És az a pár tucat IC, amin szerencsétlen zene a rögzítés során keresztül megy? Meg, meg, meg...
Csinálj magadnak egy jó hangú cuccot/láncot. Meddő okoskodások, idézetek, alkatrészleírások..

Ha minden kondenzátorának van sajátos frekvencia válasza, akkor azonos kapacitás érték mellett is eltérő pontokon lesznek kis rezonanciát. Megint hangszereket említek, de két azonos hangolású gitár alaphangjai azonosak, de más frekvenciákon fog csilingelni. Szoktak emlegetni "sweet point" frekvenciákat, ami kellemes, és semleges illetve kellemetlen frekvenciákat is. Azt mondta egy zenész ismerősöm, hogy a fül és az agy nem frekvenciában gondolkozik, hanem kellemes és kellemetlen, illetve semleges hangokban. Nem mindegy ugyanis hogy egy kellemes női hang, egy farkas üvöltése, vagy egy csobogó patak hangját halljuk. Pedig Ezek fizikailag csak hangok, de más érzéseket váltanak ki belőlünk.

Az a vicc, hogy bár az embereknek van hajlamuk rá, hogy ugyanazokat a hangközöket, hangzatokat érezzék kellemesnek (rendes zenész tanul Összhangzattant és nemcsak a fejezetcímeket), azért a szépérzék jelentős része tanult reflex, mint a patakcsobogás kedvelése is. A többé-kevésbé disszonáns, de dinamikusan változó hangok simán érezhetők szépnek. Vagy pl. aki nem olyan környezetben nőtt fel, annak a találkozás mikrotonális skálákkal, az azok szerinti zenék kellemetlennek tűnhetnek (pl. a 12 félhang helyett a 22 sruti), de akár meg is kedvelheti őket.

Arra akarok kilyukadni, hogy ha van saját hangja a kondenzátoroknak, elképzelhető, hogy azokból is csak az fog tetszeni valakinek felnőttkorában, amilyenek közt érzékeny, formálódó fiatalságában cseperedett (és így próbáljunk közös hangot találni)... Vagyis éljen a márka- és kondenzátorsorozat-hűség! : -)

Elfogadható álláspont.
Aki pedig pentaton skálán nőtt fel annak a 12 félhang is sok lehet eleinte.
Egyszer Alapi István említett egy kifejezést.
"Libidó beégés"
Arra utalt, hogy abban a korban ahol kezd bimbózni a szexuális érdeklődés, nagyobb és mélyebb benyomást kelt minden dolog az egyénre, köztük a zene is. De lehet, hogy akár egy sercegő hanglemez is. Konkrétan nem egy zenekart istenítünk amikor egy tinikorunk zenéit hallgatjuk, hanem azok az emlékek társulnak tadatalatti módon a dalokhoz, amikor az első csók, az első szerelem kibontakozott. De ugyanígy utálhatunk is zenéket annak ellenére, hogy semmi baj nincs velük. Csak esetleg valami rossz élmény kapcsolódott hozzájuk, amire már talán nem is emlékszünk.

Inkább hagyjuk a szexualitást, az amúgy is mindig jelen van, én másként szoktam gondolni rá: az agyban gyerekkorban és még sokáig kevésbé merevek a határvonalak - amúgy valószínűleg fiziológiai okokból, pl. az agynak vannak olyan területei, amik 25 éves korra fejlődnek csak ki teljesen.

Könnyen jön a szinesztézia; minden érzékelt jelenségnek színe, formája, íze, hangulata, akár illata is van egyszerre. Persze még akkor sem mindenkinél egyformán, de valamilyen szinten mindenki ismeri, a tudományok is. Talán az is közrejátszik, hogy akkor még több benne az üres hely és kevesebb a kitaposott, bejáratott út vagy útvonal. Én sosem "istenítettem zenekart", arról nem tudok nyilatkozni, de a zene egyértelműen mélyen tud kotorászni és mindent elér, ha akar - a tudatosabb fajtája.

Biztos, hogy vannak olyan személyiségek, ahogy közelítesz a zenei érdeklődéshez, de nem vagyunk egyformák. Már írtam arról. hogy a zene az agyra hatása már a mama hasába kezdődhet. Azaz az agygócok már akkor speciális direkthálózatot alakít ki az ilyen emberke agyában. Így másképp reagál bizonyos zenei dolgokra. Életünk során a sok információ, élethelyzet alakítja folyamatosan gondolkodásunk, és ez befolyásolja zenei érdeklődésünk. Ha épp szerelmesdi, akkor az. Azonban mivel az ember komplex lény, minden életeseményt a rá jellemző módon éli meg. És ezt véletlen sem minősíteném, mert az sehova sem vezetne. Viszont ezért nem szerencsés egymás zenei ízlését, a zenéhez viszonyulását nem véleményeznénk.
A hangok jelentősége,
mondjuk nálam, jelenleg, bonyolult.
Volt olyan életemben, hogy a zeneszeretetem révén furcsa találkozásokban volt részem, amik hatottak a zenei érdeklődésemre De már fiatal koromban felfedeztem az egyszerű zongoránk előtt ülve a hangok emberre hatását, hangnemfüggetlenül, de ezt tki is megemlítette. Az összhangzattan már zenészfogalom. Nem kell tudni ahhoz. hogy valakire adott zenedarab hasson. Azonban nem kell megint mondanom, hogy nem vagyunk egyformák. Vagyis találkoztam olyan zenésszel aki bevallotta, hogy neki a zeneszeretet a barokkig tart. És megemlíteném, hamár szex, hogy a Trisztán és Izolda zenei alapja a szerelem végtelensége minden oldalról nézve. És a Foo Fighters Sonic Highways albumának első száma a "Something from Nothing" azt sugalja, hogy milyen, amikor békésen ébresz, majd kilépsz az utcai forgatagba. De a szövegét még meg sem néztem. Szóval a zene életünk élhetőbbé tételére igen jó eszköz. És ha az ember jobbat szeretne, azért meg kell dolgoznia, ha munkáról, ha erősítőépítésről beszélünk.

(Talán ezt sem törli a Moderátor.)

https://www.youtube.com/watch?v=r9LCwI5iErE

Hasonló, mint ez magyarul.

Azzal kezdeném, hogy a szemüveget elfogadtam volna, mivel nem futja rá.
És azzal folytatnám, hogy kár, hogy a zongoristák nagyja sajnálatosan nem ismeri eme hozzáállást. És végül, az audiofil hozzáállás ez esetben, hogyha lehetne a rendszerem tegye lehetővé, hogy én legyek a zongora, hogy ez az egész bennem szóljon, ha így akarnak nekem játszani, de ez egy technikai történet már.

Szerintem ez már erőltetett, mivel zenészszemmel próbál hatni. Ahhoz hasonlítanám, mintha a randi előtt tanulmányoznám könyvekből, hogy mit kell majd éreznem. Az előző ajánlatban ezt átlépik, és sugallják, hogy érezni fogod, amit érezned kell.
Nem kell a zenében sem megmondani a teendőket, érezd úgy, ahogy neked jó az.
Amikor még fiatalon hallottam az aktuális áriát, azt vettem észre, hogy a vége felé nem veszek levegőt. Nos ezt nem kell kifejezni hangtávolságokkal. Hozzátartozik még Wagnerhez, hogy ő is csak ember volt. Az igaz, hogy tehetség volt, de a bizonyos találékonyságának az életvezetése milyensége van a háttérben. Az eltartója, annak felesége, és a személyiségének háromszöge, annak akár napi bizonytalanságában lehetne keresni az alkotói géniuszt. Állítólag megkérdezték az uraságot, hogy mért tűri a háromszöget, és az azt felelte, hát lőjek le egy ilyen géniuszt?
Valószínűleg a mester műveinek egy részét Ő hallotta először a palotájában.
Vagyis szerelem, és a művészet között ennek az úriembernek köszönhetjük a művészet javára született döntést, nem a szerzőnek.

Nem eröltetett, csak nem neked szól a sorozat. Nyilván azoknak szól, akik most ismerkednek a komoly zenével.

Nem utcáról beesőknek való előadás, de (klasszikus zenei) koncertekre járó közönségnek pont izgalmas.

Jó pár évtizeddel ezelőtt a Péter és a farkasról is készült egy kicsit hasonló motívum-magyarázós műsor ifjabbaknak és járatlanoknak, az is remek volt.

Köszi a tippet, bevált a bipoláris SU, helyreállt vele a rend a gyárilag nem jó hangú készülékben is. Az a baj, hogy a farnellnél csak 220µF van (csatoló), 330µF (nvcs) nincs belőle, azt nem néztem, hogy egyáltalán nincs vagy csak raktáron nincs épp.
Vettem még low esr FM-et is, hátha az is jó, hát nem, ugyanolyan borzalom vele mint a Marconnal. Viszont az nvcs-be oda jó. Másabb lesz tőle picit, olyan öblösebbek lesznek a mélyek, leheletnyivel mélyebb tónusú lesz az egész hangkép, meg nő valamennyit a tere.
Most holnap ha lesz időm még megnézem, hogy milyen ha mindent kihagyok a jelútból és direktben kapja a jelet RCA-ról a bemenet.
Még majd a nagy fekete-arany pufferre is kéne valami tipp, bár ha elment 30 évet akkor szerintem néhányat még elfog. A Cornell Dubilier-rel szemezek, nem tudom milyen, itthon nem nagyon láttam hogy használná valaki, majd utána olvasok englisül. Szimpatikusabbnak tűnik az adatok alapján mint a többi, meg befér belőle a 10mF helyére a 12mF is de talán még a 22mF is, de azt írja rájuk hogy amíg a készlet tart, szóval nem sokáig lesznek.

Nem kifogásként, csak nem értem, amit írsz.
Ha rendszerben gondolkodunk, akkor a leggyengébb láncszem a meghatározó. Na most, ha egy gyári készülékben gondot jelent egy kondenzátor milyensége, és ez várhatóan szerinted megoldást jelenthet egy feltételezett jobb hangzás eléréséhez, akkor mért írtad Karesznek egy trafó kapcsán, hogy:

ezek szerint ebben a gyári készülékben minőségi ellenállások vannak, így a hangjában csak a kondik számítanának?

Ezt valamelyik magyar fórumról mentettem:

"nagy Elna for Audio vagy Cerafine, azok jók, sőt nagyon jók! Ezek az újak nem, a Kemet sokkal jobb. Ha pedig nem Kemet, akkor ajánlható még a Cornell Dubilier, illetve -istenkáromlás, de- a Samwha kondik is angol hangúak"

Ránézésre azt állapította meg a két egyforma (HK610) erősítőről, hogy amelyiknek gyengébb a hangja, abba másmilyenek a kondik.
Én is előbb azokat a dolgokat cserélném ki, amik látom, hogy mások. Az ellenállások majd utána. De mint olvashattad, a kondik cseréjével hasonló hangú lett a kettő.

Nem vitatva a véleményed, ez valóban egyedi dolog, hiszem mindenkinek egy saját rendszere van, így magának kreál. Szóval bonyolultabb az egész annál, hogy beleprédikáljanak (értem ezt magamra is). Csak a kisördög szólt az előbb belőlem. És az sem elhanyagolható, hogy ki mivel gondolja a számára ideálisat elérni. Visszább egy fórumtárs említette, hogy elpártolt a kazettás magnó hangjától az alapzaj miatt. Említem ezt azért, mert ha még jut pár év, pont erre kacsintgatok a jelenlegi analóg tapasztalataim kapcsán. Ahogy egy torzításnak, a zajnak is sok oka lehet. Nem lehet csak úgy mindent egy eszközre fogni. Erre is azt mondanám, ami mindenre érvényes, számomra érvényes jó és rossz hatás aránya határozza meg a véleményemet valamilyen eszközről. Ebből meg könnyen adódnak eltérő véleményalkotások. A hozzáállásom szerint, próbáld ki, azt majd meglátod...
Van, akinél a méréseknél ér véget a jó keresése, van aki tovább motoszkál és érik mindenféle hallható dilemmák, amiket jelenleg megmagyarázni sem lehet. És ha ez nem lenne elég, a nyakunkba akasztják üzleti érdekből a mindenféle élethűnek nemigen mondható ezernyi hanganyagot. Szóval nem könnyű a megfelelő kompromisszumot megtalálni. Az viszont alap lenne, hogy ebben a témában ne kommersz készülékekkel akarjuk megítélni egy hordozó képességeit, mert abból értelmetlen, így felesleges vitázás alakulhat ki. És ez a téma többet érdemelne.

Mousernél van még talán 1000µF-os is, ha jól emlékszem....

Látom, a moderációnak fogalma sincs a világirodalom klasszikusairól, így bármi, ami nem teljesen műszaki és földhözragadt, veszélyes vagy sértő lehet, ezért ki kell gyomlálni még ebből a topikból is. : -) Én itt befejeztem.

Nemrég az 1978-ben megjelent "Mézga család nyaralása" rajzfilm részletét raktam be, ha jól emlékszem az offtopic-ba. Perceken belül ki lett moderálva. Gondolom politika... vagy valami ilyesmi. Átküldjem magánban? Amúgy érdekes nem, hogy egy közel 50 éve készült mese ennyire problémás lehet.

Csak azt írd meg nekem, hogy hogy jön ez az én hozzászólásomhoz, meg GeeLee kondijaihoz?

Már egyszer leírtam, most megint leírtam, most sem értetted meg, de ami nagyobb baj, hogy nálad a közel dupla idő alatt (évtizedek) ilyen fel sem merült. Nálam is sok idő kellett hozzá, ez igaz. Nálad azért sem fog felmerülni, mert egyfajta hit szerint építkezel. Bár az is sántít ugye. Mert azt hisszük, hogy minél drágább egy alkatrész annál jobban fog szólni a végeredmény, de mégsem veszünk nagyon drága alkatrészt mert mégsem biztos hogy jobban fog szólni, másrészt nem telik rá. Innentől ez ugye nem más, mint hit. Tapasztalat akkor lenne, ha megvennéd a 46 fontba kerülő ellenállást is. Vagy akkor, megalkuszunk? Vagy hogy van ez?
Részben én is belekerültem ebbe a csapdába, de sikerült kimászni belőle.
Hogy kezdi egy műszaki ember ezt az egészet? Hát mér. Mert azt hiszi, hogy minél jobb mérve valami, az annál jobb lesz hallgatva is. Aztán amikor a mérések nem korrelálnak azzal amit hall akkor elkezd vakarózni. Utána jön a másik véglet, a hit másik fele, hogy a drága alkatrésztől fog majd jól szólni. Aztán ez is megdől. Nálam akkor kezdődött ez, amikor az egyik csövesben egy átlagos katódellenállás helyére vettem egy Ohmite Audio Gold-ot, meg valami másik fekete izét a gyártóját most meg nem mondom, de jóval drágábbak voltak. És nem hogy nem lett jobb velük, hanem rosszabb lett az egész.
Na itt jön a képbe a szinergia. Szóval, hogy veszek mindenhova dale-t az vagy jó lesz vagy nem, 50-50%. Ebben a legócskább szénréteg ellenállások vannak, és ezekkel is jól szól, sőt könnyen lehet, hogy csak ezekkel szól jól, és ha tennék bele dale-t azzal se lenne jobb, vagy még ilyen se.
Sokan leírták már ezt a dolgot sok helyen csak én senkinek nem hittem el amíg magam meg nem tapasztaltam. Egyébként, nézz hirdetéseket, kétféle erősítőt árulnak drágán, azokat amikben drága alkatrészek vannak, és azokat amik jó régiek, a 70-es 80-as években gyártott részben fadobozos izék, Luxman, stb.

Nem, nem csak a kondik számítanak egy készülékben, hanem minden ami benne van, még a drótok is. De nem mindegy, hogy mi mivel van összhangban és mivel nincs. Már többször leírtam, sok éven át építgettem, sokféle erősítőt, de az alapja mindnek ugyanaz volt, amit a lomex-ben vettem, yageo ellenállások, átlag elkók és fóliakondik, mindez üvegszálas nyákon. Volt ugyan köztük nyilván különbség, de sosem szólt jól egyik se. Hát ez volt a fő ok, nem a kapcsolás, meg nem az, hogy milyen trafóról ment.

Egyébként, ma délután meghallgattam úgy is a végfokot, hogy a bemenet direktben kapta a jelet, nem voltak a jelútban a fetek, elkó, hangerőpoti, szóval semmi. Úgy is jól szólt, picit máshogy, de nem volt se jobb se rosszabb mint így a gyári állapotában. Szóval kicseréltem a kondikat és ennyi.

Azt meg én hadd ne találgassam, hogy mitől jó csatolónak az egyik és mitől nem jó a másik. Megmérni a kapacitásán kívül az ESR-jét lehet, mást nem, a többi is abból következik, meg esetleg még szivárgóáramot lehetne rajtuk mérni, de egy ekkora elkón minek, meg meg van adva az is az adatlapján ha jól emlékszem.

Megmértem a 10000 mikrós Elna-kat, az egyik 16mΩ a másik 17mΩ (ESR) így 30 év után, szóval mint az új. A Cornell Dubilier adatlapján sajnos az ESR csak 120Hz-re és 20kHz-re van megadva, szóval nem tudom vele összehasonlítani mert én 100kHz-en mértem.
Csak azért nézelődöm, mert ugye semmi nem tart örökké.

Farnellnél is van 330µF is, ugyanazt az adatlapot is dobja hozzá, de mégsem ugyanaz, mert van egyetlen betű eltérés a típusában, meg képet is másikat dob rá. A 220µF ECEA1AN221U a 330µF meg ECEA1CN331U tehát az egyik AN a másik meg CN.

ECEA:product classification
1A:10V-os kivitel, 1C:16V-os kivitek
N:széria kód
331:kapacitás
U:utótag

Esetleg csak más lenne... Kinek jobb kinek rosszabb. Ezen a kísérleten már túl vagyok

Csak érdekesség, hogy ezeket a NOS su elkókat (több félét is) egy török eladó hiend kondiként hirdet.

Mármint, melyik kísérleten vagy túl? A dale nem lett jó valahova? Vagy csak az lett a jó mindenhova?

Azért én a helyedben kipróbálnék egy CEM-1-es nyákot is, az az FR4 borzalmasan el tud rontani mindent.

Bármire rá lehet írni, hogy high end...

Szénfilm ellenállások a Dale ellen. Jól érezhetően más hangzás. Azután már csak ízlés kérdése, hogy kinek melyik a favorit.

CEM1et kétoldalasban nem csinálnak. Talán egyszer teflon alapúval...

Én nagyon szeretnék egy Heed-et, de csak diy-re telik. Le akartam a vastagabb rézzel gyártatatni a nyákot (ugyanúgy fr4re, szerintem az heedbe is az van) 18.000Ft lett volna az 5db nyák. Maradt a sima sajnos.
Ui.: ha valaki mousertől rendel jelezhetné, kellene némi vishay ellenállás az obeliskbe. Minden lenne itthonról, de ezekkel az ellenállásokkal meg vagyok lőve.

HTA-val (tán obelisk) jó ideig küzdöttem, volt több verzió, ott alap a fenolgyantás (bakelitnek csúfolt) nyák vagy a légszerelés. Az FR4 kegyetlenül elrontja a hangját. Végtranyónak volt hozzá régebben a farnellnél egy fémtokos darlington, jó drága volt, az nagyon jó volt bele.