Van rajta egyáltalán valamilyen videojel bemenet?
Az antenna RF bemenettel szerintem bajos lesz.
Maximum olyan TV Box-al tudnád, amin van RF kimenet is.

Ahogy mondod.

Köszönöm a választ.

Köszönöm, ez nagy segítség. Innen már boldogulok.

Innentől két variáció van, veszed, vagy csinálod. A 2. képen egy gyári, ezzel bármelyik csatornára keverhetsz eszközöket. A másik ha magad csinálod, mint én 2022-ben egy barátomnak. Ennek részletei a ki mit csinált témában a 1623 oldalon.

Kondenzátorok feszűltség emelése

Sziasztok lenne egy újabb kérdésem ha nem gond.
Olvasgatva a topicot nem igazán találtam a témában semmit.
A kérdés az lenne ha egy egyenáramú tápegységre párhuzamosan rákötök egy nagyobb kapacitásu kondenzátort akkor az tényleg emeli a feszűltséget vagy sem?
Ez csak egy látszólagos feszűltség emelkedés vagy sem?

Attól függ.
Ha egyenirányított feszültségről beszélünk, akkor emelheti, mert csökkenti a hullámzást, ugyanakkor ez üresáratra nem érvényes.
Ha kapcsolóüzemű a tápegység, akkor nem emeli.

Ha egy tápegységben nincs a terhelésnek megfelelő (össz)értékű kondenzátor és a tápegység elegendő áramot képes szolgáltatni, akkor segíthet a további kapacitás rákötése, lehet utólag javítani rajta. Ez a csúcsok közti szüneteket fogja kitölteni - a csúcsokban a pufferkondenzátorok töltődnek (plusz áramot vesznek fel), köztük pedig kisülnek és visszaadják a beléjük töltött energiát.

Ez a változás egyáltalán nem csak látszólagos. A csúcsok magassága ugyan állandó, de a köztük levő terület kitöltődik, egyenletesebb lesz az egyenfeszültség, több energiát kap a táplált áramkör. Valamint némelyik kifejezetten érzékeny a huplikra, a szűrés hiányára.

Egy átlagos multiméterrel egyenfeszültség, DC állásban a szűretlen egyenfeszültség csúcsainál jóval kevesebbet fogunk mérni, kondenzátor rákötésével pedig többet, közelítünk a csúcsok értékéhez. Ha már szűrve van a tápegység, ez a változás lehet kicsi is és a változtatás felesleges - túl általános a kérdés.

Ha eleve jó az a tápegység (márpedig gyárilag miért ne lenne az) akkor miért is emelné?
A kondenzátor nem csodaszer.

Ez ugyan az pepitában, mint amit én is leírtam. Nem is én vagyok a kérdező.

Ilyen apróságokra nincs idő... Egyébként lehet, hogy tényleg kapcsolóüzemű tápról van szó, és feleslegesen dolgoztam.

Bizonyos (kis) mértékig lehet így igaz.
Mert igaz az, hogy a nagyobb kapacitású kondenzátor később sül ki, - azonban később is töltődik fel.
Tehát: kiszámolta azt a gyártó, mekkora kell, nem érdemes sokkal nagyobbat tenni.

Én leírtam: "Ha már szűrve van a tápegység, ez a változás lehet kicsi is és a változtatás felesleges"

Oké de ha fontos a pontos DC tápfeszűltség akkor a hagyományos transzformátor szekunder oldalát mely feszűltség értékre kell méretezni?
Például ha egyenírányítás után 12 volt kell.
Akkor az AC legyen 12 volt vagy vegyük figyelembe a nyök 2-vel megemelt feszűltséget DC oldalon?
Tehát legyen-e ennyivel kevesebb a szekunder feszűltség?
Remélm nagyából érthető?

Persze, alapvető, hogy magasabb lesz a kinyerhető egyenfeszültség a trafó feszültségénél az analóg tápegységekben - a megszokott egyenirányítási módszerekkel közel a gyök kettőszöröséhez, ahogy mondod (a diódákon van némi veszteség).

Több eset lehetséges: a tápegységben van egy hagyományos, áteresztő stabilizátor, amivel be lehet állítani egy adott kimenőfeszültséget, pl. 12 V-ot a magasabb egyenirányított feszültségből melegedés és veszteség árán - vagy nincs stabilizátor, és akkor eleve a terheléshez kell alkalmazkodni, hogy annak mire van szüksége.

Ja, és ez az egész eltérés azért van, mert a trafók váltófeszültségét effektív értékben adjuk meg, vagyis nem a csúcsok feszültségét, kétutas egyenirányítás után (két dióda vagy Graetz-híd) viszont a csúcsok egyirányba néznek és a hézagokat meg kitöltjük. : -)

Ha fontos a pontos DC tápfesz, akkor az egyenirányítás, pufferelés után stabilizátor áramkör szükséges, aminek a kimenete mind a terhelésre, mind a hálózati feszültség ingadozásaira is érzéketlen.
Ez lehet analóg, vagy kapcsoló üzemű, az egyéb igényeknek megfelelően.

Ha a trafó teljesítménye nem SOKKAL haladja meg a kívánt teljesítményt, akkor semmi teendő nincs. Ha a megfelelő kondenzátor van ott, akkor a névleges feszültségű trafó a névleges teljesítményen jól fog szolgálni.
Az csak terheletlenül igaz, hogy a trafó feszültségéből 1,41-szeres lesz.

Sajnos, a válasz nem ilyen egyszerű. Ha vesszük az alap egyenirányító működését, (egyutas, kétutas is) üresjáratban az egyenirányító kapocsfeszültsége a puffer kondenzátoron a DC feszültsége trafó effektív szekunder feszültségének gyök kétszerese lesz.
Ha terheled, figyelembe kell venni a kondenzátoron kialakuló, terhelő árammal arányos hullámzó (ripple) feszültséget:
Bővebben: Link
Figyelembe kell venni továbbá a trafó egyenáramú belső ellenállásán keletkező árammal arányosfeszültség csökkenést, valamint az egyenirányító(k) nemlineáris belső ellenállásán átfolyó terhelő áram hatására keletkező feszültségcsökkenést is.

Attól függ, hogy mit szeretnél: AV bemenetet vagy adások vételét?
Az adásokhoz egy digitális box fog kelleni, attól függően, hogy kábeles vagy antennás vételt akarsz. Ha nincs RF kimenete, akkor RCA→RF átalakító is kelleni fog.
Viszont sima AV bemenethez csak az RCA→RF átalakító kell.

Nem dolgoztál feleslegesen.
Köszönöm a választ.
Igen hagyományos toroid transzformátorról van szó.

Tölthető akku

Üdv! Ez lehetséges? AA méretű

Rá van írva.

Lehetséges: Rechargeable alkaline battery; Wikipedia. A linken le vannak írva a hátrányai, miért nem használják/használták széleskörűen.

Láttam már ilyesmit, egy-két cég csinál ilyet, speciális töltő kell hozzá.
Érdemesebb lehet olyan akkut venni, amit USB-ről lehet tölteni közvetlenül, és 1,5V marad a feszültsége a teljes lemerülésig. Belül egy 3,7V lítium akku van benne, meg egy feszültség átalakító.
Például

Igen, azt írják ,hogy csak korlátozottan használhatók, és a teljesítményük jóval elmarad az egyéb tölthető elemektől. köszi,üdv

A normál accu a kategóriában 1,2V-os, és feltöltve max 1,44V

A hagyományos akkutöltővel miért nem lehet tölteni? Nem tölti fel?

Nagy belő ellenállása van, nagyon kényes a töltési és kisütési áramra. A normál (pl. NiMh) töltők túlléphetik a határt, károsítva az egyébként sem stabil belső szerkezetet (kb. 50 - 60 töltés bír ki). Más a töltési végfeszültsége, ezt is valahogy tudatni kellene a töltővel.

Mint érdekesség elmegy, de igazábol egy technológiai zsákutca. Nem véletlen nem lett napi használatú. Fokozza a bizonytalanságot, hogy az akkukat is tölthető elemnek hívják, miközben nem azok. A hibás elnevezés a régebbi, hagyományos méreteknél jellemző (pl. AA, D stb.).

1,5V-os az újratölthető elem névleges feszültsége (a feltöltött feszültség 1,65-1,7V), a NiCd, NiMh töltők kb. 1,4V-ra töltik fel az akkukat, a LiIon akku töltők pedig 4,1V-ra töltenek fel.
Ahogy olvastam, ezeket inkább regenerálja a töltő, nem újratölti. Sokkal kevesebbszer lehet "tölteni", mint a szokásos akkukat, de kicsi az önkisülésük, és simán be lehet őket tenni az alkáli elemek helyett.
Itt egy oldal, ahol írnak róla.