Nem ez lenne a nulla szakadás iskolapéldája?
Sokat tárgyaltuk már, képekkel is...

Az gond. Amit én néznék meg:
-fogyasztásmérő hely átvizsgálása, elég gyanús hogy ott van valami érintkezési hiba akár mért akár méretlen oldalon. Volt olyanhoz "szerencsém" hogy a talajba ásható mérőszekrénybe bejutottak a hangyák és ott átvezetést, korróziót okoztak.
-kéne hívni egy ÉV felülvizsgálót aki műszerrel tud szigetelési ellenállást mérni a bejövő alu kábeleden és kéne mérni egy hurokimpedanciát is, nálunk bent a telephelyen hasonló hiba volt (néha random feszültségesés ami nem volt összeköthető nagy fogyasztóval, vibráló lámpák...) mit kiderült srült volt a kábel szigetelése és bejutott a víz ahol a kábel néha áthúzott, gyakorlatilag az egyik kábel majdnem teljesen megszakadt (eldurrant) a végére, csak a két párhuzamosan kötött kábel miatt nem vettük észre (nem hiányzott fázis). Szóval ilyen hiba is lehet. Amúgy is elég karcsú a 2x50mm² 400m hosszan 32A-re. Nekem ott vannak fenntartásaim azzal is, hogy képes-e kialakulni akkora zárlati áram ami oldani tudja a 32A-es megszakítót (ezért kéne a hurokimpedancia mérés).
Azt jó volna kideríteni hogy az egész lakást érintő probléma amikor vibrálnak a lámpák, vagy nem.
Ja és még egy fontos dolog a földszondádat is ellenőrizni kéne, PEN jön be hozzád ha ez valahol megszakad és a földszondád nem jó (10Ω vagy annál kisebb) akkor áramütés érhet titeket mert feszültség kerül a földelt fémházas fogyasztók megérinthető fém részeire. És ilyenkor a ÁVK sem fog védeni mert az ő nézőpontjából az áramok rendben lesznek. A fotódon nem látom a földszonda csatlakozását.
A 25A-es ÁVK-t is cserélni kéne legalább 40A-esre az is okozhat galibát (ha még nem tetted meg). Jó volna egy fotó a mostani állapotról, mert ott látok egy 5x2,5mm²(?) kábelt ami biztosítás nélküli és PEN megy el rajta.

Nem olcsó de 100%os megoldás egy online szünetmentes táp. a 32A az 6 kW. Tehát egy ekkora valóban nem olcsó

kötés

Valaki elárulhatná nekem, hogy a videóban 10:25-nél miféle kötést csinál a csávó. Saját magával (hálózati áram) hegeszti össze az érvégeket egy grafitrúddal?

A villanyszerelésben nem tudok állást foglalni, de a vörösréz hegesztése így nem oldható meg. Ehhez nem elég a meleg (amit az ív létre tud hozni), kell hozzá valamilyen védőatmoszféra is (és esetleg külső hozaganyag is). A felvételen látható megoldás biztosan nem tud megbízható hegesztett kötést létrehozni.

Igen, grafitrúddal össze lehet így olvasztani, de nem tudom mi értelme van. Nem fog "szúrni" a vezetékek vége, mert lett ott egy gombóc?
Szerintem ha ilyen hosszban össze van tekerve, ez a gombóc semmit nem javít a kötés átmeneti ellenállásán, megbízhatóságán. Sőt a hőbevitel miatt a végén néhány mm-en jól el is oxidálódott a vezetékek felülete. Van abban a fadobozban egy hiperszil trafó, nem a hálózati feszültséget használja.

A rezet ugyan meg lehet olvasztani (lesz rajta egy olvadt paca), de két ilyen paca nem fog egy olvadékká összeállni, mert a felületén lévő oxidáció ezt megakadályozza.
A vörösréz hegesztése pl. AWI technológiával oldható meg. Ahol van egy Wolfram elektróda, amiről a szénnel ellentétben nem épül be nagyjából semmi a forraszanyagba (mert nem olvad meg az ív hőmérsékletén), van Argon védőgáz, és legtöbbször külső hozaganyag is van. De még ezzel is babrálni kell, mert az egyesítendő anyagoknak nagyon tisztának kell lennie.

Én nem is írtam hegesztést.

Szia!
Biztosan igazad van ---De ezt magyarázd el egy 1930....1970 között dolgozó szakinak is.

A háború alatt ,után sok évig nem volt forrasztóón! Tehát mindenki igy csinálta , összeolvasztotta a Cu-t (ami néha 40%Cu és 60%Fe volt !)
A rádiógyárak is igy dolgoztak , még 1980ban is láttam csöves rádióban ilyen kötést.--Tehát stabil volt!
Kiss gyakorlással +nyomással összeolvadt az a gombóc!

Egy másik ; Ha válaszolnál ?

Nagyon régi földelés kötésnél láttam ---de min. 25-30 év után is stabil volt! (ez volt az egyetlen még ép !)
A vasszerkezetre hegesztett vascsavarra rátették a földelés rézsaruját, s egy sima Hetra trafóval meg 4mm es pálcával egymásba olvasztották. Majd jött az idő vasfoga , a szabadban....ez ugyan rozsdás volt , de még mindig jó villamos kötés adott.

Kis túlzással az összeolvasztást hívja a szakma hegesztésnek. Kicsit pontosabban kohéziós erő létrehozása a hegesztés célja.

A forrasztás az athéziós felületi kötés (és én alapvetően forrasztáspárti vagyok az elektromos kötések kapcsán, de elfogadom, hogy ezt semmilyen szabvány nem támogatja).
Nem ismerek olyan módszert, amivel vasat és rezet össze lehetne hegeszteni. Ennek elvi akadálya a két fém olvadáspontjának eltérése (és még egyéb problémák is lennének ezzel). Ha nagyon eltérő anyagokat akarunk egyesíteni -vagy inkább ötvözésnek hívnám- akkor a porkohászati technológiák ígérnek eredményt (de ez egy elég komplikált tudomány, kevesen értenek hozzá).

Awival simán tudok vasat a rézzel összeolvasztani, vöröset ,sárgát , sőtt bronzot is akár.
Kemyény fémet is a vashoz sárgarézzel az meg három különböző anyag.

Idézet:
„Nem ismerek olyan módszert, amivel vasat és rezet össze lehetne hegeszteni.”

Talán azért, mert nem vagy ebben járatos? Részemről vége, ez nem az a topik.

Nem ennyire fekete/fehér ez a kérdéskör. A forrasztott felületi kötést az teszi lehetővé, hogy az alacsonyabb olvadáspontú forraszanyagban oldódik a forrasztandó anyag, így lesz egy folyamatosan változó összetételű határréteg ami lényegében ötvözet. Kellően nagy hőmérsékleten, és gyorsan elvégzett művelettel az a határréteg, lehet egészen vastag is. Mikortól számít ez hegesztésnek, vagy semmiképpen sem nevezhetjük így?

Nekem is mondták már, hogy különböző anyagokat nem lehet összehegeszteni, vas-rozsdamentes, meg hogy az öntöttvas csak spéci módszerekkel hegeszthető. Csakhogy amikor erről még nem tudtam, akkor megpróbáltam. A pálcával mondhatni kissé összekevertem az olvadékot és egész jó lett az eredmény. Rozsdamentes anyákat hegesztettem fel vasszerkezetre, és még jól is nézett ki az eredmény. Egyszer meg egy öntöttvas kissatut eltörtem, megpróbáltam meghegeszteni sima bevonatos pálcával.. utána még évekig használtam. Persze lehet, hogy nem volt olyan erős a kötés, mint elvárható, de a célnak megfelelt.

Vision61 már rám fogta, hogy nem értek hozzá. Ezt majd valaki eldönti helyettünk.
- A sárgaréz a réz és cink ötvözete. Ezzel az a baj, hogy a benne lévő cink (a mennyisége valahol 5-20 % közötti) már durván habosan felforr, amikor a réz még nem olvad meg.
- A vörösréz vas hegesztése hasonló okok miatt zavaros, a réz 1085°C-on olvad, a vas pedig 1473°C-on. Tehát a réz már bugyborékolva forr és gőzölök, amikor a vas még nem olvadt meg.
- A keményfém és vas rézzel való "hegesztése" az nyilvánvalóan forrasztás. És ez valóban remekül működik, nem csak rézzel hanem ezüsttel is. Ez egy nagyon jó és megbízható kötés (ha elég nagy az érintkező felület), de athézió hozza létre a kapcsolatot, ami felületi erő, azaz némi közelítéssel hívhatnánk ragasztásnak is, csak abból egy nagyon tuti változat. Ez ipari forrasztás elképesztően sokat fejlődött az utóbb néhány 10 évben, piszok hatékony folyasztó szereket, és speckó forraszanyagokat lehet ma már kapni. De a hegesztés az a molekulák közti kapcsolat, a forrasztás pedig felületi kötés.

Azok a példák amiket említesz, általában a tankönyvekben is megjelennek, és ott ki is tárgyalják mi a gond ezekkel. Egy hegesztett kötéstől elvárunk bizonyos mechanikai tulajdonságokat. Esetenként a hegesztés nem gyengíti a szerkezetet, hanem erősíti.
Amikor öntvényt próbálsz sima elektródával hegeszteni, akkor vagy egyáltalán nem jön létre kötés, vagy ha mégis (ezt öntvénye válogatja), akkor az sokkal-sokkal gyengébb mint amit minimálisan elvárunk. Éppen ezért vannak speciális öntvénypálcák, amik valóban oldódnak az olvadékban és így egészen jó kötést tudnak létrehozni. Viszont ennek ára is van, mert nagyon rideg lesz a varrat (és jó drága az elektróda, szó szerint darabra árulják).

keresztmetszet biztosítás

Sziasztok!
Villanyszereléssel kapcsolatos kérdésem lenne. Nemrég végeztek nálam teljes villanyszerelést nem kevés pénzért. Most vettem észre, hogy az egyik B16-os kismegszakítóról 2,5-es vezetéken keresztül megy az áram egy kötődobozig, ahol már csak 1,5-es vezetékekre van tovább bontva a kör. Erről a B16-ról van megtáplálva a hűtő (induktív terhelés), a konyhai mennyezeti lámpa, kis szoba mennyezeti lámpa, 3db 2-es konnektor, előszobai lámpa. Ezek a fogyasztók 1,5-es kábelről vannak táplálva, amiket a szabvány legfeljebb 10A-es biztosítékkal enged. A B-s karakterisztikájú kismegszakítókhoz én ragaszkodtam, hogy zárlat esetén a kapcsolószekrényben nyomja le a biztit ne a villanyóránál, volt rá precedens. Én nem vagyok villanyszerelő, de kicsit aggódom amiatt, hogy egy lehetséges jövőbeni zárlat esetén nem fog leoldani a B16, mivel a legszűkebb keresztmetszet a 1,5-es vezeték több ponton. Ti hogy látjátok ezt?

Lásd itt: Bővebben: Link.

Mindegy, hogy hány kismegszakító van egymás után kötve, zárlat esetén mindegyiken a zárlati áram fog folyni. Ha van egy kis szerencséd, akkor mindegyik old, kb. egyszerre, erre nincs hatással a vezeték keresztmetszete. Műszerrel mérhető a várható zárlati áram, nem ritka a 300 - 400 A-es érték.

A különböző karakterisztikáknak inkább a névleges leoldási érték közelében van jelentősége, "előtte" és "utána" kb. közösek a görbék, lásd melléklet.

Ezt nevezik hegesztett kötésnek. Szabványos és megfelelő, karbantartás mentes (nem kell, hogy hozzáférhető helyen legyen). Pontos kivitelezési részleteket nem ismerek. Ezen a vidéken nem túl elterjedt.

Szia!

A zárlatról jól ír 'Bakman'. Valószínű mind leold, ami a körben van (vagy véletlenszerűen egyik vagy a másik). Ezzel nincs is gond, az egy pillanatnyi túlterhelés.
A tartós túlterhelés lehet gond, mert itt 16A-ral( kicsit többel is..) tudod terhelni a vezetéket, ami csak másfeles, de a mai szerelvényeket ismerve előbb fog szétolvadni a dugalj, mint a másfeles vezeték. Ha nyugodt akarsz lenni, tegyél B13A-t a B16 helyére. Kapható, épp a másfeles vezetékhez való. Én egyébként B16-ot csak a tűzhelynek, mosó-, mosogató és szárítógépnek teszek. Oda 2,5-est húzok végig a dugaljig. Minden más dugalj B13-ról megy. Kötődobozig 2,5-lel, onnan másfelessel húzva. A világításnak külön áramkört szoktam vinni. Itthon pl. a világításnak 3db B6-os van betéve. ( családi ház, régi kádár kocka)

Köszönöm a segítségeteket.
Igen, én is inkább a tartós terhelést tartom veszélyesebbnek. Schneider szerelvényeket rakattam mindenhova. Én is úgy tartom logikusnak, hogy a világításnak külön áramkör kell. A B6 jó választás. Egy induktív terhelés indítóárama 10X-ese a névleges teljesítménynek. Az én hűtőm 70W-ot eszik működés közben. Tehát indításkor 700W csúcsot vesz fel. Ha még egy porszívót is rákötnék és az összes világítás fel van kapcsolva, akkor is elégnek kellene lennie a 10A-nek. De azért ki fogom cserélni B13A-ra, ahogy írtad.

Tudtommal nincs olyan szabvány ami a 1,5-ös vezetékre fixen 10A-t írna elő. Az lehet akár 16A is helyzettől függően...

Igazad van, most jártam utána, hogy egész végig egy régi szabványt vettem alapul (MSZ 14550-1:1979) mert csak annyi szoktam beírni a google képkeresőbe, hogy vezeték keresztmetszet és kidobja a táblázatot és ott van írva a 10A 1,5-es keresztmetszetnél. Viszont az újabb MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány már 16A-t enged 1,5-es kábelnél falban vakolat alatt fektetve. Akkor igazából nem is kell hozzányúlnom a kismegszakítóhoz.

Hogy magamat idézzem:
C13/C16/C10

Azaz a nálad alkalmazott keresztmetszet csökkentés csak úgy lenne jó, ha a kötődobozba kerülne leágazásonként kisebb kismegszakító.
Látod, pedig TE villanyszerelővel készítetted, és most szerelhetsz!
Ezért jó itt a fórumban, hogy mindenki villanyszerelőért kiált, hogy hívjuk. Az meg JÓL megcsinálja. Látod, nálad is ez volt....
Nem értem...

Az idézet az melyik szabványból van?
De egye fene ki fogom cserélni B13A-ra a biztonság kedvéért.

Ok, már megtaláltam a szabványt.