Én nem tudom kiszámítani, de majd Ti. Szóval régebben gyakrabban, ma már ritkábban használok reléket. Van, ahol már 24 éve működött, 50-60 mA DC-t kapcsolt valami kis nyákos relé, a nagyobb mágneskapcsolók is előbb elkoptak, mint az őket kapcsoló kis nyákrelék. Utóbbiból nem is találkoztam, ami elkopott, napi néhány száz kapcsolással. A higany nedvesítésűből is van pár db-om, azokat meg el se tudom képzelni miért és mikor mennének tönkre ilyen, hangerősítőkben, hangerő kapcsolgatásnál, igénybevételnél. A 2. kép higanyos relé, terheléssel kapcsolva.

Ismerős, volt is ilyen oszcillátorom. Meg izzólámpás is, de az már nem ide tartozik.
Szépen látszik, mennyit jelent ha szimmetrikusan van vezérelve.
El lehet merülni ebben a kapcsolgatós részletben, mert ez sem annyira egyszerű. Egy kapcsolónak, jelen esetben relé, vagy jfet, mosfet, vagy urambocsá' LDR vannak határadatai. Jelen estben a nyitott kontaktus és a zárt kontaktus ellenállásának arányát figyelembe véve a relé a legjobb választás. Legrosszabb az LDR, de nem biztos hogy dobnám őket. Lassúak, nagy a hőfokfüggésük, nagy a szórásuk, ezért hasonlóképpen a jfetekhez, senkinek nem ajánlom hogy utánépítsen bármit is ilyen áramkörből. Főleg nem hangerő szabályzót. Bár talán bemenet választóhoz éppen ideális lehetne, mivel lágyan kapcsol. Az, hogy mennyire szól bele a hangképbe, azt nem tudom, Éppen fut egy projekt, ahol kell néhány együttfutó példány. Ezres tételből válogatok most csoportokat, de nagyon nem egyszerű. Még a fény hullámhosszától függően is változik minden. 550nm-en van az érzékenységi csúcs, ez zöldessárga fény. A gyári zöld led túl zöld, ezért inkább sárgát használok, mert ott harmad akkora áramnál mérem ugyanazt az ellenállás értéket. Már vannak 5%-on belüli párjaim, amik 100uA és 10mA közötti led áram között együtt futnak. Egy ledhez 2 darab LDR kapcsolódik, mert kénytelen vagyok monitorozni, mert még a teliholdra is változnak. Ez is hangerő projekt, de mivel nem fogom tudni lefedni 2 darab LDR-el az egész tartományt, 10 vagy 20dB-es osztókhoz kell rendelni őket. Így csak 1/10 arányú átfogást kell tudniuk.
Ami még kérdéses: Sehol nem találtam egy LDR-es osztóról olyan mérést, ahol a torzítást mérték volna. Az én hangkártyám 106dB dinamikatartománnyal rendelkezik, szoftveres mérést ezen belül tudok futtatni.
Szerintem elég is lesz mára, kilépek.

Orom élettartam: 20M kapcsolás.
20 évre tervezzük akkor az 630720000 másodperc
Ebből következik, hogy az elvárt élettartam akkor teljesülhet, ha átlagosan 31,5 másodpercenkét kapcsoljuk a relét. Mivel nem tekergetjük folyamatosan a hangerőt, ezért ez kb reális is lehet.

Olyan alkalmazásban ahol ennél többször kapcsol a relé ott arányosan csökken a várható élettartam. Mindkét relé esetén az látszik az adatlapról, hogy ha számottevő teljesítményt kapcsol a relé, akkor drasztikusan csökken az élettartama, a kisjelű alkalmazáshoz képest.

A higanyos relé kisjelű alkalmazásban szinte örökké tart (számszerűen 500x-os élettartam), tehát ha másodpercenként kapcsol egyet, akkor kb. 317év a várható élettartama. Legalábbis akkor ha nem számoltam el valamit

A Topping Pre90 és A70Pro előerősítőkben az alábbi relés hangerőszabályzó van, Omron G6K-2P-Y arany ötvözet kontaktusos relékkel ( élettartam: mechanikus min. 50Mio, elektromos: min. 100e a megadott terheléssel, a gyakorlatban jóval a ez alatt dolgozik )
8 relés osztó, inteligens vezérléssel. Az olcsó enkóder is örök életű, mert senki nem tekergeti, hiszen a távirányítóval, egy fel-egy le gombbal tökéletesen -változó sebességgel - szabályozható a hangerő. 100dB átfogás, és 0,5dB lépések, mégis pillanatok alatt be lehet állítani a kívánt szintet....
Nincs semmilyen kapcsolási zaj, ingadozás, hiba...tökéletes...minden szempontból
( nyilván a vezérlésen kívül biztosítani kell a megfelelő lezáró impedanciákat, és különösen a DC áramok eliminálását. az ellenállások típusával változtatható a hangzás karaktere szükség/ízlés szerint.. )

Írhattad volna ezt a hozzászólást előbb is, akkor vettem volna abból a reléből is egyet és belenéztem volna, mert hogy az az adatlapi ezüst-arany ötvözet mit takar azt nem tudni. Erről a power reléről amit most vettem már tudom, az van amit az adatlap ír, be van vonva a pogácsa arannyal, a lába meg réz. Ennél jobbat nem nagyon tudok elképzelni jelútba.
Ebből hangszóróvédő koppanásgátló lenne, de nem hiszem hogy meg tud szakítani 40V-on 5-6A-t de majd megnézzük. Egyáltalán nincs DC-re specifikálva, de amik vannak azok is csak 30V-ig.

Az az online osztó számolóka meg nagyon jó, pár kattintással bármekkora osztót meg lehet vele csinálni pillanatok alatt, és egy kattintással lehet váltani a fix Rbe vagy a fix Rki között. Szerintem az 1dB-es lépésköz is untig elég.

Persze szép és jó ez az online kalkulátor, de nagy kérdés nyitott marad. Binárisan léptetett osztó esetében ha mondjuk 00111111-ről váltunk 01000000-ra, esetleg vissza, akkor a reléket egyszerre kapcsoljuk át, vagy valami algoritmus alapján történjen az időzítés. Elsőre azt gondoltam, hogy a normál BBM (brek before make) relék helyett ha MBB (make before break) reléket használnánk, akkor minden szép lenne. De sajnos nem. A Gray kód is tetszett, de az csak elméleti matematikában működik. Nem sikerült semmilyen kapcsolást kitalálnom, ahol csak egyetlen tagot kell megváltoztatni. Vagyis igen, de az a tag nem lehet állandó. Szóval nyolc biten nem sikerült létrehoznom egyetlen olyan osztót sem, ami biztosan csak egy lépésnyit változik ha léptetjük.
Azért írtam hogy nem sikerült és nem azt hogy nincs, mert lehet hogy valakinek lesz egy jó ötlete.
Az eddigi legkorrektebb megoldást valamelyik High End gyártó produkálta, ott hangerő változtatás közben analógra kapcsolt, majd gyorsan átpörgette a reléket, majd visszaváltott a relésre. Ez tetszik, de senki nem akarta még lekoppintani.

Az az oldal sokkal-sokkal több, mint egy kalkulátor...pl.:
"The issue that turning the volume created audible spikes in the audio output did bother me for many years in my different relay-attenuator designs. This RelaiXed2 is the first design in which this issue is properly handled (as far as I see now), I think it is even the first design EVER made to tackle this. Therefor a section here on that topic."
https://docs.google.com/document/d/1qPDSK1YfCo7eXe1PQdgsoGUNzF8D04y...ab=t.0
http://www.vaneijndhoven.net/jos/relaixed2/

Én nem akarom megnézni a relé pogácsákat, mire lenne az jó?
Az említett előerősítőket a saját körülményeim között meg tudtam hallgatni, kiismerni - valamelyest - a hangzásukat, a működésüket. Ezek alapján nem gondolnám, hogy a hangerőszabályzó részük bármilyen kvalitású készülék, bármilyen audiofil/highend hangzás előállításának az útjába állna...

Jelenleg is hasonló, relés hangerőszabályzós előerősítőt használok, sőt régebben R2R elvű relés hangerőszabályzót használtam.
Viszont akár kék Alps potméterrel is épülnek felső kategóriás készülékek...inkább a belső szinergia a lényeg...

Ezen már törpöltünk valamikor régen, de én nem jutottam vele semmire. Most újra kedvem támadt hozzá. Tény. hogy nem egyszerű, de mégis a lehető legegyszerűbbre kellene kitalálni.
Most próbálom összeszedni a gondolataimat. Először is a működés feltételeit kellene tisztázni.
Jó lenne ehhez valami blokkvázlatot rajzolni... de most csak így fejben arról ami eddig eszembe jutott...
Megnehezíti a dolgot... vagyis nem. Abból kell kiindulni, hogy például én (mivel nagyjából ismerem az összes CD lemezem felvételi szintjét) akkor állítom be a hangerőt mielőtt elindítom a lemezt. Tehát amikor még meg sem szólalt. A szabályzónak fogalma sincs hová kellene beállnia.
Ilyenkor - ha nincs bemeneti jel - alapból a potin keresztül kell megszólalnia az erősítőnek.

Tehát kell egy összehasonlító áramkör ami négy dolgot figyel:
1. Az analóg kimeneten (a poti csúszkáján) kisebb a jel, mint az osztó kimenetén
2. Nagyobb a jel
3. Egyenlő a jel
4. Nem tudja mekkora. (Ha jelet kap akkor fogja megtudni.)

Az első három állapot "egyszerű" mert addig tekergeti az osztót valamilyen elektronika amíg az egyenlőség feltétele nem teljesül.
A negyedik állapot is egyszerű, mert addig a poti van a jelútban amíg nem érzékel bemeneti jelet.
De itt rögtön felmerül az a probléma, hogy mi történjen a két zeneszám közötti szünetben amikor nincs jel? Mert két szám között akár el is tekergethetem a hangerőt. Másképpen ezt szerintem nem lehet megoldani, csak úgy ha minden szám x ideig a potin keresztül szólal meg.
Ebből következik, hogy ezt az x (beállási) időt nagyon picire kell választani. Ebből az is következik, hogy az osztónak nagy felbontásúnak kell lennie, hogy amikor potiról osztóra kapcsol ne legyen hallható hangerőkülönbség. Szerintem ha 0.2 dB pontossággal szabályoz az elegendő.

Most számolok kicsit, hogy legyen miből kiindulni. A 8 bites osztó 256 lépésben szabályoz.
256/5=51.2 dB-es szabályozási tartomány. Ha a teljes hangerőhöz (maximális hangnyomáshoz) 10 dB erősítésre lenne szükség, akkor is -40 dB-re tud leszabályozni az osztó. Ez már annyira halk a gyakorlatban, hogy itt nem kell hifizésről beszélni, tehát ez alatt a jelszint alatt nyugodtan maradhat a jelútban a poti (az osztóra nincs szükség). A potival lehet "nullára" csökkenteni a hangerőt.

Az x beállási idő: Akkor tud gyorsan beállni egy osztó ha nem számol (0-tól 256-ig), hanem a folyamatos összehasonlítás elvén dolgozik. Bekapcsol a legnagyobb helyértékű bit. Ha a kimeneti jel kisebb mint a bemeneti, bekapcsol a következő bit. Ha kimeneti jel nagyobb, visszakapcsol és bekapcsol a következő bit... és így tovább. Így maximum nyolc lépésben beáll a kimeneti feszültség.
Elküldöm, mert nem szeretném újra írni ha véletlenül kidob a fórummotor (vagy mi).

Még egy probléma. Mi van akkor ha feltesszük pl. a Bolerót? Ez ugye nagyon halkan kezdődik, de van más ilyen zene is ami nagy dinamikájú. Sok olyan felvétel van ami nincs -10 dB-nél jobban kivezérelve. Tehát kell egy dinamika kompresszor az elejére. Ennek meg kell állapítani (kikísérletezni?) mekkora legyen az átfogási tartománya és úgy kell megcsinálni, hogy ne vezérlődhessen túl. Mondjuk egy 40 dB átfogású megfelelőnek tűnik (találomra).

Aztán... kell az összehasonlító áramkörbe valamekkora hiszterézis. Ennek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy ne szabályozgasson indokolatnul (ne önállósítsa magát zenehallgatás közben) és elég kicsinek ahhoz, hogy a poti legkisebb szögelfordulására is léptesse a számlálót.

Ennyi jutott most eszembe hirtelen.

Igen, valóban úgy indult a törpölés, hogy folyamatosan mérni kell a zenei jel szintjét. Ez nem megoldható a halk részek miatt. Majd volt ez a "pilot jel" elmélet, ahol egy állandó 100kHz nagyságú jelet keverünk a zenéhez, majd ennek a szintjét mérjük. Nekem most az ugrott be újra, hogy ha tudnak gyártani jól együtt futó sztereó potmétert, lehetne tripla is. És valóban nem kell hifizésre gondolni -40dB alatt, az már háttérzene, ott maradhat a potméter.
Szóval van a három szinkron potméter. Kettő az a normál audió jel útban van, a harmadik pedig egy referencia feszültséget oszt le. Aztán van három bináris osztó, amiből kettő az audió jelet osztja -40dB szintig, a harmadik pedig a referencia DC feszültséget. Ez a harmadik bináris osztó lehet egy kicsit nagyobb bitmélységű is, de csak azért, hogy a bizonytalansági faktort csökkenteni tudjuk.
Jó volt a meglátásod, hogy -40dB alatt már ne relézzünk, ott maradjon a potméter. Szóval az áramkörnek a harmadik potméter, és a harmadik bináris osztó osztás arányát kell szinkronizálnia, mint valami szervónak. DC feszültség esetén lehet integrálni a harmadik bináris osztó kimeneti jelét, sőt nem is kell oda még relé sem. Ott egyszerű CMOS kapcsoló bőven megteszi.
Ha nem távirányítós a hangerő szabályzás, akkor parasztosan egyszerűen érintésre kapcsolhat át reléről potira a jelút. Emlékszem a Videoton hifire, ott érintésre a némító funkció aktiválódott, így nem pukkant ha csatornát váltottunk, vagy lekapcsoltuk az erősítőt. Valami ilyen egyszerű itt is megfelelne. Természetesen itt az először kapcsol, utána elenged váltás kell, idegen néven MBB.

Megnéztem néhány relés előerősítő kijelzőjét, és gyakorlatilag kétféle skálát használtak. Egyik az a maximális szintet 0dB-nek vette, mert hiszen egy osztó. A másik a saját erősítését jelezte ki, vagyis ha alapból volt egy hatszoros erősítése, akkor a maximális kiírt érték +16dB.
Ez mondjuk kapcsolástechnikailag most lényegtelen, csak a kijelzésnél van jelentősége.

Majdnem kimaradt, hogy a három bináris osztó is szinkronban kapcsolgat. Amikor már nem érünk a potméterhez, nem kapcsolgat tovább.

Ha mégis érdekelne valakit két fotó az erősítő jelenlegi állapotáról, itt megnézheti: Bővebben: Link

Az úgy nagyon egyszerű lenne ha mindent lehetne kapni amit csak kitalál az ember.
A vezérlő feszültséghez lineáris poti kellene, a hangerő szabályozáshoz logaritmikus.
Sokat kellene mechanikázni ahhoz, hogy ezek együtt fussanak. Egy sztereó potival kellene megoldani szerintem és inkább a vezérlés legyen bonyolultabb, az olcsóbb és egyszerűbb... lenne, de nem az : ) Jó két órája rajzolgatok "kockás" füzetbe, de nem jutottam semmire, csak bámulok magam elé.
Az lehet, hogy kell bele három egyforma bináris osztó, ahol a harmadik a jelszintet figyeli (összehasonlítja). De megint az a gond ami a múltkor is volt, hogy a bemeneti jelszint lehet 10V is és lehet mondjuk 1 mV is. 10V-nál 230 mV 0.2 dB, 1 mV-nál meg 23 uV. Egy különbségképző nem látja mikor kell kapcsolnia az osztót.... azt meg még kevésbé, hogy merre kapcsoljon.
Vagy megint túl bonyolultan gondolkozom.

Az egyik "nehézséges" része szerintem megvan.
A felső osztó megy a végfok bemenetére. Ebből kettő kell mert sztereó.
Az alsó osztó nem oszt, hanem akkorát erősít amekkorát a felső oszt (tehát a vezérlése közös a három osztónak).

A potit ebben a példában letekerem -12 dB-es osztásra. Az alsó osztó addig variál (még nem tudom hogyan) amíg a kimeneti jele azonos szinten nem lesz a feszültség generátoréval. Ha megtalálta az azonos jelszintet, S9 átkapcsol a kimeneti osztóra.

Már csak az a vezérlés hiányzik ami eleget tesz a <, >, =, "nem tudom" feltételeknek.
A "nem tudom" helyett lehetne a 100kHz-es pilot jel... aztán amikor már tudja (ráállt a poti osztására) akkor a pilot jelet lekapcsolni... például. Vagy máshogy.
Nyilván ez a rajz csak példa. Lehet akárhány bit és akármekkora osztás.

A pilot jel lekapcsolása nagyon jó gondolat.attól féltem, hogyha zene közben is maradna, torzításhoz vezetne. Mert amúgy ingyen van, no meg úgy sem halljuk, de azt írta valaki valahol, hogy a hasznos jel mellett minden idegen dolog káros. Ilyen lehet az pilot jel, de akár a tápon átszűrődő másik csatorna jele is.
Viszont ha csak a hangerő változtatás ideje alatt van jelen, azt ki lehet bírni. Meg az említett -40dB szint alatt,ahol csak a poti dolgozik, ott sincs szükség rá.
Nemsokára megnézem PC-n is.

Kezdem érteni. A negatív osztó vagy pilot erősítő (így hívom most), szinkronban kapcsol a sztereó bináris osztóval, ezért a pilot erősítő kimenetén mindig állandó a pilotjel szintje. Ezt próbálja tartani a le/fel számláló logika. A pilot erősítő esetében alkalmazható az a trükk, amit olcsó digitális hangerő szabályzó esetében használnak, vagyis a bit váltás alatt lehet némítani egy kicsit. A pilot jelnek nem gond, ha néhány ms időre lenémul, úgy is integrátor követi az egyenirányítót.

Azért azt ugye érzitek, hogy ezt a feladatot egy MCU félkézzel megcsinálná...?

Titkolt vágyam, hogy amennyiben olyan szintre emelkedik ez a relés hangerő dolog, segítséget kérek valakitől ebben az ügyben. Nyilván most még azt sem tudom megmondani, mit és mikor csináljon az MCU. Egyelőre jól kitárgyaljuk, aztán ha valahogy kikerekedik az egész, akkor jöhet a szoftver.
Most ez amolyan open source valami. De amint Te is tapasztaltad a saját dolgaidon, még bármi lehet belőle. Vagy a fiók mélyén végzi, vagy megy valahova.
De örülök, hogy látod a problémát ebben a relés hangerő dologban, mert valahogy nem nagyon beszélnek róla.

Nézegettem azt az osztó kalkulátort, és tud olyan osztót is méretezni, aminek a kimenő ellenállása fix. Ez esetben simán párhuzamosítható két osztó, és szétválasztáskor sem lenne szintugrás (ha nagyimpedanciás fokozat fogadja a jelet). Vagy lehet olyat is, hogy a két osztót összekapcsoló relék feszültséget nem, csak áramot kapcsolnak, és egy opamp fogadja a jelet.

Néhány relé megspórolása miatt nem bonyolítanám a vezérlést sem. 2db bináris osztóval biztosan lehet, nagy szintugrás nélkül szabályozni, és csak a relék számától függ, hogy mekkora lesz a felbontás, gyakorlatilag bármennyi lehet. Értem, hogy kis hangerőnél lehetne poti, de minek? Azért, hogy megspóroljunk néhány plusz lépcsőt az osztóból, közben meg bonyolódik a vezérlés?

A "létra forgatós" megoldásod is teljesen jó, de ehhez több relé kell. Próbáltam modellezni, hogy lin. osztót teszek opamp visszacsatolásába, hogy logaritmikusra hasonlítson a szabályzás, de elég sok lépcső kellene hozzá, hogy meglegyen a kellő átfogása. Ha ilyet akarnék csinálni (de egyelőre nem akakrok) akkor inkább maradnék a dupla bináris osztós megoldás mellett, kellően sok lépcsővel. MCU-val vezérlelve könnyedén megoldható olyasmi, hogy tekerésre nagyobbakat lépjen, de úgy, hogy a közbenső lépcsőket is bekapcsolja egy-egy pillanatra, (így egyenletesen növekszik, vagy csökken a hangerő) viszont ha valaki lassan tekeri, akkor lépkedhetne a legfinomabb felbontással is.

Nyilván néhány plusz relé nem jelenthet gondot de a teljesen folyamatos (az egyesével lépkedő) osztó azért a 100 darab körüli relével már tényleg perverz lenne.
Az oda-vissza lépegetős is csak úgy működhet tűrhetően ha trükkösen kapcsolgatunk. Annak majd táblázatba foglalom a kódját, mert egy-egy lépésnél három relé van bekapcsolva. Csak így tudja a 0,25dB-es lépéshibát tartani.

Felkerült a Ki mit épített? a TT/Skori AB osztályú erősítő képei. Inkább itt kérdeznék róla.

Ez kissé bonyolultabb lett, mint a prototípus, milyen funkciók kerültek rá még. A bemenetet kívül mi célt szolgál a 16-os IDC csatlakozó? Esetleg DAC vagy MCU is került rá (jobb szélén az ST)?

A 4 réteg teljes felületen 2 táp + 1 GND + 1 signal kiosztásban van?
Múltkor szóba került a teleföld kérdése, valahogy így képzelem ennek a korrekt megoldását.

A 20 db kondi gondolom a tápszűrést szolgálja a kimenő tranzisztorokhoz legközelebb, ez remek, nagyon hiányzik nekem a legtöbb home made erősítő áramkörről, tisztelet a kivételnek. Legtöbb helyen 1 rétegű NYÁK-ot látok, a hatalmas pufferek meg legalább 20 cm vezetékezésre vannak.

Hát ez a topik most átalakult relés hangerőszabályzó építése topikká

Tudom, nem tőlem kérdezted, de válaszolok.
Az idc csatlakozón lehet hozzáilleszteni a DSP-mhez az erősítőt. Ezen kapja meg a +/-15V-ot, a szimmetrikus audio jelet, a mute vezérlést. A végfok visszajelzi az áram és fesz limitálást is, sőt UART-on küldi a mért információkat is akár.

Egy STM full egyszerű proci került rá, ő csinálja a komplett vezérlést és védelmi megoldásokat.
A 4 réteg úgy épül fel, hogy a felső a GND, alatta a tápok, alatta a másik Gnd, legalul meg szintén jel vezetékek vannak.

A 20 db kondi igen, a tápot szűri.

Köszi a gyors válasz. A kérdés természetesen neked is szólt, csak a proto hozzászólásra válaszoltam. Sok klassz áramkör születik a fórumon, de ti más ligában játszotok.

Ugye érzed, hogy előbb a működését kell kitalálni, mert amíg ez nincs meg addig nincs mit beleprogramoznod az MCU-ba (vagy akármibe)?
Másrészt meg... erre az áramkörre nekem nincs szükségem, csak szórakozásból csinálom.

Nem kell pilotjel.
Úgy fog indulni (bekapcsoláskor), hogy az osztó legnagyobb osztáson van (-51.2 dB-en) és a poti állítja be a hangerőt (azon keresztül szólal meg az első időpillanatban).
Amint megfelelő erősségű (egy előre meghatározott amplitúdójú) zenei jelet "lát" az összehasonlító áramkör, a poti leosztásával azonos osztásra "tekeri" az AD konvertert és ezzel együtt a kimeneti osztót.
Ehhez az kell, hogy a poti kevesebbet osszon -50 dB-nél (tehát viszonylag hangosan szóljon... legyen legalább 50 mV a poti kimenetén... most csak mondtam egy számot).

A Titze-Schenk könyv leírja a fokozatos közelítés elvén működő AD konvertert. De nekünk nem kell folyamatosan konvertálgatnia, csak akkor ha a poti megmozdul, illetve bekapcsolás után az első megszólaláskor. Ha hibát lát, utána állít. Még nem mindent tudok, de halad a dolog.

Ennek az ADC-nek nagy előnye, hogy 8 lépésben rááll a poti osztására, tehát villámgyorsan.
Még egyszer az alapelv. Még neki fogok futni néhányszor, mert hát ez ilyen...

Így gondoltam ki eddig és ez használhatónak tűnik.
AD0: Bekapcsoljuk az előerősítőt (vagy akármit... az osztó tápot kap). S9 relén keresztül alaphelyzetben a poti van a jelútban. Nincs bemeneti jel, U8 komparátor kimenetén 0V van.
AD1, AD2: Jelet kap az osztó. U3,U4 csúcsérték egyenirányító kimenetén megjelenik a bemeneti jel cúcsértéke. U5, U6 csúcsérték egyenirányító kimenetén a poti által leosztott jel (ebben a példában a bemeneti jel 50%-a. A komparátor átbillen pozitív tápra. A zenei jel csúcsértéke változni fog (egyre nagyobb lesz) de ez nem okoz mérési hibát, mert a két csúcsérték egyenirányító kimenetén az arányok megmaradnak.
Amint a komparátor átbillent, elkezdődik az összehasonlítás. (Beindul egy oszcillátor, ami még nincs a rajzon.)
AD3: Bekapcsol a legnagyobb helyértékű bit. A 8 dB több mint a 6 dB. A komparátor átbillen negatív tápra. Ezt a bitet nem tárolja el.
AD4: Bekapcsol a 4 bites osztó. A komparátor visszabillen pozitív tápra. A 4 bitet eltárolja. És így tovább... de majd 8 biten keresztül, ahol a legnagyobb helyértékű bit osztása 26.1 dB, a legkisebbé 0.2 dB.
AD5-nél látjuk, hogy téveszt (kvantálási hiba). A komparátor negatív tápra billent át és így a 2 dB-es osztót nem tárolja el. Ha kicsit lecsökkentem a poti osztását AD6: akkor már beáll az osztó 6 dB-re.
Ha a 8 bites téveszt, az 0.1-0.2 dB hangerő különbséget okoz, tehát nincs jelentősége.

Még azt kell kitalálni, hogyan érzékelje azt ha zenehallgatás közben állítunk a hangerőn.
Meg persze a tároló részét is ki kell még találni, de az most is valószínűleg a jól bevált 4029-es lesz (aztán majd Skori - vagy valaki más - az egészet jól meg MCU-zzza... ha akarja).

Leírtam korábban, hogyan csinálnám, Béla meg kb le is rajzolta. 14db relével ideális esetben 256 lépés megoldható, a dupla bináris osztó elvét felhasználva. A berakott rajzot aktív részekkel kellene kiegészíteni, meg a kívánt felbontás szerint méretezni az ellenállásokat. A vezérlés MCU-val kicsit sem lenne probléma, és nyilván "emlékezne is", hogy hová volt utoljára beállítva. De az MCU akár egy poti állását is figyelhetné, ha az a szimpatikusabb megoldás.
Azt elismerem, hogy jó agytorna ezt sima analóg/digitális áramkörökkel megoldani, és meg is lehet oldani, de sosem lesz olyan jó, és sosem lesz olyan rugalmas megoldás, mint MCU-val. Ezt az utat én is végigjártam régen, és talán kicsit bosszantott is, hogy egy jól kitalált digitális áramkör, amit 5...6 IC-vel megoldottam és szépen tette is a dolgát, kiváltható 1db MCUval, tized akkora helyen, és ráadásul többet tud, és bármikor testre szabható, átalakítható, anélkül, hogy új hardvert kellene készíteni hozzá. Aztán persze jöttek szembe olyan feladatok is amit gyakorlatilag nem lehetett volna MCU nélkül megoldani.
Ha pl. csak a hangerő szabályozóra gondolok, és mondjuk szépen megcsinálod, és tök jól is működik, majd megvesznek tőled néhányat olyan jó áron, hogy nem lehet rá nem-et mondani. Aztán jön a következő ember, aki még 3x ennyit is fizetne érte, de csak akkor, ha infrás távirányító is van hozzá... Na aki ilyenkor MCU-val dolgozott, az fog egy háromlábú, integrált IR vevő chip-et, beköti egy szabad MCU lábra, és kiegészíti a meglevő programot. Ha ügyes még új panelt sem kell gyártania, ha még ügyesebb akkor előre gondolkozott, és ezt már rátervezte a panelre, csak eddig nem volt beültetve... Persze ez csak elméleti dolog, lehet, hogy nem is akarod megépíteni, eladni stb... de persze ez csak egy példa volt egy lehetséges forgatókönyvre, amiben azért van némi realitás.

Te úgy csinálod ahogy akarod/kedved van és én szintén úgy. Béla több mindent rajzolt és írt, én meg figyelmesen végig olvasom azt amit ír. Úgy gondolom (de Ő majd kijavít ha nem így van) ezt a projektet szeretné jobban ahol az osztó lekapcsol a kimenetről arra időre amíg a poti szabályoz. Azért kezdem bele másodjára is, mert egyszer már kifogott rajtam. Béla biztosan át fogja tervezni a saját szájíze szerint, mindössze csak a kezdeti lökést adom meg azzal ha kitalálom hogyan működhetett az hájend izé amiről írt. Persze ezerféleképpen meg lehet oldani ennek a vezérlését... amin törpölök az egy az ezerből. Nem érdekel, hogy Béla komolyan veszi-e ezt a kapcsolást, most már végig csinálom, aztán elfelejtem. De az ajtó előtted is nyitva áll, csináld meg mikrovezérlővel. Ha elkezded megtervezni rájössz, hogy nem is olyan egyszerű. Legalábbis szerintem.

Már többször leírtam, de most még egyszer. Nekem senki nem tud annyit fizetni, hogy erősítőt építsek neki. Magamnak szórakozásból esetleg, de senki másnak már ebben az életemben.
Van kész előerősítőm és nekem nem kell ennél jobb. A sajátom ugyan csúnya, de szeretem.

Annak idején a (mini)Tesla tekercsekkel voltam így, hogy nem akarok már senkinek sem csinálni (sziszifuszi munka szépen megcsinálni). Aztán az utolsó darabot mégiscsak eladtam, Skóciába a Shetland szigetekre kellett postáznom, csak a postázás volt közel 30eFt (sok évvel ezelőtt).

Üdv a klubban.
Nekem a Deprez órámat lehet megtekinteni Milánóban.
Pontosabban nem, mert ingyen odaadtam és még linket sem kaptam. Fizetni meg elvi okokból nem fogok érte...

trafó és hűtőborda keresés

Keresek ehhez hasonló hűtőbordát:
TME-Hűtőborda

Szerintetek hol lehetne beszerezni ilyet olcsóbban? Van esetleg erre ötlet.

Továbbá szeretnék az erősítőhöz egy spéci toroid transzformátort tekertetni. Kb 500VA primer és 2*160W sec és 2*80W sec-re lenne szükségem.

A szekundereket árnyékolni kell egymástól és a primertől is. Tud valaki olyan szakembert vagy céget aki ezt meg tudja tervezni és le is tudja gyártani?