Minden technikai részlettöl függetlenül hogy kell elképzelni ezt a folyamatot.
Megrajzolsz valamit, legyártatod, modositod, legyártatod és ez ciklikusan folytatódik ?

Megtervezek valami, megcsinálom a gerber-t, ellenőrzöm. Találok benne még valamit (ezek általában csak apróságok, fordított felirat, vagy valamire rálóg a felirat, vagy itt jut eszembe hogy a rendelési szám helyét jelző szöveget rá akartam rakni, de lemaradt). Módosítom az eredeti tervet, csinálok belőle újra gerber-t. Ezt esetleg ismétlem, ha még mindig találok valami változtatni valót. Legyártatom.

Később esetleg továbbfejlesztem, mert kell még plusz egy dolog, vagy csak simán lemaradt valami, elkötöttem valamit, más footprint kell egy alkatrésznek mert most olyant lehet kapni, valahova nagyobb furat kell, fordítva szeretném a kapcsolót vagy a potmétert, stb. Ez teljesen mindennapos dolog, a legalaposabb tervezés mellett is maradhat valami változtatási igény az első verzió után. Módosítom az eredeti tervet, csinálok egy új verziót. Erre újra megy a fenti folyamat, csinálok gerber-t, ellenőrzőm javítom ha kell.

Ha itt bárhol a gerber-be kell nyúlnom, akkor azt minden egyes iterációnál meg kell tennem, amikor úgy gondolom ez már a végleges. A gerber az a tervezés kimenete, azt én már nem módosítom. Amit lehet azt az eredeti tervben kell megtenni.

Szerintem sem érdemes a gerbert szerkeszteni, mert a nyáktervező munkafájljainak szinkronban kell lennie a legyártott panelekkel - a későbbi korrekt továbbfejleszthetőség érdekében (is).

Eltorzulni látom a lényeget.
Nyilvánvalóan amit lehet azt a paneltervezőben kell megoldani. De vannak (lehetnek) olyan specialitások, amik megkívánnak egyéb manipulációkat. Ilyenkor nagyon is jól jön egy hatékony külső eszköz.
Az pedig vitán felül kellene álljon, hogy ha valaki meg is mutatja hogyan lehet egy konkrét problémát megoldani, akkor azt inkább megköszönni érdemes, nem pedig vitatni az alapvevetést.

Ha nincs más megoldás, akkor marad a gerber szerkesztése, és természetesen minden építő jellegű ötletet támogatni kell, de fentebb írtam egy másfajta megoldást, amit az eredeti tervben lehet kivitelezni. Talán elkerülte a figyelmedet.

Ha a specialitások nem lépik át a gyártási lehetőségeket..., de ezt majd jelzik, ha számukra nehézséget okoz.

Olyannyira nem kerülte el a figyelmem, hogy ki is próbáltam, és valóban jól működik. Köszönöm az ötletet. Mellékeltem két térbeli képet egy kis tesztpanel két oldaláról a demonstráláshoz.
A javaslatod szerinti megoldást annyiban változtattam meg, hogy itt nincs marás, hanem sima "HOLE"-t tettem a furatok helyére, így automatikusan megvan a jó rézréteg, a jó maszkréteg, és a furatok is a helyükön. Természetesen alkatrészszinten hoztam létre a TO-3 tokozásnak az "egyoldalas" verzióját, majd ezeket raktam fel a panelre.
Egyedüli eltérés az utólagos gerberpiszkáláshoz képest, hogy itt a furat fala nincs rezezve, de erre nincs is semmi szükség.
Mivel felületes a programismeretem, így fejtörést okozott az SMD-PAD "körösítése", de aztán ezt is megtaláltam.

Szuper. Abból indultam ki, hogy én hogyan tudnám megcsinálni protelben. De most megnéztem és a protel támogatja a pad stack-et, (Külön megadható, melyik réz rétegen milyen legyen a Pad méret és alakja)
Illetve ott az is megadható, hogy a furat fémezett vagy nem, ehhez a fúró file-ban másik azonos mérettű tool-t használ. De gondolom ezt külön kellene jelezni a NYÁK gyártónak, hogy az xy tool az fémezetlen furat és ez plusz technológiai lépés lenne.

Hogy lehet azt megcsinálni, hogy ha nyák panelt legyártatom akkor a vezetősávon ne legyen forrasztásgátló lakk.
Ebben szeretném a segítségeteket kérni.

Nemes egyszerűséggel nem kell elküldeni a forrmaszk gerbert a gyártónak ... Elküldöd a top a botom és a drl gerbereket ...

