Az JBC nyélen Hirose RPC1 csatlakozó van.
Az UD1200-on ennek a koppintása, de lecserélheted másra is.

Ha jól tippelek, akkor egy TO220-as 7805 van egy TO92-es 78L05 helyére beültetve.

A képen lévő nyákban éppen azért nincs poti mert ez a nyák fix hőmérsékletre készült ami alul SMD ellenállásokkal van beállítva. A felső TO220 tok pedig a 7805 ami ideiglenesen került bele, mert hirtelen nem találtam meg a 78L05-ös zacskót.
A potit szerintem az asztali verzióban sem nagyon kell tekergetni, mert én általában 2 hőfokot használok amihez elég lenne egy 2 állású kapcsoló is (vagy 3 állású akinek szüksége van mondjuk egy 150 fokos készenléti hőmérsékletre is). Ami az asztalomon van abban van poti, bele is szoktam tekerni nagy ritkán, és valljuk be nagyobb szabadságot ad a hőmérséklet beállítása terén mint egy 2 állású kapcsoló.

Köszönöm az információkat.

Ez a beletekerés a potiba hogy néz ki a gyakorlatban? A poti tengelyét skáláztad valahogyan, vagy honnan tudod, hogy éppen mekkora hőfokra állítottad?

Onnan hogy látom. Amikor elkészül, az adott potival ami benne lesz végigmérem. Nyomok egy nagy ónpacát a hegyre, beleteszem egy 3. kézzel a multiméter hőérzékelőjét és a poti adott szögeltéréseinél felírom a hőfokot, azaz készítek egy skálát. Utána ezt a skálát összenézem egy már meglévő osztással ami már készen meg van rajzolva az előlaptervező (front designer) programban, ettől függ melyikhez rajzolom hozzá, melyikhez passzol jobban, csak az értékeket kell átírnom a programban. Utána kinyomtatom egy papírra, a képen a bal oldali egy hegesztő inverteré, a jobb oldali a JBC szabályozóé és vagy rávasalom az előlapra, vagy van olyan szalagom aminek mindkét oldala ragasztós, arra felragasztom, a másik oldalát pedig mint egy matricát ráragasztom a dobozra a potihoz.
Ez most éppen fehér, de általában színes A4-esre szoktam nyomtatni (zöld, sárga, kék).

Arra nem kaptam még választ, hogy akkor a JBC hegyekhez 18V 3A-es trafó jó lesz egy hegyhez?

Igen, el fogja bírni a JBC pákát. Célszerű viszonylag túlméretezett graetz hozzá, és jó nagy kapacitású pufferkondi, hogy a felfűtéskor is könnyedén bírja a nagyobb áramot.

Mert találtam toroid trafót 2 x 18V 100VA. És mivel 2 pákát akarok üzemeltetni ezért ez pont megfelelő számomra. Azt írtad el fogja bírni. Akkor érdemesebb lenne erősebb trafót használni?
Például egy KBPC2510 greatz jó lesz?
Mekkora az a nagy kapacitású? 10 000 uF?

Hozzáértők segítségét szeretném kérni. Jó régen lementettem a lenti forrasztó állomás rajzát, és most úgy döntöttem, hogy megépítem. Még majdnem működik is. A problémám az lenne, hogy a MAX 31855
helyett MAX 6675 került bele a hozzá adott hex- el, a kijelző villog, és össze vissza működik. A szerzőt és a rajzot már nem találom a neten. Valaki tudna segíteni a fájl lefordításában vagy illesztésében. Előre is köszönöm.

Nem szükséges erősebb trafó. A graetz megfelelő. A pufferkondi legalább 10000µF/35V, ennyivel is jól működhet, de akár 2x 3x ennyi is lehet, hogy a legnagyobb terhelés mellett se legyen a tápnak nagy 100Hz-es hullámossága (és talán élettartam szempontjából is jobb több v. nagyobb kapacitású elkóval). Persze ez csak akkor kell ha PWM-el fűtesz, DC-ről. Vannak olyan forrasztóállomások is amelyek váltakozóárammal fűtenek. Ezeknél csak az elektronika táplálásához kell DC, ilyenkor nem kell nagy áramú egyenirányító, sem sok puffer.
Amit én építettem az PWM-el fűt, ha ilyen felépítésű forrasztóállomást fogsz építeni, akkor kell a nagy áramú graetz, és a nagy kapacitású pufferkondi is. Mondjuk egy kapcsolóüzemű táphoz képest lényegesen egyszerűbb.

MAX31855 vagy a MAX6675 a hőmérséklet méréséért felelős. A kijelző hibás működéséhez feltehetőleg nem sok köze van. Ha a hex jó, akkor lehet, hogy valamilyen hardver hiba van...

És mi a különbség a DC és az AC táplálás között?

Solomon pákához szerettem volna.

Az AC-ről fűtő állomások általában triakkal kapcsolják a fűtést, és periódus csoport szabályozással működnek. DC-ről általában PWM szabályozással működik a fűtés, a kapcsolóelem általában FET. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai a másikkal szemben.
A perióduscsoport szabályozás kevesebb EMI zavart termel, és jó a PFC értéke. Cserébe sokkal kisebb a felbontása mint a PWM-nek, kevésbé finoman, és jóval alacsonyabb sebességgel lehet szabályozni.
Gyári készülékeknél az EMI fontos szempont, és a PFC sem elhanyagolható, a megfelelő engedélyek megszerzése érdekében. Perióduscsoport szabályzás esetén nincs is túl sok tennivaló, ezzel kapcsolatban, ezért ez a "könnyebbik út" jónéhány gyártó számára.
Persze lehetne kombinálni is a PWM-et és az AC fűtést de az bonyolultabb elektronikát eredményez. Viszont egy sima PWM előállítása egy MCU-val viszonylag egyszerű feladat, és egészen jó szabályozást lehet vele készíteni.

Olvasd el ezt a cikket
És itt a témája a jlt pákának (van benne hőfokkijelzős kapcsolás is )

Huh. Ugy érzem elég nagy fába vágtam a fejszém.
Ez nekem kicsit magas de szeretnék JBC páka vezérlő állomást. Esetleg tud valaki ajánlani magyar vagy angol oldalt, ahol hasonlot csinálnak? Vagy egy kapcsolási rajz is jó volna. De mindenféleképp arduinoval szeretném megoldani. Azt már használtam és a programozás része menne.
Vagy ha valakinek van ideje és megszánna engem egy kis segitséggel.
Üdv.

Az a helyzet, hogy én is arduinoval programoztam a forrasztóállomást. Ha olvastad a weboldalt, akkor azt is leírtam milyen részegységekből áll. mikrovezérlő, termoelem erősítő, pwm fokozat, kijelző, nyomógombok, tápegység, stb... Kb ezeket kell megvalósítani.

Igen olvastam kétszer is. De akkor át olvasom még egy párszor. Csak kicsit nehéz, hogy nem látom az arduinos kódot. De majd megoldom.

Pont az előbb írtad, hogy a programozás része az menne. Ok.

A hardver meg ott van, a legutolsó kapcsolási rajz is letölthető, méretezve minden alkatrész, pár dologról magyarázat is. Persze nem muszáj úgy csinálni, lehet csak ötletet meríteni belőle, áttervezni, vagy saját megoldásokat kitalálni. De akár a publikált kapcsolás is megépíthető, és működhet egy általad írt arduino-s szoftverrel, de akár más arduino (vagy kompatibilis) lappal is összerakható.

A letölthető beültetési rajzokról nem rejtettem el a NYÁK rajzolatát sem, tehát némi munkával akár a NYÁK is reprodukálható, ill. megrajzolható ez alapján, ha mondjuk ennek a tervezése jelentene problémát.

Tehát nem igazán látom hol és mi az akadály.
Ha elakadsz akkor akár itt is tudsz kérdezni, és jó eséllyel választ is kapsz előbb-utóbb.

Értem. Akkor kérdezek lehet hükyeséget
A cikkedbe azt irod, hogy a BluePill jobb mert 32 bites és 72MHz-es, ha én arduino nanot használok ami gyengébb akkor miben lesz mássabb a forrasztóállomás?
És ha most választanál (az eddigi tapasztalatok alapján) akkor trafóval csinálnád vagy kapcsolóüzemő tápegységgel?

A arduino nano lassúbb, mint a BluePill, ebből annyi hátrány származhat, hogy tovább tartanak a számolások, ezért többet vesz el a fűtési időből - mivel a hőmérés és az új PWM kiszámolásának idejére ki kell kapcsolni a páka fűtését. A nano A/D konvertere emlékeim szerint csak 10 bites, szemben a BluePill 12 bitjével. Ezen kívül a BluePill olcsóbb (ebay-es árakat figyelembe véve, az itthoni árakat nem néztem). Ettől függetlenül szerintem arduino nano-val is minden további nélkül megvalósítható a forrasztóállomás.
A nano-nak egyébként előnye is van, pl. mert tartalmaz EEPROM-ot, így nem kell mellé külső memória a beállítások tárolásához, mint a BluePill esetében. Azon kívül simán USB-n keresztül programozható, ami a BluePill esetében nem mindíg megy, célszerű venni hozzá egy STLink progamozót (1000FT körüli).

Trafó/kapcstáp: ha valamelyik kéznél van, a másik meg nincs, akkor a választás egyértelmű. Ha viszont van méret, súly, vagy egyéb elképzelés akkor az lehet a mérvadó. Nekem a kínai kapcs. táp bevált, kicsi, könnyű, az ára sem volt vészes, de kicsit hekkelni kell rajta. De ha a kiszemelt dobozba befér egy trafó, és azzal tudod megoldani akkor ugyanolyan jó azzal is.

Hát igazábol mind kettő megoldható mert egyik sincs kéznél és vagy az egyiket vagy a másikat fogom megvásárolni. A dobozt pedig magamnak terveztem és nyomtatom majd. Szóval inkább arra lennék kiváncsi, hogy ebben az esetben te melyiket választanád?
Szerintem a súly sem játszik nagy szerepet mert ha nagyon könnyü lesz akkor majd rakok bele valami nehezéket.
Jelenleg egy ZD-99 nevű pákám van de szeretnék profibb pákát. Mert ez nagyon nagyon lassú és már megrendeltem a JBC 245-032-es hegyet, ezzel a heggyel van tapasztalatod?
A másik pedig, hogy ha a BluePill-t is lehet Arduino környezetbe programozni akkor azt fogom választani.

Sokféle hegyet vettem, de 032-est pont nem. Amit használok/ismerek C245-: 731, 930, 906, 914, 944, 907, 945, 785.
A csatolt képeken: Arduino vs. BluePill

Nekem a kapcs. táp a szimpatikusabb, de mint írtam azt esetleg kicsit hekkelni kell - menni fog? Ha igen akkor semmi gond.

Köszi.
Ahogy itt látom kell a BluePill mellé még egy programozó? FTDI232 megfeleló? (az oldalon nem láttam, hogy irta volna.)
a 032-esnek a 0.4mm átméröjű a vége.
Igazábol csak 2 SMD ellenállást kell ki cserélni, nem? Az menni fog.
Köszi a választ.

Elvileg igen, de gyakorlatilag a soros programozás macerásabb mert át kell rakni a jumpert, a programozás idejére, majd vissza. A legjobb/legkényelmesebb/leggyorsabb megoldás pl. egy ilyen: Bővebben: Link Ebay-en sokal olcsóbb, de itt sem drága.
De ha rátöltöd a megfelelő boot loadert, akkor utána már programozható a saját USB csatlakozóján is. De a gyakorlatban fentebb belinkelt STLink a legjobb megoldás.

Nem, nem figyeltél eléggé. A 2512 méretűt plusszban kell rátenni a másik hátára. Csak a 0805 méretűt kell cserélni.

Igen utána rá jöttem, hogy rosszul irtam de utána már nem akartam ki javitani.
Egyenlöre most nincs kérdésem. Ha lesz akkor irok.
Köszi az eddigi válaszokat.

Nagyon szívesen.
Jóéjt!

Köszi