Azért úgy nehézkes lesz a javítás menete, ha az információkat nem osztod meg a fórumon. Mérési értékek nem ártanának, a kapcsolási rajzot is fel kellene tenni az alkatrész értékekkel, aztán az okosok megmondják a tutit.

Üdv: TJ.

Mekkora áram folyik a katódellenálláson? (hány ohmos ellenállás van a katódban és mekkora feszt mérsz rajta?) Mekkora feszültség van a pentóda vezérlőrácsán? Ott jó esetben 0-0,1V-nál nem kéne magasabb fesznek lenni. Szépen izzik az anód...

Hát igen, mérni, javítani kellene, nem vakon cserélni. Egyébként ha a csatoló kondi egyik végét leakasztja, és megszűnik az izzás, akkor az volt a hiba, ha nem, akkor felesleges cserélni.

Ez szépen izzik, hirtelen ránézésre gerjed, ami nem biztos, hogy hallható, de hamar tönkreteszi a csövet.
Mérni kellene, ha nem tudsz mérni, akkor legalább kérj valakitől segítséget, mert így a cső tönkremegy és a csere-cső is meghibásodhat, mert ott valami nincs rendben.

Üdv!

Hát ez nem kicsit izzad.. S nem a fűtőfeszültség miatt.. Az másként "virít". Ennek rendesen izzik az anódja, s pikk-pakk tönkremegy, ha nem kapcsolod ki és huzamosabb ideig így cseszteted. Katódellenállásra mérj rá mV állásban, mit mutat?

A fűtés ugyanaz a teljesítmény, csak más feszültség, és az ahhoz tartozó áram.

Bővebben: LinkEzekről a toroid kimenőkről vélemény vagy tapasztalat ,úgy tűnik elég jó frekvenciaátvitelel rendelkeznek van köztük SE és PP is ?

Ez a Toroidy profi trafógyártónak tűnik, csakhogy...

A toroid forma SE-hez nem valami jó választás. EM szórás szempontjából úgyis a légrés a döntő, a geometriája pedig egyáltalán nem optimális.

PP toroidnál is vannak csapdák, amibe szinte mindenki beleesik, a "High End" toroid trafókat kínáló hollandust is beleértve. A legfontosabb talán a DC érzékenység, melyre a tervezők még rá is játszanak a tipikusan 250-400H primer impedanciával. Itt már a párba válogatás sem tuti... a megbízható megoldás egy okosan megtervezett aktív vagy algoritmusvezérelt előfeszítő áramkör lehet, amely a bekapcsolási tranziens általi felmágnesező impulzust is minimalizálja. A nagy induktivitáshoz sok menet kell, és ez a sajátos geometriából adódóan a szórt kapacitásban bosszulja meg magát. A kisjelű sávszélesség (tudni kellene, hogyan mérték, mert erre nincs egységes, szabványos módszer!) félrevezető, hiszen a jópár nF-os szórt kapacitás csúnyán beterhel mondjuk egy 10kohm Raa impedanciájú PCL86 PP-nek, így a teljesítmény-sávszélessége akár 1-2 watton is 10kHz alá kerülhet...

(A hangminőséget egyébként nem csak a technikai paraméterek befolyásolják...)

Évtizedekig pihentetett pufferelkónál én első közelítésben milliamper nagyságrendű, vagy annál is kisebb árammal szoktam kezdeni, és a névleges feszültség felénél leállok. Ezután figyelni szoktam, milyen gyors az önkisülés - ettől függ a következő lépés. Extrém esetben akár 4x is formázok, lépcsőzetesen növelt árammal ill. feszültségre...

Teljesítményerősítőbe nem ajánlom! Előfokhoz, phonóhoz esetleg... de kizárólag olyan szintre, melyről itt gyakorlatilag szó sem esik. Valahol pszichológiai tanulmányba illő, hogy a hazai DIY fórumokon a High End világát a látványos félreértés mellett általában negatív jelzőkkel illetik (pedig a XXI század "belépő szintűnek" mondott hifije ezeket ugyanúgy megérdemelné, ráadásul a célközönség sznobizmusa, önámítása sem kisebb!), miközben onnan próbálnak részletmegoldásokat ellesni, sőt, egybites dogmává butítani. Amita hifizek, én elvétve találkoztam vegytisztán jó vagy rossz megoldásokkal, és a készüléken belül méginkább így van, leszámítva az egyértelműen rosszul megtervezett, rosszul kivitelezett kütyüket.

Ha a félvezetőkkel sikerült egy méltányolható szintre eljutnod, akkor tudnod kell, hogy nincsenek kész megoldások, sem elméletben, sem gyakorlatban. Éppen ellenkezőleg, a jó hangért személyesen neked kell megszenvedni. Különösen a járatlanabb utakon, mert ott még támpontok, fogózkodók se nagyon akadnak... meghallgatunk tízféle hibridet, és egyik sem szól jól - levonhatunk-e ebből valami helytálló következtetést?

A jazz és a komolyzene pedig annyiféle hangzásvilágot foglal magában, hogy...)))

Csak úgy kíváncsiságból megnéztem ezeket a toroid kimenőket. EL84PP-hez 50VA-es trafó?!? 120VA-es az ajánlott. Nettó 16e Ft/db?!? 40e Ft-ért két pirinyó kimenőt kapsz. Biztosan jó üzlet nekik...

Ezt mind értem ,de engem az érdekelne jobban hogy mit hoznak ezek a kimenők hangban .A technikai paraméterek nem annyira lényegesek mint ahogy hangoztatják,sőt az eddigi tapasztalatom alapján csak annyit mondanék hogy a legtöbb esetben a a technikai paraméterekben kiemelkedő készülékek adják a fülnek a legnagyobb csalódást.Szerintem értelmetlenül hajszolják ezeket az eszméletlen magas frekvenciatartományokat valamint a 20Hz alatti mélyeknek sem sok értelmét látom.Amik eddig számomra a legjobb és legszebb hangzást produkálták mind 20Hz-20kHz között mozogtak.

A csöves stabilizátort a meghajtófokozatnak szánnám az erősítőben.A meglátásom szerint így megszabadulnék teljesen a brummtól valamint valószínűnek tartom hogy a hangzásban is pozitív változást idézne elő.Akárcsak a csöves és a szilicium diódás egyenirányítás közti különbség.De mint ahogy írtad is kitűnő lehet az előerősítő fokozatok táplálására is.

Dehogynem, nagyon is lényegesek. Csakhát azokat amik nem kedvezőek, nem szokták megadni. Pl. fázistorzítást, futásidő problémákat, amik a magasátvitelt torzítják. Megaztán keverednek is a dolgok, sok esetben a hangérzet nem is az erősítőn műlik, hanem sokkal inkább a hangszóró rendszeren, és a hallgatás akusztikai környezetén.
Akik hajszolják a 20 Hz alatti átvitelt, azok a puffogástól szeretnének megszabadulni, pedig az 70 - 80 Hz közötti átvitel hibái. a 20 kHz feletti átvitelnél kicsit másabb a helyzet, ott arról van szó, hogy valamennyire a magas hangok harmonikusait is át kell vinni, mert ugyan hallani nem hallod, de a hangképből hiányzik. Próbáld csak meg egyszer egy állítható frekvenciájú felülvágó szűrőn keresztül hallgatni. 20 - 30 (néhány) kHz között hangolgatva hallani (vagy inkább érezni) fogod a különbséget.

Na éppen erről beszélek...! Túl sok dolog változik meg itt ahhoz, hogy egyetlen előjelre redukálni lehessen... nagyon nem mindegy, milyen hangzásról indulunk, van-e kellő (áram)tartalék, és egyáltalán, milyen az egyenirányítócső hangminősége, hangkaraktere? A gyors félvezetődiódák közül sem mindegyik malackodja össze a hangtisztaságot, legfeljebb -érthető okokból- kevés velük a szubjektív tapasztalat, és nincs igazi netes hírnevük. (TO-xxx -be zárt p-n átmenetért vajon ki tud lelkesen rajongani?)

A hifista -és ebbe egykori önmagamat is beleértem- tesztelési agyműködésének mechanizmusa kicsit olyan, mint Örkény legismertebb regényének postása: kizárólag a jó híreket közli, a rosszakat pedig hajlamos "eldobni". A hátrányok néha csak nagyon hosszú idő után kezdenek tudatosulni, amikor már súlyos a helyzet.

Előfokban a csöves stab. nekem akkor kezdett meggyőzővé válni, amikor jóféle közvetlenfűtésű triódát használtam áteresztő- vagy sönt elemként. De a kapcsolástechnika és a méretezés is sokat számít.

Sziasztok,

Erősítőm tápegységét PY82-vel építeném meg.
Látom a cső adatlapján,hogy egy soros ellenállást kell beépítenem,ami az esetemben 125 Ohm.

Okoz valami galibát,ha elhagyom ezt az ellenállást?

Az anódfeszültséget transzformátor állítja elő (250V). A cső terhelése a határérték felénél is kisebb lesz Kb:70mA.

Üdv!

Az ellenállás lehet a trafó szekunder ellenállása is, vagy kiegészítendő az ajánlott soros értékre..
Egyébként az ajánlott szűrőelkó töltőárama károsítja a csövet.

Fölösleges ilyen csöves egyenirányítóval próbálkozni, valaki nyilván isteníti ezt a megoldást(nincs magánál), de egyrészt értelmetlen megoldás, másrészt nem lesz sok öröm benne, meg egyébként is, csőtemető
(4db Graetz hídban?), csőrongáló megoldás. A rajz is hibás.
Előerősítőhöz megfelel az EZ80, EZ90, EZ81, vagy ezek megfelelői, ezek ugyanis kettős-dióda felépítésű egyenirányító csövek és kiválóak a feladatra, míg az emlegetett PY, EY meg a hasonló csövek nem erre valók.
-
Kísérletezni lehet, de csodát ne várjon senki, sem pedig szebb, jobb hangzást, mert nem ezeken múlik.

Üdv!

Ha már EZ 80, -90, -81, akkor középkivezetésű szekunderes trafó, tehát csak 2 db. cső. Ami nem temető. Valamint azzal főzünk, ami van, s éppúgy megfelelnek, mint egyenirányító. Miért is rongálódnak a Graetz-be kötött csövek?

Nem hogy csodàt nem okoz de egyenesen hangromboló , ezek a csövek csak disznek jók.

Én nem szeretnék itt okoskodni vagy bemagyarázni másoknak dolgokat mivel tudom hogy itt vannak nálam sokkal nagyobb tudású emberkék így csak annyit tudok mondani amit tapasztaltam és kipróbáltam .A PY88-as csöveket és számos schottky dióda típust összevetettem de valahogy a csöves egyenirányitást mindig kelemesebbnek ,lágyabnak magyarul szebbnek halottam a schottkys egyenirányitáshoz képest ami inkább durva ,érces,agresszív hangot eredményezett .De ez a megitélés tudom szubjektív dolog,ezért mindenki próbálja meg a lehetőségéhez és a füléhez mérten megtalálni a legjobb hangot.

Igen, a csöves egyenirányítás jellemzően lágyabb tónust ad - és ez feltétlenül előnyös? Bármilyen rendszerben, bármilyen szinten? Ha a tipikus "olcsó" digitális hangot szeretnénk többféle zenén is elviselhetővé varázsolni, akkor a legfontosabb szempont lehet. És egy kiegyenlített hangú analóg rendszerben, amely a _nem_ közelmikrofonozott felvételeken talán egy kicsit lágyabb, visszahúzódóbb a kelleténél?

A félvezetők között hangra nagyobb a különbség, mint hinnéd, de több okból sem egyszerű korrekt módon tesztelni, pl. a bejáratás során markánsabb a változás, és valahogy lassabban indul be, mint a csöveknél.

Tisztának, kiegyenlítettnek, semlegesnek én nem schottky, hanem FRED diódákat találtam, csak aki először nekem ajánlotta, elfelejtette mondani, hogy az elején ne számítsak semmi jóra. Bummogó, mégis lendületét vesztett felsőbasszus, szőrös prezensz, zárt, flegma, anti-kommunikatív középtartomány... másnap reggel még szinte pontosan ugyanolyan ... ha belegondolok, apróságokon múlt, hogy nem forrasztottam ki "na ennek se dőlök be még egyszer" sóhajtások közepette.

Elfogadva a kitaposott utat, én is ezeket szereztem be -> HFA08TB60. Nem 3.-Ft/db, de megfizethető.
Persze ezzel még nincs készen az egyenirányítás, már előte is vannak dolgok, utána meg pláne...

... akkor nem egészen mindegy, melyik választjuk 70mA terhelésre.

A terhelésről nem (volt szó), csak a jóságról/megfelelőségről folyt a polémia.

Na, akkor ezért nem figyeltem rá: "...70mA".

Rendben.
Igazából a kérdésemre érdemi választ nem kaptam.
Előkotrom a régi könyveimet, talán azokból tudok okosodni (ami ugye sosem késő).

A csatolt kép a Tesla (1959) gyári katalógus egyik oldala, de ugyan ezeket az adatokat hozza a Philips adatlap. Ezek a gyárak szerintem a világ legrégebbi elektronikai alkatrészgyárai közé tartoznak és valószínű,hogy a PY82-t is évtizedeken keresztül ontották.
Ezeknek a tükrében a „A rajz is hibás” szösszenet szerintem hasít………….

1db EZ80 is elég arra a 70mA fogyasztásra.
-
Mindenki azt csinál, épít magának, amit akar, Én nem akarok senkit sem lebeszélni semmiről.
-
Nekem a "lágy, elfolyó, puha, kerek" (csöves) egyenirányításból kialakuló hangzás nem felel meg.
Ha már cső akkor legyen kemény, férfias, nem pedig egy "puhány, buzoid, latymatag, kóválygó" hangzás, ami a hasonszőrű kapcsolásokra jellemző.

Üdv!