Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Analóg oszcilloszkóp javítása
Ha szkóp-képet teszel fel, legyen látható a kezelőszervek beállítása, vagy add meg a beállításokat!
Lapozás: OK   226 / 245
(#) Józsibácsi59 hozzászólása Okt 13, 2020 /
 
TR-4660-as oszcilloszkóp időalap állító belső gombja körbefordítható. A forgókapcsoló mechanikus része áll, nem forog együtt a kapcsolóval. Nem látok hiányt, a mechanikus rész kézzel fordítva normálisnak mondhatóan működik. Milyen összekötésnek vagy esetleg bordának, stiftnek, csavarnak kell lennie a kényszerkapcsolatnak?
(#) zamatőr válasza Józsibácsi59 hozzászólására (») Okt 13, 2020 /
 
Csak egy ötlet a képen látható "kónuszos" tengely irányú perselyes rögzítés.
Feltéve oldalt nem találtál rögzítő csavart. Leveszed a felső gombot és meglátod.
A hozzászólás módosítva: Okt 13, 2020
(#) Józsibácsi59 hozzászólása Okt 13, 2020 /
 
Köszönöm, megoldódott. Elismerésem az egykori EMG-s dolgozóknak bár ma is ilyen termékekkel lennénk körülvéve. Preciz átgondolt termékek voltak annak idején, nem véletlenül termeltek USA dollárt kis hazánknak.
(#) X-Wing válasza Józsibácsi59 hozzászólására (») Okt 14, 2020 /
 
Valóban, annak idején a szoci blokkban, az EMG-ben ment a legprofibban a reverse engineering
(#) szapcsika válasza X-Wing hozzászólására (») Okt 14, 2020 / 2
 
Ez így van. Azonban aki összehasonlít egy korabeli nyugati műszert egy hasonló EMG-vel, az sajnos azonnal rájön, hogy esélye sem volt az EMG-nek. Egyszerűen ég és föld a különbség, mind kivitelben, mind egyéb dolgokban, mint pl. dokumentáció, stb. Nagyrészt kinti műszerek nem is másolása, inkább sanyarú körülmények közötti újratervezése volt, így szépen lassan elmaradtak a világszínvonaltól. Kiváló mérnökök és szakemberek voltak, hihetetlen munkát végeztek, hog egyáltalán ezt meg tudták csinálni, de az egész szocilaista nagyvállalati, KGST környezet olyan volt, hogy ha meggebedtek is, nem tudtak olyat alkotni, amit egy HP, Tek, R&S, W&G, Fluke tudott.
Erről sokat írt Sipos Gyula ír RT évkönyekben. Amikor hiába specifikáltak valamit, egy adott alaktrésznek, a külkreskedelmiIMPEX vállalat behozott valami mást, és azt kellett használni Folyamatos minőségi és ellátási problémák voltak, ez nem csak a sorozatgyártásban, de az eladás utáni támogatásban szervízben is állandó gondot okozott. Sajnos hiába él a nosztalgia, a 90-es évekre az EMG reménytelenül elmaradt a világszínvonaltól és az "úgyis megveszik" KGST piac megszűnése után teljesen versenyképtelen lett.
(#) VJ72 válasza szapcsika hozzászólására (») Okt 14, 2020 /
 
Azért a termelési adó amit a rubel export után a cégre kivetettek, a már legyártott és raktáron levő termékek eladhatóságát ellehenítette. Pedig volt rá vevő továbbra is a volt keleti blokkban.
A céget termelési adó tartozás miatt az adóhivatal csődeljárással fölszámolta.
(#) PEXESO hozzászólása Okt 21, 2020 /
 
Sziasztok!
A segítségeteket kérem.Van néhány BF259-es tranzisztorom,csak nem tudom,ki a gyártó,TO39-es tokozású és a tok tetején ez van:BF259
T
Melyik gyártó jele a nagy T betű,a tok oldalán nincs semmi.
(#) PEXESO hozzászólása Okt 21, 2020 /
 
Kicsit eltolódott a T betű a BF259 alatt van.
(#) lzsolti2 válasza PEXESO hozzászólására (») Okt 21, 2020 /
 
Tungsram
(#) PEXESO válasza lzsolti2 hozzászólására (») Okt 23, 2020 /
 
Köszi a választ.
(#) endrusz válasza PEXESO hozzászólására (») Okt 24, 2020 /
 
Tungsram gyártmány.....

