Fórum témák

» Több friss téma
Fórum
Keresés
Lapozás: OK   37 / 258
(#) eyess válasza lelkes amatőr hozzászólására (») Feb 20, 2022
A lényegen nem változtat , hogy egy külső tápról indítod , vagy a saját tápjáról üzemel , ha az inverter hibát érzékel leállít .Kérdés , hogy tényleg jó e a táp rész , mert ha minden jó , akkor máshol kell keresni a hiba okát.Össze kell rakni , és beüzemelni , és ha lekapcsol a háttérvilágítás , akkor kell méregetni , hogy meg van e minden feszültség , ami kell.Ezek után nem zárnám ki a táp hibáját sem.
(#) Gafly válasza sany hozzászólására (») Feb 17, 2022
Az első inverter kimenetén kb. fél tápfeszültséget kell mérned.
4011 is jó lehet.
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2022
(#) uniman válasza lelkes amatőr hozzászólására (») Feb 16, 2022
Ha LCD monitorról van szó, itt a helye!: https://www.hobbielektronika.hu/forum/lcd-monitor-problema
Az EEL-22W inverter trafót (sec) kéne kimérned...
A hozzászólás módosítva: Feb 16, 2022

EEL_22.JPG
    
(#) Chipmunk1960 válasza majkimester hozzászólására (») Feb 7, 2022
Hali, Köszi az ötleteket. Az Arduinot a programozott vezérlésre gondoltam, / amit írtál chipet, valóban célszerűbb rá/ a kimenetre egy opto leválasztó, megy egy inverter kapu a Lo, és Hi jelek előállítására.
(#) proba válasza pajesz66 hozzászólására (») Feb 4, 2022
Nem tudom, mikor telepítették nálunk, a kivitelező csak egy korlátozott hozzáférést adott a megjelenítő programhoz. Ébresztésnél a telefonján keresztül állítgatta be a hálózati paramétereket. Volt egy olyan érzésem, hogy az inverter lekapcsolási feszültségét már távolról átállította. Reklamáció után távolról szoftvert frissített. Hogy ezt a lehetőséget a szolgáltató felé továbbadja, műszaki akadálya biztosan nincs. Ahogy a hálózati terhelhetőséget elnézem, hamarosan még kötelezni is fogják rá. Ez ellen leginkább úgy védekezhetsz, lekapcsolni a netről az egészet. Telepítéskor ígértek mindenféle garanciás, egyéb dolgot, ha hiba van hamarabb észre veszik mint én állítólag. ( ami akár igaz is lehet, mert ki nézi egy idő után hetente mennyit termelt.) Azt hogy a net mentesítéshez mit szólnának nem tudom. Amíg az inverterben nem cserélnek szoftvert valami új szabály hatására, addig szerintem büntetlenül net mentesíthető, ezáltal biztosan függetleníthető a szolgáltatótól.
(#) pajesz66 hozzászólása Feb 4, 2022
Sziasztok!

Most települ nálam egy 8kW-os hálózatra tápláló rendszer. Erről az egyik ismerőssel beszélgetve azt hallottam, hogy a szolgáltató képes beavatkozni az inverter működésébe valamilyen módon, így tudja korlátozni a "felfele" irányuló teljesítményt....
Mennyire igaz ez? Nem gondolom életképesnek ezt inverterenként....
(#) GPeti1977 hozzászólása Feb 1, 2022
Ezt az inverteres klímát:
Tápfeszültség 220 V
240 V
Névleges hűtő energiafelhasználás 997 W
Névleges fűtő felhasználás 970 W
Névleges hűtőteljesítmény 3200 W
Névleges fűtő teljesítmény 3500 W

biztonságosan elbírná, ez az aggregátot a gyakorlatban?
Güde ISG 1200 inverteres Agregátor
4 ütemű OHV benzinmotor
az elektronikusan érzékeny fogyasztók számára pl.számítógépek, hi-fi eszközök stb.
inverter technológia
- Kimeneti feszültség: 230V
- Névleges áram: 4 A
- Névleges teljesítmény: 1200 W
- Folyamatos teljesítmény: 1000 W
- Névleges feszültség: 230V
(#) Chipmunk1960 válasza elgotti hozzászólására (») Jan 28, 2022
Hello, Az /egy akksiban 6 cella/ is elég nagy probléma, főleg, ha ezeket a használt akksikat még sorba is akarod kötni. Nem az első eset, hogy akksi lemerült, belenézni nem lehet, lehegesztett, megy a töltőre, töltőfesz megy felfele, viszont az egyik cella zárlatos lett, azért merült. Töltés közben a többi cella magasabb feszt kap, elkezd pezsegni, majd megfő/nek/. De, ha mégis jók lennének valamennyire az akksik, a kicsin is át kell hajtani azt az áramot, amit az inverter megkövetel. Ennek a vége megint halál. A 3. Ezek indító akksik, nem szeretik a folyton merítést, töltést, de főleg azt, hogy napokig várnak, míg megjön a nap, vagy a szél ami megint feltölti őket.
Persze kísérletezni lehet.
(#) elgotti hozzászólása Jan 27, 2022
Sziasztok.
Köztudott hogy sok ilyen téma van, viszont megoldás még nem annyira.
Ezt a témakört azért nyitom mert sok ember problémáját oldaná meg.

Tudom hogy nem egyszerű téma, de egy olyan kapcsolást szeretnék megvalósítani, ami különböző kapacitású akkumulátorok soros kötését oldaná meg "hasznos energia veszteséggel vagy veszteség nélkül" 'töltés és fogyasztás közben'.
Értsd: Napelem töltés vezérlő és egyben inverter.

Azt ugye tudjuk hogy mivel különböző kapacitású akkumulátorokról beszélünk, ezért a kisebb kapacitású akkut túltöltené, mire a nagyobb feltöltődne.
Idézet:
„Léteznek különböző megoldások, a legelterjedtebb talán a söntös, "merítéses" kapcsolás. (BMS), de az is csak balanszol, bizonyos mértékű túltöltést már nem képes korrigálni azthiszem.”

Mivel itt folyamatos működésről beszélünk, fő szempont hogy egyetlen akkumulátort sem kapcsolhat le a rendszerről, és azt sem szeretném ha ehhez segédakkura lenne szükség.

A példa kedvéért tegyük fel 24V-os a rendszerünk, és van 2db sorba kötött "12"V akkumulátorunk.
Ebből az első 180ah, a második 22ah. (Csak hogy példaképp elég nagy legyen a különbség.)

Szeretnék olyan viszonylag egyszerű kapcsolást létrehozni, amit minden egyes akkumulátorra rá lehet kötni, ha megoldható függetlenül! bizonyos feszültségen belül.

A Cél az lenne hogy ha egy akkumulátor feltölt/elér egy bizonyos feszültséget (14.4), az továbbra is maradjon a rendszerbe kapcsolva, viszont csökkentsük annyira a "töltését" hogy csak float módban töltsön.
Idézet:
„Azaz 13.6V 0.x A max.”


A maradék "veszteséges" energiát valahogy fordítsuk rá a maradék akkumulátor(ok) töltésére.
Persze ennek úgy kell működnie ha idő közben egy fogyasztó kapcsolódna hirtelen, akkor vissza tudjon állni normális töltésre. (Ha ez szükséges)
(Fontos hogy itt elég nagy áramok folyhatnak)
Hasznos veszteség alatt azt értem, hogy nem veszik el az energia a söntölésnél mondjuk hő formájában, hanem a többlet energia tölti a másik akkumulátort (ha szükséges).

Tiszta sor hogy minimális hő és vagy veszteség lesz, de nem akkora mértékű mint egy söntölős megoldásnál.

Az ötlet onnan jött, hogy ugye lítium technológiánál is van olyan hogy különböző pakkokat kötnek össze. (pakkonként van egy kis áramkör), és így gond nélkül megy a dolog. Miért ne működhetne ez savas akkunál is?

Várom az ötletes megoldásokat, elképzeléseket ennek függvényében.
Hátha sikerül összedobnunk közösen valamit, ami a közeljövőben értelmet nyerhet.
(#) proba válasza Gafly hozzászólására (») Jan 25, 2022
A transzformátor sem igazán combos (eredeti?), de még ahhoz képest is keveslem a kondenzátorokat. A másik kérdés, a külső tápnak milyen feszültségeket kell tudnia? A gép rajzát nézegetve, az alaplapon is van egy inverter. Abban is cserélt vajon kondenzátort? Esetleg az ott sincs? Vagy hogyan van ez az egész áramellátás? Esetleg fent azokkal a jumperekkel kell beállítani, honnét jön az áram, és most kintről jön?
(#) tomszojer hozzászólása Jan 23, 2022
Sziasztok.
Adott egy Expert NXW/125 típusú hegesztő inverter. Indításkor indul a ventilátor, kijelző működik, de a QC led világít, ami védelmi hibát jelent. Ez egy kicsit tág fogalom. Van esetleg tapasztalata valakinek ezzel a hibajelenséggel kapcsolatban?
Üdv: Tom.
(#) hulala válasza Régi motoros hozzászólására (») Jan 21, 2022
"egy-két power fet sunyi módon (látható külsérelmi nyom nélkül) átment zárlatba... " de hát a kimenet és a fetek között még lenni kell egy trafónak is ami csak akkor tud adni a kimenetre feszt ha működik az inverter.
(#) erdgab válasza jdani hozzászólására (») Jan 17, 2022
Most melyik pásztorról van szó,amelyiket a múlt év november 27. mutattál? Ha igen,akkor kérdés,hogy mit kötöztél mert a kimeneti nagyfesz résznek nincs igazán kapcsolata az előtte lévő inverter résszel,max. a tirisztoron át,de az meg a tirisztort tönkre tenné.Nem értem milyen úton juthat el a nagyfesz az adapterig.Mivel cseréltél nagyfesz trafót autós gy. trafóra,csak annyit kellet volna tenned,hogy az eredeti nagyfesz trafó primer tekercse helyébe kötöd be az autó gy. trafó primerjét.Az autós gy. trafónak a negatívval jelzett lábán van a két tekercs közösítve ez a pont a kimenő nagyfesz negatívja is.Igazából a panelen semmilyen átkötést vagy mást nem kellett volna elkövetni.Mértél áramfelvételt az adapterről,remélem DC kimenetű volt.
(#) szs válasza vladcepes hozzászólására (») Jan 10, 2022
Hmmmm. Látom, már megrendelted...
Pedig kerestem (igaz, csak neten).
Nem baj, máskor (vagy másnak) még hasznos lehet:
őt is érdemes megkérdezni
Magyarországon van.
(Bár, ha az egész panelt kapod 2800-ért, hát nem rossz az)
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2022
(#) szs válasza vladcepes hozzászólására (») Jan 8, 2022
Lehet, hogy én azért elkarikáznék a Kerekes utcába. Mintha Kínánál közelebb lenne. Ott (elképzelhetően) megmondanák, hogy mi illik a helyébe.
Talán ez is
De ha nem:
Hátha ebből megmondják
(#) vladcepes válasza jdani hozzászólására (») Jan 8, 2022
Szét szedtem, le mértem ezeket amiket a pasi is mért (inverter) ? Nekem fentről a harmadik van meghalva. Tehát ha nincs mire kicserélni, akkor mit kell tennem? "kiiktattam a védelmet" azt hol?-hogy? Köszi!
(#) GPeti1977 hozzászólása Jan 1, 2022
Van nálam egy GYSMI161 inverter javítani. A kimenetén multiméterrel mérve 50V van, ha a potit tekerem fel 70A-es állásban 20A folyik de nem húz ívet csak szikrázik. Hol keressem a hibát?
(#) proba válasza Horvath65 hozzászólására (») Dec 30, 2021
Én rátettem egy kapcsolóórát, azt tudom, mennyi idő alatt fűti fel a vizet a bojler kb, az órát beállítottam úgy hogy a várható legerősebb napsütés közepén működjön a fűtés. Később csak azért kellett a kontroller, hogy a napelemeket kordában tartsa. ( gyenge a hálózatunk, így erősebb napsütés esetén túlfeszültség miatt leáll az inverter. Ezt fogja vissza a bojler mint terhelés ) így az óra időpontja átkerült a napsütéses időszak végére, ha nincs elég napsütés, akkor délután mindenképp csinál melegvizet.
(#) sepu666 válasza deebo hozzászólására (») Dec 29, 2021
Jó napot. Régeben javitotam egy samsung lcd-t. Azon a inverter panelon az összes el volt szálva. Bár ott cső is volt ami meg éget. Közben szereztem egy felújitott tápot. De ezel még a standby led sem világit. Meg mérem akkor a tápon kezdésnek.
(#) HA3GX hozzászólása Dec 28, 2021
Ha létezik erre hivatalos, számszerűsített adat arra lennék kíváncsi.

Mekkora elektromágneses impulzus szükséges egy személygépjármű ECU-jának, hogy a gépjármű megálljon?
Nem a kibocsájtás nagysága, hanem a tényleges erőssége érdekel a dobozon belül.

Külföldön (Belgium) láttam egy autó csomagterébe beépítve. Rém egyszerű inverter, ami töltött egy 3 Farrádos kondenzátort, amit rásütött egy tekercsre. Mikor próbálták trélerrel elvinni, az emelés pillanatában ami a hátfallal szemben helyezkedett el 2,5-3 méteres távolságon belül az megállt. Az autó hátfala műanyagból volt, és arra körkörösen volt feltekercselve a 32 négyzetmiliméteres pár menetes tekercs.
(#) mythbuster hozzászólása Dec 26, 2021
Sziasztok!

Egy kissebb problémával küzdök, gondoltam bedobom ide hátha valakinek van ötlete a megoldásra. A donor egy APC SMART SUA1500i, kissebb átalakításon esett át, beépítésre került egy raspberry a távoli monitorozására, és egy kapcsolóüzemű kis DC-DC converter ami a meghajtásáért felelt. Ja meg a nagy elkó ki lett cserélve egy nagyobbra 2200uf -> 4700uf, mert ramaty állapotban volt az eredeti.

Az átalakítást követően több mint másfél hónapot ment hiba nélkül tesztüzemben, most viszont elhoztam a végleges helyére ahol elég tré szolgáltatást kellett védenie(kb óránként kapcsolgat és a betáplálás is működött rendesen). Sajnos két napot bírta, az történt hogy leesett az utólag cserélt elkó(az egyik lába tőből leszakadt, a másik mintha kiolvasztotta volna magát lényeg hogy az elkó ép, kapacitása is megvan csak az egyik lába hiányzik). Ez a kissebbik baj, mert egyszerű volt pótolni, a másik hogy mivel góliát levált a nyákról így nem volt ami elnyelje a nagyenergiájú hullámokat amivel az inverter visszarúgott és ez végigsöpört mindenen ami az útjába került.

A beépített DC-DC converterről konkrétan lerepült az IC fele, ezt majd cserélni fogom de nem is ez a fontos. A másik probléma hogy valamit szétcseszett a szünetmentes elektronikájában is, mivel nem tudom elindítani. Jelenség hogy bekapcsoló gomb hatására mintha valami hang pittyenést adna, de azon kívűl semmi. Végigmentem a nyákon, hibás alkatrészt nem találtam, egy dolog viszont megfogott. Van egy pirossal bekarikázott 177-5G IC, ami egy lineáris 5V -s feszstab, két lábán(gnd-out) becsipogott így leszedtem és megpróbáltam labortáppal, hibátlan ezért vissza is raktam. Az IC bemenetén viszont 0V -van, így abból nem is tud 5V -t csinálni. Szerintem ez látja el a fedélzeti mikrokontrollert és ingóságait árammal. Próbáltam kipuhatolni hogy hogyan kerül oda a 27V -s táp, de még nem jöttem rá így ötletem sincs hogyan folytassam.

Valakinek esetleg ötlete?

kép1
kép2
(#) erbe hozzászólása Dec 25, 2021
Idáig is eljutottunk.:
Kézi hegesztő inverter1
Kézi hegesztő inverter2
Nem lehet túl kellemes tartogatni, de akinek ritkán és keveset kell, annak használható. Viszont a teljesítmények elég furcsák.
(#) szikorapéter hozzászólása Dec 21, 2021
Sziasztok.
Nem túl szép és nem is "otthonos" a TEC-1 gépemhez készült "hangkártya", nem nagy kunszt, rendszerről leválasztást egy resettelhető flip-flop-al oldottam meg, a hangchip a 76489AN aminek egy 74LS04-es készíti a 4Mhz-s órajelet, és ha már rendelkezésre áll a 4Mhz, akkor átküldtem még egyszer a 4Mhz-s generátor jelét az inverter egyik fokozatán majd visszaküldöm a panel részére hogy akár 4Mhz-s működés is rendelkezésemre álljon. (A panelen egy fél Mhz-s állítható RC oszcillátor van alap kiépítésben).

A kimenetet egyszerűsége okán az LM386-al készítettem, el ami jelenleg egy kisebb számítógép hangszórót hajt meg.
Meglepően szép hangok jönnek belőle, a teljes fogyasztás (Z80 mikrogép + hangkártya) nem haladja meg a 800mA-t max hangerőn sem, ami viszont már zavaróan hangos.
Azért készült ilyen panelre a hangkártya mivel többféle gépem van, így lényegében az adatvonalak helyes bekötésével adaptálható más alaplaphoz is a hangkártya.

