Döbbenet. Ennyit elemezgetni egy hangszórót, amit a tulajdonosaik 99%-a csak beköt és használ.

Én ahhoz az 1%-hoz tartozom, akit érdekelnek az összefüggések, te a "használod és kész", típus vagy elhiszed amit ráírnak, ez a te dolgod.

Idézet:
„Autóba való hangszóró ez, gyakran free air. Ha kevés a feszültség, 2ohm-ra kapcsolod és mégjobban dönget”

Azért ez sok mindent elárul... Csak akkor ehhez minek fórumozni?

Én szeretem tudni mi áll a dolgok hátterében. Technikailag hogyan tudták kivitelezni a 4 és 2 Ohm közötti váltást, illetve ez milyen kompromisszumokkal jár. Azt gondoltam itt választ kapok, de saját magam tudtam csak kinyomozni és egyedül tothbela tudott építő jellegűen hozzászólni, valamint reloop a méréssel kapcsolatban. Nekik köszönöm!

Szia!
Először is leszögezem, hogy nem sokat konyítok a hangszórókhoz, ezért ha valamit félre értelmezek, az ennek köszönhető.
Elemezgettem azt a két paramétert ami jelentősen eltér a 4 és 8 Ohmos állásban.
A BL mint ahogy ki is kutattad, a légrés mágneses erejének, valamint a benne lévő vezető hosszának szorzata. Nyilván jelen esetben csak a vezető hossza a változó, ami azt jelentené, hogy egy sima két tekercses hangszóró esetében egyszerűen soros kapcsolásban kétszer nagyobb mint párhuzamosban, mivel a párhuzamos szálakat vehetjük egyetlen vastagabb vezetőnek is. Csak jelen esetben megnehezíti a számolgatást az a tény, hogy nem egyszerűen párhuzamosan kapcsolt vezetőkről van szó. Viszont akármilyen variációban is létezik a három 6 Ohmos tekercs, nem lehet a 2 és a 4 Ohm esetében ugyanakkora a BL, így ezzel nem is foglalkozunk tovább.
A Qms viszont azt mutatja, hogy eddig rosszul gondolkoztam. A Qms mint mechanikai jóság azt jelenti, hogy mennyire jó a hangszóró mechanikailag? A fenéket. Vagyis igen, de nem azt jelenti, hogy ez a paraméter minél nagyobb, annál jobb a hangszóró. Ha úgy képzeljük el a hangszórót, hogy annak a teljes lengő rendszere felfogható egy ingának, aminek a végén függő golyó nem vákuumban, hanem vízben, olajban, mézben, esetleg szilvalekvárban kell hogy lengjen. Tehát egy csillapított (veszteséges) lengőrendszerről van szó.
Ha meglökünk egy ingát, akkor az az idők végezetéig lengene, ha nem lenne súrlódás, és/vagy közegellenállás. Egy ilyen elméleti ingának végtelen a jósági tényezője. A valóságos ingák előbb-utóbb lecsengenek, főleg ha a golyó vízben leng, vagy netalán lekvárban. Minél jobban csillapított egy lengés, annál kisebb a jósági tényező. Ez a hangszórók esetében is így van.
T-S paraméterek mérésekor a hangszórót nem feszültség, hanem áramgenerátoros kimenetű jelforrásról hajtják meg, hogy a ne szóljon bele a lengőtekercs a mérésbe. Tehát nulla damping faktorú erősítővel. Ha mégis ettől nagyobb (0,1-0,2) a damping faktor, akkor azt a méréskor be kell kalkulálni.
Egy inga lengését nem csak a víz (lekvár) csillapítja, hanem az örvényáramok is. Bár ez elektromos dolognak látszik, valójában nem az. A te ingád (hangszóró) esetében lehet alu lengőcséve, ami csillapít, vagyis csökkenti a Qms-t, de ott van még a három tekercs is. Azt ugyanis már tisztáztuk, hogy nem lehet úgy átváltani 2-4 Ohm között, hogy legalább az egyik állásban ne borulna fel a három tekercs egyensúlya, ezért ha precízek akarunk lenni, optimalizálni kell a három tekercset, ahogy azt én korábban gondoltam. Viszont a Qms azt mutatja, hogy ez nem történt meg, vagyis 2 Ohm esetében jóval nagyobb mint 4 Ohmnál. Ez azt jelenti, hogy 2 Ohm esetében jóval kisebb kiegyenlítő áram folyik a három tekercs vezetői között, ami akár nulla is lehet. Ez csak akkor lehet nulla, ha a három tekercs azonos menetszámú, és mivel azonos a DC ellenállásuk is, azonos keresztmetszetű huzalból is készülhettek. Legalábbis erre enged következtetni az eltérő Qms.
Ha viszont ez így van, akkor szerintem optimálisabb a hangszórót 2 Ohmos állásban használni.

