Érdemes elolvasni.Összehasonlítás

LM317 áramgenerátor szimulációja:

De nem eshet 2V-nál sokkal nagyobb feszültség rajta mert az RC tag, vagy a söntellenállás értékét kell csökkenteni. Az RC tag 100R/1mF.... ehhez nem kellene nyúlni, mondjuk R18, R19-et lehet csökkenteni 150-ről 100R-ra. Jó lenne tudni mekkora lesz a puffer-feszültsége a 2x24V/3.6VA-es trafónak. Spórolni kell az áramokkal, amennyire lehet.
Érdekes, hogy nem indul el a szimuláció ha a TL431 áramát 5mA alá csökkentem.

Én is olyasmire gondoltam amit rajzoltál. A 38 mA-t meg kell osztani a két tranzisztor között.

Ki kéne venni az IC tápját külön körbe, akkor nem kell a 150ohm és mindjárt nincs kötve a kezed.
Vagy csinálj egy diszkrét stabilizátort. Az áramgenerátoron kívül csak 2 tranzisztor táponként.

Ha ezt nekm címezted, akkor nem értem.

Értem. Bár én nem foglalkoznék a komplementerével, mert amit rajzoltam, azt kétpólusként lehet kezelni.

(mcc-nek is) erről van szó. Nem is olyan egyszerű úgy, hogy most nem fog az agyam : )
Tehát R18-at kell csökkenteni ahhoz, hogy nagyobb feszültség eshessen az áramgenerátoron.

Még az is lehet, hogy ez csak ennyi...

Ide nem kell, hogy kétpólus legyen. Könnyen és probléma nélkül működhet külön tápellátással.

Egyáltalán minek kell R18???

Az IC kimeneti áramát csökkenti.

Nem a feszültségét?

Nem.

Az IC árama az áramgenerátor áramának, illetve a terhelésnek a különbsége. A terhelésbe beleértem magának az IC-nek a fogyasztását is. Vagy tévedek?

Így van.

Ha áramgenerátort használsz, akkor nem kell R18, mert akkor az áramgenerátor limitálja az IC áramát.

Igazad van, nem kell kétpólus... de ma már nem tudok gondolkodni, egész nap agyaltam.

Próbáltam gondolkodni helyetted kicsit.

Úgy érzem, már a ló túlsó oldala felé kezd átesni a dolog. Szépen indult az evolúció, a CM2000 pedig szépen leszimulálta a tranzisztorokat. De az oppokkal meg egyéb integrált áramkörökkel nem biztos hogy ugyanígy el tud bánni. Főleg, hogy gyártótól függően nem garantálható, hogy valóban úgy fog működni ahogy a spice model mutatja. Már az opampok áramfelvételénél is gondok vannak, aminek következtében már a VF3 viszonylag egyszerű kapcsolását sem sikerült leszimulálni. Nehogy félrevezessen a szimulátor, mert én is úgy örültem amikor -180dB szinten láttam a zavarjeleket egy TL071 kapcsolásban. Az LT1223 tápárama az hogy viselkedik a szimulációban?

Nem kötelező az IC.

Az LT317A az még mindig IC.

Veled sok baj van

Nem velem van a baj, mert én a kommersz technikát hallgatom. Karesz viszont nagyon válogatós, ezért nem adhatunk neki rossz tanácsot, mert azzal nem segítjük. Amíg nekem tápszűrésre megfelel egy jó nagy elkó, ami jelenleg 3 darab ipari 170000uF, vagyis hatalmas, Karesz mélyebben beleveti magát a mikrovoltok szintjére.
Régebben ment az mp3 nálam, meg a loudness. Majd rávilágított a helyes zenehallgatásra. Most másként hallgatok zenét, de még ez sem az igazi. Karesz mélyebbre nyúl, és mindig mutat nekem újat. Szerencsére néha sikerül neki valami érdekeset mutatni, aztán örülök ha ez megjelenik valamelyik alkotásában.
Bízom benne, hogy sikerül valami igazán jót kitalálni, amiből majd meg fog születni egy új erősítő.

Teljesen igazad van ezzel a ló túlsó oldalával kapcsolatban. Nem bonyolítom tovább ezt a kapcsolást... talán szórakozásból még más variációkat is kipróbálok, mint azt a kaszkódot amit a múltkor tettél ki. A DC szervót is lehet kihagyom, mert nem sok értelme van.

Az LT1223-at például a földelt kimenetűben használtuk. Megmutatom a szimulált és a mért torzítást. 2019.11.07.-én mértem és most szimuláltam. Az LT1223 tápáram felvételét mindjárt megnézem pontosan, úgy emlékszem 5-6 mA körül van és az adatlapon is ennyi.
Ui.: Az akkori, eredeti rajzot szimuláltam.

Ezt az opampot a CM mérnökei is komolyabban vették, mert változik a kimeneti árammal a tápáram (jó tudni, most vettem észre én is).

Az LT1223 elég gyors CFA kapcsolástechnikájú opamp. Néhány alapszabályt be kell tartani ahhoz, hogy megfelelően működjön. Az invertáló bemenetén nem lehet kapacitás, de ha van, soros 1k kell a bemenetre, különben gerjed. Csak 1k ellenállással a visszacsatolókörben hozza a 100 MHz-es határfrekvenciát. Nem szabad 100 µF-dal terhelni. Nálam, ebben a kapcsolásban nincs kapacitív terhelés... éppen ez a lényege az egésznek.

Ez sem megoldhatatlan probléma. Én megbíztam a szimulátorban, ha már az IC és a program készítője ugyanaz a cég...

Felhívnám a figyelmed a mondat végi kicsi sárga izére
Sok kisérletezés után én is oda jutottam, hogy kár elbonyolítani. A feszültségerősítő fokozat táplálására logjobban CRCRC szűrés vált be. Igaz maradt rajta párszáz uV brumm, de szinte teljesen tiszta 100Hz volt.
Egy elvarázsolt verzió fotóját csatolom....

Tetszik : )
Nem tudom. A puding próbája az evés. Meg lehet úgy is csinálni, hogy IC foglalat... beledugom aktív szűrés, kihúzom CRCRC szűrés. És meghallgatom mindkét verziót.

Más. Ez akkor jutott eszembe amikor a generátor áramot szimuláltam. Miért nem lehet a csatolókondit így a végfokok bemenetére kötni (esetleg a melegpont ágába is lehet csatolókondi ha félünk a feszültségkövető üzemmódtól DC-ben). Nem mintha ez megoldás a DC csatolt erősítőimre vonatkozna, csak mint ötlet.

Egyébként integrátorként valóban gerjed az LT1223 ha nincs az invertáló bemenetén az az 1k. Kipróbáltam brahiból anno, még a földelt kimenetűvel.

Egy kis kitérő. Toroidot ugye manapság nem lehet simán a hálózatra kötni mert búgócsiga lesz belőle, vagy DC blokkolót kell használni, vagy alul kell gerjeszteni. Van-e valakinek konkrét tapasztalata, tehát nem szerintem jellegű, hogy mennyivel kell alágerjeszteni, hogy semmiképpen ne morogjon, zenéljen? Netán, konkrét mérés?
- Ez a nemrég élesztett Sansui lesz életem első olyan épített végfoka, ami soha nem lesz se eladva se szétbontva, szóval előbb utóbb be kell majd dobozolni, de nem akarok diódákat meg elkókat a drót útjába, meg 2kVA-es toroidot sem beépíteni ami valójában csak feleakkora teljesítményt tud.
- Olvastam valahol ilyet, hogy 400V-os primert tekernek neki ami agyrém. Mérni sem egyszerű a dolgot mert ugye esetleges. Ott ültem egyszer egy toroid mellett 20 percet, meg sem szólalt. Aztán mikor odanyúltam hogy kihúzom a konnektorból akkor egyszer csak elkezdett zenélni, csinálta pár percig, utána vártam negyed órát, megint semmi.
- Vagy maradnak a hiperszilek, azoknak nem kell se DC blokkoló se lágyindító, csak hát nagyok is, meg ezek voltak a kísérleti trafóim már vagy 25 éve mert többféle feszültség is van rajtuk, szóval nem építeném be sehova őket ha nem muszáj.

Ami nem búgott nekem soha az pontosan a 400V-os primerrel tekercselt verzió. 40%-os alulgerjesztést jelent a gyakorlatban. Csak ne felejtse el az ember a szekunderek feszültségét is felszorozni gyök3-al, no meg azt, hogy a trafó így csak a névleges teljesítményének a 60%-át tudja.
Ez a megoldás egy kissé extrémnek tűnik, de csak így lehetsz biztos benne, hogy valóban nincs túlgerjesztve a vas.
Amit tapasztaltál az egyértelműen DC jelenléte volt a hálózaton. A DC blokkoló -szerintem- jó megoldás. Gyakorlatilag csatoló kondenzátor a hálózati feszültségre...