Ezt mondom és is. A digitmultinak sem lehet hinni.
Itt van egy mérés. A belső feszeket nem is mértem, így is látszik hogy nincs nagy hiba (tekerhettem volna még a trimmert).
(Kellene az új sw a pontosabb méréshez.)

Hátha érdekel valakit, régebben, amikor nézegettem panelmérő kapcsolásokat, akkor találtam ezt
Nagyon egyszerű, könnyen megépíthető, kettős tápegységhez is használható.
Pontossága nem laborminőségű, de erre az esetek többségében nincs is szükség. ICL alapú panelmérőknél olcsóbb, praktikusabb. Kevés átalakítással még javítható is.

Ez tetszik. Jó, hogy dupla.

Dupla és egyszerű, megépítéséhez minden fent van az oldalon.

Ennél a panelmérő II annyival bonyolultabb és drágább, hogy:
- egy OPA helyett kettő van benne (plusz kb 50Ft)
- van saját tápellátása, ami a linkelt panelmérő kapcsolási rajzán nagyvonalúan még csak jelölve sincs (ez nem jár többletköltséggel mert ennél a panelmérőnél is kell, csak nincs rárajzolva a kapcsolási rajzra)
- van benne offset-mérés (plusz 3db tranzisztor, kb 30Ft)
- saját, külső referenciája van (egy IC és két ellenállás, kb 60Ft)
- ebben a mikrovezérlő 2000Ft (1917Ft), a panelmérő II-ben lévő viszont csak 800Ft.
Tehát valójában a panelmérő II még olcsóbb is több mint 1000Ft-tal.
Az egyetlen amiben ez jobb lehet hogy két labortápot tud mérni egyszerre. De ez valójában nem is igaz! Illetve igaz, hogyha a két tápegység földje közös. Ez esetben viszont nem lehet sorba kötni a két tápot, ami szerintem elég komoly kompromisszum. Hiszen azért épít az ember két tápot vagy kettős tápot hogy sorba köthesse és legyen +- feszültsége.

Azért a pár alkatrészért amivel megméri a saját offsetét plusz a külső referencia, viszont sokkal-sokkal pontosabb a panelmérő II és összehasonlíthatatlanul többet tud a szoftvere miatt.

Összehasonlítottam a két tápot. Lézer áramgenerátor után 0,1Ohm-os söntön ezeket látom szkópon, áram 0,5A. Az első két kép a te tápod a második kettő egy egyszerű gyári kapcsitáp amit eddig használtam.
Azért látszik a különbség. A gyári tápon akárhogy állítottam csak 0 időpillanatban van olyan tüske, a tiédnél ismétlődik. Szóval ezt úgy néz ki hanyagolom majd lézerekhez.

Többi mérésnek még most látok neki.

Nagy különbség azért nincs. Annyi hogy a másik táp más frekvencián jár, illetve ha széthúzod a tüskét akkor a gyári tápé egyszerű lecsengő szinusz, a labortápomén pedig egyértelműen látszik hogy modulálva van a lecsengő szinusz.

Én is a kapcsolásod alapján építettem, nem is tarom azt sem drágának és pontosabb is.
Az ICL alapú kapcsolásokhoz képest gondoltam olcsóbbnak.
Csak azért mutattam, mert biztos van akit a kétoldalas nyák és az SMD technika elriaszt.
Ez könnyebben kivitelezhető, sok tápegységhez jól alkalmazható.

Nem tudom magamba tartani, de nehogy magadra vedd, de nekem annyira nem tetszenek ezek a digitális szkópoknak az ábrái, látom, hogy rettentően sok hasznos adatot kidob a képernyőre, de nem értem miért nem készítik el úgy, hogy szép ívesre rajzolja azt a szinuszt, nem bírom elviselni.

A mintavételezési sebesség miatt. Van olyan szkóp ami szebben megrajzolná ugyan ezt a szinuszt, csak az jóval drágább a nagyobb mintavételezési sebesség miatt.

Értem én, de nekem valahogy annyira nem tetszik, tényleg, szuper dolgokat tesz mellé, ez tény ,de nem bírom nézni ezt a C64-es grafikát

Dolgoztam, olyan digit szkóppal, ami szépen rajzolt mindent. Mondanom se kell, hogy 7 ilyen digit szkóp kijönne annak az egynek az árából

Megmertem. A meromuszer 0.65-0.66V kozotti feszultseget mutat.

Ahh, ne is mondd....sejtem.

Nekem is ugyanilyen digit szkópom van. Előtte egy analóg 20 megás kikusui volt. Az ok, amiért lecseréltem, az, hogy helyhiányban szenvedek a "műhelysaroknak" kinevezett 3,5 négyzetméteren, emiatt nincs nagy asztalom, az analóg nem fért el rajta. Folyton elpakolni, előszedni, fél asztalt lepakolni nagyon macerás, így sok esetben nem is használtam. Az owon-nak a mélysége 12 cm, így alig foglal helyet, és bár a felbontása nem a legjobb, elfogadtam ezt a kompromisszumot, mert hasonló befoglaló méretekkel a TV miniscope, és a C1-94 típusú orosz masina rendelkezik, az owon sávszélességének felével, és a képernyőméret 1/16-odával.

Igen, írtam is, hogy borzasztó sok előnye van, nem is kívánom hozzávetni egyik analóghoz sem, és nem is célom ezzel bármi nemű ezzel kapcsolatos offot indítani a topicba, mindössze megjegyeztem, hogy nekem személy szerint annyira nem tetszik az ábra ahogy rajzol, ettől függetlenül egy értékes és sok sok jó funkcióval ellátott remek műszer.

Nem is összehasonlítani akartam, csak leírtam az én sztorimat. Egyébként az analóg tényleg gyönyörűen, pengeélesen rajzolt.

Az a legkevesebb hogy ronda. Amivel én nem tudtam megbékélni, hogy mintát vesz a jelből, ide alakít oda alakít, elszív egy cigit, megiszik egy kávét, majd kirajzol valamit az LCD-re.

Köszi!
Ez csak 6mA, nálam 60mA. Nem értem miért van ekkora különbség..?

Végeztem a panelmérő mérésével és szerintem azon semmi hiba.
Mérést úgy végeztem, hogy egy multival árammérésben állítottam az áramot 0,1A-enként és másik multival pedig mértem a panelmérő különböző pontjait. Közvetlen a BE2 pontot, az OP07 3. bemeneti lábát, a 6. kimenetit és a PIC 2. lábát.
Csatoltam az eredményeket. Annyi még hozzá tartozik, hogy 2mV-ot esik a labortápról jövő áram jel ha rádugom a panelmérőre, de ez lineáris ugyan annyit esik 0,1A-n mint 3A-en.
2A- nél átfordul és ahogy nő az áram a panelmérő többet mér a multinál.
Nincs ötletem, hogy mi lehet talán annyi, hogy azokat a tüskéket nem érzékeli a multi, és ugye ahogy nő az áram nő a frekvencia és egyre több tüske lesz ezáltal nő az effektív feszültség amit mér a panelmérő. Jobb magyarázatot nem tudok.

Valami nyilván más a Te tápodban...

Atellenoriztel korulotte minden egyes alkatreszt, hogy a megadott ertekuek-e?

Ne így hasonlítsd össze, hanem DC-vel, mondjuk egy akkuról. Egyszer én is belefutottam egy ilyen csoda PIC-es feszmérőbe (nem erről van szó), az ugyanezt csinálta. Ha beállítottam hogy 15V-on pontos legyen, akkor alatta egyre kevesebbet mért, felette meg egyre többet (vagy fordítva, már nem emlékszem). Az DC esetén is ugyanúgy csalt, 3 féle műszerrel összehasonlítva is, pedig ott semmilyen tüske nem zavarta meg a mérést.

Köszönöm a méréseket és hogy ilyen szép látványos grafikont rajzoltál hozzájuk! Én is uygan így csináltam volna.

Öhhmm... eszembe jutott valami. T3 pozícióban milyen alkatrész van beültetve?

Szia! Nem lehet, hogy a feszültségosztó terhelve van? Nálam ekkor fordult elő ilyen megmagyarázhatatlan dolog... Egy feszültség osztóra raktam még egy osztót...

Megnéztem ezt is. 12V-os akkura rákötöttem a lézer áramgenerátoromat kimenetén 0,1Ohm-os sönttel amire rákötöttem a panelmérőt.
Nos úgy néz ki tiszta jel esetén sem lineáris, hacsak nem a panelmérő tápja felől nem megy valami zaj a panelmérőre ugyanis a tápellátása maradt a labortápról.
0,1A-nél még pontos, de 2A-nél már 2,14-et mutatott a panelmérő.

T3-ban ugyan olyan tranzisztor van mint T1 és T2 helyén.

Hmm, akkor nem értem. Ha rövidre zárod a jelbemenetet (JP2-es csatin) akkor teljesen nullát mutat a panelmérő?

Erre én is gondoltam, de még nem jutottam el odáig, hogy megnézzem, de most meglesem.
Kicserélem a bemeneti osztót jó nagyra, de az osztásarányt megtartom persze.

Jaj várj, nem biztos, hogy ugyan az. Más a felirat rajta mint a T1 és T2-őn.
5CW04 van ráírva az 5CW vízszintesen a 04 függőlegesen.
Az alkatrészekkel együtt vettem tőled régebben egységcsomagban, de már nem emlékszem mikor építettem, hogy hogy volt megkülönböztetve.