.

Képközépfrekvencia-erösítő. Hangolt - a tv vevőkészülékekben, amelynek amplitúdó- és csoportfutási idő ingadozás karakterisztikáját a frekvenciaátvitel követelményei szabják meg. Rendszerint kétfokozatú erősítő, sávszűrő -bemenettel, csatolással és -kimenettel. A sávszűrők az átviteli karakterisztika vízszintes részének közepére vannak hangolva, csillapításuk különböző. ezáltal lehet elérni a közel egyenletes átvitelt kb. 4 MHz széles sávban.


Lásd még:


A szigetelőanyag is átenged nagyon csekély áramot, az ilyen ellenállást ohm/cm-ben adják meg. Jó szigetelőanyag szigetelési ellenállása 10 milliárd ohm/cm felett van.


Szigetelőlapkán létrehozott integrált áramkör. Az áramkör passzív elemei ( ellenállás, kapacitás) a gyártás folyamán a lapkán készülnek, az aktív elemeket (- tranzisztor, dióda) kész állapotban külön beforrasztják. A szigetelő alapú integrált áramkör két csoportra osztható: a vékonyrétegáramkörök üveg alapon, vákuumgőzöléssel készülnek. Az ellenállások anyaga króm-nikkel-ötvözet, az összeköttetéseké arany. A vastagréteg-áramkörök kerámia alapon készülnek, szitanyomás segítségével. Az ellenállások és összeköttetések anyagai speciális összetételű paszták, melyeket a felvitel után a kerámia alapba beégetnek.


Lásd még:

Érintkezőhálózatokban induktív terhelést tartalmazó áramút megszakításakor fellépő szikra vagy ív képződésének megakadályozása. Legegyszerűbb formája a megszakítóval párhuzamosan kapcsolt, ellenállás-kondenzátor soros tag. Alkalmaznak ellenállásos és diódás szikraoltást is.

Nagy ellenállású feszültségmérő, melynek skálája decibelben vagy neperben az abszolút feszültségszintet ( abszolút szint) tünteti fel. Mutathatja az abszolút teljesítményszintet is, de ekkor feltüntetik, hogy mekkora áramkörellenállásra (rendesen 75 vagy 150 W) hitelesítették. Ha az áramkör ellenállása 600 W, akkor az abszolút feszültség- és teljesítményszint egymással egyenlő.


Lásd még:
141. Szűrő


Passzív, vagy aktív áramkör. Célja egy jel, vagy áramforrás módosítása. A passzív szűrő nem igényel működéséhez áramot, de mindig bizonyos veszteség keletkezik benne. Az aktív szűrőhöz áramellátás szükséges, de akár erősítésre is alkalmas. Tápegységeknél a szűrő kondenzátorokból, ellenállásokból és önindukciós tekercsekből (fojtó) állhat, célja az egyenirányított áram hullámosságának simítása. A távközlésben használnak szűrőket bizonyos frekvenciák leválasztására, miközben mások csillapítás nélkül átjutnak a szűrőn. Ezek is általában kondenzátorokból, tekercsekből állnak, néha ellenállást is tartalmazhatnak. Az aktív szűrők céljára műveleti erősítőket használnak. Ezeken kívül vannak mechanikus, kristály és kerámia szűrők is. A sávszűrő két megadott frekvencia között minden frekvenciát átereszt, másokat levág. Az alul áteresztő szűrő egy adott frekvencia alatt minden frekvenciát átenged, másokat levág. A felül áteresztő szűrő ennek ellentéte, adott frekvencia felett mindent átereszt. A szelektív szűrő egyetlen frekvencia levágására szolgál, ilyen a hullámcsapda.


Tápegységekben használt kondenzátor, a lüktető egyenáram simítására. Nagysága nagy feszültségeken néhány mikrofarad, kis feszültségeknél akár több ezer mikrofarad. Működésük a csúcsok tárolásán alapul. Nagy kondenzátoroknál a tárolás hosszan tartó lehet, ezért levezető ellenállásokkal oldják meg, hogy kikapcsolás után a kondenzátor kisüljön. Hibaelhárításnál kikapcsolás után a szűrőkondenzátorokat mindig ki kell sütni beavatkozás előtt.


Elektronikus berendezés energiaellátását biztosító elektromos generátor. A vezérelt energiaátalakító elvén működő erősítők és egyéb jelformáló fokozatok a - által leadott energia egy részét juttatják a fogyasztóra. A tápforrás az esetek nagy részében terhelhető, kis belső ellenállású és lehetőleg állandó forrásfeszültségű egyenfeszültség-forrás, de találkozunk váltakozó áramú, sőt kifejezetten nagy frekvencián működő tápforrással is.


Lásd még:

Rádió- vagy televizióadó végfokának csatlakozása a tápvonal bemenetéhez és a tápvonal kimenetének csatlakozása az antennarendszerhez oly módon, hogy a tápvonalon az állóhullám-viszony ne haladja meg az előírt értéket. Ez a tápvonal lezárására azt a követelményt jelenti, hogy a lezáró impedancia minél jobban megközelítse a tápvonal hullámellenállását.


Lásd még:
145. telefon

(távbeszélőkészülék). Beszédenergia elektromos jelekké való át- és visszaalakítását, az adás és vétel irányának egyesítését, a vonalhoz való illesztését, a hívójel észlelését és a választási jelek leadását végző berendezés. Az általánosan használt telefonban elhelyezett mikrofon a vezérlési elv alkalmazásával működő átalakító. A szénmikrofonban a hangnyomás-változással arányos ellenállásváltozás a mikrofonon átvezetett egyenáramot módosítja és a mikrofon kapcsain váltakozó feszültséget ad. A hallgató az elektromágneses átalakítók csoportjába tartozik. Az érkező váltakozó feszültség hatására a mágneses membránnal összekapcsolt akusztikus membrán rezgése a hallgató terében váltakozó hangnyomást hoz Iétre. A mikrofon és a hallgató kapcsolása biztosítja, hogy a hallgatóba a saját hang legalább 2 Np ( neper) csillapítással érkezzék, megoldja az adás- és vételirány egyesítését és művonal segítségével a vonalhoz való illesztést.


Lásd még:


Adók tápegységénél jelentős eltérés lehet az üresjárati és az üzem közbeni feszültség között. Ezért terhelő ellenállással csökkentik az üresjárati feszültséget. Ez ugyan veszteséget okoz, de szükséges, főleg távíró adásnál. Általában az üzemi áram 10 %-a körül szokták méretezni.

Az elektromos impedanciával analóg fogalom, a szilárd testekben végbemenő termikus folyamat leírására. Az elektromos impedancia definíciója itt is érvényes, csak feszültség helyett hőmérséklet, áram helyett hőáram értendő. A termikus ellenállásokból és termikus kapacitásokból építhető fel, az elektromos áramkörökhöz hasonló módon.


Lásd még:

Szabályozott hőmérsékletű teret előállító berendezés. Tágabb értelemben, belső tere a környezetnél alacsonyabb is lehet, de általában magasabb, azaz a termosztát többnyire csak fűt. A híradástechnikai termosztátok kristályok, hőmérsékletfüggő félvezető elemek, esetleg egész áramkörök konstans hőmérsékleten való tartására alkalmasak. Részei: szabályozott hőmérsékletű belső tér, fűtőtest, hőmérsékletérzékelő, hőmérsékletszabályozó áramkör, külső hőszigetelés. A termosztát jósága a szabályozási tartományba eső külső környezeti hőmérsékletváltozás és az általa a belső térben létrehozott hőmérsékletváltozás hányadosa. A termosztát szabályozására felhasználnak: hőkapcsolót, valamint hőmérsékletfüggő ellenállást (negatív- és pozitív hőmérsékleti tényezőjű ellenállást), változó ellenállást. A hőmérséklet szabályozására felhasználhatók az egyes anyagok (pl. naftalin) olvadékainak fázisállapotai.


Lásd még:

(kábeltoldalék). Meghatározott kábelhosszat helyettesítő művonal. Terhelt hangfrekvenciás kábelek (terhelt kábel) esetén az áramkörnek csak az ellenállását és kapacitását, helyi kábelek esetén pedig csak a kapacitását pótolja. Mivel a hiányzó induktivitást nem pótolja, ezért rendszerint csak 250, 350...850 m-es hosszak pótlására készülnek.


Lásd még:

Olyan ellenállás, melynek teste az ellenállás anyagából készült tömör rúd, melybe a kivezetőhuzalokat ágyazzák. Anyagául a szenet, grafitot, kormot, ill. különféle fémoxidok és kötőanyag keverékét használják. Legtöbbet alkalmazott tömör ellenállás a szénellenállás, melynek anyaga vegyi úton nyert szén. Nagy zajtényezője miatt csak a zajt nem okozó áramkörökben használják.


Lásd még:

Erősítésre használható félvezető eszköz. Működését az ideális tranzisztor határozza meg, amit a valóságban másodlagos tényezők befolyásolnak. Ilyenek az egyes félvezető rétegek soros ellenállásai, továbbá a különböző parazita elemek.


Lásd még:

Tunneldióda negatív ellenállású szakaszát felhasználó, gyorsműködésű logikai áramkör. Az alapáramkörök ellenállásos - összeadóegységéből és a munkaellenállás segítségével a karakterisztika kezdeti pozitív szakaszára beállított munkapontú tunneldiódából állnak. Az egydiódás áramkörökből ÉS-kapu, - VAGY kapu stb. készíthető. Több bemenetű ÉS kapu esetén a kezdeti, nyugalmi munkapont úgy választható meg, hogy csak valamennyi bemenet egyidejű gerjesztésekor kerüljön át munkapont a negatív ellenállású szakaszon át a nagy feszültségszintű pozitív ellenállású szakaszra. VAGY-kapu bármely bemenetét gerjesztve a munkapont a kisfeszültségű pozitív ellenállású szakaszról a nagyfeszültségű pozitív ellenállású szakaszra kerül, és a gerjesztés megszűnése után is ott marad. A visszaállítás nyugalmi munkapontba visszaállító impulzus segítségével történhet. A tunneldiódás fokozat áramerősítési tényezője egynél nagyobb, ezért több további fokozat meghajtására alkalmazhatók. Tulajdonságai javíthatók két tunneIdiódás alapkapcsolásokból felépített áramkörökkel (Goto áramkör), tunneldióda és tranzisztor együttes alkalmazásával. Az utóbbival 0,5 ns körüli működési idő érhető el.


Lásd még:
153. ultrahang

A fül hallástartományának felső határánál (20 000 Hz-nél) nagyobb rezgésszámú ?hangrezgések". Rezgésszáma 108-on értéket is elérhet. A hangrezgés jelleget az adja, hogy - mint a hallható hangok - az ultrahang is anyaghoz (légnemű, cseppfolyós és szilárd) van kötve.

Az ultrahangok előállítása elvileg hasonló a hallható hangokéhoz. Elektronikus ultrahang generátor után kapcsolt erősítő táplálja az adót (hangszórót). Az ultrahangok sokféle alkalmazása elsősorban folyadékokkal és szilárd testekkel kapcsolatos. Ezek (a levegőéhez képest) sokszorosan nagyobb sugárzási ellenállása miatt már kis (m-nagyságú) amplitúdókkal is nagy teljesítmények sugározhatók el. Ennek megfelelően az adó többnyire rezgő kvarckristály (lényegében kristály hangszóró).

Az ultrahangokat felhasználják a vegyiparban kémiai folyamatok gyorsításához, anyagvizsgálatokhoz, vízmélységméréshez, az egészségügy területén diagnosztikai eszközként és mint gyógyeszközt stb.


Lásd még:

Ultrarövidhullámoknak (rádióhullámok) megfelelő frekvenciájú bemenő jelek ezen keresztül jutnak a szignál generátorból a rádió-vevőkészűlékbe. Az URH-műantenna ellenállásokból képzett négypólus. Ellenállásértéke akkora, hogy a szignálgenerátorból jövő kábelt ennek hullámellenállásával (hullám-impedancia) zárja le. Impedanciája a vevőkészülék bemeneti áramköre felől nézve egyenlő értékű a vevőkészülékhez előírt bemeneti impedanciával.


Lásd még:
155. vadrezgés

Rezgéskeltőkben, adókban, erősítőkben keletkező, nagyfrekvenciájú nemkívánatos rezgések, amelyek az üzem befolyásolása mellett csövekben, tranzisztorokban károkat is okozhatnak. Kis fojtótekercs vagy 50...100 W-os ellenállás beiktatása a rácskörbe, ill. a báziskörbe hathatós kiküszöbölési mód.

(párologtatás, vákuumgőzőlés). A fémezés legáltalánosabban elterjedt módja. A vezető vagy szigetelő fémezendő tárgyat vákuumkamrában (10-4...10-4 torr) a hevített bevonó fém gőzsugarának útjába helyezik; több apró tárgy esetén a tárgyakat folyamatosan mozgatják, forgatják. A tárgyak felületén kondenzálódó atomok képezik a bevonatot, amely néhány A vákuumpárologtatástól néhány tizedmilliméter vastagságúra készíthető. A hevítés módjai: közvetlen áramátmenettel (huzal formájú anyagoknál) vagy ellenállásfűtésű csónakban, tégelyben, vagy pedig elektronsugárral fűtött tégelyben.


Lásd még:
157. varisztor
A varisztor (régebben használatos néven VDR - Voltage Dependent Resistor - egyfajta fém-oxid ellenállás nemlineáris karakterisztikával.
A rákapcsolt feszültség adott értékének elérésekor hirtelen csökken az ellenállása: ezt a tulajdonságát túlfeszültség levezetésére (eldisszipálására) használjuk.
Polaritása nincs, modellezhető két szembekapcsolt zenerrel is.
Tárcsakondenzátor kinézetű tokozású, az átmérőből durván következtethetünk a teljesítményére.
Gyakran alkalmazzuk relétekerccsel, érintkezőkkel párhuzamosan, tirisztorok, triacok védelmére - minden olyan helyen, ahol nem a pontos feszültségnél való határolás a lényeg (tűrése 10-20%).
Lásd még:

A mágneses anyag váltakozó átmágnesezésénél hőtermeléssel járó energiaveszteség. Tekercseknél az induktivitással soros vagy párhuzamos ohmos ellenállásként veszik figyelembe. A vasveszteséget különböző temészetű veszteségekre lehet bontani, ami a veszteségek megítélését a számításokat nagy mértékben elősegíti. A hiszterézisveszteség. mely a mágnesezési görbe területévei arányos. szintfüggő és a frekvenciával lineáris összefüggésben van. Az örvényáram-veszteség, mely a mágneses anyagban indukált és annak villamos vezetőképessége folytán keletkezett rövidrezárt áramkörök melegfejlesztéséből adódik. A vasveszteség fennmaradó része a maradékveszteség. ferriteknél az örvényáram-veszteség a többi veszteséghez viszonyítva elhanyagolható. A maradékveszteség a frekvenciával olyan összefüggésben van, hogy csak diagrammal ábrázolható vagy meghatározott frekvenciákra adható meg. Az erősáramú gyakorlatban a vasveszteséget a maximális mágneses indukció közlése mellett súlyegységre adják meg. V10=1,5 W/kg pl. azt jelenti, hogy a fajlagos veszteség 10 000 Gauss-indukció mellett kg-onként 1,5 W.


Lásd még:

Ellenállás, amelynek az a feladata, hogy az áramerősséget (pl. rövidzárlatkor) tűrhető értékre határolja.

Fogyasztóhoz csatlakozó erősítőfokozat vagy berendezés. Általában teljesítményerősítő-fokozat, de vannak olyan fogyasztók is, amelyek nagy ellenállásúak és csak feszültség kell az üzemeltetésükhöz. A végerősítő nagy jelszinten, nagy kivezérléssel dolgozik és soha nem elhanyagolható az átviteli jelleggörbe nemlinearitásából adódó torzítása, ami negatív visszacsatolással csökkenthető.



Több áramkörös berendezéseknél az utolsó fokozat, vagy adóknál a teljesítmény fokozására alkalmazott külön fokozat. Általában a kimenő rezgőkörét hangolják a frekvencia és az illesztés pontos beállításához. Újabban megjelentek hangolást nem igénylő szélessávú végerősítők is.


Lásd még:

Központokban a vonalak felől érkező esetleges túlfeszültségek és túláramok elleni védelemre szolgáló, összetett szerelvény, Általában a következő védelmi eszközökkel van ellátva: a) szikraköz a vonalág és a föld között nagyobb túlfesz ültség átívelésére; b) szénlemezes túlfeszültség levezető, csillámlemezzel elválasztott szénlemezek, amelyek közül az egyik a vonalágra, a másik a földre van kapcsolva és túlfeszültség esetén a csillámlemezen levő lyukakon keresztül átívelés, esetleg tartós földelés jön létre; c) hőtekercs, könnyen olvadó fémmel ellátott ellenálláshuzal-tekercs, amely sorosan kapcsolódik a vonalágba és tartós túláram esetén kiolvadásával a központról leválasztja és földeli a vonalágat. A villámvédő borda egy-egy eleme egy vonalérpár részére tartalmazza a felsorolt védőeszközöket. Rendszerint 20...25 érpáros kivitelben összeszerelt egységekbe kerül alkalmazásra.

Egyenirányító kapcsolás, amelynek a párhuzamosan kapcsolt egyenirányítóval és terhelőellenállással sorba kötött töltőkondenzátora van. Főképpen röntgencsövek táplálására használják (feszültségkétszerező).


Lásd még:
163. volt

A feszültség egysége. Jele: V. A feszültség akkor 1 V, ha 1 A áram esetén a teljesítmény 1 W (watt). Korábbi definíciója szerint 1 V az a feszültség, amely 1 W ellenálláson 1 A erősségű áramot hoz létre.


Lásd még:

Olyan - kétpólus, amelynek impedanciája az átvitt frekvenciasáv minden frekvenciáján jól megközelíti egy adott vezetékpár (vonal) vagy áramkör impedanciáját. Általában villaáramkör kiegyensúlyozására használják. Kéthuzalos erősítőkben pl. e célból a kéthuzalos vonal impedanciáját kell utánoznia. Elemei vagy azok egy része gyakran változtatható kivitelben készül, hogy a helyszínen pontosabban beállítható legyen. Legegyszerűbb változata az egyezményes vonalutánzat mely 600 W-os ellenállásból és azzal sorba kötött 1 vagy 2 mF kapacitásból áll, és melyet főleg bizonytalan hosszúságú előfizetői vonalak egyensúlyozására alkalmaznak.


Lásd még:
165. watt

A teljesítmény egysége. Jele: W. 1 W teljesítmény lép fel a hatásos ellenálláson, ha rajta 1 A áram hatására 1 V feszültség van.

Bejelentkezés

Belépés
Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem