Folytatás:
A 6528 trióda most már meglenne, nézni kellene valami hálózati trafót, ami ennek a nagyteljesítményű csőnek a paramétereihez illeszteni lehet. A 6528 karakterisztikáit elemezve 200-220 voltos anódfesz és 60-65 ma áram mellett, használható lenne hálózati trafó, ami 220/12 voltos. Jó lenne, ha a szekundere szeparált tekercseket tartalmazna, mert azokat párhuzamosan kötve talán kisebb lenne a kimeneti ellenállás is...meg is találtam a kamrámban a korábban a rádióbörzén vásárolt Triad F-107Z trafókat, 115/230-as primerrel és 12/24 voltos szekunderrel (áttétel 19,2:1) A primer induktivitása 100 Hz-en 3,5 H volt, ami ugyan nem sok, de a meghajtó triódák viszont igen kis belsó ellenállásúak lesznek
Jött a következő lépés, a tápegység összehozása, ami nem kis probléma volt, mivel jó minőség volt a célja a projektnek. Csak csöves egyenírányítás jöhetett szóba, de a végtriódák munkaponti árama 260 ma volt, tehát egy GZ34 már kevés volt - duplázni kellett Ok, de mi lesz az anód és fűtéstáppal? Olyan hálózati trafót, amely ilyen kis feszültségű anódtápot, de ilyen nagyáramú fűtőtekercseket (5v/4A + 6,3v/10A) tartalmaz, az nem kapható sehol
Itt dőlt el, hogy külön anódtáp és külön fűtőtrafók lesznek, már csak össze kell vadászni őket....megtörtént ez is, Hammond anódtáp és két Triad fűtőtrafó került beépítésre.
Folyt. köv. TJ.

Idézet:
„egy hálózati trafónak a primer induktivitása a legalacsonyabb frekvenciákon nem sok”

Azért szeretném felhívni a figyelmedet az induktivitás nem frekvencia függő, a reaktancia (impedancia) viszont igen.

Igaz, elírtam, mivel a végtriódák szempontjából az alacsony frekvenciákon "látott" terhelő imedancia a lényeges.
TJ.

Ajjaj, probléma van.
Az anódköri impedancia alapvetően két dologból tevődik össze. Az egyik a kimenőtrafó primerköri induktivitásából származó impedancia az alsó határfrekvencián, ez a cső elsődleges munkaellenállása, másrészt a szekunder oldalról áttranszformált terhelés impedanciája. E kettőnek az eredője lesz a cső munkaellenállása.
Egy erősítő fokozat tervezésénél legalább két lépés szükséges, az egyik az egyenáramú (munkapont) beállítás, a másik a fokozat hangfrekvenciás helyettesítő képéből számolható.
(a szimulátorok csak a második lépéssel foglalkoznak, azzal is különböző részletességgel.

Mivel az áttranszformált szekunder oldali terhelés adott volt (8/16R), akkor csak a hálózati trafó alacsonyfrekvenciás primer impedanciája volt érdekes az én szempontomból. Ez meg megfelelt a mérések alapján, mert az átvitel 25 Hz-re adódott 1W/16R esetén.
TJ.

Folytatás:
A következő lépés a végtriódák meghajtása volt, itt is dolgozni kellett az elvek mentén, mivel az ellenütemű csöves erősítőknél a szimmetria fontos követemény. Tehát azért csak gyülekeztek az elvárások - no NFB + minél egyszerűbb + szimmetrikus kivitel
Az első driver verzióban a Bendix cég 6900 kettős triódái voltak, egy kisméretű 220/6 voltos hálózati trafóval, melynek a primer középleágazása volt a tápfeszen, és így ellenütemű fojtóként bekötve dolgozott munkaellenállásként. Előnyős volt a középleágazású (center tapped) fojtó, mert nagyobb kimenőjelet produkált a fokozat és a csőre is nagyobb anódfesz jut a kicsi belső DCR miatt...Később WE 417A triódákat raktam be, ezek a rendelkezésre álló kisebb anódfeszültséggel is jól teljesítettek. Az ellenütemű műkődéshez szükséges fázisfordítást a lehető legegyszerűbben oldottam meg - betartva a "no NFB" és a minimál koncepció kitűzőtt céljait. Az áramköri potival a kimeneti torzitást lehet minimalizálni, ez mutatja meg az elérhető szimmerikus működés határait. A THD tipikus értéke 1 kHz/1W/16R-nél 0,4-0,5% - leginkább a 6528 végtrióda két csőfél egyformasága számít kritikusnak ebben a kapcsolásban.
A csatolók elöször Sprague Vitamin Q 100nF-os kondik voltak, amiket később sikerült Jensen copper/paper in oil tipusúakra kicserélni.
Folyt. köv. TJ.

