Igen, az az.

Annak a TEK-nek nagyon szuper FFT-je van, az owonnal az életben nem csinálok olyat. Bár ha jó a forrás, azaz eleve alacsony harmonikus tartalma van, akkor azért a durva torzítást ezen is látom.

Nos nem buktam meg, Te viszont udvariasságból igen. Legelőször akkor, mikor az egész itteni fórumot lenézted egy másik fórumon. Köszönjük, de ebből nem kérünk. Azzal, hogy fentebb leírtad a fázisfordítók működését, -amit még az itteni fórumon is mindenki ismer- nem válaszoltál egy nagy kérdésre:
Szmörcsil erősítődben működés közben mi biztosítja a két módus szimmetriáját. Az az áltudomány, amit leírsz, az nem. Max egy soha nem létező statikus állapotban. Végcső szimmetriát meg nem lehet állítani. Főleg nem olyan hálózati trafóval, aminek nem szimmetrikus a primer oldala. Mindenesetre feltaláltál valamit, s gratula érte. Szabadalmaztatni kellene az alábbi címen: Hogyan fedjül el a pp erősítők páratlan harmonikus torzítását a páros harmónikusok növelésével.
Csak egyet nem értek, mégpedig azt, hogy egy minden valószínűség szerint legalább 5% torzítású erősítő hogy szólhat természethűen. Mert ugye egy 5000 Dolláros csodaerősítőnek illik megközelítőleg valósághűen szólni. Azt viszont értem, hogy azok akik hallgatták ezt az erősítőt Annafürdőn miért mondták azt, hogy a torzítás miatt futottak még kategória.

Igen, és néha ezeket ki lehet fogni jó áron. 50-60ezerért előfordul néha. Nekem van mégegy, mert nyáron sikerült egyet szereznem 45-ért. Aztán itthon derült ki, hogy alig pislákolt a háttérvilágítás. Szerencsére lehet venni kb 2dollárért belevaló CCFL csövet, ugyhogy senkit ne tartson vissza, ha ezzel szembesül, javítható a dolog.

Egy Rohde Schwarz UPA beszerzésèn gondolkozom mostanában. Avx fórumon kérdeztem ezzel kapcsolatban, de nem valaszolt senki. Itt esetleg van valakinek tapasztalata vele?

"Kénytelenek lesznek transzformátoros fázisforgatót betervezni, amely persze újabb gondokat is generál..."
Természetesen egy kizárólag amerikai drótból, valamint amerikai vasból készített hálózati trafó fázisfordítóban való bármilyen célból alkalmazandó, az nem hoz be gondokat a kapcsolásba.

Azt tenném hozzá, hogy ugyan ez, amit én ösdzehánytam nem pontosan ugyanaz, mint amit tunerman, de itt 4W-on -45dB harmadrendű és kb -60dB másodrendű harmonikus van. Az ellensègek közt is összesen 0.7% körül van, hát még barátok közt. A mèly és magastartomány torzításába nagymértékben belejátszik a kimenő trafó nem kimenő mivolta. Egy rendes kimenővel érdemes volna ezeket lemérni.

Kedves Süteményx! Jól látod a problémát, de mégse. Ott a baj, hogy rajzon, statikusan meg van az elméleti szimmetria, de működés közben nincs meg. Nincs a kapcsolásban az az automatizmus, ami az időben sűrűn változó jelek esetében is biztosítja a szimmetriát. Ha a szimmetria elmozdul, akkor páros számú felharmonikusak keletkeznek, s nő a torzítás. Nő a fázistorzítás, ami a pl. beszédérthetőséget rontja. Igen, egy nagyon gyors műszerrel lehetne detektálni a kibillenést. De akkor a felhasználó mindig ott állna egy csavarhúzóval a kezében, hogy tekerjen egyet a poti srófján. Aztán meg ott van a kimeneti hálózati trafó asszimetriája is. Még ha pár Ohmmal, de másként terheli a végcsöveket. A kimeneti hálózati trafó két tekercsének az impedanciája is változik a frekvencia függvényében, egymástól függetlenül. Mert változik, hiszen nem egyformák. Ezt sem köszöböli ki semmi. Hidd el, ezt nem én találom ki. Talán nagy konstrüktőrök, rájöttek ezekre a problémákra, s ezért gyártanak inkább valamivel kevesebb sebből vérző SE erősítőket NFB nélkül.

Így van. Az sem tökéletes, meg a floating paraphase fázisfordító sem. De annak van egy nagy előnye: a 100%-os NFB miatt a második cső csak fázist fordít, s mást nem csinál. A ti erősítőtökben éppen ez van kiherélve, hogy kivetted a két ellenállást. Sajnos tökéletes fázisfordító nincs, de ha van, akkor az a bifillárisan tekert fázisfordító trafó 2Hz-100kHz átvitellel. Létezik ilyen, a gyártója a Tango. De még az sem tökéletes, kényes a terhelésre.

A felsorolt alkatrészek minősége ebben az esetben semmire sem garantál. Egy kondi ha 10µF-os és 1000 dollárba kerül, a másik ami csak egybe, de az is 10µF-os ugyanúgy működik egy erősítőben. De írhatnám ezt azellenállásokra is. A trafónál más a helyzet: egy 25, vagy akárhány Dolláros hálózati trafó soha nem lesz kimenő trafó, s ez fordítva is igaz: egy 1000 Dolláros Tangó kimenőből nem csinálnak hálózatit.

Hát a beszédérthetőség az még egy sokol radion is nagyjabol megvan kozephullamu adasnal, szoval hat szerintem ezt érvként nem lehet felhozni egy hifi erősîtőnél. Térjünk vissza erre a nagyfrekvenciás asszimetria kérdésre egy kicsit később. Egy ismerősöm most fogja megépíteni ezt az erősítőt 6AS7G-vel és rendes kimenővel, ami legjobb tudomásom szerint már készítés alatt áll Pávó úrnál. Ha abban is ennyit fog nőni a másodrendű harmonikus 10/20k-n az 1k-hoz képest, akkor igazad lehet. Ha nem, akkor viszont joeséllyel nem.

Nos a 30-40 dB szint az meglehetősen nagy torzítást jelent. Nem mondom, hogy nem fog szólni, de hogy?

En erosen szkeptikus vagyok a hype-olt alkatreszekkel szemben de azt kell mondjam azert nincs 100%-ban igazad. Vannak olyan alja alkatreszek, amelyek nem valok erositobe (sem).
A kimeno pedig kimeno,megvan a maga funkcioja es jol kitalalt felepitese. Ezt persze lehet javitani, fokozni, de ismet csak szkeptikus vagyok ha ezt valami isteni szikraval, vagy masok altal felfoghatatlan tudassal probaljuk bevezetni.
Hallgatni pedig ugyis mindenki azt hallgat amit akar, szerencsere

37dB masodrendü van a 20k-s mérésen, ez kb 1.5%. Ennél azért láttunk már tobbet, főleg SE-ken. Másrészt itt már valoszínűleg a trafó korlátaiba ütközik a dolog, de ezért mondom, varjunk vele, s lássuk meg rendes kimenővel. Ígérem, hogy beteszem majd ide a méréseket!

Egy rendes kimenővel igen, sokkal jobb lenne az eredmény. Amúgy ki van ez már találva, csak azokban a kapcsolásokban a lebegő parafázisú fázisfordító után még van több fokozat. Például a cross coupled fokozat, ami tovább "erősíti" a szimmetriát. Itt van egy lehetséges megoldás. Ki lehetne próbálni az R58, és 59 ellenállások áthidalását Katódkondikkal. Persze nem egy BG-vel, mint ahogy javasolták, hanem egy olcsóbb Elnával, amivel párhuzamosan van kötve még legalább két fólia kondenzátor, hogy az egész kondi miskulanciának csökkenjen az ESR értéke a párhuzamos kötés miatt. Tm erősítőjében ez a megoldás sincs benne, hisz a kondi ESR-jén is kialakul visszacsatolás. Ezt már az öregek is tudták 30 éve is, ezért látható régi kapcs rajzokon a sok párhuzamba kötött kondi.

Azért én feltételezek egy minimális alkatrész minőség szintet. De biztos nem hiszed el, hogy (és most egy titkot árulok el) hangváltóban egy olajos Siemens motorindító kondi áthidalva egy 10nF-os MKP kondival, lever egy rakás 100 Dolláros kondit, kezdve a Jupiter rézfóliás Vax papír kondival. Csak ezt eddig kevesen tudták.

Ez azert vicces, mert a magyar nyelvben az 'ipari' sok kontextusban valamifele negativ, nem elegge kifinomult, nem eleg kidolgozott, 'durva' jelentessel bir. Tipikusan ilyen peldaul ugye az audiophile kontext
Pedig epp ellenkezoleg az ipari sok esetben jo minosego, tartos, a parametereit szelsoseges korulmenyek kozott is produkalo alkatreszeket (is) jelent.
Mondjuk az erdekelne honnan jott az ihlet a fent emlitett probahoz.

Végre látok tisztességes méréseket is.
Annyit még tanácsolnék, hogy ezeket az analizátoros méréseket kétjeles módszerrel végezd, valamivel több információt tartalmaznak. Arra azért ügyelj, hogy a két jel még véletlenül se legyen harmonikus viszonyban, és próbáld többféle szint viszonyokkal is.
Ha a legnagyobb intermodulációs termék 45 - 50 dB -vel kisebb a hasznos jel legkisebbikénél, már jó, de mégjobb, ha nagyobb a különbség.

Ez a % fóbia inkább a tranyós emberkékre jellemző, nem is értem mit keres eme fóbia ebben a topikban. Nézem a -30-35dB körüli szinuszjeledet a szkópon, kinagyítva a monitoromon, és hát, éppen csak látszik valami, avatatlan szem azt mondaná rá hogy tökéletes szinusz.
Mit gondolsz, meg hallja ezt bárki? Mármint hogy torzít valami mint állat 1,5%-ot? Meg a frászt. Csak rá lehet fogni hogy akkor az nem jó. Nem a frászt nem jó. Értelmes kivezérlésen meg az SE sem torzít még 1%-ot sem, de húúúúú az SE az nem jóóóóó, torzít mint a veszedeleeeeem.

Sőt, az a legjobb ha be sem kapcsolja, akkor torzít a legkevesebbet...

Igaz...
Azonban mindennek van jó és kevésbé jó tulajdonsága, vagyis a nyelv néha képes átírni fogalmakat. Mást jelent az ipar szó egy "iparosnak", és egy elméleti szakembernek. Az egyiknek megtanították csinálni, a másik meg csak az elméletben hallott róla. Az ideális az lenne, ha ez a kettő jobban közelítene egymáshoz.

Egy barátom látta angliában, aztán kiderült, hogy sokan használják ott erre a célra. Aztán itt is elkezdtük használni. Teszteltük is. Tényleg jól szól, a magasak olyan édesek lettek tőle. Nekem nem a kedvencem, mert más a hangzásideálom, de elismerem olcsón ilyen óriás ölő hangváltást még nem hallottam. Tényleg lever egy rakás nagy nevű cuccot.

Ezt jól írtad.

Azt a közelítést úgy hívják, hogy gyakorlat. Az iparos azért csinálja úgy, ahogy, mert a dédapám, a mesterem is úgy csinálta, de fogalma sincs arról, hogy miért. Egy kezdő mérnök már tudja hogyan kellene csinálni, de még nem tudja, mert bizony minden szakmának megvannak a fortélyai. Azt is meg kell tanulni, viszont ez hosszadalmas dolog, ezért iskolában nem tanítják, de a jobbakban annyit tesznek, hogy erre az "utótanulásra" felhívják a figyelmet.

Jó a javasolt mérési metódusod.. Viszont ezzel nem értek egyet:
"Ha a legnagyobb intermodulációs termék 45 - 50 dB -vel kisebb a hasznos jel legkisebbikénél, már jó, de mégjobb, ha nagyobb a különbség." Ez szerintem még magas torzítás. Az alábbi fotón látsz egy THD mérést, és egy IMD mérést. Az IMD mérés jele 250Hz, és 8kHz. Szabványosnak mondott mérőjel. A mérések egy csöves erősítőről készültek 10 Watton! A szintek leolvashatóak a dB skáláról.
Utó írat: ez az erősítő tartalmaz NFB-t, meg nem is egy egyszerű erősítő, amit SE-nek neveznek oly divatosan manapság. Igaz, nem is úgy szól. Kicsit jobban.

Persze magas, de nem akartam túlzott határokat írni.
A Fletcher görbék szerint az átlagos fül dinamika tartománya nagyjából 60 dB, de a szokásos, környezeti zajt is beleszámítva, átlagosan mindössze 40 dB körül alakul. Persze ez függ a hanganyag frekvencia spektrumától is, a fül legnagyobb érzékenysége a 2000 - 5000 Hz körül van. Itt éri el a hallás a legnagyobb dinamika tartományt. Az ide eső termékek nagysága a legkritikusabb.
A csöves IMD képen ha jól látom 70 dB körüli különbség van.
Persze ez a fajta mérés sem ad mindenre választ, de az erősítő linearitására igen.

Kapcsolóüzemű táppal hajtani az erősítőt már próbálkozott valaki közületek?

Ez már másik, boltban megvasarolhato táptrafoval, áttervezve olyanra, hogy 600V-os csatolot be lehessen tenni.

De vigyázat! Ennek a 4W kivezérléséhez 3,6Vrms szüksèges. Szóval ezért is jobbak azok a csövek, amit tunerman hasznalt.

Szerintem az 1M5 ellenállásos osztó túlzottan magas érték, cső kapacitásaival jelentős szűrőt képezhet.

Bolti félvezetős erősítők mérései hasonlóan vagy mégjobban szoktak kinézni. 200-300ezer forintos árcédula fölött gyakorlatilag teljesíti mindegyik ezt a szintet. Egy közös azonban van bennük, kurvaszarul szólnak. Onnantól, hogy van benne egy masszív NFB, az egész egy rakás szart sem ér. Legyen az akármilyen topológiájú, anyaghasználatú kapcsolás.