Ha mégis érdekelne valakit két fotó az erősítő jelenlegi állapotáról, itt megnézheti: Bővebben: Link

Az úgy nagyon egyszerű lenne ha mindent lehetne kapni amit csak kitalál az ember.
A vezérlő feszültséghez lineáris poti kellene, a hangerő szabályozáshoz logaritmikus.
Sokat kellene mechanikázni ahhoz, hogy ezek együtt fussanak. Egy sztereó potival kellene megoldani szerintem és inkább a vezérlés legyen bonyolultabb, az olcsóbb és egyszerűbb... lenne, de nem az : ) Jó két órája rajzolgatok "kockás" füzetbe, de nem jutottam semmire, csak bámulok magam elé.
Az lehet, hogy kell bele három egyforma bináris osztó, ahol a harmadik a jelszintet figyeli (összehasonlítja). De megint az a gond ami a múltkor is volt, hogy a bemeneti jelszint lehet 10V is és lehet mondjuk 1 mV is. 10V-nál 230 mV 0.2 dB, 1 mV-nál meg 23 uV. Egy különbségképző nem látja mikor kell kapcsolnia az osztót.... azt meg még kevésbé, hogy merre kapcsoljon.
Vagy megint túl bonyolultan gondolkozom.

Az egyik "nehézséges" része szerintem megvan.
A felső osztó megy a végfok bemenetére. Ebből kettő kell mert sztereó.
Az alsó osztó nem oszt, hanem akkorát erősít amekkorát a felső oszt (tehát a vezérlése közös a három osztónak).

A potit ebben a példában letekerem -12 dB-es osztásra. Az alsó osztó addig variál (még nem tudom hogyan) amíg a kimeneti jele azonos szinten nem lesz a feszültség generátoréval. Ha megtalálta az azonos jelszintet, S9 átkapcsol a kimeneti osztóra.

Már csak az a vezérlés hiányzik ami eleget tesz a <, >, =, "nem tudom" feltételeknek.
A "nem tudom" helyett lehetne a 100kHz-es pilot jel... aztán amikor már tudja (ráállt a poti osztására) akkor a pilot jelet lekapcsolni... például. Vagy máshogy.
Nyilván ez a rajz csak példa. Lehet akárhány bit és akármekkora osztás.

A pilot jel lekapcsolása nagyon jó gondolat.attól féltem, hogyha zene közben is maradna, torzításhoz vezetne. Mert amúgy ingyen van, no meg úgy sem halljuk, de azt írta valaki valahol, hogy a hasznos jel mellett minden idegen dolog káros. Ilyen lehet az pilot jel, de akár a tápon átszűrődő másik csatorna jele is.
Viszont ha csak a hangerő változtatás ideje alatt van jelen, azt ki lehet bírni. Meg az említett -40dB szint alatt,ahol csak a poti dolgozik, ott sincs szükség rá.
Nemsokára megnézem PC-n is.

Kezdem érteni. A negatív osztó vagy pilot erősítő (így hívom most), szinkronban kapcsol a sztereó bináris osztóval, ezért a pilot erősítő kimenetén mindig állandó a pilotjel szintje. Ezt próbálja tartani a le/fel számláló logika. A pilot erősítő esetében alkalmazható az a trükk, amit olcsó digitális hangerő szabályzó esetében használnak, vagyis a bit váltás alatt lehet némítani egy kicsit. A pilot jelnek nem gond, ha néhány ms időre lenémul, úgy is integrátor követi az egyenirányítót.

Azért azt ugye érzitek, hogy ezt a feladatot egy MCU félkézzel megcsinálná...?

Titkolt vágyam, hogy amennyiben olyan szintre emelkedik ez a relés hangerő dolog, segítséget kérek valakitől ebben az ügyben. Nyilván most még azt sem tudom megmondani, mit és mikor csináljon az MCU. Egyelőre jól kitárgyaljuk, aztán ha valahogy kikerekedik az egész, akkor jöhet a szoftver.
Most ez amolyan open source valami. De amint Te is tapasztaltad a saját dolgaidon, még bármi lehet belőle. Vagy a fiók mélyén végzi, vagy megy valahova.
De örülök, hogy látod a problémát ebben a relés hangerő dologban, mert valahogy nem nagyon beszélnek róla.

Nézegettem azt az osztó kalkulátort, és tud olyan osztót is méretezni, aminek a kimenő ellenállása fix. Ez esetben simán párhuzamosítható két osztó, és szétválasztáskor sem lenne szintugrás (ha nagyimpedanciás fokozat fogadja a jelet). Vagy lehet olyat is, hogy a két osztót összekapcsoló relék feszültséget nem, csak áramot kapcsolnak, és egy opamp fogadja a jelet.

Néhány relé megspórolása miatt nem bonyolítanám a vezérlést sem. 2db bináris osztóval biztosan lehet, nagy szintugrás nélkül szabályozni, és csak a relék számától függ, hogy mekkora lesz a felbontás, gyakorlatilag bármennyi lehet. Értem, hogy kis hangerőnél lehetne poti, de minek? Azért, hogy megspóroljunk néhány plusz lépcsőt az osztóból, közben meg bonyolódik a vezérlés?

A "létra forgatós" megoldásod is teljesen jó, de ehhez több relé kell. Próbáltam modellezni, hogy lin. osztót teszek opamp visszacsatolásába, hogy logaritmikusra hasonlítson a szabályzás, de elég sok lépcső kellene hozzá, hogy meglegyen a kellő átfogása. Ha ilyet akarnék csinálni (de egyelőre nem akakrok) akkor inkább maradnék a dupla bináris osztós megoldás mellett, kellően sok lépcsővel. MCU-val vezérlelve könnyedén megoldható olyasmi, hogy tekerésre nagyobbakat lépjen, de úgy, hogy a közbenső lépcsőket is bekapcsolja egy-egy pillanatra, (így egyenletesen növekszik, vagy csökken a hangerő) viszont ha valaki lassan tekeri, akkor lépkedhetne a legfinomabb felbontással is.

Nyilván néhány plusz relé nem jelenthet gondot de a teljesen folyamatos (az egyesével lépkedő) osztó azért a 100 darab körüli relével már tényleg perverz lenne.
Az oda-vissza lépegetős is csak úgy működhet tűrhetően ha trükkösen kapcsolgatunk. Annak majd táblázatba foglalom a kódját, mert egy-egy lépésnél három relé van bekapcsolva. Csak így tudja a 0,25dB-es lépéshibát tartani.

Felkerült a Ki mit épített? a TT/Skori AB osztályú erősítő képei. Inkább itt kérdeznék róla.

Ez kissé bonyolultabb lett, mint a prototípus, milyen funkciók kerültek rá még. A bemenetet kívül mi célt szolgál a 16-os IDC csatlakozó? Esetleg DAC vagy MCU is került rá (jobb szélén az ST)?

A 4 réteg teljes felületen 2 táp + 1 GND + 1 signal kiosztásban van?
Múltkor szóba került a teleföld kérdése, valahogy így képzelem ennek a korrekt megoldását.

A 20 db kondi gondolom a tápszűrést szolgálja a kimenő tranzisztorokhoz legközelebb, ez remek, nagyon hiányzik nekem a legtöbb home made erősítő áramkörről, tisztelet a kivételnek. Legtöbb helyen 1 rétegű NYÁK-ot látok, a hatalmas pufferek meg legalább 20 cm vezetékezésre vannak.

Hát ez a topik most átalakult relés hangerőszabályzó építése topikká

Tudom, nem tőlem kérdezted, de válaszolok.
Az idc csatlakozón lehet hozzáilleszteni a DSP-mhez az erősítőt. Ezen kapja meg a +/-15V-ot, a szimmetrikus audio jelet, a mute vezérlést. A végfok visszajelzi az áram és fesz limitálást is, sőt UART-on küldi a mért információkat is akár.

Egy STM full egyszerű proci került rá, ő csinálja a komplett vezérlést és védelmi megoldásokat.
A 4 réteg úgy épül fel, hogy a felső a GND, alatta a tápok, alatta a másik Gnd, legalul meg szintén jel vezetékek vannak.

A 20 db kondi igen, a tápot szűri.

Köszi a gyors válasz. A kérdés természetesen neked is szólt, csak a proto hozzászólásra válaszoltam. Sok klassz áramkör születik a fórumon, de ti más ligában játszotok.

Ugye érzed, hogy előbb a működését kell kitalálni, mert amíg ez nincs meg addig nincs mit beleprogramoznod az MCU-ba (vagy akármibe)?
Másrészt meg... erre az áramkörre nekem nincs szükségem, csak szórakozásból csinálom.

Nem kell pilotjel.
Úgy fog indulni (bekapcsoláskor), hogy az osztó legnagyobb osztáson van (-51.2 dB-en) és a poti állítja be a hangerőt (azon keresztül szólal meg az első időpillanatban).
Amint megfelelő erősségű (egy előre meghatározott amplitúdójú) zenei jelet "lát" az összehasonlító áramkör, a poti leosztásával azonos osztásra "tekeri" az AD konvertert és ezzel együtt a kimeneti osztót.
Ehhez az kell, hogy a poti kevesebbet osszon -50 dB-nél (tehát viszonylag hangosan szóljon... legyen legalább 50 mV a poti kimenetén... most csak mondtam egy számot).

A Titze-Schenk könyv leírja a fokozatos közelítés elvén működő AD konvertert. De nekünk nem kell folyamatosan konvertálgatnia, csak akkor ha a poti megmozdul, illetve bekapcsolás után az első megszólaláskor. Ha hibát lát, utána állít. Még nem mindent tudok, de halad a dolog.

Ennek az ADC-nek nagy előnye, hogy 8 lépésben rááll a poti osztására, tehát villámgyorsan.
Még egyszer az alapelv. Még neki fogok futni néhányszor, mert hát ez ilyen...

Így gondoltam ki eddig és ez használhatónak tűnik.
AD0: Bekapcsoljuk az előerősítőt (vagy akármit... az osztó tápot kap). S9 relén keresztül alaphelyzetben a poti van a jelútban. Nincs bemeneti jel, U8 komparátor kimenetén 0V van.
AD1, AD2: Jelet kap az osztó. U3,U4 csúcsérték egyenirányító kimenetén megjelenik a bemeneti jel cúcsértéke. U5, U6 csúcsérték egyenirányító kimenetén a poti által leosztott jel (ebben a példában a bemeneti jel 50%-a. A komparátor átbillen pozitív tápra. A zenei jel csúcsértéke változni fog (egyre nagyobb lesz) de ez nem okoz mérési hibát, mert a két csúcsérték egyenirányító kimenetén az arányok megmaradnak.
Amint a komparátor átbillent, elkezdődik az összehasonlítás. (Beindul egy oszcillátor, ami még nincs a rajzon.)
AD3: Bekapcsol a legnagyobb helyértékű bit. A 8 dB több mint a 6 dB. A komparátor átbillen negatív tápra. Ezt a bitet nem tárolja el.
AD4: Bekapcsol a 4 bites osztó. A komparátor visszabillen pozitív tápra. A 4 bitet eltárolja. És így tovább... de majd 8 biten keresztül, ahol a legnagyobb helyértékű bit osztása 26.1 dB, a legkisebbé 0.2 dB.
AD5-nél látjuk, hogy téveszt (kvantálási hiba). A komparátor negatív tápra billent át és így a 2 dB-es osztót nem tárolja el. Ha kicsit lecsökkentem a poti osztását AD6: akkor már beáll az osztó 6 dB-re.
Ha a 8 bites téveszt, az 0.1-0.2 dB hangerő különbséget okoz, tehát nincs jelentősége.

Még azt kell kitalálni, hogyan érzékelje azt ha zenehallgatás közben állítunk a hangerőn.
Meg persze a tároló részét is ki kell még találni, de az most is valószínűleg a jól bevált 4029-es lesz (aztán majd Skori - vagy valaki más - az egészet jól meg MCU-zzza... ha akarja).

Leírtam korábban, hogyan csinálnám, Béla meg kb le is rajzolta. 14db relével ideális esetben 256 lépés megoldható, a dupla bináris osztó elvét felhasználva. A berakott rajzot aktív részekkel kellene kiegészíteni, meg a kívánt felbontás szerint méretezni az ellenállásokat. A vezérlés MCU-val kicsit sem lenne probléma, és nyilván "emlékezne is", hogy hová volt utoljára beállítva. De az MCU akár egy poti állását is figyelhetné, ha az a szimpatikusabb megoldás.
Azt elismerem, hogy jó agytorna ezt sima analóg/digitális áramkörökkel megoldani, és meg is lehet oldani, de sosem lesz olyan jó, és sosem lesz olyan rugalmas megoldás, mint MCU-val. Ezt az utat én is végigjártam régen, és talán kicsit bosszantott is, hogy egy jól kitalált digitális áramkör, amit 5...6 IC-vel megoldottam és szépen tette is a dolgát, kiváltható 1db MCUval, tized akkora helyen, és ráadásul többet tud, és bármikor testre szabható, átalakítható, anélkül, hogy új hardvert kellene készíteni hozzá. Aztán persze jöttek szembe olyan feladatok is amit gyakorlatilag nem lehetett volna MCU nélkül megoldani.
Ha pl. csak a hangerő szabályozóra gondolok, és mondjuk szépen megcsinálod, és tök jól is működik, majd megvesznek tőled néhányat olyan jó áron, hogy nem lehet rá nem-et mondani. Aztán jön a következő ember, aki még 3x ennyit is fizetne érte, de csak akkor, ha infrás távirányító is van hozzá... Na aki ilyenkor MCU-val dolgozott, az fog egy háromlábú, integrált IR vevő chip-et, beköti egy szabad MCU lábra, és kiegészíti a meglevő programot. Ha ügyes még új panelt sem kell gyártania, ha még ügyesebb akkor előre gondolkozott, és ezt már rátervezte a panelre, csak eddig nem volt beültetve... Persze ez csak elméleti dolog, lehet, hogy nem is akarod megépíteni, eladni stb... de persze ez csak egy példa volt egy lehetséges forgatókönyvre, amiben azért van némi realitás.

Te úgy csinálod ahogy akarod/kedved van és én szintén úgy. Béla több mindent rajzolt és írt, én meg figyelmesen végig olvasom azt amit ír. Úgy gondolom (de Ő majd kijavít ha nem így van) ezt a projektet szeretné jobban ahol az osztó lekapcsol a kimenetről arra időre amíg a poti szabályoz. Azért kezdem bele másodjára is, mert egyszer már kifogott rajtam. Béla biztosan át fogja tervezni a saját szájíze szerint, mindössze csak a kezdeti lökést adom meg azzal ha kitalálom hogyan működhetett az hájend izé amiről írt. Persze ezerféleképpen meg lehet oldani ennek a vezérlését... amin törpölök az egy az ezerből. Nem érdekel, hogy Béla komolyan veszi-e ezt a kapcsolást, most már végig csinálom, aztán elfelejtem. De az ajtó előtted is nyitva áll, csináld meg mikrovezérlővel. Ha elkezded megtervezni rájössz, hogy nem is olyan egyszerű. Legalábbis szerintem.

Már többször leírtam, de most még egyszer. Nekem senki nem tud annyit fizetni, hogy erősítőt építsek neki. Magamnak szórakozásból esetleg, de senki másnak már ebben az életemben.
Van kész előerősítőm és nekem nem kell ennél jobb. A sajátom ugyan csúnya, de szeretem.

Annak idején a (mini)Tesla tekercsekkel voltam így, hogy nem akarok már senkinek sem csinálni (sziszifuszi munka szépen megcsinálni). Aztán az utolsó darabot mégiscsak eladtam, Skóciába a Shetland szigetekre kellett postáznom, csak a postázás volt közel 30eFt (sok évvel ezelőtt).

Üdv a klubban.
Nekem a Deprez órámat lehet megtekinteni Milánóban.
Pontosabban nem, mert ingyen odaadtam és még linket sem kaptam. Fizetni meg elvi okokból nem fogok érte...

trafó és hűtőborda keresés

Keresek ehhez hasonló hűtőbordát:
TME-Hűtőborda

Szerintetek hol lehetne beszerezni ilyet olcsóbban? Van esetleg erre ötlet.

Továbbá szeretnék az erősítőhöz egy spéci toroid transzformátort tekertetni. Kb 500VA primer és 2*160W sec és 2*80W sec-re lenne szükségem.

A szekundereket árnyékolni kell egymástól és a primertől is. Tud valaki olyan szakembert vagy céget aki ezt meg tudja tervezni és le is tudja gyártani?

Elkészült a meghallgatásra szánt prototípus erősítő.
A mérési eredmények gyakorlatilag hibátlanok lettek, és most végre megvolt a meghallgatás is.

A lényeg: hangban pontosan azt hozza, amit a mérések alapján vártam.
A magasak letisztultabbak, a sziszegés gyakorlatilag eltűnt (amit kifejezetten utálok). A térábrázolás pedig látványosan javult.

Nem akartam csak a saját véleményemre hagyatkozni, ezért több embert is megkértem a meghallgatásra — a visszajelzések egybehangzóak.

Külön köszönet Skorinak, aki megálmodta az erősítő alapelveit és Tinában megvalósította! (Na és persze végig ott volt a felélesztésnél és hibakereséseknél is!)

A “deszkamodellről” készült fotón már az a verzió látható, ahol két DSP vezérli a két oldalt: sztereó aktív kétút, összesen így négy csatornát kellett építeni és éleszteni a teszthez. Küzépen a DSP-k és az erősítők AUX tápjai láthatóak.

Az erősítőket két toroid táplálja. A mély-közép az 2*30Vac 160W-os toroid, a magas út erősítőit pedig 2*24Vac (beag trafó) látja el árammal. A végleges verzióban 2*35V és 2*25V-os tekercseket szeretnék tekertetni.

Érdekesség még az is, hogy ez az egész deszka-erősítő 17W-ot fogyaszt. Gyakorlatilag egy csatorna erősítő kb 1,1W-al elketyeg.

Nem inkább 70V AC és 50V AC szekunderek kellenek (vagy kell a közepe is)?
Az alacsony nyugalmi teljesítményfelvételt megemlíthetjük, hogy a mindössze 10mA nyugalmi áramnak köszönhető.

De, igen, igazad van.

- Manapság minden, így a hűtőborda is aranyárban van. Nézegess hirdetési oldalakat, bár olyat ami kifogástalan, azaz nincs szétfurkálva nem egyszerű találni. Illetve ha van ismerős alkalmas géppel akkor lehet hogy még úgy is olcsóbban jössz ki a bolti vásárlásnál ha egy tömbből gyalultatod ki.
Én nagyon régen akartam ilyet, meg is csinálta volna az emberke nem is drágán, de az volt a baj, hogy a módszere annyi hőt vitt be, hogy bármit csinált vele elhajlott a tömb (az méretben ettől jóval nagyobb lett volna). Egy próbadarabot mutatott nekem amit másnak próbált elkészíteni, kevés sikerrel.

- Toroid dettó, aranyárban lesz. Ezen úgy lehet spórolni, hogy veszel egy használtat valahol olcsón (nekem van egy felesleges 500VA-es ) amit visszabontasz a primerig, házilag impregnálod (nem szükséges hozzá a vákuum de az is megoldható házilag is), szigeteled, és utána küldöd csak el tekertetni, én így szoktam, pontos összeget nem tudok mondani, de a teljes ár harmadát simán meg tudod így spórolni.

- Az 1,1W fogyasztás az szimpatikus, az enyém is beérte 5,6W-tal / csatorna amiben már benne van a hálózati trafó vesztesége (kb. 2,5W) is. Hurrá, van nyári erősítőm. Persze, ez már most több, mert megkapta a 72V helyett a 82V tápot, illetve, az egy dolog, hogy a manual 30mA nyugalmit ír elő, én meghallgattam 40mA-rel is, és jobb hangja van, lehet, hogy annak is jobb lenne mondjuk 20-30mA-rel, nem tudom.

- Az azonnal nagyon jól szól egy frissen elkészült valami dolog általában túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Nekem a Sansui másolatnál kellett ehhez kb. 100 óra. Az első percben amikor megszólalt olyan volt, mintha a (nem létező) mély hangszín poti fel lenne alaposan tekerve, a magas poti meg le. Azonnal el is indítottam a spektralab-ot és csináltattam vele egy lassú sweep-et 10Hz-20kHz között mert mondom itt valami baj van. Nem volt baj, teljesen sima volt az átvitel. Aztán ahogy menetek bele az üzemórák jobb lett az egész, meg rájöttem magamtól is, hogy ez a végfok ez ilyen. A magas hangok azért voltak hiányosak, mert mint írtad is, nincs sziszegés, meg nincs torzítása (nem harmonikus torzítás ez, hanem valami más) a magas tartománynak, ezek szerint az összes eddigi erősítőmnek volt és azt szoktam meg az évtizedek alatt. A mély tartomány dettó, soha nem volt még teljesen DC csatolt végfokom, így nem szoktam hozzá, hogy a gitár hangja is tud olyat, hogy az ágyon fekve érzem a hátamon ahogy remeg a húrok hangjától alattam az ágy (nem nagybőgőről hanem gitárról van szó!). Nekem ez a mély tónus némileg természetellenesnek is tűnik, kellett néhány hét mire hozzászoktam.
A tere az már az első pillanattól fogva sokkal nagyobb és jobb mint pl. a HK-nak. És ennél sokat számít a dual mono kialakítás is, kipróbáltam közös tápról a két végfokot, azonnal vissza is kötöttem dual mono-ba.

- A szubjektív dolgok egy része valóban szubjektív, hiszen létezik a pszichoakusztika fogalma, könyveket is írtak róla, na de a dolog többi része az meg nagyon is objektív.

Nálam csak a gyári megvehető megoldások jöhetnek szóba, nem szeretnék fúrni-faragni. Sorozatgyártani szeretnék, ami nem megoldható innen-onnan összeszedett dolgokból. Csak is olyan alkatrészeket használtunk a tervezésnél is, ami beszerezhető. Így nem is 1-2 db-ban gondolkozom.

Nem elsőre jött a meghallgatás nálunk sem, előtte járt kb 8 órát. Egyébként érdekes módon sokat nem változott a hangja, ennek nagyon örülök. Amúgy az elkóknak kell némi idő, hogy "bejáródjanak" de ez általában kb 1-2 óra tapasztalatom szerint.

Nem szívesen kotyogok bele, de mégsem tudok csendben maradni. Ez a "sziszegés" dolog nekem is szemet szúrt. Ha jól tudom neked van Purifi végfokod és kitaláltatok ennél (mérve) jobb kapcsolást. Ezek azok a végfokok amik eddig idegesítően sziszegtek?

A Gyöngyösiek olyan toroidot tekernek amilyet kérsz, ha bátrak vagytok a letkési trafókat is ki lehet próbálni. Hűtőborda csak a RET-nél volt elfogadható áron, de idén már ők is árakat emeltek és mindig csak néhány darabot tartanak raktáron. Ezt nem lesz egyszerű nagy sorozatban beszerezni (Kína, Ebay?).

Azt nem írtad a kérdésben, hogy sorozatban szeretnéd gyártani. Ilyen esetben én fontolóra venném akár még a szlovák Talema-t is, a környéken ha jól emlékszem ők gyártanak a legolcsóbban toroidot, bőven a hazai áraknál is olcsóbban.
Aztán, egy szint felett meg akár Kína, vagy legalább az alapanyagot onnan be lehet szerezni. Nem akartam elhinni amikor néztem, de csak hogy legyen mit mivel hasonlítani, ha itthon tekertetsz egy toroidot az úgy kezdődik, hogy csak a csupasz vasmag darabja ilyen 6000Ft felett van de inkább több mert ezt pár éve kérdeztem, Kínából meg egy trafóra való vasmag ha veszel 1 tonnát belőle akkor ilyen 300Ft környéke, az más kérdés, hogy hogy hozzák ide, mennyi vám lesz rá stb...

Igen, jól láttad, van Purifi is nálam — és fontos pontosítani: a Purifi nem sziszeg, a saját D-osztályú végfokunk sem. Ezekkel soha nem volt ilyen jellegű problémám.

Ezért is lepett meg, amit az új végfoknál tapasztaltam: nem az történt, hogy „nem sziszeg” — hanem az, hogy amikor visszaváltottunk a saját D-osztályúra összehasonlításként, akkor derült ki, hogy az bizony érezhetően jobban sziszeg. Tehát a különbség csak A/B váltásnál jön ki.

Tanulságos. Ajánlom Kari Bremnes bármelyik lemezét ehhez a sziszegés teszthez.

Talema van most is a készülékben (a BEAG mellett), TME-ből vettem. Őszintén: sokallom az árát, a huszon-néhány ezer forint tényleg túlzás. Ennek a töredékéből komplett kapcsolóüzemű tápot tudnék építeni.

Felmerült bennem a kínai gyártás is, de ott két gond van:

a szállítás költsége nagyon elviszi,

specifikáció nélkül nem tudnak jó trafót gyártani.

Volt velük elég tapasztalatom: ha nincs precízen megadva a mag típusa, huzalvastagság, menetszám, tekercselési sorrend, akkor abból nem lesz használható trafó. A trafóméretezéshez pedig nem értek annyira, hogy ezt magam rakjam össze nulláról.