Ez viszont felvet újabb problémát. Neked kettő ilyen hangszóród van, és ezeket szeretnéd közös erősítőről hajtani. A hangszórók elektromos összekapcsolása egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Főleg olyan esetben, ahol a hangszóró rezonanciafrekvenciája beleesik az átviteli sávba. Rezonanciafrekvencián ugyanis megemelkedik a hangszóró impedanciája, ami akár 5-10 szerese is lehet a névlegesnek. Ha a sorosan kapcsolt két hangszóró rezonanciája nem esik egybe, és/vagy, a csillapítási tényező eltérő, széthangolódhat a két hangszóró (hangsugárzó rendszer), ami a használat során még fokozódni is fog. Az egyik hangszóró felfüggesztése kilágyul, a másiké kemény marad, és ez közös légterű kamrába építéskor még jobban jelentkezik.
Párhuzamos kapcsolásnál ilyen gond nem lenne, csak esetedben ez 1 Ohmos jelentene.
Ha az erősítőnek ez nem okoz gondot, akkor ez lenne a megoldás.
Nem tudom milyen az erősítőd, de ha két csatornás hidalható, akkor az lenne a megoldás, hogy a sorba kötött két 2 Ohmos hangszóró közös pontját a kimeneti GND-re kötnéd. Így a két hangszóró úgy viselkedik, mint ha valójában párhuzamosan lenne kötve, nem lép fel a széthangolódás veszélye.

Utóirat:
Csak most néztem az erősítődet, ez az utolsó rész nem megoldható.

Idézet:
„Én szeretem tudni mi áll a dolgok hátterében.”

Ez nagyon jó dolog, törekvés. Ezt hogy tudod elérni? megtanulod a hozzá tartozó elméletet is. Csak van egy apróka probléma. Ez esetben is, mint minden átalakítónak két oldala van. Az egyik villamosságtan, a másik hullámterjedés (jelen esetben akusztika). Mindkét dologban igencsak jártasnak kell lenned ahhoz, hogy értsd a lezajló folyamatokat.
Mindkét terület eléggé szerteágazó, szép nagy terület, de csak egységben nézve érhető el jó eredmény. Tanulni, sohasem késő.

Szia!

Köszi, hogy ilyen részletesen írtál, az általad elmondottak alapján valószínűleg 3 egyforma tekercs van, így 2 Ohm-on fogom használni. A 2 hangszóró külön dobozban helyezkedik el. Nem autóban fogom használni, házimozihoz lesz. 25Hz-ig le tud menni és nem kell hűtőszekrény méretű doboz. Az erősítő 8 csatornás, 4db TAS5630 BTL üzemmódban. Így elvileg csak 4 Ohm-ot bírna, de simán viszi a 2 Ohm-ot is, próbáltam. Még nem tudom, hogy 5 vagy 7 csatorna lesz a mély mellett. Ugyanis ettől függ, hogy 1 vagy 2 csatorna jut a mélynyomóknak.

Ez teljesen igaz, bár nincs lehetőségem ennyire beleásni magam a dolgokba, de mindig tanulok valami érdekeset.

Ezek az ismeretek a szakma legmagasabb bugyraiban vannak, és meglehetősen sokrétű felkészültséget igényelnek. Általában ezért mondják, vedd meg, használd. Fejleszteni valószínűleg úgysem fogsz. Bár ki tudja.
Láthatod, még egy egyszerűnek mondható teljesítmény vitában is mi történik.