Videókártya készítése folyamatban, viszont oda memóriát kell bővítenem.
A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2021
(#) kameleon2 válasza GPeti1977 hozzászólására (») Dec 19, 2021
Hát ezen mulattam egy jót. Az EV-mhez van egy villásdugós töltő. Milyen inverter nem képes ezt kiszolgálni . Az év vicce.
A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2021
(#) GPeti1977 válasza lazsi hozzászólására (») Dec 19, 2021
Idézet Varsányi Pétertől:
"Puskás Dániel kollégának ezúton szeretném megmutatni, hogy nyomokban tudok normális is lenni, így írok egy összefoglalót, miért nem lehet közvetlenül napelemről tölteni egy elektromos autót - annak ellenére sem, hogy a SolarEdge már forgalmazza a "Smart EV Charger" nevű, napelemes inverterbe integrált elektromos autótöltőjét. Az ugyanis csak sima Type-2 AC töltőt tartalmaz, ugyanolyat, amit fele-harmada áron is megvehet az ember külön.
Józan paraszti ésszel az lenne a logikus, hogy a DC-t, azaz egyenáramot termelő napelemeket könnyedén rá tudjuk kötni az elektromos autók szintén DC-t, azaz egyenáramot tároló akkumulátorára, hiszen mindkettő "DC". Csakhogy a józan paraszti logika ott vérzik el, hogy míg váltakozó áramból kb. csak egyféle van, a 230 Voltos, 50 Hz-es, addig a DC-ből nullától ezer voltig mindenféle van. Persze a váltakozó áramból is van 110VAC/60Hz az USA-ban, meg 220/380V, 230/400V, 240/420V Európa-szerte, de ez utóbbi három olyan nagyon már nem tér el egymástól, mint a DC-k szoktak alapból.
Az első fő probléma az, hogy míg egy eCar akkumulátorának feszültsége 240 ÷ 410VDC között szokott változni, sőt bizonyos autótípusokon egészen a 850VDC-ig elmegy, addig a szolár panelek a 125 ÷ 1000VDC közöttire vannak tervezve - de ugye ha felhős az ég, vagy éppen éjszaka van, a nulláig is leeshet. Tehát amíg a napelemek feszültsége az alacsonyabb, addig növelni kellene a feszültséget egy Step-Up-nak nevezett kapcsolással, míg fordított esetben egy Step-Down kapcsolással csökkenteni kellene. A gond az, hogy egy áramkör egyszerre nehezen tud Step-Up és Step-Down lenni, pláne tetszőlegesen széles feszültség-tartományban, így nagyon sokszor ezt úgy oldják meg, hogy előbb felnövelik egy egészen biztosan elégséges magas feszültségre, aztán onnan visszacsökkentik a kívánt szintre, mert áramkörileg ez egyszerűbb, és jobb a hatásfoka is, mint egy kombinált feszültség-növelő-csökkentő kapcsolásnak.
A második fő probléma, hogy ha ez az áramkör netán meghibásodna, akkor az áram kontrollálatlanul dőlne a magasabb feszültség irányából az alacsonyabba. Konkrétan ha egy Step-Down kapcsolás leáll, a kapcsolás sajátosságából adódóan a magasabb feszültség minden kontrollt elveszve dőlne az alacsonyabb pontra; pontosan úgy, mint amikor egy folyó gátja átszakad, és áradás önti el az alatta lévő területet. Ehhez ráadásul mindössze annyi is elég, hogy a szabályzása leálljon, tehát még tönkre sem kell mennie teljesítmény félvezetőnek, hogy meglegyen a baj; elég csak megkergülnie és lefagynia a vezérlő processzornak. Ilyenkor pl. a napelem magasabb feszültsége felgyújtaná a lítium akkumulátorokat, mert azok semennyire sem bírják a túltöltést. De ha az éjszaka nem termelő napelemek véletlenül megkapnák mondjuk a Porsche Taycan 800V-os akkufeszültségét, van az a szitu, ahol a napelemek gyulladnának ki, mert azok sem bírnak ki akármekkora ellenfeszültséget. 800V simán visszanyomja az áramot a napelemekbe, és a tetőn egyszerre gyulladna ki az összes napelem, ugyanis nem erre tervezték őket...
A fentiek miatt szerintem soha, senki sem fogja venni a bátorságot, hogy egy ilyen tűzveszélyes szituáció bekövetkezhessen, ezért csak és kizárólag galvanikusan elválasztott módon kötik össze a két egyenfeszültségű rendszert: egy nagyon jól szigetelt, műgyantába öntött transzformátorral lehet ezt megtenni. A transzformátor azonban nem tud egyenfeszültséget átvinni, csak váltakozó áramot, azaz a transzformátor előtt meg kell szaggatni az egyenfeszültséget (magyarul AC-t kell belőle csinálni), majd a transzformátor után vissza kell állítani a váltakozó feszültségből az egyenfeszültséget. Tehát minden DC/DC konverter valójában egy DC/AC/DC konverter, de ezt azért nem írjuk le külön, mert az összes szakember ezt álmából felriasztva is tudja, a többieket meg ébren sem érdekli.
Negyedszer egy ilyen DC/AC/DC konverter rengeteg alkatrészből áll. Először is fel kell konvertálni egy Step-Up-al a bemenő egyenfeszültséget egy fix értékre, mert változó értékből nem lehet jól dolgozni, vagy legalábbis nagyon nehéz. Tehát kell ide egy aktív elem (elektromos kapcsoló) és egy dióda minimum, de inkább kettő mindegyikből a kisebb elektromos zavarás miatt. Aztán kell egy szaggató, ami 4 aktív elem. Aztán kell az egyenirányító, ami 4 dióda. Tehát egy belépő szintű DC/DC konverter (vagy DC/AC/DC, ha így jobban tetszik), 8 db aktív elem és 6 db dióda, összesen 14 teljesítmény félvezető. Ezzel szemben pl. a legegyszerűbb szolár inverter, pl. a Growatt 1,5 kW-os típusa mindössze 5 aktív elemet és egy diódát tartalmaz, azaz 6 db teljesítmény félvezetőt. Igazán nem várhatjuk el a szolár inverter gyártóktól, akik egy ilyen faék egyszerű, "6 alkatrészes" elektronikát is 3-400 eFt-ért vesztegetnek, hogy majd puszta jófejségből ezt még megdobják további 14 db-al, hogy a szolár inverterük közvetlen tudjon elektromos autót tölteni!
Inkább azt csinálják, hogy azzal a 6 db félvezetővel (ami mondjuk egy jobb 3 fázisú szolár inverter esetén már 22 db is lehet) előállítanak olcsón és egyszerűen 230VAC-t, amit aztán betolnak a hálózatba, ami azt korlátlanul felveszi. Az autó fedélzeti töltője meg tartalmazza azt a másik 14 db félvezetőt, ami az AC-ból DC-t csinál. Nem véletlen, hogy egy 3,6 kW-os szolár inverter olyan 300 eFt magasságában van, míg egy szintén 3,6 kW-os fedélzeti töltő 6-800 eFt-ba kerül listaáron. Tehát a józan parasztunk pontosan azt kapta, amit akart, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: valójában amikor a napelemek DC-jét AC-re alakítjuk, majd azt a fedélzeti töltő visszaalakítja DC-re, akkor pontosan azt a DC/AC/DC konverziót csináljuk, amit a szolár inverterben is meg lehetne oldani, csak éppen nincs semmi értelme. Ráadásul kiesik az árnyék-tényező; a fedélzeti töltő folyamatosan tölthet, mert ha a napelem épp nem termel, majd vesz áramot a hálózatból.
És aki azt hinné, hogy "csak" ez az oka, az ne örüljön, mert van még más is: az elektromos autók nagyon komoly védelmekkel vannak ellátva, amivel az akkumulátor állapotát ellenőrzik néha 2-3 másodperces ciklusokban. Az elv az, hogy az akkumulátor "potenciál-függetlenül" van beépítve az autóba, tehát sehol nem ér hozzá az autó karosszériájához, fém részeihez. Emiatt van egy önkapacitása, ami mikrofarad alatti érték, azaz olyan "milliomod-rész". Az ellenőrző áramkörök meg azt csinálják, hogy pár száz nanofaráddal meg pár száz kiloOhm-al ezt "löködik", és mérik a kitérését. Ez egy RC-kör lesz, aminek van amplitúdója és időállandója. Ha bármelyik nem stimmel, azonnal riasztanak, hogy rohanj a szervizbe, mert az elektromos autód életveszélyes! Lehet, hogy letestelt a pozitív vagy a negatív, esetleg elöntötte a víz az akkucellákat, és ezért változott meg az önkapacitása. Emiatt a védelem miatt sem lehet csak úgy napelemeket direktben rákötni, mert az az érzékeny áramkör azonnal észrevenné a tetőn elhelyezett, nagy méretű (és ezért nagy önkapacitású) napelemek jelentette plusz kapacitást. Ezért is kell a korábban leírt galvanikus elválasztás, szakszóval a DC/AC/DC konverzió.
Hogy akkor mégis mit csinált a SolarEdge a "Smart EV Charger" nevű, napelemes inverterbe integrált elektromos autótöltőjével egy messziről is jól látható összegért? Egy egyszerű nap-figyelő vezérlést: amikor nem süt a nap, akkor mondjuk csak 1x16A-t enged az autónak felvenni. Amikor süt a nap, és ő is termel 1x16A-t, akkor azt mondja az autónak, hogy vegyél fel nyugodtan 1x32A-t: felét a hálózat (Paks) adja, a másik felét meg majd én. Az elektromos autók ehhez egy Control Pilot (CP) nevű négyszögjelet használnak: minél "kövérebb" ez a jel, annál nagyobb árammal tölthetnek. Tehát a százezres felárért kapunk egy kutya közönséges 230V-os konnektort ún. Type-2 töltőcsatlakozónak álcázva, és egy olyan napsütés függvényében változó négyszögjelet, amelyet egy műszerésznek tanuló diák házi feladatnak meg tudna csinálni. Ennek ma Magyarországon semmi értelme, mert a szaldó elszámolás miatt akár nyáron is megtermelheted az elektromos autód téli villanyát, amit majd Paks ad vissza, amikor kéred. És szintén nálunk 32A-ig alanyi jogon jár a villany, tehát egy szavadba kerül, és nem 1x16A-el kell bohóckodnod, hanem kérhetsz 1x32A-t, és máris megspóroltál egy százezres plusz kiadást. Sőt, ha picit ráfizetsz hálózat-bővítés címén, akkor kérhetsz 1x40A-t is, és akkor a maximális 32A-es töltés mellett még a házadnak is marad villany. Nem beszélve arról, hogy még a SolarEdge sem tud háromfázisú autótöltőt felmutatni, tehát a 3x16A-el töltő Tesládon még a SolarEge csodája sem segít, hogy teljesen sötétzöld maradhass.
És aki szerint ez a fenti leírás bonyolult, azt megnyugtatom, hogy ez még a rövidített és közérthető változat volt... "
(#) Topi válasza sargarigo hozzászólására (») Dec 13, 2021
Az inverteres klíma nagyon jó dolog, nem is feltétlen az inverter (köhhm.. tehát frekvenciaváltó) a csodatevő, hanem a vele együtt járó EEV (elektronikus expanziós szelep). Ennek segítségével nem ON-OFF üzemben jár a készülék, hanem fokozatmentes teljesítményszabályzással. Ez hatásfokon, zajszinten, és villamos fogyasztáson is látszik.

Folyamatosan azzal fűteni nem célszerű, mert főleg hideg időben a külső hőcserélő jegesedése miatt alkalmanként vagy elektromos leolvasztás vagy gázirány fordításos leolvasztási ciklus indul, ami felesleges energiafelhasználás.

Arra viszont nagyon remek, hogy szinte azonnal légkeveréssel meleget készít, amíg egyéb hagyományos fűtési módszerek utol nem érik magukat. Gondolok itt arra, mire melegek lesznek a radiátorok, vagy 3-4 óra múlva nem állandósul a padlófűtés, stb.
(#) nagym6 válasza Gyozo92 hozzászólására (») Dec 5, 2021
A normál nem izolált szkópok bemeneti testpontjai azonosak, össze vannak kötve szkópon belül mind a négy. Így ezeket csak azonos pontra lehet kötni a mérendő áramkörön, azaz elvileg elég lenne csak egyiket bekötni. Tehát zárlatot okoz ha külön pontokra mennek mérőfej testpontok, mivel közös pontok. Ha a mérendő pontok mérőfej csatlakoztatandó testpontjai nem azonosak, akkor kell elválasztott (testpontú is) bemenet. inverter kimenet három vezetékére teszed a mérőfej jelbemenetet, a mérőfej testpontja azonos pontra jön-e, azaz kapcsolás milyen. Ha a három vezetéknek egyik vége közös pont amire jöhet a három mérőfej (szkópban összekötött) testpont, akkor nem kell izolált.

Vagy a visszább említett Micsig differenciál bemenetű mérőfej, de ilyennel nem dolgoztam, nem ismerem erre való alkalmasságát, korlátait. Itt nincs közös testpont a bemenetek között, egy csatornának mindkét bemenete melegpont. Diff mérőfej két bemenete mehet a mérendő tekercs két végére, másik diff. mérőfej két bemenete mehet másik tekercs két végére akkor is, ha nincs közös pontjuk. De ezzel kapcsolatban kérdezz jártas szakit.
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2021
(#) Gyozo92 válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2021
Így már világos, köszönöm. Tehát pl ha egy inverter kimenetét akarnám mérni a kefe nélküli motoron, mind a három vezetéken, akkor ahhoz kellene 3 izolált csatorna.
(#) asch válasza kaposznyak hozzászólására (») Dec 4, 2021
Elektronikával 100% hatásfokot lehetetlen elérni ... kivéve ha fűtésről van szó. Nagyságrendileg nem számít, csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy mindegy, hogy az inverter elfűti az energia jelentős részét, hiszen úgyis éppen fűteni akartunk, az is hasznos lesz a végén... Illetve felesleges "220-at" előállítani és azzal fűteni, hanem ésszerűbb volna 12V DC fűtést szerezni, ami biztosan létezik. Vagy akksikat párhuzamosan kapcsolva addig növelni a feszültséget, hogy a 220AC-ra tervezett fűtőszál szépen működjön. Hülye ötletekből van itt bőven, de a szükséges energia mennyiség semmiképpen nem lesz gazdaságos akkuban tárolva, úgyhogy mindegy.

Hasonló célra mint ami neked kell létezik ilyen lakóautókba kitalált megoldás! Állófűtésnek hívják, általában dízel olajjal működnek. Webasto a legismertebb minőségi márka, és persze van egy rakás jóárasított versenytársa. "Webasto állófűtés" kulcsszóval meg fogod találni a termékeket. Vannak a beépítésről szóló videók is a neten, amikből láthatod, hogy mi a kihívás benne.
(#) vargham válasza kendre256 hozzászólására (») Dec 4, 2021
Végülis akksit kérdezett...
Ahogy nézem, egy 3 kW-os inverter is 300-400 ezer ft.
Következő: »»   37 / 258
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem