Nyomógörgő csere

Sziasztok,
van egy akai GX-215D magnóm és nyomógörgőt szeretnék cserélni. Kérdésem hogy tudom levenni a régi, megkeményedett gumit a kerékről és az újat mivel tudom rögzíteni rá?

Ebayen sok típushoz találni összeválogatott szíjkészletet, akai 4000-es sorozathoz biztosan lesz. A számláló mondjuk szerintem nem kritikus, de azért 20 év állás után a többi szíj se lehet túl acélos állapotban.
Egy tekercs szalagot amúgy elvállalnék én is, de kicsit messze vagyok

Digitalizálás

Segítséget szeretnék kérni.
Először is van egy ~50 éves felvételem/tekercsem. Keresek olyat aki Pécs környékén tudná nekem digitalizálni a felvételt. Lehetőségekhez képest sürgős lenne.

Másrészt, én szerettem volna digitalizálni de ~20 év után elővett két magnót az állás is megviselte.
B400 szíj szakadt, akai GX4000d egy oldal süket, de a másik sem túl jól szól. Plusz a számláló szíj szakadt. Lehet ezeket valahogy pótolni? Az elektronikával megbirkózom, de a szíj pótlása körülményesebb.
Köszönöm!

Sziasztok! Még mindig a akai GX 230D magnómmal bajlódok. Valamit megcsinálok, másnapra előjön egy újabb hiba. Most egy, nem is tudom, tán kontakthiba. Van benne egy kilenc tűs csatlakozó. Azon kapja táptolla lejátszó és felvevő elektronika. A javítás során ezt a csatlakozót rengetegszer kellett széthúzni. Mára elérkeztünk egy pontig, amikor hol van kontakt, hol nincs. Az elektronika alul, amit összeköt a táppal az jó. Gondoltam ha érintkezési hiba, akkor szikrának is kell lennie. Éjszaka bekapcsoltam, sötétben mozgattam a szerintem bűnös kábelköteget, de semmi. Legalább is szikra sehol. Van-e valakinek tutti ötlete a kontakhiba kiderítésére, behatárolására. Forrasztási hibát nem látok, már végig néztem mindent. Minden vezeték a helyén van.

Kicseréltem ezeket a repedt házú zavarszűrő vagy szikraoltó kondikat. Mindnek 4-5 Ohm ESR-je volt, kivéve amelyik zárlatos volt. Valószínű az égette le a vele sorban lévő 120 Ohmos ellenállást is. A kivezérlésjelző lámpát 2x2 darab meleg fehér LED-re cseréltem. Még gondolkodtam azon, hogy citrom sárgát teszek be, mert a lámpa sem fehéren világít, de ez a meleg fehér jó lett. Alaposan vissza kellett venni a fényerejéből.

Igen, az türkiz színű. Mint a LED mókolt SX Pio erősítők.
Visszahívtam nyugdíjból a régi akai-t. 80%-ban átkondiztam, a kontakthiba gyár kapcsolóit, reléjét kivettem, kipucoltam, kapott ő is LED világítást. Kistaférungoltam az öreglányt.

A REC gombnak ki kellene állni az előlap síkjából, ha benyomod akkor kireteszeli a play-rec kapcsolót és csak ekkor tudod felvételre továbbkapcsolni a magnót. Mivel te minden további nélkül tovább tudod fordítani a gombot ezért úgy fest, hogy a REC gomb nem ugrik ki, benyomva marad.
A savanyú szag lehet bármelyik. Mindenképp szedd szét, ellenőrizd, hogy nincs-e belekeményedve a zsír, hogy a motorok nem melegszenek-e.
Itt egy kis segítség.

Boldog Új Évet Kívánok!
Tavaly nyáron szereztem egy akai GX215D -t. Az ünnepek alatt elkezdtem magam kikupálni orsós magnó kezelésből és lenne két kérdésem.
Play állásból minden további nélkül áttudom fordítani a kapcsolót Rec-be. Van rajta egy Rec feliratú gombocska pluszban, ami az előlap síkjában van, tehát benyomni nem lehet jobban. Arra gondoltam, hogy nem ezzel együtt kellene felvétel állásba kapcsolni, véletlen törlést elkerülni?
Másik kérdésem, hogy kb 1 óra működés után ecet szerű, savanyú szagot áraszt a magnó. Olyasmi, mint gyerekkoromban nagymamáék csöves tv-je, amikor csíkos lett a kép. Valami hibás benne vagy az előző gazdájának az életvitelszerű káros szenvedélyének egyik hozadéka?

Nekem 3 motoros akaim van, tehát amit mondok az nem feltétlenül releváns. Az enyémben a lendkereket meghajtó laposszíj belső felületére felrakódott kosz okozta a zajt, rázta a csapágyban a lendkereket. Ha kicsit megnyomod oldalra a hajtótengelyt (amihez a gumigörgő nekinyomja a szalagot) és megszünik a dübörgés akkor nálad is esélyes lehet ilyesmi.

Nekem a 4419-ben is elkezdett 19-en zajongani a capstan motor. Aztán már nyávogni is kezdett. Kicseréltem egy JVC videomagnó szervo motorra és azóta tökéletesen megy mindhárom szalagsebességen. A nyávogása 0,04-0,05% lett. Nem hitték el a fórumos szakik. Bedigiztem a felvételt, elküldtem, megmérték gyári műszerrel és tényleg annyi. Ennyit a plexi lendkerekes "vackokról". A nagyorsós akai GX620-asomnak is nagyobb egy századdal a nyávogása....

Az UHER-eknek sokkal precízebb a szalagfeszítés-szabályozása a mechanikában. Ennek következtében tovább maradnak épek a szalagok (ma, amikor egyre drágábbak és ritkábbak a jó szalagok, ez nem kevésbé fontos szempont, mint régen, amikor épp volt szalag, de lehet, hogy nem megismételhető felvételt készítettek rá), illetve orsómérettől és szalagfelülettől közel függetlenül alacsony marad a nyávogás.
Hátránya viszont az, hogy soha nem volt hazai import-termék. Így egyrészt bármi kell hozzá, nagy valószínűséggel csak németországi apróhirdetésekről, fórumokról szerezhető be, itthon eredeti, pláne jó alkatrészt találni hozzá - közel esélytelen. Másrészt ami komplett készülék anno be is jutott (egyedi elvámolással, vagy akár csempészáruként), az utána ugyanígy alkatrész-ellátás nélkül futott - vagyis nagyobb eséllyel esett egyedi tákolás áldozatául. Itthonról vásárlásnál nagyon meg kell nézni, mit veszel belőle, könnyű ezeknél gányolt példányba belefutni, lehet jobb eleve nyugati eladótól nézelődni. A külső szubjektív dolog, de valóban elég puritán kinézetű az akai-hoz képest. Cserébe gyárinak megfelelő állapotában jobb konstrukció.

Az akairól kb. ennek a fordítottja mondható el: a mechanika nem igazán kíméletes a szalagokkal már gyári állapotában sem, 40+ évesen meg főleg nem az, legalábbis alapos karbantartás nélkül. A hangzása egyébként nem rossz, ha sikerül úgy beállítani, hogy ne nyávogjon - de ez utóbbi nem egyszerű feladat.
Előnye az, hogy sok van belőle, ez volt a "nép hifi magnója" anno, ezért itthon is aránylag egyszerű alkatrészt szerezni hozzá, illetve javítási tippel is többen fognak tudni segíteni, ha kell. De azért ugyanúgy megvan ebből is az egyedileg tuningolt kategória (részben pont a szalagvégi nyávogás miatt kísérleteztek sokan sokfélével, aztán vagy tényleg előnyös a dolog, vagy a gyakorlatban nem igazán). Próba ezesetben is mindenképp javasolt.
GX-fej vagy sem: elsőre jól hangzik, hogy a GX fejek kibírnak 100 ezer órát (ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy maga a mechanika 3x kihullik alóla, amikor még mindig jó a fej) - csak nem igaz. A klasszikus módon ugyan valóban nem kopik, nem keletkeznek rajta nyomvályúk - de a fejrés környékén hajlamos töredezni, kipattogni az anyag (pláne hirtelen hőhatásra, pl. a 40 éve alatt vitték már ki a fűtött szobából a téli hidegbe). Ez ugyanúgy magashang-vesztéshez vezet, mint a jól ismert fejkopás, csak legalább mikroszkóp nélkül nem is mérhető fel. Meghallgatás alapján, ha a felvétel visszahallgatásakor nincs magas hang, vagy aszimmetrikus, szintén el kell engedni az adott példányt. A hagyományos fejes 4000dS-t ez nem érinti, de abból kevesebb is bukkan fel a piacon. Amúgy hangzásra elvileg nem rosszabb a GX-től.

Nekem még a "titkos tippem" a Philips 3 motoros orsós készülékei (N44, N45 széria) a 70-es évek első feléből. Viszonylag olcsón szoktak felbukkanni, a szétrohadó szíjakon kívül ott az összes Philips elkó cseréje szokott szükséges lenni (anélkül pl. a motorszabályzó is gyengélkedik, aztán kijelentik, hogy motorhibás a gép..) - aztán viszont szalaggal kíméletes és jó hangú készülékek ezek is.

Az akai GX4000d és a 4000dS háromfejes készülék, beépített erősítő nélküli, deckek. A mechanikájuk finoman szólva nem szalagkímélő, meglehetősen elavult konstrukció, minimum 35 mikronos (LP) szalag jó rá és 18cm-es orsó alatt sem javasolt. Az UHER Variocord 520 mechanikája lehelet finoman bánik a szalagokkal, akár 18 mikronossal (Triple Play) és kis orsókkal is szépen megy. Beépített erősítővel és hangszóróval rendelkezik. Viszont csak két fejes. A fejegység cserélhető 2 és négysávosra is. Az akai kétség kívül szebben mutat a polcon. Nekem volt mindkettő. Az akaiból a GX ugye üvegfejes, a DS hagyományos fejes, ami a nagy szalagfeszítés miatt mára elkophatott.

Én meg az Uhert, mert másnak olyan nincsen.
Az akai azért is uncsi, mert mindenki azzal villogott annó, de itthon boltban is (jó drágán) meg lehetett venni és fel a polcra vele. Kicsit hasonló mint a Lada: 1200 vagy 1500. Az volt a király az ezerötössel nyomatta.
Szerintem 2023-ban használati értéke nincsen egyiknek sem, polcra büszkülni meg ízlés kérdése.

Sziasztok magnó fanatikusok.
akai 4000d vagy UHER Variocord 520 között vacillálok. Kinek milyen tapasztalatai vannak?
Köszi :Róbert

Volt egy kis idöm elökotorni és megnézni az akai szervizkönzvét. Hát nagyon látszik az 50 év sok megoldáson. Pl a szervo hajtotta motort egy kondival kapcsolják 50Hzre.

De a lényeg azon a teljesitmény tranyon (TR1 TIP48) kb 50-57 Voltnak kell lenni. A motor maga kb 80 AC Voltot kap, de a tranyoval szabályozzák le a fordulatszámot. Mindenképpen érett a cserére.
Valoszinü, hogy a 7 elkot is érdemes kicserélni ennyi év után.
A C8 3,3 µF kritikus kondit MKT vagy hasonlo száraz kondira cserélni WIMA, MKT stb ( ez a megoldás a japánok agymenése volt).
Megnézni a TR1 TIP48-s emitterkörében a 2 drb 1 Ohmos ellenállást. Ha a mért èrték nagyobb mint 0,5 Ohm, akkor az egyik nem jo, szakadt.

Mindenképpen megnézni a tápfeszültséget ami a lapra jön majd itt stabilizálják 22,8 Vra. Ha több jön be akkor a trafon érdemes átkötni a bemenetet 240 Voltra ( valamikor a kontinensre állitolag 220Vra kötött magnokat küldtek (CEE a jele a könyv szerint). Ez hatással lehet a capstan motorra is, mert nyilván igy a trafo kimenetén is több mint 80 V jelenik meg amit a TR1 TIP48nak le kell tudni szabályozni.

Melyik TR1-röl van szo mert akai nemes egyszerüséggel 2 tranzisztort jelölt igy.

TR1 a bal oldalon 2SC945
TR1 alul meg a csapnivalo TIP48. ( ezt mindenképpen cserélni kell egy 400Voltosra).

De mérd meg a graetz diodáit is, mert azok már ujkorukban is betegek voltak ( állitolag Hitachi volt a ludas).

Szerintem is, söt ha megnézed honnan jön a jel a bázisra, akkor teljesen világos, hogy az hiba.

Amugy nem ismerem az akai-t, de olvastam, hogy némelyik sorozatba sikerült nagyon ocska alkatrészeket beültetni, köztük az TR1 tranyo is csak éppenhogy teljesiti a követelményeket. Még az is elöfordult, hogy a mezei diodák haltak meg. Meg van itt ( a szervo kulcs alkatrésze) egy 3,3 µF kondi, amit az akai egy speci elkoval ( M kategoria) oldott meg. Ezek csapnivaloak, ilyeneket sok JVCben is rendszerint cserélni kellett egy megbizhato WIMA , MKT stb. kondira. Általában a szinük is eltér a többi elkotol.
A 2SC711-sek is ennyi idö után mind csereérettek.

Ráadásul meg kell nézni a hálozati trafot is. Voltak olyanok amiknek külön volt 220 V-s meg 240 Voltos bemeneti ága (GB modell). Ma már illene nálunk is a 240 Voltos bemenetet használni a 220 V helyett.

Szoval ha majd többet tudunk folytathatjuk.

Sziasztok! Ez egy akai magnó fő motorjának a panelja. Az a baja, hogy nagyon gyorsan megy, és nem lehet szabályozni a két fordulatszámra-. 9,5-19 -re. A tápegységről veszi le a 24V-ot. csak akkor lehet beállítani. az meg is van, de valahol máshol van a hiba.

Szia!

Ha van Facebookod, akkor keresd fel az akai GX4000d csoportot. Ott előfordulhat, hogy találsz. Ha végképp nincs, akkor még a Tesla ANP935 fejek is jók bele, csak sajnos gyorsabban elkopnak, meg a felfogatással bajlódni kell, valamint után kell állítani. Meglepően jól szólnak a Tesla fejek. De pl. az Unitra csapnivaló. Azt is próbáltam anno. Ha nincs szétnyílva a fejmag, akkor még a felcsiszolással is próbálkozhatsz.

Üdv akai 4000ds-be keresek fejeket más típus is lehet ami jobb az eredetinél ha van valakinél.

akai 4000 esetén tuti a tranzisztor okozza!
Nem csak zajt, sokszor recsegő ropogó zavarokat is produkál, 2SC945-re cserélve jól működik, hosszabb távon is.

Már valahol olvastam az akai GX4000d-nél olyant, hogy a fej erősítő első lépcsőinél a kisjelű tranzisztorok "bezajosodnak". Nekem kapásból, új korában is rémisztő volt a műsor alatti nesz.
Nem lehet, hogy alapból már zajosak lehetnek azok a tranzisztorok? Szintén rémlik, hogy voltak ajánlások, milyen típusokkal lehet jobb eredményt kicsikarni a készülékből...
De, hol és milyent? Homályba veszett. Hátha tud konkrétot valaki...

Ami a Vaterán stb. újnak van mondva, az legjobb esetben is 30 éves bontatlan szalag. Manapság már sem a Sony, sem az akai, sem az Agfa, sem a BASF nem gyárt szalagot. Ezek legalább 30 éves termékek, de megkockáztatom a 40 évet is.
De ahogy az LP is reneszánszát éli, hátha a szalagokat is elkezdik újra felfedezni. Akkor eladom a 3 motoros akai-mat és veszek az árából egy nyaralót

Köszönöm a linket !
Valóban, nem sok értelme van szalagra felvenni , ezt belátom..Inkább ez hobbi, játszadozás. Ugyan akkor van sok régi zeném szalagon, amik már akkor, anno sem szóltak jól , mono, negyed sávos felvételek.. Ezeket játszásiból felveszem ismét. Sok értelme nincs, mivel hallgathatnám a youtube - ról bármikor, és nem is kellene a szalag befűzésével vesződni..Mégis van valami varázsa a magnózásnak. Van olyan ismerősöm, aki azt mondta, hogy a Kraftwerk 19- en jobban szól az akain, mint az eredeti..Ezt mondjuk én nem látom be, hogy így lenne

Sziasztok ! Új vagyok itt, kb elolvastam az előzmenyeket.
Van egy akai GX 4000ds magnóm. Szépen muzsikál, persze minden be van állítva rajta. Annyit szeretnék minden korábbi negatív megjegyzésekre reagálni, hogy a nyávogást teljesen el lehet felejteni, ha a leeresztő orsó fékezése megfelelően be van állítva. Még 13 centis orsó végén sem nyávog, pedig annak a mag átmérője csak kb 45 mm.. Tehát kis fékező erőt kell beállítani, még a magyar javítási leírásban közöltnél kevesrbbet, kb 100 grammnyit (ott p-t írnak, ami pond, azaz a 100 gramm az 1 N). A másik érdekes megfigyelésem a Polimer szalagok változó minősége. HFM magazin is megírta anno. Van olyan 40 éves szalagom, ami tök jó, de van olyanom is, ami siralmas. Borzasztóan drop-outos, a relatív érzékenysége kb - 5-7 db ,tehát kuka.. Érdekes vannak szovjet "Szvema" szalagjaim, szintén 40 évesek, fekete vasoxid (vagy kobalt??) van rajtuk és teljesen jók. Mintha nem is öregedtek volna. Rel. érzékenység, freki átvitel, ok, nem vészes a d/o, és nem is kopik, piszkol..
Tehát a magnómmal elégedett vagyok, jó, nem profi gép, de nyagyon szépen muzsikál.
Hogy kérdezzek is valamit...Szeretnék zsír új szalagot venni, hogy a technika valóban kifuthassa magát.. Ismertek erre beszerzési lehetőséget. Egyáltalán ki gyárt még manapság ilyet ? A vakera, stb helyeken felbukkanó újnak mondott akaik, Sonyk mennyire megbízhatóak. Lehet azok is 30 évesek, csak újnak néznek ki ?!

Szia!

A sima GX, DS 4000-es akairól lebeszélnélek. A GX fej áthallásos, hallod a másik oldalt visszafelé a szünetben. A mechanikájuk primitív, szalagnyúzó. Szép és népszerű, de nekem csak polcdísznek van. akai félsávos ritka, mint a fehér holló.
Revox A77-B77 jó lehet, de csak egy teljes szerviz után. Viszont mindent kapni hozzájuk.
Lemezek felvételére én egy Uher SG 561 Royalt vennék félsávos fejekkel. 19-en 45 perc egy oldal 18cm-es long play szalaggal. Negyedsávon is vállalható. Akkor 2 lemez fel is megy egy szalagra.

Szia!

Hát, ha minden vágyam teljesülne, akkor félsávos 19cm/mp sebbességgel lenne jó. Szeretnék nagyorsósat, mert lemezeket szeretnék felvenni. Nekem szalagos nincs. Azt is be kell szereznem. Ha negyedsávos, akkor végképp nem szeretnék 19es sebesség alá menni. Szemeztem Gx-es akaikkal, meg Revoxot is néztem. Ha az akai jó én azzal is meg tudnék elégedni. Szóval nem tudom. )))

Szia!

Erre nagyon nehéz szimpla választ adni.
Nagyban függ a rá szánt összegtől természetesen. Nem is maga a magnó lesz a drága, hanem a szalagok. Értelmes kisorsós magnót már kapni 50eFt-ért is. Kommersz, negyedsávos, 18cm-es orsót fogadni képeset. A szalagok viszont nagyon megdrágultak. A szép állapotú szalagok (akai, Maxell, TDK) közelítik a 10eFt/db árat, van, hogy drágábbak. Újonnan is van, de az meg még drágább. Bővebben: Link Ha nagyorsós gépet szeretnél, akkor 200 alatt nehéz találni értelmeset. Ezekhez a szalagok is jóval drágábbak.
Mit szeretnél, mi a cél? Hi-Fi minőségben zenét hallgatni, vagy csak a régi, meglévő szalagokat újra feltenni, élvezni a magnózás örömét?
Ha szerényebbek az igények, akkor jó lehet akár egy Tesla B100-101 is, olcsóbb szalagokkal, vagy kicsit feljebb vannak kétfejes Grundig, Telefunken, Philips, SONY magnók is. Háromfejes, hárommotoros akait, Philipset is érdemes venni, ha keveset futottak, jó állapotúak. UHER is jó választás lehet a cserélhető fejegység miatt és a finom szalagkezelésével.
Nagyorsósból ki lehet fogni 150eFt körül RevoxA77-et pl.
A Face fórumokon hosszas viták alakulnak ki egy ilyen kérdéstől.

Kedves Fórumtagok,
van eljárás arra, miként lehet tisztogatni a kapcsolóreléket egy orsós (akai) áramkörében? Minden szép és jó, de időnként spontán irányt vált a magnó, időnként meg akkor sem ha kérem...Néztem a reléket, átlátszó házikóban vannak, és nem tudtam a burkot levarázsolni. Ki kell forrasztani őket a helyükről?

Kedves Fórumtagok,
A hét végén fejeztem be egy akai GX 280D-SS karbantartását, gondoltam, megosztom az élményeimet, hátha használ.
Előre bocsátom, hogy választott foglalkozásom messze van az elektronikától, de munkahelyemen, a neten találtak alapján, illetve külföldi segítséggel (később) elég sok mindenre fény derült. Ha rossz kifejezést használok, akkor az a fentiek miatt van, elnézést érte. A paraméterek valószínűleg más magnókhoz is használhatók, az adatokat az akai szervízkönyvéből vetem. A leírtakat mindenki saját felelősségre használja!

A magnó: akai GX 280d SS, kétszer két sáv, vagy quadro, selejtből (szemétből) mentve. GX fejes (felvevő és a lejátszó fej), a fejek nagyító alatt is épek, ebben mindent külön motor hajt, egy szíj van csak: a számlálóé. Kapcsolók, VU kijelzők, OK.
Gondos pucolást követően próbafelvétel után derült ki, hogy elég nagy áthallás van a csatornák közt, ezért nekiálltam szétszedni és beállítani.
Ami kell:
Szervízkönyv. A letölthető változatok (esetemben) rossz minőségűek, találtam papír alapút.
Mérőszalag: egy a fej beállításához (azimuth), egy az előmágnesezéshez és erősítőhöz. Ezt nem lehet megúszni. Ezeken általában egy alacsonyabb (erősítő, mágnesezés) és egy magasabb (fejbeállítás) frekvenciájú szinuszhullám van, ismert jelerősséggel, adott mágneses fluxussal.
Átlátszó szalag: vagy veszel, vagy csinálsz (higító, dunsztos üveg, néhány méter –újabb- szalag, egy-két óra alatt leoldja a mágneses réteget, gondos áttörlés után kész. A kétszínű szalagokon nem működik).
Oszcilloszkóp és/vagy számítógépes oszcilloszkóp program. A hangkártya alapú oszcilloszkóp programok jók, ingyen is letölthetők, és jelgenerátorként is működnek, de a kártya határai miatt pl. a 10-16 kHz-es jelet már nem tudják szépen megjeleníteni, hullám helyett sok-sok kis egyenes szakaszból álló vonalak alkotják a jelet, amik eléggé ugrálnak és nehezítik a beállítást.
Multiméter: nem tudom az okát, de egy frekvenciatartomány felett ezek nem mérik megbízhatóan az AC jelet, jobb egy hagyományos, mutatós, vagy egy „gyors” digitális. A beépített VU kijelző a magnón egyesek szerint erre alkalmatlan.
Kézi nagyító, vagy a telefon „lupe” üzemmódja, alkohol, fültisztító pálca, lemágnesező.

A számlálóval kezdtem (bátorságpróba): egy kis bíztatás és tisztogatás után rendben volt, a szíjat sem kellett cserélni, kicsit zörög, ez a mechanika sajátja, lejátszásnál nem hallatszik.
Törlő, mágnesező, felvelő és lejátszó fej durva beállítása. Az átlátszó szalagot befűzve és lejátszva, meg- megállítva ellenőrizni kell, hogy hogy állnak a fejek. (Nálam nem volt elsőre triviális, de elbabrálták a beállítást ezért az áthallás). Erre azért van szükség, mert nagyon jól látszik a szalagon keresztül, ha a fej a szalaghoz képest jobbra/balra dől, ez az azimuth. Másrészt a mérőszalagok elég rövidek, kár az időt (meg a szalagot) a durva beállítással nyüstölni. A kritikus a felvelő és a lejátszó fej, a többit többnyire nem is lehet oldalsó irányban állítani. Erre jó a nagyító, ha kell, állítsuk utána a fejet. Általában az egyik oldali csavart elég babrálni, ha mindkettőt eltekered, az már előre-hátra is dönti a fejet, és azt elég macerás helyrehozni.

Azimuth: első a lejátszó fej, ezt nem lehet megúszni, ehhez viszonyítjuk a többit. Van, aki jól ismert szalag alapján hallás után állítja a fejet, én szerettem volna, ha „gyári” állapotba kerül a masina, vettem mérőszalagokat. Az alacsonyabb frekvenciájú szalaggal érdemes kezdeni. A vonalkimenetet (jobb és bal csatorna) az oszcilloszkóp (számítógép) bemeneteihez kötjük (kb 8 kHz-ig jó a számítógép oszcilloszkópja is). Ha a fej állása jó, akkor a jobb és bal csatorna kimeneten megjelenő jele azonos fázisban (hullámhegy/hullámvölgy) éri a műszert, és a két hullám a képernyőn pontosan egymás alatt van. Ha XY módra kapcsoljuk a szkópot, akkor pedig egy balról alulról jobbra felfelé mutató egyenes jelenik meg. Ha a fej nem merőleges a szalagra, akkor a két hullám egymáshoz képest elcsúszik (hegy alatt völgy) és XY módon nem egyenest, hanem oválist, kört vagy éppen balra felfele mutató egyenest látunk. Pontosan ezért érdemes a kisebb frekvenciájú szalaggal kezdeni, mert itt a jelek „nagyobb távolságban vannak”, nagyobbakat lehet tekerni a csavarokon, jobban látszik, ha egy teljes ciklust találnánk tolni jobbra vagy balra. Amit még figyelni kell, az a jel nagysága, mert a legnagyobb akkor lesz, ha a fej „ráfekszik” a szalagon a jelre, nem „lóg ki alóla” semmi.
Ha ez OK, jöhet a nagyfrekvenciás szalag (10-16kHz), de ehhez már nem elég a számítógép szkóp programja, hanem rendes –kétcsatornás- szkópot kell szerezni. Az eljárás u. az, mint előbb. Soha nem lesz igazán egyenes a jel, és a hullámok sem fogják egymást fedni, ez a régi mechanika, gumi, és talán az elektronika miatt is van. Igen pici tekerések már nagyon befolyásolják a jelet, próbálgatni kell. Ehhez a beállításhoz kaptam segítséget a mérőszalag forgalmazójától, ugyanis a szervízkönyvben biztosan téves a beállítást szemléltető ábra.

Felvevőfej: kell egy jelgenerátor (komputeres szkóp), 12-16 kHz es jel, multiméter és/vagy szkóp, meg egy új szalag. A magnóra ráeresztünk egy –nem túl nagy szintű, kb. -10 dB szinuszos jelet. A vonalkimenetet mérjük, és óvatosan tekergetjük a felvevő fej beállítócsavarját, míg a maximális jelszint nem jön le, illetve a szkópon a MONITOR módban lejövő jel nem kerül szinkronba (egyenes, vagy egymás alatti szinuszhullámok). Ha csak nem tekertünk egy teljes ciklust a csavaron (tehát a jobb csatorna „első” hullámhegy jele esik egybe a bal csatorna „második” hullámhegyével) akkor a szinkron jel azt jelenti, hogy a felvevő fej és a lejátszó fej ugyanúgy „látják” a szalagot, merőlegesen állnak a szalagfutásra.

Erősítő: ehhez kell az alacsony frekvenciájú, ismert erősségű és mágneses fluxusú beállítószalag. A szalag közönséges lejátszása közben mérni kell a vonalkimenetet, és szervizkönyv által megadott értéket beállítani a trimmer potmétereken (így hívják?) az erősítő áramkörében. Ha jó, akkor a vonalkimeneten a megadott jel jön le. Ha ez megvan, a szalag lejátszása közben be kell állítani a VU métert is, a megadott szintre (4 dB, 1,228 V).

Felvételi szint: kell egy 1 kHz-es jel, új szalag, meg a multiméter. A felvételi szintszabályzót maximumig tekerve, a jelgenerátor jelét úgy állítjuk be, hogy hogy 4 dB es jelet (1,228 V) adjon, a magnó TAPE üzemmódban fut. MONITOR üzemmódra kapcsolva addig tekergetjük a felvevő áramkör potméterét, hogy mindkét csatornán 4 dB (1,228 V) jelet kapjunk. Ha az eddigieket jól csináltuk, a VU kijelző mutatója is szépen vissza fog kúszni a szélső helyzetből.

Hát ennyi. A többivel nem mertem próbálkozni.

Eddig több tucat ember közül egyedül tőled hallottam ezt, hogy az ORWO 18 mikronos szalag a legjobb az akai GX4000-re, jobb az akai 35 mikronos szalagnál is.
Nem vagyunk egyformák. Ezzel nem tudok és nem akarok vitatkozni sem.
Nekem most is vannak ORWO TP szalagjaim, de egy napon sem lehet említeni az akai szalagokkal.