Kedves zoka!
A két tekercses hangszóródhoz szólok. Több ilyen példánnyal találkoztam és nekem is van ilyen. Az adatlapján "2x4 ohm", és "Normal Power 500W, Max 800W." Egyen árammal mérve 3,1 ohm! 1000Hz-n valóban 4 ohm, de 8-10 kHz-n már 9-12 ohmot mértem. A hangfrekvenciát Wheatstone-híddal mértem, melyet hanggenerátorral hajtottam.
Gondolom, hogy a Te hangszóród tekercsei és bevezető sodronyai vastagabbak lehetnek, és ezért mérsz és mértek előtted mások is 2 ohmnak. Gondolom, hogy a Te tekercseid is 4 ohmosak lehetnek.
A hangszórómon lévő 500/800 watt az átverés, másként fogalmazva marketing adat. Természetesen a saját gyártott erősítője ugyancsak marketing 500/800 watt. Műszereimmel mérve csak 25/30 watt, a hálózaton felvett teljesítmény a keverő fokozattal együtt 90-100 watt.
Aki ilyen adatokat állít, az soha semmikor nem mért műszerrel! Ez okoz vitát köztünk. Szervizekben mindig műszerrel mértünk!
Visszatérve a hangszórókhoz: A nagy méretű hangszórók (17", 19", 21") a 100 és 120 mm átmérőjű tekercsek egyenáramú ellenállása nagyon kicsi. Az én ilyenemen (21") 120 mm-s tekercse csak 3,6 ohm, de hangfrekin 16 ohmos!
A két kép közül az első a két tekercses, a második a 3,6/16 ohmos hangszóró.
Tisztelettel: H.F.

Elnézést az előbbi hozzászólás jobb oldali képén a bal felső hangszóróról van szó. A mobilos felvétel a méret arányokat torzítja.
Kérem a megértéseteket.
Üdv:H.F.

A 70Hz is hangfrekvencia, ott is 16ohm? Ez megint értelmetlen bugyutaság.

Tiszteletem mester!
Semmi különleges nincs abban, hogy ezek a magas hatásfokú PA hangszórók jóval alacsonyabb egyenáramú ellenállást képviselnek, mint a névleges impedanciájuk. Esett már szó arról, hogy nem a DC ellenállásból származó Ohmikus részen alakul át a villamos teljesítmény akusztikus energiává, hanem a tekercs és a mágnes kölcsönhatásából származó elmozdulás jelenik meg mint membrán elmozdulás, és ennek minél jobb kicsatolása a levegőre okozza a hangnyomást.
Az is ismeretes, hogy a hangszóró impedanciája a magasabb frekvenciák felé emelkedik, mert minden feltekert drót mint induktivitás ezt teszi.
Mi lenne, ha mondjuk szupravezető lenne a lengőtekercs? hát akkor nem lenne DC ellenállás, de ugyanúgy emelkedő impedanciát mutatna magasabb frekvenciák felé, sőt rezonancián hasonlóképpen 5-10-szeresére nőne a névleges impedancia. Ja, meg nem lehetne leégetni. De attól még felkoppanna, leszakadna a felfüggesztés, tönkremenne.
Én is javítottam 2,5" tekercsű Eminence hangszórókat, és valóban 40-50W égette le őket, mivel több percig ekkora terhelés érte őket. Leszakadt az árnyékolás egy kábelről, amiről a bemeneti jelet kapta az erősítő. Viszont minden további nélkül 200W hangszeres (gyakran túlvezérelt) terhelést kapnak, és gyakorlatilag a világ jelentős részén ezeket a hangszórókat szadiztatják a basszeres muzsikusok, köztük Demjén Rózsi is. Nem szoktak leégni.
Az ugye nem újdonság, hogy újabban az egy méterről mérhető hangnyomást nem 1W terhelésnél, hanem 2,83V kapocsfeszültségnél. Még akkor is, ha közben az nem 1W. Mert az csak 8 Ohmon annyi, de egy szűk sávban dübörgő szub esetén kit érdekel az, hogy a 8 Ohm az éppen 40, mert közben nem lesz kisebb a hangnyomás. Legfeljebb nem melegszik annyira az erősítő.

Na ne szórakozzunk már. Ez mért érték?

Ez mért. Reprodukáltuk a helyzetet. De ennek ellenére ezek a 700/350W-os 10"-os hangszórók normál körülmények között nem halnak meg.
Ferynek igaza van abban, hogy percekig tartó szinusszal leégnek tized terhelésnél a hangszórók, de a zenei jel nem ilyen.

A Pázmándi IEC268-5 szerint adja meg a névleges terhelhetőséget, ami 100 óra rózsazajjal! Egy 17cm-es hangszóró is kibírja 60W-on, teljesen kizárt, hogy egy PA hangszóró 2.5" tekerccsel pár perc alatt elégjen, vagy az akkor nagyo gagyi. Ahogy írtam korábban, lecserélt, gagyi (MNC) 20cm hangszórókat nyektettem 35V színusszal, direkt azzal a céllal, hogy lefüstöltessem és nem sikerült, csak amikor már mérgemben hídba kötöttem az erősítőt. Egy PA hangszóró, ami elvisel zenével 200-300W csúcsot, kizárt, hogy elégjen 50W-ttól pár perc alatt, mert akkor néhány keményebb műsor alatt is sorban füstölnének a hangszórók.

Sziasztok.
Hangszorok ala milyen tomitest hasznaljak?

Szia!
FIDEKA
vagy vékony polifoam karika
Utóbbit én az OBI-ban vettem régen. Vékony (2mm) szürke anyagból kb 2 nm-t vettem és azt szabtam a preludiumokban a hangszórók alá (olcsó volt és van még bőven).
2:0 ide, most jöjjön a többi tipp másoktól.
Üdv.

Blue tact gyurmaragyasztót használok. A hangszórók alá is, meg az állvány és a hangszórók közé is. Többször felhasználható, nagyon jól ragad. 800ft körül van egy csomag.

Koszonom a tippeket,gyurmara szavazok szerintem.Neten talaltam de segitsetek kerlek milyen uzletekben lehet kapni?Bar most a jelenlegi helyzetben nem biztos,hogy nyitva is lesz.

Ferynek ebben valóban igaza van, no de nem is erről vitatkozunk vele évek óta, hanem arról amit azóta sem értett meg, hogy a szinuszjel effektív teljesítményéhez képest egy átlagos zenei jel effektív teljesítménye is 6dB-el alatta van, de az általában bulizásra, diszkózásra használt hangszórók és zenék esetén (crest factor) ez az arány inkább 8-9dB, azaz a csúcsokhoz képest csak kb. 15% az effektív teljesítmény!
Meg a másik, hogy hangszóró és hangszóró között elég nagy különbségek vannak, amiket leégve mutatott azok mind általános érzékenységű hangszórók, ezekre valóban nem lehet még rákötni sem 30-40W szinuszt mert alacsony frekin lekoppannak, szétverik magukat, miközben egy érzéketlen sub hangszóró 10W-tól szinte meg sem mozdul.
Annó a suliban ha jól emlékszem egy 20 centis vidi mélyhangszóró volt erre a példa, amit a 10W-os teljesítmény hanggenerátorral néhány perc alatt leégettünk, miközben ugyanezek a hangszórók a falusi diszkókban éveken keresztül működtek az 50W-os erősítőkkel szinte koppig hajtva.

Kedves fery45!

Sajnos ezt nem olvastad el jól. Írtam, hogy 3db tekercs van a hangszóróban és 6 Ohm-osak. Ezt nem én találtam ki, a gyártótól származik az információ. Nem dupla tekercses. (Abba ne menjünk bele, hogy ez jó-e, én szimpla tekercsnek jobban örülnék)

Ez a te hangszóród, bizonyára ennyit bír, ezt elfogadom.

Én pár hozzászólással ezelőtt viszont azt írtam, ha figyelmesebben elolvastad volna, hogy műterheléses méréssel vizsgáltam a párhuzamos-híd 7293 erősítőt. Amikor 283W-ot mértem, 420W-ot vett fel a hálózatból (mert, hogy lemértem.) Ez 8Ohm, 4-en kb 200-at tud, a nagyobb áramok miatt. A torroid is korlátozott teljesítményű csak 400W-os.

Ezen erősítőt még csutkára tekerve is kibírja az egytekercses régebbi JBL hangszóróm. Ez nyilván nem egyenlő azzal, hogy folyamatos 283W szinuszt kap, hanem hogy akár ennyit is kaphat a zene során. Ezek rövid ideig tartó terhelések, mivel nem vagyok tudós, így nem tudom kiszámolni ha folyamatos szinuszt kapna, mennyit és meddig bírná. Ezek életszerűtlen körülmények lennének, mert a hangszórón zenét hallgatunk (15Hz-en így is 110W-ig tekertem a szinuszt percekig). Visszavonom azt a kijelentésemet, hogy a zenei terhelhetőség hülyeség (Úgy értettem ha 2 féle adatot is megadnak a hangszórónál, én a kisebbet veszem alapul).

Gyakorlatilag az be is igazolódott, hogy ami a JBL hangszórón van rms 250W akkora erősítőt elbír a működés során, órákig de kizárólag zenei terheléssel. Tehát én az RMS-t a használható legnagyobb erősítő teljesítményének fogom fel, zenei programmal nézve.

A zene során fellépő "200 Wattos" dobütések (ne szó szerint értsd) hozzák létre aztán a hangnyomást, a hangot, amit hallunk. És mi a lényeg, hogy mekkorát szól, nem a Watt, hanem a hangnyomás a lényeg. A pillanatnyi csúcsok számítanak, attól érezzük hangosnak.
Tehát ha én tudni akarom, hogy szabadtéren mire számíthatok ettől hangfaltól, akkor a dB/W/m-hez hozzáadom a 10log(250)-et egyenletesen hangolt doboz esetén. Hidd el, sokkal közelebb áll a valósághoz, mintha 25W-al számoltam volna. A dB mérő nem hazudik. Autóban aztán a cabin gain (130dB over feliratot kaptam eredményül egy ezeréves lyukas trabantban, a refit kinyitva) , szobában pedig a sarkok tudják tuningolni a hangot.

Te valószínűleg olyan szabványt használsz, ami szinte DC feszültséggel méri a hangszórók terhelhetőségét. Ez azért életszerűtlen, mert nem fűteni szeretnénk vele.

Bár nem hangosítással foglalkozom, de nyilván egy rendezvényen nem azzal számolnak, hogy 100W-ot minden körülmények között kibír a hangszóró, hanem például 1000W-al számolnak, mert zenében például kibír annyit, elbír akkora erősítőt. És így 10dB-el több jön létre, mintha 100W-al óvatoskodnának. Érdemes egy kicsit gyakorlatiasabban nézni, nem kell mindig annyira óvatoskodni.

Valóban igaza, de a hangsúlyt én is arra helyeztem, hogy még klippeltetett basszus gitárral sem lehetett megölni. A hangszóró Eminence Delta10A. Nem gagyi.

Kedves deebó!
Ha a 70 Hz rezonancia freki, akkor a 16 ohm többszöröse! Ha a rezonancia például 35 Hz, akkor a 70 Hz-n is 16. Nem gondoltam, hogy neked ez gond.
Üdv:H.F.

Nekem nem gond, tudok impedanciát mérni 5Hz-től 40KHz-ig. A legtöbb hangszórónak (jellemző 30-50Hz közötti rezonanciafrekvencia esetén. 70 és 120Hz között van kb a legalacsonyabb impedanciája, ami az esetek 99%-ban DC ellenállás közeli. Tehát a 3.6ohm hangszóró 100Hz-en simán lehet 3.7ohm is.

Kedves deebo!
Igazad van.Nekem is van impedancia mérő műszerem a teljes hangfrekvenciás tartományra. A gyakorlatban, az impedancia mérő műszerrel nem rendelkezők, szerviz műszerek egyenáramú méréseivel mérhetnek ismeretlen impedanciájú hangszórót. Az így mért egyenáramú ellenállás alapján dönthetik el, hogy a NÉVLEGES impedancia mekkora értékű.
Sajnos van kivétel! Gyakori, hogy a nagy teljesítményű hangszórók nagy átmérőjű tekercsei a vastag huzal miatt sokkal alacsonyabb ohmosak a névlegesnél. Volt szerencsénk adott cég 30-40 azonos típusú hangszórói bemérésére. Vizsgáltuk az egyes példányok átlagtól való eltérését, ezek %-s értékét. Szórását. Vizsgáltuk a rugalmassági ellenállás nagyságát is. Érdekes volt. (A magyar fizikai szaknyelvben "rugalmassági ellenállást" írnak és beszélnek, viszont a helytelen fordítások miatt sokan "rugalmas engedékenységet" említenek.)
Nem dicsekszem vele, hogy a könyvemben csak 71 oldalon át írom a hangszórók és hangfalak tulajdonságait. Ezt csak a tér- épülethangosítás szempontjából. Az újabb kiadáshoz kiegészítettem 92 oldalra!
Körülbelül 150 darab hangszórót mértünk be fiammal. Hónapokig tartott. Van valami ismeretem a hangszórókról. Ilyen grafikonok tömegét mértük kilószámú papírhalmazon.
Üdv. H.F.

Kedves tothbela!
Több dologban egyet értek Veled. Az utolsó bekezdésben írod az érzékenységet. A szabvány szerint 1 watt teljesítménnyel. 4 ohmos hangszórón 2 volt 0,5 amper, 8 ohmon 2,83 volt 0,35 amper, és 16 ohmon 4 volt 0,25 ampert jelent. A gyakorlati mérések alkalmával volt szerencsém valamely cég azonos típusú hangszóróiból 30-40 példányt bemérni. Sajnos +/- 50 %-s eltéréssel is találkoztunk. Ha egy épület hangosítását elvállalva + 2-3 darabbal többet kellett rendelnünk a nagy eltérő példányok miatt.
Az utolsó előtti bekezdésben Te is, és sokan mások is említik a szinuszos és zenei teljesítmények nagy eltérését. Az én méréseim szerint olyan NINCS, hogy szinuszban leég 40-50 wattól, de elbírt 200 watt zeneit. Valami mérési pontatlanság van!
Kérlek, hogy a múltkori képek közül a jobb oldali kép négy hangszórója közül a bal felső hangszóróra a gyártó 1600, azaz egyezer hatszáz wattot közöl! Ha ez igaz, akkor ez a 16 ohmon 160 voltot 10 amperrel értendő. Újra tekercseléskor 0,45 mm átmérőjű huzalt találtunk leégve. Így tekercseltük újra. Vigyázz! a 100 voltos rendszeren csak száz volt a legnagyobb feszültség baleset megelőzés céljából. A vezetékes rádió 50 V volt, hasonló okból. Közben fogdozzuk a hangszóró vezetékeket , és "csiklandozás" sincs.
Nem furcsa nektek ez a gigantikus teljesítmény marketing? Jönnek a legkülönbözőbb magyarázatokkal, melyek fizikai törvényszerűséggel kapcsolatban sincsennek.
Tisztelettel:H.F.

Igen a 8ohm hangszóró DC ellenállása lehet mondjuk 5.3ohm, de egy 3.6ohm ellenállású hangszóró legalacsonyabb pontja, biztos, hogy nem 16 ohm.

Kedves deebo!
Megbocsáss, ha nem hiszed el, akkor Te nem értesz hozzá! Ezzel kész, Fejezd be velem.
Üdv:H.F.

Kedves zoka!
A 7293-s erősítő kapcsolást és erősítőt megnéztem. Erősítőknél is gond van a teljesítmény megadásokkal. Ott is létezik a marketing teljesítmény. Nyugodtan a végéről egy jegyet levehetsz, és akkor talán közel fogsz járni az igazsághoz.
A mellékelt képen csak egy 100 wattos erősítőt mutatok, mely hálózati transzformátorán egy IC-t helyeztem. Szerinted az IC-vel felépített erősítő maximum hány wattos lehet?
Előre is köszönöm a válaszodat.
Üdv:H.F.

