Léteznek tanuló termosztátok, azok jellemzően 5-7 nap alatt "megtanulják" a helység hőtehetetlenségét és a beállított hőmérséklet előtt leállítják a fűtést. Az ún. okos termosztátok szinte mind ilyenek. Valamennyi lengés mindenképpen lesz így is, de sokkal jobban működnek, mint az egyszerű társaik.

Akkor szokott gond lenni ha olyan tanuló termosztátod van, amelyiknek "megmondod", akkor fűtsön ha otthon vagy (kicsit előbb kezdjen el dolgozni). Ezek átlalában működnek, de egy szabadnap, eltolt munkanap, ünnepnap és felteszik a kezüket.

El lehet menni a végletekig is, van olyan rendszer, ami akkor kezd el fűteni, amikor látja, hogy valaki hazafelé tart. Ehhez természetesen olyan eszköznek kell nálad lennie, amelyik közvetíti a pozíciódat a rendszer felé.

A lényeget Lamprologus leírta, egyszerű on/off termosztáttal lesz hőingadozás, de a mostani állapottól jóval jobb helyzetet elő lehet idézni szobánkénti (zóna) vezérléssel.

Szia!
A BOT-R7W-X-WIFI-NR és BOT-R6X-WIFI-NR típusból is van. Összesen 7db van, 5 az előbbiből 2 az utóbbiból.
Nem igazán van velük gond. Wifi-n is stabilan működik.
Tapasztaltam olyat az egyikkel, hogy annak ellenére, hogy a termosztát kéri a bekapcsolást, nem kapcsol be a vevőegység ezen csatornája, valamint ugyanez fordítva, hogy nem kapcsol le.
A temrosztát pozícióján változtattam az adott szobában és azóta nem tapasztalom a hibát. Ez a vevőhöz a legtábolabbi szoba és a legtöbb fal van köztük, mint akadály.
Egyébként szuperül működnek. Ami még talán egy kisebb "hátrány", hogy a hiszterézis minimum értéke ±0,5°C, de nekem ez se okoz különösebb diszkomfortot.
Üdv, Palkó.

Padlófűtés kissé zajos

Sziasztok!
Kb egy éve tárgyaltuk már a rendszeremet, akkor volt némi módosítás, amit meg is csináltam. Anno a hőcserélő és a szivattyú is rosszul volt beépítve. Én helyreraktam, de azóta is az én fülemnek zajos a rendszer.
Cseréltem szivattyút is, hogy azt is tutira kizárjam.
A körök légtelenítését is megbeszéltük, azt is megcsináltam már többször, nagyon sok vizet átnyomva rajata, hogy tuti ne legyen benne levegő.
Mégis ha megy hallok egy áramlás/zúgás hangot. Nem olyan erős, de főleg este, csendben azért zavaró.
A fura az, ha a padlóra leteszem a fülem ott annyira halkan hallom, hogy tényleg csak az a minimális áramlás van, ami teljesen elfogadható, de simán állok a nappaliban és hallom a hangot, sőt még olyan szobában is hallom, ahol nincs padlófűtés.
Hallgatóztam már mindenhol, a szivattyúra téve a fülemet szintén csak egy nagyon halk hang van, ami nem okozhatja.
Aztán felfigyetem, hogy a szivattyú előtti csőszakaszból hallok erősebb zúgást. Aztán nézem azt a szakaszt és elég kacifántos. Csatoltam a képet. 5db 90° és 1db 45°.
Szerintetek ha ezt kicserélem egy mondjuk 22es 5rétegű caőre vagy valami olyan flexi csőre, ami keresztmetszetben megfelel, meg fog szűnni a zaj? Vagy esetleg más ötlet, hogy mi lehet.
Továbbá: jól gondolom, ha minden stimmel, nem kellene hallanom “semmit” még éjszaka sem?!
Előre is köszi.
Üdv, Palkó.

Megkérdezhetem abból a jelölt szakaszból hogyan jön ki a levegő?
Üdv. M.

Én sem értem, hogy miért felfele vitték azt a csövet. Lefelé egyszerűbb lett volna, bár akkor a hőcserélő légtelenítése okozott volna gondot!
A szivattyú és az osztó felfogatásától is lehet zaj, amit a fal fel is erősíthet. Jobb lett volna gumis bilinccsel felfogatni mindent, az azért több hangot "megfogott" volna.

Így, hogy kérdezed valószínűleg sehogy. Mit javasolsz?

A fent elhelyezett nyil a visszatérő hideg ágat mutatná?
Mert akkor ott fordítva van bekötve a kazántól a víz utja.
Fent kell bemenni a melegnek és alul elhúzni a hült vizet.
Ime egy kép hogyan kellene benne a víznek áramolni.
Üdv. M.

Hát ez az! Mivel nem látható a többi része ennek a kialakításnak így kapásból azt lehetne mondani, hogy abba a fenti egyenes szakaszba kellene egy légtelenítőt beiktatni, mert onnan sosem fog kijutni az oda bejutott légzárvány. Talán a szivattyút kellene kedvező helyre tenni, mondjuk a hőcserélő szintje fölé és a nyomó ágát onnan bekötni a pf. osztó-gyűjtő előremenőjébe.

Nekem így van bekötve a thermosztatikus fejjel szabályzott hőcserélő.

Nem, az az előremenője a szekunder körnek. Csarolok több képet meg egy nyilazottat mi merre megy.
@VIM: tavaly ezt az átalakítást te ajánlottad

Szia! Nem is neked írtam amit írtam csak a második része ami a légtelenítést illeti a kérdéses részen az nem megoldott. Erre nem gondoltam, hogy Te sem gondolsz rá, hogy a magasan lévő részeken legyen megoldva a légtelenítés. Ráadásul a szívó oldal magasabban van mint a nyomó. Ha lefele vitted volna a hőcserélő kimenetét akkor talán nem is tűnne fel, hogy azon a szakaszon előfordulhat légzárvány de akkor meg a hőcserélőből nem lehetne kizavarni. A bekötés az biztosan jól van de ha levegő van beszorulva oda valahová amit a közeli szivattyú próbál kihajtani csak nem tudja és annak a hangját hallhatod. Ha valóban azon a részen van levegősödés akkor azt legegyszerűbben úgy tudod kiereszteni, hogy felül fúrsz egy 2 mm-s lyukat és kiereszted a bent rekedt levegőt majd egy gumi lapocskával és "awab" bilinccsel levakolod. Jobb ötletem nincs.

Puffertartállyal rásegítés

Nagyot!

Ismerősnél a képen látható (jelenlegi) kiépítés üzemel évek óta. Riello condexa pro valami. A rendszert szeretné vegyestüzelésű hőforrással kiegészíteni a második (tervezett) képen látható módon.

A kérdés leginkább az, hogy mit szólnak a kazánok ahhoz, ha a beállított 40 °C-os vízhez képest 10 - 30 °C-kal melegebb viz érkezik a "szívó" oldalra. Illetve jó-e ez az elképzelés a gázszámla csökkentéséhez.

Keverőszeleppel nyílván megoldható, hogy ne menjen melegebb víz a hőcserélőbe, de már csak az elv miatt is érdekel a válasz az első feltevésre. Továbbá a terv részemről az, hogy a pufferből akkor dolgozunk rá a hőcserélőre, ha az osztó-gyűjtő visszatérő ágában hidegebb a víz, mint a pufferben lévő és van hőigény valamelyik padlókörben.

Következő érdekes felvetés, miszerint előfordulhat, hogy a puffer "csak" 30 °C-ra fűti fel a gázkazánok vizét, azok meg 30-ról 40-re emelik, miközben akkor dolgoznak jó hatásfokkal, ha a visszatérő minél hidegebb.

Vélemény(ek)?

Köszi!
És ha beiktatok a felső vízszintes csőbe egy automata légtelenítőt az is megfelelő!? Valamint nem lenne érdemes akkor azt a teljes csőszakaszt kivennem és valami jobb elrendezésben elvinni? Csak, hogy tuti legyen, ha mégegyszer hozzányúlok.
Nem tudom az a “sok” könyök nem okoz e “zajt”.

Valahogy sehogyan nem megy a fejembe, a fűtésszerelők miért az előremenő meleg vízbe teszik a keringető szivattyút.
Vagy ott a bemenő meleg ág a padlófűtéshez miért nem a felső elosztón van? Még lehet csövezni is egyszerűbb lett volna és a szivattyú a visszatérőben lenne.
Azért, hogy minél hamarabb lefüstöljön? Nem elég a saját melegítése, még a melegvízzel emelünk rajta, hogy a szigetelés sérüljön és ezáltal a menetzárlat hamarabb létrejöjjön.
A kondenzátor fűtéséről már nem is mondok semmi, gondolom mindenki tudja milyen jót tesz a kapacitásának.
Üdv. M.

Pár dolgot érdemes megfontolni ilyen összekötéseknél, inkább kérdéseket vet fel, elnézést, hosszú gondolatmenet lesz, de hátha segít (igen, vannak olyan bolondok akiknek az épületgépészet, hőszivattyúk, kazánok, szabályzástechnika, energiatárolás, stb a hobbija kivitelezés és elmélet szinten is...):

TL;DR: Nagy puffer kell, több becsatlakozással, hőtermelőknél visszacsapó, és fogyasztó oldalon osztógyűjtőhöz keringető és keverőszelep. Hőtermelőnél nem kell keverőszelep.

A gázkazánok (főleg a kondenzációsok mint az általad írt típus), túl okosak már ahhoz, hogy csak úgy lehessen a hidraulikai részen bátran módosítani. Vélhetően a kaszkád kazánok különböző hibakódokat fognak szüntelenül generálni, ha a rendszerben nem ők az előremenő-visszatérő hőmérsékletek szabályzói, és magasabb visszatérő hőmérsékletet látnak. Azért valószínűbb a probléma kaszkád esetén, mert a master ugye ilyenkor figyeli a terhelést (hőigényt) és az alapján ad utasítást a slave-eknek további rátáplálásra, de a master a saját dT-jébe olyankor beleveszi a slave-ek által létrehozott dT-t is.

Ki keringet? Ha a gázkazánokat kéred meg keringetésre, akkor ha csak nincs speckó monitoring jellegű állandó kézi keringetési üzeme, akkor le fogja kapcsolni a keringetést. Saját keringető szivattyú esetén több lehetőséged van, mert akkor a hidrováltó megoldja, hogy ebből a gázkazánok semmit se lássanak. De itt is van egy bökkenő, előfordulhat, hogy ha olyan "okos" a kazán, akkor áramlási hibát jelezhet.

Nyugalmi gravitációs keringés kérdését is meg kell vizsgálni, mert hiába állnak a gázkazánok, gravitációs keringetés el fog indulni a kazánok előremenő-visszatérő trönkjeibe, így rendes fűtő állapotnak megfelelő dT-t, magasabb előremenőt fognak látni. Ez nagy hőmérsékletű vegyestüzelés rákötésekor a nagyobb fajsúlyváltozás miatt sokkal fokozottabban jelentkezik.
De mindenképpen vegyes hőtermelő esetben érdemes visszacsapó szelepeket beszerelni minden hőtermelő egység előremenő ágába, hogy a másik hőforrás ne tudjon visszakeringetni.

A gázkazán egy ponton nem fog tudni lejjebb modulálni, ezért jönni fognak a rövid ciklusidők problémái, amikor a kazán közösítő trönkön lehül a víz, elindulna a kazán, elindítja a keringetést és akkor szívja be a hidrováltóból a melegebb vizet, amire rájön hogy akkor mégis megáll.

A legbiztosabb megoldás én szerintem az, ha úgy kerül átalakításra, hogy szelektív betáplálású buffer elrendezés kerül megvalósításra. Ez azt jelenti, hogy a mostani hidrováltó helyett, egy több be és kicsatlakozással rendelkező puffertartály kerül beépítésre, ahol az eltérő előremenő hőmérsékletű hőtermelő egységek eltérő magassági pontokon csatlakoznak be a pufferbe. Ugyanis ez esetben a természetes rétegződés egyrészt növeli a hatásfokot, másrészt biztosítja a hidegebb visszatérő ágat a kondenzációsnak (hatásfok növelés), illetve a fizika elvégzi a keverést, nem kell egyáltalán keverőszelepes megoldásokat alkalmazni termelő ágon.
Puffertartály alsó csonkján van mindenkinek a visszatérő ága, például tartály közepén táplál be a kaszkád gázkazán, és a tartály tetejénél táplál be a vegyestüzelésű hőcserélőn keresztül (mert ugye a vegyestüzelés vízköre koszos vízkör, illetve a vegyestüzelésű vízköre biztonsági kazánvédelemmel is kell rendelkeznie, áramszünet esetre, hőmegfutásra, stb).

Hő fogyasztókat szintén a tarttály tetejéből kell kivenni egy másik csonkon keresztül, de itt szükség lesz keverőszelep szabályzásra már, mert nettó gázkazános esetben más lesz a tartály felső rétegének hőmérséklete, mint vegyestüzelés esetben. Itt érdemes úgy beépíteni a keverőszelepet, hogy osztó-gyűjtőközi keringetést valósítson meg, semmiképpen se puffertartályba menjen vissza (ne tegye tönkre a természetes rétegződést).

Ilyen több becsatlakozásos puffertartály elég kommersz dolog, a mérete kapcsán kell csak anyagi döntést hozni, mert gépészetileg a kondenzációsoknak nem kell nagy puffer, viszont a vegyestüzelés hirtelen és egyenetlen hőjét valakinek tudni kell fogadni. Ezt a rendszer méretéhez kell igazítani, ökölszabály a sima vegyestüzelésűnél (nem faelgázosító) kb. 100 liter/kW.
Ezt ki is tudod számolni, ha a puffer által tárolt hőmennyiségre számolsz:
E = V · ρ · c · dT
Itt fűtési rendszerben a (ρ) ró és c szorzatát alapnak használhatod, kb. 1.163 (tehát 1m3 vizet 1°C-val emelés, ennyi kWh)
Tehát ha van egy kicsi mondjuk 20kW-os vegyestüzelésű kazánod, sima kazánban kb. 3 óra alatt ég le a beleférő kapacitás (ismét nem faelgázosító esetben).

Ha feltételezed, hogy az égés folyamán folyamatosan a névleges teljesítményt adja le (természetesen nem így van ), akkor 3*20kW = 60kWh hőteljesítményt kell tárolnod.
Egy vegyestüzelésű simán készít 80°C-os előremenőt kb 30°C dT-vel, ezért tudod már a dT-t is.
Innentől csak behelyettesíted átrendezés után:
E = V · ρ · c · dT
V ~= E / (1.163 * dT) közelítő m3
V ~= 60 kWh / (1.163 * 30°C) ~= 1.72m3 = 1720 liter.

Bármit átszabhatsz benne a számoláshoz, például nem akarod a teljes hőmennyiséget tárolni, hanem tudod hogy menet közben is fogyasztasz belőle. Itt a kWh-ból előjel helyesen a hőfogyasztást kivonhatod például, és így drasztikusan csökken majd a tároláshoz szükséges kapacitás is, de az elvet ebből érteni fogod.

Arra figyelj, hogy azért sem szabad nagyon lecsökkenteni a puffer méretét (ezért is mondtam hogy anyagi döntés ez inkább), mert fizikai mérettel jár együtt csak a természetes rétegződés, amire neked/nektek most szükségetek lesz. Már nem igen kell odafigyelni a nagy tartályok hőveszteségeire, mert nagyon jól hőszigeteltek már, tehát igen nő a felület, de nagyon jó és komoly hőszigetelő héjai vannak már a puffereknek.

Az elrendezés és méret minimalizálása itt az egyik legnagyobb probléma.

Egyrészt, nincs meg a szivattyú szívó oldalán a minimális egyenes lamináris csőszakasz. Minden szivattyú megköveteli, hogy alacsony nyomású szívó oldalon legyen egy egyenes csőszakasz, mely a kanyarok, csapok, stb. után segít csillapítani a turbulens áramlást, lamináris áramlássá csillapítva, és így mehet csak bele a keringetőbe. Általánosan 5-7D távolságot szoktak javasolni, Wilo jellemzően 5D-t, azaz a csőkeresztmetszet 5x távolságban csak egyenes cső lehet, hogy lecsillapodjon az áramlás.
Ez Nálad nem teljesül.

A minimalizálás azon is ront, hogy a csőszakaszok nem tudnak csillapítóként üzemelni, így egyből fémes merev csatlakozással a szivattyú rezgéseit a teljes rendszerre átadja. Arra sincs hely, hogy gumikompenzátorokat lehessen beépíteni, és arra sincs, hogy sima cső odavezetés le tudja csillapítani.

Javaslataim: Mivel nem írtad egyértelműen hogy keringető hangot, vagy áramlás hangot hallasz ami zavar, akár ideiglenesen csövezd ki flexibilisen a keringetőt ha tényleg ennyire zavaró, és azonos névleges tömegárammal a rendszerről mechanikailag leválasztva keringess. Úgy meg fogod tudni állapítani, hogy a keringető ráz mindent, vagy az áramlást hallod.

Ennyi kanyarral mindegyik zajforrás előfordulhat. A lemezes hőcserélőbe is kanyarok után megy bele a víz, az is erősen turbulens állapotban, a keringetőd is kaphat szívó oldalon turbulens áramlást. Légtelenítési probléma is előfordulhat, de légzárvány esetén csobogást/pattogást hallasz, nem morajlást, turbulencia ad morajlást (meg motor hang).
Nem érdemes miniatűr fűtésrendszert építeni, mert a csőhosszok áramlás csillapítást is végeznek, illetve a hosszú csövek több ponton való bilincselése csillapító szerepet is ellát.

Osztó-gyűjtőknél magasabban furcsállom, hogy nincs légtelenítő ettől függetlenül. Látom hogy az osztógyűjtő végénél vannak, de utána meg sokkal magasabb pontok is vannak a rendszerben (tágulási, nyomásmérő óra, stb) ezek mind magasabban vannak mint a bal oldali osztógyűjtő trönk (ez nem tudom hogy padló/radiátor/stb). Ha radiátor, akkor szerencsésebb a helyzet, mert akkor az egyik radiátorra is szerelhetsz légtelenítőt ami magasabban van. Ha padló, akkor nem jó. Még a nyomásmérő órád alá is bekúszhat a légzárvány, ami miatt rossz nyomásértéket mérhetsz később hőmérséklet függvényében.

Utolsó sorban azért sem érdemes miniatürizálni ennyire a rendszert, mert kínok-kínja egy keringető csere, ha változik a beépítési méret. Simán javasolnám, hogy használj BLDC motoros nyomáskülönbség szabályzós Wilo-kat, vagy nyomáskülönbség szabályzós Grundfos / átbrandelt Computherm szivattyúkat amik alapból halkabbak és tolerálják is a lezárt zónaszelepet (mert szabályzósok, nem 1/2/3 fokozat), de nem tudom javasolni, mert a beépítési méret különbség miatt lehet hogy be sem fér.

Előkerült pár dolog, megpróbálok referálni mindenre, ez is kicsit hosszú lesz.

Rögtön az elején leszögezném, hogy a rendszer évek óta jól működik, pusztán a gázkazánokkal de úgy látom, részletekbe is bele kell mennem, hogy érthető legyen a probléma.

Lásd melléklet.

A képen a fő osztó-gyűjtő látható. Összesen öt kör van. Négy padlófűtés és egy direkt kör, utóbbira kaloriferek csatlakoznak. A kaloriferek vezérlése (keringető szivattyú, kétjáratú szelep) direkt módon történik, ilyenkor a kazán is direkt van indítva egy NO érintkező segítségével.

Ami trükkösebb, az a négy padlófűtési kör. Minden körnek van egy-egy kis vezérlője, a képen is látszik. A kis vezérlők és a mester kazán RS485 kábellel össze vannak kötve. Egy kis verlőbe csatlakozik továbbá a hozzá tartozó keringető, egy hőmérő szonda és egy elektronikusan szabályzott keverőszelep motorja, valamint a tápfeszültség (230 V~). Ha a padló kér meleget, akkor a kis vezérlőn kell két pontot rövidrezárni, a többit az megbeszéli a kazánnal, indítja a keringetőt, tekergeti a keverőszelep motorját. Itt jön a nagy gond. Ha a kis kiegészítő vezérlő nem tud kommunikálni a kazánnal, akkor nem indítja a keringetőt.
Elvileg, talán, valószínűleg meg lehet oldani ezt a gondot, mármint a kazánt le lehet tiltani, miközben megy a keringető és a szabályzás, de nem biztos. A szakembere már a harmadik időpontot adja a látogatásra, programozásra, addig viszont szeretnék felkészülni a tananyagból a lehető legrosszabb esetre is, ami a leírásodból alapján szinte biztosan, be is fog következni.

Tulajdonképpen ugorható könnyen a dolog, ha a kis vezérlőket kivesszük a rendszerből és a keverőszelepeket egyszerű, pusztán mechanikus típusokra cseréljük. Hogy miért nem eleve így oldották meg annó, nem tudom, nem is lényeges. Nyílván jó lenne felesleges szerelések nélkül megoldani a dolgot, itt nem átlagos családi házas 16 mm-es csövecskékről van szó.

A puffertartály derekas, talán 4000 l-es, alaposan fel kell néznem rá és körbejárni sem könnyű.
A gázkazánok keringetnek a hidrováltó egyik oldalán, a "normál" keringető szivattyúk a másik oldalon dolgoznak.
Gravitációs keringetés kizárt, a rendszer teljesen alkalmatlan rá, a leendő kiegészítésnél sem számolunk ilyen könnyítéssel.
A leírt szelektív betáplálású rendszerrel vannak fenntartásaim. Már nem a működése/nem működése miatt hanem egyebek. A vegyestüzelésű kazán vize nem mehet csak a pufferbe és ez a víz nem keveredhet a többivel a lerakódások miatt. Persze lehet hőcserélőzni, de azok ilyen méretben nem olcsók és extra keringetők is kellenek. Kb. előröl kellene kezdeni a csövezést minden irányból, ebbe a tulaj biztosan nem fog belemenni, pláne akkor, ha a négy slave vezérlő kihajításával megoldható a probléma legrosszabb esetben.

Köszönöm a leírást, hasznos volt. Gyanítottam, hogy a kazánok esetleg tiltakoznak a meleg visszatérő miatt de nem voltam biztos a dologban.

Múlt héten fejeztem be egy DN50-es 2"-os előremenőjű, karimás, hőszivattyús rendszert, sajnos tudom jól szerelési oldalról is, hogy nem olcsó a rendszer átszerelése sose. Jelenleg futó automatizálásra váró rendszer is DN80-as fűtőköri, kaszkádolt 4 kompresszoros hőszivattyús több mint 100kW-os rendszer, 250mm-es átmérőjű osztó trönkkel, ismerem az arany árú csapok, idomok, stb. árát.

De sajnos ettől függetlenül minden bizonnyal probléma lesz, ha más is beleszól a kaszkád gázkazán rendszerbe, főleg, ha ahogy írod már van szelep és keringető automatizálás. Ha van lehetőség, mindenképpen abba a rendszerbe kell előbb szoftveresen is megvizsgálni a beilleszthetőséget, mert nem hidraulikailag van probléma, az 1x1, még akkor is ha ahogy fentebb írtam a vegyest mindenképp hőcserélőzni kell zárt körben.

A képen látható osztóval semmi gond nincs, igen nem lakossági, de egyáltalán nem hatalmas/kezelhetetlen.

A) opció, a már létező automatizálás kivitelezője beleépíti szoftveresen a kazán inhibit/lock lehetőséget, hogy vegyes esetben ne indulhasson el, és ne is menjen hibára / feloldja az erre vonatkozó protection lock-okat.
B) opció, hogy a már létező automatizálás kivitelező befűzi szoftveresen is a vegyes kazánt, és felveszi a kaszkád egy új tagjaként (erre szoktak lenni gateway-ek). A master azt hiszi másik slave kazánt kapcsol, de közben egy típusidegen másik kazánt vezérel. Basic vezérléseket egyes gateway-ekből ki lehet csalni (0-10V arányos jelet, 4-20mA teljesitmeny jelet, záró kontaktot indításra, dry kontaktot hiba jelzésre idegen kazántól, stb.)
C) opció amit fentebb írtam, hogy teljesen elkülöníteni a gázkazánokat logikailag és részben hidraulikailag is a vegyestől, hogy a gázkazánok csak annyit lássanak, hogy kisebb lett a demand.

Kaszkádolható kazánoknál egyáltalán nem ritka, hogy felkészítik idegen hőtermelőre (nem csak családon belül), kukkantsd meg, hogy mi van a telepítői leírásukban. Egyáltalán nem ritka a slave priority beállítás. Első körben járj szerintem utána, hogy a kazánok tudtára lehet-e adni, hogy van másik hőtermelő, van-e illesztő gateway más kazánok számára, stb.

Tudod, vagy a szoftveres oldja meg az együttműködést, vagy a "fűtésszerelő". Mindegyik teljesen jó megoldás.

Ez lenne az elsődleges cél csak nem általam, van ennek mestere (elvileg). Majd megírom, mire jutottunk.

Köszi a részletes leírást. Igen, az óra mellé én már raktam egy automata légtelenítőt, mert gyanús volt, ha nincs az nem jó, ahogy írtad is. Tettem egy T idomot és az egyik ágában az óra másikban a légtelenítő van. Ezt még ettől függetlenül nem tudom, hogy jó e így megoldva.
A miniatürizálás sajnos már adott, és az egészet átalakítani nem igazán akarom. Főként (legalábbis ahogy emlékszem) eredeti állapotában egyáltalán nem volt semmi zaj. Csatoltam egy képet, hogy hogyan volt eredetileg. Én azért kezdtem el belenyúlni, mert raktam rá zónavezérlést és észrevettem, hogy a hőcserélő fordítva van bekötve. Fordítva volt a primer és szekunder is valamint az egyik irány sem stimmelt.
Na miután ilyen lett, mint fentebbi képeken azóta zajos.
Ahogy meg tudom ítélni áramlási zajt hallok. A szivattyú és hőcserélő külön a falhoz nincs rögzítve csak a csövekkel/hollanderekkel.
A baloldali osztó padló köröket lát el.
Kérdés: értelmes gondolat az, hogy a padló szivattyú és a hőcserélő közé valamilyen flexibb verziót, pl.: ötrétegű csőből alakítok ki egy összekötést és azt hosszabban “hajtom” visszafelé ( ha így érthető, hogy gondolom) és kap egy automata légtelenítőt fenn a hőcserélő csatlakozás előtt? Másképp abból a szakaszból tényleg nem fog kijönni a levegő, az irányon meg nem tudok változtatni, mert a kazán felől jövő irányok adottak, a hőcserélő pedig ellenáramú.
Köszi a segítséget.

De hiszen itt az eredetiben szerintem a szivattyú fordítva volt beszerelve, és ha megfordítottad volna minden jó irány lett volna ahogyan nézem a csövezést.
Üdv. M.

Én is úgy nézem, a szivattyú fordítva van bekötve. Az alsó gyűjtő/osztó rendszerint a visszatérő, ide kell a szivattyút tenni, úgy hogy a visszatérő ágat szívja (hiszen ez szivattyú, nem tolattyú ). Arra is ügyelni kell, hogy a hőcserélő ellenáramú-e, azaz a primer és szekunder kör szemben megy-e egymással (létezik azonos irányú típus is...). A primer előremenő (meleg) ágába szokás tenni a kapilláriscsöves termoszelepet, annak is van iránya.... (A szondát a szekunder előremenőre...)
Ahogy nézem, elég sok a kanyar a hőcserélő és szivattyú között. Az kérdéses, hogy a motorzaj vagy áramlászaj ami hallatszik. Lehet a forrasztással ón maradványok okozhatják a belső falon???
Esetleg lehetne egy idom nélküli hurokkal bekötni a szivattyút a hőcserélőbe.... ez csökkentené a rezgéseket is illetve ahogy előttem is említették, gumis bilincset használni. Használni kellene valamilyen pl. Fernox vízkezelőt, kifejezetten van zaj csökkentésre alkalmas anyag, ami hatékony (saját tapasztalat).
Más:
Sűrűn nem kellene cserélgetni a vizet, a csapvíz vízkő valamennyire kicsapódhat a hőcserélőben és minden vízcsere után újabb adagot teszel a rendszerbe...
A sarokszelep egy idő után elképzelhető, hogy nem zár rendesen, az pedig megnöveli a nyomást a padlófűtésben (ami normálisan 1-1.5 bar). Oda inkább karos gömbcsap kellene és nem is fixen összekötni. Lehetőleg lágyvízzel kellene feltölteni, ha már sűrűn kísérletezgetsz és töltögeted.

Szóval ezt javaslom:
gumis bilincs, helyes irányú szivattyú bekötés, cső kanyarok minimalizálása: ötrétegű cső hurok a szivattyútól a hőcserélőig. Automata légtelenítő a meleg (előremenő) ágakba (esetleg mikrobuborék leválasztó, bár szerintem az nem szükséges). Vízkezelő pl. Fernox F1 használata.

Zónavezérlés mellé, fix sebességes keringetőt párosítottál? Ha tényleg jól látom, és fix sebességes a keringető, akkor két problémával állsz szemben:

Ha alacsony sebességen van a keringető és minden zóna nyitva van, nem lesz elég tömegáram a hőközléshez (értsd nem fűt normálisan). Ha ezért cserébe emeled a keringető sebességét, ha nincs minden zóna nyitva, akkor hatalmas tömegáramok mennek át az egyetlen nyitott zónán, aminek hangja lesz (morajlik majd).
Zónavezérlés mellé, tömegáram szabályzott keringetőt kell rakni. Szóval nagyon bölcs döntés és energia hatékony a zóna vezérlés, csak hozzá kell igazodnod mással is.

Igen, ez a hőcserélő egy kereszt-ellenirányú lemezes hőcserélő, aminél jól ítélted meg, hogy fordítva volt a hőcserélőben az áramlás padló oldalon eredetileg.
De ha más rendszer nem akadályozza (pl. visszacsapó), akkor simán megfordítható lett volna a keringető, max a motor házat is forgatni kell, ha ez a típus irányérzékeny levegő buborék zárvány miatt az öntvényben. Értelem szerűen, elvi romlást okoz padlóban az irány fordítás, de csak akkor ha jól van kivitelezve (mint a viccben, ha egy brit kaja jól van elkészítve akkor nem finom). Értem ezalatt, hogy a legforróbb előremenő a szoba külső falától indulva tekeredik befelé alapesetben. Az irány fordításnak erre lesz hatása, tehát egy osztással arrébb kerül az előremenő, tehát (jó kivitelezés esetén) falszélen a visszatérőd lesz, nem az előremenő, de ha elég vastag a beton akkor nem gond

Azt tanácsolom, hogy minden zóna nyitott állapotban, levett thermo fejjel (wax motor, szelepmozgató, zónaszelep, ki hogy szereti), teljesen mechanikusan (nem elektronikusan) nyitott zónákkal is hallgasd meg a morajlást.
Ha úgy nincs - vagy halkabb, akkor tömegáram problémád van az osztógyűjtőben, amit két dolog okozhat:

1) Nem nyílnak ki teljesen a zónák a szelepmozgató által. Például olyan fejet vettél ami 3mm-es úthosszú, de a Te osztógyűjtőd 5mm úthosszú. Ha nincs rendesen nyitva például, akkor a végre nagyobb kontingensbe összeállt buborékokat amit kiszedne a légtelenító szétporlasztod újra apró buborékokká, ami miatt esélye nincs kiszedni a levegőt az úszós légtelenítőnek. Szétporlasztott légbuborékokat csak örvényes mikrobuborék leválasztóval lehet leszedni. Sima úszós légtelenítő elvárja a szép nagy buborékokat.

2) Ha nincs minden zóna nyitva, akkor a fix sebességes keringető az egyetlen nyitott zónán / zónákon irgalmatlan erővel próbálja átpréselni a vizet, aminek hangja lesz. Azért kell tömegáram szabályzott típust alkalmazni zónaszelepes megoldásnál, mert eltérő lesz az igényelt tömegáram, az alulfűtéstől kezdve, a pazarló fogyasztáson át, a zajig mindent okoz.

Érdekel majd mi lett a megoldás, megköszönöm / megköszönjük? ha az eredményt is megírod ha lett.

Közeledünk szépen a megoldáshoz. Köszi mégegyszer Topi és drdr. Én is ezekre a válaszokra hozok mindig újább és újabb infokat, hogy tisztuljon a kép
A fix sebességű szivattyúval azért nem lesz gondom (legalábbis azért nem cseréltem tömegáram szabályzott szivattyúra) mert azt a 4 kört nagy hányadban egyszerre kapcsolom ki és be. Az, hoyg akkor miért raktam rá külön elzárókat: esetleges későbbi lehetőség miatt, ha mégis majd kellene külön kapcsolni őket, de az majd hozná magával a fentebb említett szivattyú cserét is. Jelenleg mondhatjuk, hogy egyszerre működnek, ettől el is lehet most tekinteni. Ha külön kapcsolom őket, akkor is 2-2 megosztásban.
Azt már próbáltam, hogy a szelepmozgatókat levettem és csak simán nyitva vannak a szelepek, de úgy sem változott a zaj.

A legelső észrevételnél kellett volna ezek szerint jobban figyelnem, hogy valszeg akkor az eredeti felálllásnál "csak" a szivattyút rakta fordítva (feltételezem jóízűen, hogy véletlenül ) a szaki és én meg ahellyett, hogy azt fordítottam volna egy jóval bonyolultabb és sz.rabb megoldással akartam javítani.

Ha visszaállítom az eredeti csövezést (de akkor már lehet, hogy csak egy ötrétegű csővel csinálom azt az összekötést) és megfordítom a szivattyút, akkor elvben jó lesz minden? A kiegyenlítő tartály pozíciója jó lesz ebbe na formában? Csak azért kérdezem, hogy ha most megint javítom, akkor ne csináljak ismét valami szarságot
Hozzáteszem a nyomásmérő óra mellé már került egy automata légtelenítő.

És mégegyszer had köszönjem meg a segítséget, ha eljutunk oda, hogy mi is a megfelelő átalakítás, akkor csinálom meg csak ne essek ugyanebbe a hibába, amibe már legaláb begyszer

Üdv, Palkó.

Ahogy látszik van akarat és például forrasztási gyakorlati tudás a rendszer átalakításához, szóval a legnehezebb részét már teljesítetted, a hidraulikai gyakorlatod meg pont ezekkel fog gazdagodni, ami fenntartáskor, javításkor meg jól fog még jönni
A teljesen nyitott tesztek is hasznosak, jó hogy megtetted korábban.

Azt biztosra mondani, hogy a zaj el fog múlni, az nehéz, de:
- ha sok rövid kanyart ki tudsz venni belőle, biztosan javulni fog hidraulikailag a turbulencia

- ha tudsz akár feleslegesnek tűnő fel és lekanyart tenni csak azért, hogy szivattyú előtt mindenképp, de ha lehet utána is legyen hosszabb egyenes csőszakasz, az is segít, de utána nem kötelező alacsony sebességű keringetésnél

- ne ijedj meg attól, ha például bármiért függőlegesre állítod a keringetőt, ha betartod a telepítési utasításban az irányokat, nem lesz gond, de ha függőlegesre állítod, új magas pont jöhet létre, ott kell T idomban légteleníteni, ráadásul nyomó oldalon kis rendszer esetén, mert induláskor alacsony nyomású oldalon az automata légtelenítőn beszívhat levegőt. Nagy rendszer esetén a lomhaság miatt ez nem jellemző (meg ott távolabb tudod tenni, több ponton is lehet légteleníteni), de kis rendszer esetén szinte azonnal megindul a folyadék és lehúzza az úszót.

- igaz, hogy az eredetihez képest csak a szivattyút kellett volna a helyes hőcserélő áramláshoz megfordítani, de a szivattyú előtti alacsony nyomású szívó oldalon közvetlen 2 db 90 foknál rosszabb megoldás nem igen van (volt abban a régi állapotban), a sima megfordítással annyit nyertél volna a szerelési idő megspórolása mellett, hogy szívó oldalon kicsit egyenesebb szakasz lett volna, de a zónaszelepek áramlásszabályzói akkor is turbulens áramlást hoznak létre, egyik forrású zajt egy másikra cserélted volna, de az már simán lehet hogy az általad elfogadható kategóriába esik.

Szerintem várj még az átalakítással kicsit, méregess, rajzolj esetleg és tedd közzé véleményezésre új elgondolásod szerint mi merre menne, több szem többet lát.

Elektromos padlófűtés vezérlése zajos

Sziasztok,adott 3 szobában fűtőfólia és a hozzá tartozó Wifi-s vezérlő.
Ha a vezérlő feszültség alatt van,ha közel hajolok hozzá,számomra zavaró nagyfrekvenciás "sípolás" hallatszik. Ha be van kapcsolva,picit változik a frekvencia és ha a fűtés is bekapcsol,akkor szintén kicsit változik a frekvencia és csendesedik.
Csináltam róla néhány képet : látszik,hogy a kijelző és a nagyáramú rész két külön egység. Az alkatrészek jellegéből indulva és a sárga pici trafóra gyanakszom,hogy az ad zajt és a terhelés változásával változik az erőssége-hullámhossza is.
Nem tudom,hogy gyerekeknek ez mennyire zavaró,de gyanítom,ők még jobban is hallják nálam.
A kérdés : ha erre a trafóra tennék egy "burkot" 2k műgyanátból,az segíthet ezen? Illetve elképzelhető,hogy akár károsodhatna is a trafó?
3 db ilyen vezérlő van a házban és mindhárom hasonlóan viselkedik.

Köszönöm szépen előre is!

Szia! A "palko0125" eredeti hőcserélő felállása itt látható. Azon jól látszik a bekötési oldalak és áramlási irányok jelölése. Azért sikerült olyan kacifántosra a mostani bekötés, mert arra próbált odafigyelni, hogy a jelölések szerint történjen a bekötés. A mostani bekötés az áramlási irányoknak megfelelően szerintem jó. A hőcserélőben az irányokat be kell tartani nem elég az oldalhelyes bekötés. Az áramlási iránnyal ellentétesen más lesz a közeg áramlási sebessége. A padlófűtési osztó-gyűjtőn jelölve van a hideg és meleg oldal és az áramlásmérők is a megfelelő oldalba vannak beépítve. A zajt azt Te is a szelepek nem megfelelő zárására tippelted. Mivel már Te is ezt gyanítod így én is arra tippelek, hogy ha nem is a pf. zónaszelepei hanem a thermosztatikus szelep is lehet a zajos amikor szabályozza a hőmérsékletet. Nekem nagyon oda kellet erre a szelepre figyelnem, hogy a megfelelő keresztmetszetűt társítsam a szabályzóhoz, hogy az be tudja tölteni a funkcióját. A "palko"-nál beépített thermofej az nem tudom, hogy milyen tulajdonságokkal bír de nagy tömegáramúnak kellene lennie. Nekem ez van beépítve RA-G szeleppel.

Ezt a felállást annak idején így rajzoltad be de a hőcserélőn is jól látszik, hogy ellentétes oldalba vannak kötve a radiátor és padlófűtés csövei. Szerintem most jól van bekötve a hőcserélő és jók az áramlási irányok is. Azt nézd meg, hogy amikor hallatszik a "zaj" akkor csavargasd meg a thermofejet, hogy akkor mi történik (a szabályzót nyissad a maximumig ill. zárd el vedd le minimumra az értéket)? A padlófűtési szivattyúnak a legkisebb fordulaton kell üzemelni ha fokozatkapcsolós. A tömegáram nagysága a fontos nem a sebessége. A zajokat a szelepek "szokták" okozni ha nem megfelelő a kv értékhez a beépített szeleptest. Mivel a padlófűtési oldalban csak a zónaszelepek jöhetnek szóba, azokat egyszerű levenni, hogy ne szóljanak bele a megfigyelésbe. A primer oldalon pedig a thermosztatikus szelep van ami zajkeltő lehet, más nincs. Ha együtt van a szeleptest és szabályzó akkor lehetséges, hogy kicsi a kv értéke és az bizony hangot fog adni amikor az adott értékre kezd zárni, mert, hogy zárni kezd ha a kimenet (a hőcserélő szekunder kimenete) kezdi elérni a thermofejen beállított értéket. Szerintem a padlóköri oldal 22mm-s csövekkel szinte kizárt, hogy áramlási hangot hallasson a szivattyú I. fokozatában. Én a szivattyút kézzel tapogatom, hogy működik e, mert hallani nem lehet semmit. A primer oldalban pedig a radiátorköri szivattyú az maximális teljesítménnyel nyomja a vizet és a hőcserélő kimenetén kap egy fojtást. A radiátoros osztó-gyűjtő felőli oldalon azok a sárgaréz közdarabok ugye nem visszacsapó szelepek? A thermofej típusát add már meg légyszíves!