Oké, de ha nem ért az ember valamit, akkor a legnagyobb jóindulattal is helytelen választ kaphatsz. Nem a fogalmazással van baj, hanem úgy teszel, mintha egy titkos projekt lenne. Tartok tőle hogy feleslegesen. De akár hiszed akár nem a megértés fontos dolog. Ha az ember a teljes áramkört (legalább részletét) látja, akkor érthetőbb választ tud adni, és nem csak egy elméletit.

De ha a 4017 kimenetéről mennek a nyomógombok, amik "akárhová" továbbítják a jelet, akkor is van egy félreértés. Mert a 4017 amit Te ha igaz "forrásjelnek hívsz" L vagy H szintű jelet ad. Tehát nincs "lebegő állapot". A nem aktív kimenet, L szintű (GND) kimeneti jelet ad.

Én, ha ilyen helyzettel állnék szembe, akkor megfordítanám a működést. Vagy is a nyomógombbal a Led-et kapcsolnám, és ezzel a jellel kapcsolnék egy-egy analóg kapcsolót. A 4066-ban négy ilyen kapcsoló van. Ha megnyomod a nyomod a nyomógombot, akkor tápot ad a Led-nek és kapcsolja az analóg kapcsolót. Adott esetben optocsatoló, vagy akár egy mezei tranyó is használható, áramkör/tápfesz kialakítástól függően.

Nem olyan régen volt egy eset, amikor nem lehetett elmagyarázni valakinek, hogy ne a hogyan-t mondja, hanem hogy egy kicsit távolabbról nézve mit szeretne megvalósítani, mert egyrészt nagyjából érthetetlen volt, ahogy beszélt róla, másrészt általában már az elképzeléseket is debugolni kell, hogy mit hogyan érdemes vagy lehet megcsinálni. Utána érdemes csak egyáltalán elkezdeni beszélni a megvalósításról. Csak ő legalább nem rendezkedett ennyire. : -)

Engem a segítőkész szándék motivál, nem az hogy kioktassak bárkit is. Sajnos azt sokan nem értik meg hogy itt a szabatos fogalmazás a lényeg, mert különben csak elbeszélünk egymás mellett.
Azt pedig szokni/tanulni kell, ha az ember segítséget várna. De ha nem, hát nem, bennem ez sem okoz törést.

Ha jól értem a feladatot, nem a kapcsoló állapotát kelleni figyelni, hanem hogy melyik vonalon halad át éppen az adat, és abból tudni melyik van bekapcsolva. Annak megállapítása, hogy hol van épp jeltovábbítás, az jel paramétereitől függ.

Szerintem gondolj egy rádió gombsorra. Egyszerre csak az egyik lehet bekapcsolva, az a kérdés hogy melyik. Mivel a többi vonal is megy valahova, nem lehet rá tesztjelet küldeni.

Szerintem, elvileg.

Schrödinger macskája mikrokapcsolója.

"...van 10 mikrokapcsolóm. Ezek beállítás alapján 2 féle jelet továbbítanak (értelemszerűen nem egyszerre, vagy ezt, vagy azt), de lehet olyan eset is, hogy csak lebegnek, vagyis nincs továbbítandó jel rajtuk. Bármelyik kapcsoló megnyomásakor visszajelző ledet akarok felvillantani."

Ott a probléma, hogy a fenti szövegből ítélve akkor is fel kell villannia egy LED-nek egy gomb megnyomásakor (amíg le van nyomva), ha a gombon éppen semmilyen jel sincs (amúgy egyelőre a 12 V-os szintre sem működne úgy, ahogy megrajzoltad). Vagyis csak a nyomógombok állása számít a kijelzés szempontjából, semmi más.

Szóval szerintem egyelőre az a nyerő ötlet, hogy át kell tervezni az eredeti kapcsolást, hogy ne a nyomógombok kapcsoljanak közvetlenül. Relékkel pl. teljesen meg lehetne őrizni az eredeti működés paramétereit és egy kezdőnek sokkal könnyebb lenne megvalósítani, mint elektronikával. Azt persze nem értem, miért nyomógombok vannak használva, miért nem kapcsolók, de lehet olyan felhasználás, amihez csak pillanatnyi kapcsolat kell, amíg valaki nyomva tart egy gombot.