Légyszíves te fejezd be itt a trollkodást és a butaság terjesztését. Már meignt ott tartunk, hogy a 70-es években élsz, amikor egy 15W-os erősítőt fél köbméteres dobozba tudtak bepréselni böhöm nagy elektroncsövekkel. A félvezetők csodákra képesek ám kis méretben.

Felfoghatatlan az az arrogancia, hogy szerinted itt mindeki hülye, csak te vagy helikopter, és csak a te méréseid léteznek, még ha konkrétumot eddig nem is sikerült mutatnod.


Egyet mutass!

Kedves mester!
Az a baj, hogy mindig ezer dologról van szó, így a sok bába között elvész a gyerek. Szerintem ha egyetlen dologról van szó, akkor a többiek sem fognak félreérteni semmit, és talán tisztázódhat hogy végül is ugyan arról a dologról esik szó. Javaslom, hogy először egyeztessük azt, hogy mit is értünk azon, hogy 100W.
Ha egy 24V-os forrasztópákáról lenne szó (nem hőfokszabályzós, hanem natúr), akkor azt mondhatnánk, 100W terheli a pákát, ha abba 1 óra alatt 360 kJ energiát pumpálunk. Hát szegény pákának revésre ég a csúcsa ennyi idő alatt, sőt talán még a fa nyele is megfeketedik. Esetleg leolvad a szigetelés a vezetékről, és zárlat következtében leold a kismegszakító.
Ugyanez a páka ugyanúgy 100W terhelést kap ha csak egyetlen másodpercig van bekapcsolva, ami ilyenkor 0,1 kJ energiát jelent. Na én ezt a pákát a fémrészénél akár meg is markolom, feltéve ha nem zárlatos, mert vélhetően olyan meleg sem lesz mint a tenyerem.
Tegyünk vele egy kísérletet. 1 másodpercig ne 24, hanem ennek kétszerese, vagyis 48V feszültséget kapcsolunk. Ez ugye 400W, vagyis 1 másodperc alatt a belepumpált energia 0,4 kJ. Szerintem ezt már érezném hogy langyos, de még nem égetné a kezem. Na jó, ez igaz, de csak azért, mert az az 1 másodperc az nem elég a felmelegedésre, ha aztán végtelen ideig hűlni tud.
csavarjunk egy kicsit rajta. Ne csak egyszer, hanem többször kapcsoljuk rá azt a 48V-ot. Mondjuk 1 másodpercig megkapja a 48V-ot, utána 3 másodpercig szünet. Majd ismét 1 másodperc fűtés, és ismét 3 másodperc pihenő. Na így szerintem ez a páka ugyanúgy el fog revésedni egy óra múlva, mint ha folyamatosan 24V-ot kapott volna. De kísérletezhetnénk tovább is. Adhatunk rá 72V-ot is, de akkor 1 másodperc fűtés után 8 másodpercig hagyjuk hűlni. Most is ugyanannyi idő alatt fog elrevésedni mint az első esetben, pedig most 900W-ot kapott.
Nyilván lesz egy feszültség, ami egyetlen másodperc alatt elégeti a fűtőszálat, de az vélhetően nem 24V.
Tegyünk bele még egy csavart. Most ne 50Hz szinusszal fűtsük a pákát, hanem hangosítós cimboránk állítólagos 1000W/6 Ohmos erősítőjéről. Mivel úgy is kb. 6 Ohmos a pákánk, vélhetően nem fog szégyenbe esni tőle ez a hatalmas végfok. De ne szinuszos hullámalakot engedjünk rá, hanem mondjuk Nagy Feró "Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés" dalát, de írhattam volna Vivaldi "Négy évszak" szerzeményét is. Lényeg, hogy ne klippeljen az erősítő, vagy legalábbis csak éppen hogy. Mi pedig próbáljunk meg forrasztani a pákával.
Matematikailag most nem egyszerű kiszámolni mi lesz az eredmény, de hátha valaki egyszer ezt megcsinálja.