Mutatom az evolúciót. Egész végig szinte csak a 24V-os stabilizátorral küzdöttem. Szerintem ez volt a harmadik legfontosabb dolog ami hatással volt a végfok hangjára... a trafó és a pufferkondik kb. ugyanennyit nyomtak a latba. A többi már csak amolyan finomhangolásnak számított... részletkérdés. Kapcsolás > nyákterv/vezetékezés > tápegység. Ennek a három dolognak kell egyensúlyban lennie... szerintem.

Majdnem készen is van a kísérleti nyák...

Ma már SZOMBAT van, írok egy kicsit.

A 90 fokos fáziskéséshez szólnék hozzá. Bár nem nagyon foglalkozunk a dologgal, meg ráfogjuk hogy nincs meg a szinergia, de lehet hogy nem jó helyen keressük a hibát. Konkrétan az RC tag által bevitt fáziscsúszásra gondolok, ami nem csak a tápfeszültségben, hanem a jelútban is gondot okoz. Ott persze nagyobbat, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy a fáziscsúszás időállandója hova esik.
Esett szó már a pufferkondenzátorok értékének hatásáról, a csatolókondenzátorokról, a DC szervók által bevitt töréspontról, valamint egyéb (urambocsá' hangszínszabályzók) fázishamisító áramkörök miatt fellépő fáziscsúszás miatti jelenségekről.
Nyilván az a legjobb, ha nincs ilyen hatás, mert akkor nem kell számolni vele. Cserébe jó nagy feladat lesz megoldani, ahogy éppen ennek az alohának az esetében is történik. Itt le is szögezném, hogy nekem is ez a szimpatikusabb.

A másik út a jó hanghoz egyszerűbbnek tűnik, de valójában nem vagyok benne biztos hogy minden egyén számára egyformán ugyazt a hatást jelenti. Tegyünk extrém nagy kapacitású kondenzátorokat mindenhova, mert akkor annak a fáziscsúszásra gyakorolt hatása a hangfrekvenciás sáv alá fog esni, ezért nem halljuk majd annak zavaró hatását. Vagy tegyünk extrém kicsit, aztán az meg annak ellenére hogy viszonylag nagy lesz a brumm, olyan gyorsan visszatöltődik, hogy a dob beütés lecsengésének végére már semmi jele nem marad, hogy volt ott valami. Most már csak számszerűsíteni kellene valahogy, hol van az a sáv, ahol zavaró egy ilyen fáziscsúszás.

Azt mondjuk, hogy a hangfrekvenciás sáv hallható tartománya 20-20000 Hz között van. Alatta és felette nem hallunk. De azt is mondjuk, hogy a látható fény hullámhossza 380-780 nm között van. De a meleget érezzük, pedig az a jóval hosszabb IR sugárzás hullámhosszával érkezik hozzánk. Persze az infravörös tartomány nem ad nekünk optikai élményt, de képzeljük el, hogy olyan fotót vagy videót nézünk, ahol egy gyertya fényét kellemes meleg sugárzás is kíséri. Mennyivel életszerűbb is lenne.

Na de visszakanyarodva a hangokhoz, van a hangnak olyan tulajdonsága is, ami kívül esik a 20-20000 Hz közötti tartományon. Itt van például a tremolo effektus. Ez a hallható hang amplitúdó modulációja. A moduláció frekvencia 2-4 Hz között kellemes hatású. 1 Hz alatt egészen 0,1 Hz-ig nyugtalanító. 10 Hz felett leválik a zenéről és már csak mint zavaró jelenség létezik. Pontos adatokat nem tudok, de szerintem még nem is készült feltérképezése ennek a tartománynak. Pedig biztosan van olyan tartomány, ahol sokkal érzékenyebbek vagyunk egy tápfesz hullámzásra mint máshol.

A bemeneti csatolókondenzátor okozta alsó törésponti frekvencia értékének hatására már voltak kísérleteim, de ezt nem lehet abszolút kezelni, mert egy darab emberen végeztem csak. Magamon.

Elnézést Karesztól, hogy kicsit, egy szusszanásra az elvi dolgoktól eltérve megemlítek egy érdekességet. Egy minapi a történet. Előkerült egy ismerősöm AD-F260 kazettás magnója. Mondom ez nem az én Technicsem, de most rákostólhatók egy elképzelésemre, ami az analóg lejátszást illeti. Kazetta kéznél csak egy crómdioxid, meg egy mezei maxell. Felvételek, egy családi, meg egy ncorról leszedett akármi, amit a felvétel alapja volt. Mondhatni, nem egy nagy minőség az alap. Azonban jött a meglepi. Az egyik kazetta még fordulatra sem stimmelt, lassabb volt. Az eredményen elcsodálkoztam. A fordulathiba ellenére sem tapasztaltam nyávogást, és kifejezetten jó volt hallgatni az említett hiányok ellenére a hibriddel. Elgondolkodtatott, hogy ezt mért éreztem így... Emlékszem, amit mondtál, hogy a jobb kiadók a digitális stúdióanyagot átjáratják egy orsós magnón, mielőtt hordozóra teszik, mert így jobb hatásúnak tűnik zeneileg. Szóval azt hiszem ráéreztem a megoldásra, miszerint az egyik fő probléma a kellemességben a felesleges nagy dinamika. . Az ember füle nem műszaki berendezés. De ezt ellehet mondani az állatokról is, mivel életben maradásuk záloga többek között a jó hallásuk is, így kerülik a nagy zajokat, hogy megmaradjon a neszek érzékelésének képessége. Az ember agya sem tudja követni egy hangzásban az abban rejlő finomságokat, ha nagy eltérésű a hanganyag, és túl nagy sebességű az agyunk képességéhez képest. Hát élmény volt hallgatni az ismert számokat az említett módon, mivel minden hang jobb "bontást" mutatott. És itt már minden egyéni, hogy kinek mi fontos egy hangzásban, a mutatvány, vagy annak teljes felfogható részletei. Arról nem is beszélve, hogy a rendszeren belül az adott hanganyag képességeihez, hogy viszonyul valakinek a saját rendszere. Mert ez így műszakilag is elég zűrzavaros feladat.

Azt gondolom, hogy a szalagon átjáratott anyag az hasonló korrekciót kap, mint amikor transzformátoron küldjük át. Persze nem egészen, de a korlátozott szávszélesség az mindkét esetben le fogja csípni az infra hang tartományt. Ergo DC szempontjából kiegyenlíti az alacsony frekvenciás ugrásokat. Alacsony frekvenciás ugrás mindig előfordul, ha nagyon gyors limitert használnak a felvételnél. Jó hangmérnök ezt is el tudja kerülni, ezért van az, hogy jó felvételnél lehet DC csatolt erősítőt használni.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a korlátozott alsó átvitel jobb hangzást tesz lehetővé, akkor transzformátor vagy magnó helyett miért nem egyszerűen egy meredek felüláteresztő szűrőt használnak?
A korrekt választ nem tudom, de annyi biztos, hogy egy szűrő az jelszint függetlenül fix átvitelt biztosít, amíg például egy transzformátor (magnószalag) jelszint függő karakterisztikájú. Ráadásul a szoft klippelés miatt az átlagos hangosság nagyobb lesz.
Ha egészen pontosan fogalmazzuk meg a dolgot, akkor meg kell különböztetni a kész master sáv magnózását az egyedi hangsávok magnózásától. Egyedi sávok esetében főként olyan hangszerek hangját szokták így módosítani, amiket alapból nem nagyon használnak módosítás nélkül. Ilyenek a hangszedő el ellátott húros pengetős hangszerek. De az ütősök is.
Teljes kész mestersávot ma már nem szoktak magnózni, mert már vannak jó algoritmusok a digitális anyag finomítására. Az meg külön szakma, hogy egy hanganyagot úgy engedjünk át valamin, hogy az utána jobb legyen mint előtte. Ráadásul van akinek nem jön be.

Sacc. 35 évvel ezelőtt tapasztaltam valami hasonlót, amikor megvettem az első CD lejátszómat. y ITT gyártmány volt, a kazetták után meghallgatva soha nem tapasztalt mértékű dinamika, és magas hangok, de ugyanakkor a túl steril, túl nyers hangzás miatt kissé csalódás is volt. Viszont az erről készült magnófelvételek ezt a nyers hangzást nagyrészt elsimították.
A későbbi CD játszók már sokkal jobb hangúak voltak, és nem volt értelme magnóra venni.

Nem akarok én itt főszereplő lenni, de én a túlzó dinamika számomra hátrányait próbáltam vizionálni. A nyers hang sok tényezős dolog. És a hangsávnak nem csak annak határai adják a minőségét. A digitális hordozók legalább olyan széles minőségi eltéréseket mutatnak, mint annak idején az LP-k gyártói különbségei. Azonban manapság mindenben a dinamikát kergetik, mint valami csodaszert, és senkit nem érdekel, hogy ez a zene érzékelésében mennyit javít, vagy ront. Olyan ez mint, egy új fogalom, ami új üzletág is egyben. De az is igaz, hogy valakinek ez a zenehallgatási szempont. És itt részemről e témának vége.
Karesz bocsi e témáért!

Múltkor mintha azt írtad volna, hogy nincs elég üveggyöngyöd. Most olvasom a hirdetést, ha esetleg érdekel: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_174676.html

Nem voltam ma gép előtt. Úgy láttam a szimulátorban, hogy a tápszűrő kondinak nincs alsó határfrekvenciája. Mindig tartja a 90 fokos fáziskésést, frekvenciától függetlenül. De még utána kell járni ennek a dolognak, nem akarok hülyeséget írni.

Tiszta RC tag mindig 90 fokot csúsztat függetlenül a frekvenciától. Ezt mondjuk rosszul írtam, de az RC időállandója az viszont frekvencia függő. A törésponti frekvencia az egy kiemelt pont, ott éppen történik valami nagy változás. Ennek a helye lehet kérdéses. Ha ez kellemes, akkor jó.

Ezt a CRC szűrést azért ketté kell választani. Az egyik része a tápfeszültség szűrése, ami nem egy bonyolult dolog. Ebben az egyszerű példában van 10mVpp "brumm" a tápsínban és az RC tag 60 dB-t csillapít 1kHz-en. Állandó kimeneti áramnál (áramgenerátoros terhelés mellett) ez egy fix érték.
Erre a "brummra" modulálódik rá a kimeneti árammal arányos "zavarjel", aminek van egy másik időállandója 2.3 mHz-en. Ennek van 0.01 Hz-től felfelé -90 fok fázistolása. Nem tudom ez mennyire számít bele/rontja le a hangminőséget, mert nagyon kicsi feszültség elvileg és akár el is hanyagolhatnánk.

De mutatok (újra) néhány mérést az Aloháról. Elég rettenetes és van min szörnyülködni.
Számolgatunk, meg szimulálgatunk itt mindenféle CMRR-eket, meg PSRR-ereket, meg hogy 1pmm a THD. De, hogy valójában mi történik, milyen folyamatok zajlanak le egy erősítő "belsejében" zenei jellel, azt csak találgatni tudjuk és a legvégén csak a fülünkkel halljuk.
Azt gondolom mindent el kell követni a zavarjelek minimalizálásának érdekében és nem túlzás beletenni a 100 MHz-es opampot a tápegységbe, ha ez kell ahhoz, hogy szkópon csak egy vízszintes vonal legyen 1mV/osztásnál. Persze mindig akadnak váratlan helyzetek, nem várt gerjedések, földhurkok, stb... Ezért kerül mondjuk 50-150 millióba egy Dartzeel, vagy Kharma, MBL... Rengeteg tudás kell(-ene) egy "tökéletes" végfok megalkotásához, azt kell megfizetni, nem az alkatrészeket. Tud zongorázni? Nem. És ha megfizetem?

Számomra csak az érdekes, hogy nem nagyon látok olyat, hogy az RC tag ellenállása ennyire nagy lenne. Tipikusan 10-22ohm az érték. Saját tapasztalatom szerint (V4) 100ohmmal már megjelenik egy "belassul az erősítő" érzés. Fene tudja mi okozza, amikor a feszülségerősítő fokozatok áramfelvétele közel konstans.

Ha azt a CAM4323 fotót megnézed -egymáson van a két sugár- a pufferkodi és a bootstrap feszültségesése. Talán az a jó beállítás. A dobütéssel együtt lebeg a bootstrap fesz. de a hangfrekit kiszűri. Ezt a "belassulás érzést" már én is hallottam erősítőkön, olyan "elkenődött" basszus formájában.

Nem tudom baj-e ha ennyire nagy az időállandó. Most az LT1223-ra bíztam mindent és annak nem túl jó a PSRR-je (a kis hurokerősítés miatt). Lehet kísérletezni kell majd vele.

