A mellékelt képre igaz lehet ez az állítás, mert ez egy zárt doboz belsejében van, ráadásul egy modern PLC vezérlésben. Azaz nem is illik hozzá.
Csupán amikor csináltam, rámjött az "ötperc".
De egy csöves órában, amit ennyi szeretettel csináltak, nem érezném feleslegesnek.

Amatőrben egyéni döntés, iparilag vezetékrögzítés, hogy ne lehessen könnyen törni egyedileg, keresés, portalanítás esetén. Nem egy nagy dolog a spárga vezetése, kötése, de persze babrás. Erősítőben, szerintem nem mindig üdvös megoldás.

Mindenkinek köszönöm a mancsot és a dicséretet. Jelen esetben azért nem tartottam célszerűnek a "varrott" kábelrögzítést, mert menet közben kellett változtatnom, hogy az adott végcsőhöz melyik tápfesz kivezetést fogom felhasználni, illetve, hogy ultralineár, vagy tetróda bekötést választom majd. Elég kellemetlen lett volna visszabontani és újra megcsinálni a már készre "varrott" kötegelést. Így elég egy kötegelőt lecsippenteni, majd a módosítás után visszatenni. Ha mégis úgy döntök, hogy majd másik típusú végcsövet használok, akkor szintén csak egy-két kötegelőt kell elvágnom a módosításhoz.

Vízi mikrofon, ami kontakt mikrofnnak is használható.
A kábel az kéteres telefonkábel, a piezo lap szilikonba lett ágyazva, melynek az "öntőformája" egy gyufásdoboz fiókja volt.
Már egyszer a horvátországi tengerparton volt tengerbe lógatva is, de nem ázott be a pezo lap.
(Nem most készült, hanem még pár éve, csak most osztom meg.)

Ez mire jó?
Mit hallgatsz vele a víz alatt?

Halakat

Ez egy olyan "mikrofon", ami csak folyadékba (pl. víz) merítve vagy felülethez odanyomva képes hallani az anyagban/folyadékban terjedő hangokat. A gyári vízben (is) használható mikrofonokhoz képest ez filléres, konkrétan tömítőpisztolyból kinyomható szilikonból készült.

Mennyire hatékonyan lehet vele "hallgatózni"? Nem okoz problémát a "pocsék" frekvencia/érzékenység karakterisztikája? Úgy gondolom, hogy mély hangok vételére egyáltalán nem alkalmas, de ez csak feltételezés, nem próbáltam. A te tapasztalatod szerint milyen a frekvencia átvitele?

Építettem egy órát, melyek a megjelenítése nem szokványos. Egymás alatt található 9 db LED, van benne egy gyorsulásérzékelő, valamint egy mikrokontroller. Amikor rázni kezdjük, akkor a gyorsulásérzékelő adatainak függvényében a LED-ek a megfelelő pillanatokban villannak fel, és fel lehet ismerni a megjelenített számokat, időpontot. Az órának a vibra clock nevet adtam, de hogy Alkotó fórumtárs se sértődjön meg az angol elnevezés miatt, van neki magyar neve is, pl. lóbálóra, rázóra.

Ez marhajó
Le a kalappal az ötletért!

Publikus lesz a kapcsolása?
Szívesen megépíteném én is.

Nézz szét a Wand óra topikban.

A rajz nem titkos, (viszont hevenyészett) de azt tudni kell, hogy nem átlagos kontroller van benne, hanem olyan (XMEGA32E5), ami hardveresen meg tudja hajtani a WS2812B LED-eket, amik az áramkörben vannak. Itt 800 kHz-es négyszög jelet kell generálni és az impulzusok alakját a kiküldeni szándékozott szín információ alapján kell kialakítani és kiküldeni, DMA-val (direct memory acces). A gyorsulás érzékelő ADXL345, amit az ebay-en lehet venni kb. 1.500 Ft/db áron, nyákra szerelt állapotban 10 csatlakozóval. Én a WS2812B típusú LED-eket is onnan vettem néhány éve, de nem szalagban, hanem darabonként, mert igy lehet egymás mellé tenni őket. (a HESTORE-ban van mindkettő)

Elkészült a leválasztó trafóm. Nem egy nagy elektronikai bravúr, de munka azért ezzel is volt.

Használd egészséggel ! A kimeneti konektor földelését úgy látom kiműtötted - helyes ! Bár a mai világban igen nehéz földeletlen konektort beszerezni, egészségesebb dolog lett volna azt alkalmazni.

Elsőként ezt írtam volna:

De aztán rájöttem, hogy mire gondoltál...
Úgyhogy fel is ajánlok a kollégának egy "földeletlen" külsőt (bele nincsen) ugyanebből a családból.

Az miért is jó, ha a kimeneten nincsen a védőföld bekötve?

Az érintésvédelmi szabályok szerint, a leválasztó trafóról üzemelő készüléket tilos földelni.
Amúgy nem kell földeletlen konnektort használni, csak nem kell bekötni a földelését.
Nekem pl. így van megoldva Bővebben: Link,
illetve a későbbiekben esetleg kivezetem egy banánhüvelyre mérési célból.

Szia,
Ezzel az a baj, hogy félrevezetheti a felhasználót. Nem ismerem a szabványokat, de ha van földelő érintkező, szerintem azt be kell kötni. Vagy kivenni az érintkezőt ahogy exabit is tette.

@Skori:
Most hatályos szabályról tehetnél fel linket.
Méréstechnikailag van olyan felállás, ahol nem baj ha be van kötve a kimeneti oldalon a védővezető, és van amikor baj. De a szabály az szabály...

@exabit:
Az a zöldsárga a nem földelt konnektor alatt hová megy?
Tényleg odaadom ajándékba a földeletlen burkolatot ha kéred, úgy mégiscsak szebb lenne.

Így is van, vagy legyen bekötve, vagy ne legyen rajta.

Tőlem mindenki azt csinál amit akar, főleg akkor, ha pontosan tudja, hogy mit miért tesz.
Viszont a leválasztó trafó, földelt konnektorral (bekötött földeléssel), egy érintésvédelmi ellenőrzésen biztosan bukna.

Nem, egy leválasztó trafó kimenetén ne legyen bekötve.

Talán egyetlen kivétel van, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos (akinek frissebbek az ismeretei javítson ki!). Egy leválasztó trafóra két készülék is ráköthető, és ilyenkor a védővezető felhasználható a két készülék egyenpotenciálra hozására, azaz földelni továbbra is tilos, de egymással összeköthető a két konnektor védővezető csatlakozása. Ezen kívül a konnektor védővezetője felhasználható még a csatlakoztatott készülék esetleges testzárlatának detektálására, és jelzésére is, amennyiben ez biztonságos módon kivitelezhető!

Néhány leválasztótrafót amit láttam különböző feszültséggel, mindnek le volt földelve a vasmagja...

Igen, a vasmagja, meg a készülékház is, ha fémből van, de a kimeneti csatlakozója semmiképpen sem!

Igen, ezt írják mindenhol. A "miértet" meg szinte sehol nem látni sajnos.

A leválasztó transzformátornak az lenne a lényege, hogy a kimenet és a rá kapcsolt eszköz földfüggetlen legyen. Szervíz és teszelési okból használják. Üzem közben gondoskodni kell arról, hogy aktív földelés "ne érje" a készüléket mert egy esetleges testzárlat okán máris földeltté válik a tesztelt eszköz, a leválasztó transzormátor mit sem ér ilyenkor, érintésre (cipőn keresztül) éppen úgy ráz, mintha nem is lenne trafóra kötve. Annyi különbség azonban lesz, hogy a rendszerbe épített Fi-relé (ami ugye a trafó előtt van, ha van), nem fogja érzékelni a hibát. Tehát nehogy jó, egyenes ártalmas hatása lehet az extra földelésnek.

A kettős szigetelésű készülékeket is tilos földelni, függetlenül attól, hogy milyen (pl. fém) házban lakik. Egy, a rendszerben lévő készülék éppen az extra földelés miatt feszültséget juttathat a feleslegesen földelt készülékházra.

Műtőkben minden készülék leválasztó trafó után van, + leföldelve is le vannak.

A primer-szekunder közötti zárlat kizárható a leválasztó trafó felépítéséből adódóan.

A dolognak nincs köze a primer-szekunder zárlathoz, én sem arról írtam. A műtőkben üzemi védőföldelés vagy EPH van? Gyaníthatóan az utóbbi.

Műtőkre, orvosi berendezésekre, külön szabályok vonatkoznak, és bizonyos tekintetben sokkal szigorúbbak, a sztenderd eszközökre vonatkozó szabályokhoz képest. Pl. szinte biztos, hogy sokkal magasabb szigetelési ellenállást követel meg.

Hamarabb is az eszembe juthatott volna.
Mentségemre szolgáljon, hogy nincsen tengerünk.
Tengeri 1
Tengeri 2
Itt arról szól a történet, hogy a leválasztó transzformátor mindkét oldalán van védővezető, csak azok nincsen összekötve. Azaz kikötő földje és hajó földje szigorúan el van választva...
Persze ez nem ugyanaz, mint amikor földelt oszcilloszkóppal akar az ember fia 230 V-os kapcsolóüzemű tápban nézgelődni (ami miatt ezek a leválasztó trafók készülnek felénk).

Azért a hatályos magyar előírásra mostmár nagyon kíváncsi lennék.