Pontosítani kellene az elvárásodat.
Pl. csak bizonyos vezetősávokon ne legyen védőlakk, vagy egyik vezetősávon se.
Vagy egyáltalán ne legyen védőlakk (ezt kár lenne kihagyni, mert nem jelent többlet költséget).
Vagy olyat is lehet, hogy a panel egy bizonyos részletén (valamilyen alakzatban) ne legyen védőlakk. És még további opciók sokaságát lehetne felsorolni.
(Előzetesen, mindkét oldalhoz létezik külön védőlakk réteg, és ami azon van, az nem lesz lakkozva.)

Igazából nekem az kellene, hogy adott vezetősávon ne legyen lakk.

Jellemzően nekem is ilyen igényem szokott lenni, mert így utólagos rápatkolással lehet a terhelhetőséget fokozni.
A feladat nem oldható meg egyetlen gombnyomással mint pl. a SrintLayoutban, de azért nem is bonyolult. Ha pl. az alsó oldal rézrétegén lévő vezetősávot akarsz tisztán hagyni, akkor az ehhez tartozó BStop rétegen "lerajzolod" a vezetősávot. Biztosan észrevetted, hogy a védőlakk széle az nem pontosan a rézrétegnél van, hanem attól eltolva kb. 0,05-0.1 mm-el (az érték beállítható). Ezért célszerű a kitakaráskor is hasonló távolságot hagyni. Ha mondjuk 2 mm a rézrétegen lévő vezetősáv szélessége, és 0,05 mm az elkerülő távolság, akkor 2,1 mm vonalvastagságot kell beállítani, és a BStop rétegen ezzel felülhúzni a tisztán maradó vezetősáv vonalát (a vonal tengelyén kell rajzolni értelem szerűen). Fogod látni, hogy ez nem egy tömör vonal lesz, hanem vonalkázott, ami csak jelölés, a gerberben már tömör lesz.
Nem szükségszerű, de egyszerűsíti a munkát, ha kikapcsolsz minden réteget, csak a 16-ost, és a BStop-ot kapcsolod be, meg ha indokolt akkor a PAD-eket.

Sziasztok,

eagle 5.1.1.0-át használok és szeretném módosítani a csatolt alkatrész nevét a jelölt pozícióban.

Tudnátok valami ötletet, hogyan tudom ezt megcsinálni a legegyszerűbben?

Köszi előre is

Vagy jobb egér az alkatrészen és Value, vagy baloldalt az ikonok között a Value ikon, és klikk az alkatrészre

Sajna nem működött vele, de megszerkesztettem az alkatrészt egy meglévő hasonlóból már.

Látom már találtál megoldást, de ha legközelebb hasonlóba futsz, így is lehetne:

(Remélem, nem értettem félre a kérdésed, illetve én 7.5-öt használok, ami kicsit másképp néz ki, ott így lehet megváltoztathatóvá tenni az alkatrész elnevezését.)

- alkatrészre jobb katt
- kontext menüből "Open Device"
- a library Device ablak jobb alsó sarkában a Value-nál legyen az "On"kiválasztva
- library Save, Exit
- schematic v. board szerkesztőben menu - Library - Update All (vagy: Update és kiválasztod az imént megváltoztatott library-t)
- alkatrészre jobb katt
- kontext menüből Properties vagy Value
- a megnevezés átírható

------------------
képek lemaradtak:

Én most már teljesen elveszítettem a fonalat.
A kérdező elsőnek "nevet" említ, de az ábráján a "Device" van bekarikázva (nála a Name=T1). Aztán a tanácsok az "érték" módosításáról szólnak (value).
Azt első pillanattól nem értettem miért kellene a device-t átnevezni. A nevet/pozíciójelölést kell megadni (ami egyébként automatikusan is számozódik), illetve az adott alkatrész értékét. Ezekre külön-külön parancsikon van, vagy az alkatrész tulajdonságai között is megadhatók/módosíthatók.
(Én egy eddig nem említett verziót használok, ezért lehetnek megjelenési eltérések.)

Nem volt szándékom senki megkavarása.

Nekem a szövegkörnyezetből és a csatolt képből az jött le, hogy a kérdező a könyvtárból kiválasztott eszköz elnevezést szeretné módosítani. Pl. azért, mert ő ott egy másik típust szeretne kiírni, nem azt, amit a könyvtárban lát (ahol is a Value és a Device name megegyeznek, ld. még alább).

Az én értelmezésemben a Properties panelen a Name az alkatrészre vonatkozik függetlenül attól, hogy fizikai valójában milyen eszközt takar. A Value vonatkozik az eszközre, amely lehet egy elnevezés, megjelölés, típus, stb.

A válaszom arra a irányult, hogy ha a tulajdonságok panelen a Value mező nem változtatható, az azért van, mert aki az adott eszközt létrehozta, ezt így állította be a library-ban. Ezt a beállítást az általam leírt módon megváltoztatva "felszabadítható" a Value mező írhatósága.

Ez nem érinti magának az eszköznek az elnevezését a library-ban, csak a rajzon. Ha jól értettem, hová akart a kérdező a legegyszerűbben eljutni.

Nekem semmi bajom nincs a tanácsoddal, csupán a kérdés és a válasz közti differenciára utaltam. De magam is azt gondolom a valódi kérdés ez volt, csak nem jó szót használt a kérdező.
Kipróbáltam az én 9.n verziómmal az alkatrészkönyvtárban lévő Value On/Off lehetőséget, ahol Off-ra állított paraméter mellett is tudom módosítani az alkatrészt, csak előtte van egy figyelmeztetés. Ezt ha igennel zárom be, akkor az érték módosítható.

Igen, ezt tudja már a 7.5.0 is (de csak a Value panelen, a Properties panelen nem szerkeszthető).

Valószínűleg az 5.1.1.0 még nem tudta, legalább is gordonfreemN próbálta, és neki nem működött (ezért gondoltam a "kerülő utat").

Csak kíváncsiságból: a 9.n verzióban már a Properties panelen is szerkeszthető a Value mező, ha a library-ban a Value "Off"-ra van állítva?

Szia!

Ebben a verzióban is lehet egyszerűen, menete a következő:
Value ikon, kattintasz az alkatrészre, ugyanazt a figyelmeztetést kapod, mint amit Alkotó linkelt. Ok gomb, és beírhatod az eredeti BD647 helyett, amit szeretnél.

Nem tudtam mik a lehetőségek mert én az értéket mindig ON-ra állítom (nem is látom azt a helyzetet amikor hasznos lenne az OFF). Ezért kipróbáltam.
Ha a Value-t OFF-ra állítom, akkor az alkatrész lerakásakor automatikusan generál egy pozíciószámot, és egy Value-t. A Valuet úgy rakja össze, hogy a szimbólum jeléhez hozzáadja a Footprinthez tartozó Variant-ban megadott szöveget.
Ekkor a tulajdonságok panelon nem jelenik meg a Value, így ott állítani sem lehet.
ON-ra állítás után, az alkatrész lerakásakor az értéke üres marad, amit akár a tulajdonságok panelon, akár az ikonja segítségével meg lehet adni.

Akkor ez konzisztens mindegyik itt érintett verzióban.
Már csak az a kérdés, neki miért nem ment a Value gombbal/menüvel az 5.1.1.0 alatt?

Az egér jobb gombra is ott van a menüben a Value, viszont onnan nem nyitja meg. Csak a bal oldali ikon sorból. (Még mindig a régebbi 5.xx verzióról írom, az újabbakat nem ismerem.)

Igen, nevet írtam, mert ha egy tranzisztorról beszélek a hozzá való környezetben, nem azt mondom, hogy BD647-es értékű tranzisztor, hanem nevű vagy típusú. De elméletben végül is akár érték is lehetne, mindegy, a program értelmezésében rosszul használtam a kérdésben.

Nem tudom miért nem engedte, csípőből ezzel próbálkoztam akkor én is. Mivel az idő sürgetett, feltettem a 9 verziót és itt már működött volna, de végül inkább a korrektebb megoldást választottam és kerestem egy ilyen alkatrészt a web-en (vagy épp meg is szerkeszthettem volna, de az eagle kevésbé barátom, csak a kapcsolási rajz miatt kellett).

Minden esetre köszönöm mindenkinek a hasznos tanácsait, biztosan jól jön ez a kérdés-válasz még másnak is.

Hol tudod ON / OFF-ra állítani. ?

Elméletileg a neve: Transzisztor, Ellenállás, dióda...stb
Elméletileg az értéke: BC547, 10K, 1N4007 ...stb
Elméletileg az alkatrész panel rövid jele: Qx, Rx, Dx

És az a jó, hogy ezt az elméletet használjuk a gyakorlatban is.

Az alkatrészek létrehozásakor lehet megadni, az ablak jobb alsó sarkában.

Akkor ezt rosszul tudtam, mea culpa (mondjuk a gyakorlatban ezen még sok nem ment el).


Annak pedig külön örülök, hogy ilyen intelligensen válaszoltál.