Folytatás:
Az elvek körbejárása után jöhetnek az anyagok és az alkatrészek - az elektroncsövek tipusait már leírtam (Western Electric 2x417A + Raytheon 6528 + 2×GZ34 Mullard). Elsőként a doboz lett meg (jávorfa), majd a szerelőlapot is kifűrészeltem egy nagyobb textilbakelit lapból (3mm) - azért nem használtam fémlemezt, mert azon nehezebb kézzel fúrni-faragni
A csőfoglalatok jobb minőségű bakelit darabok (utálom a zörgő porcelánokat), a potik CTS (USA) gyártmányok, a csatik WBT0730 + WBT0274 tipusok lettek. A hálózati aljzat/kapcsoló/biztosíték/szürőt a PC Conversion (USA) gyártotta, a biztosíték ezüstözött benne
Az anódtáptrafó Hammond 363CX, fűtőtrafók Triad F-32A x 2, középleágazásos fojtó 220/6v kisméretű hálózati trafó, kimenőtranszformátorok Triad F-107Z hálózati trafók.
A tápegységben Duelund + Allen Bradley, 6528 katódban Mills MRA12, 417A katódkörben és a rácsokon Shinkoh tantalum ellenállások vannak. Pufferkondik Black Gate VK 150uf/350v x 5 (bypass Jensen 1uf/100nF polystyrene), katódköri kondik az újabb verzióban Black Gate F jelűek. A csatolókondik Jensen copper/paper in oil 100nF/630v x 4 darab (bypass Jensen 1nF polystyrene). A vezeték VdH MCS1000 + MCS300, a vezetékezés dual monó, a két testvezeték megszakítás nélkül van szerelve!
Folyt, köv. TJ.

Mindenképpen elismerésre méltó az új erősítő, kíváncsiságból elkezdtem keresni az ebay-on a felírt alkatrészek árait.
Nem sorolom mind. Az elején a két kis csövecske átlagára 170 $. Idézem egy ismerősömet: Olyan csövekből kell építkezni, ami az utcasarkon is rádől az emberre...
Vagyis 2 cső az nem elég, ha nem 1-2 évben és zenehallgatásban gondolkodunk.
Arról annyit tudtam még meg, hogy a net összesen 3 helyen talált eladó példányt. (Valószínűleg a Titanic mélyén még lehet pár a többi hasonló kuriózum alkatrészhez hasonlóan)
Vagy várunk, amikor valaki hagyatékából a hozzá nem értő örökösök elokütyavetyélnek megint 2 db-ot 2-300$-ért.
A BG kondik darabja ca. 60 ezer Ft.
Az ellenállások se a 2-3Ftos példányok...
A drága kimenőkről annyit, Európában is van az egyik USA-beli gyártónak termékei, sőt vannak európai gyártmányok is olcsóbbért.
Az erősítő alkatrészek ára jóval felülmúlják azt a határt, amit a vakhittel építgető ember belefeccöl ebbe az érdekességbe.
Amikor alkatrészeket nézegetünk árait tekintve, ne felejtsük hozzáadni a forgalmi adó, vámot, szállítást!
Tehát le a kalappal, érdekes a kapcsolás és ennyi. jelentkezzenek az utánépítők, kíváncsi vagyok a véleményükre.
Viszont ezek a tengeren túliak kitaláltak egy olyan versenyt anno, hogy 300$-ba férjen bele egy kimondottan olcsó erősítő, elfogadható - sőt - paraméterekkel.
Na jó, az a kimenő náluk most nem pénz, itt majdnem a 3x-osa, de akkor is...
Kommerasz erősítő kis pénzért...
Szóval kíváncsi vagyok a Konstruktőr véleményére, mennyiért lehetne ezt a kis fura alkotást létrehozni, ha szépen megvesz minden alkatrészt a csodáló, mennyibe is lehetne?
Akkor még nem lehetünk biztosak benne, hogy jól bevált kapcsolás, alkatrészek - elérhető áron - nem hozna legalább ilyen jó eredményt.
A világhálón nézelődve: Ha ennyire jó és megfontolandó a hálózati trafót kimenőnek használni, hemzsegni kéne az ilyen irányú kiváló erősítők leírásainak.
Summázva: Nekem erről a munkáról a Kőleves c. mese jut eszembe.