1.jpg

2.jpg
   
(#) PEXESO válasza endrusz hozzászólására (») Okt 24, 2020 /
 
Köszi a képeket de nem tudnád feltenni nagyobb,jobban látható formátumban ?
(#) pucuka válasza PEXESO hozzászólására (») Okt 24, 2020 /
 
Ha a képet úgy nyitod meg, hogy a 1.jpg, és 2.jpg feliratra kattintasz, akkor nagyíthatóvá válik. Az így megjelenített kép közepébe kattintva megjelenik egy nagyító formájú kurzor, benne egy plusz jellel, további kattintással egészen nagyra kinagyítható.
Eredetileg SGS-Thomson gyártmány, úgyhogy a Tungsram elvileg hamisítvány. Azaz mégsem, mert a Tungsram csak tokozta, ki tudja honnan szerezte a lapkát.
De miért is fontos ez?
A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2020

BF259.pdf
    
(#) PEXESO válasza pucuka hozzászólására (») Okt 24, 2020 /
 
Csak azért fontos,hogy tudjam mit várhatok tőlük ha használnám őket.Van pdf-em róluk,csak nem tudtam,ez a konkrét gyátmány milyen minőségű lehet.
(#) pucuka válasza PEXESO hozzászólására (») Okt 24, 2020 /
 
A félvezető egykristály lapka gyártása igen drága dolog. Ezért a világon mindig is csak néhány gyártó gyártott ilyen lapkát, és a különböző tranzisztorokat durván fogalmazva válogatással hozták létre. Például a Motorolának sohasem volt félvezető gyára, tervezése az volt, magát a gyártást (természetesen szigorú ellenőrzés mellett) más félvezető gyáraknál végeztette. A Tungsram is hasonló utat járt, de törekedett a saját lapkagyártásra is. (MEV) Akkoriban a gazdaságosság nálunk nem volt főszempont.
A T termékei között volt, nagyonjó, jó, de nem annyira jó is. Ennek eklatáns példája a T által gyártott, és nagy tömegben gyártott, és használt BC107, BC177 tranzisztor. Hogy ezekből éppen mi jut a kezedbe, azt csak úgy tudhatnád meg, ha elvégeznéd a tranzisztor minőségi mutatóinak vizsgálatát. Beláthatod, erre neked, mint egyéni felhasználónak nem sok lehetőséged van, pusztán bízhatsz a szerencsédben. Amit tehetsz, legyen tartalékod, ha építesz valamit.
A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2020
(#) PDM hozzászólása Okt 25, 2020 /
 
A Motorolának voltak "wafer fab"-jei.
Itt egy link a gyár bontásáról.
Bővebben: Link
(#) pucuka válasza PDM hozzászólására (») Okt 25, 2020 /
 
Én úgy tudom, félvezető tervezés, ellenőrzés volt, lapkagyártás nem. Amolyan kutató, fejlesztő intézete volt.
Ezt egy a Motorolától érkezett (hazatelepült) kollégámtól tudom.
(#) elektro13 hozzászólása Okt 26, 2020 /
 
Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni egy c1-127 es szkóp javításában.
A függőleges eltérítés kint van a cső tetején, nem lehet az előlapi potival állítani, illetve ha jelet adok neki, akkor sem mozdul el onnan. A hiba mindkét csatornánál fennáll.
Vízszintes eltérítés ok, a szépen vándorol balról jobbra.
X-Y módban a sugár y-irányban szintén stabilan a cső felső élén marad.
Ezankívül a fényereje elég gyenge.
Van-e esetleg ötletetek, hogy hol kezdjem a hibakeresést?
Rajzom van hozzá, de oroszul.
(#) elektro13 válasza elektro13 hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Rámértem a függőleges eltérítésre, 20V van rajta, ha lehúzom a csőről, beáll a vonal középre.
Itt van a gépkönyv hozzá:
Bővebben: Link
Sajnos nem igazodok ki rajta.
(#) VJ72 válasza elektro13 hozzászólására (») Okt 26, 2020 /
 
Szia!
A függőleges végfok tranzisztorait és tápfeszültségét kéne megvizsgálni 099 kép VT11-18-ig, +80V, -10V +10V
A rajzokat érdemes lenne kinyomtatni, a két darabban beszkennelteket összeragasztani, az alkatrész listából az értékeket beírni. Ha az egzotikus ic-k közül pusztult el valamelyik azokat pótolni nem lesz egyszerű.
Sok sikert!
(#) elektro13 válasza VJ72 hozzászólására (») Okt 29, 2020 /
 