Szia, nekiálltam a rajznak hogy megépítsem, de feltűnt a sönt ellenállás, ami sorba van a motorral, és a 100Ren keresztül kapja a mínuszt..
Ez így biztos jó?

Hello! Az 100 millohm, vagy is 0,1 Ohm.

Tényleg, nem is figyeltem..
2W elég?

Ne haragudj, csak a tisztesség kedvéért.
A sönt (shunt) ellenállás az eszközzel (árammérő műszer, elektromos motor) párhuzamosan kapcsolt ellenállást jelent, nálad soros áramfigyelő ellenállás van, amelyen eső feszültség arányos a motorárammal. Ezt a feszültséget komparálva lehet korlátozni a motor áramát, illetve a motoráramon keresztül a motor fordulatszámát is.
Az áramfigyelő ellenállást azért kell kis értéken tartani, mert a rajta eső feszültség csökkanti a motorra jutó feszültséget, ezzel a motoráramot, és így jelentősen befolyásolja a motor fordulatszám nyomaték függését.
Régen, amikor nem voltak nagyteljesítményű elektronikai eszközök, a fordulatszám szabályozást úgy oldották meg, hogy az egyenáramú motor egyik tekercsével párhuzamosan kapcsoltak egy sönt elleállást, amivel csökkentették pl. a motor gerjesztését, amivel ugyan csökkent a nyomaték, de nőtt a fordulatszám. (pl. régi budapesti (most nosztalgia) villamosok)

P=I^2*R Vagy is 0,1Ω/2W kb 4A átlagáramra megfelelő. Az 1,6W-ot jelent, de nem érdemes a 2W-ig elmenni. Mert a hőmérséklet emelkedésével csökken a terhelhetősége. Az adatlap pedig feltételezi, hogy az ellenállás a "szabad levegőben áll".

Ha a kapcsolásból a voltmérőt ki akarom hagyni, kell valami változtatást csinálni a rajzban? Esetleg valamelyik ellenállást ki lehet hagyni..

Vagy az R5 lehet e 10K?

A voltmérő, csak a szimuláció miatt van a rajzon. Ki lehet hagyni, nem kell változtatni semmit.
Az R5 lehet 10k, akkor 4,8A-ig lehet beállítani a komparátort.

Bőven elég, köszi.

MPPT töltésvezérlő induktív tekercsének kiszámítása

Sziasztok!
Van ez a CN3795 MPPT töltésvezérlő, és elvileg gyárilag van hozzá egy 47uH induktív tekercs, de ha jól értem az adatlapon alacsonyabb áramterhelés esetén nagyobb induktivitást érdemes alkalmazni.
Na most ott van az adatlapján a képlet, de a 2-es matekommal, nagyon bizonytalan vagyok, hogy ezt a képletet egy excel táblázatban megfelelő helyességgel alkalmazni tudom, meg egyáltalán a kapott eredmény induktivitást vagy áramerősséget ad ki.
Szóval nagyon szájbarágósan/érthetően el tudja nekem valaki magyarázni, hogy kell azt a képletet értelmezni?

Dahlander motor működtetése 1 fázisról extrákkal

Sziasztok!
A következőkkel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:
Egy 3 fázisú villanymotort szeretnék 1 fázisú hálózatban működtetni, kondenzátor bekötésével.
A motor dahlander rendszerű, eredetileg 1,3 kW és 1,7 kW teljesítménnyel, 3,6 A és 4,2 A áramfelvétellel, kapcsolástól függően. A berendezésen (eszterga gép), amihez ez a motor tartozik, a főkapcsoló mellett van egy irányváltó kapcsoló 3 állással (előre, kikapcsolt, hátra) és egy pólusváltó kapcsoló (csillag - delta váltás a fordulatszám változtatás miatt) is. Hogyan, hova és mekkora kapacitású kondenzátort (vagy kondenzátorokat) kell ebben az esetben bekötnöm, ha a gép irányváltási és fordulatszám váltási képességét is szeretném megőrizni? (Az eredeti teljesítményről persze lemondok.)
Teljesen laikusként csak remélem, hogy lehetséges így meghekkelni szegény öreg jószágot.
Reménykedhetek egy kapcsolási rajzban?
Ha bármi további infó kellene a pontos válaszhoz, természetesen igyekszem beszerezni és megadni.

