Kiszedtem mindent a szekrényéből, mert másképp nem tudtam kivenni az aztóból, olyan nehéz volt... De összerakom, mert azért nem ártanának képek az eredeti állapotról. Küldök majd. Sajnos, a gumigörgők nagyon rondák, az egyik totál szertefoszlott, a másik meg inkább kátrány, mint gumi... szóval, nem lesz olyan mint volt...

Kaptam rajzokat, bár ez egy SHR104X változat, de azért lényegében ugyanaz. De azért jó lenne, ha neked sikerülne rajzokat szerezni.

Köszönöm a linket, megnézem. Elgondolkodtam, mi lenne, ha fehér gumiból tudnának gumigörgőt csinálni...

Van olyan műgyantám, ami ha kiköt, olyan lesz, mint a keménygumi. Contakt Chemie, EP-FM 75. Még sosem használtam. Megvan évek óta, de ez állítólag nem tud tönkremenni. Még rá tudnám önteni egy tengelyre, de azt utánna valahogy esztergálni ( ? ) kellene... hm... miket ki nem találok.... Olyan, mintha a tusradírt akarnám esztergálni, vagy köszörülni. ( ? )

Le kell fagyasztani, akkor lehet esztergálni

Nem is rossz ötlet... keresek egy hűtőházat egy beépített esztergapaddal, meg egy eszkimóval, aki megcsinálja...

A hűtőház kevés, cseppfolyós nitrogénnel kell lefagyasztani a gumit, akkor lehet esztergálni, köszörülni. Lehet, hogy viccesnek hat, de nem annak szántam.

Beszéltem a Laczkogumival. Végül is tudnak ilyet csinálni, de csak 2...3 tized pontosságú lesz. Azt mondják, lehet köszörülni a keménygumit... most már csak azt kellene tudnom, hogy milyen pontosságúnak kell lennie egy ilyen görgőnek. Tized? Század?

Mindjárt nekiállok, bicskával kifaragom úgy kb-re, aztán befogom a fúrógépbe és ráeresztem a sikítót...

Egyáltalán, mivel lehet mérni a nyávogást, vagy a rumplit, amit a gumigörgő okozna, ha ütne?

Amit kitaláltam nagy hirtelen, az a spectrumanalizátor. Felveszek mondjuk 1 kHz-es jelet a szalagra és spectrumanalizátoron nézem a visszajövő jel összetevőit. Az 1 kHz frekvencia feletti jelek a torzításból származnak, azzal most nem kell foglalkozni. Viszont, ha vannak 13 Hz, meg azok egész számú többszörösei, azok a rumpliból származnak. Elvileg...

A hangtengely kb. 9 mm-es, 38 cm/s-os sebességnél 13 körül fog forogni másodpercenként. Ha van pl. egy benyomódás a gumigörgőn, akkor az generálni fog egy 13 Hz-es összetevőt a kimeneti jelben. Ha két benyomódás van, akkor lesz 26 Hz, stb. Aztán lehet, hogy inkább egy "folyamatos" sávot fogok látni az analizátoron az egészen alacsony frekvenciák környékén. Ha lesz egy kis időm, akkor megnézem az Akaimmal ezt a mérést... Kérdés, hogy milyen érték tekinthető jónak? Valójában mit jelent, hogy megadják egy magnónál, hogy a wow and flutter mondjuk 0.04%. Az aktuális szalagsebesség ennyit változhat? Hogyan lehet ezt átkonvertálni a szalagról lejövő jel amplitudójához? Ha pl 1V jön le, akkor ennek a 0,04%-a? Vagyis 400 mikrovolt. Ez kisebb mint -70 dB az 1 V-ra vonatkoztatva. Hm...ez nem sok... Persze ebbe már bele van mérve a hangtengely okozta problémák is.

Esetleg, van valami más ötletetek?

Odatettél egy nevető smájlit, ebből gondoltam... pedig jó vicc volt. De ha nem az, akkor hol tudnak ilyet csinálni?

Gondold át. A gumigörgőnek mi a feladata? A szalagtovábbítást mi végzi?

A gumigörgő. A jobboldali csévélőmotor csak feltekeri a szalagot, a baloldali meg annyi fékezést ad, hogy a szalag kellően ráfeszüljön a fejekre. De ettől még nem tudom megválaszolni a korábban leírt kérdéseimet.

Igen, de ugye a gumigörgő a hangtengelyhez csak egy ponton szorul. Tételezzük fel, hogy a gumigörgőn nincs drasztikus benyomódás, a felület szépen köszörült. Az az 1-2 tizedes dekoncentrálódás számít valamit?

Valószínű, számít. A gumigörgő mondjuk 1 kp erővel szorul neki a hangtengelynek. Ez az erő valamennyire függ a görgő átmérőjétől, tehát, ahol kisebb az átmérő, ott ez az erő kevesebb lesz. Ez még nem olyan nagy baj, a baj inkább az, hogy a hangtengelyre ható fékezőerő is pulzálni fog. Ez mindenképpen meg fog látszani valamennyire a fordulatszámban is, mert olyan gyorsra nem lehet megcsinálni a főmotor szabályozást, hogy ezt is kivédje. Persze, ezért ( is ) tesznek fel lendkereket a hangtengelyre, vagy ezért használnak külső forgórészes motort. A kérdés az, hogy ez az egész, a valóságban mennyire befolyásoja a nyávogást? Lehetséges, hogy az 1...2 tizedet meg sem lehet hallani.... de akkor azt is lehet mondani, hogy az sem baj, ha kicsit rücskösre sikerül a görgő felszíne... mondjuk ennek a szalag nem örülne, az sem bír ki mindent. Mert gyanítom, hogy házi körülmények között meg tudnám csinálni néhány tized pontosra.

Az is egy érdekes dolog, hogy az ML magnókban láttam olyan görgőket, amik vizszintes irányban rovátkoltak voltak. Miért? Mire jó az? Ebben a jelentéstárolóban az eredeti is ilyen.

Bár én némileg kívülálló vagyok itt, mert csak kazettás magnónál szerzett tapasztalataim vannak, de végül is a két technika ebben nem különbözik annyira egymástól - ezt a nyávogás dolgot kicsit félreértelmezed. Az a 0,04% nem azt jelenti, hogy a kimeneti feszültség hány %-a származik a nyávogásból... Tfh. veszel fel 1 kHz-es jelet a szalagra. Ha a magnó felvétel-lejátszásra vonatkozó nyávogása 0,04% (de ennyi úgysem lesz, inkább 0,2% körül szokott lenni szűrő nélkül, hacsak nem stúdiómagnó), akkor ezt visszajátszva 1000,4 és 999,6 Hz között fog folyamatosan változni a hallott hangmagasság. Ugyanis az a 0,04% az plusz-mínuszként értendő.
Van erre speciális műszer, ami rögtön százalékban írja ki az eredményt, ezekben többnyire működik egy ún. súlyozás, ami gyakorlatilag a kiugró rántásokat átlagolja (szabványosított karakterisztika szerint), és ezáltal szebb eredményt ad - többek között ezért az adatlapokon is így adják meg. Ha ilyened nincs, akkor akár számítógépre letölthető frekvenciamérő programmal (de azért egy folyamatosan mérő analóg frekvenciamérő még jobb lenne) mérhetsz frekvencia-ingadozást, amivel a lényeges hibákat kiszűrheted, viszont az ilyen gyári értékeket soha nem fogod tudni produkálni vele. Ugyanis ezzel csak súlyozatlanul tudsz mérni.
Végül egy saját tapasztalat arról, hogy szűrő nélkül mi számít jónak, bár mint mondtam, ez is csak kazettásnál mért érték, nagy orsós magnón mért adattal nem szolgálhatok. Van egy Akai HX-A301W kazettás magnóm (1986-os). Tavaly lecseréltem benne a gumi alkatrészeket (nyomógörgő, lapszíj, ékszíj, felcsévélő kuplung idlere), és kitisztítottam, beállítottam a kuplungot, kapott új motort (meg új, gyári típusú fejet is, de ez nyávogás szempontjából lényegtelen). A cél a gyári adatok elérése volt, amit átvitel terén modern szalagokra beállítva túl is teljesített. Ami a nyávogást illeti, csak a frekvenciamérős megoldást tudtam bevetni, amivel kb. 0,3%-os értéket mértem. Ez így elsőre nagyon soknak tűnik, de utánanéztem, annak idején a HiFi Magazinban megmérték szűrő nélkül is, nekik is hasonló értékek adódtak (lásd mellékelt táblázat, 'nyávogás lineárisan' sora. Utána a szűrővel mért érték az, ami megközelíti a gyári adatot.) És a lényeg: akármit veszek fel vele, nem hallom nyávogni. Legyen az lassú zongoraszóló, xilofon vagy valami erre hasonlóan érzékeny hangszer hangja. (Pedig, bár zenész nem vagyok, elég jól kihallom az ilyen hibát: egy másik magnót csak fülre, majd utána mérve kb. 0,5% pontossággal állítottam névleges sebességre.)
A gumigörgő ütését egyébként szintén nem egy pl. 13 Hz-es hangként fogod hallani, hanem az 1 kHz-es jel fog másodpercenként 13-at fel-le változni (itt már nem is annyira nyávogást, inkább remegést hallanál). A 13 Hz-es zaj, az inkább lemezjátszó dörzsáttételénél jelentkezhetne, dübörgésként, magnóban ilyen nincsen.