Egyszer szóba került, hogy egy családi ház árával vetélkedő erősítő (ami mondjuk valóban jól is szól) esetében már aranyból kell lennie a gombok a is, mert egy darab drótért nem lehet sok pénzt elkérni. De természetesen az igazi érték az, amit a mérnökök hozzáadtak az évek során.

Nem is a hálózati brumm aggaszt, mert mint írod, azt meg lehet oldani. De még nem is a feszültségerősítő fokozat. Az, mivel tiszta "A" osztályban dolgozik, a tápfesz felé a terhelése a hangfrekis sávba esik. A fetgörbítő fokozat, azaz az "AB" osztályú nagyáramú buffer viszont másként terheli a tápot. Ott valóban egy beütés után beszakad a tápfeszültség. Nem megyek nagyon bele, mert nem mondanék vele újat, de azzal egyet érthetünk, hogy a tápelnyomása ennek a fokozatnak sem végtelen. Mivel globális visszacsatolást nem használ az aloha, ez nem is oldódik meg magától. Nagyobb erősítéssel lehetne növelni, de akkor még gerjedni fog.

Arra gondoltam, hogy mivel ez a tápbeszakadás alacsony frekvenciás jelenség, mi történne, ha a nagyáramú buffert, vagy akár az egész erősítőt alacsony frekvencián visszacsatolnánk. Azt még nem tudom hogyan, azt sem milyen frekvencia átvitellel, meg azt sem hogy milyen hatással lenne ez a hangra, az is lehet, hogy rontana a hangon. Próbáltam szimulátorban ilyesmit, csak most nem vagyok PC közelben hogy megmutassam.

Csinálj neki egy stabil 24V-os tápot, 78L24-el. Kicsi olcsó, csendes.

Úgy értettem azzal kell majd kísérletezni, hogy belassul-e a táp a 150R/1mF szűrésből adódó 1Hz-es töréspont miatt.

A szimulátor csak akkor mutat brummot az LT kimenetén ha C1-4-et a tizedére csökkentem.
Az eredeti értékekkel a stab kimenetén van 0.3 uVpp brumm, a VAS kimenetén pedig 0.3 nVpp.
Mit kell ezen még csökkenteni?

Értem mire gondolsz, várom mit fogsz mutatni...

Az idézett mondatból nekem nem derültek ki az imént közölt számadatok...

Ez igaz, de már mutattam ezeket a szimulációkat, bár nem ennyire pontosan...
Amúgy meg mégis 3nVpp van a VAS kimenetén és nem 0.3, de így is jó : )

Azt hiszem ezt a kapcsolást már nem fogom piszkálni (és a nyákterv is készen van hozzá). Majd játszok valami mással tavaszig. És nem is akarok többet kipréselni belőle 20 W-nál... maradjon benne az a 10-12 V veszteség, viszont cserébe nem csökken le a végfetek meredeksége és transzkonduktanciája. Egy nagy teljesítményű végfok tervezéséhez egészen másként kell hozzáállni, de nekem nincs szükségem ennél többre.

Természetesen a szimulátor is mutatja a táp "beszakadását", de ezzel együtt mutatta azt a 1-2ppm THD-t (már nem emlékszem pontosan mennyi volt). És a mostani Alohát is napi rendszerességgel hallgatjuk, nem mondom, hogy ha nagyon akarok nem találok benne hibát, de a lemezeim 90%-a jól szól vele. Simán ellennék ezzel a végfokkal is életem végéig, nem ez a leggyengébb láncszem a rendszeremben... csak hát hajt a vérem, amint már ezt többször leírtam.

Még finomítottam a nyákterven is, de egyelőre marad ilyen csúnya az elrendezés.

Erről eszembe jutott a hibajavítás (mert hát ez hibajavítás lenne), a hibajavításról meg a játékizé és elkezdtem nosztalgiázni a lassan tíz évvel ezelőtti eseményekről. Akkor sem értettem az erősítőkhöz és most sem sokkal többet - valamennyit fejlődtem, de nem tudom ez mire elég. Az Aloha talán egy nagyságrenddel jobban szól a játékizénél... de nem is tudom... nem vagyok elégedett, mert még mindig nem tudom, hogy kellene megcsinálni a "világ legjobb erősítőjét". Az sem vigasztal, hogy nem létezik "világ legjobb erősítője" mint ahogy nincs világ legszebb nője, vagy legjobb autója. Vannak rossz hangú erősítők, meg jó hangúak, vannak csúnya nők meg szépek... de erről meg eszembe jut Bandi, amikor megkérdezte: Kareszkám melyik a világ legjobb nője? Akivel együtt tudsz élni. Oszt kész. Ilyen egyszerű. Az erősítőkkel is így van ez.

Szóval... újra megnéztem a játékizét szimulátorban, előkotortam a méréseit és a fotóját (Bandinál még mindig megvan ez a deszkamodell és szól is). Erről meg eszembe jutott, hogy akkoriban voltunk látogatóban apámnál és az asszony addig dicsekedett a játékizével, hogy két testvérem eljött meghallgatni. Hozták magukkal a kedvenc Tankcsapdájukat, Pokolgép meg Hobo. Iszonyatosan rosszul szóltak. Meg is állapították, hogy a kocsiban jobb hallgatni. Hát... elég nagy égés volt, minek szépíteném a dolgot. Csak amiatt tartok néhány ilyen gyalázatos zenét, hogy időnként megnézzem hol tartok most. Majd a nyáron megmondják ha jönnek egy kis tanyasi levegőt szívni (meg van beszélve egy bográcsos buli).

Szóval... itt vannak a játékizé izéi. Segédtáp CRC szűrővel. Teflon szigetelésű színezüst hangszóró vezeték. A THD valamivel kisebb, mint az Aloháé. Ez is azt igazolja, hogy a THD semmit nem jelent, semmi köze a hangminőséghez. A hibakorrekció nem biztos, hogy javít bármin is... szerintem inkább ront. Legalábbis ahogy a játékizében van, az úgy nagyon nem van jól. Akkor most mi számít? Kizárásos alapon az marad, hogy maga a kapcsolástechnika a legeslegfontosabb, aztán már csak jól kell kivitelezni mindent a gyakorlatban.
És ha ezeket a dolgokat tárgyilagosan szemlélem, megint az jön ki, hogy az új Aloha vagy jobban fog szólni a mostaninál, vagy nem. Néha tényleg úgy érzem, hogy ez az egész olyan "vaktyúk is talál szemet" alapon működik. Nincs igazi tudás mögötte. Ma ilyen pesszimista lábbal keltem : )

Lecsupaszítottam a kapcsolást valami egyszerűre, hogy látható legyen a hibajavító hatása. Próbáltam úgy belőni, hogy ne kelljen átmennie rajta a jelnek. Így el lehet érni, hogy ha ha elfogy a lendület, akkor az a hasznos jelben ne jelenjen meg. Úgy is nevezhetnénk, hogy : AC szervó.
Az első képen az integrátor kondenzátorának értékét változtattam 100pF és 1nF között, aminek a hatása jól látszik az eredményen.
Második képen a tápelnyomás látszik a frekvencia függvényében. Olyan mint amilyen. Az lenne a lényeg, 10kHz kürül már ne szóljon bele a hangba. Ott engedje szárnyalni a nyers magot.

Ez nagyon jó ötlet lenne ha lenne brumm, vagy zavarjel a kimeneten. De nincs. Így nincs mit hibajavítania az integrátornak.

Elkezdtem beválogatni a tranzisztorokat. OnSemi a RET-től (nem mágnesezhető a kivezetésük).
Ezek lesznek a bemeneti differenciál erősítőben (Q1-4).
Behoztam a TESLA tranzisztor tesztert. 3 napig melegedett, bekapcsoltam 6 órával a mérés előtt... de még így sem volt egyszerű a mérés, mert ahogy odaültem elé, fél óra múlva két fokkal megnöveltem a környezeti hőmérsékletet... úgyhogy háromszor ellenőriztem át a méréseket, de szerintem még így sem halálpontos. Mondjuk lehet 2 mV szórása a bázis-emitter feszültségnek, de ez már elmegy. Úgysem az fog kijönni amit mérek -amikor be lesz ültetve a nyákba- de legalább igyekeztem. Mindegy. Majd kiderül.

Érdekes (érdemes) megfigyelni, hogy az NPN Ube feszültsége nő a bétával, a PNP viszont fordítottan arányos (hozzávetőleg).