Előre is hálás köszönetem,
Adumble

Szerintem ezt nem fogod tudni használni 230 ról.
Vannak motorok amiknél fel van tüntetve 400/230V ezeket lehet tudtomal bekötni.

Ha ezt a motort egy fázisra kötöd nem marad elég teljesítménye a esztergáláshoz! Miért nem szerzel be egy 230V-ról működő frekiváltót? Azzal megoldható lenne az irányváltás is.

Nem. A csillag delta átkapcsolástól nem változik a fordulatszám, erre a megoldásra a nagyteljesítményű aszinkron motorok kíméletesebb indításához van szükség. Az aszinkron motoroknál használt kondenzátorokra sem a fordulatszám változtatására van szükség.
A megoldás, ahogy az előttem szóló is mondta, frekvencia váltó. Még így is lehetnek problémáid, hogy a motor 3×400 V helyett csak 3 ×240 V -ot kap, ez jelentős teljesítény csökkenést jelent.

A póluszám váltás is egyfajta csillag delta váltással történik, csak nem a klasszikus.
6 tekercs van, ezekből 2-2-2 sorban és deltába kötve az egyik fordulatszám. Az igy kapott 3 kivezetést egy csillagpontba kötve és a dupla tekercsek közepéről megtáplálva (kettős csilla) a másik fordulatszám.

Ez a motor mindkét fordulatszámhoz tartozó bekötés esetén 3x400V-ot igényel, csak olyan frekvenciaváltó használható, ami a 230V egy fázisról 3x400V előállítására képes. A legtöbb csak 3x230V-ot ad ki. Ezzel a motor teljesítménye pontosan harmada lenne az eredetinek névleges fordulatszámon, úgy nem használható.

Ez a képlet az áram hullámosságának maximumát adja meg. Ott van alatta hogy a változás maximum a töltőáram 0,3-szorosa legyen, vagyis meg kell határoznod milyen töltőáramra lesz limitálva az áramkör 0 és a 4A maximum között. Ich=3A-nál a dI=0,3x3A=0,9A, f=310kHz, Vbat=12v, Vpp=napelem=18,6V, ebből kijön hogy 15uH kell. 4A-nél 12uH, 2A-nél 23uH, 1A-nél 47uH.

Amúgy van ott egy másik képlet is amit teljesíteni kell az induktivitás minimális értékére vonatkozóan: L>5x(Vcc-Vbattery) [uH], ebből Vcc=18,6V, Vbatt=12V, minimum 33uH szükséges.

Minél nagyobb az induktivitás, annál kisebb lesz a hullámosság mert fenntartja az áramot, vagyis sok bajt nem tudsz ezekkel az értékekkel okozni. Gyakorlatilag a 47uH körüli érték a teljes tartományban elégséges.

Ez is ilyen IC-ből van, vagy hasonlóból és 1A töltőáramra 47uH induktivitás van benne.
1A MPPT

Ezek szerint megvetted mindkét panelt és tudsz mérést csinálni egyszerre két műszerrel, egymás mellett?
Érdekes lenne egy reális összehasonlító mérést csinálni: egy teljes napig regisztrálni kellene az összes megtermelt energiát ugyanott elhelyezve hajnaltól napnyugtáig, ugyanolyan terheléssel pl. ellenállás fűtéssel, vagy egy közös terhelésre dolgozva ha a töltők engedik, egy-egy sorba kötött DC Wh mérő meg összegezné az energiát. Így összességében benne lenne az is, ha valamelyik lényegesen jobb a változó környezeti viszonyok mellett, meg az is ami a direkt sugárzást hasznosítja jobban.

Ha egyikről a másikra teszed a terhelést vagy a műszert az még gyors átkapcsolási lehetőséggel is megtévesztő lehet, mert a szem nem elég érzékeny a besugárzás kicsi változásainak érzékelésre, de a műszeren egyből látod, hogy 100mA-t csökkent a töltőáram. A másik meg a terhelés, töltőből is kettő ugyanolyat kellene használni, vagy két azonos soros ellenálláson keresztül direktben egy lemerült akkura kötni, amivel a munkaponti feszültség alacsonyabb értékre lesz kényszerítve, de dolgozni fognak. A terhelés feszültsége is számít, ezt azzal lehetne kiküszöbölni ha mondjuk a két napelem és két különálló töltő egyetlen akkut tudna tölteni, akkor mindkettőre azonos hatással lesz. Ha nem megy direktben, akkor akár kimeneti diódákkal közösítve.

A feszültség csökkenése nem meglepő, mert a megadott Ump érték 25°C-ra vonatkozik. Ha kiszámolod 50-60°C-os napelem hőmérsékletre, akkor az pont 16-17V körül lesz, igaz ez a hőmérsékleti tényező a terheletlenre vonatkozik, de hasonlóan befolyásolja a munkapontit is.
Valamint a besugárzással nagy mértékben csökken az áram, de kicsi ráhatással van a kapocsfeszültségre is. Azaz ha nem tudtad éppen kivenni belőle a maximális teljesítmény, akkor szintén várható a kapocsfeszültség csökkenése.
A furcsa az ha ugyanekkor és ugyanígy vizsgálva a polit annak a felmelegedés hatására nem ilyen mértékű a feszültségcsökkenése, mert a hőmérsékleti tényezőkre mindkettő adatlapban ugyanaz szerepel.

Egyébként EZT A MODULT használom.
Ezen tudom állítani a kimeneti maximum feszültséget, és a bemenetit, vagyis az MPPT-t.
Bár épp ma mértem, kb. 1-1,5w veszteség van az áramkörön 13v kimenet, 17,2v bemenet mellett (ja várjál a bemenetre sorba kötöttem egy schottky 20A-es diódát, hogy a véletlen rövidzár védelem miatt, ezen 330mV esés vagyis kb. 0,5w veszteség van 1,5A mellett)
szóval kicsit, de érezhetően melegszik a tekercs, és azért gondoltam kísérletezés képpen gondoltam megváltoztatom, hátha tudok javítani a hatásfokon, de a levezetésed alapján ezek szerint sokra nem megyek főleg, hogy inkább a vezérlő chip melegszik.

Tavaly nyáron a 10w poly, pár hete meg a 20w mono-t vettem meg.
Krokodil csipeszekkel kötöttem mindent össze, így bármit, bárhogyan le tudok mérni, csak sok műszerem nincs hozzá, egy multiméter meg egy DSO138, és itt a vége. :/
Tetszik a mérési ötlet, de beszerezni a megfelelő mérő eszközöket önerőből nem tudom, ezeket is lényegében csak "ajándékba" kaptam.
A fentebb linkelt töltésvezérlőből most van még 2db tartalékom (tehát összesen 3), így külön-külön is be tudom állítani a panelekre.
Én eddig azt tapasztaltam, hogy bármilyen erősen vagy fátyolosan felhős az ég, vagy délelőtt a ház árnyékos oldalán a tiszta égre néz, minden esetben %-osan a mono nyert, ha meg süt a nap felmelegedve is, lehűlve túl is teljesít néha ilyen 110%-on, ugyan azon körülmények közt a poly közben jó ha 85-90%-on produkál, ja és a beesési szöget is (bár alaposan még nem vizsgáltam) de úgy néz ki ugyan olyan jól tolerálja mint a poly, szóval nem igazán találok negatívumot.
A feszültség különbségekre nem nagyon emlékszem, majd holnap újramérem, de emlékeim szerint a poly sokkal ingadozóbb melegedésre, mint a mono.
Minden esetre ha lehetőségem lenne sok műszerrel alaposan mérni egész nap, akár cikket is írhatok róla, de önerőből idén kétlem, hogy menni fog.