Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   352 / 353
(#) martin66789 válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
Az 1987-es leírás alapján számolom. A fűtőfeszültség az rendben volt a szekunder feszültség a kapcsolási rajzon 230V-nak van írva, a 100mA-es biztosítékot láttam a szekunder 230V-után és az egyenirányítás után lesz még fojtótekercs. 230V 150 - 200mA-rel számolok.

Kapcsolás
(#) granpa válasza martin66789 hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
Adatlap megtekintése javasolt.
Amúgy Imi megírta.
(#) martin66789 válasza granpa hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
Elektroncső atlaszt néztem, ott 230V szerepel normális csőre adható anódfeszültségként.
A 230V sok 180V kell?
(#) Alkotó válasza martin66789 hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
Talán arról lehet szó, hogy a transzformátor 180V-os váltakozó feszültségéből egyenirányítás és pufferelés után egy magasabb feszültség lesz (kb. DC250V)
(#) martin66789 válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
Azt tudom hogy egyenirányítás és pufferelés után nagyobb lesz a feszültség lesz.

A rajzon a transzformátor szekunder kimenetén egyenirányítás előtt van írva 230V, egyenirányítás után a PCL 86-os elektroncsőre 238V és a kimenő transzformátorra 275V
(#) granpa válasza martin66789 hozzászólására (») Okt 22, 2022 /
 
"mennyi áramot vesz fel" Ez is szerepel az adatlapon.
(#) Lakatfogó hozzászólása Nov 1, 2022 /
 
Sziasztok!

Van még itt aki vállal trafó tekerést? Egy nem túl nagy toroidra lenne szükségem, 2 csatornás PCL86 SE erősítő számára.
Vagy ha 15e forint alatt tudtok készet mondani valahol, akár az is megtenné.
(#) Alkotó hozzászólása Nov 1, 2022 /
 
Egy "nem túl nagy" toroid hivatalos gyártónál is beleférhet ebbe az árba.
(#) Ódenka hozzászólása Nov 10, 2022 / 1
 
Üdv!
Hogy miért ajánlom még az impregnált, "szétszedhetetlen" BEAG M102 transzformátorokat?
De ugyanez vonatkozik az M85-el készült 100V-os illesztőkre is.
Csévét vagy vásárolni, vagy készíteni kell a huzalt csévéstől le kell vágni és az egyik oldalon levágott tekercselés könnyedén kiüthető, nyomható. Így egy kis "haszonrézhez is juthatunk...
A vasat a leendő trafó bevasalásáig egyben hagyom, ott a szétszedés, egyenkénti lemez leváltások sorrendjében a lehető legkevesebb kitöltési veszteséggel bevasalható.
Vagyis pl. a képen 71 mm-es pakkok nagyon kevés kiegészítéssel 3 db 53 mm-es trafót (180VA) adnak ki. A szorító szerelvények megléte előnyös, azok tetszés szerint akár át is szabhatóak, ha a meghajtott részekre teljes szélességben nincs szükség, ugyanígy a bakelit kapocstábla és az azt tartó szerelvényekre sem. Tehát vágókorong - trafónként 1 lemezt veszítünk maximálisan, majd tisztító papír koronggal a vastag műgyanta letisztítása és viszonylag kedvező áron vannak jó minőségű, egyforma trafóanyagaink. Ezt a típusú lemezeket előnyösnek tartom PP kimenő és hálózati transzformátornak is.
(#) boti2 válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 15, 2022 /
 
Teljesen egyetértek. Én is így csináltam már pár BEAG trafóval. Ez elején nehezen indul, de aztán már haladós.
A hozzászólás módosítva: Nov 15, 2022
(#) Ódenka hozzászólása Nov 15, 2022 /
 
Nem tudom, írtuk-e már, de az M vasak berakásánál a 4/5-énél úgy néz ki, ebbe több nem fér. Ekkor satuval felváltva a két, nyelveknél a vasat satuval "összeropogtatjuk" és lám, majdnem mindig az összeset vissza tudtam rakni. A lakkozottaknál a visszamaradó lakk "sorja" miatt nem biztos, de talán 1-2 db maradhat ki...Összerakásnál még egy kis WD40-el is megbolondítom a cséve belsejét a visszamaradt lemezeket, szintén hasznos.
(#) Alkotó válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 15, 2022 / 1
 
Az is célra vezethet (ma mondjuk nincs kéznél satu), hogyha minden egyes lemer berakásánál (ameddig ez lehetséges) a belső szárát azonnal beppatintja az építő a fészkébe.
(#) Ódenka válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 15, 2022 /
 
Én a satust csinálom és a maradék lemezek berakásánál - 10-15 db - késpengével feszítem a cséve és a lemez közé ferdén feszítve a már berakott lemezeket. Aztán a végén a kés hegyével a nyelv szélén helyet csinálok és az utolsó lemezt, ebbe a résbe ferdén beillesztem. A kést ki, lemezt irányba középre és finoman, kézzel, majd kis gumikalapáccsal a helyére szekírozom a hátralevő pár db-ot. Ilyenkor hasznos a WD40, vagy egyéb vékony kenőanyag...
(#) Ódenka válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 20, 2022 /
 
Majd' felejtem, mert van az a mondás, fiamnak mondom, menyem értsen belőle.
Értettem.
Kissé degradálva az ilyen vasakat szólt a leszól, hogy némely eltévelyedett nem átall kimenőt készíteni belőle.
Egyrészt, mindenki, amiből akarja, tudja és lehetősége, pénze van, valahogy így - GOS, rozsdás bili, betonvas - az az ő dolga.
Szerénységem ezeket a vasakat a 71mm-es pakkot kizárólag táptrafónak használom...
Ugye azt lehet...?
(#) Ódenka válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 20, 2022 /
 
Ui.: Ilyen mosolygós kis táptrafóknak pl.
Kisebb-nagyobb. Alágerjesztve, konyhakészen...

Mindenre.jpg
    
(#) Karesz 50 hozzászólása Jan 2, 2023 /
 
Bandi barátom vett egy csöves végfokot és ebből az alkalomból kaptam tőle egy házi feladatot.
Vajon, hogy van bekötve a szekunder tekercs a kapcsok közé és mik lehetnek a menetszámok arányai?

CAM03107.jpg
    
(#) Ge Lee válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Ebből az ábrából ezt a kérdést még a trafó készítője sem tudná megválaszolni, mert ahhoz minimum az illesztendő impedanciát ismerni kéne, de a menetszámok megállapításához az sem elég csak az áttételéhez. A primer menetszám megválasztása részben önkényes, mennyi drót fér a csévére, milyen hangképet szeretne, a mély vagy a magas átvitelt preferálja inkább a méretezéskor stb. De meg is lehet mérni, ha van annyi hely még a szigetelés és a vasmag között hogy bele lehet tekerni vékony huzalból valahány menetet.
Ezt már csak én tenném hozzá, nem tudom hogyan használják ezt az adott trafót, de ezek általában újra táblások szoktak lenni. Miért. Azért, mert van 3 szekunder illesztése, ami 99% hogy nem úgy készült, hogy az adott osztásokat csapolták meg, hanem a teljes szekundert (osztások elhagyásával). Ebből ugye az következik, hogy ha mondjuk 16 ohmos kötésnél 14-es áttétele van a trafónak, akkor 4 ohmos kötésnél 27-es áttétele lesz, vagyis, 4 ohm használatakor a szekunder jó része mintha ott se lenne, nem vesz részt a játékban, nagyobb lesz a szórás, összeesik a hangkép. Ha van rá alkalmas műszered, mérd meg a 3 illesztéshez tartozó szórást, meg lennék lepve ha nem lenne lényeges eltérés köztük.
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Újra fogalmazom.
Ez az erősítő adott. Készen van. Szól. Tegnap, a meghívásnak eleget téve, meghallgattam nála.
A hátlapján van egy kapocstábla, miszerint a különböző terhelő impedanciákhoz ezek az áthidalások szükségesek.
Az volt a kérdés, hogy vajon mely kapcsok mögött rejtőznek a szekunder tekercsek kivezetései és vajon mik az áttételi viszonyok? Menetszámról nincs szó és ez nem is érdekes most.
A hozzászólás módosítva: Jan 2, 2023
(#) Ge Lee válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Kezdem kapizsgálni. Ha az egy kapocsléc mint a villanymotorokon, és minden pont (kör) egy kivezetés, akkor van a szekundernek 6db kivezetése, és ezek vannak ide oda kötögetve hidalgatva az adott illesztésnek megfelelően.
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Pontosan. Ez fejtörőjáték. Csak úgy szórakozásból. Akit érdekel az ilyesmi.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Az elméleti arányok százra kerekítve:
100
141
200.

De! A tervező igyekezett kerekíteni, hogy minden szekunder ki tudjon használni. Az arányok:
100
150
200.
Ahol átkötést alkalmaznak, ott nem lehet tekercs, mert nem zárhatunk rövidre szekunder.
Többet nem tudok írni mert sietek.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Amihez neked tíz perc kellett, az nekem két órámba került
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
De a feltételezett menetszámok megegyeznek.
Amúgy utólagosan Boldog Új Évet Kívánok!
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Köszönöm szépen, viszont kívánom!
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 2, 2023 / 1
 
Köszönöm!
Egyébként nem volt egyszerű a feladvány. Épp eszű ember elkezd matekozni, és máris ott a hiba, hogy a gyök kettes arány nem jön ki. Majd bevillan egy gyári kimenő, ahol kettő darab egyforma tekercs alkotja a szekunder oldalt. Ezt sorosan kapcsolva 8 Ohmos hangszóróhoz illeszt, csak a felét használva 4 Ohmhoz.
Egyszerűen három kivezetése van a szekundernek. Természetesen itt nem jött ki a matek.
Ha ilyet lát az ember fia, rögtön megkérdőjelezi hogy akkor most ki a bolond.
(#) Ódenka válasza tothbela hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Idézet:
„Majd bevillan egy gyári kimenő, ahol kettő darab egyforma tekercs alkotja a szekunder oldalt. Ezt sorosan kapcsolva 8 Ohmos hangszóróhoz illeszt, csak a felét használva 4 Ohmhoz.”


Kedves Béla!
Békés, eredményes évet kívánok!
Biztosítalak a teljes tiszteletemről, engedd meg, hogy megfontolásra kínáljak egy dolgot. Amikor a kimenőkkel kezdtem foglalkozni, én ebbe a hibába estem, a trafó szekunder menetszáma arányos a terhelésével. Amikor ezt ide, vagy egy másik fórumra leírtam, elmondták, hogy is van ez:

Az arányosság nem sima, mert a trafó a terhelő impedanciát a menetszámok arányának a négyzetével alakítja át. Azaz feleakkora menetszám 8 Ω-ról nem 4, hanem 2 Ωra fogja az illesztést módosítani. 8-ról 6-ra ilyenformán gyök(6/8)=0.866-szoros szekunder menetszámmal tudod az illesztést átméretezni. Ha van rá mód, esetleg érdemes a szekundert több leágazással megcsinálni, hogy különböző terhelő impedanciákkal is pontos legyen az illesztés, mondjuk 4, 6, és 8 Ω-ra kiszámolt menetszámokkal.
(#) tothbela válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 2, 2023 / 1
 
Neked is B. U. É. K.
Az, hogy nem lesz ugyanolyan az illesztés, az igaz. De hogyan tudjuk ezt meghallani?
Legyen egy 4, egy 8, meg egy 16 Ohmos hangsugárzónk. Természetesen más gyártótól, így alapból lehetetlen összehasonlítást végezni.
Vagy legyen ugyanaz a gyártó, ugyanolyan, csak más impedanciájú hangszóróval. Hát én próbáltam ugyanolyan szerelvény felhasználásával 4, és 8 Ohmos lengőt tekerni. Nem lett ugyanaz. A 8 Ohmos hangszórónál 1,41X annyi menet kell a lengőjére mint a 4 Ohmosnak. De kétszer akkora kell legyen a DC ellenállása. Ja, és a huzal tömege egyezzen meg mind a két változatnál, és ha még nem lenne elég, akkor a tekercs hossza is legyen egyforma. Könnyű feladat, de nekem nem sikerült megoldani. De szerintem a gyártóknak sem.
Maradt az az összehasonlítási módszer hogy elővettem egy saját készítésű autotrafót, ami a 4,6,16 Ohmos kimenet/hangszóró illesztési probléma megoldására lett készítve. Most lehetőség nyílt ugyanazzal a hangszóróval tesztelni a 4,6,16 Ohmos kimenetek közötti eltérést. Hát kellett volna egy szakértő, mert csak igen gagyi kimenők esetén jelentkezett a hallható eltérés. Ez persze csak az én, és rajtam kívül kettő (állítólag) jó hallású ember szerint van így.
Nem tudom mi az igazság.
Nekem az jött le, hogy fizikailag van lehetőség olyan kimenő, vagy illesztő trafót készíteni, ahol az áttétel változtatása jóval kisebb hibát visz a hangképbe, mint amekkorát maga a transzformátor, és/vagy az egész rendszer képvisel.
(#) tothbela válasza Ódenka hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Köszönöm a jókívánságokat, én is hasonlóképpen neked.
Az írásomban ott kellett volna legyen egy fejbe verős szmájli, mert feltételeztem, hogy le fog esni ez a hiba. Nem említettem hogy ez így jó vagy sem, csak hogy ez egy gyári kimenő volt. Valóban csak volt, mert nem is élt sokáig. Kapott egy másik gyártótól újat, majd hamarosan a hálózati trafó is meghalt. Abból is csere lett. Azt én tekertem egy másik vasra. Az erősítő azóta is működik. A trafókat megtartottam boncolásra, ekkor szembesültem a leírtakkal.
Mindenesetre jól esik hogy azonnal bevillan ha nem stimmel valami. A gyártónak nem sikerült.
(#) Ge Lee válasza tothbela hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
A buékot viszont kívánom! Azonnal meg lehet hallani. Én most nem arról beszélek amikor van 3 féle dobozunk, hanem arról, amikor van a kimenőnek 3 féle bekötési módja mint az imént, de nekünk csak egyetlen, adott impedanciájú dobozunk van. És ugyan az előbbiekben egy olyan megoldás látható, ahol a tekercsek vegyes kapcsolásával van ez megoldva (mondjuk nekem ez sem szimpatikus egyáltalán), de sok esetben van olyan, hogy egyszerűen, adott bekötésnél van szabadon hagyott, azaz nem üzemelő tekercsrész. Nekem a régi csövesemben pl. ilyen volt a kimenő (nem én tekertem). A 6 ohmos doboz amikor át lett dugva a 8-ból a 4 ohmos kimenetre, azonnal hallható volt hogy összeesett az egész, mivel a szekunder tekercsek egy része semmit nem csinált. Egy átlag kimenő szórása 2,5-3,5mH, annak ebben a kialakításban 10mH felett volt.
Ha egy kimenő úgy néz ki, hogy az elosztott primer között van mondjuk 5 osztásnyi szekunder, akkor az úgy lesz jó, annak úgy kell lenni, működni, akkor is ha más a terhelés. Mert ha elkezdünk az osztásokkal variálni akkor felborul ez az egész. Szerintem.
De ha már trafó készítés a téma, mondok mást is. Még a menetszámot is nagyon jól meg lehet hallani! Ugye, sokan méreteznek úgy kimenőt, hogy legyen jó nagy a vas, meg legyen rajta jó sok menetszám, oszt akkor majd lesz kitűnő mélyátvitel. Igen ám, csak a középmagas meg a magas tartomány fogja megsínyleni ezt az egészet, ami közel sem lesz olyan levegős és tiszta. És nem csak azért, mert a trafó -3dB-es pontja leesik 75-ről 40kHz-re vagy az alá, hanem azért is, mert a menetszámmal arányosan nő a trafó induktivitása mellett a szórása is, meg van a primer tekercsnek önkapacitása is, amik így együtt jócskán lejjebb tolják a trafó saját rezonanciapontját, ami közel sem esik még a hallható tartományba, de arra pont elég, hogy a középmagas és a magas tartománya a zenének ne úgy szóljon ahogy annak szólnia kell. Nekem ennyi a tapasztalatom azzal a néhány kimenővel amiket magam tekertem.
(#) tothbela válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
De a 4 Ohmos és a 8 Ohmos kimenet esetében legerősebben az impedanciaáttétel hatása fog jelentkezni ha ugyanazt a terhelést kapcsoljuk rá. Az anódra visszaható terhelés 1:2 arányban tér el az átdugás miatt. Ez így nem értékelhető teszt. A 4 Ohmos a 4, a 8 Ohmos a 8 Ohmot dugva lenne érdemi a megfigyelés. Vagy 4 és 8 Ohmos tiszta rezisztív műterheléssel terhelve, majd a műterhelésen megjelenő feszültséget egy erősítőn keresztül meghallgatva lehetne véleményet mondani.
A nagy vs kis menetszámú trafók közötti eltérésben egyetértünk,
Következő: »»   352 / 353
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem