Igen. Amint írtam, a 723-as IC 150mA kimeneti árama kevés a kis erősítésű 2N3055 nagy kimenő terheléshez tartozó bázisáramának biztosítására. Ezért az egész szabályzókör a "határon" van, egy-egy terhelésváltozás már kisebb-nagyobb negatív "tüskét" eredményez az 5V kimenőfeszültségen, amit vagy a proci brown-out áramköre, vagy a külső reset IC észrevesz és a hibás programvégrehajtás elkerülése érdekében újraindítja.

megoldotta a problémát
maxi thx

Az mitől lehet, hogy 1,5V helyett 5,05V van, 3/6,98; 4,5/8,9; 6/10,85; 7,5/13,2; 9/15,23; 12V/19,05V?

Mert ez nem stabilizált tápegység. Az értékek a névleges terhelés közelében értelmezendők.

Gondolom elírták, 1A a max kivehető áram a huzalvastagság miatt, 12V a legnagyobb feszültség, vagyis 12W max, és 18VA. De én minden ilyen kis feszültségű dolgot kis teljesítményűnek láttam. Legalábbis 12V alatt többnyire elemes cuccok vannak, ezekre akkor nem ajánlott rákötni?

Ezért szokták ráírni a készülékekre, hogy "csak a hozzávaló" adaptert alkalmazzák. Ezek gyakran ugyanilyen eltérést mutatnak terheletlenül, de a készülékkel beáll a fesz. a névleges értékre, mert pont akkora a trafó, kondi stb., ami ahhoz az áramfelvételhez illik.
Ezzel is lehet próbálkozni: legkisebb feszültségről indulva - és azt műszerrel mérve - addig mész feljebb, amíg megfelelően beáll az adott készülék fogyasztásával.
Hangtechnikai motyóknál általában erőteljes brumm tapasztalható - kivéve, ha belső stabilizátora van.

Volt hasonló esetem. Távvezérelt kapucsengőre rákötöttek ilyen tápegységet. A 9 V DC bemeneten terheletlenül 17,6 V ment be a tápkapcsoló 9 V-os állásában. Véletlen szerencse, hogy belül volt egy ellenállás és 9V-os Zener. Így csak az ellenállás füstölgött.

Hello Leute.
Sajnos nem oldódott meg a gond mint ahogy azt feltételeztem.
Két darab ilyen tápom van, felcserélve őket az egyik jól működik, a 12 V unreg fesz. csak 10.5V-ig esik, ezzel jól megy, a másikon 7 V alá esik , ez már megakasztja a rendszert.
A trafó ad elég teljesítményt, ez biztos. Amit kicseréltem a tápban és mégsem jó valami : DB1 35A diódahíd, TR5 Darlington az 5V stabilhoz (ez utóbbi biztosan nem hibaforrás, leellenőriztem), pufferelkók.
Lehetséges hogy a dióda híd nem ad elég teljesítményt ?
Már nem tudok más okot találni.
Az eredeti diódahíd CM3501, az új benne KBPC3510.
Ötlet?

Mérj terhelten feszültséget a trafó szekunderén is! Mennyi terhelés nélkül és mennyi X A árammal terhelten?
A másik tápnál is.
Más: A 3501-es híd elvileg 35 A 100 V. A 3510-es híd 35 A 1000V. Amire nem szoktak odafigyelni, hogy a nagyobb feszültségű diódák nyitófeszültsége is magasabb szokott lenni a vastagabb záróréteg miatt. Nem sok, de kis feszültségnél észrevehető.

Totál mindegy mennyi a szekunder. A másik táppal jól működik.
De rámértem, és ugyanaz a kettő, nem ott esik a fesz.

Akkor nagy valószínűséggel a diódahíd a ludas.

Mivel más nem maradt, cseréld F1, F2, F3 biztosítókat. Igaz, hogy kisebb értékűnél, de előfordult velem, hogy több, mint 2V esett a biztin. És itt minden bekapcsolásnál 18000µF-ot kell töltenie, ami "kifárasztja" a huzalt benne.

Megnéztem, és egyből a kezembe maradt a bizti foglalat füle.
Több mint gyanús. Fene sem gondolná.

Van ilyen... Fárasztó munkája van sok ampernél.

Sajnos nem nyert

Tégy a 18000µF mellé egy 4700µF-ot, változik-e? Lehet, hogy cserélted, ennek ellenére mégis kapacitás-szegény.
Mert: a trafó kizárva - másik táppal OK,
graetz cserélve - nem segített (tehát a régi is jó lehet)
puffer cserélve, de mégis lehet hibás.
Csak ezek az az alkatrészek határozzák meg a terhelt nyers (12V körüli) feszültséget.

Végezz összehasonlító méréseket a jó és a rossz táp graetz diódáin a teljes terhelés alatt.
Hány V esik 1-1 diódán?

Mint minden más, ez is öregszik... Sötétben figyelve (ha nem homoktöltésű) néha látható, hogy a kondi töltésekor picit felizzik, ez fáraszja ki.

Örülök, hogy végre sikerült!

Ez a szóhasználat itt nem elfogadott!

Csináltam 3 graetzes egyenirányítást és a tesztelt áramkörre a felirat szerint 6800 mikros kondi került. A kimenő feszültség 8,2 volt körüli. Ilyen értéknél hangfallal szoktam ellenőrizni a búgást és az eredmény elmaradt a várakozásaimtól. Hogy tudnám még tovább csökkenteni?

Hello! Elég fura hozzászólás.. "3 graetzes egyenirányítást" Mi is ez tulajdonképpen? Mert háromfázisú rendszernél szoktak háromfázisú kétutas egyenirányítást alkalmazni. De vélhetőleg neked nem az van, mert nem panaszkodnál a hullámosságra. Mert gondolom az a bajod.
"hangfallal szoktam ellenőrizni a búgást" Ez csak számodra tud viszonyítási alapot adni. Mi ebből nem érhetjük mi is van. Egyébként a búgófeszültség számolható, itt is van segédprogram rá. De a kondi növelésével egy értéken felül már nem hoz eredményt. Mert végtelen áram kellene a töltéséhez, hogy kicsi legyen a feszültség emelkedés. Mert minél kisebb a búgófeszültség nagysága, annál rövidebb idő jut a kondi töltésére.
Csökkenteni úgy tudod, ha stabilizátort (vagy, csak egy áteresztő tranyót) használsz a puffer után. De erre javaslatot csak akkor lehet tenni, ha ismert a táp feszültség/áram követelménye, búgófeszültség nagysága, mihez van a táp stb. Mert az hogy mi a "várakozásod", az nem egy műszaki paraméter amire alapozni lehet..

3 darab graetz ami minden trafó áramkört külön egyenirányít. Eredetileg egy középen kivezetett trafót kötöttem rá mert ahhoz terveztem. De mivel kicsi volt így elvetettem az ötletet. Most cső fűtésre akarom használni.

Csőfűtéshez nem kell egyenirányítani (hacsak nem valami spéci cső, vagy áramkör), elég, ha a két drótot összecsavarod. Itt van a csöves erősítők rajzai közt a fojtószámítás (a 160. oldal táján), azzal még javíthatsz a hullámosságon (búgáson). Valamint a kapcsolás közreadásával véleményezhetnénk, hogy mekkora hullámosság engedhető meg az áramkörben. Amperenként 1 mF (1000 uF) az átlag elfogadott érték, de "jobb" helyekre 2mF-ot szoktunk számolni. Ez mindenhova elegendő szokott lenni.

Számomra végtelenül zavaros amit írsz. Szerintem kevered a lényeges és lényegtelen dolgokat.
Egyenáramú fűtés, csak a közvetlen fűtésű csöveknél lenne szükséges, mert ott a fűtőszál egyben a katód szerepét is betöltötte. Nem gondolnám, hogy neked ilyen van.
A közvetett fűtésű csőnél külön van fűtőszál és katód. Ha a váltakozó feszültséggel fűtött fűtőszál közepét, (vagy a trafó kivezetésének közepét) testre, vagy magasabb pozitív egyenfeszültségre kapcsolod mint a katód, akkor a fűtés-katód "dióda" lezár és nem tudja a fűtőfeszültség 50Hz-es váltakozása a katódba áramot folyatni. De lehet ez számodra kínaiul hangzik..

Viszont mereven titkolod mit építesz, mi a gond. Mert a 8,2V feszültségből sejtésem szerint a 6,3V fűtőfeszültséget egyenirányítottad, hogy ne búgjon az erősítő, miközben nem is biztos hogy a fűtéssel van a gondod. Kicsit tanulmányozni kellene a csöves technikát, nézegetni "komolyabb erősítők" rajzát, és abból meríteni ötleteket. Mert csak kis zajú mikrofon, vagy RIAA korrektor készítésnél szokott anno ilyen gond előjönni. Ott szokás gyalult fenyőfával fűteni a csövet..

Ment a vita arról hogy a fűtés egyen vagy váltakozó feszültségről menjen. A Magyari féle könyvet idézve : a jobb jel-zaj arány miatt ajánlott egyenáramú fűtést alkalmazni.

Akkor fűtsd meg egy aksiról egy soros ellenállással, vagy szabályzóról és nézd meg mi/mit javul. Az nem brummoghat.

Egyenirányító cső után max 50 mikros kondit engednek. Utána kétszer 220 mikrot szeretnék rakni. Mekkora lehet minimálisan az ellenállás amit a cső kondi és a puffer közé kell tenni? Ez80-ról van szó.

Szia!
Teljesen felesleges ekkora puffer, biztosan nem kilowattokat akarsz kipréselni az egyenirányítóból.

Sziasztok! Kiégett a a12v-s 20w-s spot lámpám.Magával vitte a tápot is.Váltó 12v-s. trafó primer szakadt.Van viszont egyen tápom.Jól működik 12v-on.Csak kérdés ,hogy hány voltos táppal mehet.Várom a válaszokat.Üdvözlettel.

Szia!
Mármint a 12V DC tápegység mekkora feszültséget kaphat meg?

Azokban a trafókban a szigetelőszalag alatt szokott lenni a primer oldalon olvadóbiztosíték. Ha megvan, át tudod kötni vezetékkel. Csak nagyon ritkán szokott a tekercselés megégni. Az izzónak egyen-feszültségről is ugyanannyi kell, mint a váltó effektív. Nem igazán értem a kérdést