Neked valami nagyon beszorult az agyadba.
Párszor már leírtam, amikor ilyen hülyeségeket írogatsz, hogy soha nem digitalizáltam LP-ket.
De neked betudom a demenciádnak, hogy ezt képtelen vagy felfogni.

Emlékszem ezekre, bő 25éve a Technics csúcskategóriás elő-végfokaiba használták őket.
RF-árnyékolás rézhuzallal, tripla serleges mikrofónia csökkentéssel és a bambusz különlegességének ígéretével. Nem mágnesezhető rézcsavarok, akkus táplálás stb.
Ez volt a márka hattyúdala.
A Pioneer meg ekkortájt vásárolt fel egy egész pincegazdaságnyi wiskis hordót, amiből ugyanígy csinált brand-et a hangsugárzódobozainak gyártásakor.
A Hi-Fi utolsó nagy rúgásai.

No nem magában, hanem a konkurencia felvásárolta. Ott voltam a Westendbe az utolsó AZ-6-ot 100E-ért eladták karácsonykor, ami nálunk kapható volt.
És nemcsak az alkatrészek, hanem más praktikumok is jellemezték ezeket a készülékeket. Egyáltalán, ha szóba hoztad, hallottál a sor elejéről egyet is szólni?

A Technics nem lett felvásorolva, továbbra is a Panasonic (Matsushita) irányítása alatt áll. (Hogy ezeket a dolgokat te honnan veszed?) Egyszerűen mivel az eladások bezuhantak, leállt a fejlesztés, gyártás.
A SU-C3000 és SE-A3000 modellek voltak a prémium szegmens zárófejezetei, annak a nagy hagyományú Technics high-end korszaknak, mielőtt a 2000-es évek elején a Panasonic fokozatosan visszavonult ebből a termékcsoportból. 2014ben ugyan visszahozta a nevet a kis szériás prémium szegmensben, de igen alacsony példányszámban állít elő, ad el termékeket.
Az meg hogy ki hányadik sorban hallott vagy nem hallott valamikor valamit irreleváns.
Mintha csak az állapíthatná meg a tojásról hogy jó, vagy záp-e, aki tud tojni.

Értem, tehát nem volt ilyened, és csak a prospektusból mesélsz... Mint írtam már nem csak a prospektust láttam, hanem volt egy AZ6, és egy PS7-es párosom. Erősítőt meg sosem vettem. A vásárlásra is csak egy alkalmi gazdasági helyzet miatt volt szerencsém, és ezeket kipróbálni 1-2 évig.
Tetszett a visszafogott megjelenésük. Használni őket meg mesevilág volt a képességeik miatt. Minden gond nélkül lehetett minőségi felvételeket készíteni kazettára. A csúcskeresés az összes felvételre, a kiválasztottakra, és egyedileg is lehetséges volt a PS7-en. A többit elintézte az AZ6.
Érdekessége volt e készülékeknek, hogy a legjobb átvitelt a hozzájuk adott vékony kábelekkel adták.

Ha már érdekesség, tegnap olvastam a diyaudio-n: "A High End számomra egy olyan céget jelent, amely hype-ot árul süket öregembereknek, akiknek rengeteg pénzük van."

Ki mit olvas... Van aki a pornó után érdeklődik, van aki a pletyka-rovatott, és van akit a tudomány érdekel. Nincs ebben semmi kötelező. A probléma akkor lehet, ha valaki a nem megfelelő helyen keres szórakozást és ott akar meghatározó lenni.

Én és a Technics (ek)
Egyszer volt a kezem alatt új autó, meg élvonalbeli hangtechnika, mivel nem voltam soha módos. Persze, mint minden ez is relatív. Szóval anno nálam e készülékek mindig a saját dobozukban aludtak, nem az asztalon porolódtak, és érte őket egy lakótelepi lakás minden negatív háttere. Általában mindig akkor használtam őket, amikor a család már elpihent. Ha tél volt, először hajszárítóval felmelegítettem, hogy a lakás párája ne lepje be. És persze cérnakesztű nélkül nem fogtam meg soha. Azt nem tudnám megmondani, hogy mi volt előbb, hogy nem biztos, hogy együtt öregszünk meg és az értékmegóvás, vagy hogy egy ilyen készülék látványának nem jól áll a sok zsíros ujjlenyomat azt nem tudom. Az viszont biztos, hogy mindig egy új készülék látványa fogadott, amikor elővettem, és használat után mindig egy tiszta, puha ronggyal áttörölgettem.

Nekem vannak szövegértési (vagy inkább gondolat-értési) problémáim veled kapcsolatban. Kiemelnéd nekem azt a részletet a megszólalásodból, aminek akár a leghalványabb köze van bármihez, ami mások érdeklődésére is számot tarthat?
Más. Eddig bőszen, szinte már vérszomjasan azt hangoztattad, hogy a megjelenés, a küllem, a kinézet az teljesen lényegtelen. Itt meg kesztyűs kézzel veszed ki gyári dobozából a berendezést ha zenét akarsz hallgatni. Hogy van ez?

Itt most hadd védjem meg, mert a kettőnek nem sok köze van egymáshoz, azaz nem zárja ki egyik a másikat. És az újjal (tisztelet a kivételnek) szerintem mindenki úgy van, hogy kesztyűs kézzel bánik vele. Elszörnyülködve szoktam nézni a hirdetésekben hogy micsoda hatalmas karcolások vannak némely akár fiatal készüléken is, joggal merül fel a kérdés, hogy akkor azzal vajon hogyan bántak a gazdái? Meg olyan is van, ami akár 40 évesen is karcmentes, úgy néz ki mint az új.

És valóban az van itt is, mint a nőkkel is, csak a külső számít. Lehet a világ legjobb hangú erősítője is, ha egy fadobozba van összetákolva, senkit nem fog érdekelni a képek alapján.
Aztán van a másik véglet is, részben attól is High End a High End, amikor egy készülékházat egy hatalmas alutömbből marnak ki. Amikor először ilyet láttam, ha lett volna olyan és annyi hajam mint 17 éves koromban akkor megtéptem volna magam. Mert semmi nem indokol ilyet, se műszakilag se esztétikailag, csak a már említett hype, hogy lám, mi ilyet is tudunk, jó sok munkával jó sok pénzért (megjegyzem annyiért más is tud). És van aki a csodájára jár...
Legalább van benne anyag és munkaóra is bőven, nem mondhatja a vevő, hogy 2db LM3886-ért egy kis lemezdobozban akarnak tőle 20000 dodót kérni.

Amikor ezek 800-1,2millióért mentek idehaza a millennium utáni években, a Teréz körúti Hi-Fi barlangban is volt egy páros belőle. Ott egy elég gyengusz monitor hangsugárzópárt hajtottak velük, és húszonakárhányév távlatábol halvány lilám sincs, hogy milyennek hatott a hangzása. Annyira emlékszem, hogy piszok drágának, és nagyon exkluzívnak, minőségi kivitelnek véltem.
1évi keresetemet azért nem adtam volna érte. Azt tudom, hogy az utóbbi pár évben már bírtokomba, vagy gyűjtő ismerősöm birtokába kerültek régi, zászlóshajónak kikiáltott cuccok, de egyik sem okozott katarzist. A kazettás jószágokon meg csak mosolygok. Nosztalgiának jó, de hallgatni nem szeretem. Az egy letűnt világ. Valaha jó volt, (a vér drága, nehezen beszerezhető nagy-szalagosok kistesójaként) de mára túlhaladta a kor minden tekintetben. Persze a nosztalgikus szorzófaktor egyénenként változó, ezért biztos van akinél nem így van. Hát használja, füle rajta.

Egy vér drága nagy-szalagos tulajdonosaként állítom, hogy nem a hangzással van a baj, hanem azzal, hogy nem érdemes a szalaggal bajlódni. Értsd: nincs értelme műsort felvenni. Egyrészt nincs olyan műsor amit szívesen hallgatnék, másrészt a rádiók agyonmódosított audiót sugároznak, harmadrészt már a barátaim sem zenét másolgatni jönnek mint régen, és végül minden kedvencemet meg tudom hallgatni más, esetenként jobb forrásból is. A szalagos hangrögzítésnek már csak a nosztalgiafaktor maradt, az viszont átütő erővel.

Egyetértek! A kazettások műsorszünetekben hallható szalagzajától a plafonra másztam. A zajcsökkentők hatása az élményre, meg egy borzalom. El is adtam a TCK 808 ES-t. Nem beszélve a komfort tényezőkről. A szalagos 909-es PIO nagyságrendekkel jobb hang, de az is csak nosztalgiafaktor.

Egyeztettem az Elektrisszel. Szó sem volt lekezelésről, nagyon korrektek voltak most is.
A felsorolt kritériumok mindegyikét vállalják, kivéve a külső lemezelést (illetve te nem említettél alulgerjesztést, amit a hifisták szoktak kérni).
A képeiden lévő trafókat állítólag nem a letkésiek készítették, hanem egy Lengyel cég.
Az Elektrisz álláspontja szerint a trafó külsejére is kerülhet a pirmer-szekunder közé is betehető rézszalagos árnyékoló réteg. Ezt szokták kérni tőlük, és gond nélkül el is készítik. Igény esetén acélserlegbe is beteszik a trafót, sőt ebbe külön kérésre tesznek néhány menet trafólemez bélést is.
Végül ha valaki kéri, akkor a trafó mellé adnak külön néhány menetnyi trafólemezt, amit saját kivitelezésben rá lehet applikálni, de ennek indokoltságát vitatják.

Nem állítottam, hogy a képeken szereplő toroidokat a letkésiek készítették. Ezt nem is lenne érdemes, hiszen a fotókon láthatóak a cimkék. Azt állítottam, hogy ők szó nélkül vállalták a lemezes árnyékolást.
Azt sem állítottam, hogy az Elektris nem vállalja a fólia árnyékolást. Ilyet nem is állíthatok, hiszen rajta van az árlistájukon, mint extra. (+20% felár)
Azt állítottam, hogy nem csinálnak mágneses árnyékolást a palástra tekercselt trafólemezből. Ezt te is alátámasztottad, hiszen az acélserleget ajánlották helyette, esetleg kombinálva. (+80% felár)
Az alágerjesztést (Elektris-es zsargonban lágyítást) nem említettem, hiszen vajmi kevés köze az árnyékolásokhoz.

Nem volt bennem kötekedő szándék. Megkérdeztem, és elmondtam mit válaszoltak.
Nem akarlak semmire rábeszélni, ha megtaláltad a megfelelő trafógyártót, akkor velük kell dolgoztatni.
Az alulgerjesztésnek nem az árnyékoláshoz van köze, hanem szerintem hiányzik az "audió-trafó" egyediségeinek a listájából (amit felsoroltál). Megjegyzem, az Elektriszes trafók a maximálisan megengedett hálózati feszültségnél alapkivitelben sem telítődnek.

És el is jutunk egy olyan toroidhoz, ami ugyanazt tudja mint egy EI vagy M magos trafó csak úgy ötszörös áron, és nem készíthető el házilag velük ellentétben.

Nem nektek kellene szürkével írni ebben a témába, hanem a trafósoknak.
A mai világban arra tendáltatják az embereket, hogy mint a kerge kecske, mindenen átrohanjanak, a részleteket átugorják, és úgy megy el az élet felettük, hogy nem éltek emberhez méltó életet. Pedig a lényeg bizony sokszor a részletekben van. A Technics-nek az ár-érték aránya volt kiváló. Megnéztem szamóca TCK 808 ES-ét, gyönyörű darabnak vélem. Ilyenre sosem lett volna pénzem. Visszaemlékezve, én nem emlékszem otromba zajra. Először is magától beállította az előmágnesezést, és a szünetekben, már nem emlékszem, de lehetett süketíteni, szóval szépen követték egymást a zeneszámok, "melléktermék" nélkül. Én úgy emlékszem csak a CD-játszót hallgattam direktbe. Kazettára vagy másnak, vagy magamnak a Sony walkmen-emhez készítettem hanganyagot. Ez egy különleges darab volt. Amikor bekerült az országba nem fogyott, mivel nem volt fényes, hanem egy bordázott szappantartónak nézett ki. Már nem tudom 15000-ről mennyire értékelték le, hogy elvigyék, de jelentős volt az árkülönbség. Akkoriban ez egy csúcstermék volt. Fülvédő szinthatárolóval, normaváltókkal, stb, és pompásan hordozható volt akár zsebben, táskában, és nem látszott meg rajta a karc. És a hangja minőségben illett a Technicshez. Nagyon jó minőségi útitárs volt akkoriban.

Annyiban érint engem is ez a trafós téma, hogy most rendeltem a gyöngyösiektől két 630VA-es trafót (a napokban már mutattam róla képeket (félig-meddig) beépítve is).

Szokásomtól eltérően most nem kapkodtam annyira, kicsit mértem is. Elővettem a gubanc-buffert és újra megnéztem a négyszögjel átvitelét. A 10R/220nF a fázisjavítótag a kimenetén, tehát mondhatjuk, hogy ez a terheletlen mérésnek számít. A CEM1 nyákkal ugyanezt az átvitelt mértem. Kicsit kisebb jelemelkedési sebesség: 120ns, de a jelalak teljesen ugyanaz. Nem is folynék bele a részletekbe, mérve jelentéktelen különbség van az eddigi változatokhoz képest... talán a zajt kivéve. Azt nem tudom szkóppal megmérni, mert 1mV/osztásnál csak a szkóp zaját látom.
Az én végfokomban BEAG trafó van (a szekunder csúszósarus kivetelű), nagyobb a nyugalmi árama, más a hűtőborda és mezei másfeles vezetéken folyik az áram a pufferektől a végfok panelig. Más különbség nincs az enyém és a No.:1 változat között. Mindegyik deszkán van még.

Ma behoztam meghallgatni. Meghallgattam két számot a szokásos demó lemezemről és belehallgattam még háromba fél-fél percet. Aztán mondtam az asszonynak, ha ezt most nem viszem vissza gyorsan a műhelybe, akkor a miénkével nem fogunk tudni tovább együtt élni. Ki is vittem. De ez negyedóra olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy mégis visszahoztam és órákig hallgattuk. Az a nyugalom, az tisztaság ami ebből árad... és még mindig vannak új hangok ezerszer végig hallgatott számokban. Nagyjából annyit javult a hangkép, mint a pufferek cseréjétől. Ge Lee-nek üzenem, hogy ötszörös árért ötszörös hangot kapunk és ezt a "hangot" nem fogja rátekerni egy EI magra sem (szerintem).
Tehát magamnak is rendelni kell egy ilyen trafót. Ötödjére fogom ízekre ezt a végfokot. És lehet, nem ez lesz az utolsó.

Az EI sem olcsóbb már, ha minőségi. Az otthon tekert az olcsó...

Ilyet nem csak magam nem tapasztaltam, de sehol senkitől még nem is olvastam, gondolom, nem véletlenül. Inkább valami olyan van, hogy tízszeres árért kapunk 0,5%-kal jobb hangot, százszoros árért meg mondjuk 5%-kal jobbat. Vagy nem... Ha az lenne a jó hang titka, hogy a 20W-os erősítőbe 600VA-es toroid kell, arra azért az elmúlt 40 évben páran már rájöttek volna.
A nagy High End vasakban nem azért van az 1kW-os toroid mert attól majd 5W-on jobban fog szólni, hanem azért, mert azoknak nem csak 5W-on hanem 200W-on is ugyanolyan jól kell(ene) szólni.
Én ezt régen néhány vacak erősítővel már eljátszottam. Nyilván, a nagyobb táppal sokkal jobb lesz egy erősítő nagy kivezérlésen, mert lesz a tápban tartalék, de én úgy vettem észre pl. az elkók esetén, hogy a sok pufferrel nő ugyan az erő, de ezzel vele jár az is, hogy egyre érdesebbé válik az eredő hangkép. Valami gyári végfok volt, nem emlékszem, gyárilag 2db 6800µF volt benne, elkezdtem velük párhuzamosan pakolgatni 4700µF-okat és nem voltam tőle elragadtatva, úgyhogy ki is szedtem.
De rég volt, majd most újra ki fogom próbálni, az a pár ezer Ft nem vág földhöz, van itthon egy 500-as toroidom, fogok csinálni egy durván túlméretezett tápot ennek a 610-nek és meg fogom hallgatni hogy mi változik a hangjában tőle 10W-os zene esetén. Nagy összegbe mernék előre fogadni, hogy semmi.
Egyébként, az EI magra ugyanúgy rá tudsz tekerni akármit, csak méretben háromszor akkora lesz, súlyban meg a duplája, ezért megy ki a divatból manapság amikor mindent (is) miniatürizálni kell. A 610 gyári trafójának primerje 13Ω a toroidé meg 2Ω. Nem véletlenül tud utóbbi jó nagy töltőimpulzusokat nyomkodni az elkókba, amik aztán vagy jobbá teszik a hangot vagy ellenkezőleg.

Ha veszel 1db-ot az lehet, hogy nem sokkal lesz olcsóbb, de pl. tömeggyártásban elég nagy különbség van. Ha veszel Kínából 1 tonna trafólemezt, pontosan nem emlékszem, de ilyen 150-200Ft-ra jön ki egy trafóra való. És szinte ugyanilyen árban van a szemcseorientált is, ami már csövesbe kimenőnek is jó. Egy csupasz toroid magért meg lassan 10 ezret kérnek (megkérdeztem). Ezért vettem annak idején fillérekért használt toroidokat, mert a magja nagyon jó, a primer is rajta van csak impregnálni kell, szekundert meg olyat rakatsz rá amilyet akarsz, meg úgy árnyékolod stb. ahogy szeretnéd.

Ez pl. a képen valami 3500Ft volt így ahogy van ha jól emlékszem.

Mutatok néhány mérést.
- Nyitott bemenetnél az a néhány tized mV brumm sincs ott a kimeneten ha nem kalimpálok a fotózás miatt a végfok panelek fölött a telefonnal.
- A pufferkondin akkora feszültség esik amekkorának esnie kell ekkora kimenő áramnál egy 33mF-os kondin. Ez ilyen.
- A passzív 23,4V-os stabilizátor tápelnyomása javult, úgy 6-10dB-lel az előző változathoz képest, a rövidebb tápvezeték miatt.
- A 680R/100µF RC tag a kaszkód emitterkövető tápját szűri. A szimulátor szerint ennek a fokozatnak 140 dB a tápelnyomása. Szerintem felesleges egy RC tagnál jobban elbonyolítani a tápszűrést. Ide tettem be a 100µF-os polimer kondit (és ki fogom cserélni az összes tápszűrő kondit polimerekre a stabokban).
- Szinusszal, 10kHz-en mérve 103dB a tápelnyomása a 23,4V-os stabnak. 1kHz-en nem tudom megmérni szkóppal.
- Négyszöggel mérve látható néhány mV-nyi tüske a stab kimenetén, de nincs semmi berezgés a kimeneti jelen és ez a fontosabb.

Lassan négy hónapja "küzdök" ezzel a végfokkal, de élvezem. Mint már említettem, ez a három példány ha elkészül, nem építek többet belőle senkinek, semennyiért. Emiatt aztán teljesen mindegy milyen hangja van, ennek a kérdésnek még elvi jelentősége sincs. Saját szubjektív véleményem szerint ez az a végfok amiből az jön ki ami belemegy. Nem tesz hozzá a zenéhez és nem vesz el belőle. És ez nem műfajfüggő. A Neoton ugyanolyan jól szól vele, mint a Carmina Burana. De mégis van tanulsága a dolognak szerintem. Jó tápegység kell, jó nyákterv, jó kapcsolás, jó felépítés, jó vezetékezés, átgondold konstrukció... és ez így együtt meghozza a gyümölcsét. De mindig érnek meglepetések, mint pl. most. Amikor már azt gondolom, hogy ennél jobban nem tud végfok szólni - csak trafót kell cserélni - és még mindig tud. És tudom, hogy valószínűleg vannak ennél még sokkal jobb hangú erősítők is, mert minden jónál van még jobb.

Ebben a témában ez elvitathatatlan!

Azt azért vedd figyelembe, hogy saját célra 1-2db trafónál többet nemigen szoktunk rendelni...

Imádom ezt a tipikusan magyar hozzáállást. hogy ne fizessük meg a másik munkáját mert minden ingyen kell, vagy ennél is olcsóbban. Az ötödik esztergályos aki évek óta méretre esztergálja nekem a vázakat, de az első aki pontosan tud dolgozni. Összefogatom három csavarral a keretet és negyedik csavart csak bele kell ejteni a lyukba, mert minden szög derék. A lézerrel vágott lemez beleesik a fakeretbe, mert minden tized milliméterre pontos. Neki mindig kétszer annyit szoktam fizetni, mint amennyit kér, mert becsülöm a munkáját.
A gyöngyösiek precizitását szintén becsülöm és örülök, hogy van egy korrekt trafó tekercselő cég ebben az országban. A BEAG trafón nincs két egyforma szekunder feszültség a négyből, a gyöngyösiek trafóján tized Voltra azonosak és emellett tökéletesen zajtalan a trafójuk. És meg akarom fizetni a munkájukat, mert különben csőbe mennének. De te csak tekergess otthon magadnak trafókat és aztán bátran vond le a következtetéseid, hogy ez a kapcsolás is szar, meg az kapcsolás is.... pedig hát semmi nem tettem meg annak érdekében, hogy jól szóljon csak azt hiszem, hogy de. Az erősítők nem így működnek. Sz@rból nem lehet várat építeni.

Erről két dolog, sok érdeklődő van a témák után, de senki nem veszi szíveseni, hogyha hozzászól, egyesek abban lelik örömüket, hogy véleményezgetik sértő módon, és ezt viccesnek találják.
A másik, a túlméretezett trafó szerintem akkor lehet hatásosabb, ha két végfok csüng rajta, és csökken az egymásra hatás.

Én meg ezt a tipikusan sznob hozzáállást imádom, hogy szórjuk a pénzt ha van értelme ha nincs, mert én ha itthon aranyból tekerem a trafómat, az akkor se lehet olyan mint amit gyöngyösön tekernek, mert nem és kész. Náluk a fizika (is) másként működik.
Ne a Beag vackait hozd fel példának amiből sosem volt két egyforma. Következtetéseket tapasztalatokból lehet levonni, az nekem nem tapasztalat ha valaki megcsinál valamit helyettem, pláne mondjuk tízszeres áron. A tapasztalat az, ha magam csinálom. Mint a csöves meghajtásokat amikkel napokat töltöttem el, és arra jöttem rá, hogy tényleg úgy lehet ahogy a diyaudio-n is írták hogy sok a süket, mert hiába van akármilyen kapcsolás, ha a végcső nincs katódkövetővel hajtva (és általában nincs) akkor a végeredmény (hangja) pont olyan ami miatt sokan nem hallgatnának csövest, puha, gyenge, lagymatag, olyan igazi csöves hang.
Ezt a hozzászólásomat most mentsd el magadnak, és majd vedd elő egy-másfél év múlva, amikor jön majd a következő végfokod ami a mocsárba fogja dalolni ezt a mostani minden eddiginél jobbat is. De abba legalább 2kVA-es toroidot vegyél, azzal kezdd, az a minimum, anélkül soha nem lesz jó...
Jut eszembe, én már hajtottam nem egyszer labortápról is végfokot, majd írd meg ha kipróbáltad, meg azt is hogy mit hallottál. Azt is szeretem, amikor ezt a kifejezést kényed kedved szerint használod, pl. ellenállásnál (ócska yageo) nem igaz, trafónál nagyon is, szóval akkor igaz a mondás amikor én úgy akarom. Az igazság is az, amit én annak hívok. Nem vettél még egyetlen drága ellenállást sem soha (én igen), mert próba nélkül is tudni véled (azaz hiszed) hogy attól nem lesz semmi sem jobb. Bezzeg a gyöngyösi toroidtól...