Ezt még a múlt héten észrevettem. A jelföld a segédtáp, a csillagpont és a stabilizátorok földpontjával egy hidat alkot (ha jól látom). Az impedanciákat be lehet úgy "lőni", hogy a stabilizátorok kimeneti impedanciája közel nulla legyen. Jól mutatna a szkópon ha ez a gyakorlatban is így alakulna.

Ha már így belelendültem...
Újra megnéztem a THD-t a kaszkód jFET-ekkel is. Csökkent. Tehát nem csak a termikus torzításra van jó hatással, de a fokozat kimeneti impedanciáját is növeli. A nyugalmi áram alig van hatással a keresztezési torzításra.

AB osztály - deszkamodell

Sziasztok! Kicsit elszakadva a szimulátortól, egy újabb deszkamodell készült TG barátom jóvoltából a korábban kitalált, földelt kimenetű, AB osztályú erősítő működési elvét csiszolgatva. Még az áramlimit nincs ráhekkelve a panelre, (van rá elméleti ölet, hogy ne növelje a torzítást - de majd a gyakorlatban kiderül, hogy így ban-e).

Ez a deszkamodell kapott hűtőbordát, így 100W feletti teljesítménynél is le lehetett mérni a torzítását (pontosabban inkább THD+N). A méréskor a legnagyobb kivezérlés 30V RMS (42,2vpeak), az erősítő ±45V-ra beállított labortápokról működött. A torzításmérés Audio Precision mérőrendszerrel történt.
Gyakorlatilag a teljes HF sávban 0,0004% alatti torzítást produkált a végfok 8Ω-os műterheléssel vizsgálva.

A következő verzió, ha minden jól megy, gyári, 4 rétegű panelre készül majd. Szerintem ezt már érdemes lesz meghallgatni a gyakorlatban is...

A kapcsolásban sok munka van, szerintem TG barátom sokkot kapna ha feltenném ide szóval bocs ezért, de a deszkamodellen látható alkatrészekből szerintem pár dolog kitalálható. Hogy ezen kívül mennyi publikus, annak eldöntését TG barátomra hagyom. Nekem egyelőre továbbra is elegendő a kis D osztályú amit évek óta hallgatok, számomra egyszerűen csak arról szól, hogy kár lett volna a "polcon hagyni" ennek az erősítőnek az ötletét. Persze lehet, hogy egy kisebb teljesítményű, sztereó változatot majd összedobok valamikor, hogy nekem is legyen egy referenciám.

Engedjétek meg, hogy elsőként gratuláljak az elért eredményekhez!
Ha nekem sikerülne ilyen kis torzítású erősítőt kifejlesztenem, azonnal kidolgoznék valami komoly üzleti stratégiát, mert a 0.0004% THD az már nem a hobbi kategóriába tartozik, de bátran nevezhetjük High End minőségnek.

Első lépésként senkinek nem mutatnám meg a kapcsolási rajzát, mert hát komoly terveim lennének vele. Ha már ennyire titkolnám a kapcsolást annak oka lenne, mondjuk szabadalmi védettséget kérnék rá. Talán egy világszabadalom megfelelő lenne.... ha értenék ennek a menetéhez, lenne erre kiképzett ügyvédem, jó néhány felesleges millióm. De mondjuk nincs. Talán ennél egyszerűbb és jobb megoldás lenne ha felvételre jelentkeznék valamelyik hifi berendezéseket gyártó céghez, mondjuk konstruktőrnek. Egy Marantz, Sony, Accuphase, stb... biztosan tárt karokkal fogadna. Csak megmutatnám nekik a kapcsolási rajzot meg a THD-t, oszt a jövő héten már kezdenék is. Vagy még jobb lenne az USA-ban, ott biztosan többet keres egy konstruktőr.
De ha nem akarnék külföldön letelepedni, viszont az ebben rejlő komoly üzleti lehetőséget semmiképpen nem szeretném elszalasztani, akkor gyártanám. Sorozatban. Nyilván exportra, mert nálunk senki nem vesz névtelen magyar terméket. Legalább 10-20 év mire egy márkanevet be lehet valamennyire futtatni... persze lehet gyorsítani ezt a folyamatot reklámmal, bemutatókkal, állandó szerepléssel a hifi szaksajtókban, hájendsók, stb... és még számos egyéb módon.
Esetleg nyitnék egy hifi szalont a nagy faluban, mert vidékre nem jár még a madár se. Ha igazán komolyan venném, hogy ebből akarok majd megélni 100-200 millióból már el lehetne indulni (valamerre). Persze a siker csak akkor lenne garantált ha 100%-ig biztos lennék benne, hogy valóban ez a világ legjobb erősítője. Ehhez persze rengeteget kell előtte otthon (szép csendben és titokban) tesztelni különböző műsorforrásokról, többféle hangsugárzóval, erre kialakított akusztikájú helyiségben, mindenféle műfajjal, különböző zenei ízlésű hozzáértő emberek társaságában. Ez is néhány év, vagy egy fél élet... ki mennyire veszi komolyan. Tehát a dolog nem annyira bonyolult, mint az ember ezt elsőre gondolná. Sokan meggazdagodtak már ebből, Nektek miért ne sikerülne?

Most, hogy ezt így végiggondoltam magamban, világosan és tisztán látom magam előtt az értelmét a titkolódzásnak. A fenébe, hogy nekem miért nem jut eszembe egy ilyen jó kis földel kimenetű kapcsolás? Na de majd egyszer. És akkor én se fogom megmutatni senkinek, csak dicsekszek majd vele : )

Hi,
Igen mindenki érti az iróniát, de én kicsit másik oldaról közelíteném meg zt a "titok, nem osztjuk meg a kapcsolási rajzot" attitűdöt. Kicsit mindig mosolygok rajta és nem vitatva annak tartalmát.
Ma a hifinek sokkal kisebb az ázsiója, mint volt 15-20 éve (elég megnézni a fórumaink korfáját, szinte mindenki 40 felett). Nagyban megváltoztak a vásárlói igények.
Az ÁTLAG vásárlói szempontok sorrendje véleményem szerint:
1. Ár (chihifi mindent visz)
2. Kinézet
3. Funkciók
4. Brandnév
5. Műszaki adatok ( véleményem szerint a teljesítmény fontosabb szempont, mint hogy 2 vagy 5 nullát lát a vásárló a torzítási adatok közt ha eljut odaáig)
Persze nem lehet a fenti cégeket teljesen 1 kalap alá venni, míg a Marantz/Sony igazi kommersz gyártó teljes piaci szegmenssel, addig az Accuphase felsőbb kategóriát képvisel.
6. Milyen a hangja
Korábban is hasonló volt a sorrend, de mára a hangsúlyok sokkal jobban eltolódtak az első pontok felé.

Köszönjük a gratulációt ?
Amit leírtál, az meglepően közel áll ahhoz, ami valójában történik – annyi különbséggel, hogy ez nem egy hirtelen „meggazdagodós” ötlet, hanem sok év alatt, lépésről lépésre felépített munka eredménye.

Van már kész, működő high-end D osztályú végfok, saját tervezésű prémium DAC, streamer és DSP, jelenleg készül a hangsugárzó, és most kerül a képbe az AB osztályú végfok is. Nem azért, mert „nem hinnénk” a D osztályban – épp ellenkezőleg –, hanem mert a hifi világban sokszor több a hitkérdés, mint a valós tapasztalat. Sokak számára a „digitális = rossz”, miközben ezek a rendszerek is analóg jelútban végződnek.

A kapcsolás nem titokzatosságból nincs kint, hanem azért, mert ebből kész, eladásra szánt termék lesz. Egy ilyen végfok kifejlesztése – a most publikált mérésekkel együtt – nagyon komoly mennyiségű munkaórát, rengeteg iterációt és egy nem éppen olcsó műszerekkel felszerelt labort igényel. Ez már túlmutat a klasszikus „fórumos hobbi” kategórián.

Teljesen megértem, hogy szerintetek rajz nélkül ez semmit nem ér, de amikor több száz óra és komoly infrastruktúra van egy fejlesztésben, akkor teljesen reális döntés, hogy ez nem kerül ki publikusan.

Szóval nincs itt semmi misztikum vagy „ördögtől való” dolog: egyszerűen kár lett volna ezt az ötletet a polcon hagyni. Hogy végül hova fut ki, az majd a gyakorlatban derül ki – addig pedig marad a fejlesztés, mérés és finomítás. Egyenlőre most majd megtervezem a 4 vagy 6 rétegű verzióját és utána meg is lesz hallgatva szakértő fülek által. De eddigi tapasztalataim alapján rendkívül bizakodó vagyok ezzel a kis jószággal kapcsolatban.