Matematikailag igazad van, csak fizikailag eléggé szélsőséges, ha az ellenállás abszolút nulla.
A munkaellenállás az egy áram feszültség konverter, ha az ellenállás nulla, nincs konverter, mert U=I*R, és nullával nehéz szorozni, még matematikailag is.

Gondolom rólam van szó. Mindaddig amíg meg nem értem a dolgokat addig a cucc ott porosodik az asztalon befejezésre várva. Ebbe a topikba én a hírhedt kókány bt kategóriába tartozok. Ezért előbb kérdez aztán gondolkodik.

Üdv!
A 2. kondival baj van, ha a pőre táp panel ezt műveli.
Nem fordítva van bekötve?

Semmi probléma, kérdezz nyugodtan. Imi65 jól elmagyarázta, hogy kell berajzolni a munkaegyenest.
Van még egy másik görbe is amit célszerű berajzolni, ha esetleg eleve nem lenne benne. Ez az az ún. disszipációs görbe, ami teljesítmény erősítőknél igen fontos.
A cső adatlapján megadják a csőre megengedett max disszipációt, ami mondjuk 1 W.
Ezt berajzolhatod pontról pontra, úgy, hogy változtatod a vízszintes tengelyen az U értékét, és a hozzá tartozó áramértéket kiszámolod az I=U/P képlettel. Ez egy hiperbola lesz, és a munkaegyenesnek mindíg ezen hiperbola alatt kell lenni. Ha felette van, izzik az anód.

Az illetékes cső adatlapján 3,5mA az engedélyezett áram és maximum 300V anódnál. A Magyari féle könyv "aszongya", hogy előfoknál ajánlott kis árammal dolgozni. Szerintem 1,5mA az ami itt kicsinek számít de mehetek ez alá is.

Hogy is hívják a kicsikét?

6N2P. Mindent erre méretezek mert csak az előre összeállított készletre terveztem a trafót.

Én előszedném az ECC83 adatlapját is, az sokkal bőbeszédűbb, és azon számolgatnék. Azt mondják, eléggé hasonlatos a két cső, egyúttal az adatok összehasonlításából is tanulhatsz. Ha az ECC adatait használod a tervezéshez, sokat nem tévedsz, viszont azon vannak használható instrukciók is, amik az orosz adatlapon nincsenek.
(egyébként elég jól eltaláltam az 1 W -nyi disszipációt, bár arra ilyen kisáramú beállításoknál nem lényeges)
A kis anódáram, kis zaj, de ha nézed a karakterisztikát, nagy jeleknél a torzítás is nagy lesz.

Nagy valószínűséggel igen. Jártam így figyelmetlenségből.

Csak azoknak a csöveknek az adatlapját nyomtattam ki amit valóban használok pedig van vagy 15 fajta minimum.

6N2P esetén nem nyúlsz nagyon mellé, ha 100k-s anódellenállás mellett 1,6k-s katód-ellenállást használsz (amit 100 µF -el hidegíthetsz) . A tápfeszültség 260V, amit a kiszámolt (leolvasott) kb. 1-1,2mA-es anódáramnál egy 68k szűrő-ellenállással, és 47 µF szűrőkondenzátorral a 327V-os tápfeszültségedből könnyedén előállíthatsz.

Amit Imi65 mond, az rendben is van, csak abból nem fogod megtanulni a lényeget, hogy aztán bármikor, bármely csőre magad meghatározd a feltételeket. Tanulni, csak adatlapból lehet, de ha egy adatlap szűkszavú, abból tanulni nem sokat lehet. Én pl mindíg előszedtem az aktuális cső ipari változatának adatlapját, abból lehet igazán tanulni. Ha már jól eligazodsz, akkor már a szűkszavú adatlap is elég. A régi nyomtatott ipari csőkatalógusok(Siemens, Valvo, Mullard) elején még az alapvető összefüggéseket is magyarázzák.

Nem teljesen az amit leírtál, mert akár 1% torzítás is elegendő a hatás eléréséhez, de erre valóban létezik "megoldás":
https://www.tubecad.com/2013/06/blog0265.htm
https://www.tubecad.com/2015/01/blog0316.htm
https://www.tubecad.com/2015/12/blog0334.htm
Gagyi CD-játszók esetén elég jó eredményeket hozhat.
Mit gondoltok, egy hangszedő mennyit torzít és az hogyan mérhető?

Igen, ezekből olvastam anno, amit leírtam. Csak marad a kérdés, akármilyen kiváló CD játékosunk van, 20kHz a határ és a felharmonikusoknak annyi. Amivel az alulra "küldött" információknak is lőttek.
De nem kívánok állást foglalni, említettem egy bizonyos eljárást, amivel (állítólag) élettelibb lesz a CD-re rögzített zenei anyag.

Én azt látom, Janinak még vannak gondjai az elektrotechnikai elméletekkel is időnként. Azokat is meg kéne szorgalmasan tanulni.

Igen, minél hamarabb. Ha nem jók az alapok, dűl az épület.

Hát.. A kérdés kissé gyenge. Tanárom mondta, aki tud kérdezni, félig tudja a választ.
Milyen hangszedő? MM? MC? Kristályos? Milyen torzítást akarsz mérni?? Milyen célból?

Nyílván igazatok van de a grafikonok közti összefüggések leolvasása most még meghaladja a képességeimet. De ami késik azt még meg lehet előzni.

Te gyötröd magadat a csöves erősítők tervezésével. Azt elfogadom, hogy meg is akarod ismerni azt a technikát, amivel éppen foglalatoskodsz, csak hogy ez azért bonyolult dolog, egy csomó mindent nem látni olyan formában, mint pl. mikor két lécet összeszögelsz. Sajnos ezért nem lehet csak úgy megérteni, hiába nézegeted a kapcsolást.
Néhai szomszédom jut eszembe, akihez Fater átvitte a rádiót, de az nem tudta hangra bírni. Azt mondta, a TV-t könnyebben megcsinálná, mert az "mutatja" magát! Ja, meg kb. 5x bonyolultabb is! A szervizbe meg meg tudták csinálni, miután azokat a dolgokat is kijavították, amit a szomszéd elbaltázott!
Van egy olyan érzésem, hogy a munkaegyenes "lényegét" sem érted teljesen. Ha így lenne, akkor megpróbálom elmagyarázni.

Ha kell inkább kivárom a találkozót ahol egy szakavatott ember kiokosít. Mindegyikőtök nullán kezdte de én csak akkor fogom megérteni ha közbe mutatják is. Bocs ha bárkinek is nyűgöt okozok ezzel. De legalább a szándék megvan. Ez már több infót tartalmaz pedig egy adatlapról van szó.

Én nem szeretném ellökni a segítő kezet, ha van kedved és időd, leirnád a munkaegyenest?

Ez is segítség lehet a megértéshez, szimulációhoz - nagyon jó kis "szerszám" sokféle triódához, vagy triódába kötött csőhöz:
http://www.trioda.com/tools/triode.html

Az írások tökéletesen példázzák, hogy az emberi hülyeség mennyire egyetemes és nációfüggetlen.
A dolog ott kezdődik, hogy a hallható tartományban 44.1kHz mintavételi freki esetén sincs semmiféle elveszett felharmonikus* (lásd egy régebbi "belépő szintű hifi CD-játszó átvitelét 20Hz-20kHz között, a mellékletben). Folytatódik azzal, hogy a hangszerfajták felharmonikus-spektruma markánsan eltér, és az egyes komponensek időbeli lefutása pedig némelyiknél jelentősen eltér az alaphangra jellemző burkológörbétől. Befejezni nincs kedvem...

* Hogy szubjektíve milyennek hallatszik a rossz digitális hang, az más kérdés...

A munkaegyenes Ohm törvényének (munkaellenállás!) grafikus ábrázolása az erősítőeszköz kimeneti karakterisztikájának feszültség-áram koordinátarendszerében. Aki ezt kb. első ránézésre nem látja, a közeljövőben inkább ne akarjon erősítőt "tervezni", mert nem biztos, hogy jó vége lesz.

20kHz felett mit akartok, netán denevérek is helyet foglalnak a hallgatóság soraiban?
Nem mellesleg, a komolyabb gyári csöves DAC-ok harmonikus torzítása tized százalékokban mérhető. Maximális kivezérlésen! A zenére alapvetően jellemző szolídabb szinteken bőven 0.1% alatt marad. A hangszerek felharmonikusai viszont (jellemzően) jónéhány százalékra rúgnak...

Ez mondössze két dolog miatt butaság.
1) A fázistolás vagy fázismenet definíció szerint relatíve értendő. (A referencia 1kHz, ha külön nincs feltüntetve.) Miután a hang terjedési sebessége gyakorlatikag frekvenciafüggetlen, a fejünk vagy a mérőmikrofon mozgatása nem változtat a fázisviszonyokon!
2) Kevered a fázistolást a fázisfordítással. A HFM-ben közölt fázismenet diagramok egyébként mind fordított fázisúak: az 1Khz referenciához 180 fok tartozik.

Én is erre szavazok! Tanuljunk csak!

"Miután a hang terjedési sebessége gyakorlatikag frekvenciafüggetlen, a fejünk vagy a mérőmikrofon mozgatása nem változtat a fázisviszonyokon!"

Szerínted. A sebességnek semmi köze a fázisviszonyhoz, pont azért, mert konstansnak vehető. De a hullámhossz, és a frekvencia nem.

Nem keverem. Valamit nem értesz.

Legalábbis fizikában igy szokott lenni

Sziasztok! Ide feltöltöttem az Scultety László - Elektroncsöves Áramkörök Tervezése c. cikksorozatát, ami Rádiótechnika újsában jelent meg. Szerintem ez az egyik legjobb magyar leírás, a témában. Ebből lehet tanulni.