Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   311 / 367
(#) gordonfreemN válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Amúgy én ugyanezt tapasztaltam ahogy a mosógéo forgatja a dobot úgy búg a trafó.
Gondolom ott nem az egyutas irányitás miatt?
(#) Orbán József válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Nem tartom ugyan a hálózati feszültség vénáján a műszereimet, de alapból csonkolt a hálózat színuszának a sipkája. Évekkel ezelőtt figyeltem fel először rá.
Aztán a kapcsitápok, egyebek, hogyan asszimetrizálnak, nyomozza, aki nagyon kíváncsi rá.
Napjában többször is búg a pc melletti erősítőmben a toroid. Ami - toroid - tudvalevőleg a legkönnyebben túlgerjesztődhet DC komponenstől. Az, hogy egy ilyen alapból csonkolt és terhelt hálózaton mekkora terhelésnél még jobban szögletesedik a színusza, nézegesse, aki nagyon szeretné kinyomozni.
Vannak diódás, elkós kapcsolások, amelyek az asszimetriából fakadó DC komponenst leszedik egy fogyasztó előtt.
Némely - kefés mosómotornál - fázishasogatós szabályozóval megy több sebességen.
A triac egy kicsit lehet asszimetrikusan nyitogató és máris megvan a kóbor DC.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2018
(#) Gafly válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Szerintem csak közelednek a választások. Mert más oka nem lehet, a púpos kondenzátorokat leszámítva
(#) c27 válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Értem, erre nem gondoltam volna.
Egyébként vannak időszakok, amikor másképp búg a szünetmentest, sajnos viszonylag közel van hozzám így a gép előtt ülve van időm hallgatni a hangját. Pl. amikor a vezérelt áramot bekapcsolják akkor is picit erőteljesebb, de azért ez a hajszárítós eset eléggé meglepett. Jóval durvábban szól a trafó tőle, gondolom alapból jól meg van gerjesztve a mag, ha már alapból muzsikál.
(#) gordonfreemN válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Nem vagyok nagy tudója a motoroknak, de a kefés motorok nem DC motorok? Vagy ami előállitja neki a dc-t az lenne a 230 oldalon triac-os? Ez mekkora tré... Kihagyták volna belőle a mullátmenet érzékelést?
Ez a DC úgy jelenik meg hogy a hullám egyik fele egyre laposodik mintha négyszögesedne?
(#) Alkotó válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
A kéziszerszámok zöme kefés, és hálózatról mennek (a nem akkumulátorosak).
(#) erbe válasza gordonfreemN hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Vannak kefés motorok lemezelt vasmaggal, mint pl. fúrógép, sarokköszörű,... Ezek univerzális motorok, AC-ről is mehetnek. A legtöbb hajszárító motorja kisfeszültségű állandó mágneses DC motor, ami a fűtőbetét megcsapolásáról egyenirányítás után üzemel. A fűtőbetét teljesítménye diódával, félhullám átengedésével felezhető, ezzel a ventilátor teljesítménye is csökken. A kolléga viszont max-on üzemelő hajszárítóról írt.
Aminek nincs semmi baja, csupán a szünetmentesének silány a trafója.
(#) gordonfreemN válasza erbe hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Értem, köszönöm mindenkinek. Motorokról (is) még van mit tanulni na...
(#) c27 válasza erbe hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Ha majd egyszer megunom, kicserélem egy hipersilre, legalább ha én tekerem akkor nem lesz rézszegény, és a mag sem lesz szétgerjesztve. Csak valahogy nincs sok kedvem hozzá.
(#) erbe válasza c27 hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Szerintem nem ér annyit. Amennyiért megtekernéd, kapsz egy normálisat a vaterán.
(#) c27 válasza erbe hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Ez igaz is lehetne, de lehet az is zúgni fog, kivéve ha kapcsolóüzemű, de az is lehet hogy nem fogok vele foglalkozni és hagyom a fenébe. Szerencsére egy másik szobába alszok így este legalább nem kell hallgatnom, de ezek után hajat szárítani csak akkor lehet ha már befejeztem a dolgomat.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2018
(#) erbe válasza c27 hozzászólására (») Feb 5, 2018 /
 
Eddig legfeljebb akkor hallottam szünetmentest zümmögni, mikor akkuról üzemelt (16 év rendszergazda).
(#) Ge Lee válasza c27 hozzászólására (») Feb 7, 2018 /
 
Ha esetleg építesz egy olyan vezetékkeresőt mint aminek a rajzát feltettem a topikjába és a vevő részével megnézed a hálózatot elég fura dolgokat fogsz tapasztalni. Egyszer egy délután odatettem az egyik villanykapcsoló falban futó vezetéke fölé, és amit a hangszóróból hallottam azt - Bendegúz szavaival élve - Magyari Imre cigányprímás is megirigyelte volna.
A magas felharmonikus tartalom miatt olyan koncert van néha a hálózati feszültségen hogy csak na. Ezek néha a toroid trafókon is egész jól hallhatók. Be kell kapcsolni egy toroidot egy városi lakásban munkaidő után amikor már hazaértek a népek, és fülelni kell mellette pár percet. A vezérelt áram kapcsolófüttye is szépen hallható.
(#) metabo123 hozzászólása Feb 25, 2018 /
 
Sziasztok!
Transzformátor tekercselés előtt állok és segítséget szeretnék kérni. Leellenőriznétek a számításaim, amit a csatolásban találtok?
A számításokat a mellékelt táblázat alapján végeztem, a gerjesztést 0,9T-vel a megengedett áramot 2,5A/mm-rel számoltam.
Nem egy nagy teljesítményű magról van szó (~120W körüli a táblázat szerint), de jól jön most számomra, hogy nagy az ablaka, így belefér az a sok szekunder, amire nekem szükségem lenne.
A szekunderek összteljesítménye ugyan többre jön ki, mint amit a primerre számoltam, de egyszerre a két nagyobb teljesítményű szekunder (szekunder 1 és 3) sohasem lesz leterhelve.
Kérem igazítsatok ki, ha valamit nem jól számoltam.
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2018
(#) granpa válasza metabo123 hozzászólására (») Feb 25, 2018 / 1
 
Úgy szeretem ezeket a táblázatokat! Nyugodtan számolhatsz 1T-val. Ha kicsit növeled a primer huzal keresztmetszetét, az összes szekunder egyszerre mehet (de még akár ezzel is, J=3 sem okoz gondot). A primer menetszámot csökkentsd 5%-kal, a szekundereket növeld 5%-kal, és letudtad a veszteséget is. A méretmegadással valami nem stimmel, milyen vas ez? De még így is 683 menet lenne a primer 0.9 T-val.
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2018
(#) Cinema válasza metabo123 hozzászólására (») Feb 25, 2018 /
 
A számolás elfogadható, arra figyelj, hogy az állandóan nagy árammal terhelt, vagy jobban melegedő tekercs kerüljön kívülre, hogy jobban tudjon hűlni. Vékonyabb huzalok belülre, a tekercs-szigetelések mindenfelé legyenek minél biztonságosabbak, egymáshoz és a vashoz képest is.
Nagyon takarékosra van méretezve, nem tudom mi indokolta ezt? (Ismered biztosan, de leírom a menetszám egyszerű számítását: N(1V-ra)=10.000/4,44xBxqxF primernek jó, a szekunder +5%-al legyen több.)
A szekunder áramsűrűség valamivel kisebb, mint a primer oldalé, pláne alul-gerjesztésnél.

Üdv!
(#) metabo123 válasza granpa hozzászólására (») Feb 25, 2018 /
 
Sajnos a táblázat volt egyetlen kiindulópontom. Gyakorlati tapasztalatok hiányában nem volt más támaszpontom.
Akkor a tanácsod szerint a primerhez használjak 0,7-es huzalt (mert ilyen huzalom van) abból tekerjek fel 683 menetet. Ehhez a primer menetszámhoz növelnem kell még 5%-al a szekunder menetszámokat (a primer esetében már majdnem 10% a menetszám csökkentés)?
Hogy milyen vas ez..? hát nem tudom. Egy padlás söpréskor előkerült 60-as évek béli műszerben volt, EI lemezes házi készítésű transzformátor.
(#) metabo123 válasza Cinema hozzászólására (») Feb 25, 2018 /
 
Régebben (már vagy 20 éve) sok trafót tekertem, de általában mások számolták ki a menetszámokat, nem én.
Idézet:
„N(1V-ra)=10.000/4,44xBxqxF”

Ezt nem nagyon tudom értelmezni. Segítenél?
Üdv: metabo123
(#) granpa válasza metabo123 hozzászólására (») Feb 25, 2018 / 1
 
A táblázat is használható; korlátokkal (ez már gyakorlat kérdése). Jó lesz a 0.7 mm-es, >220VA kijön belőle (nem izzasztja meg a vasat ). A szekunder tekercseket úgy méretezd, hogy ennél primer menetszámnál ~10%-kal legyen több. Tehát V/n=3.12, akkor 24 V-ra: ~79 menet (mert primerből le van vonva 5%, a szekunderhez hozzáadva 5%. A többi szekundert is így számold.
(#) granpa válasza metabo123 hozzászólására (») Feb 25, 2018 / 1
 
Bocs, hogy én: a 104viszonyszám (nem részletezem); a 4.44, összetett tag eredménye (a körfrekvenciából adódik); "B" a gerjesztés (indukció, egységnyi keresztmetszetre) T(esla); "q" vagy "Avas" 1 egységnyi keresztmetszet (cm2), "f"' vagy ("F",ez helytelen) a működési frekvencia (esetünkben 50 Hz).
Az alapképletben m2 szerepel, ezért vannak a gyakorlatban használhatóbb egységekre (cm2) átszámítva a tagok. Régen Gaussal (10-4 T)számoltak, akkor a nevezőben 108 volt.
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2018
(#) Ge Lee válasza metabo123 hozzászólására (») Feb 25, 2018 / 1
 
Én a helyedben mielőtt nekiállnék tekerni azért megnézném azt a magot, mert nem tudod hogy milyen. Lehet hogy már 1T-val is meleg lesz a vas, de az is lehet hogy 1,2-vel se. Most épp egy olyan EI-t bontok szét ami gyárilag 1,26T-ra lett tekerve, és másfél óra után 22-ről 28 fokosra melegszik a mag, tehát bírna akár többet is. Ez volt a pozitív példa.
A negatív példa meg egy toroid ami 1,4T-val megy, és 22-ről 30 fokra melegszik a mag. Egy toroidnak illene 1,8T-val is menni ugyanilyen körülmények között... És ott sem 50mA nyugalmi árammal hanem úgy a harmadával.
(#) granpa válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 25, 2018 /
 
Nem találkoztam még olyan vassal (kivéve pl. régi fénycső fojtóé, meg szükségből, dinamólemezből vágott), ami 1T-val melegedett volna nagyon. Azért maradtam a 0.9 T-nál, mert azt biztosan bírja huzamosan is. Ezt a teljesítmény lazán viszi, az ablakban is bőven elfér a drót hozzá.
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2018
(#) granpa válasza granpa hozzászólására (») Feb 25, 2018 /
 
Na ezt jól elírtam: természetesen a számlálóban volt 108, és a Gaussnál véletlenül a kitevőben maradt a T jel.
A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2018
(#) fúró hozzászólása Feb 26, 2018 /
 
Sziasztok olyan kérdessem lenne hozatók van nekem egy 220v 42v 630V amperes transzformátorom .
Azt szeretném kérdezni , hogy a szekunder oldalát a saját huzalával átakarom tekerni , szeretnék róla levenni 6v 12v 24v tót .És ha jól gondolom megmérem mű szerel pontosan sec oldali feszültsége, utána letekerem a sec oldalt közben számolom a menet számokat. Végen a magkapót menet számot elosztom a sec oldali feszültséggel akkor , megkapom a volton kenti menet számot a menet számot megszorzóm a kívánt feszültségél és elméletileg kikel jönni a pontos menetszámnak. Javítsatok ki a tévedtem illetve a válaszokat köszönöm előre is.
(#) RoliNyh válasza fúró hozzászólására (») Feb 26, 2018 /
 
Így az 1V-hoz tartozó menetszámot kapod meg.
Tegyük fel számolsz 35menetet, akkor 35me/42V=0.83 azaz 1V-hoz kell 0.83menet.
Ezzel is számolhatsz de én jobb szeretek egész menetszámokkal számolni (de kinek a pap kinek a papné).

Szóval ha úgy számolok, hogy 42V/35me=1.2V azaz egy egész menet lesz 1.2V.
Ebből a szükséges feszültségek pl a 6V -hoz.:

Szekunder feszültség/menetenkénti feszültség azaz 6V/1.2V=5me, tehát 5 menet kell 6V -hoz.
Mindez váltakozó feszültség, szóval egyenirányítás után az (kb √2-Dióda) több lesz, azt tudod ugye?
A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2018
(#) fúró válasza RoliNyh hozzászólására (») Feb 26, 2018 /
 
Szia ha pl van 68 menet

68me/42V=1.6Volt ha viszont fordítva számolom .

42V/68me=0.6

Akkor most 2 közül melyik a pontos mert itt már eltér
(#) fúró válasza fúró hozzászólására (») Feb 26, 2018 /
 
Szia meg ha egyenirányítás után nem több lesz a feszültség hanem kevesebb,
(#) metabo123 válasza granpa hozzászólására (») Feb 26, 2018 /
 
Köszönöm a választ és a magyarázatot, sokat tisztult a kép!
Átszámoltam a szekundereket is, remélem ma, vagy holnap meg is tudom tekerni.
(#) metabo123 válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 26, 2018 /
 
Értelek, de nem fogok én már ezzel kísérletezni. Nem az a célom, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki ebből a magból, hanem a doksiban leírt feszültség és teljesítmény adatokat biztonsággal teljesítse. Azokat pedig úgy tűnik fogja tudni.
(#) Cinema válasza metabo123 hozzászólására (») Feb 26, 2018 / 1
 
Már "granpa" barátunk részletezte.
(Ne haragudj, azt gondoltam ismered a paramétereket, jelöléseket, mert tekercseltél transzformátort, de látom, hogy nem méreteztél, rendben, semmi baj. Én kérek elnézést.)
-
N = az 1V-ra eső menetszámot jelenti,
10.000= viszonyszám,
4,44= egyszerűsített viszonyító szám,
B= vasmag gerjesztésének a mértéke itt Tesla-ban megadva. (1Tesla= 10.000Gauss),
A, vagy q= vasmag hatásos keresztmetszete, (ami cséve belsejében mérhető), négyzetcentiméterben,
F, vagy f= a működési frekvencia, többnyire 50Hz, nálunk legalábbis.
Az "x" a szorzójel lenne, persze szebben is fel lehet ezt az egyenletet írni, de talán sokadik leírás után már érthető.
Az áramsűrűség jele a J, vagy j - amivel a huzal keresztmetszetét határozzuk meg a szükséges áramterheléshez. Ezt táblázatokból a vasmag méretei, típusteljesítménye alapján lehet meghatározni és azzal kell a huzalkeresztmetszetet kiválasztani, - amit ellenőrizve a menetszámokat - ki kell számolni, hogy befér-e az ablakba a szükséges huzalmennyiség. Ha semmilyen adat nincs, akkor lehet a 2,5A/mm2-es áramterhelhetőséggel számolni a huzalvastagságot.
A veszteségek kiegyenlítése miatt a primernél kisebb értékkel, a szekundernél pedig, magasabb menetszámmal számolunk. Minél nagyobb teljesítményű a transzformátor, annál kisebb a huzalvesztesége, tehát akkor lehet az 5% helyett (kb.250VA-ig) például, 3%-os veszteségekkel méretezni, a 300VA teljesítmény fölötti transzformátorokat.
Sok sikert!

Üdv!
Következő: »»   311 / 367
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem