Rádiófrekvencia mérésére szolgáló eszköz, amely egy tekercsből és egy kondenzátorból áll, melyet laza csatolásba kell hozni a mérendő rezgőkörrel, vezetékkel. Műszerrel lehet indikálni a rezonancia helyét, a frekvenciát, például a forgókondenzátorról lehet leolvasni. Fontos, hogy a csatolás kellően laza legyen, ellenkező esetben a műszer befolyásolhatja a vizsgált rezgőkört, pontatlanná válik a mérés. Ha a műszernek saját oszcillátora van, nagyobb pontosság érhető el, ezt a műszert nevezzük grid-dip mérőnek.

Általában kisteljesítményű készülék, amelyben egybe van építve az adó és a vevő. Járműbe szerelve rádiótelefonként is használják, de ismeretesek a kézben hordozható adó-vevő készülékek is.

• adó
• vevő

Decimális számjegyek bináris kódolása ( BCD-kód), amelyben minden decimális számjegynek 4 bitből álló bitkombináció felel meg, de bináris megfelelőjükkel csak a 0-tól 4-ig terjedő számjegyek vannak kódolva, az 5-től 9-ig terjedő számjegyek azonban a bináris 11-től 15-ig terjedő számokkal vannak kódolva.
Az Aiken-kódban a bitkombinációk egyes bitjeihez súlyozás rendelhető, amely a decimálisba dekódolást 2-4-2-1 súlyozás szerint egyszerűsíti. Például a 7-es számjegy kódolása az Aiken-kódban: 1101. Az Aiken-kód egyik fontos előnye, hogy műszakilag könnyen megvalósítható kivonást és osztást tesz lehetővé, mert e műveleteket az összeadásra vezeti vissza.

• BCD-kód
• bitkombináció

Energiatároló. Ahhoz, hogy az akkumulátorból elektromos energiát vehessünk ki, előzőleg fel kell tölteni. Töltés alkalmával az elektromos energiát vegyi energiává alakítja át, elektrolitikus polarizáció útján. Az akkumulátorban tárolt vegyi energiát ún. kisütés útján alakíthatjuk ismét elektromos energiává. Töltéskor fogyasztóként, kisüléskor pedig egyenáramú áramforrásként működik. Leggyakrabban alkalmazott típusa a savas akkumulátorok közül az ólom akkumulátor. Ólom-szulfát lemezek a kénsav vizes oldatában töltéskor ólom-szuperoxiddá (PbO₂), ill. színólommá (Pb) alakulnak. Kisüléskor a folyamat fordított. Feszültsége 2 V, belső ellenállása kb. 0,01W, a nagyobbaké 0,001W . Használatos még a lúgos nife, nikkel-vas akkumulátor, elektrolitje kálilúg. Feszültsége 1,2 V, belső ellenállása kb. 0,05W.

• ólom
• nife
• nikkel-vas

Hangjelenségekkel, a hangok fizikai és élettani hatásaival, mindennemű hangméréssel, valamint a hangtechnikai eszközökkel és eljárásokkal foglalkozó tudomány. Igen sok szakágazata van, amelyek közül a legfontosabbak: a hangtan, hallástan, hangtechnika, fizikai akusztika, teremakusztika.
Egyik legfontosabb területe az alkalmazott akusztika amely magában foglalja az elektroakusztikát, a zajkutatást, ultrahangakusztikát stb.

(fajlagos akusztikai ellenállás). Az egységnyi felületre vonatkoztatott - akusztikai ellenállás. A közegre jellemző akusztikai állandó, arnely az anyagsűrűség és a hang terjedési sebességének szorzataként adódik. A levegő akusztikai keménysége 41,5 ak W (- akusztikai impedancia).

• fajlagos akusztikai ellenállás
• akusztikai impedancia

A hangátvitelkor előforduló zavaró jelenség. Akkor következik be, ha a hangfelvevő mikrofon és a felerősített hangot sugárzó hangszóró közös hangtérben van. Ilyenkor a hangszóró hangja visszajut a mikrofonba, és újbóli felerősítés után a hangszóró azt újból kisugározza. Ez a körfolyamat többszöri ismétlésére a hangszóró begerjedhet, és üvöltésszerű hang hallható. A begerjedés olyan frekvencián következik be, melyen az átviteli rendszerben (mikrofon, erősítő, hangszóró és terem) kiemelkedés van, vagy amelyen a hangtér térrezonancia hajlamot mutat. A gerjedési hang független a mikrofon előtt lejátszódó hangképtől.

• térrezonancia

Ha egy erősítő kimenetéről pozitív visszacsatolás keletkezik a bemenetre, az erősítő begerjed. A visszacsatolás nem csak villamos úton keletkezhet, hanem a hangszóróról a mikrofonra jutó hangok révén is. A jelenség előfordulhat adó- és vevőkészülék egyidejű bekapcsolásakor is, ha modulált adásról van szó. Amatőr berendezéseknél hasonló jelenség fordulhat elő a VDX esetében (beszéddel indított adás), ezért a korszerű berendezéseknél kompenzáló áramkör küszöböli ki a jelenséget.

Az emberi környezetben gyakorlatilag állandóan jelenlevő - nemkívánatos - hangjelenségek összessége. Állandó zajban élünk: gyakorlatilag a hangsík egyharmad részét a környezet zaja foglalja le. Életünk tipikus környezeteihez (forgalmas utcák, lakószobák stb.) tipikus zajok tartoznak (- hangerősség).

A hangátviteli berendezésekben (mikrofonban, erősítőben stb.) is keletkezik a hangszórón keresztül megnyilvánuló akusztikus zaj. Az ilyen önzaj nagyságát dB-ben (decibel) vagy Np-ben (neper) szokták megadni a maximális hasznos kimenő szinthez viszonyítva.
Szubjektív hatása erősen frekvenciafüggő, ezért - fonban való megadása is szokásos (Fletcher-görbék).

Általában a környezetben fellépő akusztikus zaj , valamint a hangátviteli berendezésben keletkező önzaj nagysága szabja meg a hangátvitelben elérhető dinamikát.

• hangerősség
• decibel
• neper
• Fletcher-görbék
• dinamika

(zérusrendű zaj). Olyan zaj, mely a távközlőcsatornában akkor is jelen van, mikor a rendszer egyik csatornájában sem folyik jelátvitel vagy jelzésátvitel. Legfontosabb összetevője a - termikus zaj. Azért nevezik zérusrendűnek, mert teljesítménye a csatornákon átvitt jelteljesítmény nulladik hatványával arányos (azaz nem függ tőle).

• zérusrendű zaj
• jelátvitel
• jelzésátvitel

Mérőszám, általában elektromos alkatrész/cm³. Az alkatrészsűrűség a miniatűrizálással fokozatosan javult. Értelmezését az integrált áramköröknél az eredetileg diszkrét alkatrészek funkciójára vonatkoztatják (ezeknél több, mint 1000 alkatrész/cm³ -et érnek el); telefontechnikában a vonal/központ; átviteltechnikában a csatorna/keret stb. viszonyt fejezi ki.

• miniatűrizálás
• integrált áramkörök

Általánosságban a felület bevonása alumíniummal. Legfontosabb alkalmazásai a híradástechnikában:

a) Elektroncsövek lemezalkatrészei nagyrészt alumíniummal bevont (alumíniummal "plattírozott") 0,15...0,3 mm vastag vaslemezből készülnek. A szivattyúzás folyamán a fényes aluminizált felület sötétszürke, jól sugárzó felületté alakul át és emellett getterahatásával (getter) hozzájárul a gáztalanításhoz.

b) Elektronsugárcsövek és tv-képcsövek ernyőjén levő fényporrétegre vákuumpárologtatással alumínium réteget visznek fel. Ez a réteg az ernyőt a becsapódó negatív ionok ellen védi; továbbá kifelé reflektálja a fényt, ily módon a fényhasznosítást javítja és csökkenti az ernyő
többi részének zavaró megvilágítását. Ezen kívül levezeti az ernyőről a negatív töltést és így megakadályozza az ernyő helyi feltöltődését.

c) Félvezető eszközöknél maszkolt vákuumpárologtatással alumínium csíkokat képeznek ki, az egyes elemek közötti elektromos vezető összeköttetés céljából.

• getter
• vákuumpárologtatás

Olyan hangközlési eljárás, amelynél a hangvisszaadás helyén a hangforrásból sugárzott hangot a tér egyéb pontjain késleltetve is sugározzák az e célra használt külön hangszórókkal. Teremben a hangforrás közvetlen hangjain kívül az észlelő a környező falakról, tárgyakról visszaverődő és minden irányból időkéséssel érkező, közvetett hangokat is hallja. A monofónikus hangátvitelnél a közvetett és a közvetlen hangok egy irányból hallhatók, s emiatt az eredeti hangkép térhatása elvész. Az ambiofónikus hangátvitellel az egycsatornás (monofónikus) hang természethűsége jelentősen növelhető.

Hasonlóságon alapuló analóg átvitelben az adóban keltett elektromos jel lefolyása hasonló az információforrás jelének a lefolyásához, pl. a mikrofonban keltett beszédáram követi a hangnyomás változását. Az analóg rendszerek általában folytonos jeleket visznek át.

Egyik elemünk, melynek rendszáma 79, atomsúlya 197. Az elektronikában olyan helyen használják, ahol fontos a korróziómentes, tartós érintkezés, pl. jelfogóknál. Használják egyes félvezető diódák gyártásához is.

Olyan huzal, mely árnyékolás végett egyesével vagy párosával vörösréz huzallal van befonva. A befonás a huzalt vagy huzalpárt a mágneses tér zavaró hatása ellen védi.

• huzal

Az elektroncső egyik főparamétere. Meghatározása:

D = D U_G /DU, ha I_A állandó.

Az egyenlet azt mutatja, hogy az anódfeszültség hogyan "hat át" a rácson 6s hogyan hat a katód körüli elektronfelhőre. Ez a megállapítás csak triódára vonatkozik. mert a többrácsos csöveknél az áthatást az árnyékolórácsra vonatkoztatják. A képletben DU az anódfeszültség változása, ha a rácsfeszültség DU_G -vel változik állandó anódáram mellett. Az áthatás az - erősítési tényező reciproka.

• erősítési tényező

Olyan kondenzátor, amely a fémlemezen átvezet egy vezetéket, miközben a vezeték nagyfrekvenciásan földelésre kerül (hidagités). Célszerű alkalmazási területük a tápegységek, mikrofon- és hangszóró vezetékek, oszcillátor tápvezetékek. A kapacitás az üzemi frekvenciától függ.

Olyan erősítő, melynek kimenő árama pontosan fél ciklusidőn át folyik, így a jel erősen torzított (fél-hullám), ezt jól hangolt rezgőkörrel, vagy ellenütemű kapcsolással lehet helyre hozni. Többnyire hangosító berendezésekhez és adókhoz, a végfokozatban használják jó hatásfoka miatt. Fontos, hogy az átvitel linearitása fennmaradjon, pl. SSB adásnál.

Izzólámpa, melynek ellenállása az izzószál hőmérsékletének emelkedésével nő. Elsősorban áramkorlátozásra használják. Táphidakban a tápfeszültség-vezetékbe iktatva a mikrofont védi a túláramtól, ha a vonalhurok ellenállása jelentős eltérést mutat,

• Táphidak

Megadja az elektroncső meredeksége (S), áthatása (D) és belső ellenállása (R₁) közötti összefüggést, mely szerint:

S.D.R₁=1.

Mint az egyenlet mutatja, az elektroncső három sztatikus főparaméterének szorzata: 1. A Barkhausen-féle csőegyenlet lelterjedtebb alakja az

S . R₁ = m,

ahol m=1/D az elektroncső - erősítési tényezője.

• meredekség
• áthatás
• belső ellenállás

1. Elektromos vagy elektronikus jelforrásra jellemző, a fogyasztó által látott ellenállás. Míg az elektromos jelforrás belső ellenállás a korlátozza a forrásból nyerhető teljesítményt, a vezérelt energiaátalakító elvén működő elektronikus áramkörök -a az energiaviszonyokat nem befolyásolja, hatása csak a fogyasztó csillapítására és a fokozat - erősítésére szorítkozik.

2. Az elektroncső egyik főparamétere: az elektroncső anódáram-változása az anódfeszültség-változás hatására. Képletben:

R_i = DU_A/DI_A, ha U_G állandó,

ahol U_A az anódfeszültség; I_A az anódáram; U_G a rácsfeszültség. Ez a "belső ellenállás" váltakozóáramú érték, és a külső anódimpedancia részére párhuzamos csillapítást képez. Nem tévesztendő össze a cső egyenáramú belső ellenállásával, amelyet az R_b=U_A/I_A képlet határoz meg.

• vezérelt energiaátalakító

Az a jelátviteli csatorna, amely olyan forrás jeleit továbbítja, amelynek ábécéje bináris ábécé, és csak két betűből áll, pl. (0,1). A bináris csatornák igen fontosak az információ továbbítása és tárolása szempontjából, pl. a digitális számítógépeknél. Nevezetes bináris csatorna a bináris szimmetrikus csatorna BSC).

• forrás
• bináris szimmetrikus csatorna

(logikai algebra, kapcsolás algebra). George Boole angol matematikus által az ítéleteken végzett műveletek leírására kidolgozott algebrarendszer. Ítéleten olyan kijelentést vagy állítást értünk, amely vagy igaz, vagy nem (ekkor hamis). Az igaz kijelentéshez vagy állításhoz az 1, a hamishoz a 0 jelet rendeljük hozzá. Így az igazi ítélet logikai értéke 1, hamis itéleté 0. Az ítéletet jelentő egyszerű állító vagy tagadó tőmondatot a Boole-algebra általában valamilyen betűvel jelöli (szimbolizálja). Ily módon válik lehetővé, hogy az ítéletek egy-egy betűvel szimbolizált algebrai alakot nyerjenek. Az ítéleteken műveletek végezhetők, ezek a műveletek a logikai műveletek (pl. negáció, konjunkció). A logikai művelet eredménye ismét ítélet. A művelet eredményeképp kapott új ítélet logikai értéke a műveletben résztvevő ítéletek logikai értékétől függ.
A Boole-algebra lehetővé teszi, hogy az ítéletekből függvényeket képezzünk, ezek a - Boole-függvények. A logikai függvények osztályozásának egyik legfontosabb módja a benne szereplő változók száma alapján történik. Így előállíthatók egy-, két- stb. változós függvények. Egyváltozós függvényen végezhető logikai művelet, a negáció. Kétváltozós függvényen már 24=16 művelet végezhető, ezért két változóval már 16 különböző logikai függvény képezhető. "k" számú változónak 2k számú különböző állapota lehet, ezért k változóval összesen 22k számú logikai függvény képezhető. Gyakorlatban a kétváltozós logikai műveleteknek van nagy jelentőségük, ezekből származnak a logikai alapműveletek. A kétváltozós függvényekre értelmezett logikai műveletek általánosíthatók több változóra, ily módon hozhatók létre a többváltozóval képzett gyakorlatban használt logikai függvények.
A logikai műveleteket jelfogós, elektroncsöves. tranzisztoros, integrált áramkörös, ferritmagos stb. kapcsolásokkal lehet realizálni. Ezeket a kapcsolásokat kapuáramköröknek nevezik, Így hozhatók létre pl. elektroncsöves, tranzisztoros stb. kapcsolóáramkörök. Ez a magyarázata annak, hogy a Boole-algebrat gyakran kapcsolás algebrának nevezik.
A Boole által felépített szimbolikus logikát továbbfejlesztették, kiegészítették, elnevezése eközben változatlan maradt. Igen nagy jelentőségű Shannon munkássága, aki 1937-ben először alkalmazta a Boole-algebrat jelfogókkal felépített logikai áramkörök tervezésére. A Boole-algebra a digitális információfeldolgozás egyik elméleti alaptudománya.

• negáció
• konjunkció
• kapcsolóáramkör
• kapuáramkörök

függvény (logikai függvény). Kétértékű változókkal a Boole-algebra szabályai szerint létrehozott logikai függvény. A független és függő változók egyaránt kétértékűek, ezek szimbolikus jelölése 0, ill. 1. Egyváltozós a negáció vagy tagadás. Ha a független változó A, a függő változó A akkor az A negációja függvény alakban: Y=A.
Kétváltozós Boole-függvény általános alakja, ha a független változó A és B: Y=f(A, B). Néhány fontosabb kétváltozós - a diszjunkció: Y=A+B, a konjunkció: Y=A-B, az ekvivalencia: Y=A=B. -(Az összeadás (+), szorzás (-), az ekvivalencia (_) jele a megfelelő logikai műveletre utal.)
A Boole-függvények adnak lehetőséget arra, hogy a -> kapuáramkörök, - kapcsolóáramkörök, adatfeldolgozó berendezések stb. működését matematikai alakban leírjuk. A matematikai leíráson túlmenően a Boole-függvények átalakításával egy-egy adatfeldolgozó berendezést különböző módon realizálhatunk (pl. diszjunktív normál alakban konjunktív normál alakban stb.). A Boole-függvények minimalizálásával megkereshető a legegyszerűbb alakú, legkevesebb változót
tartalmazó függvény, amely minimális elemszámú logikai hálózatot eredményez,

• Boole-algebra
• diszjunktív normál alak
• konjunktív normál alak

Olyan távbeszélőkészülék, melynek mikrofonja a vonalon keresztül, a távbeszélőközpontban elhelyezett táphídról kapja a tápáramot. A számtárcsás telefonkészülékek mind CB- (Central Battery) rendszerűek.

• mikrofon
• táphíd

Olyan távbeszélőközpont, amelyben az előfizetői vonalak mikrofontáplálása CB-rendszerű (mikrofontáplálás). A hívást általában a vonalon hurokzárás. tehát áram megindulása jelzi a központ felé.

• mikrofontáplálás

(Comité Consultatif International des Radiocommunications=Nemzetkőzi Rádió Tanácsadó Bizottság). A Nemzetközi Távközlési Egyesület állandó szerve. Feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat dolgozzon ki a távközlési szolgálatok fejlesztésének és üzemvitelének azokra a kérdéseire, amelyek megoldásához elsősorban rádiótechnikai megfontolásokra van szükség. Tagjai a Nemzetközi Távközlési Egyesület tagjai, de ülésein tanácskozási joggal résztvehetnek a bejegyzett magántársaságok, egyéb nemzetközi szervezetek, tudományos és ipari érdekeltségek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyéb intézményeitől küldött képviselők. Előkészíti, kidolgozza és kiadja a következő anyagokat: a) Ajánlás. A tanulmányi kérdések egészének vagy egy részének tanulmányozását végleg lezáró szöveg. b) Jelentés. Adott tárgykörben a tanulmányi bizottság munkájának összefoglalása és annak ismertetése, ill. közlése. c) Határozat. A CCIR véleményét tartalmazó szöveg valamely nem műszaki i természetű tárgyban. d) Tanulmányi kérdés. Olyan műszaki természetű probléma felvetése, amelyet a CCIRnek tanulmányoznia kell. e). Tanulmányi program. Azoknak a feladatoknak a pontos kidolgozása, amelyeket az adott tanulmánvi kérdésen belül az abban meghatározott műszaki feladat megoldásával kapcsolatban el kell végezni. Az Új Delhiben 1970-ben megtartott XII. közgyűlés az űrtávközlésnek valamennyi távközlési formára kifejtett hatása miatt átalakította a -- belső szervezetét és a következő tanulmányi csoportokat hozta létre: a) A spektrum felhasználása, ellenőrzés. b) Úrkutatás és rádiócsillagászat. c) - Állandóhelyű szolgálat 30 MHz alatt. d) - Műholdas állandóhelyű szolgálni. e) Terjedés nem ionizált közegekben. f) Ionoszférikus terjedés. g) Hiteles frekvenciaszolgálat idő jel szolgálat. h) -> Mozgószolgálatok í) Mikrohullámú rendszereket alkalmazó állandóhelyű szolgálat. .j) Rádióműsorszórás. k) Televízióműsorszórás. CMTT (Commission Mixte pour les Transmissions Télévisuelles et sonores), nagytávolságú televíziójel-átvitel. CIV, (Commission Intérimaire du Vocabulaire), szakszótár. A második világháború után megtartott közgyűlések: V. 1948 Stockholm, Vi. 1951 Genf, VII. 1953 London, VIII. 1956 Varsó, IX. 1959 Los Angeles, X. 1963 Genf, Xl. 1966 Oslo, XII. 1970 Új Delhi. A közgyűlések után az összes megtárgyalt anyagot gyűjteményes kötetekben kiadják. A közgyűlések közötti időben a tanulmányi csoportok egy vagy két ülést tartanak. A CCIR munkája jelentősen hozzájárul a nemzetközi tapasztalatcseréhez. Annak ellenére, hogy a jelentései és az ajánlásai nem kötelező érvényűek. azokat mindenütt elfogadják fejlesztési irányelvként, sőt berendezések rendelésekor a műszaki előírások tételes megadása helyett legtöbbször azok betartását írják elő. CCITT (Comité Consultatif International Télégraphique et Téléphonique=Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság). A Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT) egyik bizottsága. Feladata tanulmányok folytatása és ajánlások kidolgozása a távíró és távbeszélő-szolgálat műszaki, üzemviteli és díjszabási kérdéseiben. Ajánlásait az üzemeltetők alapul veszik feltétfüzeteik készítésekor, a gyárak pedig tervezési céljaiknak tekintik.

• Nemzetközi Távközlési Egyesület
• távközlési szolgálat
• állandóhelyű szolgálat
• UIT

Ferritmagos tárolók működési sebességét jellemző specifikációs adat. Az az idő, ameddig egy tárolt szó kiolvasása és ismételt visszaírása tart, egymás után következő kiolvasó-beíró ciklusok sorozata esetén. Ferritmagos tárolók ciklusidője 1...10ms közötti idő.

• Ferritmagos tároló

Vékony rétegekben, lemezesen kristályosodó, rugalmas ásvány. Az , A1, K, Ne, Li, Mg, ill Fe szilikátja. Bázislapjuk mentén jól hasadnak, szinte tetszőleges vékonyságú áttetsző lemezekké bonthatók. Keménységük Mohs-skála szerint 2...3, fajsúlyuk 2,7...3,2 p/cm³. Ipari felhasználásra különösen a nagyobb táblákban is előforduló muszkovitot használják. Kondenzátorokban, különösen kis veszteségtényezője (tg d 10-10^-4, 1MHz-en), nagy szigetelési ellenállása (10 000...100 000 MW) és kis hőmérsékleti együtthatója (-20...+30. 10^-6/°C) miatt alkalmazzák.

• kondenzátor

Réteges szerkezetű kondenzátor amelynek dielektrikuma ásványi eredetű tiszta csillám, mely mint dielektrikum kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Ezért különösen a nagyfrekvenciaís technikában terjedt el. Nagy stabilitása miatt átviteltcelhnikai berendezések szűrőköreiben és kapacitásetalonként mérőműszerekben is al- Szokásos értéktartománya 1 pF... ...0.1mF

• kondenzátor
• dielektrikum
• csillám

Adott hullámimpedanciával rendelkező, hiteles csillapítótagokból összeállított, dobozba épített berendezés, mellyel változtatható csillapítás iktatható az áramkörbe. A csillapítás értéke decibelben vagy neperben, rendszerint dekádikus lépésekben állítható be. A legkisebb szokásos lépcső 0,1 dB vagy 0,01 Np. A szokásos frekvenciatartomány 0...1 MHz, de előállítanak már 1000 MHz-en használható típust is. A csillapításszekrények szimmetrikus és aszimmetrikus változatban 60, 75, 150, 300 és 600 &&-os hullámimpedanciával kerülnek forgalomba. Terhelhetőségük 0,25...1 W. A csillapítás értéke kapcsolókkal vagy dugaszolással állítható be. A csillapítótagok az aszimmetrikus kivitelnél T- vagy p-tagok, a szimmetrikus kivitelnél H- vagy O-tagok, rendszerint nagypontosságú, indukciószegény, kiszajú fémréteg-ellenállásokból készülnek. Alkalmazási területük igen széles, különösen összehason-lítással végzett mérésekhez.

• hullámimpedancia
• csillapítás
• decibel
• neper

Kondenzátorokban használatos, elhanyagolhatóan kis vezetőképességű villamos szigetelő. Fontos jellemzői a dielektromos állandó (e), a veszteségi tényező (tg d) és az átütési szilárdság. Híradástechnikai kondenzátorokban leggyakrabban használt dielektrikumok a papír, csillám, műanyag (pl. polisztirol, polieszter), kerámia, fémoxid.

• kondenzátor

(permittivitás). Szigetelő- és félvezető anyagokra, ill. az üres térre jellemző mennyiség. Ha a térben elektromos töltéseket halmozunk fel, a pozitív és negatív töltések között elektromos térerősség jön létre, amelynek nagysága függ a töltéseket körülvevő, a teret kitöltő anyagtól. A tér anyaggal való kitöltése után a térerősség általában csökken. Hogy hányad részére, azt a relatív dielektromos állandó e_r néhány anyagra a következő:


Az abszolút dielektromos állandó a relatív dielektromos állandó és egy e₀ tényező szorzata (e₀ =e₀e_r), amelynek értéke a mértékegység-rendszer választásától függ. Vákuum
ban a relatív - értéke 1, e₀ tehát a vákuum abszolút -ja. Így választva, végtelen kiterjedésű, egységnyi távolságban vákuumban levő síkok egységnyi felületén egységnyi töltést elhelyezve a két sík között a térerősség egységnyi. Az MKSA mértékegység-rendszerben
e₀ = 8,86 - 10^-12 As/Vm.

Más értelmezés szerint a relatív dielektromos állandó azt mutatja meg, hányszorosára nő egy kondenzátor kapacitása, ha a fegyverzetei közötti teret vákuum helyett a vizsgált dielektrikummal töltjük ki.

Egy anyag dielektromos állandójának kondenzátoroknál van szerepe, mert ez határozza meg, hogy az anyag mekkora kapacitás növekedést okoz a levegőhöz képest, melyet egységként tekintenek. Vannak anyagok, melyek dielektromos állandója változik a frekvenciával, növekvő frekvenciánál pl. csökken. Példák: epoxi műgyanta 3,7-3,4, papír 3,3-2,8, polietilén 2,3, porcelán 5,4-5,0.

Félvezető alapú monolit integrált áramkörökben használt ellenállás, amely általában az áramkör tranzisztorainak bázisával együtt készül, többnyire - akceptoratomok diffundáltatásával. Mivel ekkor a négyzetes ellenállás 200 W körüli érték, ezért problémát jelent a túl kicsi vagy túl nagy ellenállásérték megvalósítása. Gyakorlatilag így néhány száz ohmtól kb. tíz kiloohmig terjed a diffundált ellenállások értéke.

• ellenállás
• tranzisztor
• négyzetes ellenállás

(digitál-analóg konverter). Digitális jelből a digitális jelet képviselő analóg jelet előállító elektronikus áramkör. A digitális jel adott idő alatt beérkező impulzusszám vagy kódolt jelsorozat lehet. Az analóg jel rendszerint feszültség. A digitális-analóg átalakító a méréstechnika és szabályozástechnika fontos alapáramköre.

Beszéd rögzítésére használt, mágneses hangrögzítő. Főleg közvetett diktálásra használják. Elnevezése is ebből származik. Üzemeltetési rendszer szerint megkülönböztethetők hálózati és telepes üzemű diktafonok. A telepes üzemű diktafonra a kis méret, csekély súly és a kazettás szalagrendszer jellemző. Elektronikus jegyzettömbnek is nevezik.

• beszéd

Hasonló felépítésű, mint a dinamikus hangszóró, azonban a hangot alakítja át váltófeszültséggé. A hangrezgés hozza mozgásba a membránt, ez mozgatja a tekercset, amely állandó mágnes erőterében lévén, villamos feszültséget hoz létre. Ma ez a leggyakrabban használt mikrofon-fajta.

• mikrofon

Egy tápegységnél fontos a feszültségszabályozás. Ha ez gyors változásokra is reagál, mint pl. hirtelen csúcsok, akkor beszélünk jó dinamikus szabályozásról. Ennek hiánya károkat okozhat a készülékben, főleg tranzisztorok és IC-k esetében.

(dipólus). Szimmetrikus antenna, amely két, rendszerint l/4 vagy l/2 hosszúságú, közös tengelyű vezetékből áll. A nagyfrekvenciás energiát a két vezeték egymáshoz közeli végein táplálják be. Főleg a rövid- és ultrarövidhullámú sávban alkalmazzák, mind adás, mind vétel céljára. Éles irányítású sugárzási diagram létrehozására dipólsíkot használnak, amely sorokban és oszlopokban elrendezett, egy síkban fekvő dipólantennákból kialakított antennarendszer. Egyirányú sugárzás megvalósításához reflektorsík szükséges, amely a dipólsík mögött általában l/4 távolságban elhelyezett vezetékekből vagy dróthálóból áll.

• antennarendszer

A rádióamatőrizmus egyik érdekes lehetősége: forgalmazás távoli állomásokkal, általában más kontinensen vevőkkel. Fontos a jó antenna és a jó vevő.

• datex

A többfokozatú erősítők építésének egyik fontos szabálya. Az egyes fokozatok nagyfrekvenciát vezető földelési pontjait egy pontban (éspedig a katód, ill. a katódellenállás földelési pontjában) kell közösen földelni, különben a szerelvénylapban olyan (kóbor) áramok keletkeznek, amelyek egyéb fokozatokban visszacsatolást létesíthetnek.

Olyan anyag, amely vízben (vagy más oldószerben) oldva ionokra esik szét, és ezáltal az oldószert az elektromos áram számára vezetővé teszi. Az elektrolitok legfontosabb csoportjai a savak, a bázisok és a sók, amelyeket ezért másodosztályú vezetőknek neveznek.

Két fém elektródát tartalmaz, melyek között elektrolit van. Áramvezetésre az elektrolit bomlása következtében az egyik elektródán (anód) oxidréteg keletkezik. Az anód és az elektrolit képezi a kondenzátor fegyverzeteit, az oxidréteg a dielektrikum. A másik elektróda (katód) csupán az áramot vezeti az elektrolithoz. A vékony oxidréteg (10^-6...10^-4cm) miatt a fegyverzetek távolsága igen csekély, ezért kis térfogatban nagy kapacitás valósítható meg. Az oxidréteg fenntartásához állandó egyenfeszültség jelenléte szükséges (pozitív pólus az anódon), amely gyenge áramot, a maradékáramot hozza létre. Ennek értéke nagyságrendileg 10^-6...10^-2 A és nagymértékben függ a kapacitástól, a feszültségtől, valamint a hőmérséklettől. Veszteségi tényezője meglehetősen nagy és erősen hőfokfüggő (tg d=0,1...0,3, 20 °C-on és 50 Hz-en). E tulajdonságai miatt csaknem kizárólag egyenfeszültségű áramkörökben használják, szűrőkondenzátorként. A gyakorlatban főleg az alumínium anódú és ennek megfelelően alumínium-oxid dielektrikumú - terjedt el.
A tantál anódú elektrolitkondenzátor tantál kondenzátor néven ismeretes. Ennek dielektrikuma tantál-pentoxid. Cseppfolyós és szilárd félvezető elektrolittal is készül (száraz tantálkondenzátor). Az alumínium elektrolitkondenzátornál kisebb méretek, kisebb maradékáram és nagyobb megbízhatóság jellemzi, azonban lényegesen drágább annál. Szokásos értéktartomány:

alumínium - 1...100 000 mF

tantál - 0,1...1000mF.

• elektrolit
• kondenzátor

(elektromágneses sugárzás. Elektromágneses zavar tovahaladása a szabad térben, vagy egy vezető felületén. Műszaki felhasználáskor nem egyetlen zavarról, hanem váltakozóan, folyamatosan gerjesztettről van szó, ahol az adó mint gerjesztő szerepel. Homogén közegben a kisugárzott hullámok hossza (l), a frekvencia (f) és a terjedési sebesség (c) közötti összefüggés: l=c/f Az az elvétve tapasztalható vélemény, hogy a tovahaladó hullám rezgés lenne, téves. Míg egy rezgőkörben ugyanaz az energia a mágneses és az elektromos állapot között ingadozik és amellett lényeges jellemző a rezonancia, tovahaladó hullámnál sem ingadozás, sem rezonancia nincs. Az elektromágneses hullám terjedhet egy vezeték menetén, majd attól elváltan a szabad térben. A hullámvezető - pl. kifeszített huzal - mentén olyan elektromágneses hullámok terjednek, amelyek frekvenciája sokkal nagyobb, mint a hangfrekvenciáé vagy az ipari áramé. Ezeknek az -oknak a hullámhossza kicsi a vezető hoszszához képest. Nyitott rezgőkör az elektromos energiát elektromágneses hullámok alakjában sugározza ki a térbe. Az elektromágneses tér elektromos és mágneses térből tevődik össze; a két összetevő egymásra merőleges. Az elektromágneses hullám háromféleképpen terjedhet: a) felületi hullám útján; b) térhullám útján; és c) közvetlenül (kvázioptikai terjedés). A felületi hullám a Föld felülete mentén halad és követi annak görbületét. Hatótávolságát lényegében a frekvencia, az adó teljesítménye és az határozza meg, milyen a Föld felületének vezetése azon a helyen, ahol a hullám halad. Az adóból kisugárzott - által keltett térerősség fordítva arányos az adótól mért távolsággal. Felületi hullámok alakjában terjednek a forgalomban használt igen hosszú hullámok, valamint a műsort szolgáltató adásokra használt hosszú- és középhullámok. Rövidhullámokon a felületi hullám csak az adó közvetlen közelében hatásos, ezért ebben a hullámtartományban a felületi hullám alárendelt jelentőségű.
A térhullámokat az adóból a világűr felé kisugárzott energia egyik összetevője alkotja. A térhullámok teszik lehetővé a középhullámokkal éjjel elérhető nagyobb hatótávolságot, továbbá a rövidhullámon előforduló, egészen rendkívüli távolságú összeköttetéseket. Az URH-összeköttetés, ill. vétel, az egyenes vonalú terjedés révén jön létre.

Szerkezet, amely a bevezetett elektromos áram hatására - azzal nagyság és irány szerint arányos - mozgást (munkát) végez vagy fordítva. Legismertebb képviselői (az elektroakusztikában) a hangszóró, a hallgató, a mikrofon és pick-up (hangszedő).

• hangszóró
• hallgató
• mikrofon
• pick-up

A mechanikai hangrögzítés továbbfejlesztett, modern változata, jelenleg is alkalmazott hangrögzítési eljárás. A rögzítés folyamata: a vivőközegben terjedő hangrezgéseket - mikrofon fogja fel, amely a hangrezgésnek megfelelő hangfrekvenciás feszültséget állit elő. Ezt a feszültséget erősítővel felerősítve a vágófejbe vezetik, amely a vágótűvel forgó viasz- vagy lakklemezbe vágja a spirális alakú hangbarázdát. A lemezt elektromotorral hajtott mechanika forgatja, állandó sebességgel. A vágófej alapvető eleme a horgony. Ehhez rögzítik a vágótűt. A horgony állandómágnessel létesített erős mágneses térben van és egy rögzített tekercs veszi körül. Felvételkor ebben a rögzített tekercsben folyik a mikrofon által előállított hangfrekvenciás áram. Ha a tekercsben nem folyik áram, a vágótű és a horgony nyugalmi helyzetben van. Ha a tekercsbe egyenáramot vezetünk, a horgony könnyedén elmozdul forgástengelye körül, a vágótű hegye pedig az egyenáram polaritásának megfelelően jobbra vagy balra tér ki. Ha a tekercsber a felvett hangképnek megfelelő hangfrekvenciás váltakozó áram folyik, akkor a horgony és vele együtt a vágótű is jobbra-balra gyors kilengéseket végez, az áramingadozások arányában. Ezt a folyamatos rezgéssorozatot vágja lemezbe a vágótű. Az ily módon készített hangfelvétel lejátszásra nem alkalmas, A viaszlemezről különféle másolatokat készítenek, amelyekről melegsajtolással, műanyaghanglemezek nagysorozatú másolata állítható elő. Az elektromechanikai hangrögzítés végterméke a hanglemez, amely hanglemezjátszóval játszható le.

• mechanikai hangrögzítés
• erősítő
• hanglemez
• hanglemezjátszó

Az elemi részecskék egyike; elektronok képezik az atomban az atommagot körülvevő elektronburkot és meghatározzák annak kémiai tulajdonságait. Mint vezetési elektronok fémekben és félvezetőkben létrehozzák az elektromos áramot. Gázkisülésekben - nagyobb mozgékonyságuk folytán - az elektronok szerepe a kisülés áramában sokkal nagyobb, mint az ionoké. A vákuumban elektromos és mágnesterek által megszabott pályán haladó "szabad" elektront az elektroncsövek, az elektronsugaras megmunkálások, az - elektronmikroszkóp és számos műszer működésének alapja. Ez utóbbi eszközökben az - hullámtermészete jut érvényre, a v sebességgel repülő - hullámhossza l=h/mv, ahol h a Plankállandó.
Félvezető kristályokban az -ok a sávmodell által megszabott energiaszinteken helyezkednek el. Az elektron töltése, az elemi töltés, e= =1,602X 10^-19 As, nyugalmi tömege m= =9,107 X 10^-31 kg. Az anyagban kötött kilépését szabad elektron formájában az anyag felületéről - elektronemissziónak nevezik Az emisszióhoz szükséges munka, a kilépési munka az anyagra, ill. annak felületére jellemző, méréssel meghatározható állandó.

• elektroncsövek
• plankállandó

Elektronok vezérlésén alapuló eszköz; az elektronika, híradás- és műszertechnika, automatika, ipari elektronika egyik legfontosabb aktív eleme. Elektródákból áll, melyek búrában (üveg-, fém- vagy kerámia) helyezkednek el, ez egyúttal védi a külső levegőtől is. Az -ben rendszerint egyetlen katód van, ezenkívül az - rendeltetésétől függően további elektródák, de legalább még egy elektróda. Az egyenirányítócsövek egy vagy két anódot, az erősítő- és keverőcsövek anódot és rendszerint több rácsot, az - elektronsugárcsövek elektronágyút és esetleg eltérítő elektródákat is tartalmaznak. Az adócsövek - amin a magyar nyelvhasználat szerint általában a néhány 100 wattnál nagyobb teljesítményű csöveket értik, függetlenül attól, hogy adási célra használják-e - rendszerint 1-2, esetleg 3 rácsot és anódot tartalmaznak, felső teljesítményhatáruk többszáz kilowatt. Mikrohullámú adás és vétel céljára - klisztronok, - haladóhullámú csövek, hátrálóhullámú csövek használatosak, a rádiólokátorok nagyrészt - magnetofonokkal működnek. Az elektroncsövek további fontosabb fajtái a kijelzőcsövek, hangolásjelzőcsövek, képfelvevő- és képerősítőcsövek, - stabilizátorcsövek, fotocellák, elektronsokszorozók stb. Az elektroncsövek túlnyomó része vákuumcső; a gáztöltésű elektroncsövek rendszerint nemesgázt vagy higanygőzt tartalmaznak. Az elektroncső katódja izzókatód vagy hidegkatód fotokatód; a legelterjedtebb ezek közül az izzókatád. A rádió- és tv-vevőkészülékek csöveit - a vevőcsöveket - a félvezető eszközök erősen háttérbe szorították.

• elektron
• elektronágyú
• kijelzőcsövek
• hangolásjelzőcsövek
• képfelvevőcsövek
• képerősítőcsövek
• stabilizátorcsövek
• fotocellák
• elektronsokszorozók

Williams által kidolgozott, a szekunderemissziót felhasználó tároló. Az információt az elektronsugárcső ernyőjén a nagy sebességgel becsapódó elektronsugár hatására létrejövő pozitív töltéstöbblet tárolja. Az elektronsugaras információtárolókat digitális számítógépek gyorsműködő tárolóiként használták a ferritmagos tároló áramkörök megjelenése előtt. Először az 1949-ben, Cambridge-ban üzembe helyezett EDSAC (Elektronic Delay Storage Automatic, Calculator) elnevezésű számítógépben alkalmazták, 128 darab 40 bites hosszúságú szó tárolására. Hozzáférési ideje néhány mSec.

• tároló
• ferritmagos tároló

(preemfázis). Frekvenciaosztásos rendszerekben a nyalábolt jel egyenletes teljesítménysűrűségű. Az átvitel során fellépő zajok teljesítménysűrűsége azonban nem egyenletes, így az alapsáv különböző részen elhelyezkedő telefoncsatornákat (vagy más átvitt jeleket) nem egyforma mértékben zavarja a zaj. Az előtorzító áramkör az alapsávi jelet úgy alakítja át, hogy lehetőleg a sáv minden részén azonos jel-zaj teljesítményviszony legyen. A vevőoldalon természetesen vissza kell állítani az eredeti alapsávi jelet, ezt a feladatót a kiegyenlítő áramkör (deemfázis) végzi, melynek D(W) karakterisztikája a P(W) preemfázis-karakterisztika inverze. Nemzetközi előírások adják meg a különböző alapsávi átvitel esetén (pl. 960 vagy 2700 telefoncsatorna; 525- vagy 625 vagy 819-soros tv-képjel stb.) a szükséges P(W)-D(W) karakterisztikát megvalósító áramkört.

Hangérzékelő szerv, amelyben a beérkező hangjelenség idegjelenséggé alakul át és hangérzetet kelt. A hangérzékelő szerv külső része a fül, amelyre a hangjelenség a vivőközeg nyomásingadozása révén hat. A fül külső és belső felépítése: a külső hallójárat nyílását a fülkagyló veszi körül, amely mint hanggyűjtő felfogja a külvilág hangjelenségeit és azokat a belső hallócsatornába vezeti. A hallócsatornába érkező hanghullámok rezgésbe hozzák a hallócsatornát lezáró dobhártyát, amelynek középfül felőli oldalán levő hallócsontok átveszik a rezgéseket. A belső fülben van a csiga, amely folyadékkal van kitöltve. Ez a hangérzékelés legfontosabb szerve, a teljes hallószerven belül. A hallócsontok ide közvetítik a hangrezgéseket, amelyek a csiga folyadékában nyomásingadozást keltenek. A csiga alaphártyáján, a Corti-féle íveken mintegy 16 000 rugalmas szőrsejt van, amelyek egy-egy idegvégződéshez kapcsolódnak. Ezek a szőrsejtek a beérkező hanghullám hatására rezgésbe jönnek. Minden egyes rugalmas szál más-más frekvenciára érzékeny, tehát mindegyik csak a saját rezonanciafrekvenciájával megegyező beérkező hangfrekvencia hatására kezd rezegni és így közvetíti a hangrezgést az idegvégződéséhez. Az idegvégződésekre ható ingerek az agyba jutva hangérzetet keltenek. Az emberi hallószerv működésére jellemző, hogy az összetett hangokat mint egyszerű szinuszos rezgésű hangok öszszességét érzékeli, tehát képes bármilyen összetett hangot összetevőire felbontani.

• hangérzet
• hanghullám

Szerkezeti elem két vezető között oldható villamos kapcsolat létesítésére. Az érintkezés lehet állandó (pl. csavaros vagy szegecselt kötés) vagy változó. A változó
lehet mozgó (pl. jelfogó, kulcs, kapcsológép érintkezői) vagy csúszó (pl. potenciométer vagy fokozatkapcsoló keféje). A híradástechnikában a mozgó érintkezők szokásos anyaga ezüst, platina, palládium vagy ezek ötvözete (pl. Pd-Ag), alakjuk csúcs, gömbsüveg, tárcsa vagy lencse, melyet az érintkezőrugóra rendszerint ráhegesztenek. Wolframot ritkábban használnak, mert - bár a legmagasabb olvadáspontú és keménységű fém, és e szempontokból igen alkalmas lenne - levegőn oxidálódik és csak drágább szegecseléssel erősíthető fel. A csúszó érintkezők rendszerint bevonattal készülnek, leggyakoribb az ezüstözés és aranyozás, ritkább a rhodiummal való bevonás. A hiradástechnikai -érintkezőkön általában kis áram folyik át és viszonylag kis feszültséget szakítanak meg, ezért, különösen beszédet vagy egyéb információt átvivő áramkörökben az - legfontosabb tulajdonsága a kis érintkezési ellenállás, ami a szűkülési és a hártyaellenállásból tevődik öszsze. Előbbit az okozza, hogy az érintkezőpárok egymással elvileg három pontban, gyakorlatilag felületeik simaságától és az érintkezést létrehozó rugónyomás miatt fellépő deformáció nagyságától függő kicsi felületen érintkeznek. A szűkülési ellenállás annál kisebb, minél kisebb az - anyagának - fajlagos ellenállása és minél nagyobb a tényleges (hatásos) érintkezési felület. Az érintkezési felület viszont annál nagyobb, minél nagyobb erő szorítja össze az érintkezőket, azaz minél nagyobb az érintkezőnyomás. A hártyaellenállást az érintkező felületén (pl. oxidáció miatt) keletkezett vagy lerakódott vékony szigetelőréteg (pl. por vagy olajszennyeződés) okozhatja.
A hártyaellenállást csökkenti, ha az érintkezők zárás közben egymáson kissé elcsúsznak. A érintkezési ellenálláson fellépő Joule-hő következtében az érintkezők felmelegszenek, éspedig annál jobban, minél nagyobb az érintkezőkön átfolyó áram és minél nagyobb az érintkezési ellenállás. Az érintkezők anyagát, méreteit, és az érintkezőnyomást úgy választják meg, hogy az érintkezőben keletkező legmagasabb hőmérséklet a legnagyobb üzemi áram esetén se érje el az - anyagának lágyulási pontját. A híradástechnikában az érintkezést általában jónak mondják, ha az érintkezési ellenállás nem éri el a 0,01 ohmot.

Jelfogók és kapcsolók érintkezőit hordozó rugalmas lemez, rendszerint foszforbronz vagy pakfon.

(feszültségerősítési tényező). Az elektroncső rácsfeszültség-változása és az ehhez tartozó anódfeszültség-változás hányadosa. Vagyis:


m =
DU_A/
D U_G,haI_A állandó.

Az így kapott érték "ideális" erősítési tényező "Üresjárási erősítésnek" is nevezik, mert csupán elméleti határesete az 1 V váltakozófeszültség mellett elérhető erősítésnek abban az esetben, ha az anódáramkörben végtelen nagy külső ellenállás lenne. Miután ez nem érhető el, a tényleges erősítés mindig kisebb. Az erősítési tényező reciproka az áthatás.

Beszéd átvitelnél fontos tényező. Függ az átvitt frekvencia sávtól, általában 300-3000 Hz átvitele alap követelmény. Adóamatőrök R betűvel rövidítik (readibility) és öt fokozatú skálával minősítik.

Tranzisztorok - helyettesítő áramköréhez (pl. hibrid p helyettesítő áramkör) pótlólagosan hozzájáruló elemek, amelyek nem a belső tranzisztorhatást valósítják meg, hanem a csatlakozó részekből származnak (pl. szórt kapacitások, szórt induktivitások, soros, ill. párhuzamos - ellenállások). Az extrinsic áramköri elemek fogalma alkalmazható egyéb elektronikus elemekre is. ( Diódák, térvezérelt tranzisztorok stb.).

Adott vezetőanyag egységnyi hosszú és egységnyi keresztmetszetű darabjának ellenállása. Mértékegysége az elektrotechnikában W mm²/m. A fajlagos ellenállás függ a hőmérséklettől is. A fémek között legkisebb fajlagos ellenállása az ezüstnek van.

A szinuszos törvény szerint változó mennyiségek időbeli lefolyásának teljes ismeretéhez a csúcsértéken és a frekvencián kívül olyan adatra is szükség van, amelyből megállapítható, hogy a csúcsérték mikor következik be. Ehhez egy megállapított t₀ időpontra vonatkoztatott - megadása szükséges. A periodikusan változó mennyiségek, pl. váltakozóáramok vagy feszültségek általában nem egyszerre érik el csúcsértéküket akkor sem, ha frekvenciájuk azonos. A fázis az az időtartam, amely a legközelebbi emelkedő nullpontátmenet és t₀ között eltelik. A fázisidőt szögmértékben adják meg a periódushoz viszonyítva. A periódust 360°-nak, ill, 2p radiánnak tételezik fel. A gyakorlatban általában azonos frekvenciájú hullámokat hasonlítanak össze és a fázisok különbségét adják meg, mert ez független a t₀ időpont megválasztásától.

Olyan kristályos szerkezetű anyag, amelynek elektromos vezetőképessége a jól vezető fémek és az elektromos szigetelők vezetőképessége közötti értéket mutat. Az utóbbi évtizedekben nagy jelentőségre tettek szert a valenciakristályokból szennyezéssel félvezetővé tehető kristályos anyagok, mint amilyen az elemi szilícium és a germánium. Hasonló tulajdonságokat mutatnak egyes fémoxidok, mint pl. a rézoxid vagy a periódusos rendszer III-V., vagy II-VI. oszlopából választott elemek vegyületkristályai, mint pl. a Ga-As. A szennyezett kristály az elektromos áramot vezeti. Amennyiben a vezetés elsősorban szabad elektronok közvetítésével történik, a félvezető kristály n-típusú; a lyukvezető anyag a p-típusú félvezető kristály. Több azonos jellegű, de különböző mértékben szennyezett kristály megkülönböztetésére használják erősebb szennyezés esetén az n⁺, ill. p⁺ jelölést, míg a gyengébben szennyezett jelleget a v, ill. p fejezik ki.

(metalpapír, MP-kondenzátor). Tekercselt kondenzátor, amelynek két fegyverzete a szalag formájú dielektrikumra vákuumgőzöléssel felvitt, igen vékony fémréteg (horgany vagy alumínium). Így azonos kapacitás lényegesen kisebb térforgatban valósítható meg, mint a fémfólia fegyverzetek alkalmazásával. További előnye, hogy a dielektrikum átütésekor keletkező hő az átütési hely környezetéről a fegyverzet anyagát elpárologtatja és ezzel a zárlatot megszünteti, azaz a fémezett kondenzátor öngyógyuló. A dielektrikum anyaga papír vagy műanyag fólia. A fémezett kondenzátorokat fémezett papír (metallpapír, MP), fémezett poliészter, fémezett polikarbonát stb. kondenzátor néven hozzák forgalomba.
Hasonló szerkezettel, de eltérő gyártástechnológiával készül a lakkfilm kondenzátor. Alumínium szalagra folyékony acetát cellulóz lakkot visznek fel. Ennek megszilárdulása után gőzölik fel a fegyverzetet. A fémezett lakkfóliát a hordozó alumínium szalagról leválasztva feltekercselik. Így a fémezett kondenzátorénál még kisebb méretek érhetők el, bár lényegesen drágábban. Szokásos értéktartomány valamennyi típusnál 0,1... 50mF.

• kondenzátor
• dielektrikum

Pontszerű fényforrás által az egységnyi térszögbe kisugárzott fényáram. Minthogy a fényforrás a térszög csúcsa, az pontszerűnek tekinthető, ha méretei elhanyagolhatók ahhoz a távolsághoz képest, ami a fényforrás és a mérési hely között van. Nemcsak a valamely irányban az időegység alatt kisugárzott energia mennyiségétől, hanem annak színeloszlásától és a szem tulajdonságaitól is függ, mert a fényáram a láthatóság alapján meghatározott teljesítmény. Egysége a candela (cd).
1 cd =1/60 cm² felületű, 2042 K hőmérsékleten izzó feketetest fényerőssége.
1 cd =1 lm/sterad. E fényforrás felületi világossága 60 cd/cm² és az időegységben kisugárzott összes energiája 47p lm, mert a teljes sugárzási térszög 4p.
A candelát a magyar szakirodalomban új gyertyának is nevezik, mert 1948-ig a nemzetközi egység a Hefner-gyertya volt, (HK). 1 HK =0,92 cd.

• fényáram

(luminofor). Szervetlen vegyületekből őrölt olyan por, amely elektronbombázás hatására (hidegen) fényenergiát bocsát ki: lumineszkál. A kiindulási anyag igen különböző szervetlen vegyület lehet, amelyhez mindig igen kis mennyiségű aktivátort adnak (legtöbbször mangánt vagy ezüstöt). Az aktivátor megfelelő arányú adagolásával a hőkezeléssel a fénysugárzás színe - bizonyos határok között - változtatható. Ha a lumineszcencia a gerjesztés után gyorsan megszűnik, akkor a jelenséget fluoreszkálásnak, ha hosszabb ideig észlelhető, foszforeszkálásnak nevezik. A tv-képcsövek ernyőire fluoreszkáló fényporokat visznek fel. A színes képcső ernyőjére felvitt vörös-zöld-kék pontokat foszforpontoknak nevezik. Ez az elnevezés sem a jelenség, sem a felvitt anyag szempontjából nem logikus (nem tartalmaz foszfort egyik
sem), ennek ellenére az egész szakirodalomban elterjedt.
A fénypor legfontosabb jellemzői: szín, fényhatásfok, utánvilágítási idő. A - sugárzásának frekvenciatartománya szűk, ezért fehérfényt csak több összetevőből lehet kikeverni. Az utánvilágítási idő az az idő, ami alatt - a gerjesztés megszűnése után - a fénysugárzás a kiindulási érték 1%-ra esik. Tv-képcsövekben általában a rövid utánvilágítási idejűek (kb. 10 ms) használatosak. A fényporokból készült képernyők fényerőssége a gerjesztő elektronsugár áramerősségével egyenesen, gyorsító feszültségével magasabb hatványfüggvény szerint nő. Az átalakítás hatásfoka nagyon kicsi: 1...5 cd,/W, ahol a watt a becsapódó elektronsugár teljesítménye.

(mágnesmagos tároló). Négyszöghiszterézisű ferritmagok segítségével felépített, gyorsműködésű tároló. A tárolt információ kiolvasásakor a magokat törölni kell (destruktív kiolvasás). Ezért, ha az információra továbbra is szükség van, újra be kell azt írni. Ciklikus működés esetén egy szó kiolvasását beírás követi. Működési sebességét a hozzáférési idő és a ciklusidő jellemzi. A ferritmagos tároló egyes szavai sorszámozva vannak. A sorszám - szokásos nevén a cím - alapján történik a kiolvasás, ill. beírás. Azt a címet, amelyik helyhez történik a hozzáfordulás a címregiszter tartalmazza. A címregiszter által kiválasztott elemi tárolóegység a rekesz. Szószervezésű tárolónál a rekesz információtartalma a szó. A hozzáférési idő minden címre azonos, ezért a ferritmagos tároló véletlen elérésű (hozzáférésű) - tárolókapacitást a tárolható információ - a tárolt szavak - száma jellemzi. Felépítése alapján lehet szószervezésű vagy 2D, bitszervezésű vagy 3D illetve 2 1/2D típusú. A ferritmagos tároló lényeges tulajdonsága, hogy a tárolt információ megtartásához nem kell energia, ezért a tápfeszültség kimaradása esetében a tárolt információ megmarad. Legfontosabb alkalmazási területe digitális számítógépekben van, amelyekben gyorsműködésű tárolóként alkalmazzák (destruktív kiolvasásrú tároló, többszörös hozzáférésű tároló).

• tároló
• hozzáférési idő
• ciklusidő
• rekesz
• destruktív kiolvasásrú tároló
• többszörös hozzáférésű tároló

Automatizált folyamatok irányítására használt adatfeldolgozó berendezés. Felépítési módja és működési elve megegyezik az univerzális célú analóg vagy digitális számítógépekével. Jelenleg -ekként elsősorban digitális számítógépeket használnak. A folyamatirányító számítógép különleges jellemzője a nagy megbízhatóság és az automatizáláshoz szükséges mérő- és érzékelőszervek, valamint speciális, valós idejű (real-time) bemeneti és kimeneti egységek (közös néven perifériák) nagy száma és bővíthetően megoldott illesztési lehetősége. A nagy megbízhatóságot a fontosabb egységek kétszeresével (duplikálásával), hideg tartalékolásával, vagy a szavazóelv alkalmazásával biztosítják. Szavazó-elv esetén a kritikus egységekből kettőnél többet alkalmaznak és azonos bemenő jel esetén vizsgálják azok kimenetét. Eltérő kimenet esetén a többször előforduló kimenetet fogadják el helyesnek. A megbízhatóság növelhető hibajelző és -javító kódok alkalmazásával is, pl. a folyamatirányító számítógépen belüli adattovábbítások során. A valós idejű perifériák szerepe g folyamatok irányitásához szükséges adatgyűjtés és a folyamatirányító számítógép által meghatározott beavatkozások elvégzése. A folyamatirányító számítógépek használhatók a folyamatokban lezajló események regisztrálására, folyamatok megismerésére (modellezésre), optimalizálására. Az irányítási feladatok megoldását különleges folyamatirányító software segíti.

• real-time
• software

A hangosság (a szubjektív hangerősség) mértéke. Adott fonszám minden frekvencián azonos szubjektív hangosságot jelent. Objektív fizikai értéke csak akkor van, ha megadjuk hozzá a frekvenciát. A fongörbék bármely frekvencián megadják azt a hangnyomást. amely olyan szubjektív hangerősségérzetet kelt, mint a fonszámnak megfelelő dB (decibel) nyomású, 1000 Hz-es hang ( Fletcher-görbék).

• hangosság
• Fletcher-görbék

Az egyes magánhangzókra jellemző keskeny frekvenciasáv, amely a magánhangzó felismerésének fontos tényezője. A formáns tartományra jellemző az állandóság: a gyermek magashangú "á" hangjában pl. a formáns tartomány ugyanott van, mint a felnőtt mélyebben hangzó "á" hangjában. Minden magánhangzóhoz 2 vagy 3 formáns tartomány tartozik.

Félvezetőkben, fémekben azon elektronok, amelyek energiája jóval nagyobb, mint az adott hőmérsékleten az illető anyagban az elektronok átlagos energiája. Mivel az elektronok átlagos energiája és a hőmérséklet szoros kapcsolatban vannak egymással, ezért a forró elektronokhoz egy, a közeg hőmérsékleténél magasabb hőmérséklet rendelhető, innen származik elnevezésük. A forró elektronok létrejöhetnek külső behatásra is (elektromos erőtér, besugárzás stb.). Fontos szerepet játszanak több félvezető eszköz működésében (Gunn-dióda, Schottky-dióda).

• Gunn-dióda
• Schottky-dióda

Hangrögzítési eljárás, mozgófilm-szinkronhangosítási célokra. A fotooptikai hangrögzítést hangfényképezésnek is nevezik. Kétféle eljárása ismeretes: intenzitásos és transzverzális hangfényképezés. Az intenzitásos hangfényképezés eljárása: a rögzítendő hangot mikrofon alakítja át hangfrekvenciás feszültséggé; majd erősítővel megfelelő szintre erősítik. A felerősített hangfrekvenciás feszültséget egy Kerr-cellába vezetik. A Kerr-cella két Nicol-prizma között elhelyezett, nitrobenzollal töltött edény, amelybe kondenzátorlemezek merülnek. A Nicol-prizmák egymáshoz képest elfordított polarizációs síkja miatt a fénysugár nem tud rajtuk keresztül hatolni. Ha a Kerr-cella kondenzátorlemezeire feszültséget kapcsolunk, a nitrobenzolon áthaladó fénysugár polarizációs síkja úgy fordul el, hogy ezáltal a fény mindkét Nicol-prizmán áthatolhat. A polarizációs sík elfordulásának nagysága a rákapcsolt feszültséggel arányos. Ezt a jelenséget Kerr-jelenségnek nevezik. A jelenség időállandója nagyon kicsi, ezért a fénysugár erőssége nagy frekvenciával és gyakorlatilag lineárisan modulálható. A Kerr-cellán keresztüljutó fénynyaláb intenzitása a cellára kapcsolt hangfrekvenciás feszültséggel arányosan ingadozik. Egy fényrekeszen keresztül ezt a fényerősség-ingadozást fényképezik a fényérzékeny filmre, amely a mozgófilmfelvételhez hasonlóan folyamatosan halad el a fényrekesz előtt, egy fényvédő kazettában. A film előhívása és szárítása után a lefényképezett hang visszajátszható. Az előhívott filmen a fényérzékeny réteg hangcsíkján világosabb és sötétebb foltok keletkeznek, amelyek a fényintenzitás változásának nyomai. Ha a filmen levő hangcsíkot megfelelően átvilágítják, a folyamatosan továbbított filmről a hangcsík egy fotocellára vetíthető. A fotocella ezt a folyamatos fényerősségingadozást feszültségingadozássá alakítja át. Ha a hangfrekvenciás feszültséget felerősítjük és hangszóróba vezetjük, ismét hallható a filmre fényképezett hang. A modern fényhang-lejátszó berendezésekben a fotocella fotodiódával vagy fototranzisztorral is helyettesíthető. A transzverzális hangfelvételi és rögzítési eljárásnál a hangfrekvenciás váltakozó feszültséget egy hurkos oszcillográfhoz hasonló szerkezetbe vezetik. A feszültségingadozás egy tükröt mozgat a hangfrekvencia váltakozásainak ütemében. A mozgatott tükörre állandó erősségű fénysugarat vetítenek. A tükörről visszaverődő fénysugár megfelelő optikai rendszeren keresztül az egyenletes sebességgel továbbított filmszalagra jut és ennek fényérzékeny rétegében azonos erősségű, de váltakozó szélességű, hangcsík formájában rajzolja fel a rögzítendő hangképet. Az előhívott filmen levő hangcsík szintén visszajátszható a már ismertetett módon. Az intenzitásos és a transzverzális hangfényképezési eljárások közül a transzverzális a modernebb.

Különlegesen hajlékony, több (pl. 7) elemi szálból sodort vezető. Az elemi szálból a teherviselő pamutfonalra két körkeresztmetszetű, vékony (0,09 mm) rézhuzal van feltekercselve. Az összesodrott vezető szigetelése textil vagy műanyag. A Franz-ért manuális központok dugaszzsinórként használják.

• vezető

(normális folyamat). Olyan sztochasztikus folyamat, melynél bármely t₁, t₂, ..., t_n időpontokhoz tartozó valószínűségi változók együttes eloszlása normális. A Gauss-folyamat igen fontos tulajdonsága, hogy lineáris rendszeren áthaladva marad. A lineáris rendszer ennek alapján úgy is definiálható, hogy az a rendszer lineáris, amelyen a Gauss-folyamat áthaladva Gauss-folyamat marad. A Gauss-folyamatok speciális típusú a stacionárius Gauss-folyamat.

• lineáris rendszer

(túlnyomásos vedelem). Eljárás a kábelköpeny-hibák következtében fellépő nedvességbehatolás veszélyének csökkentésére és a hiba helyének meghatározására. A légköri, és a talajnedvesség (pára), valamint a kábel környezetében összegyűlt víz a köpenyen keletkezett lyukon keresztül a külső és belső nyomáskülönbség, ill. relatív páratartalom-különbség hatására a kábel belseje felé törekszik és benedvesedést, szigetelésromlást, végül beázást okoz. Ez a folyamat megállítható vagy késleltethető, ha a kábel belső terében túlnyomást hoznak létre szárított levegő (gáz) töltéssel. A köpenyhiba helyére több módszerrel lehet következtetni: a) a kábelhez csatlakoztatott manométerekkel mért nyomásváltozás-értékekből; b) állandó jelleggel beépített és meghatározott nyomásváltozás után működésbe lépő kontaktorok által a telefonközpontba jelzett adatokból; c) a kilépő levegő által keltett hang keletkezési helyének meghatározásából ultrahangos hibakeresővel.
A védelem, i11. a hibajelzés hatékonysága a lyuk méreteitől, valamint a levegő áramlási lehetőségétől, a kábel pneumatikus jellemzőitől függ. A túlnyomásos berendezéseknek több típusa alakult ki. A sok kábel védelmét ellátó berendezések a száraz levegőt kompreszszióval, hűtéssel, vegyi anyaggal, vagy ezen eljárások kombinációival folyamatosan állítják elő. Egy-két kábel nyomás alatt tartására 150 att-os nagynyomású acélpalackot használnak, mely 30 att nyomásesésig kihasználható. A betáplált levegő relatív páratartalma nem lehet nagyobb 3%-nál 20'C-on. A túlnyomás értéke 0,5 att lehet. Nagyobb nyomás a köpenyre veszélyes.

• ultrahangos hibakereső
• kábel pneumatikus jellemzői

Olyan mikrofon, amely nem a levegő nyomásváltozását, hanem a gégefő mechanikus rezgéseit alakítja át elektromos jellé. Frekvenciamenete rossz, de beszédközvetítésre nagy zajban is alkalmas. Főleg zajos járműveken alkalmazzák.

• mikrofon

Az a jelenség, amely a rádióvevőkészülék szabályozószerveinek valamely állás-kombinációja esetén bemeneti jel nélkül ad kimeneti jelet. A hálózati búgás, zaj nem számítható ide, gerjedhet egy erősítő is, ha kimenetéről bemenetére nem kívánt módon jut el. Ide sorolható a mechanikai úton fellépő (pl. akusztikai) begerjedés, ez esetben a hangszóró által keltett hanghullámok hatnak vissza a mikrofonra.

• mikrofon

Olyan borított lemez, amelynek szigetelő anyaga igen vékony és hajlékony. Leggyakrabb alkalmazásai:

- nyomtatott áramköri lap azokba a készülékekbe, ahol csak hajlított elhelyezésre van lehetőség:

- kábelezes, különleges elrendezésű kábelformák helyettesítése;

laposkábel, esetleg árnyékolt kivitelben és végein csatlakozósorral;

- sokrétegű nyomtatott lap vezetőmintázata, utólagos összebakelizálással;

- kondenzátorok gyártásához az igen vékony, két oldalon borított hajlékony nyomtatott lemezt is használják.

Különböző szélességű szalagokban és tekercsekben gyártják és hozzák forgalomba. Az "ultravékony" poliészter fólia vastagsága 4m-tól 25 P-ig terjed és 17,5 m vastag Cu-fóliával van borítva. A vastagabb hajlékony nyomtatott lemezek 0,1...0,75 mm összvastagsággal, 35m, 70m, esetleg 105m vastag egy- vagy kétoldalas Cu-borítással kerülnek forgalomba. A fóliák anyag: poliészter, polimid, üvegvázas epoxi, valamint ezek különböző szabadalmi változatai.

• borított lemez
• kábelezes
• sokrétegű nyomtatott lap
• kondenzátor

Elektromechanikai hangközvetítő eszköz. Alkalmas legjobb minőségű monofonikus és sztereofonikus átvitelhez. Készül fejhallgató formájában, ez esetben a hallgató szerkezete a fejen kívül, a fülkagylóra fekszik fel, és fülhallgató formában, amely kisméretű és elfér a füljáratban. A hallgató többnyire kör alakú (5...50 mm átmérőjű) membránból és a membránt mozgató szerkezetből áll. Ez utóbbi kialakítása szerint beszélünk: mágneses hallgatóról, amelyben a membránt mágneses elven működő átalakító mozgatja (ez a legelterjedtebb típus, ilyen a telefon hallgatója is), dinamikus hallgatóról, amelynek felépítése hasonló a dinamikus hangszóróéhoz (a membránt erős mágneses térbe helyezett és a hangáram által átjárt lengőtekercs mozgatja). Hi-fi hangátvitelhez elsősorban ez a típus alkalmas. Kisebb számban készül mas elven működő hallgató is. A hallgató elvi hátránya hi-fi átvitelnél, hogy a hangtér a fejhez van "kötve". A hangtér, a terem, a fejjel együtt mozog, forog.

Mechanikai vagy elektromechanikai hangrögzítéssel előállított hanghordozó. A hangfeljegyzést spirális alakú, folyamatos hangbarázda tartalmazza, amelynek oldalirányú kilengése a feljegyzett hang amplitúdójával arányos. Kizárólag mechanikai hangrögzítési eljárással készített hanglemeznél a visszajátszható hangerősség a hangbarázda oldalirányú kilengéseinek nagyságától függ. Szintén a barázda kilengéseinek nagysága szabja meg két barázda távolságát is. Adott hanglemez frekvenciájú hangképet tartalmazó barázda hullámhossza egyenesen arányos a hanglemez forgási sebességével. A rögzített hullámhossz viszont egy meghatározott érték alá nem csökkenhet, mert egyébként a hanglemezjátszó lejátszótűje már nem képes követni a barázda görbületeit. Ez a tény megszabja a hanglemez felvételi, ill. lejátszási percenkénti fordulatszámát. A régebbi hanglemezek fordulatszáma percenként 78, a barázdák menetemelkedése pedig 120...140 mm. A 78-as fordulatszámú hanglemezeket normál lemeznek nevezik, átmérőjük általában 25 cm, de ismeretesek kisebb és ennél nagyobb átmérőjű normál lemezek is. Az elektromechanikai hangrögzítés fejlesztésének eredménye a mikrobarázdás hanglemez, amely barázdáinak menetemelkedése csupán 10...14&&m. A mikrobarázdás hanglemezek fordulatszáma 33 1/3 vagy 45, percenként. Háromféle átmérőjű mikrobarázdás - használatos: 17 cm, 25 cm és 30 cm. A sztereofonikus hangközlés egyik hanghordozója szintén a hanglemez. A sztereo hanglemez alapvető jellemzői hasonlóak az itt leírt mikrobarázdás hanglemezéhez. A sztereo hangképet a hangbarázda két oldalfala tartalmazza. A modern mikrobarázdás sztereo -ek frekvenciasávja 50... 14 000 Hz, dinamikája 40...50 dB.

• hang
• mechanikai hangrögzítés
• hanglemezjátszó
• sztereofonikus hangközlés

A fizikai hangerősség szubjektív megfelelője, a hallásérzet erősségét fejezi ki. Egysége a fon, a fizikai hangerősség egysége a decibel. 1000 Hz-en a decibel- és a fonérték azonosak. A frekvenciafüggő (Fletcher-görbék).

• decibel
• fon
• frekvenciafüggő
• Fletcher-görbék

(pick-up). Mechano-elektromos átalakító, amely a hanglemez barázdáinak modulációját elektromos áramváltozássá alakítja .At. Zafir- vagy gyémánttűvel jut kapcsolatba a hanglemezzel. Monofonikus hanglemez esetében a tűhegy a barázda oldalirányú kitéréseit követi. Sztereofonikushangszedő esetén a tű hegye függőleges mozgást is végez. Az átalakítás módja szerint beszélünk elektromágneses, elektrodinamikus és kristály (piezoelektromos) hangszedőről. Kisebb mennyiségben más elven működő hangszedők is előfordulnak.
Mágneses hangszedő esetén a lejátszótű mágnest vagy mágnesezhető anyagú pálcát (vagy más alakú elemet) mozgat, szilárdan elhelyezett tekercs mágneses terében. Nagyszámú változatban készül. A dinamikus hangszedőnél a tűheggyel összeépített tekercs mozog erős mágnes sarkai között. A kristály hangszedő esetében piezoelektromos kristály anyagból készült lapocskát hajlít meg a tű a mozgása (kristály hallgató).
A sztereo hangszedő két átalakítót tartalmaz, közös tűvel. Egyszerre két műsort tapogat le, amely a hanglemezbarázda két, egymáshoz képest 90°-os szög alatt álló oldalfalába van bevésve. A tűhegy oldalirányú és függőleges mozgást is végez.

• kristály hallgató

Hangforrás áItal kisugárzott teljesítmény W-ban kifejezve. A szokásos hangforrások, zenei hangok, beszéd és zajok által kisugárzott maximális hangteljesítmény 0,001 és 25 W között van. Csak kevés hangszer hangteljesítménye éri el az 1 W-ot. Nagyzenekar max. hangteljesítménye néhány másodperces időtartama elérheti a 70 W-ot. Beszéd esetében a hosszabb időre vett energiaátlag 20...40 mW. Az emberi hang abszolút energiacsúcsai férfinél 3 mW értéket is elérnek. Beszéd esetén a hangteljesítmény nagyobb része a magánhangzókhoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy az információs tartalom átvitele inkább a mássalhangzókon múlik. A beszélt nyelvek hangteljesítménye nagy különbségeket mutat. A maximális teljesítményű hangok rendszerint az alaphangok frekvenciasávján belül vannak. Zenekar esetében a maximális hangteljesítmény 250 és 500 Hz között lép fel. A legmélyebb és legmagasabb hangoknál a hangteljesítmény a maximális érték egy tizedénél is kisebb.
Az észlelő szempontjából nem annyira a hangforrás teljesítménye, mint inkább az észlelés helyén fellépő hangnyomás a mérvadó. Hangversenyteremben fellépő max. hangnyomás 105 dB (decibel) körül van.

• hangnyomás
• decibel

Adatátvitelben alkalmazott különleges adatvégberendezés, amely általában számítógépes adatállomás része és egyidejűleg annak távbeszélőhálózathoz illeszkedő vonalcsatlakozó egysége. A számítógép irányítása alatt áll és alkalmas adathordozón rögzített beszéd, beszédelemek vagy hangkeltési mód segítségével a számítógép által kiválasztott szöveg érthető beszédhangú változatát állítja elő. Így a távadatfeldolgozás körét nagyban kiterjesztheti olyan alkalmazásokban, ahol a számítógép telefonhívások fogadására alkalmas kiképzéssel bármely telefonelőfizető rendelkezésére tud állni a hangválasz-berendezésen keltett beszédválasszal. A számítógép számára a kérdést a telefonkészülék billentyűjének lenyomásával teszik fel, amii a számítógép értelmezni képes. Miután a telefonkészülék kiviteli eszközként csak hangot tud biztosítani, a hangválasz-berendezés éppen ezt a lehetőséget hasznosítja. ja. A hangválasz-berendezés viszonylag költséges, alkalmazása mégis igen gazdaságos ott, ahol igen sok telefonállomásnak biztosíthat elérést számítógépre, mert adatvégállomási beruházást nem tesz szükségessé, mint bármely más megoldás. Jellemzői a szókészlet, a vonalszám és a sebesség (a számítógépoldali csatlakozáson).

• adatátvitel
• adatvégberendezés
• adatállomás

Viszonyszám, amely megmutatja, hogy a felhasznált teljesítmény - vagy energia hatásfok milyen hányada vált hasznossá a fogyasztón. Elektronikus erősítők, elsősorban a teljesítményerősítő-fokozatok fontos jellemzője, egyrészt jelzi, hogy a tápforrást mekkora teljesítmény leadására kell méretezni, másrészt, mivel a veszteségi teljesítmény a berendezésben hővé alakul, rossz hatásfoku rendszer hűtése esetleg komoly nehézséget jelent. Az elektronikus berendezések hatásfoka gyakran 1...2%nál is kisebb, de nagy teljesítményszinten 50...70% hatásfok is elérhető.

• erősítő

(high fidelity= nagyhűségű). A hangtechnikában azokat a hangátviteli vagy hangrögzítő készülékeket jellemzi hi-fivel, amelyeknek minőségi jellemzői leginkább megközelítik az ideális hangátvitelt, tehát a közvetített hangkép hűen követi (innen ered az angol elnevezés) az eredeti hangkép állapotváltozásait. hangközvetítés csak akkor valósítható meg, ha egy adott készülék meghatározott minőségi jellemzőkkel rendelkezik. A minőségi jellemzők meghatározása elsősorban a harmonikus, intermodulációs és tranziens torzításra, a lineáris frekvenciaátvitelre, az üzemi jel-zaj viszonyra és dinamikára, valamint a fázisszög-átvitelre vonatkozik. Világviszonylatban általánosan elfogadott hi-fi szabvány a DIN 45 500-as sorozat, amely mind a közhasználatú, mind a professzionális hangtechnikai készülékekre vonatkozóan - minőségi minimumot állapít meg. Azok a készülékek, amelyeknek minőségi jellemzői elérik vagy meghaladják a fenti szabványban megállapított értékeket, hi-finek minősíthetők. A hi-fi kizárólag viszonyító minőségi jelző. Nem vonatkozik a készülék felépítésére, mértékrendszerére, üzemeltetési körülményeire, erősítő-elemeinek számára stb. Ha a minősége megfelelő, hi-finek nevezhető a hangerősítő, hanglemezjátszó, hangszedő, hanglemez, mikrofon, hangszóró, hangdoboz, magnetofon, magnószalag. Nem nevezik hi-finek a zseb- és táskarádiókat, tv-vevőkészülékeket, rádiótelefonokat, szabadtéri hangközvetítő rendszereket függetlenül attól, hogy azok hangátviteli minősége megfelel-e a előírásoknak vagy sem.

• hangtechnika
• hangerősítő
• hanglemezjátszó
• hangszedő
• hanglemez
• mikrofon
• hangszóró
• hangdoboz
• magnetofon
• magnószalag

Folyadékban általában vízben terjedő hanghullámok észlelésére szerkesztett mikrofon. Így nevezik azonban a víz alatti jelzések adására és vételére szolgáló elektroakusztikai készüléket is.

(elérési idő). Tároló működési sebességét jellemző specifikációs adat. A kiolvasást indító jel és a kiolvasott információ megjelenése közötti idő. A gyorsműködésű, ferritmagos tároló áramkörök hozzáférési ideje 0,5...2ms között van.

• ferritmagos tároló

Általában félvezetőknél, vagy más elektronikus alkatrészeknél alkalmazott eszköz, amely a keletkező hőt elvezeti és ezzel megakadályozza az eszköz túlmelegedését. Anyaguk jó hővezető fém, vas, vagy alumínium. Fontos a teljes felület betakarása, azaz a felületi érintkezés, amit néha ragasztással fokoznak.

Valamely mennyiség relatív változása 1 °C hőmérsékletváltozás hatására. Segítségével közelítően megadható a mennyiség T hőmérsékleten érvényes értéke a T₀ hőmérsékleten mérhető érték ismeretében:

A (T) = A(T₀)[1+b(T-T₀)],

ahol A a mennyiséget jelöli; b a hőmérsékleti együttható.

(termikus mozgás). A szabad állapotban levő töltéshordozók (elektronok, lyukak) mozgása szilárd anyagban. Eközben a töltéshordozók átlagos mozgási energiája kT (k a Boltzmann-állandó, T az abszolút hőmérséklet). A hőmozgás jellemzője a rendezetlenség: mozgás során a részecskék kölcsönhatásba kerülnek ("ütköznek") a kristályráccsal és energiát adnak le vagy vesznek fel. Ezen energiakicserélés eredményeként jön létre a hőmérsékleti egyensúly. Szobahőmérsékleten a szabad úthossz (két "ütközés" között megtett út), l =
10^-7 m; a - átlagos sebessége, v - 10^-5 m/s; és a relaxációs idő (két "ütközés" között eltelt átlagos időtartam) t=l/v- 10^-12 s.

• hőmérsékleti egyensúly
• relaxációs idő

A híradástechnikában tekercsek készítésére, valamint a készülékek és berendezések belső és egymás közötti - kábelezésére való tömör vezeték. Anyaga elektrolitikus úton előállított, 99,95% tisztaságú Cu (vezetőképessége min 57 Siemens). Előírják á szakítószilárdságát, szakadási nyúlását és a hajlékonyságát. A szigetelés megválasztásánál az átütési feszültségen kívül a víz-, hő- és hidegállóság és az éghetőség szempontjait mérlegelik. Tekercseléshez általában zománc szigetelésű vagy zománc-selyem szigetelésű huzalt használnak. E huzalok fontos paramétere a hőállóság, mert bizonyos hőmérséklet felett a zománcréteg megpuhul, a selyem pedig megperzselődik. A termoplasztikus zománc szigetelésű huzallal sablonra tekercselt cséve menetei hőkezelésre összetapadnak úgy, hogy a cséve formatartó marad. A készülékek kábelezésére használt huzalok szigetelése szálasanyagú (selyem, műszál, acetilezett pamut) vagy gumi, műanyag vagy zománc. A külső zavaró elektromos térre érzékeny összeköttetésekre árnyékolt huzalokat gyártanak. Az árnyékolást rendszerint 0,1 mm átmérőjű vörösréz szálakból fonással vagy szövéssel viszik fel a szigetelt huzalra, vagy közösen két szálra. A műanyag szigetelések közül a leggyakoribbak: poli(vinil)-klorid (PVC), poli-etilén (PE), poli-propilén. poli-amid és teflon.

• tekercs

(International Freqency Registration Board: Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság). A Nemzetközi Távközlési Egyesület állandó szerve. Öt tanácsosát valamennyi állam politikai és gazdasági szempontból arányos képviseletének figyelembevételével választják. Ezek munkáját adminisztratív és műszaki apparátus és jelentős kapacitású számítóközpont segíti. Az 1959-es genfi Világigazgatási Értekezleten hozták létre, elsősorban a rövidhullámú sávok zsúfoltsága és tervszerűtlen felhasználása miatt adódó kényszerből, de működési területe valamennyi frekvenciasávra kiterjed. Feladata az egyes államok távközlési igazgatásai számára kötelező frekvenciabejelentéseket megvizsgálni és nyilvántartani, a frekvenciahelyzetet folyamatosan értékelni és ezt szolgálati okiratok formájában közzétenni, a nemzeti szervek frekvenciagazdálkodásának megjavítása érdekében tanfolyamokat, szemináriumokat rendezni. A frekvenciabejelentések véleményezésekor megvizsgálják, hogy a tervezett felhasználás megfelel-e a Nemzetkőzi Rádiószabályzatnak, milyen mértékű zavarást okoz a már működő, bejelentett szolgálatok esetében, a tervezett szolgálatot zavarhatja-e más szolgálat, a felhasználásban érdekelt igazgatások megadták-e a jóváhagyásukat. Működését nemzetközileg jóváhagyott eljárási szabályzat rögzíti, a műszaki vizsgálatok alapjaként saját szabványai szolgálnak. A szolgálati okiratok időszákonként jelennek meg, megadják a nemzeti frekvenciagazdálkodáshoz mindazokat a technikai adatokat, amelyek a kölcsönös zavartatás számításához és ezen keresztül az elkerüléséhez szükségesek. Legfontosabb szolgálati okirata a Master Register, amelyben a 10 kHz ...40 GHz frekvenciatartományban üzemelő, nemzetközileg bejelentett és jóváhagyobb adóállomások minden lényeges adata szerepel.

• Nemzetközi Távközlési Egyesület
• Nemzetkőzi Rádiószabályzat

1. Áramköri alkatrész, fő feladata induktivitás bevitele az áramkörbe. Kivitele lehet légmagos (az ilyen indukciós tekercsnek nincs vasmagja) vagy ferromágneses magú (transzformátorlemez, porvasmag, ferrit stb.), zárt vagy nyitott mágneskörű. A ferritmag vasvesztesége kicsi, ezért ezzel nagy jóságú indukciós tekercsek készíthetők, nagy frekvenciákra is. Nyitott mágneskört akkor készítenek, ha az indukciós tekercs egyenáramú gerjesztést is kap. Alkalmaznak, légrést beállítható induktivitású ferritmagos indukciós tekercsek készítésére is. Ezeknél a légrés módosítható (pl. a légrést szabályozó ferrit csavar állításával). A légréses indukciós tekercs induktivitása kevésbé függ a tekercset átjáró áram amplitúdójától, mint a zárt vasmagú indukciós tekercsé.

2. A telefonkészülékekben alkalmazott transzformátor, mely egyrészt a készülék áramkörét illeszti a vonalhoz másrészt gondoskodik az önhang csökkentéséről.

Lavinasokszorozás létrejöttében szerepet játszó tényező, egy töltéshordozó által egységnyi úton ütközések révén átlagosan létrehozott újabb töltéshordozók száma. Általában különbözik lyukakra és elektronokra, de sokszor szokásos azonosnak venni ezeket a könnyebb számolás kedvéért. Erősen függ a térerőtől; nagysága

a = A exp [ - B/E],

ahol A és B anyagtól függő állandók; E a térerősség abszolút értéke és a az ionizációs együttható.

• Lavinasokszorozás
• töltéshordozó

Azoknak a gáztöltésű eszközöknek a gyűjtő elnevezése, amelyek a-, b-, g-sugárzás vagy neutronok hatására elektromos impulzusjelet adnak. Az ionizációs számlálók legnagyobb részében az ionizáció bizonyos holtidő elteltével, külön oltóberendezés nélkül lecseng, így az ionizációs számláló újabb sugárzás jelzésére alkalmas állapotba kerül. A kimenő elektromos jeleket rendszerint valamilyen elektronikus szerkezet vagy áramkör összegezi és esetleg regisztrálja is.

Mozgó alkatrész nélküli hangszóró, amely a levegő ionozásának folyamatát használja fel hangkeltésre. Elsősorban a magas hangok sugárzására alkalmas. Tömeges felhasználásig nem jutott el.

Hangátvitelnél, vagy lejátszásnál a torzítás-mentességet jelző fogalom. Távközlésnél nincs fontos szerepe, az érthetőséghez ez nem fontos feltétel. Ugyanakkor zenénél lényeges a frekvenciák egyenletes átvitele, az amplitúdók arányossága, ezért az ilyen erősítők tervezése nehéz mérnöki feladat.

A kapcsolóáramkörökben alkalmazott kétállapotú kapcsolóelem. Két munkapontban dolgozik: vagy teljesen le van zárva. ekkor az emitter-kollektor feszültség megegyezik a kívülről rákapcsolt feszültséggel és a tranzisztoron csak minimális visszáram folyik (lezárási tartomány); vagy teljesen nyitott (a telítés határán vagy telítésben dolgozik), ekkor az emitter-kollektor feszültség néhány tized V és a tranzisztoron átfolyó áramot a külső kör határozza meg. Közelítéssel az első esetben a kapcsolótranzisztor kollektorköre szakadásnak, második esetben rövidzárnak tekinthető. A kapcsolótranzisztort rendszerint a báziskör, ritkábban az emitter felől vezéreljük. A vezérlés jelei általában meredek felfutású négyszögimpulzusok, ezért a kapcsolótranzisztor igen rövid ideig tartózkodik a két rögzített munkapont közötti aktív tartományban. A kapcsolótranzisztor legfontosabb jellemzői egyrészt a maximális kapcsolható áram, másrészt a megengedhető legnagyobb zárófeszültség, kis visszáram mellett. Az impulzusüzem miatt fontos a kapcsolótranzisztor kapcsolási ideje; telítésben dolgozó tranzisztor esetében a töltéstárolás miatt a kikapcsolási idő vehet fel jelentős értéket.

(fojtásfüggvény). Szűrők tervezését megkönnyítő matematikai segédeszköz. Szűrők specifikálásánál a csillapítás játssza a döntő szerepet, ami a
G átviteli tényező abszolút értékének logaritmusa: a=ln lGl. A lGl=1 helyek adják a csillapítás zérusait, a lGl =- helyek pedig a csillapítás pólusait. Ha az átviteli tényező abszolút értékének négyzetét lGI²=1+ljl² alakban írjuk fel, ahol j a karakterisztikus függvény, akkor a j =0 helyek jelentik csillapításban a zérusokat. Tehát a karakterisztikus függvény zérusai a csillapítás zérusai, pólusai pedig a csillapítás pólusai. Így az approximáció egyszerűbben végezhető el, másrészről pedig G és j segítségével egyszerűen kifejezhetők a szűrő impedanciaparaméterei (négypólus-paraméterek), amelyek segítségével a kapcsolás meghatározható.

• szűrő
• approximáció
• átviteli tényező

Készülék a tv-jelek mágneses rögzítésére és lejátszására. Tulajdonképpen nem képrögzítő, mert nem az optikai képet, hanem a már felbontott és elektromos jel formájában rendelkezésre álló videojelet rögzíti. Éppen ez a nagy előnye a filmen való képrögzítéssel szemben (tv-képrögzítés filmen), mert az optikai kép-elektromos jel transzformáció mind a felvételkor, mind a lejátszáskor elhagyható, s így az átalakítás során óhatatlanul bekövetkező jeltorzulások csökkennek. Mivel a videojelek átviteléhez sokkal (kb. 20 oktávval) nagyobb sávszélesség szükséges, mint hangfrekvenciás jelekéhez a képmagnónál a szalagnak igen nagy sebességgel kellene mozognia, hogy a technológiailag elérhető legkisebb légrésű fej és a szalag felbontóképessége által meghatározott legkisebb hullámhosszúságú jel rögzíthető és visszajátszható legyen. Ehhez azonban nem feltétlenül szükséges, hogy maga a szalag mozogjon nagy sebességgel, a feladat megoldható akkor is, ha a fej és a szalag közötti relatív sebesség elegendően nagy. A gyakorlatban is bevált megoldásoknál mindig ezt az eljárást használják.
A professzionális gépeknél a fejek a szalagmozgás irányára merőleges síkban forgó tárcsán (fejdobon) helyezkednek el és a videojelcsíkokat a szalagra merőlegesen, keresztirányban írják fel. Ennél a keresztcsíkos eljárásnál - amelynek a kidolgozása az amerikai Ampex cég nevéhez fűződik - a forgófejek és a szalag közötti relatív sebesség kb. 40 m/s, a szalag szélessége 50 mm, és egy-egy keresztirányú jelcsík kb. 16 képsornak megfelelő videojelet tartalmaz. A jelek felírását és letapogatását négy fej végzi, amelyek közül - némi átlapolást leszámítva - mindig egy érintkezik a szalaggal. A videojeleket nem közvetlenül veszik fel, hanem egy vivőjel frekvenciáját modulálják vele, s az így kapott FM jelet - a felső oldalsáv elnyomásával - rögzítik. A szalag mozgási sebessége 38 vagy 19 cm/s. A képhez tartozó hanginformációt - a hangmagnóknál megszokott módon - a szalag egyik szélén levő hosszirányú jelcsíkra veszik fel. A szalag másik szélén további két hosszirányú jelcsík helyezkedik el, ezek közül egyikre további hangjelek vagy utasítások vehetők fel, a másikra pedig a szalag és a fejdob mozgását leíró, és a lejátszáskor ezek mozgását vezérlő jeleket rögzítenek. A keresztcsíkos videomagnók mind fekete-fehér, mind színes tv-képek kiváló minőségű felvételét és visszaadását teszik lehetővé. Használatuk ma általánosan elterjedt, s korszerű tv-műsorszórás alig lenne elképzelhető nélkülük. Maguk a berendezések azonban - elsősorban a komplikált szabályozástechnikai áramkörök és finommechanikai szerkezetek miatt - rendkívül bonyolultak, és ennek megfelelően igen drágák. Az olcsóbb, egyszerűbb, de így természetesen valamivel gyengébb képminőséget és kevesebb szolgáltatást nyújtó képmagnónál is forgófejek végzik a videojelek rögzítését és lejátszását. Itt azonban egy vagy két fej található a forgó tárcsán. A tárcsa egy álló hengerben helyezkedik el úgy, hogy a hengerpalást körbefutó résén csak a fejek csúcsai nyúlnak ki egy kissé. A szalag a hengeren csavarmenet formájában, a fejek számától függően 180° vagy közel 360°-os íven fekszik fel. A fej vagy a fejek így a szalagot a hossztengelyhez meglehetősen kis szög alatt hajló egyenes mentén átlósan súrolják végig, s az így adódó hosszabb jelcsíkra egy-egy félkép fér rá. A rögzítésnél természetesen itt is FMeljárást használnak, s a hangot, ill. a vezérlőjeleket is a szalag két szélén elhelyezkedő hosszirányú jelcsíkra veszik fel. Ezt az eljárást a hengerpaláston csavarmenet mentén haladó szalag miatt helikális képrögzítési eljárásnak nevezik. Elsősorban ipari tv-láncokhoz, oktatási célokra használják, de az utóbbi években egyre inkább terjed otthoni használatra is. Természetesen a tv-stúdiókban is szerepet kapnak a helikális képrögzítők, a mai napig inkább alárendeltebb feladatok megoldására, vagy ott, ahol a gyorsaság a felvétel egyszerűsége fontosabb a kiváló képminőségnél, pl. a riportműsorokban. Az utóbbi évek fejlődése azonban arra enged következtetni, hogy ezek a ma már színesre is alkalmas gépek előbb-utóbb teljes értékű berendezései lesznek a tv-stúdióknak.

Alumínium-oxidból, magnézium-oxidból előállított anyag, melyet széles körben alkalmaz az elektronika szigetelők, kondenzátorok, tekercstestek céljára. A kerámia-szigetelésű kondenzátorok több száz megahertz tartományig használhatóak, hőtényezőjük a vegyi összetétellel változtatható meg. Kerámia anyagból készíthető szűrő, mikrofon is, de készülnek belőle jó minőségű, kis zajú ellenállások is.

Olyan áramkör, melyben a vonal egyetlen érpárból áll, és az átvitel mindkét irányban ugyanezen az érpáron halad. A telefonközpontot pl. az előfizetők készülékével kéthuzalos áramkörök kötik össze. A kéthuzalos áramkör hatótávolsága növelhető, ha kellő távolságonként -kéthuzalos erősítőket iktatnak be. Az erősített kéthuzalos áramkör hossza korlátolt, mert annál hajlamosabb a begerjedésre (fütyülésre), minél nagyobb a beiktatott erősítők száma. Gyakorlatilag kb. 300 km hatótávolság érhető el.

A távbeszélőkészülék mikrofont és hallgatót tartalmazó elkülönített egysége, amely a beszéd megkönnyítése és az akusztikai viszonyok javítása érdekében különleges kialakítású. Megfelelő hosszúságú, sodrott huzalszálakból álló hajlékony zsinór csatlakoztatja a távbeszélőkészülékhez.

• mikrofon

Élő szervezetekben, gépekben végbemenő hírközlés, irányítás, információfeldolgozás általános, összefoglaló tudománya. Keletkezése Wiener amerikai matematikus tevékenységéhez és 1948-ban kiadott ?Kibernetika" c: könyvéhez. kapcsolódik. Területe rendkívül kiterjedt, tárgyát ezért különböző módon határozzák meg:

1. A kibernetika az irányított (vezérelt és szabályozott) rendszerek közös vonásait, az ezekben lejátszódó folyamatokat és ezek analíziséhez és szintéziséhez szükséges matematikai módszereket vizsgálja.

2. A kibernetika az információ továbbításának és feldolgozásának általános tudománya.

3. A kibernetika az a tudomány, mely az irányítási folyamatokat és az információfeldolgozást leíró speciális matematikai módszereket (algoritmus), ezen belül az algoritmusok megalkotási módszereit, azok szerkezetét, az algoritmusokon végrehajtható átalakításokat vizsgálja.

A meghatározások közötti látszólagos eltérések oka a kibernetika tárgyainak különböző külső megjelenési formája. A kibernetika módszerei elég általánosak ahhoz, hogy eredményei széles szakterületen használhatók legyenek. A híradástechnikán kívül felhasználható a biológia, nyelvészet, szabályozástechnika, az élő szervezetben lejátszódó folyamatok matematikai vizsgálatában. Matematikai eszközökkel dolgozó tudomány, fontosabb részterületei: információelmélet, automataelmélet, programozáselmélet, formális matematikai nyelvek elmélete, alakfelismerés, kódrendszerek elméleti problémái, nagy szabályozási (ill. automatizálási) rendszerek optimális irányításának elmélete, játékelmélet stb. Módszerei különösen abban az esetben használhatók eredményesen, ha nagy mennyiségű információ átvitelét, feldolgozását, átalakítását kell megvalósítani. Ha az információ diszkrét formában adott (vagy erre hozható), a feldolgozás, átvitel, átalakítás könnyen leírható általános alakban (algoritmizálható), az absztrakt formában megfogalmazott problémák közös jellemzői egységes matematikai módszerekkel kezelhetők. A kibernetikai kutatások legfontosabb segítője a digitális számítógép. Jelenlegi kutatási területe a korábbi műszaki vonatkozású feladatokról inkább az élő szervezet információátviteli, -feldolgozási, -tárolási és a különböző nyelvészeti, közgazdasági, vezetéstudományi feladatokra irányul.

(különbségképző egység). Analóg vagy digitális alakban ábrázolt mennyiségek különbségét előállító elektronikus áramkör. Analóg jelek kivonása a jelek szembekapcsolásával vagy pl. előjelfordítás után műveleti erősítővel való összeadással valósítható meg. Az analóg kivonóegység a szabályozókörök igen fontos alapáramköre. Digitális jelek kivonására erre a célra tervezett logikai áram-kör használható. Digitális számítógépekben a kivonás nem külön kivonóegység segítségével valósul meg, hanem a kivonást inverz kódban vagy komplemens kódban végzett összeadással valósítják meg.

Két vezetékes kábel, melynek egyik vezetéke a belső ér, a másik a külső árnyékolás. Ez többnyire fonatolt, és általában polietilén szigetelés választja el a belső értől. Különféle méretekben és jellegzetes impedanciákkal készülnek. A frekvenciától függő veszteséget hosszabb kábeleknél figyelembe kell venni.

Akkor keletkezik, ha nemlineáris áramkörön több frekvencia halad át. Ha pl. a beadott frekvenciák w₁ w₂ és w₃, akkor a kimeneten megjelenő kombinációs frekvenciak:

- másodrendűek w₁ ą w₂,
w₁ ą w₃,
w₂ ą w₃;

- harmadrendűek w₁ + w₂+ w₃, 2w₁+w₂ stb. A rendűséget az együtthatók összege mutatja. PI. 3w₁+2w₂+w₃ hatodrangú kombinációs frekvencia.

(összeférhetőség). A tv- és rádiótechnikában valamely újabb, az eddiginél több információt szolgáltató adásrendszer azon tulajdonsága, hogy régebbi rendszerű, kevesebb információt nyújtó készülékekkel is vehető.

Rádiótechnikában például minden sztereorendszerű adás vehető a régebbi készülékekkel, amelyek csak egy hangcsatornával rendelkeznek (az ilyen vétel természetesen nem alkalmas sztereofonikus hangvisszaadásra). Tv-technikában mindegyik színes adásrendszer által sugárzott színes kép fekete-fehér tvkészülékkel fekete-fehéren vehető (színes televízió. Mind a bevezetett sztereo rádió, mind a használatos színes tv-adásrendszerek eleget tesznek a kompatibilitás követelményének.

Távbeszélő-, távíró-, adat-, videotelefon-, zene- és televíziócsatornák kiképzésére alkalmas hálózati rendszer.

Adásnál a modulált jel burkológörbéjének módosítása, cél a gyenge jelek erősítése és az erősebb jelek gyengítése, annak érdekében, hogy az adó mindenkor nagyobb teljesítményt sugározzon ki, ezáltal rossz vételi viszonyoknál javuljon az érthetőség. A kompresszor az erre a célra kialakított áramkör.

Késleltető áramkör

Egyes elektronikus áramkörökben a terjedési idő változik a frekvencia függvényében és ez torzítást okoz. Elsősorban a távolsági telefon rendszerekben vált ismertté. Kiküszöbölésére egyik módszer az átvitt frekvenciasáv csökkentése, pl. telefonnál 100 és 3000 Hz között állítják ezt be. Általában a magasabb frekvenciák terjedési sebessége kisebb.

Villamos töltések tárolására szolgáló alkatrész. Mértékegysége a Farad, de ennek inkább tört részei használatosak a mikrofarad, nanofarad és pikofarad. Fontos szerepe van rezgőkörökben, áramkörökben pedig a váltó- és egyenfeszültség szétválasztásában.

• mikrofon

A vezetőre nyitott menetben csavart szigetelőanyagból készült fonal. Célja az évszigetelésben a légtér növelése és a vezető centrikus elhelyezése. Anyaga papírszalagból sodort fonal vagy fonalsodrat, műanyag fonal vagy vékony műanyag cső.

Az elektronikában piezoelektromos tulajdonságú kristályokat használnak mikrofonokhoz, hangszedőkhöz, a kvarckristályokat pedig stabil oszcillátorok készítéséhez. Kvarckristályoknál a frekvencia függ a vastagságtól és a csiszolás módjától. Általában 20 MHz-ig lehet kristályokat alkalmazni közvetlen rezgéskeltéshez, ezen felül már harmonikusokat kell igénybe venni. Kvarckristályokból állítanak elő nagy szelektivitású szűrőket is. A kristályok mechanikus rezgéseket alakítanak át elektromos rezgésekké. A kristály oszcillátorok nagy stabilitásúak, a stabilitás tovább fokozható, ha a kristályt termosztátba, hőmérsékletszabályozóval ellátott dobozba helyezik el.

• mikrofon

Erősítőknél, szűrőknél egy adott frekvenciatartomány egyenletes átvitele, azonos erősítéssel, vagy azonos csillapítással. Kívánatos nem csak erősítőknél, de hangszóróknál, mikrofonoknál is. Távközléshez elegendő kb. 500-2500 Hz átvitele, míg Hi-Fi berendezéseknél megkövetelik 20-20000 Hz átvitelét.

Távbeszélőközpont, amelynél az előfizetői készülékek mikrofonját nem a központ felől, a vonalon keresztül, hanem a távbeszélőkészüléknél elhelyezett telepről táplálják (LB-készülék). Kis igényű, de nagy biztonságú összeköttetések létesítésére alkalmas. Kialakítását tekintve kézi kezelésű.

• mikrofon
• LB-készülék

Olyan szűrő, amely csak induktivitásokat és kapacitásokat tartalmaz. Használata közepes frekvenciáknál előnyös, mert kis frekvenciákon (100 Hz alatt) nehezen realizálható nagy elemértékek adódnak (1 H-nál nagyobb értékű induktivitások és 1mF-nál nagyobb értékű kondenzátorok), nagy frekvenciákon (100 MHz felett) pedig az elemértékek túl kicsire adódnak (10 pF és 1 mH alatt).

• szűrő

Mágneses áramkörbe iktatott, levegővel kitöltött szakasz - mint pl. a dinamikus hangszóró, a dinamikus mikrofon légrése, amelyben a lengőtekercs mozog, jelfogókban a vasmag és a horgony közötti rés, amelyben a mágneses fluxus az erőhatást kifejti.

• jelfogó

(Leoni-vezető). Különlegesen hajlékony, több (pl. 3X7) elemi szálból sodort vezető. Az elemi szálban a teherviselő pamutfonalra vékony, lapos rézszalag van feltekercselve. A rugózó kézibeszélő-zsinórokban és egyéb gyakori mozgatásnak kitett berendezésekben használatos. Hasonló célokra készül a Franz-ér is.

• vezető
• Franz-ér

A lézerek az optikai sávba eső, monokromatikus, koherens, éles szögben irányított, intenzív sugarat adnak ki. Az optikai sávon belül választott egyetlen csatornában tizedszázalékos sávszélességet használva, többször tízmillió telefoncsatorna volna elhelyezhető. Ilyenre forgalmi okokból belátható időn belül nem lesz igény. Az intenzitásra jellemző, hogy néhány szögperc nyílású nyalábban a folytonos üzemű gázlézerek néhány 100 W-os teljesítményt szolgáltatnak az infravörös és a látható sávban, a szilárdtestlézerek pedig 1 szögfoknál szűkebb nyílásszöggel 100 MW-ot megközelítő impulzus-, csúcs-teljesítményt az infravörös tartományban. Az éles irányítás előnye, hogy a nyaláb kevés zavart vesz fel, nem zavarja a szomszédos vételi helyeket és nehezen hallgatható le. Mindezek az előnyök azonban földfelszíni hírközlésben az atmoszféra igen erős csillapítása, diszperziós és reflexiós hatása miatt - amelyek az éles irányítású sugarat szétterjesztik és irányítását rontják - nem használhatók ki. Ezért a lézeres hírközlés helye valószínűleg az űrközlésben, az atmoszféra zavaraitól mentes térben lesz megtalálható. Földi hírközlésben a vezetett hullámú összeköttetések látszanak reményt keltőnek. Hullámvezetésre belül erősen visszaverő felületű hullámvezetőcsövek, konvergenciát helyreállító lencsék vagy tükrök sorozata és elsősorban az optikai szálvezetők látszanak perspektivikusnak. Ez utóbbiak előnye, hogy a szálak igen vékonyak, több szál vezethető kötegben és szétágaztatható, ugyanis igen kis görbületi sugarak engedhetők meg. Eltérő törésmutatójú műanyagból álló koaxiális burkolással ellátott elemi szálvezetők olcsó, nagy tömegű előállításra alkalmasak.

Olyan hálózat, amelynek áramköri elemei az áramok, ill. feszültségek nagyságától, valamint a frekvenciától és időtől függetlenül állandók. lineáris hálózatokra érvényes a szuperpozíció elve, ami számítási egyszerűsítést jelent és a linearitásból következik az is, hogy szinuszos gerjesztésre a válasz mindig szinuszos lesz. A linearitás feltételezése mindig idealizálást jelent, mivel pl. az ellenállás nagyobb feszültség hatására melegedni kezd és megváltoztatja ellenállásának értékét. Még szembetűnőbb az idealizálás aktív elemeknél, pl. tranzisztoroknál, amelyek csak kis jeleknél tartják a megadott a- és b-áramerősítési tényezőjüket. Túlvezérelve nemlineáris torzítást okoznak.

• szuperpozíció

0,05...0,07 mm átmérőjű, zománc szigetelésű elemi szálakból font huzalköteg. Nagy frekvenciáknál használják a bőrhatás csökkentésére. Az elemi szálak átmérőjét és számát az üzemi frekvencia szabja meg.

Korunk legmodernebb hangfeljegyzési és visszajátszási eljárása. Működésének elve a mágnesség és az elektromágnesség törvényszerűségein alapul. A mágneses hangrögzítés alapelvének kidolgozója és az első, gyakorlatban is működő mágneses hangrögzítő készülék alkotója Waldemar Poulsen dán fizikus, aki 1898-ban mutatta be első működő mágneses hangrögzítőjét. A mágneses hangrögzítésnek két fő fázisa van: 1. A felvétel. 2. A lejátszás. A felvétel folyamata: egy elektromágnes sarkai előtt egyenletes sebességgel mozgatott mágnesezhető anyag halad. Az elektromágnes erőtér ingadozásait a mikrofon által elektromos jellé alakított és erősítővel megfelelően felerősített hangfrekvenciás feszültséggel keltik. A mágneses hangrögzítőben ezt az elektromágnest felvevőfejnek nevezik. A fej előtt elhaladó mágnesezhető jelhordozó a hangfrekvenciás feszültséggel keltett erőtéringadozások hatására átmágneseződik, mágnessége pedig minden egyes ponton a hangfrekvenciás feszültség nagyságával arányos. A jelhordozó lehet homogén mágnesezhető anyag, pl. acélhuzal, acélkorong stb., vagy pedig inhomogén mágnesezhető felülettel bevont műanyag szalag vagy műanyag korong. A mágneses hangrögzítés során a felvevőfej és a jelhordozó egymással való érintkezése és egymáshoz képest ellentétes irányú elmozdulása eredményezi a jelhordozón a folyamatos hangfrekvenciás rezgésnek megfelelő mágneses erőtér ingadozásokat, amelyek az eredeti hanginformációt tartalmazzák. A lejátszás folyamata: ha a felmágnesezett jelhordozót ismét elhúzzuk egy elektromágnes, a lejátszófej előtt, a jelhordozón levő mágneses erőtéringadozások folyamatos feszültséget keltenek a lejátszófej tekercsében. Az így előállított feszültségingadozás hasonló az eredetileg felvett hangfrekvenciás feszültségingadozáshoz, tehát megfelelően felerősítve és teljesítménnyé átalakítva, hangszórón keresztül ismét hallhatóvá Tehető. A mágneses hangrögzítés gyakorlata még több szükséges eljárással kiegészül. Ezek az eljárások ( törlés, előmágnesezés, korrekció) a hangrögzítési minőség javítását teszik lehetővé.

• mágneses hangrögzítő
• törlés
• előmágnesezés
• felvevőfej

(magnetofon). Mágneses hangrögzítésre használt elektromechanikai berendezés. Főbb részei: a jelhordozót mozgató mechanizmus, amelyet elektromotor hajt meg; a felvevő és lejátszó erősítőegység, amely a hangfrekvenciás áramot felvétel és lejátszás alkalmával felerősíti; a törlő-, felvevő- és - lejátszófejek, amelyek az elektromos áramot mágneses erőtér ingadozássá, ill, a mágneses erőtér ingadozást elektromos árammá alakítják. Legfontosabb tartozéka a mikrofon és a jelhordozó. A jelhordozó jellegétől függően különféle felépítésű mágneses hangrögzítők vannak forgalomban. A legismertebbek a következők: orsós-szalagos mágneses hangrögzítő, amelynek jelhordozó-bázisa orsón tárolt - magnó-szalag; kazettás-szalagos mágneses hangrögzítő, amelynek jelhordozója kazettában tárolt magnószalag; lemezes - amelynek jelhordozója mágnesezhető felületű lemez. A mágneses hangrögzítő és a mágnesezhető jelhordozó kapcsolatának legfőbb jellemzője a jelhordozó elmozdulási sebessége a felvevő- és lejátszófejek előtt. Szalagos mágneses hangrögzítőnél ez a sebesség lehet 2,38 cm/s, 4,76 cm/s, 9,53 cm/s, 19,05 cm/s, 38,1 cm/s és 76,2 cm/s.

• mágneses hangrögzítés
• jelhordozó
• törlőfej
• felvevőfej
• lejátszófej

Négyszög-hiszterézisgörbéjű mágneses anyagokat használó, információt rögzítő berendezések. Két csoportba oszthatók: állóelemes tárolók (ferritmagos tároló) és mozgóelemes tárolók ( mágnesdob, mágnesszalag, mágneslemez, mágneskártyás tároló). A mágneses tárolóban levő információ sztatikus vagy dinamikus úton olvasható ki. Sztatikus olvasású tárak legismertebb képviselője a ferritmagos tároló. Dinamikus (mozgó) olvasás esetén a felmágnesezett anyaggot egyenletes sebességgel mozgatják egy légréssel ellátott vasmagos tekercs, az olvasófej előtt. A mágneses rétegből kilépő fluxus változása által indukált feszültség a kiolvasott jel. A dinamikus (mozgó) tárcellákba az információt beírófejekkel rögzítik. Az írófejbe vezetett megfelelő irányú és erősségű áramimpulzus által létrehozott mágneses tér az előtte levő tárcellát a kívánt mágnesezettségi állapotba hozza. A dinamikus (mozgó) tárolók egyik legfontosabb jellemző adata a felírási sűrűség, amely az 1 cm (vagy 1 hüvelyk) hoszszú sávban elhelyezhető elemi információk számát adja meg bit/cm vagy bit/hüvelyk egységben. Szokásos szabványosított értékek: 200, 556, 800 bit/hüvelyk.

• ferritmagos tároló
• mágnesdob
• mágnesszalag
• mágneslemez
• mágneskártyás tároló

• mágneses hangrögzítő

Mágneses jelrögzítésre használt, különböző rendeltetésnek megfelelő szélességű és vastagságú hordozófólia, valamint a rá felvitt mágnesezhető réteg együttes neve. A felhasználás módja szerint megkülönböztetünk képrögzítésre alkalmas magnószalagot, hangrögzítésre alkalmas magnószalagat, adatrögzítésre alkalmas -ot. A mágneses hangrögzítőkhöz általánosan használt szalag 6,25 mm széles, amelyet tekercs alakban tárolva hoznak forgalomba. Ezen kívül ismeretes még 12,6, 25,2, 50,4 mm széles stúdió--, valamint a filmgyártásban használt 16, 17,5 és 35 mm széles perforált magnószalag. Rendeltetés és felhasználás szerint stúdiócélú és közhasználatú -ot különböztetünk meg. A stúdiócélú -ok - mint a felsorolásból is látható - különféle szélességben és többféle vastagságban kerülnek forgalomba. A hordozófólia alapanyaga jelenleg, szinte kizárólag poliészter vagy annak hőkezelt változata: mylar. A perforált magnószalagok alapanyaga acetát-cellulóz -- filmnyersanyag. A nem perforált magnószalagok vastagság szerint a következők lehetnek: 52...47 mm, 36...34 mm, 28...26 mm, 20...17 mm és 12...30 mm. A felöntött mágnesezhető réteg -négyféle alapanyagból vagy azok keverékéből készül: vörös vasoxid, fekete vasoxid, kobaltoxid vagy krómdioxid.

1. A zárási tartományban működő bipoláris tranzisztorokon folyó áram. Értelmezhető emitter és kollektor maradékáram, mindkettő értéke változik a báziskör kialakításának függvényében. A zárófeszültség növelésével általában telítést mutat a -, majd nagy feszültségnél ismét növekszik, a letörési jelenségek eredményeként.
2. Elektrolitkóndenzátoron polarizáló egyenfeszültség hatására folyó egyenáram, amit szivárgási áramnak is neveznek. maradékcsillapítás. Az áramkör üzemi csillapítása ( üzemi átviteli mérték) 600 W-os ellenállások között mérve. Közelítőleg az áramkör összes erősítéseinek és összes csillapításainak a különbségével egyenlő. Innen származik az elnevezése. Ha az áramkör maradékárama az átvitt frekvenciasávban nem állandó, hanem a frekvenciától függ, azt mondjuk, hogy csillapítástorzítása van.

• zárási tartomány
• bipoláris tranzisztor
• elektrolitkóndenzátor
• üzemi átviteli mérték

Elektronikus erősítőn - adott kimeneti áram mellett - beállítható minimális kimeneti feszültség. A kapcsolóáramkörök fontos jellemzője, hiszen az erősítőeszköz mint kapcsoló, sarkai között ideálisan zérus értékű feszültségnek kellene fellépnie. A maradékfeszültség véges értéke csökkenti továbbá a feszültség kivezérelhetőséget ( kivezérlés) s ezzel az erősítőüzemben az elérhető hatásfokot. Elektroncsövek maradékfeszültségét gyakran a zérus rács-katód-feszültséghez tartozó kimeneti jellegörbe határozza meg, de pozitív rácsfeszültség alkalmazásával sem csökkenthető 10...30 V alá. ipoláris tranzisztorok maradékfeszültsége általában nem nagyobb 0,5...2 V-nál, sőt igen kis kollektoráram mellett néhány mV-os érték is elérhető.

• erősítő
• kapcsolóáramkör

Alkatrész, készülék vagy berendezés azon tulajdonsága, hogy bizonyos ideig üzemképes. Az üzemképesség ebben az értelemben azt jelenti, hegy a tárgy az előírt üzemi körülmények között (villamos vagy mechanikai terhelés, környezeti hőmérséklet, nedvesség stb.) kielégíti az előírt követelményeket. A megbízhatóság számszerű meghatározásához statisztikai megfontolásokra van szükség. Ehhez elegendően nagy számú, egyforma technológiával készült, ugyanolyan üzemi körülményeknek kitett tárgyat kell - szempontjából vizsgálni. Számszerűen megbízhatóságnak nevezik annak a valószínűségét, hogy a tárgy bizonyos idő múlva üzemképes. Az a kifejezés pl., hogy 10 000 óra múlva a - 0,9 (azaz 90%), azt jelenti, hogy 10 000 üzemóra után a vizsgált tárgyak 90%-a valószínűleg még üzemképes. A megbízhatósággal ellentétes fogalom a meg-bízhatatlanság: annak a valószínűsége, hogy a vizsgálati idő után a tárgy meghibásodik. Ebben az értelemben a meghibásodás nem azt jelenti, hogy a tárgy tönkrement, hanem csak azt, hogy az az adott specifikációt az előírt üzemi körülmények között már nem teljesíti. A valószínűségszámítás szabályai szerint a megbízhatóság és a megbízhatatlanság összege 1. A megbízhatóság másik, gyakrabban használt mértéke a meghibásodási tényező.

Egycsatornás (monofonikus) hangátvitelkor az egyes hangforrások, hangszerek térbeli elhelyezkedése nem érzékelhető, s a hangforrások távolsága - a mélységérzet is csak bizonytalanul nyilvánul meg. Kétcsatornás sztereofonikus hangátvitelkor az egyes hangszerek iránya már kielégítően érzékelhető, a mélységérzet azonban még gyenge. Lényegesen jobb mélységérzetet biztosít a három- vagy többcsatornás sztereofonikus hangátvitel.

Szélein rögzített kör alakú könnyű lemez vagy kúp. Rendeltetése kétféle lehet: mechanikai rezgések átalakítása elektromos rezgésekké; elektromos rezgések átalakítása mechanikai rezgésekké. Az elektroakusztikai hangátalakítók közül a mikrofon, a hangszóró és hallgató legfontosabb része. A meghatározott méretű membrán rendeltetésétől függően mechanikai kapcsolatban áll: 1. egy széncellával (szénmikrofon); 2. egy kristállyal (kristálymikrofon vagy -hangszóró); 3. egy kisméretű lengőtekerccsel (dinamikus mikrofon vagy hangszóró). A dinamikus hangszórók - membránját kónusznak nevezik.

Minden zárttéri hangjelenséget utózengés kísér, amely a hangtér, a terem sajátossága. Az utózengést mesterségesen is lehet előállítani, ill. növelni. mesterséges utózengéssel szabadtéren vagy lakószobában a hangversenyterem illúzióját lehet kelteni. Mesterségesen részleges utózengést is lehet előállítani. Ez a zenekar egy-egy hangszerét a zenekarból kiemeli.
A mesterséges utózengés előállítható zengőszobával vagy elektronikusan - késleltető magnetofonnal vagy rezgő lemezzel, egyszerűbb kivitel esetén rezgő spirálissal.

• utózengés

Mechanoelektromos átalakító, mely a hangrezgésekét elektromos áramrezgésekké alakítja át. A most használatos mikrofonok túlnyomó részénél a hangtérben elhelyezett és a hangrezgések által mozgatott, szilárd anyagú felület - a membrán - mozgása kelti az elektromos feszültséget, ill. áramot. Ha a membránnak csak egyik oldala érintkezik a szabad levegővel, akkor a mozgás a levegő nyomásváltozásával arányos. Az ilyen -mikrofont nyomásmikrofonnak nevezzük.

Ha a membrán mindkét oldala érintkezik a szabad levegővel, a membrán mozgása a levegőrészecskék sebességével arányos. Az ilyen mikrofont sebességmikrofonnak vagy nyomásgrádiens mikrofonnak vagy grádiens mikrofonnak nevezzük.

Aszerint, hogy milyen fizikai jelenség által keletkezik a membrán mozgása révén elektromos áram, a mikrofonokat több csoportba osztjuk: a) dinamikus, mozgótekercses mikrofon, amelyben a rendszerint gömbsüveg alakú membrán (átmérője 10 és 50 mm között változik) lengőte-kerccsel van összeerősítve. Elvi felépítése hasonló a dinamikus hangszóróéhoz. A lengőtekercs erős mágneses térben mozog, s benne feszültség indukálódik. A lengőtekercses - a leggyakrabban használt mikrofontípus. A dinamikus mikrofon ritkábban használt változata a szalagmikrofon, amelyben mágneses térben elhelyezett vékony, könnyűfém szalag képezi a membránt és egyben a ?lengőtekercset" ís. b) A kondenzátormikrofonban a vékony fémfóliából vagy fémmel bevont műanyag hártyából álló membrán a kondenzátor egyik fegyverzetét képezi. A kondenzátor kapacitása a membrán mozgásának ütemében változik, s ennek megfelelően változik a sarkain fellépő feszültség is. A kondenzátor - sarkaira egyenfeszültséget is kell kapcsolni. A membrán rendszerint kör alakú, 5 és 40 mm közötti átmérővel. A kondenzátornak nagy (több MW) a belső ellenállása, ezért (veszteségek elkerülése érdekében) rendszerint előerősítővel építik össze.

c) A kristály mikrofonban a membrán piezoelektromos kristálylapocskával van összekötve. A membrán mozgásából a kristályra ható hajlítóerő a lapocska két oldalán feszültségkülönbséget kelt. Olyan kivitel is található, ahol a kristálylap egyben maga a membrán is.

d) A szénmikrofon azon a jelenségen alapszik, hogy a tiszta széndara ellenállása a reá ható nyomás nagyságától függően változik. A leggyakoribb kivitel esetében a membrán széndarával megtöltött üreget fed be és a membrán mozgásakor változik a széndarára ható nyomás. A szénmikrofon a legérzékenyebb és egyben a legegyszerűbb mikrofon, de torzítása és zaja viszonylag nagy. Telefonkészülékekben az egész világon használják.

A mikrofon minőségi tulajdonságai (elvi felépítésétől függetlenül): az átvitt frekvenciasáv, az irányhatás ( irányjelleggörbe), a belső ellendilis, a torzítás, az önzaj, a mechanikai behatások iránti érzékenység.

• irányjelleggörbe

Hangátviteli berendezés mechanikus elemeinek rezgése, amely hangszórón keresztül válik hallhatóvá. A mikrofónia a hangszóróban üvöltésben nyilvánulhat meg, ami minden egyéb hangátvitelt lehetetlenné tesz. A mikrofóniat eredményezheti minden olyan mechanikai elem rezgése, amely valamilyen módon hatással van a rendszer átviteli tényezőjére, pl. forgókondenzátor lemezeinek vagy elektroncső belső elemeinek rezgése stb. Lényegében pozitív visszacsatolásról van szó, ennek veszélye különösen akkor áll fenn, ha a hangszóró a rezgésveszélyes elemekkel össze van építve.

• hangszóró

A távbeszélőkészülékek szénmikrofonjainak ellátása 30...50 mA egyenárammal. LB (Local Battery, helyi telepes) rendszerben a 3...6 V feszültségű tápáramforrás közvetlenül a készülékkel összekapcsolva, annak közelében helyezkedik el. CB- (Central Battery, központi telepes) rendszerben a vonalon keresztül, a központban elhelyezett telepről tápláljuk a készülékek mikrofonjait. Emiatt a telep feszültsége nagyobb (24, 48 vagy 60 V) és az egyes vonalak áramának elválasztására táphidakat kell alkalmazni (1. - LB készülék, - CB készülék).

• táphidak

A mikrofon kimenetén a hasznos feszültség mellett fellépő zajfeszültség, amelynek nagysága szabja meg azt a legkisebb hangerősséget, amit a mikrofon még érzékelni tud. A dinamikus, a kondenzátor- és a kristály mikrofon mikrofonzaj a elsősorban ellenállászaj, az első két esetben azonban külső elektromágneses mezők növelhetik a mikrofonzajt. Szénmikrofonban a -t a szemcsék között fellépő kisülések okozhatják.

• mikrofon

Digitális számítógépek gépi utasításainak (pl. szorzás, osztás) végrehajtására szolgáló elemi lépésekből - mikroutasításokból - álló program. A mikroutasítások hatására egy-egy elemi műveletvégzés történik (átvitel, léptetés stb.). A gépi utasítás végrehajtása ily módon mikroutasítások sorozatának végrehajtását kívánja. A mikroutasításokat különleges tárolóban, a mikroprogramtárban tárolják, amelynek felépítése hasonlít a gépi utasítások tárolására használatos operatív memóriaegység felépítéséhez. A legfontosabb eltérés, hogy a mikroprogramtár rendszerint csak olvasható tartalmát nem kell (és nem lehet) a gép működése közben módosítani. Egy utasítás végrehajtása úgy történik, hogy az utasításszerkezetben előírt műveleti kód (pl. osztás) meghatározza a megfelelő - kezdőcímét a mikroprogramtárban, majd elindítja ettől a címtől kezdve a mikroutasítások végrehajtását. Az egymás után végrehajtásra kerülő mikroutasítások megvalósítják az utasítás mikrolépéseinek végrehajtását.

• gépi utasítás
• utasításszerkezet

Imnpulzusmodulációt alkalmazó átvitel esetén a mintavétel ismétlődési frekvenciáját (impulzusperiódus) meghatározó törvény. Eszerint, ha az átvinni kívánt jet legnagyobb frekvenciája f_max, akkor a legalább 2 f_max ismétlődési frekvenciával vett mintasorozat a jelet egyértelműen meghatározza és a mintasorozatból a folytonos jel visszaállítható. Telefonbeszélgetéseknél pl. a 3400 Hz-ig terjedő frekvenciákat viszik át, irnpulzusmoduláció alkalmazása esetén a CCITT által előírt impulzusismétlési frekvencia ezért 8000 Hz, ami 125 ms impulzusperiódusnak felel meg.

• Imnpulzusmoduláció
• impulzusperiódus

Egycsatornás hangközvetítési eljárás. A felvevő mikrofon a hangtérben lezajló hangjelenséget egyetlen erősítőláncon és egy hangszórón keresztül közvetíti a hallgatóhoz. Egyetlen közvetítőcsatorna használata mellett több hangszóró sem képes érzékeltetni az eredeti térhatást, mert a hallgató minden hangszóróból a közölt hangjelenség összegezett hangképét hallja.

• mikrofon
• hangszóró

A híradástechnikában használt, egyik legfontosabb relaxációs áramkör. Olyan kétfokozatú RC- vagy galvanikus csatolású erősítő, amelynek be- és kimenete - általában RC-csatolással - össze van kötve. Az alapfrekvencián kívül igen sok felharmonikust is előállít. A multivibrátorokat a stabil állapotok száma szerint csoportosítják. Ennek alapján ismeretes szabadonfutó (önrezgő) astabil -, egystabil állapotú, azaz monostabil - két-stabil állapotú, azaz bistabil - és három-stabil állapotú multivibrátor. A multivibrátort a diszkrét áramköri technikában és az integrált áramköri technikában egyaránt sokféle célra használják. Diszkrét elemekből egyaránt felépíthető elektroncsővel és tranzisztorral működő multivibrátor. Az integrált áramköri technikában több tucat - is elhelyezhető egy tokon belül.

Tekercselt kondenzátor, melynek dielektrikuma műanyag fólia. A közönséges műanyag fóliás kondenzátor fegyverzetei fémfóliák (általában alumínium). A fémezett műanyag fóliás kondenzátoroké a műanyag fóliára rágőzölt fémbevonat. Legismertebb típusa a polisztirol (stiroflex) kondenzátor. Nagy stabilitás és nagyfrekvencián is igen kis veszteségtényező (tg d=3 ? 10^-4) jellemzi. Kiterjedten alkalmazzák rádió- és tv-vevőkészülékekben, átviteltechnikai berendezésekben, műszerekben stb. Ismertek még a poliészter- és polikarbonát dielektrikumú kondenzátorok. Ezek alkalmazási területe azonos a papír kondenzátoréval, de kisebb méreteik és jobb nedvességállóságuk miatt egyre inkább kiszorítják azt.

• kondenzátor

A sztereofonikus hangfelvétel egyik klasszikus formája, ha a mikrofonokat műfejben helyezik el, amely az átlagos emberi fejformának megfelelő test, a mikrofonok pedig a fülek helyén vannak. műfej akusztikus tulajdonságai (hangelnyelés, visszaverés stb.) hasonlóak az élő fejéhez. A mikrofonok által felvett hangképet kettős fejhallgatón keresztül hallgatva, a térhatás rendkívül jó. A fejhallgatókat hangszórókkal helyettesítve, a térhatás nagymértékben elvész.

Olyan távközlési szolgálat, amelynek a műholdról sugárzott adásait a nagyközönség közvetlenül veheti. Egyéni vétel esetén az adások kisméretű antennával és egyszerű vevőkészülékkel, vagy a vevőkészülék kis kiegészítésével vehetők. Közösségi vétel esetén az adások vételéhez összetettebb vevőkészülékek és nagyobb méretű antennák alkalmazása szükséges, ilyenkor a vétel kisebb közösség részére történik. A vevőtől a közösség egyes tagjai részére a jel akár kábellel, akár a jet újrasugárzásával továbbítható. Egyéni vétel a használatos vevőkészülék felhasználásával jelenleg nem lehetséges, mivel ahhoz túl nagy műholdteljesítményre lenne szükség. A jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve erre reálisan 1985-ben lesz lehetőség. Erre az időpontra a most használatos vevőkészülékek úgyis elhasználódnak, ezért nem is tűzik ki célul ilyen egyéni vétet lehetőségének megteremtését. Legreálisabbnak látszik, hogy a vevőkészülék elé adaptert fognak kapcsolni és kb. I... 1,5 m" hatásos felületű vevőantennát fognak a háztetőre helyezni oly módon, hogy a műholddal a közvetlen átlátás meglegyen. A Nemzetközi Rádiószabályzat világméretekben e célra a 11,7... 12,5 GHz frekvenciasávot jelölte ki. Kisebb körzetekben a Nemzetközi Rádiószabályzat módot ad más frekvenciasávok alkalmazására is. Az Európára vonatkozó pontos frekvenciatervek előre láthatóan 1975-re készülnek el. Geostacionárius műholdról sugárzott közepes minőségű közvetlen rádióvétel fő műszaki jellemzői a következők: frekvencia 12 GHz; moduláció FM, jel-zaj viszony 18 dB az idő 99%-ában; térerősség 18 mV/m; a vevőantenna nyeresége 39 dB, ~ a műhold adóantenna-nyeresége 38 dB; az adóantenna 3 dB-es nyalábszélessége 1,4°; besugárzott terület 500 000 km²; a műhold adóteljesítménye 8 W. Geostacionárius műholdról sugárzott jó minőségű közvetlen tv-vétel fő műszaki jellemzői a következők: frekvencia 12 GHz; FM moduláció; 20 MHz sávszélesség; RF jel-zaj viszony 17 dB; vevőantenna nyeresége 39 dB; térerősség 140 mV/m; adóantenna 3 dB-es nyalábszélessége 1,4°; a besugárzott terület kb. 500 000 km², adóantenna nyeresége 38 dB; a műhold adóteljesítménye 500 W.

• távközlési szolgálat

Olyan tengeri mozgószolgálat, amely a működtetéshez távközlési műholdat vagy más, a világűrben levő tárgyat is felhasznál. Előnye, hogy egy-egy óceánon egységes rendszer építhető ki, amellyel a hajók távközlési összeköttetése a teljes útvonal mentén folyamatosan biztosítható. Ilyen nagy kiterjedésű és nagy kapacitású földi rádiótávközlési rendszer nem képzelhető el. A jelenleg a műholdas tengeri mozgószolgálat keretében tervezett rendszer a távbeszélőcsatornáknál szelektív hívást valósít meg. Távhívással közvetlen kapcsolat létesíthető a hajók és a szárazföldi nyilvános telefon- és távíróhálózatok között. A távbeszélőcsatornák mellett lehetőség van a szabványos frekvenciák és időjelek, a hajózásra vonatkozó információk és esetleges vészjelzések, a meteorológiai, hidrográfiai és oceánográfiai adatok átvitelére. Jövőben tervezik ezeken kívül a napi hírek, továbbá szórakoztató célú rádió- és televízióműsorok átvitelét is. Az 1985-ig tervezett hajóforgalomnak a rendelkezésre álló frekvenciasáv lehetőségeit is figyelembe vevő igényei 200 hangcsatornával elégíthetők ki.

• távközlési műhold

A műhold mozgása során elfoglalt helyek összessége. Mindig a Földhöz viszonyítva határozzák meg. Nem szokták beleérteni azt a pályaszakaszt, amelyet a fellövés során, a végleges műholdpályara juttatás közben ír le a műhold. Mindig ellipszis vagy kör alakú és az ellipszis egyik fókuszpontjában vagy a kör középpontjában a Föld középpontja van. Egyértelmű meghatározásához meg kell adni a pályasíknak az egyenlítővel bezárt szögét, a Földhöz legközelebb levő pontjának, a perigeumnak- és a legtávolabb levő pontjának, az apogeumnak a magasságát, valamint a földi időnek és a műhold pillanatnyi tartózkodási idejének az összerendelésére alkalmas adatot. Ezekből számítható további fontos adat a keringési idő és a földi megfigyelési pont helyétől függő észlelési idő, amely alatt a műholddal összeköttetés létesíthető. Különleges jelentőségük van a szinkronpályáknak. A pályák valamelyikén, a Föld forgásával megegyező irányban keringő műhold a Föld forgásával szinkron mozog, a földfelület meghatározott pontjáról vagy állandóan, vagy a napnak mindig ugyanabban a periódusában látható. Távközlési műholdak esetében elvben bármely műholdpálya előfordulhat, a gyakorlati használhatósága miatt azonban kettő kitüntetett helyzetbe került: a geostacionárius pálya és a Molnyija pálya. A geostacionárius műholdpálya szinkron körpálya, amelynek síkja megegyezik az egyenlítő síkjával, magassága 35 752 km. Az ezen a pályán levő műholdnak a Föld felületéhez viszonyított helyzete állandó. A műhold a földi állomásokról mindig az égboltnak ugyanazon a pontján látszik. Elvben nincs szükség az antenna mozgatására, a műhold követésére. Gyakorlatban a pályabizonytalanságok miatt a mai űrtávközlési földi állornások erősen irányított antennáinál kismértékű mozgatásra szükség van. A geostacionárius műholdpálya hátránya, hogy az északi és a déli sark környékét nem tudja ellátni és a nagy magasság miatt a jelterjedési idő eléri a távbeszélőátvitelnél szubjektív okok miatt megengedett maximális időt. A Molnyija műholdpálya síkjának az egyenlítővel bezárt szöge 64°, apogeuma 40 000 km, perigeuma 500 km, a keringési idő 12 h. Előnye, hogy az apogeum földrajzi szélessége változatlan. Minden periódus alkalmával az apogeum közelében a Földnek azonos felületéről látható. Ez rendszeres periodikus távközlésre teszi alkalmassá. Az északi és a déli sark közelében levő földi állomásokkal is tud összeköttetést létesíteni. Ilyen pályán mozognak a Szovjetunió Molnyija távközlési műholdjai.

• távközlési műhold
• Molnyija

Készülék a mikrofon méréséhez. Tartalmaz hangszórót és a mérendő mikrofon és az azt hajtó műszáj pontos helyzetét egymáshoz képest meghatározó tartókat.

• mikrofon

(operátor erősítő). Igen nagy (néhány milliószoros) erősítési tényezővel rendelkező fázisfordító egyenfeszültség-erősítő, amelynek kimenete és bemenete között kétpólusok vagy négypólusok segítségével visszacsatolást létesítenek. A műveleti erősítő átviteli függvényét a visszacsatolótagok határozzák meg. Kétpólusokkal végzett visszacsatolás esetén az eredő átviteli függvény a visszacsatolóágba és a bemenetre kötött kétpólusok impedanciájának hányadosától függ. Így állandóval szorzás, differenciálás, integrálás és ezek lineáris kombinációja valósítható meg. A műveleti erősítő bemenetére tetszőleges számú jelforrás csatlakoztatható egy-egy soros impedancián keresztül. Ezeket a bemeneteket a jelformálással együtt összegezi. Négypólusokkal megvalósított viszszacsatolás esetén az eredő átviteli függvény a visszacsatolóágba és a bemenetre kötött négypólusok rövidzárási transzfer impedanciájának hányadosától függ. A műveleti erősítőt kezdetben analóg számítógépek műveleti elemeként használták, jelenleg a lineáris és nemlineáris jellegű jelformáló áramkörök legfontosabb alapáramköre.

Digitális számítógépek adatfeldolgozó berendezések aritmetikai, logikai műveleteinek végrehajtásában közvetlenül résztvevő, átmeneti tároló. A műveleti regiszter tárolja . a műveletben résztvevő operandusokat, a rész-, ill. végeredményt. Az adatokat rendszerint az operatív tárolóból kapja és a művelet eredményét is ott helyezi el. A műveleti regiszter általában flipflopokból épül fel. A műveleti regiszterek közül legfontosabb szerepe az akkumulátorregiszternek van, amely tartalmazza a műveletben levő egyik tényezőt és a művelet eredménye is rendszerint ebben tárolódik. Az akkumulátorregiszterre vonatkoznak a digitális számítógépek utasításai. Pl. egycímes aritmetikai utasítás egyetlen operatívtár-címet és műveleti kódot tartalmaz. Ebben az esetben az egyik tényező (operandus) a műveletvégzés előtt már az akkumulátorregiszterben van, a másik operandus pedig a tárban van a címmel megjelölt helyen. A művelet eredménye azután az akkumulátorregiszterbe kerül. A műveleti regiszterek rendszerint nemcsak tárolásra, hanem műveletvégzésre is alkalmasak. Pl. léptetésre, számlálásra, esetleg összeadásra. Az utóbbi esetben az akkumulátorregiszter saját tartalmához közvetlenül hozzáadja egy másik regiszter tartalmát.

• operatív tároló
• flip-flop

Meteorológiai műhold. Pályamagassága 800...1200 km. Tv-kamerái állandóan a Föld felülete felé irányulnak, mivel a műholdon levő stabilizáló és magasságvezérlő rendszer a műhold szimmetriatengelyét mindig a Föld középpontja felé irányítja. A követést biztosító adó a 136... 137 MHz-es sávban működik, 300 mW adóteljesítménnyel. A távmérés jeleinek továbbítására impulzus kódmodulációt ( impulzusmoduláció) alkalmaznak. Összesen 544 csatornás információ továbbítására van lehetőség. A műholdon levő kódoló kimenő jele 500 Hz-es segédvivőt modulál és azt végtelenített szalagra rögzíti. Lejátszáskor sebességnöveléssel az 500 Hz-es segédvivőt 15 kHz-re teszik át. A teljes Földkerülés alkalmával összegyűjtött információ továbbítására elegendő 4 min. A teljes rendszer három kamerából áll. Az egyik merőlegesen a Föld felülete felé irányul, a másik kettő ehhez képest 35°-ra elfordítva helyezkedik el. A 108 s-onként felvett képek 10%-ra átlapolódnak. A napsütötte pályaszakasz mentén 32 felvétel készül. A következő pálya az egyenlítőn 25°-kal nyugatabbra van az előzőtől. A vidikonos kamerák 800 soros bontással dolgoznak. Az expozíció ideje 40 ms, a képletapogatásé 6,5 s. A szükséges sávszélesség 60 kHz. Mindhárom kamera jele külön helyi oszcillátort (96 kHz) frekvenciamodulál és az így kapott jel magnetofonra rögzítődik. A magnetofonszalagnak a negyedik sávjára a képek helyazonosításához szükséges időjelek kerülnek. A kamerák a Föld sötétben levő oldaláról nem képesek felvételt készíteni. Ezért ez idő alatt infravörös detektor működik,amelyneklátószöge 8,4 ? 10^-3 radián, fordulatszáma 0,67/s. A horizonttól horizontig terjedő képet (l22°) 230 elemre bontja. Ez kb. 8 km-es lineáris felbontásnak felel meg. A szükséges sávszélesség 260 Hz. A sugárzásmérő jele 10 kHz-es oszcillátort frekvenciamodulál. A jelet szintén négysávos magnetofonszalagra rögzítik. Az egyik sávban a mért jel, a másikban a referencia-időjel helyezkedik el. A szalag végére érve a magnetofon ellenkező irányba kapcsol és a további jeleket a másik két sávra rögzíti.

• impulzusmoduláció

Elektronikus erősítő kimeneti egyenfeszültségének a vezérléstől független, spontán megváltozása, elsősorban a hőmérséklet vagy öregedés jellegű paraméterváltozás eredményeként. A nullpont-vándorlás közvetlenül csatolt, egyenáramú rendszereknél hamis kimeneti jelet eredményez, ezért itt feltétlenül csökkentendő. Az elektroncsöves áramkörök ilyen szempontból rosszabbak a differenciálerősítős, félvezetős, elsősorban integrált áramköröknél, ez utóbbiak nullpont-vándorlás a bemenetre vonatkoztatva közönségesen néhány mV/°C lehet, amelyet az erősítéssel szorozva kapjuk a kimeneten a nullpont-vándorlás értékét.

• erősítő
• elektroncsöves áramkör

(érzékenység). Mikrofon érzékenysége a környezetében fennálló hangnyomással szemben, számszerűen kifejezve. Egységes értékelés nem alakult ki. Leggyakrabban a mikrofon sarkaira kapcsolt - névleges illesztési értékű - ellenállásban hővé alakuló teljesítményt szokták megadni dBben (decibel), 1 mW-ra mint 0 szintre vonatkoztatva. Ez az érték független a mikrofon impedanciájától. Pl. a mikrofon impedanciája 200 W és érzékenysége -66 dB, ez azt jelenti, hogy 1 dyn/cm² hangnyomás esetén (megfelel normális beszéd hangnyomásának mintegy 3 m távolságban) a terhelő ellenálláson 0,25 ? 10^-6 mW teljesítmény alakul át hővé. Ez 200 W impedancia esetén 0,22 mV-nak felel meg. Egy amerikai szabvány 1 mW helyett 0,0002 dyn-cm² hangnyomásra (megfelel az átlagos fül hallásküszöbének) vonatkoztatja az érzékenységet. Ebben a megfogalmazásban a mikrofon érzékenysége 74 dB-lel kisebb számként, tehát - 66 helyett -140 dB-ként adódik. Kristálymikrofon érzékenységét feszültségben szokták megadni 1 dyn/cm² hangnyomásra vonatkoztatva.

• mikrofon
• decibel

p-tag

• pi-tag

Az ellenállás mértékegysége. Jele: W 1 W ellenálású az a vezető, amelyen 1 V feszültség hatására 1 A áram folyik át (Ohm törvény). Nemzetközi meghatározás szerint 1 W az az ellenállás, amelyet egy 14,4521 gramm tömegű, állandó keresztmetszetű, 106,300 cm hosszúságú higanyoszlop az olvadó vas hőmérsékletén az állandó árammal szemben kifejt. (1 W_{international}) 1 W_int== 1,000 49 W

• Ohm törvény

Azon programok együttese, amelyek a számítógép erőforrásainak, így a számítási idő, az operatív tároló, a bemeneti/kimeneti berendezések és a különböző software modulok szétosztását, a teljes számítási rendszer munkájának megszervezését és összehangolását biztosítják. Több részprogramból áll. Néhány fontosabb összetevő: a) a számítógép egyes egységei közötti összhangot létesítő szervezőprogram; b) a magasszintű nyelvek (ALGOL, FORTRAN stb.) fordítását végző - fordítóprogramok; c) kiszolgálóprogramok (programkönyvtár, karbantartóprogram, rendezőprogramok, különböző típusú tárolók közötti információátvitelt megvalósító programok); d) vizsgáló(teszt-) program hibáinak megtalálását megkönnyítő nyomkövető programok.

• operatív tároló
• ALGOL
• FORTRAN

Planár félvezető eszközök gyártásakor alkalmazott technológiai művelet, amelylyel a szilícium-hordozó felületén 0,3...1 m vastag szilícium-dioxid (SiO₂) réteget képeznek ki. Ezt a réteget ?védő-oxidrétegnek" nevezik, mert a következő diffúziós műveletek folyamán meggátolja az adalékanyag behatolását a szilíciumba. A diffúzió csak a védő oxidréteg fotolitográfiai marással előállított ablakain keresztül (planár technika) mehet végbe. Az oxidálást rendszerint 1000... 1200°C-on, vízgőzös atmoszférában végzik; ezen a termikus oxidáláson kívül még szerves szilíciumvegyületek (pl. tetra-etoxiszilán) pirolitikus bontásával is lehet védő-oxidréteget előállítani.

• planár technika

Analóg vagy digitális alakban ábrázolt mennyiségek összegét előállító elektronikus áramkör. Digitális összeadóegység a kódolt bemenő jelek összegét soros vagy párhuzamos üzemmódban képezi, valamennyi helyértéken előállítva az összeg és az átvitel számjegyeit. A digitális összeadóegység digitális számítógépek aritmetikai egységének legfontosabb logikai áramköre. Analóg jelek pl. műveleti erősítők felhasználásával adhatók össze.

• logikai áramkör
• műveleti erősítő

Távbeszélő- és távíró központban a hívó és a hívott vonal közé iktatott áramköri egység. Leggyakoribb funkciói: az összekapcsolt vonalak foglaltsági állapotának figyelése, ezzel együtt CB rendszerű előfizetői vonalak esetében a mikrofontáplálás biztosítása (táphíd), csengetés kiadása a hívott fél készülékére, beszélgetésszámláló impulzusok adása a hívó fél számlálójelfogójára, ezenkívül - ha a regiszterek az összekötő áramkör közvetítésével kapcsolódnak fel, regiszter hívása, a regiszter felé haladó, ill. onnan érkező jelzések továbbítása és az összeköttetés létrejöttekor a regiszter felszabadítása. A zsinóros központokban az összekötő áramkört zsinóráramkörnek nevezik.

• táphíd
• zsinóros központ

Papírdielektrikumú kondenzátor, melynek fegyverzetei fémfóliák (általában alumínium). Előnye az olcsósága, hátránya a papír nedvszívó tulajdonsága, valamint az aránylag nagy veszteségtényező (tg d =100...200 - 10^-4), amely a nagyfrekvenciás alkalmazhatóságot erősen korlátozza. A nedvszívóképességet olajitatással. cerezin- vagy műgyanta-impregnálással csökkentik. A papírkondenzátor szokásos értéktartománya kb. 100 pF...10 m F. A papírdielektrikumú, de gőzölt fegyverzetű kondenzátort fémezett kondenzátornak nevezik.

• kondenzátor

Adatfeldolgozásban, távíró- és adatátvitelben alkalmazott eljárás, melyben az információelemeket hordozó digitális jeleket több csatornán egyidejűleg viszik át. A távközlésben pl. a nyomógombos telefonkészülékek a többfrekvenciás jelzéseket párhuzamos jelátvitellel küldik. Adatvitelben egyes modemekben, az adatfeldolgozásban a számítógépen belüli információtovábbításban. az adatrögzítésben egyes adathordozókon alkalmazzák. Ellentéte a soros jelátvitel.

• adatfeldolgozás
• adatátvitel
• digitális jel

Egyes kristályok azon tulajdonsága, hogy meghatározott irányú mechanikai deformáció a kristály bizonyos szabad felületein a deformációval arányos elektrontöbbletet okoz. Ez a hatás meg is fordítható. Azt a jelenséget, hogy elektromos feszültség hatására a kristály rugalmas alakváltozást szenved, elektrostrikciónak nevezik. Piezoelektromos kristályok a kvarc (SiO₂), a bárium-titanát (BaTiO₃), a turmalin (Ca, Na)(Al, Ti, Fe, Mg)₉(Si₂BO₉)₃(OH, F)₄, a Rochelle-só, más néven Siegnette-só (NaKC₄H₄ O₆ + 4H₂O), az ADP (adenozin-difoszforsav), NH₄ H₂ PO₄), a DKT (K₂ C₄ H₄ O₆+1/2 H₂O), az EDT (C₆H₁₄O₆ N₂), az LSH (lítium-szulfát), Li₂SO₄+H₂O). A -ot számos híradástechnikai berendezésben alkalmazzák (kristálymikrofonok; kristályoszcillátorok; kristályszűrők; ultrahangkeltők stb.).

• kristálymikrofonok
• kristályoszcillátorok
• kristályszűrők
• ultrahangkeltők

Félvezető eszközök ( diódák, bipoláris és térvezérléses - tranzisztorok, félvezető alapú integrált áramkörök) előállítására jelenleg általánosan használt eljárás. Alkalmazásának feltétele, az olyan konstrukció, hogy a kivezetések - egy kivételével - a hordozó (szubsztrát) egyik oldalán legyenek. Kb. 200mm vastag szilícium lemezek (?lapkák") felületén először - oxidálással szilícium-dioxid (SiO₂ , kvarc) védőréteget alakítanak ki. Ezt kb. 0,3 mm vastag fotoreziszt (fotolakk) réteggel vonják be, utána maszkon keresztül ultraibolyafénnyel megvilágítják, majd ?előhívják". Az előhívás pl. triklór-etilénben történik. A negatív fotoreziszt a fény hatására polimerizál, így az előhívás által a nem megvilágított helyeken oldódik ki a fotoreziszt, a pozitív fotoreziszt pedig éppen ellenkezőleg, a fény hatására válik oldhatóvá. A maszkolás által így a fotoreziszttel nem védett felületrészeken pl. ammonium -fluoridos marószerrel eltávolítják a SIO₂-réteget, vagyis ablakot nyitottak a védő-oxidrétegben. Az ablakokon át megy végbe az adalékanyag (donor vagy akceptor) diffúziója. Ezután újabb oxidálással második védőréteget állítanak elő és az előző műveletsort annyiszor ismétlik, ahányszori diffúziót kell alkalmazni az eszköz kialakításához. Az utolsó ablaknyitás után következő művelettel, a fémezéssel állítják elő az áramhozzávezetések csatlakoztatására és az elemek villamos összekötésére szolgáló apró fémfelületeket, vezetőcsíkokat. Az áramhozzávezető huzalokat rendszerint termokompressziós hegesztéssel kapcsolják a fémréteghez. A planár technika egyetlen szilícium lapkán több száz, esetleg néhány ezer diszkrét félvezető eszköz, vagy integrált áramkör előállítását teszi lehetővé. Az egyes diódákat, tranzisztorokat vagy áramköröket úgy választják szét, hogy a Si-hordozót gyémánt heggyel karcolják és a karcolások mentén széttördelik. A befejező műveletek: a különféle mérések és a tokozás. A planár technika erősen kiszorította a régebben használatos egyéb technológiákat, jelenleg a szilícium alapú félvezető eszközök általánosan elterjedt gyártási eljárása.

• dióda
• integrált áramkör
• akceptor
• tokozás

(h=6,62 ? 10^-34 Ws²). Arányossági tényező valamely elemi részecske (pl. elektron) energiájának csökkenése és a keltett elektromágneses sugárzás frekvenciája között: hf=D W, ahol f a keltett sugárzás frekvenciája; DW a részecske energiájának változása.

(ütközőtároló,). Kis hozzáférési idejű, kis tárolókapacitású tárolóelem, amely regiszterekből vagy ferritmagos tárolókból épül fel. Információ átmeneti tárolására vagy különböző sebességű adatátviteli csatornák illesztésére használható. Pl. lassú bemenő csatornán érkező adatok a puffertárolóba kerülnek, ahonnan nagy sebességgel kiolvashatók. Digitális adatfeldolgozó, adatátvivő berendezések fontos építőelemei.

• regiszter
• ferritmagos tároló

(Négycsatornás hangátvitel.) Vezetékes vagy vezetéknélküli hangközvetítés, ill. felvétel, _rögzítés és tárolás vagy visszajátszás négy különválasztott vagy 2X 2 kódolt csatornáról, négy erősítő és négy hangszórórendszeren keresztül. Bevezetését és alkalmazását a kétcsatornás hangátvitel (-> sztereofonia) fogyatékosságai indokolják. A kétcsatornas térhatású hangátvitel kezdettől fogva a hallgatás közbeni helyhezkötöttség fogyatékosságával küzd. Ha ugyanis kimozdulunk abból az optimális pontból, ahol a két hangdoboz által keltett sztereóhatás érvényesül, megszűnik a térélmény illúziója a hallgató számára. A közvetítőlánc hátránya onnan ered, hogy amíg a térakusztikai hatás az eredeti hang és a környezeti visszaverődések, ill. zárt térben a falakról és mennyezetről, valamint a helyiségben levő tárgyakról visszaverődő hangrezgések eredőjeként keletkezik, addig a kétcsatornás hangátviteli rendszer a visszavert rezgéseket is elölről közvetíti a hallgatóhoz vagy kedvezőbb esetben nem közvetíti azokat. Az így létrejövő térhatású hang mindig úgy szólal meg, mintha homogén térben keletkezne és mindig csak síkbeli kiterjedése érzékelhető hűen az eredetihez képest. Teljes térhangzás közvetítése csak úgy jöhet létre, ha a hangközvetítés helyszínének akusztikai viszonyait is figyelembevéve, nemcsak az eredeti hangjelenséget, hanem az akusztikai hatásokból eredő, ún. ?másodlagos hanghatásokat" is eljuttatjuk a hallgatás helyszínére.

A négycsatornás hangátvitel a természethűség növelésén túl a hangjelenség térbeli dimenzióit is reprodukálja. A közvetítőrendszer - amint az elnevezés is jelzi, négy mikrofonból, ill. mikrofoncsoportból, négy különálló erősítőegységből, és négy hangszórórendszerből áll. Ehhez az átviteli lánchoz csatlakoznak a különböző műsorforrások, ill. műsortárolók. A négy hangcsatorna közvetített vagy rögzített műsorjele szervesen összefügg egymással, egymást kiegészítik, mégpedig olyan mértékben, ahogyan azt a műsorfelvétel helyszínén a felvevőmikrofonok elhelyezésével meghatározták. Ezzel az eljárással nemcsak az elhangzó műsort, hanem annak akusztikai környezeti hatását is közvetítik a hallgatóhoz. A hallgatás nem helyhezkötött, a négyszögben elhelyezett hangszórók között a hallgató bárhol élvezheti a térhatást.

Négycsatornás hangátvitel a gyakorlatban a következő eljárásokkal történhet:

a) Vezetékes közvetítéssel a már emlíett négy anikrofon, négy erősítő és négy hangszóró párhuzamos összekapcsolásából kialakított hangátviteli láncon keresztül. Ennél az eljárásnál a közvetítőcsatornák teljesen függetlenek egymástól, egymás működését nem befolyásolják.

b) Vezetéknélküli, rádiófrekvenciás közvetítéssel, rádióadó, ill. rádióvevő működésével kialakított hangátviteli láncon keresztül, rádióműsorok formájában. A quadrofonikus rádióműsort általában frekvenciamodulált rendszerben, URH sávon közvetítik, hagyományos sztereoadókkal. A négy hangcsatorna jelét kétcsatornás sztereojellé kódolják és így sugározzák ki. A rádió-vevőkészülékbe egy dekódolóegység van beépítve, amely a beérkező kétcsatornássá kódolt jelet szétválasztja és a négy végerősítőbe vezeti. A kétcsatornássá kódolt quadrofonikus műsor előnye, hogy kompatibilis, tehát ha nem áll rendelkezésre quadrofonikus rádióvevő, akkor kétcsatornás sztereorádióval is élvezhető, természetesen kétcsatornás közvetítésként.

c) Mágneses hangrögzítéssel és visszajátszással. A négy csatorna jelét egy-egy külön sávon rögzíti a magnetofon a mágnesezhető szalagra, ill. arról egyszerre lejátszva, négy erősítőn és hangszórón keresztül szólaltatja meg.

d) Hanglemezre rögzítve és hanglemezjátszóval lejátszva. A hanglemezre szintén kódolt állapotban rögzíthető a quadrofonikus jel. Egymással párhuzamosan több kódolási eljárást is bevezettek és alkalmaznak, amelyek azonban nem csereszabatosak egymással. A hanglemeziparban és kereskedelemben annak az eljárásnak van előnye, amelyik a sztereo hanglemezekhez hasonló, kompatibilis quadrofonikus jelet rögzít. A hanglemezre rögzített kódolt hangjel csak különleges hangszedővel és dekódoló erősítővel alakítható ismét négycsatornássá. A kompatibilis quadrofonikus hanglemez azonban kétcsatornás sztereo lemezjátszóval is lejátszható. A négycsatornás hangközvetítés nemcsak hangszórókon, hanem fejhallgatón keresztül is élvezhető. Erre a célra készíik a négy hallgatót tartalmazó quadrofonikus fejhallgatót.

Elektroncső rácsának árama. A katódhoz képest pozitív feszültségű rács árama elsősorban elektronáram. A negatív feszültségű rács árama átvezetési áramból, rácsemissziós áramból és ionáramból tevődik össze és ezek (nem hibás vákuumelektroncsőnél) együttvéve mindössze mA nagyságrendben vannak.

• elektroncső
• katód

A rádiótechnikai összeköttetésekre szolgáló elektromágneses hullám, amelyet rádióadóval keltenek és rádióvevővel vesznek. Egy elektromágneses tér elektromágneses hullámként terjed tova. Megkülönböztetnek vezetőfelülete mentén tovaterjedő felületi hullámot és a szabad térben tovaterjedő térhullámot. Ez utóbbiak terjedési sebessége csupán a közegtől függ:
v=1/ ee₀mm₀, ahol e az abszolút permittivitás; e₀ a léghíjas tér permittivitása; m₀ a léghíjas tér permeabili
tása; ,u az abszolút permeabilitás. A -nál az elektromos és mágneses tér energiasűrűsége egyforma nagyságú. A két tér egymásra merőleges. A hullámhossz és a frekvencia közötti összefüggés;

v = lf

A v-vel azonban a l is függ a közegtől. A megadott hullámhosszak általában légüres térre vagy levegőre vonatkoznak, ahol:

v = 3 ? 10⁸ m/s.

A rádióhullámok felosztása:
nagyon hosszú hullámok: 20 000...10 000 m= =15...30 kHz;

hosszúhullámok: 10 000...1000 m=30...300 kHz; középhullámok: 1000... 200 m = 300...1500 kHz;

átmeneti hullámok: 200...100m=1,5...3 MHz;

rövidhullámok:100...10 m=1,5...30 MHz; ultrarövidhullámok:10. ..1 m = 30.. . 300 MHz;

deciméteres hullámok: 1...0,1 m=300... 3000 MHz;

centiméteres hullámok: 10...1 cm=3...30 GHz;

milliméteres hullámok: 1 cm alatt =30 GHz fölött.

• elektromágneses hullám

Hangnyomás mérésére alkalmas készülék. Vékony kvarcszálon függő, könnyű (2...3 mm átmérőjű) tárcsa. A hangtérben a tárcsa igyekszik a hang terjedési irányára merőlegesen elhelyezkedni. 45°-os szög alatt elhelyezve a hangtérben a tárcsa a hangnyomás hatására elfordul. Az elfordulás mértékéből következtetni lehet a hangnyomás nagyságára.
A mikrofonos-elektronikus hangnyomásmérők a Rayleigh-korong használatát a gyakorlatból kiszorították.

Kis teljesítményű tv-adó, amely a műsort vevőkészülékkel veszi és azt transzponálás után kisebb térület ellátására kisugározza. A bejövő nagyfrekvenciás jelet vagy közvetlenül teszik át keveréssel a kívánt sávra vagy azt először középfrekvenciára, majd erről a kisugárzandó frekvenciára transzponálják. A reléadók üzeméhez szükséges vevőkészülék felépítése az ellenőrzési lehetőségek biztosítása és a minőségi, valamint megbízhatósági követelmények miatt sokban eltér a szokásos vevőkészülék konstrukciótól. Az ilyen célra fejlesztett vevőkészülék-típus német neve: ?Ballempfänger", ez honosodott meg a magyar szaknyelvben is. A készülék fontos jellemzői: nagy érzékenység, védettség a saját állomásának térerejével szemben, jobb hangminőség elérésére nem intercarrier, hanem párhuzamos hangátvitel, beépített oszcillográfeső a videojelek megfigyelésére. A reléadók általában felügyeletnélküli berendezések, automatikusan be- és kikapcsolnak, üzemzavar esetén automatikusan kapcsolnak át a tartalék berendezésre.

• hangátvitel

A lemezjátszóban (és kisebb mértékben a magnetofonban) keletkező és a hangszóróban hallható zaj. A hanghordozó (hanglemez, hangszalag) modulációjától független. Oka a hajtószerkezet mechanikai tökéletlensége (erőátviteli kerekek excentricitása, anyaguk inhomogénitása, csapágyak hontatlansága).

• lemezjátszó
• magnetofon

Olyan jel, amelynek frekvenciája véges. A telefonon átvitt beszéd pl. sávkorlátozott jel, mivel átvitt legnagyobb frekvenciája 3400 Hz.

• mikrofon

Decimális számjegyek olyan különleges bináris kódolása, amelyben az egyes decimális számjegyeket az értéküknél 3-mal magasabb számértékű bináris számmá kódolják. A Sfiebitz-kód egyes más BCD-kódoktól eltérően, csak a bitkombinációkhoz táblázatosan rendelt értelmezéssel dekódolható, mert a bitkombináció bitjeihez súlyozás nem rendelhető. Egyik fontos előnye, hogy műszakilag könnyen megvalósítható kivonást és osztást tesz lehetővé, mert e műveleteket az összeadásra vezeti vissza.

• BCD-kód

A szubjektív hangosságot jelző fongörbék nem adnak közvetlen információt arról, hogyan reagál a fül a hangerősség változására. A son a szubjektív hangosságváltozás egysége, kétszeres sonérték kétszeres, fél sonérték félakkora szubjektív hangosságot jelent. A son és fonértékek egyértelmű kapcsolatát amerikai szabvány határozza meg, amely szerint 40 fonértékhez tartozik a fonskála 1-es pontja.

Az az idő, ami alatt a tv-képfelvevőcső elektronsugara végigpásztázza a letapogatandó felület 1sorát. Magában foglalja a letapogatás idejét, valamint a sorkioltójel időtartamát. A 625-soros tv-rendszerekben a soridő 64 -ms, amiből 52 &&s a hasznos soridő és 12 ms a sorkioltójel időtartama.

• letapogatás
• sorkioltójel

(impulzusfüggvény). A lineáris rendszer kimenetén fellépő jel (válasz), ha a rendszer bemenetére at= 0 pillanatban a (t) impulzusfüggvényt (gerjesztést) adunk. Jól használható az átvivő rendszer jellemzésére. Az e célra alkalmas másik függvény az átmeneti függvény, mely a kimeneten akkor jelenik meg, ha a bemenetre, 1(t) egységugrásfüggvényt kapcsolunk. Mivel a d(t) függvény az 1(t) függvény deriváltja, azért az átmeneti függvény a - deriváltja. - Bármely x(t) bemenő jel úgy fogható fel, mint végtelen sok ugrásfüggvény superpozíciója. Ebből kiindulva kimutatható, hogy a kimenő és a bemenő
jel között az összefüggés a következő képlettel írható le:

Y(s) = H(s)X(s),

ahol Y(s). X(s) és H(s) az y(t) kimenő jel, az x(t) bemenő jel, ill. a súlyfüggvény Laplacetransz-formáltja. A H(s) függvényt átviteli függvénynek nevezik. Segítségével a bemenő függvényből közvetlenül meghatározható a kimenő függvény. A képlet feltételezi, hogy a t=0 pillanat előtt mind a gerjesztés, mind a válasz értéke zérus.

• lineáris rendszer
• impulzusfüggvény

Mikrofon szabad hangtérben mért érzékenysége (nyomásérzékenység). Tapasztalat szerint szabad hangtérben végzett mikrofon- és hangszórómérések a legmegbízhatóbbak. Jó kivitelű süket szobában mért érzékenység megközelíti a szabad hangtérben mért szabadtéri érzékenységet.

• nyomásérzékenység

Az az antennakarakterisztika, amelyet a koordinációs számításokban alapul lehet venni, nem a fősugárzási irányba eső irányú számítás esetén. Űrtávközlési antennák esetében, ha a D/l arány (ahol D az -antenna átmérője, l pedig a hullámhossz) nagyobb 80-nál, a következő összefüggéssel adható meg: G= =32-25 lgl, amikor 1°<j-48° és G= - 10 dB, amikor 48° j, ahol j az antenna fősugárnyaláb-tengelye és a kérdéses irány közötti szög, G az antenna nyeresége dB-ben. Bár még nem - CCIR ajánlás, csupán munkabizottsági javaslat, mégis a D/l 25 és 80 közé eső értékeinél a következő karakterisztikával szokás számolni: G=38-25 lg j, amikor 1° < j = 52° és G= - 5 dB, amikor 52° < j

• koordinációs számítás

• mikrofon

• mikrofon

Az áram vezetés megakadályozására, számos célra használt anyagok csoportja. Osztályba sorolásuk történhet a hőállóságuk vagy a dielektromos tényezőjük alapján. Fontos lehet az átütési szilárdság, melyet kV/cm-ben szoktak megadni.

Program a távközlési műhold kifejlesztésére és üzembe helyezésére. Az NSZK és Franciaország közös vállalkozása, amelynek keretében felépítenek és Francia-Guayanából Európa-2 rakétával geostacionárius pályára, az egyenlítő 15°-os nyugati szélességi pontja fölé juttatnak két - műholdat, amelyek távközlési rendszerük és frekvenciatartományuk kivételével megegyeznek egymással. Mindkét műhold adó-vevőberendezése két, egymástól független csatornát tartalmaz. A tölcsér vevőantenna 18°-os fősugárnyalábján belül helyezkedik el a teljes földfelület. Az adóantennák elliptikus fősugárnyalábjának mérete 9°X 14°. Az egyik antenna Európára és Afrikára, a másik Amerika felé irányul. Mindkét csatorna sávszélessége 90 MHz, adó végfokteljesítménye 13 W. Vételi frekvenciasáv: 5925 MHz ...6425 MHz, adási frekvenciasáv: 3700 MHz ...4200 MHz, középfrekvencia: 250 MHz ...750 MHz. A műhold teljes erősítése 100 dB, teljes súlya 190 kg. A műholddal összeköttetésben álló űrtávközlési földi állomással szemben támasztott követelmények kisebbek, mint az Intelsat rendszer esetében. Antennaátmérő 16,5 m, hűtetlen parametrikus előerősítő, jósági tényező 31,5 dB. A rendszer feladata több rádió- és televízióprogram szétosztása és néhányszáz távbeszélőcsatorna létesítése frekvencia- és időosztásos hozzáféréssel.

• távközlési műhold
• űrtávközlés
• Intelsat

Nagy ellenállású feszültségmérő, melynek skálája decibelben vagy neperben az abszolút feszültségszintet ( abszolút szint) tünteti fel. Mutathatja az abszolút teljesítményszintet is, de ekkor feltüntetik, hogy mekkora áramkörellenállásra (rendesen 75 vagy 150 W) hitelesítették. Ha az áramkör ellenállása 600 W, akkor az abszolút feszültség- és teljesítményszint egymással egyenlő.

• decibel
• neper
• abszolút szint

Ha 100-200 mA erősségű áram folyik át a szíven, a szívverés megáll és remegés áll be, ez a fibrillálás, vagy fibrilláció. Hatására károsodik az agy, majd bekövetkezik a halál. Néha segít a mesterséges légzés, de fontos a gyors elsősegély orvos által. (Magyarul: szívkamra remegés.)

Általában kétcsatornás hangközvetítési eljárás, a hangjelenségek térhatású átvitelének egyik módja. A közvetítendő hangjelenséget két mikrofonnal vagy két mikrofoncsoporttal veszik fel, amelyek egy-egy különálló erősítőhöz kapcsolódnak. A mikrofonok hangtérbeli elhelyezésétől függően ismeretes A-B rendszerű, XY rendszerű vagy M-S rendszerű sztereofonia. A mikrofonok keltette hangfrekvenciás feszültséget a két erősítő felerősíti és két hangszóróban hallhatóvá válik a közvetített hangjelenség. A hangforrás térbeli közvetítésére a két mikrofonba érkező hangerő- és időkülönbség, vamint az oldalhatásból eredő intenzitáskülönbség révén van lehetőség. A kétcsatornás sztereofonianél a két hangszórót egymástól 2...4 m-re kell azonos magasságban elhelyezni, a lehallgató helyiség egyik oldalfalával párhuzamosan. A hallgatóknak úgy kell a két hangszóró előtt elhelyezkedniök, hogy azoktól egyenlő távolságra legyenek. A hallgatás helyhez kötött. Ha az optimális lehallgatási pontról kimozdulunk, megszűnik a térhatás érzete. Ezt a fogyatékosságot a quadrofonia megszünteti. A sztereofoniahez hasonlóan rögzíthető is a két csatornán közvetített hangjelenség. A térhatású hang mágneses hangrögzítéssel vagy elektromechanikai hangrögzítéssel örökíthető meg.

• mikrofon
• erősítő
• hangszóró
• mágneses hangrögzítés
• elektromechanikai hangrögzítés

Segédenergiával működő - többnyire egymástól helyileg távol fekvő szervek közötti - jeltovábbításra, adatátvitelre alkalmas irányítástechnikai szerv. A segédenergia az alkalmazott irányítástechnikai berendezésektől függően lehet pneumatikus, hidraulikus vagy villamos. Gyakran egybeépítik az érzékelő - mérő - szervekkel. Ilyenkor a távadó lehetővé teszi a mért jellemző értékével arányos feszültség, áram, nyomás stb. továbbítását nagy távolságra. Kimenőjele nemzetközileg elfogadott tartományban változó feszültség, áram, nyomás stb. A távadók szabályozási berendezések fontos szerkezeti elemei. Az érzékelőszervek és a távadók pontosságától függ minden irányítás pontossága.

• adatátvitel

(telefonhálózat). Két résztvevő között beszéd útján kölcsönösen közlendő információknak az adás helyén elektromos jelekké való átalakítását, a vétel helyén való visszaalakítását, e két pont közötti átviteli utak összekapcsolásával létrehozott összeköttetésen e jelek átvitelét végző rendszer. Főbb részei az át- és visszaalakítást végző távbeszélőkészülékek, a vezetékes vagy vezeték nélküli átviteli utak és a kapcsolást végző távbeszélőközpontok. Két csoportját a közhasználatú vagy nyilvános hálózatok és a speciális célokat szolgáló külön hálózatok alkotják. Valamely ország közhasználatú hálózata a világhálózat részeként kezelendő, ezért annak érdekében, hogy az átvitel megfelelő minőségű és kielégítően megbízható legyen, szükséges, hogy a rendszer minden része a CCITT vonatkozó ajánlásait kielégítse. Az egyéb távközlési rendszerekhez képest a távbeszélőhálózat mennyiségileg domináns, ezért a távközlési alaphálózat kialakításában döntő szer epe van.

• távbeszélőkészülék
• távbeszélőközpont
• CCITT

A telefonkészülékek vonalaitávbeszélőközpontba vannak bekapcsolva,amely lehetővé teszi, hogy az egyes előfizetők egymással vagy más központba bekapcsolt vonalak előfizetőivel beszélgetést folytathassanak. A kapcsolás módja szerint ismeretes kézivagy gépikapcsolású távbeszélőközpont.

(távbeszélőkészülék). Beszédenergia elektromos jelekké való át- és visszaalakítását, az adás és vétel irányának egyesítését, a vonalhoz való illesztését, a hívójel észlelését és a választási jelek leadását végző berendezés. Az általánosan használt telefonban elhelyezett mikrofon a vezérlési elv alkalmazásával működő átalakító. A szénmikrofonban a hangnyomás-változással arányos ellenállásváltozás a mikrofonon átvezetett egyenáramot módosítja és a mikrofon kapcsain váltakozó feszültséget ad. A hallgató az elektromágneses átalakítók csoportjába tartozik. Az érkező váltakozó feszültség hatására a mágneses membránnal összekapcsolt akusztikus membrán rezgése a hallgató terében váltakozó hangnyomást hoz Iétre. A mikrofon és a hallgató kapcsolása biztosítja, hogy a hallgatóba a saját hang legalább 2 Np ( neper) csillapítással érkezzék, megoldja az adás- és vételirány egyesítését és művonal segítségével a vonalhoz való illesztést.

• neper

• távbeszélőhálózat

(TX Teleprinter Exchange Service). Nyilvános, előfizetői távíróhálózat. Előfizetői számtárcsával (egyes országokban a telexállomás távgépírójának billentyűzetével) a telefonhálózathoz hasonló módon képesek a kívánt előfizetők egymást felhívni és egymással távgépíró útján távközlést folytatni. Minden egyes telexelőfizetői állomásnak külön hívószáma van, ezen kívül az állomási távgépíró el van látva - névadóval is, az összekapcsolódó felek kölcsönös azonosításának megkönnyítésére. A telexhálózatban valamennyi állomás szabványos sebességet (50 - baud), szabványos kódot (nemzetközi 2. számú távíróábécé) és szabványos karakterjelet alkalmaz (5-elemes - start-stop jel). A magyar telexhálózat teljesen automatizált és nemzetközi forgalmának nagy része is távhívással felépített kapcsolatokon folyik le. A világ valamennyi telexhálózata összekapcsolódó, kivéve néhány belső nemzeti hálózatot (SZU), de kapcsolódik más szabvány szerinti előfizetői távíróhálózatokhoz is, így például az USA-beli TWX hálózathoz (Teletypewriter Exchange Service), amelyben 110 baudot és az USASCII-kódot és ennek megfelelő start-stop jelet alkalmaznak.

• távíróhálózat, távgépíró
• karakterjel

Viszonylag nagy jelszinten működő erősítő, amely mindig jelentős nagyságú hasznos teljesítményt ad le a következő fokozat vezérlésére vagy a fogyasztó működtetésére. Fontos jellemzője a hatásfok, mert a veszteségi teljesítmény jelentős része az erősítőeszközökön hővé alakul, s nem megfelelő hűtés esetén annak épségét, a megbízható üzemet veszélyeztető magas hőmérsékletet okoz.

• erősítő

(teljesítménysűrűség-spektrum). Azt mutatja meg, hogy a periodikus jel teljesítménye hogyan oszlik meg a különböző nw₀ frekvenciájú összetevők között. Szokásos jele S(nw₀). A definícióból következik, hogy S(nw₀)=ld_nl², ahol d? az f (t) periodikus függvény nw₀ frekvenciájú összetevőjének az amplitúdója. A periodikus jel teljes jellemzéséhez nem elég a teljesítménysűrűség-függvényt megadni, mert a négyzetre emeléskor a fázisinformáció elvész. Ezért a teljesítménysűrűség-függvény csak a jel egyik jellemzője.

valenciakristályok vezetési és vegyértéki sávját ( valenciasáv) elválasztó energiasáv. Ha a tiltott energiasáv eltűnik, a kristály jó vezetőtulajdonságokat mutat. A véges szélességű tiltott energiasávval rendelkező anyagok félvezetők. Keskenyebb tiltott energiasáv esetén az anyag viszonylag kisebb, szélesebb - esetén viszonylag nagyobb hőmérsékleten működő félvezető eszközök készítéséhez használható. Néhány fontosabb félvezető anyag tiltott energiasávának értéke 0 K hőmérsékleten:

Si - 1,21 eV

Ge - 0,75 eV

Se - 1,8 eV

In-Sb - 0,27 eV

Ga-Ao - 1,53 eV

Cd-S - 2,4 eV.

A tiltott energiasáv értéke hőmérsékletfüggő, kis, negatív hőmérsékleti együtthatóval rendelkezik.

• valenciakristály
• valenciasáv
• hőmérsékleti együttható

Középhullámú műsorszóró rádióállomásoknál használt önsugárzó antenna, amelynek magassága valamivel nagyobb az üzemi hullámhossz felénél. Két főtípusa: a kikötött és a szabadon álló, hengerelt acélprofilokból összeállított vagy acélcsőből készült torony, utóbbit nagy szélterhelése miatt ritkán alkalmazzák. A torony talppontjában talpszigetelő vagy földelés van. A kikötő acélsodrony köteleket kb. l/10 távolságokban elhelyezett kötélszigetelők bontják szakaszokra.

Szoros értelemben a vezetőre extrudált műanyag (PVC, PE) szigetelés, de a levegőtartalom ellenére a szorosan feltekercselt papírszalag és textilfonal szigetelést is tömör szigetelésnek nevezik.

Távközlési vezetéken a megengedettnél nagyobb feszültség levezetéséhez biztosító elem. Két csoportját a lég-réses és a gáztöltésű túlfeszültség-levezetők alkotják. A légréses (szénhasábos, fémelektródás) túlfeszültség-levezetőkben az elektródák szabadon vagy védőbúra alatt helyezkednek el, működésüket a környező légtér befolyásolhatja. A korszerű gáztöltésű túlfeszültség-levezetőkben az elektródák nemesgázzal töltött térben vannak, jellemzőjük, hogy meghatározott, kis (100...200 V) feszültség hatására 1 ms-nál rövidebb időn belül az elektródák között gázkisülés indul meg, nagy lökőáramot (2,5... 50 kA) és tartósan (legalább 2 s) pl. 20 A-t kibírnak.

A fül hallástartományának felső határánál (20 000 Hz-nél) nagyobb rezgésszámú ?hangrezgések". Rezgésszáma 10⁸-on értéket is elérhet. A hangrezgés jelleget az adja, hogy - mint a hallható hangok - az ultrahang is anyaghoz (légnemű, cseppfolyós és szilárd) van kötve.

Az ultrahangok előállítása elvileg hasonló a hallható hangokéhoz. Elektronikus ultrahang generátor után kapcsolt erősítő táplálja az adót (hangszórót). Az ultrahangok sokféle alkalmazása elsősorban folyadékokkal és szilárd testekkel kapcsolatos. Ezek (a levegőéhez képest) sokszorosan nagyobb sugárzási ellenállása miatt már kis (m-nagyságú) amplitúdókkal is nagy teljesítmények sugározhatók el. Ennek megfelelően az adó többnyire rezgő kvarckristály (lényegében kristály hangszóró).

Az ultrahangokat felhasználják a vegyiparban kémiai folyamatok gyorsításához, anyagvizsgálatokhoz, vízmélységméréshez, az egészségügy területén diagnosztikai eszközként és mint gyógyeszközt stb.

• sugárzási ellenállás
• kristály hangszóró

Általában a 30 MHz és 500 MHz között rádiótelefonia céljaira kijelölt sávokban működő körsugárzó- vagy irányított antennák. Geometriai és konstrukciós elrendezésük az állomás telepítési módjától, üzemi frekvenciasávjától, modulációfajtától és vivőteljesítményétől függően igen változatos. Általános jellemzőjük, hogy méreteik összemérhetők az üzemi hullámhosszal, a legkisebbek negyedhullám hosszúságúak, a legnagyobbak több hullámhossznak megfelelő méretűek. A leggyakrabban használt típusok: az ostorantenna: a Yagi-antenna; a sarokreflektoros antenna; a sorompóantenna; a negyedhullámú, félhullámú és hajlított dipólantenna (ultrarövidhullámú (URH) antennák).

• vivőteljesítmény
• Yagi-antenna
• sarokreflektoros antenna
• sorompóantenna
• ultrarövidhullámú (URH) antenna

Az ultrarövidhullámok tartományában működő, egybeépített adót, vevőt és tápegységet, valamint egyetlen antennát tartalmazó távközlőberendezés. Az adó teljesítménye kb. 100 mW és 100 W között van, a vevő általában szuperheterodin rendszerű (szuperheterodin vevő). Mozgóállomásként főleg járműbe szerelve vagy hordozható kivitelben alkalmazzák, távbeszélőösszeköttetés létesítésére. A mozgóállomások nagyobb teljesítményű (50,.. 100 W-os) adóból, vevőből és körsugárzóantenna-rendszerből álló központi állomással létesítenek kapcsolatot, de kisebb áthidalandó távolság esetén egymással is összeköttetésbe léphetnek. A ultrarövidhullámú (URH) rádiótelefon-berendezés segítségével a mozgóállomás megfelelő kiépítés esetén bekapcsolódhat a városi telefonhálózatba.

• szuperheterodin vevő

Rezgéskeltőkben, adókban, erősítőkben keletkező, nagyfrekvenciájú nemkívánatos rezgések, amelyek az üzem befolyásolása mellett csövekben, tranzisztorokban károkat is okozhatnak. Kis fojtótekercs vagy 50...100 W-os ellenállás beiktatása a rácskörbe, ill. a báziskörbe hathatós kiküszöbölési mód.

A véletlen eseményekhez rendelt valós vagy képzetes szám, mely az esemény eredményét jelöli. Ha pl. játékkockával dobunk, akkor az esemény lehet a dobás száma. Ez lesz a valószínűségi változó, amit pl. x-vel jelölhetünk. Az események jellegétől függően a - lehet diszkrét (pl. az említett kockadobás, amikor a x - az 1, 2, ..., 6 értéket veheti fel) vagy folytonos (pl. a napi középhőmérséklet). Események egyidejű vizsgálatára többdimenziós valószínűségi vektorváltozót szokás alkalmazni, amelynek komponensei a valószínűségi változók.

Koncentráló kapcsolófokozat esetén, ha a bemeneti oldalon egyidejűleg jelentkező hívások száma nagyobb, mint a rendelkezésre álló elmenő utak száma, a hívások feltorlódnak és várakozásos üzem esetén hoszszabb-rövidebb várakozás után épülhet fel a kívánt kapcsolás. A várakozásos üzem legfontosabb jellemző adata az átlagos várakozási idő. Ezt részben a beömlő forgalom, részben a kapcsolófokozat kialakítása határozza meg. A felhasználók igényeitől függően más-más alkalmazási területen a megengedett legnagyobb átlagos várakozási idő értéke is más-más lehet. Az átlagos várakozási idő növelésével javul az elmenő vonalak kihasználása, mert a várakozó hívások tartalékot képeznek, s a felszabaduló vonalak ismét azonnal igénybe vehetők. Kézikapcsolású rendszer esetében a kezelő osztja el a jelentkező hívásokat és tart kapcsolatot a hívó felekkel, ezért viszonylag hosszú várakozási idők engedhetők meg, így nagyon jó lehet az elmenő vonalak kihasználása. (A kezelő segítségével a hívó fél kívánatára - megfelelően megemelt díjszabás mellett - gyorsított kapcsolásra is sor kerülhet, az olcsóbb, egyszerű hívások mellőzésével.) Automata kapcsolórendszer esetében a hívások statisztikus jelentkezése miatt az elmenő vonalak igénybevétele egyenlőtlenebb és emiatt rosszabb vonalkihasználással kell számolnunk. Javít a viszonyokon a parkírozás alkalmazása.
Az átlagos várakozási idő a beömlő forgalom és a kapcsolóhálózat felépítése ismeretében a valószínűségszámítás módszereivel határozható meg.

• parkírozás

1. Műszaki berendezés jeleknek szimbolumokká alakítására.

2. Teljes vagy részberendezés, amely elektromágneses hullámok által továbbított jelek vételére szolgál, pl. rádió- vagy televíziókészülék.

3. Hanghullámokkal továbbított hírközlésnél az a szerkezet, amely a hangnyomást vagy sebességet elektromos feszültséggé alakítja át (mikrofon).

Olyan erősítő, amely nagyobb kimenő teljesítményű erősítőt vezérel. llyen erősítő van pl. egy mikrofon és a teljesítményerősítő között.

(hibrid áramkör). Olyan, négy kapocspárral rendelkező áramkör, melynek szemben levő kapocspárjai között a csillapítás igen nagy (ideális esetben végtelen), ha a másik két kapocspárat megfelelő impedanciákkal zárjuk le. Ezt az állapotot kiegyensúlyozottnak nevezik. Aszerint, hogy a kiegyensúlyozás csak az egyik vagy mindkét irányban megtörtént-e, a villaáramkör egyszeresen vagy kétszeresen kiegyensúlyozott. Utóbbi esetben mind a négy lezárás hullámimpedancia. A legfontosabb alkalmazása a kéthuzalos erősítő.

• hullámimpedancia, kéthuzalos erősítő

Erősítő áramkörök kimeneti jele egy részének visszavezetése a bemenetre. Lehet pozitív jellegű, amikor is a visszavezetett jel erősíti a vezérlőjel hatását, vagy negatív, amikor gyengíti azt. Pozitív visszacsatolás esetén az erősítés nő, esetleg végtelen nagyra, ami önálló rezgéseket végző fokozatot eredményez. A negatív visszacsatolás hatására az erősítés csökken, ugyanakkor az erősítő egyéb tulajdonságai előnyösen módosulnak: a kimeneti zaj, a zavaró jelek hatása, a nemlineáris torzítás csökken, az átvitel mértéke az erősítő belső jellemzőitől függetlenné válik, valamint a be- és kimeneti impedanciák módosulnak. A visszacsatolójel arányos lehet a kimeneti feszültség-gel vagy árammal, ekkor a feszültség-, ill. áram-visszacsatolásról beszélünk. A visszacsatolt jel és a vezérlőgenerátor csatlakoztatható sorosan vagy párhuzamosan. így mindkét előző típus lehet soros vagy párhuzamos -. A visszacsatolt erősítő - nélküli erősítése, valamint a visszacsatoló hálózat fázistolása eredményeként a negatív visszacsatolás pozitívba fordulhat és a visszacsatolt erősítő begerjedhet. Ez elkerülhető vagy a visszacsatolás mértékének csökkentésével, vagy a fázismenetet kompenzáló elemek beépítésével.

A pozitív visszacsatolás erősítést fokozó jellegű, bizonyos határon felül rezgés keletkezik, ezen alapul minden oszcillátor működése. Huzalok, alkatrészek közelsége is okozhat visszacsatolást, de ismert az akusztikus visszacsatolás is, amikor egy hangszóró hangja visszakerül a mikrofonba és a rendszer begerjed. Negatív visszacsatolással lehet erősítő fokozatok lineáris frekvenciaátvitelét megoldani.

A feszültség egysége. Jele: V. A feszültség akkor 1 V, ha 1 A áram esetén a teljesítmény 1 W (watt). Korábbi definíciója szerint 1 V az a feszültség, amely 1 W ellenálláson 1 A erősségű áramot hoz létre.

• watt

Olyan - kétpólus, amelynek impedanciája az átvitt frekvenciasáv minden frekvenciáján jól megközelíti egy adott vezetékpár (vonal) vagy áramkör impedanciáját. Általában villaáramkör kiegyensúlyozására használják. Kéthuzalos erősítőkben pl. e célból a kéthuzalos vonal impedanciáját kell utánoznia. Elemei vagy azok egy része gyakran változtatható kivitelben készül, hogy a helyszínen pontosabban beállítható legyen. Legegyszerűbb változata az egyezményes vonalutánzat mely 600 W-os ellenállásból és azzal sorba kötött 1 vagy 2 mF kapacitásból áll, és melyet főleg bizonytalan hosszúságú előfizetői vonalak egyensúlyozására alkalmaznak.

• kéthuzalos erősítő
• villaáramkör

(zavar). 1. Az információelméletben kialakult szemléletmód alapján (csatorna, zajmentes csatorna, átviteli hiba) zajnak tekinthető mindaz, ami az információt hordozó jeltől eltér. Ez az igen általános megfogalmazás konkréttá tehető, ha a -okat a létrehozó fizikai okok alapján tárgyaljuk és összetett rendszereknél figyelembe vesszük a zajok keletkezési helyét és hatását a jelre.
A zajok felosztása például a létrehozó fizikai okok alapján a következő: akusztikai; mechanikai; elektromos. Az elektromos zajok csoportjába tartozik: a termikus zaj, a - sörétzaj, az árameloszlási zaj, a flickerzaj, az áthallási zaj, az intermodulációs zaj.

2. A hasznos, átvinni kívánt frekvenciasávban fellépő minden nemkívánatos feszültség -. Véletlenszerűnek nevezik, ha az összetevők frekvenciája, amplitúdója, fázisa az időben véletlenszerűen változik. Különleges esete a fehérzaj. Objektív mértéke a különböző frekvenciájú összetevők teljesítményének öszszege. Szubjektív mértékét, azaz az emberi fülre gyakorolt hatását pszofométerrel állapítják meg. Eredetét tekintve a zaj lehet külső és áramköri. A külső zajok lehetnek a jelátviteltől független, villamos eredetűek, mint az érintkezők sercegése, mikrofonzaj, idegen zavarforrásból származó, pl. nagyfeszültségű villamos hálózatból stb. A zajok másik csoportja nem villamos eredetű, mint pl. a teremzaj. Az áramköri zajok szokásos osztályozása: alapzaj, áthallási zaj, és torzítási zaj. Az átvitel minőségének egyik legfontosabb jellemzője a zajmentesség. Távbeszélő áramkörökre a CCITT az áramkör végén megengedett zajfeszültséget írja elő.

3. Minden olyan hangjelenség, amelynek frekvenciaösszetétele folytonos jellegű, szemben a zenei hangokkal, amelyeknél az összetevők részben vagy egészben egymásnak egész számú többszörösei (összetett hang). A zaj szubjektív hatása közvetett úton, élettani mérésekkel, a légzés, a szívműködés, a vérnyomás változásának mérésével, vagy az aktivitás, a munkateljesítmény-változás vizsgálatával értékelhető.

• zajmentes csatorna
• átviteli hiba
• árameloszlási zaj
• flickerzaj
• áthallási zaj
• összetett hang

Néhány mH és néhány mH nagyságrendű induktivitású tekercs, amely elektromos készülékek tápvezetékébe kapcsolva megakadályozza, hogy a készülékben keletkezett, a rádióvételt zavaró rezgések a vezetéken tovahaladva szétterjedjenek.