Köszi a tippeket, a tranzisztorokat (vt11-18) ellenőriztem és rendben voltak. Szerintem ezek a vizszintes eltérítés végfokai. A 007-es képen az XS6 és XS7-es pontok tartoznak a függőleges eltérítéshez, de ezeket a rajzokon nem sikerült még megtalálnom. Tápfeszek szintén rendben, viszont 80V helyett 70-et mértem csak.
(#) zamatőr válasza elektro13 hozzászólására (») Okt 29, 2020 /
 
Az XS6-XS7 csatlakozik a 9 oldal alul középen L2-L3 2-1 pontokon a 29 oldal D11 (04УП034Б) Ic 19-30 lábaira.
A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2020
(#) zamatőr válasza elektro13 hozzászólására (») Okt 29, 2020 /
 
Innen letölthető még dokumentum az alkatrészek azonosításához az utolsó hozzászólásnál:Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2020
(#) rpmaus hozzászólása Nov 8, 2020 /
 
Hölgyek (?) és Urak, becses Kollégák!

Vélhetően istentelenül buta kérdést teszek fel alant . . .

Magyarázva bizonyítványom elébb', azzal mentegetőzöm, hogy 20+ éve nem ezt a szakmát gyakorlom (hivatásszerűen nem), de amíg gyakoroltam (1987-től BHG FI, majd utódcégek 2000-ig), addig is a tároltprogram-vezérlésű telefonközpontokkal foglalkoztam multilaterálisan' míg a tápegység ügyeket hagytam néha Bánovics Peti kollégámra, és Balogh Dezsőre, aki a tápegységfejlesztők feje volt... (e azok is lényegében mint kapcsolóüzeműek voltak).
Ennek ellenére mindent szeretek javítani, és jellemzően meg is tudom orvoslani' a műszaki egyedeket', csak ahogy öregszem, esetleg butulok is, nem mindig találok rá egy-egy apróságra, információra, mint most is.

Tehát: egyenes akarattal kezeimbe került a minap egy X1-50 wobblerszkóp by USSR, akinél' a szkóp-rész anódfeszültségét (azaz a katódra adott negatív nagyfeszültséget) 2 db KC106G (Si 10 kV 10 mA) originál orosz diódával állítják elő a 800 Vac trafókörről, amelyek egyenként feltöltenek 1-1 db 1500 V 0,1 µF MBM (szerintem styroflex vagy papír, szép méretes) kondenzátort (C1 és C2, ezek közös pontja lesz a 800 Vac másik ága).
Ekként a műszer GND-jét "táplálja" a VD2 a pozitív egyenirányítással (katód), a gyorsítófeszültségnek (és segédrács- és fókuszfeszültségeknek) megfelelő negatív egyenfeszültséget pedig a VD1 állítja elő... a GND és a negatív nagyfeszültség között lesz még C3 és C4 néven sorba kötve további két ugyanilyen kondi (cca 2,4..2,6 kV) mint szűrőtag. Tehát egyszerűbben: ez egy kétszerező kapcsolás, na

[séma + parts feltöltve]

A hibajelenség nem is annyira érdeke: kifújtak (szó szerint) az 1500 V-os kondik közül valamelyek.. azután az istennek sem tudtam (áramgenerátoros tápegységgel sem) kimérni, hogy a 2 db HV dióda még él-e. Ugyanis maga a szkóp rész ez után is működött (akkor, még Đ). Egy mivel nem akartam elhinni, hogy a HV diódák jók, ki akartam mérni párszor 10 voltos AC beadásával.. majd okosan és ügyesen - ahogy a rossz sebész aki addig operálja a beteget, amíg az meghal -, mert lusta voltam elővenni a leválasztó trafót a toroid mellé (mögé), a szkópos méréskor, nincs mit szépíteni: csak-csak elnéztem, na ... olcsó móka: akkor már jól hallhatóan megpusztult a VD2



No most nézek s látok én itthon HV diódákat, nem mikrosütőbe valót, hanem pl. DD1800-ast, 18 kV 20 mA, csupán' 200 Ft/db - emberi számítás szerint jó lesz a 800...1800 forint/db áron (ebay) beszerezhető orosz eredetiek helyén.. tehát még ez sem a "bajom"... Đ

Az elvi (?) problémám a kondenzátorok TÍPUSA volna: csak én érzem hülyén és 50 Hz-en (és az adott alkalmazásban) nincs érdemi különbség, vagy mégis van annak jogos és értelmes oka, korlátja, ami miatt ide mégsem javasolt (nem szabad) kerámia kapacitásokat betenni? (Most tételezzük fel, hogy találok 100 nF 2 kV-os típust, vagy 2 db 47 nF értékű megy bele paralel).

Ugyanígy motoz a fejemben, hogy pl. egy MKP (WIMA, p.p.) 47 nF 650 Vac | 1,6 kVdc kondenzátor ellen van-e technológiai, vagy elektromos ellenjavallat?

Magamban úgy okoskodom, hogy a 650 Vac kritikus lehet a C1 és C2 helyén, ahol még lüktetve ott van valamennyi a 800 Vac alapjelből.., de a C3+C4 esetén már nem lenne kritikus ez sem.

Még egyszer elnézést kérek, ha nagyon nagy butaságokkal jöttem elő (és igen, az én hibám, sose voltam jó anyagismeretből, ez is tény Đ), és külön is ájmszórí ha valakinek nagyon hosszú volt a fenti eposz, de kérem, ő se vessen meg érte.

Köszönöm a támogatást és törődést előre is!

Mindenki maradjon Egészséges, és legyetek Áldottak,

szeretettel:
'a' robi

Maus Róbert Péter s.k.
jogi asszisztens, tanácsadó
www.tele-maus.hu

[alkatrészlista + kapcsolási séma]
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
(#) PEXESO hozzászólása Nov 10, 2020 /
 
Sziasztok!
Már áprilisban kértem az EMG 1568A oszcilloszkóppal kapcsolatban a segítségeteket,most újra a segítségeteket kérem.A tápfeszültségeket lemértem,jónak néznek ki mégsem működik rendesen.Több probléma is van de most kettőről írok csak a többit majd később.A 4 db képen látható, mire gondolok.
1.-látható a kalibrátor kimenet kis kínai szkópon.
2.-a négyszögjel a kissebb elt. sebességnél-erős átlapolódás,vagyis a magas és alacsony szint átfedi egymást.
3.ugyanaz nagyobb sebességnél-itt kissebb az átlapolás.
4.függőleges eltolásnál alulról kezdve a feléig nem változik a jel nagysága feljebb egyre növekszik.
A kis szkópképen nen látszik a négyszögjel frekije kb. 1kHz.
(#) proli007 válasza PEXESO hozzászólására (») Nov 10, 2020 /
 
Hello! Vélhetően szűretlen a táp és az modulálja a kijelzést. Mert ugye a feszültség egyidőben nem tartózkodhat "alul is, meg felül is"..
Függőlegesnél meg valami táp, vagy munkapont hiba lesz, amitől torzít a kijelzés. Ezért a méretváltozás. Nagyméretű szinusz jellel, gondolom látható lenne.
(#) kadarist válasza PEXESO hozzászólására (») Nov 10, 2020 /
 
Szia! Asztigmatizmus be van állítva? Az inverter kimeneti szűrői jók?
(#) PEXESO válasza proli007 hozzászólására (») Nov 10, 2020 /
 
Szia!
Valószinűleg igazad van,ez a jel úgy alakulhat ki (szerintem) ha a jel fázisa gyors ütemben változik tehát mintha egyszerre több,fázisban eltolt jelet ábrázolna,a függőleges vonalak pedig nem látszanak a gyors fel és lefutás alatt.Ilyet valóban okozhat szűretlen tápfeszültség.Meg fogom vizsgálni a tápokat alaposabban.Köszi a választ.Ha más ötleted is van,szívesen elolvasom.
(#) PEXESO válasza kadarist hozzászólására (») Nov 10, 2020 /
 
Szia !
Köszi a választ,megvizsgálom a szűrőket is csak ezt nagy feszültségnél nem egyszerű kivitelezni.
(#) kadarist válasza PEXESO hozzászólására (») Nov 10, 2020 /
 
De az asztigmatizmus jó, az ernyő nagy részén kör alakú a fénypont? Kapcsold X-Y üzemmódba és azonnal meglátod.
Következő: »»   226 / 245
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem