Hello!
Ezt most hogy kell érteni? Csináltál egy katódkövető kapcsolást a PL504-ből egy potival?
És most stabilizátort kötné utána? De minek és hogy?
Gondolom, nem stabil a kimenet. És a potin stabil a feszültség? És mekkora a bemeneti fesz, mekkora a kimeneti igény, és mekkora a terhelőáram. Semmit nem tudunk!
De ha már van egy teljesítmény szabályzó valamiben, akkor azt kell használni. Nem egy ló elé még egy szamarat kötni!

Ezt a kapcsolást használtam fel. Egyelőre nincs tervben 100mA feletti terhelés. Max a kimenet is kap egy kondit oszt jóccakát.

Oké, de ez egy "vezérelt egyenirányító", nem egy "tápegység". Ráadásul csak egyutas.
De miért nem egyenirányítasz diódával előtte és szűrsz kondival? Jobb eredményt érnél el.

Egy dióda és egy 22u-s kondi van előtte most még.

Miért nem egy egyenirányító híd? Mellesleg a kérdéseimre nemigazán válaszoltál, csak a maximális áramra.

Ez még egy félkész prototípus ami így is adja amit kell. A bemenet 340 körül van. Gondolkodtam egy csavaros kondin is ha már úgyis van belőle itthon. Az ingadozás üres állásban azt hiszem egy max 2 volt mármint terheletlenül.

Ha a terhelt és a terheletlen között van a 2V, az teljesen megfelelő.

Hello Jani! Az irány!

Szabályozható táp

ASZ1016-ra keresek simple szabályozható tápegység rajzot. Minnél egyszerűbb annál jobb. Ebből van sok itthon. A pl csöves táp külön külön működik de egybe rendszerben izzik az egész cső nem csak a fűtőszál.

ASZ1016 csak kisfeszültség szabályozására alkalmas!
Ennek oka a rossz munkapont beállítás, amíg nem megfelelő munkapontban használod, tápegység váltás nem fogja megoldani.

A cső disszipációja a be és kimeneti feszültség különbségének, és a terhelő áramnak a szorzata. Áteresztő stabilizátor esetén ez a csövön fog hővé alakulni.
Ha kis kimenő feszültséget állítunk be, érdemes a bemeneti feszültséget lejjebb venni. Egyszerűbb esetben két lépésben, de akár több lépésben is lehet. A váltást egy kapcsolóval is megoldhatjuk, de lehet hozzá automatikát is készíteni.

Germánium tranzisztor nem igazán szereti a 90 fok feletti lapka hőmérsékletet, ami miatt tápegység áteresztő tranzisztorként hatalmas hűtőbordával is csak alig terhelhető.

Tudok róla. Kb 42 voltot kell szabályozzon. A probléma ott van, hogy ennek a tekercse és a pl fűtőszála ugyanaz. Ezért gondoltam, hogy külön szálazom őket és elvetem a csöves szabályzás ötletét egyelőre. Ami még van az 1T908A, MA7805, AY1027 meg aminek kopott a felülete.

Diffúziós germánium tranzisztor szeret kollektor <-> emitter zárlatban elhalálozni a magasabb hőmérséklet miatt (folytatódik a diffúzió...).
Már csak ezért sem szeretjük tápegységben.
Meg aki nem ismeri, egyszerű méréssel akár jónak is tűnhet.

Az MA egy 5V-os stabilizátor, az AY pedig dióda.

A Rádiótechnia, Hobbielektronika, esetleg az Ezermester közölt egy 2X10W-os erősítő építéséről cikket germánium tranzisztorokkal. Talán éppen ez az ASZ1016 volt a főszereplő. Stabilizált tápegységről üzemelt, talán 2 vagy három párhuzamos tranzisztorral. Ez volt a végfokban, de ez volt az egyenirányító dióda is. Gondolom volt belőle egy szatyorral, ezért épített vele a konstruktőr. Akkora hűtőfelülete voltak az erősítőben, mint egy erőműben. Pedig akkor már volt 2N3055 is dögivel.

Középiskolás koromban ezt megcsináltam. A végfok ASZ1018 volt, a meghajtó AC187-188 pár. Nem volt hallgathatatlan.

Ahogy többen, én sem javasolnám tápegységben felhasználni!
Retró erősítőbe kipróbálhatnád, sok kapcsolás van hozzá.

Segíthetne, ha a betennéd a csöves fokozat kapcsolását feszültségeit feltüntetve.

Fotó helyett szkenneltem. Elvileg így kötöttem be.

Nem vitatom hogy elfogadható a hangja, viszont irgalmatlan nehéz hidegen tartani. Katona koromban volt egy jó hangú rádiónk, azt mi is szerettük. Csak ha érte a napsütés, elnémult. Germánium tranzisztorok voltak a végén.
Ahogy Gafly írta, a diffúziós folyamat tovább folytatódik, amikor a hőmérséklet egy kritikus pont felé ér. De valamiért úgy gondom, hogy ez a folyamat (persze sokkal lassabban) hidegen is megtörténik, sőt tápfeszültség nélkül is. Ezt bizonyítja, hogy gyakorlatilag tárolás közben is bezajosodnak a germánium tranzisztorok.

Ez csöves tápegység lenne, FET mi célból van ott? Mi a cső típusa, mivel terhelnéd?
Milyen feszültségekre lenne szükséged és milyen terhelésre

A célom csöves áramkörök mérése lenne. A 0-4x voltig a fűtőfeszt szolgálná míg a 3xx az anód feszt. A multim megkergült és semmit nem mér ezért az asztali gépen nézegetem az ellenállást EB és BC között oda vissza. BC érték 117ohm és 1,18k. Nem úgy van, hogy csak egy irányba kellene mérjen míg a másik végtelen? Azt hiszem a kukás járaton találtam így nem lepne meg ha hibásan került hozzám.

Némi ábra dióda állásban.

Plusz 2.

Ez meg a hálózati szinusz.

Hello! Te most a Germánium ASZ1016-ot mérted? Mert annak jelentős CB viszárama van, nem olyan mint a szilícium tranyók, nem lesz végtelen a záróirány! (A szkópos képeknek, mi köze van ehhez?)

Milyen valós érv indokolhatja manapság a régi ősöreg germánium teljesítmény tranzisztorok használatát? Nekem is van egy zsákkal, de eszembe nem jutna bármikor egy új áramkörbe beépíteni. Néha nosztalgiából megtapogatom, és annyi.

Lehet egy két hobbi ötlet, ami kihasználja a germánium alacsonyabb nyitó feszültségét, de nem hiszem, hogy ez általános lenne mondjuk az iparban.

Életem első megépített erősítője egy az ezermesterben megjelent kapcsolás volt AD161/162 végtranyókkal a hetvenes évek elején. Minden műszer nélkül, csak összerakva, de sikerélmény volt, mert szólt rendesen.

IRF840 jobb választás lenne a cső helyett, fűtés számára stab. IC, vagy tranyós táp egyszerűbb megoldás.

Nem volt időm az összes oldalt végig zongorázni de azok akik nem láttak tranzisztort szinuszos áramkörben azok most láttak egy ábrát. A te kedvedért mutatok egy diódásat is. Na nem mintha nem tudnád.
CHZ: a kisebb feszre irf740-em volt betéve. Tökéletesen működött. A nagyfeszre K1117-et találtam. Elvileg 600 voltos.