Sajnos azt a vezérléses "jpg"-t nem tudom megnézni valamiért .

Tetszik ez az adapteres megoldás is mert egyszerű . Most nézegettem és van is hozzá pár cuccom ,de : mivel hegesztőhöz lett méretezve és nem plazmavágó cca. 150 voltjára ezért nem kellene az ellenállásokat átméretezni (10 ohm ?) .A kondenzátorom az gondolom jó lesz (10 M és 450 V AC ). Az SI és az SJ kapcsolóknak -reléknek vajon pont együtt kell dolgozniuk-kapcsolniuk azaz egy kapcsolók-e ? Bár akkor jelölték volna egy szaggatott vonallal ha jól tudom. Ha SI megszakításakor indul a gyújtó impulzus akkor SJ -nek AC állában kell lennie --vége a gyujtó impulzusnak és létrejön az ív akkor kellene DC állába kapcsolni de mi kapcsolja oda ? Esetleg a fojtóval párhuzamosan kötött ellenállás két vége közötti feszültség különbség megjelenése terhelés hatására ?

Rendben ,most már látható számomra is.

Lehet ,hogy pihentetni fogom ezt a plazmavágó mikró trafókból "projektemet" mert elszomorító eredmények jöttek ki.Üresen ,terheletlenül fázisonként 4,1 A -t mértem üres járati áramként. Amikor elkezdtem egy trafón a primeren 230 V-ot rákötve 2,7 A -t mértem ,mikor a hegesztést végig vágtam akkor 3 A lett az üresjárati áram .Mondom magamba sebaj majd csökkentem az egy tekercsre jutó feszültséget és csökken az üresjárati áram meg a veszteség .Bizony így négy primer sorba kötve 400 V -on 4,1 A -t mérve baromi nagy veszteség úgyhogy egyenlőre hanyagolom a témát és megyek az inverteres irányba inkább.

Újabb mérés :egy trafó páros leválasztva(két primer tekercs sorba kötve) 230 V -al a primerre rákötve 2,9 A-t mértem üresjárati áramnak . Ha viszont 2x2 trafót kötök sorba 400 V-ra azaz csak 200 V jut a párosra akkor elvileg még kevesebbnek kellene lenni az üresjárati áramnak szerintem vagy legalábbis ugyancsak 2,9 A lehetne szerintem. Bár egy hibát találtam a bekötésben mivel a két trafópáros szekunderét két hídra kötöttem ,hogy hatütemű legyen az egyenirányítás de így nem egyszerre lettek terhelve a szekunder tekercs párosok és így félodalas volt mindkét trafó terhelése ellenütemben egymással ha jól gondolom . Nem tudom érthető-e amit írok de jobban nem tudom megfogalmazni .

Jobb lenne végre egy kapcsolási rajz, mert nekem pl. fogalmam sincs, mit hogy kötsz össze.

Egy pár kép a trafókról és mindjárt lerajzolom és beszkennelem és akkor talán könnyebb átlátni az egészet. Mindig három fázisban gondolkodj.

Még egy pár kép.

Még egy kép és a rajz de már rájöttem így nem jó a bekötés.Inkább most a trafók primer oldali üresjárati árama zavar nagyon bár tudtam ,hogy a mikró trafók nem a gazdaságosságukról híresek.Még a trafók erős szórására gyanakszom .

A két dióda azért van külön a "tetején" mivel egy háromfázisú hidam volt és a másikat egy graetz-ből és két diódából raktam össze. Most még azon gondolkodom ,hogy holnap úgy kötöm be a primereket ,hogy ne egymás ellen dolgozzanak véletlenül és a négy szekundert pedig pedig párhuzamosan kötöm és úgy mehet rá egy komplett graetz-re. Így kevesebb lesz a szekunder feszültség mintha csillag pontba lenne kötve -- bár még ez sem biztos.Este még agyalok rajta mivel Freddi viszont a magasabb feszt ajánlotta.

Ezért vettem én gyári multis gépet, mert lényegében azt az időt, amit a plazma megépítésére fordítasz, fordíthatod bármilyen fizetős munkára, és összejön az ára abból. Szerintem inverteresnek kéne nekiállni, le lehetne másolni pl. az enyémet, abban van 160A-es MMA és AWI, meg 40A-es plazmavágó. A nyákot is le lehet fotózni, és lényegében egy az egybe ugyan ezt meg lehet építeni szerintem simán negyedennyiből (130-ért vettem lábpedállal, meg pisztolyokkal, tartozékokkal).
De akár neki lehet állni új nyákot tervezni. Majd egyik csinálok néhány fotót az enyémről.

Ez is egy jó irány lenne amit javasolsz -azaz egy gyári gépet lemásolni ,megépíteni.Ez is egy "kihívás" ami ha sikerülne az ember egója dagadna egy cseppet.

Mert sajnos ott sincs 100% garancia ,hogy sikerülni fog hiába másolod le pontosan de mivel a topic címe is a házilagos építés érdemes lenne megpróbálni. Amúgy néha -néha benézek az inverteres hegesztős topicba gyűjteni az igét de ott senki nem akar plazma vágót építeni és csak zavarok a kérdéseimmel (már pedig nekem mindig van ).Hozzáteszem a tápom már meg van építve az invertereshez is és ott sem a legegyszerűbbet választottam .A főpanelok is félig kész állapotban ugyanis egyből kettőt terveztem sorba kötni (nem párhuzamosan mint mások csinálják).Azért félig kész mivel filc tollal rajzolgatom és a "koppintottat" is bővítem majd egy cseppet.Azért nagyon kíváncsi lennék egy gyári cuccra is -hátha megépíthetőbb. :yes:

Ha pontosan le van másolva, működni fog. Igazából a legfontosabb amit tudni kell, a benne lévő impulzusáttevő trafó magjának tulajdonságai, mert ha az nem elég jó, akkor az egész kuka lesz.

Egy pár fetet elveszítesz még nem dől össze a világ--én már hozzá vagyok szokva ,hogy egyből semmi sem sikerül-(het). A sikerek mindig a kudarcokra épülnek.

Pici jó hírek (számomra de megosztom veletek)--megfordítottam az egyik trafó páros bekötését a primer oldalon és majd a két trafópárosra így rákötve a 400 V-ot "már csak " 2,5 A üresjárati áramot mértem .Ez figyelembe véve ,hogy mikró trafókról van szó "szódával elmegyen" .Ezek szerint ennyire hatással vannak egymásra a trafók a szórt mágneses téren keresztül . Jól mondom ? Szóljatok ha "hüleséget"írok . Tehát még folytatom ezt mikrós-plazmás projektemet is hátha lesz valami hasznom vagy haszna másnak ebből a tapasztalatokból is.

Az előző hozzászólásaid valamelyikénél feltettél több képet illetve rajzot a trafó bekötés mikéntjéről.Eszerint a primerek sorban, a szekunderek párhuzamosan vannak kötve.Az összekötés helyességét úgy is ellenőrizheted hogy csak a primereket kötöd sorba a szekundereket "lógva" hagyod,majd megméred a primer áramot.Utána elkötöd a szekundereket - ha helyesen kötötted be, akkor nem növekedhet a primer áram. Pontosabban folyhat kiegyenlítő áram ha nincs fázishelyzet azonosság a két trafón, de ezt nem tételezem fel, sőt azt sem, hogy a szekunder feszültségek nem azonosak.Én úgy próbálnám ezt ki,hogy a primert sorba kötöm, a párhuzamosítandó szekunderek egyik-egyik végét kötném össze, a szabadon maradt végek között végeznék egy feszültségmérést. ha nincs számottevő különbség(max. néhány V)akkor a párhuzamosítás elvégezhető,ha a feszültség közel kétszerese az egy trafóra jutó szekunder feszültségnek ,akkor az egyik trafó szekunder kivezetéseit fel kell cserélni.

Én is féltem először a párhuzamos kötéstől mert volt egy pár volt eltérés közöttük (szekunder) de mikor bekötöttem két graetz-el rögtön kiegyenlítődött a szekunder feszültség --a primer oldalon változott meg a feszültség eloszlása de nem jelentősen így már nem zavar --csepp veszteség így elfogadható. Szabadon is végeztem méréseket --szerintem így már jó lesz.Majd megint teszek fel képeket hátha valaki akar MOT-okból plazmavágót építeni. Első kísérletnek jó .Majd jöhet utána a komolyabb.

Pld. : az trafó párosokat mindig műszeren keresztül ( áram mérés ) 30 V váltó árammal kipróbáltam és amelyik bekötési variációnál kisebb volt az áram az jelezte ,hogy a két trafó mágneses tere nem egymás ellen dolgozik. A képeken látszik is (a négy tekercs közül mindig a két középső a primer tekercs ) ,hogy középen keresztbe van kötve. De mivel négy primer van sorba kötve azaz két trafó páros --ugyanezt nem végeztem el a két trafópáros összekötésénél --nem gondoltam volna hogy két egymás mellett lévő trafó ilyen erős hatással van egymásra.

Szia! A trafók mágneses egymásra hatása természetes,hiszen a mikróban szórótranszformátorként dolgoznak,tehát a felesleges erővonalakat mintegy kifújja magából a vas. Ez a szórt mágneses mező ellengerjesztheti a mellette levő vasat, az ezt úgy akarja kivédeni hogy plusz áramot vesz fel a hálózatból a gerjesztési egyensúly fenntartásához.Ennek köszönhető a megnövekedett áramfelvétel.

De miért csinálnak "szórótranszformátorokat " .Csak a súly és költség csökkentés miatt ? Ha terheled akkor változik ez a szórás intenzitás vagy esteleg még növekszik ?

A transzformátorok csatolása kétféle szokott lenni:
1. szoros csatolású: a lényege hogy a szekunder tekercs feszültsége a lehető legkevésbé változzon meg a terhelés növekedésének hatására,és ez a változás lehetőleg lineáris legyen.Ilyenek az erőátviteli transzformátorok, illetve a hegesztéstechnikában használatos Co gépek transzformátorai(lapos karakterisztika)
2.laza csatolású: a lényege hogy a szekunder tekercs feszültsége a méretezéstől függő terhelőáram hatására
meredeken zuhanni kezd.Azért nevezik laza csatolásúnak,mert a primer tekercs által keltett mágneses mező egy része a vasmagon belül záródik,egy része viszont a vasmagon kívül a levegőben(vagy bármiben akár vákumban).Ebből következik,hogy azok az erővonalak,amelyek a vasmagon kívül záródnak, nem hoznak létre feszültséget a szekunder tekercsben.Ilyenek pl. az MMA hegesztő trafók; AWI hegesztők trafói; nagyfeszültségű neonok trafói;és a mikrohullámú sütők trafói is.A szórás nagyságát(a csatolás milyenségét)a tekercsek kialakításával(tárcsás vagy hosszú), a vasmag hosszával,a lemezelés módjával, légréssel,vagy mágneses sönttel állítják be.Egy mondatban a kérdésedre válaszolva: nem a súly vagy a költség, hanem az alkalmazási terület dönti el a trafó karakterisztikáját.

Köszi a válaszod --akkor ha jól értelmeztem szavaidat (mivel plazmavágónak eső jelgörbéjű trafó kell) a mikró hullámú sütő trafója "ideális" hobbi plazmavágó építéshez ?

Hát azt nem mondanám hogy plazmavágóhoz ideális a mikró trafója,de egy kísérletet megér.A plazmavágó tápfeszültsége is esik vágás közben,de nem olyan mértékben mint MMA vagy az AWI gépeknél.
A megfelelő vágófeszültség értékének beállítását hagyományos(50Hz-es)plazmavágóknál az átlagosnál hosszabb vastesttel és tárcsás tekercs elrendezéssel oldják meg. A gyújtási ív áramának a korlátozását nagy teljesítményű(1-2kW)néhány ohmos(8-10ohm) közbeiktatásával oldják meg, amit a vágóáram létrejöttekor rövidre zárnak..Az inverteres plazmáknál ezt elektronikusan valósítják meg.
Mint már egy korábbi hozzászólásban szerepelt egy idődiagram,nagyjából minden plazmavágó hasonló idődiagram szerint működik,azzal kiegészítve hogy ha az ívet csak a vágófejben gyújtják be(bizonyos gépeknél ez lehetséges)az így begyújtott ív csak 1-1,5 s-ig marad fenn majd a vágóáram figyelő kikapcsolja.

A 473020-as hsz-ban láthatod azt az ellenállást (1.2 ohm 100 W) amit én a negatív ágba kötöttem egy kisebb fojtóval (a barna kocka alak) párhuzamosan áram korlátnak de állandóra bekötve .Sajnos még nem találtam megfelelő dolgot a terheléshez csak amit előzőleg már leírtam. Ma este megint teszek egy két mérést az új bekötéssel.

Szia!
Mellékeltem egy pdf-et amely egy magyar gyártmányú 90/70 A-es plazmavágó villamos rajzait tartalmazza.(remélem a Weldimpex nem kövez meg érte)Ebben a gépben más ellenállás értékek találhatók mint amiről előző hsz.-ben szóltam, de ez csak a teljesítmény miatt van, az az érték egy 60/35A vágóáramú másik gyártótól származó gépre érvényes.
Szerintem támpontot nyújthat egy plazmavágó felépítését illetően.,valamint kapcsolástechnikai szempontból bemutat egy iparban használatos gépet.

Most csináltam egy pár mérést és mit mondjak ?--egyenlőre tetszik a dolog így átkötözve . A szekunder gyújtó feszültség 242 V --60 W-os izzóval terhelve már csak 228 V .Szóval megyen szépen lefelé --mindet nem írom le de 500 W-os halogén izzóval és egy 800 W-os rezsóval már csak 186 V-ot mértem. Tovább nem mertem terhelni mert nincs rajta lágy indítás az asszony pajtás meg javában nézi a tévét és ha leütném az automatát akkor-- :boxer: :gumicsirke: :bummafejbe: :violent: stb. Szóval egyenlőre :hide:

Egyáltalán kell ide lágy indítás ? Elvileg három trafó -három 1000 mikrós kondira dolgozik először -ív azaz terhelés nincs csak ha indít a gyújtás .

Amire gondolsz, az nem lágyindítás, hanem a vágófej csészében kialakuló ív áramának korlátozása azért hogy a csésze és a wolframbetét ne égjen szét,de elegendő ívfelület álljon rendelkezésre a vágáskor létrejövő nagyáramú plazma beindításához.