Így van, az erősítőnek nemcsak frekvencia függő amplitúdó átvitele van, bár általában csak ezzel foglalkoznak, mert ez könnyen mérhető. Ezen kívül még jónéhány paraméter van, ami meghatározza a minőségét. Például a fázis frekvencia, és ezzel összefüggésben a frekvencia fázistolás karakterisztikája, ami különösen a magas frekvenciák átvitelénél problémás.
CHZ kolléga legalább megpróbálkozik (nem vonva kétségbe, hogy tudja is azt, hogy mit lát) ennek legalábbis vizsgálatával, a sokak által értetlenül fogadott négyszögjeles vizsgálataival. Pedig abból sokminden kiderül, még lehet következtetni az erősítő dinamikus tulajdonságaira is, ami pont a fázis átvitellel van összefüggésben.
A másik gond az örökös hivatkozás a füllel, hangzásra való hivatkozásra. Egy erősítőt csak elektronikus műszerekkel vizsgálható, mert fizikai hangot nem ad ki magából.
Ha már hangot, vagy hangzást vizsgálunk, akkor már akusztikáról beszélünk, ami további sok paraméter mérését igényelné, és tegye fel a kezét az, aki az ilyen jellegű ismert paraméterekkel rendelkező hangrendszer (elektro mechanikus átalakító) és süket szoba áll rendelkezésére.
Az akusztika, pedig egy igen bonyolult terület. Csak próbálja ki mindenki, ha egy közönséges, átlagosan berendezett szobába mozogva, mennyire másképp tud szólni egy hanganyag a mozgás függvényében. Vagy tessenek arra gondolni, miért szenvednek a hangmérnökök igényes felvételeknél a műfejekkel. A keverőpult pan(oráma) gombjával lehet elhelyezni egy mikrofon által felvett hangját a virtuális térbe, a keverőpulton akár a bázistávolságon kívülre is. (az más kérdés, hogy ilyet nem lehet megtenni, mert a sztereó közvetítő csatornán ez nem megy át. Ezért van a keverőpult felett egy vektorszkóp)
Én még azt sem igen láttam ebben a topikban, hogy egy egyszerű torzításmérőt is használtak volna, nemhogy egy jobb analizátort. Max egy oszcilloszkópot, ahol lehet nézegetni valamiféle kerítés ábrát, pedig egy kétsugarassal lehetne fázismenetet is mérni.
Erről a fázisos dologról pedig az a véleményem, ha építesz két eléggé egyforma erősítőt, akkor az erősítőn belüli fázisforgatások száma, és mértéke nemigen befolyásolja a végeredményt. Nagyságrendekkel nagyobb befolyása van a hallgatási élményre az akusztikai tér.

Ez a mondat ami igazán minősíti hozzászóló szakmai érveit, hozzáértését az abszolút fázisú kimenetről!
Erősítő fázisátvitele ami 20Hz-20kHz között értelmezendő, erősítő minőségétől függően valóban változó a frekvencia függvényében, de ez legrosszabb esetben sem érheti el a 180 fokot! Még töredékét sem, mert akkor oszcillátor, nem erősítő lenne. Abszolút fázisú kimenet dilettáns félreértelmezésére jó példa amit leírt. Csatolt képen mutatok egy fázisdiagramot, ami nem abszolút fázisú kimenetet biztosít. Talán így érthetőbb lesz kételkedőnek is.

Gyönyörűséges ábra, csak az élet nem mindíg ilyen szép. Ha nagyobb felbontással (közelebbről nézve) az a fázisgörbe nem mindíg ilyen egyenletes (sajnos). (nézz meg egy hangsugárzó átviteli görbéjét, abban milyen durva dolgok vannak)
Aztán meg ez az ábra végeredmény, nem mutatja hogy közben hány 180 fokos váltás történt.
Gerjedni meg csak akkor fog, ha a bemenet "látja" a kimenetet, azaz van visszacsatolás, és nincs meg a szükséges fázistartalék. (Nyquist stabilitási kritérium)

Abszolút fázis, az nincs. Az mindíg valamihez képest van.
u=u₁*sin(ωt+φ)

Feszültség stabilizátort illetően van valakinek tapasztalata BU508 -al ? Azon elmélkedem hogy az EL84 SE -t erről fogom táplálni ,pontosabban inkább csak ellenállással kivitelezett feszültségosztóval leosztani a kívánt feszültségre s ezzel meghajtani a 2db darlingtonba kötött BU508-at. Csak az a helyzet hogy nem szeretném a EZ81 -t kiváltani diódákkal.Valami ötlet?

Én inkább megfelelő FET használatát javasolnám.

2SK1082 szerinted megteszi? Esetleg felvázolnád az ötletedet?

IRF840 is megfelelő lehet. Készítettem egy vázlatot, osztó értékeinek változtatásával beállítható a kimeneti feszültség. Stabilizáltra is alakítható.

Köszönet érte.Lehet hogy még ma összehozom.

Szívesen, disszipációtól függően megfelelő hűtést ne feledd!
Esetleg előtte egy R/C szűrést beiktatva csökkenthető a FET hőterhelése.

Igen,értem.Hát lessz mit rajta elfűteni az biztos mivel a trafó szekunderén mértem 2 x 344V -ot
EZ81 -után lévő kondin is elég komoly feszültségek vannak.

Az erősítő első láncszeme egy trióda lesz aminek a katód ellenállása egy potméter lesz. Ergo 0V-tól változik a feszültség. Na már most. A mellékelt ábrán behúztam a munkavonalat 300V és 3,5mA közé. A 0V a 100V-os anódfesznél jelentkezne. Az áram megközelítőleg 2,4mA. A 327V-os tápfeszből így 227V esik. 227V/0,0024A=94583 Ohm. Elvileg ennyi az anód ellenállás. Indulat mentesen kijavít valaki ha valamit rosszul gondolok?

Fordítva ülsz a lovon. A munkaegyenes egy adott anódellenálláshoz tartozik, nem pedig abból találjuk ki. Úgy fogd fel, hogy a csövet előbb szakadással helyettesítjük, ekkor nem folyik rajta áram, az anódon is teljes tápfeszültség van, de 0mA. Ha a tápfeszültséged 327V, akkor innen indul a munkaegyenes, nem 300V-ról. Ha az Ra értékét 100k Ohm -ra veszed, akkor - ha a csövet rövidzárral helyettesíted - 3,27mA-nál van a másik vég, és természetesen 0V-nál. E két pontot összekötve kapod meg a 100k-hoz tartozó munkaegyenest.

Akkor az egyenes stimmel csak a kezdő és végpont nem?

"Azért van annak, aki el nem issza." Siemens torzításmérő. Ráadásul csövekkel.
Nem is adnám semmi pénzért.

Azért nem véletlenül van 3 torzitásmérőm is igaz főleg az egyiket használom, pedig a digitális az felsőkategóriás nagyon meg rendes kétsugaras szkóp is késleltetett időeltérítéssel is, meg nagyon kis torzításu generátor is igaz kényelmi okokból első körben a B&K-t szoktam használni csak tudom hogy annak nem annyira kicsi a torzítása stb stb

Két pont meghatároz egy egyenest. Ha a kezdő, és végpontja nem egyezik, akkor az egyenes sem lehet jó. Azt kell megértened, hogy bármilyen kiindulási pontról veszed fel az egyenest, a 100kOhm -hoz tartozók párhuzamosak lesznek. Azért lett a Tiéddel is szinte egyező, mert a végén 95kOhm -ra jött ki, ami közel van a 100k-hoz, azzal szinte párhozamos.

Ez a fránya fázis sokakat megkavar, és sokaknak van véleménye róla. Néha tudás nélkül, mert-szerintem- keveredik a szezon a fazonnal.
Egy erősítő fázisátvitele egy egyedi, mérhető paraméter. Fázis-frekvencia függvény.
Ugyanígy egy házi lehallgató komplett rendszeré is.
Más dolog a HFM cikkéből idézett polémia, ami nem erről szól, hanem faék egyszerűen arról, hogy a készülék/lehallgató rendszer fordít-e fázist, vagy nem. Tehát pusztán a POLARITÁSOKRÓL szól.
Már itt az első probléma. Mi a fontosabb? A készülékek, vagy a rendszer polaritása? Magyarul: Ha a dob első beütésére nagy valószínűséggel a mikrofon befelé mozdul, a mély hangszórónak merre kell mozdulnia? Befelé?? Inkább kifelé. Ki kell próbálni.
OSTOBASÁG az egész. Egy házi rendszer minimum 3 elemből épül fel. Műsorforrás, aktív fokozat, hangsugárzó. Elemenként is több fokozat van, vannak közöttük invertáló, meg nem invertáló fokozatok. És ez még csak a lejátszó rendszer, a hangrögzítés kissé bonyolultabb elemekből áll. Vagy 20-30 ismeretlenes egyenletről beszélgetünk!
Tehát azt mondom, aki e témakörben bármit állít, az sarlatán. Vagy üzletember.
Amúgy nagyon egyszerűen rövidre lehet zárni ezt a témát. Ahogy a HFM is tette. Fordítsuk meg a hangszóró vezeték polaritását. Vagy jobban fog szólni, vagy nem. Ha valaki frontérzékeny, építsen erre egy kapcsolót, ha rossza kedve, váltogathat szabadon.

Remélem, más is nevet a dolgon már, nem csak én.
Igen, ráütök a dobra. Milyenre? Honnét jön a hang? A dobverő felől, vagy alulról?
A dobverő alatt befelé mozdul, alulról nézve talán kifelé...?
Ha most sincs szénné beszélve a dolog, akkor sosem.
Bár...Szintetizátoros zenénél még meg sem tárgyaltuk.
Ami viszont egyértelműen észlelhető, ha az egyik hangszóró a másikhoz képest fordítva van bekötve.
Talán ennyit érdemes hasznosítani a fázis dolgokból.

Na végre azt mondtam két napja én is

Kitakarítottam, de kérem, a továbbiakban a kötekedést a fórumon kívül tartani!

Érdekes nem tudom kit bántottam azzal, hogy azt mondtam fizikus vagyok mert ezt irtam egy hozzászólásban és ez igaz is , kémia fizika technika tanár az alapvégzettségem és mint fizikai jelenséget irtam le valamit és már ez is sértett valakit... sajnálom a fizika egyeseket zavar akkor visszafogom magam...

Ha a kezdő és végpont egybeesik akkor az nem egyenes, hanem pont.
Szerintem

Naszóval: Feltételeztük, hogy a műsorforrásunk az "etalon", ehhez képest a megszólaló hang, ami a teljes hangrendszeren átment, egy kétcsatornás oszcilloszkópon már látható eltérést mutat az erősítőrendszer kimenetén, a bemeneti jelhez képest. Ez a fázistolás, ami láthatóvá tehető.
A keverőpulton azt kevernek ki, amit akarnak, legfeljebb késleltetést, fázis-tolást tudnak elérni, amivel a "surround" jelet és a sztereó tér-hangzást manipulálják. De ennek semmi köze az abszolút fázisátvitelhez, mert ebben az esetben a keverő kimenete a műsorforrás és ha a hangszórókig menő jel fázisban van, akkor nincs fázisfordítás a bemenet és a kimenet között. Elvileg, így az abszolút fázis rendben van.
Egy "amatőr" szedett-vedett kapcsolásban viszont már lehet fázis-fordítás a jelben, ha nem fázis-azonos jelerősítő, vagy egyéb fokozatok működnek, vagy páratlan számú invertáló-erősítő, jelmanipuláló fokozat van a teljes áramkörben. Ebben az esetben már nincs meg az abszolút-fázishelyesség.
Nézzétek meg egy bonyolult hangprocesszor, vagy keverő kapcsolási rajzát, látható, hogy figyelnek az "abszolút" fázis helyességére, vagyis a bemeneti jel a kimenetei jellel azonos fázisban van.
Felborulhat az egyensúly, ha a hangszórókat fordított polaritással kötik az erősítőre, ez meghallható, vagy a szubláda esetén a házi-mozi cuccnál, kapcsolható, hogy 0-vagy 180fok a fázisban működjön, ez is jól meghallható és egyértelmű, hogy az "abszolút" fázis adja a jobb, természetesebb hangzást.
-
Az a jelenség, hogy a szobában hallgatva a zenét, más-más hallgatási pozíciókban másféle lenne a fázis, az kitaláció és semmi köze az elektromos jelút abszolút fázis-átviteléhez.

Kellemes Húsvéti ünnepet!

Üdv!

AZ én digit pultom olcsó játék mert csak 1 milla de minden csatin tudom fordítani a fázist és alkalmanként szoktuk is...

Szerintem meg két különböző egyenesről volt szó. Volt az Ő egyenese, és volt egy jó egyenes. Ezek kezdő, és végpontjai nem egyeztek meg egy adott koordináta-rendszer tengelyein. Pont.

oks

Valamilyen HiFi irodalomban olvastam, hogy Martin Colloms csinált(atott) egy, a bemenetről és kimenetről gyűjtött jeleket kivonó (persze a szintek figyelembevételével) áramkört. Ha - elvileg - minden rendben volt, a kütyü kimenetén nem lehetett semmi.
Az elvégzett vizsgálatok alapján találtak szinte tökéletesnek mondható erősítőt, és találtak olyanokat is, amelyeknél meglehetősen nagy különbségek voltak. Sajnos - mint a korábbi műszaki megközelítésű vizsgálatok - ezek sem hoztak túl sok eredményt, a zsűrinek még véletlenül sem a legkevesebb különbségi jelet termelő készülék tetszett a legjobban.
Sajnos nehéz szakma ez.

Erre a megfoghatatlan dologra (pl. villanydrót ) fűzném egy régebbi olvasmányomat. Sajnos, már nem tudok linket prezentálni róla. Valami igen egyszerű 1 csöves közdarabról volt szó, amit mesterségesen ca. 10% torzításra állítottak, egyéb furfangjaira sajnos nem emlékezem.
A lényeg, ez a holmi csinált egy kegyes csalást, a CD-k 20kHz-en levágott átvitele miatt hiányzó felharmonikusok a hallható tartományban kikevert részleteit hamisította a zenébe.
Vagyis a látszólagos ellentmondásban a torzítás ellenére hallgathatóbbá, élvezetesebbé tette a zenei élményt.

Sziasztok!
Most kezdem élesztgetni az erősítőm. Egyenlőre csövek nélkül. A fűtésem 6,6 V ez rendben. Viszont az anódfesszel van egy kis gondom. A mellékelt táp panelt csináltam meg. Az egyenirányító után, az első kondin DC 330 V van. Viszont ha bekötöm a folytót, a bevezető szálon 160 V-ot mérek, a kivezetőn meg 0-át, és el kezd melegedni. A folytót megmértem. 200 Ohm 12 H. Ugyanabból a rádióból származik, mint a hálózati trafó. A rádió működött. Cseréljem kissebbre a kondikat?