Szerintem nem szabad mindent elhinni, kivéve, ha magad méred, hiteles műszerrel. Nekem ugyan nincs Brüel & Kjaer műszerem, a nyávogást, torzításokat, frekvenciaátvitelt ilyenekkel(kellene) mérni. Sajnos nagyon drága.

Tudom, hogy az én mérésem korántsem volt tökéletes és hiteles. A HFM méréseinél meg nyilván nem voltam ott, de azért ők elég szigorúan vették az eredmények kiértékelését. Csak egy példának szántam, ahogyan nagyjából fel lehet deríteni a durva hibát. De legalábbis ebben a táblázatban látszik, mennyit ,,javít" a szűrő az értéken. De igazából, ha nem stúdiófelvételekhez kell, akkor úgyis csak az a lényeg, hogy szépen szóljon, ennek pedig az én gépem teljesen megfelel.

Persze, hogy az a lényeg, hogy jól szóljon. Nem bántani akartalak, csak tudd, hogy néha csalnak az értékeken, hogy jobbnak tűnjön. Egyfajta reklám volt ez. Például a Magnósok Évkönyvében az Orion SM 250-es deckre(az ugye kazettás) elég érdekes adatokat írtak, ami szerintem marhaság. Ha átalakítják, akkor esetleg megközelíti azokat az értékeket. Ez utóbbiról már hallottam.

A HiFi Magazinnak épp az volt az érdeme, hogy el lehetett hinni amit írt, nem a reklámot szolgálta, nem Magnósok évkönyve színvonal volt. Pl. volt is problémájuk a Jamo forgalmazójával, mert megírták a véleményüket. És a teszteket egy profi végezte, ha jól emlékszem Solymos Antal, valamilyen komoly laboratóriumi háttérrel. Vége is lett a gengszterváltás után, a reklám orientált világban nem tudtak megélni. Próbáltam utána még más magazinokat, csak abbahagytam, mert mindben csak kiváló, és még annál is kiválóbb készülékek voltak.

Ott is az általam emlegetett műszereket használták, ha jól tudom. Amúgy megértelek. Ma meg az a szokás, hogy fizetnek, ha minden jót mondasz egy készülékről. Legalábbis ez a benyomásom.

Talán rosszul fogalmaztam, de valójában a nyávogás keltette amplitudókat én a spectrumanalizátor által mért alacsonyfrekvenciás jelek amplitudójára értettem.

A visszajátszott jel frekvenciamérésével az a problémám, hogy nem sokat mond, ugyanis, az akkor lenne egy jól meghatározott érték, ha csak egy valamiből származna a nyávogás, pl. nagyon üt a hangtengely. A valóságban, - gondolom én - több tényezőtől függ a nyávogás és ennek az összességét lehet valahogy mérni. A frekvenciamérős módszer valószínű megadja a legnagyobb hiba által okozott frekvenciaváltozást, de ha vannak kisebb amplitudójú rezgések, remegések, akkor azt nem tudja kimutatni, hiszen, egy frekvenciamérő már alapban átlagértéket mér. ( számlál) Ezért gondoltam a spectrumanalizátorra, mert ott látom az összetevőket is. A kisebb amplitudójú rezgések, remegések egyfajta jitterként lesznek hallhatók, ami ugye szintén nem egy jó dolog.

Hát, itt is vannak eredménykihozó eszközök, vagyis szűrők. Ha ezt valaki nem tudja, akkor tényleg nagyon szép eredményeket láthat...

Igen, a 13 Hz-et valahogy meg kellett nevezni, nem jutott más az eszembe csak a rumpli... De a remegés nagyon jó kifejezés rá.

A méréseknek nem kell tökéletesnek, hitelesnek lenniük. A lényeg a tendenciában van, látható legyen, hogy melyik a jobb, melyik a gyengébb megoldás. Legyen valami metodika, amivel össze lehet hasonlítani a különböző megoldásokat. Egyébként meg ahogy mondod: jól szóljon.

Na igen, a frekvenciamérésből valóban nem derül ki, hogy mi okozza a hibát... De ellenőrizni lehet valamennyire, hogy a legutóbbi átalakítás hatására jobb vagy rosszabb lett a helyzet. Mármint, ha az átalakítással nem egy hiba kijavítása a cél, hanem a működőképes gyári készülék ,,tuningolása" - nyilván egy szétrohadt görgővel mérni nem mutat ki semmit, még egy nem tökéletes cseredarabbal szemben se.
Amúgy, ha a görgő üt, akkor bizonyos hangszerek hangja bizonytalanná, érdessé válik, ezt aránylag könnyű meghallani. Pl. azon a hangszeren, ami ennek a számnak az elején szólal meg, nagyon hallható. De persze ez megint nem az okot mutatja, mert ilyen hatást is okozhat más is, pl. rángató kuplung.

Nyilván nagyon pontosnak kell lennie a gumialkatrészeknek, és a Szpisti által ajánlott cég is segítség lehet. Én bevallom őszintén, amikor ilyen megoldás kellett, körülnéztem a fénymásoló és video piacon - mert ott is sok görgő van... Lézernyomtató, tintasugaras nyomtató görgőket is érdemes nézni. A lézernyomtatóké még strapabíróbb is, jobban bírja a szélsőségeket. Ha csak takarítani kell, akkor Isoprophyl alkohol, majd a felület jobb tapadásához a szintén fénymásolós protegum vegyszer is segíthet.

A gumigörgő szobahőmérsékleten is akár 1/100 mm. pontosságra köszörülhető. Egy olyan esztergályos kell hozzá, aki nagyon csekély (max. 2° kúposságú "tüskét" készít a tengely névl. átmérőjére-köszörült felülettel, erre felhúzva a görgőt, szupportköszörűvel, finom fogásokkal, -nagy ford.számon pörgetve a főorsót- biztos a siker(kipróbálva!)!

Hát, ezek a machanikus dolgok kimaradtak az életemből ( szupportköszörű? Mégcsak nem is hallottam róla... ), de legalább tudom, hogy nem egy ördöngősség megcsinálni. Köszönöm a hozzászólásodat!

sziasztok!
csatlakoznék a szalagosmagnót kedvelők táborához néhány kicsi és nagyobbacska magnóval . A hobbim a készülékek javítása, beállítása . Ehhez próbálok minél több szerszámot műszert kiegészítőt összegyűjteni .

Üdv!
Én inkább a mechanikát szoktam szerelni. Ahhoz elengedhetetlen szerszám egy zégerfogó, jó fogók és csavarhúzók. Elektronikával nem igen foglalkozok, de szerintem kell egy szkóp, egy jelgenerátor, csővoltmérő, stb..
S.B.

Zégerfogóból milyent ajánlasz?
Vettem cserélhetős fejűt de nem ér semmit , a márkásak meg nagyon drágák és legalább 3 féle kell .
Imbuszból Bondhus gyártásút vettem collosat és simát , ezek nagyon beváltak.
Elektronikához megvan szinte minden.

Érdemes a márkásat megvenni, sajnos tényleg nagyon drágák.

Még mindig olcsóbbak mint egy pár tönkretett pótolhatatlan vagy nehezen pótolható alkatrész.

Ha valakit érdekel, akkor van az aprod.hu-n 3 db Akai 4000D, együtt 30 rugóért. ( engem csak a fejek érdekelnének belőlük )

Nincs valakinek eladó jó állapotú negyedsávos felvevő és lejátszó feje Revox magnóhoz?