Fórum témák
» Több friss téma |
Nem tudom mit nem tartasz rossznak, de ha jó hatásfokú kell akkor nyilván nem ilyet épít az ember hanem kapcsolóüzeműt. Annál aztán lehet árammódú (csúcsáramra) szabályozás, átlagáramra szabályozás, burst mód, meg reteszelő mód, ahogy tetszik.
Az analógot meg felesleges 1-2A-nél többre építeni, azzal meg lazán megküzd egy cooler kisfeszültség mellett. Bár most éppen egy 400V/0,5A-es labortápot építek analógban, mert erre van igény, meg alkatrész.
Köszönöm a válaszokat, elgondolkodom, hogy mi tévő legyek. Tudtok ajánlani legalább márkát esetleg pontos típust milyet vegyek? Építésben nem vagyok otthon.
A régebbi Fok-gyem tápok általában bírták, még bennük volt az "anyag". Létezik 40V, 10A-es változat is (TR9158), ami leginkább az ilyen fajta hibakereséshez jó lehet. Volt egy másik, talán a Hiki gyártotta, ami szintén 10A-es volt. Online piacokon érdemes szétnézni, 20-30e körül ki lehet fogni jó példányokat. Általában elérhető a dokumentációjuk, hiba esetén javíthatók.
Szia! Ha nem akarod másra is használni a tápot, mint zárlat vizsgálatra, akkor PC tápot és soros 6 V 21 W izzót ajánlok. Nálam erre a célra régi 12 V-os bilux szolgál, a két izzószál soros, párhuzamos kapcsolásával módosítom a tesztelőáramot.
Esetleg 12V7Ah ólomakku a biluxos áramkorláttal.
Ez nem jó ötlet, mert az izzón áram nélkül átmegy a 12V és 5V-os áramkörnek nem egészséges.
A PC-táp oké, mert 5V van 20A-rel, ezt korlátozza az izzó. Eredmény: táp nem old le és zárlatnál világít az izzó - szerencsés esetben csak egy pillanatra és kiégeti a zárlatot - vagy az áramutat követve mérhető a feszültség-esés a fólián. Velem előfordult egyszer, hogy a sokat állt alaplapot megtáplálva géppuska-ropogás szerű hanggal távozott 8-10db tantálkondi - lábait a panelen hagyva - majd simán bebootolt
Sziasztok!
Van egy kapcsolóüzemű 12 voltos kimenetű tápegység, amire egy 7805 stab ic. van kötve. 200mA terhelést kap a stabilizátor, és 50-60°C között ingadozik a hőmérséklete nem kicsi hűtőbordával. Lehetséges-e, hogy tápegység egyutas egyenirányítása közrejátszik a melegedésben? Pufferelve a bemenetet kevésbé melegedhet?
200mA-nél 1,4W a disszipáció, ha van rendes hűtése, ez nem indokolja a 60 fokot. Mivel kapcsolóüzemű a táplálás, a puffer nem segít - hacsak nem nagyon kapacitás-szegény ami ott van.
Megvannak-e a 100nF-os hidegítő kondik a be-és kimeneti lábakon? Hiányában gerjedésre hajlamos a táp IC, ez okozhat melegedést.
100nano benne van mindkét oldalon, de nem segített. Most a bemenetre tettem 1000mikro elektrolitot is. Valamelyest alacsonyabb a hőmérséklete, de így is eléri az 50°C-t.
Ha a borda 50 fokos, azt bírnia kell, de tehetsz a bemenettel sorosan egy ellenállást, hogy ne az IC fűtse el az összes teljesítményt. Pl. egy 18-20 ohm 1W esetén kb 4V esik 200mA-nél az ellenálláson, tehát az IC-nek csak a 3V esésből adódó disszipációt kell viselnie.
(Ha mégis több a kimenőáram, mint 200mA, akkor természetesen kisebb értékű kell, hogy maradjon az IC-n 2,5...3V, amiből dolgozni tud.)
Ekkora ellenállásom nincs itthon, viszont több ezer 1n4001 dióda igen. 5 darab sorba kötve. 34fokos a borda, köszi az ötletet
A hozzászólás módosítva: Okt 20, 2018
Nem tudom mit tegyek mert készítenék egy 9V-os pedált csőből de borzalmasan búg. Csak akkor szól tisztán ha kihúzom az adaptert. Egy egyszerű dupla triódás kapcsolás lenne.
Nagyszerű!
Ez így még sokkal jobb, mint ellenállással, mert a feszültség-esés kevéssé függ a terhelő áramtól.
Nem megfelelő szűrésű (puffer), stabilitású, vagy terhelhetőségű az adaptered.
Sziasztok!
Hozzám került egy Daewoo DHC-XD600P készülék, és a tápegysége kicsit érdekesen indul. Alapból világít az SB led. Eddig jó. Bekapcsolás után kialszik a led, de a táp nem indul el. Kb. 20-30 mp múlva, halk ciripelés közepette elindul a táp és megy rendesen. Működik a készülék. Ha lekapcsolom és újból be, akkor már egyből be is kapcsol. Ha viszont lekapcsolás után várok vele 1-2 percet, már ismét nem kapcsol be. Az SB tápot egy 5M0265R csinálja, a főtápot pedig egy 1M0880B. Mi okozhatja ezt a hibát?
Meglett a hiba. Az 1M0880B tápjánál lévő elkó volt a hibás. Kiforrasztva, mérve megvolt a kapacitása, de a cseréje után azonnal felállt a táp.
Több száz voltos tápoknál láttam olyat hogy a negatív pontot két kondival oldották meg. Mi ennek a számítási módja?
A trafó szimmetrikus anódtekercseinek a középleágazása a negatív (GND) pont.
A két kondi csak zavarszűrés(zavar csökkentés) célból van beépítve.
Kicsit pontosabban: a 2db 4,7n a keresztmodulációs zavar szűrésére szolgál.
A trafó középleágazása azért nem közvetlenül a GND-re van kötve, mert a két ellenállással negatív (rács elő-)feszültséget állítottak elő.
Nem a negatív pontot oldották meg, hanem ahogy Sebi írta keresztmodulációs zavarokat szűri. Ma is kéne használni a diódahidaknál is, és akkor nem kéne beépíteni irdatlan méretű puffer kondenzátorokat, ráadásul az egyenirányítón átfolyó áram növekedésével nő a keresztmodulációs zavar, amit brummnak hallasz.
Hello!
A félreértések elkerülése végett, azért azt tisztázzuk, hogy a két 4,7nF-nak a brumm feszültség nagyságához nem sok köze van. Nagyfrekvenciásan köti össze a trafót a táppal. Vagy is hiányával a búgás nem a brumm miatt jön létre, hanem mert a diódák minden félperiódusban leválasztják a hálózatról az áramkört és ez rádiófrekvenciás zavart kelt. De leginkább a KH rádiónál okoz gondot. Egyébiránt a kétszer egyutas egyenirányításra ez kevésbé igaz, mint a híd-egyenirányítóknál. De hogy manapság leginkább mellőzzük, az valóban illetlenség..
Ez nem az a brumm feszültség, ami az egyenirányításból származik, de ugyanúgy hallatszik. Összetéveszthető az egyenirányításból származó riple -nek nevezett hanggal. Ezt a fajta hangot ami a keresztmodulációból származik, nem is lehet befolyásolni a puffer méretével. Erre próbáltam felhívni a figyelmet. Nemcsak a KH rádiónál okoz gondot, hanem mivel alacsonyfrekvenciás zavar, hangfrekvenciás erősítőknél is. Az egyetlen lehetőség, ha a diódá(ka)t nagyfrekvenciásan rövidrezárjuk, megszüntetve a nagyfrekvenciás összetevők keveredését, amiből a keresztmodulációs zavar keletkezik.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2018
Sziasztok!
Van egy nagyon régi készülékem ami mindegy is, hogy mi, mert a gond a tápegység részével van. Történetesen a trafó utáni kondik közül füstöl az egyik. Csatoltam róla képet, amin látszik, hogy kicsit meg is van már égve. Persze időben lekapcsoltam, így komoly kár nem lett. Kérdés: Ez normális, hogy valamikor a 80-as években gyártott kütyüben így elfüstöl egy kondi? Vagy a hiba inkább másban keresendő? Bár a trafó után csak néhány dióda jön, majd a kondik. Esetleg ha kicserélem a kondikat újakra, akkor működhet?
Hello! Egy kondi akkor szokott melegedni, ha váltóáramot kap. Ellenőrizni kell a diódákat. De ki is száradhatott és esetleg zárlatba ment. Ezek a "zöld kabátos" kondik, akkoriban sem voltak megbízhatók. Hamar kapacitás vesztettek lettek.
Ha jól látom, a jobb felső is elkezdett vetkőzni.
Igen, az sincs valami jó állapotban.
Lehet kicserélem az összes kondit és a diódákat is és kiderül mi lesz az eredménye
Nem tudom kérdezték e már de hogy lehet két vezetékes trafóból hárommá konvertálni? Lásd az ábrát.
Ha valami a levegőben lóg, akkor az mi? Semmi.. De a kérdésed sem erre vonatkozik gondolom, hanem a "virtuális GND" pont kialakítására.Itt láthatsz rá példákat. De leginkább akkor ad megfelelő megoldást, ha a közös GND pont egyenáramilag nem, vagy csak kismértékben terhelt. Erősítőknél szokásos, de csak "pótmegoldásként"..
|
Bejelentkezés
Hirdetés |