Minden alkatrész tipus szerint fel van sorolva - ha érdekel a végösszeg akkor a beszerzési árakat keresd ki a neten és dolgozzál már Te is egy kicsit
A kapcsolás minimalista, nagyon kevés alkatrész van benne, szerintem aki akarja az lemodellezi valami jó kis tervező programmal,
Ami pedig a hálózati trafók felhasználását illeti csöves erősítőben - azért nem találsz ilyeneket, mert szerintem most van leközölve az első
TJ.

Első?
Az elektroncső.hu-n már régebben olvastam ott egyik cikkben, hogy a szerzője az erősítőjéhez kész hálózati trafót használt. Szerintem már elkéstél vele.

Push pull, szimmetrikus felépítésű és nincs benne semmilyen NFB?
TJ.

Ne hagyd magad. Én ugyan továbbra is a triódás SE-t fogom hallgatni, de ettől még szépen pakolom az írásaidat képekkel együtt a csöves könyvtáramba. A többi PP-s rajzot sem dobtam ki, pedig biztosan tudom, hogy olyat sem fogok már csinálni ebben az életben...

Szerintem PP kapcsolásokban még van potenciál, azért foglalkozom vele
Az itt éppen bemutatott erősítő is szerintem ezt a nézetemet igazolja, nincs itt semmi hókusz - pókusz (mindenféle lokális és globális visszacsatolás mankó gyanánt a kapcsolásban és benne lévő trafók is "mezeiek"
TJ.

Had ültessek bogarat a füledbe! Katódellenálló. Én 4 fajtát próbáltam ki magam ebben a pozícióban. Vishay Dale, Caddock, Mills MRA, Ohmite Audio Gold.

Ebben a minimalista no NFB PP erősítőben az ellenállások szerepe felértékelődik, mivel az anódkörben trafók vannak. Futottam néhány kört a katódellenállások cserélgetésével, de igazán nagy változásokat a katódhídegítő kondik jobb minőségűre cserélése hozta. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy a zenei jel az elektrolit kondenzátoron keresztűl jut el a testre, így annak a jobbra váltása igen feltünő javulást hoz a hangzásban.
A másik érdekes tapasztalatom a CRCRC szűrésű tápegység ellenállásaival kapcsolatos - ott nagy munkát végeztem mire eredményt kaptam
Nekem az jött ki, hogy a relative nagy áramokat vezető ellenállások nagyobb vezető keresztmetszete előnyösebb a jobb hang elérésében. A huzal és fém/szén/tantalum rétegellenállásoknál a tömör, minél nagyobb keresztmetszetű szénrúd ellenállások sokkal dinamikusabb és szebb hangot adtak. A dolog odáig fajult, hogy a végcsöveknek 10 W-os Duelund, a driver fokozatnak 3 darab 2 W-os Allen Bradley párhuzamosan kötve szállította az áramot..
TJ.

Azert egy vintage triad taptrafo nem épp a tucat kategoriaba tartozik.

Ha a Triad F-107Z-re gondolsz az a mai napig is kaphato par dolcsiert.

Utána néztem ennek az infónak, szerintem egy PPP (Parallel Push Pull) kapcsolásról lehet szó, amit pl. a Radio und Fernsehen 1957- es számában közöltek. Ezt a PPP kapcsolást gondolom nálunk is leközölte a Rádiótechnika című újság, és ez lehetett az infó eredeti forrása.
A probléma csak az, hogy a PPP kapcsolásnál a katódban van a kimenőtrafó, ami persze a kisimpedanciás katód meghajtás miatt lehet akár egy hálózati trafó is. Szerintem az általad emlitett esetben is erről lehet szó.
TJ.

Csak a pontossag kedveert, az egy EL84 PP volt
De mar tobben hasznaltak/hasznalnak kimenonek halotrafokat, termeszetesen mind szol valahogy, mint ahogy VFD-bol is lehet epiteni megszolalo erositot.

Kozben megtalaltam a linket a halotrafos EL84-hez.

Így igaz. Kérdéses, hogy hogy szól.

Megnéztem ezt a EL84 PP erősítő leírást és néhány észrevételem lenne:
- igaz, hogy hálózati trafó van benne kimenőként, de nem a 230 voltos primer tekercs van az anódkörben
- a két sorbakötött régi fűtőtekercs szekunderként rendesen növeli a kimenőimpedanciát
- az elvi kapcsolás szinvonala egy csöves néprádióéval vetekszik
- a felhasznált anyagok és a gyakorlati kivitelezés szintén az amatőr kategória alsó határán van
- ezt az igen "egyszerű" erősítőt viszont átlag feletti mennyiségű mérnöki számításokkal támogatták meg
Végül, de nem utolsó sorban - most érzem annak a döntésnek a hátrányát, hogy a megnyított HiFi elektroncsöves erősítők című topikomat megszüntették és ide beolvasztották...
Amennyiben ott lenne az erősítőm leírása és a róla szóló eszmecsere - oda soha sem merték volna példaként becitálni ezt az "egyszerü" csöves valamit...
TJ.

Ezzel mármint a külön Hifi csöves erősítő topik létjogosultságával én is maximálisan egyetértek! Nyugodtan elfért volna a kismillió másik mellett és így az ember tényleg csak azt olvasná amire ténylegesen kíváncsi nem a sok sallangot...
Kár érte...

Fuggetlenul attol, hogy a kapcsolas nem az en izlesemnek megfelelo en mindenkepp becsulom, hogy a szerzo komoly munkat olt a mukodes megertesebe, dokumentalasaba.
Vilagosan levezeti, hogy - bizonyos korlatok kozott - miert alkalmas az a trafo kimenonek (miert nem tekerte ujra), erthetoen megindokolva mindent. Nem allitja, hogy csillio dollaros erositot epitett a fiokbol elovett alkatreszekbol es azt is (mernokhoz meltoan) kulonosebb hezitalas nelkul elismeri hova es hogyan lehetne fejlodni.
Nagyon szimpatikus hozzaallas.

Igazad van.
Óriási(!) szellemi munkával létrehozott valamit, aminek az értéke minden szempont szerint gyakorlatilag nulla...
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy én lebecsülném az ilyen jellegű cikkeket - annak is megvan a létjogosultsága a megfelelő helyen. Te például idevalónak érzed - akkor itt jó helyen van...
TJ.

Igen, az a cikk idevalo, nagyon hasznos lehet ha valaki csoves erosito temakorben - kezdokent vagy ujrakezdokent - szeretne valamennyire kepbe kerulni.

Amennyiben a hasznosnak itélt információknál tartunk - a negatív példát sikerült mindenki okulására betenni.
Ami pedig az én álláspontomat illeti - azt a csöves erősítő építési módszert amelyet preferálok -, lényegesen újabbnak és követendőbbnek tartom mert sokkal magasabb elvi és gyakorlati tudást hoz.
- minimalista elvi tervezés
- minel jobb minőségű anyagok/alkatrészek felhasználása
- a technológia átgondoltsága és egyszerű kivitelezhetősége
Az ilyen modernebb és sehol sem tanított elvek mentén valóban lehet tovább tanulni és fejlődni...
TJ.

Egy olyan ember, aki most találja ki hogy kipróbálja milyen egy igazi csöves végfok hangja, megépítése, annak biztosan nagy segítség lesz.

Üdv! Szerintetek ez így megállja a helyét?

Folytatás:
A no NFB 6528 PP triódás megépítésével és a technológiájával foglalkoznék néhány gondolat erejéig. Mivel ez az erősítő a legmagasabb hangzási szint elérése céljából készült, ezért az annak megfelelő megoldások kerültek előtérbe a létrehozásánál:

- nem mágnesezhető anyagból készített doboz és szerelőlap
- a lehetőségek szerinti dual mono felépítés
- minimális vezetékezés, az alkatrészek "sajátlábas" technológiája (pontól-pontig), az anyagváltások elkerűlése
- az elektrolit kondenzátorok hő és rezgések elleni védelmének a megoldása
- a nagyáramú fűtőtrafó olyan elhelyezése, hogy a saját kivezetése direkt forrasztva legyen a csőfoglalatra
- a dual mono kivitel két testvezetékének megszakítás nélküli végigvezetése az erősítőn
- a bemeneti és kimenet csatlakozók olyan elhelyezése, amely a legközelebb van az áramköri pontjához
...És persze még számtalan apró dolog, amely igencsak tovább emeli a készülék hangzási szinvonalát
TJ.

Én hasonló áramkört dobtam már össze fejhalgató erősítőként, az szép hangot produkált. El lehet vele játszadozni. Ki kell próbálni pl. deszka modellen asztalon, aztán meglátod, hogy miként működik.