Hanem mennyi? Ha 2 részre osztasz csak el egy primer tekercset, az vajon hány részre van osztva, ha nem kettőre? Vajon azon a kettőn kívül mennyi egyéb része van még, ami csatolásban van még a szekunderrel???

Amikor "A" osztályban marad a PP, akkor 2 Ohm * 0.04A = 80mV
113 és 115 Ohm
Tudok 0.5 Ohmon belül is szimmetriát, de ennek a 2 Ohm eltérésnek roppant kicsi (0) jelentősége.
Azt hiszem, azok a párba válogatott csövek közti eltérés sokkal hangsúlyosabb.

Ez nem SE, negy primer tekercs van ott, nem ketto!

Szerintem meg, az SE-nek van 1 primer, meg 1 szekunder tekercse, a PP-nek meg 2 primer és 1 szekunder tekercse. Azaz, ha tekerek az SE-hez egy olyan kimenőt aminek van 4 primer és mondjuk 5 szekunder osztása, akkor ha ugyanazt az elrendezést (csatolást, kapacitást egyebet) szeretném elérni a PP esetében is, akkor 2x4, azaz 8 primer osztást kell csinálnom!
Mi nem világos ezen? Mutassál már nekem csak 1 olyan gyári kimenőt, ahol a primer tekercsfelek nincsenek legalább 3 részre elosztva! A beag kimenői nem a csúcs, mégis, a TK157-ben összesen 8 primer osztás van, a 782/A-ban pedig 6.
Most kezdem csak kapiskálni, hogy ezek az utánépítgetett PP erősítők miért úgy szólnak ahogy, és miért nem úgy ahogy a gyári. Lehet hogy nem is annyira rosszak azok, csak kellene utánuk egy rendes kimenő?

Hagyd, kár a szóért. Őszintén. Te betennél az SE-dbe egy olyan kimenőt amiben csak kettéosztottad a primer tekercset? Ugye nem. És azt is tudod hogy miért nem...

Latom semmi tapasztalatod sincs PP kimenokrol. Ez az elrendezes nagyon jo atvitelt tud biztositani, jol megvalasztott szigeles es huzalvastagsaggal 100kHz atvitel is osszejohet. Sok ilyen kimenot tekertem, mertem es hasznalok, fenti aggodalmad alaptalan?

No, itt egy gyári, még be nem szerelt, 4.3k-ra tekert 60W-os PP kimenő A1 és A2 ellenállás értékei.
Ők talán eléggé hitelesek. A trafók jók, mindkettő hajszálnyira ugyanazt az értékeket mutatja.
Audio Note. Az, hogy én, más is ennél jobb értékeket érünk el, az egy dolog, attól még az AN szekér fog futni.

Csak azt akartam mondani, hogy a vegcsovek elettartamat nem fogja megroviditeni.
Amit maganban megbeszeltetek az nem tartozik ram, szerintem ide sem.

Tudom, hogy sok gyari kimeno sem jobb, de nem is ez az adata a donto.
Abban a kimenoben is negy primer tekercs van. PP nel Raa ra meretezunk, anodtol anodik.

Én is így tudtam, a tárgyban tanult, gyakorlott szakemberektől.
A diyer szeret még jobbat, természetes.

Nekem annyi éppen elég, ha meghallgatom a gyárit, meg az ilyeneket, és a kivitel módja tökéletesen összecseng azok hangjával. Nem tudom nálad mennyi számít soknak, de aki 40 éve csinálja, az sem csinál ilyet. Gondolom nem véletlenül...
De ha neked az megfelel, akkor hallgasd azt. Csak ne reklámozd hogy azt úgy kell, mert nem úgy kell. A kezdő meg elolvassa amit írsz, elhiszi, és nem érti hogy a végeredmény miért olyan amilyen. És akkor repkednek a nem éppen cizellált hangvételű email-ek, hogy de hát itt meg itt ezt és ezt olvastam, bár ne olvastam volna...

Teves elmeletekkel nincs ertelme vitaznom. Igazad van!

Sorszigetelőnek találtam teflont, több jó véleményt lehet róla tudni.
0.05mm vastag. A helyi haszonvas telepre hozott orosz, nagyméretű kondikból szedtem ki, csak kicsit nehéz kibontani, meg 15 kg volt darabja a kondiknak.
A képen a minta, kb 15 m van darabjában..

Azért nem kis önbizalomra vall, évtizedeken át ténykedő gyárakat, embereket téves elméletként degradálni. Mutatom a kimenőmet hanggenerátorról meghajtva, névleges terheléssel lezárva. Mintha ennél több jönne össze mint 100kHz...
Tőled viszont még mindig nem láttam azt a gyári kimenőt amiben csak kettéosztanának egy primert. Ja, nem is fogom, lévén nincs olyan, hiszen ők 60 éve téves elméletek mentén gyártanak, tekercselnek...

Üdvözletem!

A kimenő transzformátor mérésével kapcsolatosan lenne pár kérdésem:

1. A transzformátor kialakítása SE vagy PP típusú.

2. Az alkalmazott generátor kimenő és a lezárás ( terhelés ) impedancia értékei.

3. A transzformátor primer oldali előmágnesezéssel (munkaponti árammal ) volt e mérve.

4. A méréshez használt műszerek típusa és a mérési összeállítás.

Előre is köszönve szíves tájékoztatását

Sziasztok.Szükségem lenne egy kis segitségre PP kimenő tervezésében. SU60b ami a képen látható erre szeretném megtekerni.Úgy terveztem,hogy kiveszem a középső rekeszeket a csévékből és teljes szélességben fél fél primert tekerek osztott kivitelben.Mellékelem a tervezett bekötést.Szekunderek csévénként sorosan majd a két csévén lévőket végül párhuzamosan kötném.Vetne rá pillantást valaki,hogy jó-e az elképzelésem?

Mint kimenőtranszformátornak, nem szép ez a két mért adat, jobb lenne, ha azonos lenne a két féloldal ellenállása, általában.
Viszont, ha ez egy Audio-Note kimenőtranszformátor, akkor lehet, hogy direkt ilyenre készült és a végfokban sem azonos a két végcső beállítása, vagy más trükkök, munkapont-beállítások, visszacsatolások miatt, mégis, így a jó a kapott eredmény.
(Nem vagyok oda az AN-készülékeiért és fura megoldásaik vannak, amik nem tetszenek műszakilag sem és hangra sem. Az áraikról nem is szólva.)

Üdv!

Így is jó, de az még jobb, ha a szekunder tekercs pontosan egy sort tesz ki, tehát a huzalvastagságot úgy kell megválasztani, hogy pont egy sor legyen a szekunder. Ez azután párhuzamosan kapcsolva a csévén, a két csévén köthető párhuzamosan - vagy sorosan, ahogy az illesztés kívánja. A primerek jók, ahogy rajzoltad.

Üdv!

Köszi szépen.Értem a lényeget fő,hogy jók a bekötések majd számolás után kiderül hogyan alakul.

Sok ember azt mondja, hogy a vadtekercselés jobb mint a szép menet menet mellé. Kisebb szórt kapacitást eredményez. Sőt hallottam, olyat, hogy itt Mo-n valaki feltalálta a programozható vadtekercselő gépet. Azzal egyforma vadakat lehet tekercselni.
Más: Írtad, hogy megméred a trafót, s ezt értem is, hiszen ha többet tekersz, akkor látni a mérésből, hogy a következő trafónál mit kell változtatni. Láthatnánk egy ilyen mérést? Biztosan sokan kíváncsiak rá, meg a metodikájára is.
Más: Mindenki az ARC erősítőkkel nyomul. Biztosan olyan jók azok?

Készítettem még 2-őt ebből, 1 még hátra van. Az eltérés masszívan maradt mindegyiknél a 2 Ohm, beletörődtem. Ha már egyszer néhány évtizede bizonyított ez az adat, minek berzenkedjem.
Továbbá a rövid eszem ellenszere a vezetékek számozása. Pedig csak 12 kivezetése van a szekundernek. Ez van.

Ha esszerubben vezeted ki, nem kellene szamozni.

Nemsokára az EL84-es trafója jön, ott megpróbálom áttekinthetőbben kivezetni.
Sőt, annál a szekunder csak sima párhuzamosítás, meg nincs UL kivezetés sem.
Szek. 6 db 0.63, primer 4db anódtekercs 0.25, ott nincs semmi csalafintaság.

Azokról a trafókról annyit, M102A-kra készülnek és kénytelen voltam viszonylag drágább huzalt venni primernek. A 0.25 2x zománc 0.29-0.30 mm lakkal együtt. A felhasználandó huzal most csak 1 x lakk és így 0.27mm a bruttó átmérője. Ezzel tényleg elfér majd az előírt menetszám.
Ez a huzal átforrasztható is, ha nem is sok vigasz. Nem kell kaparászni.

Én utoljára egy SE trafót próbáltam tekerni EL84-es csőhöz. M105 akarom mondani EI84-es vasmagra. A trafó elég speciális adatokkal rendelkezik, 4 Wattosra van méretezve, 85%-os hatásfokkal. Elég jónak ítélem meg az adatait, és a frekvencia-amplitúdó, valamint a fázis-frekvencia átvitelét. A fotókon azt láthatjátok. Az 50 Hz-és kis csúcs a mérőrendszer számítógépéből, illetve annak búgásától van. Tessék szíves nem figyelembe venni. A mérés során a generátor ellenállása 4k volt, a trafót 8 Ohmos műteherrel terheltem.

Ikka 56 kollega fentebb feltett egy-két jogos kérdést Nos mivel a mérőrendszerem a számítógép miatt még nem alkalmas nagy feszültségen való mérésekre, ezért ide teszem a kész erősítő átvitelét ezzel a kimenővel. A mérés szabvány szerint az erősítő 50%-os kivezérlésénél készült. Megjegyzem, ez egy nagyon egyszerű SE erősítő triódába kapcsolt csővel, 0 dB NFB-vel ellátva. Az átvitel különösebben nem változott, legfeljebb csak a mély átvitel csökkent kb 0,5dB-t a tekercsen átfolyó áram miatt. Viszont érdekesnek tartom az igen fontos fázis diagrammok összehasonlítását. Jól látható, hogy az in situ mérésnél a fázis-freki görbe egyenesebb lett. Úgy tűnik, hogy az elektronika fázisátvitele jobb mint a kimenő ugyanezen paramétere. Mondhatni azt, hogy az erősítő fázisátvitele javítja a kimenőtrafó fázisátvitelét. Ez nyilván fordítva is igaz, csapnak majd le a kedves kollegák. Nos igen, de akkor nem szól az erősítő.

Nálam így néz ki a kimenőtrafó tekerése, ahogy a fotón látható. A tekerésnél kicsit előre kell gondolkodni, ugyanis az első 1-4 sornál még nem szokott a menet félre csúszni. Viszont mikor már a menetek fele fent van, akkor nagy odafigyelést kíván a huzalok elrendezése, a szigetelés megfelelő mérete. Nem is lehet egy kimenőt csak úgy pik-pak megtekerni. nálam ez 8-10 óra, de így biztosított a jó végeredmény. Mindenesetre ez még nem feltétele a jó hangnak. Például aki kimenőt akar tekerni magának, annak kizárólag a vákumot, a papírt, vagy ahogy Ódenka kollega is írta, a teflont javaslom. Ennek az az oka, hogy ezen anyagok dielektromos állandója változik a frekvencia függvényében legkevésbé. Ha ez így van, márpedig így van, akkor ez azt jelenti, hogy a trafónk paramétereinek nagy része így lesz a legkevésbé független a frekvencia mértékétől. Persze fontos a jó méretezés is. Ami ugye meg matematikailag nem egyszerű, lévén hogy sok olyan momentum van a trafó méretezésben, amely paraméterek dimenzió analízissel határozhatók meg. Ezek a paraméterek általában valamilyen konstansként jutnak felszínre a képletekben, ugyanis nincs mértékegységük. Kíváncsi lennék mások trafótekerési "filozófiájára" is. De olyat ne írjatok, hogy a minnél nagyobb vas a jobb, mert az nem igaz. M105-ös vasmagra nem lehet EL84-es csőhöz kimenőt tekerni.

Ilyet nem írunk, ilyet maximum az ír, akinek fogalma sincs róla hogy az induktivitás értéke a vaskeresztmetszettel egyenes arányban, a menetszámmal meg négyzetes arányban nő. No meg ilyet sem írunk, ilyet is maximum az ír, aki az életben nem mért még nagyfeszültségen különféle szigetelőanyagokat, nem csak újat hanem 20-30 éve szolgálatban állót, na és nem ilyen 10000Ft-os szigetelésvizsgálóval, hanem profival, ami nem csak 5kV-on hanem akár 500V-on is képes akár 1 teraohmos értéket mérni, a PI-DAR tesztekről meg már ne is beszéljünk. Bizony, az ilyen méréseken derül csak ki, hogy melyik szigetelő milyen szigetelő, és milyen lesz még úgy 50-100 év múlva.

Vissza gondolva fény koromra mikor a mérőteremben ( itt a helyi volt TITÁSZ mérőterem) a saját tekert trafóinkat kellett méregetni és szigetelésvizsgálni egy ilyesmi akkoriban csodaszámba menő műszerrel. Most hogy irtál lehet felkeresem volt szakmai és mérés tanárom és megkérdezem tőle, hogy fellelhető e még az a bizonyos műszer amivel akkoriban vizsgázgattunk. Meg méretem a kimenőimet míg nincsenek beszerelve. ( De lehet azóta már más újabb műszer is van. Rég volt 1992)

Mielőtt neki álltok méregetni azért a legnagyobb barátsággal mondom: Én nem a szigetelés képességről írtam, hanem a szigetelők dielektromos állondójáról. Ugye ne keverjük össze a szezont a ... Az alábbira is ez érvényes:
"ilyet maximum az ír, akinek fogalma sincs róla hogy az induktivitás értéke a vaskeresztmetszettel egyenes arányban, a menetszámmal meg négyzetes arányban nő."
Erről sem írtam, hiszen ez evidens, általánosan ismert. De az már nem, hogy a vas tömege hogyan befolyásolja a megszólalást, a vasveszteséget, a bekerülési költséget, és még sorolhatnám akár az induktivitások alaki tényezőinek hatását is, stb. Nem célom senkit sem megtanítani kimenőtrfaó tekerésre, én csak leírtam az én szempontjaimat. És természetesen fogalmam sincs a trafó készítésről, ezért tekerek olyan rossz trafókat, mint amit fentebb bemutattam. Ugye ?